Szerintem a Vector megbizható óra.Ár-érték aránya az egyik legjobb.Nem tudom mennyibe került, lehet , hogy egy kicsit több pénzért komolyabb órát kapott volna.(Tissot, Galanti...).Valószinüleg hosszú évekig megbizhatóan müködik majd.
Sziasztok!
Sajnálom,hogy csak most bukkantam rátok,mert már megvettem az órát.
Szóval,karácsonyra vettem a férjemnek egy Vector-502 órát.
Ezen kívül csak annyit tudok,hogy 200m-ig vízálló.
Mi a véleményetek róla?
Jót vettem?
Az öcsém is vett egy Sectort.Egy automata 950-est.Nagyon szuper, nekem is ilyet kellene vennem. Nem tudom elhinni, hogy egy TAG Heurer vagy Fortis jobb nála. Pedig a Sector sokkal olcsóbb.
oyster!
felreertettel szerintem. O.G. ur nem lesajnalta az ElPrimerot, hanem o, mint szakember ugy erzi, hogy feleslegesen bonyolult es szervizigenyes, mig a 7750-es szinte ugyanazt tudja, de robosztusabb, korszerubb kivitelben. (a korszerubbet ertsd mint a mai epitesi elveknek jobban megfelelo darab). Ez az o velemenye. De nekem is pont ettol lesz meg vonzobb a kis "elso". :)
Egyebkent nem tudom, mennyibe kerulhet egy szerkezet kifejlesztese, de figyelembe veve az oraiparban az exkluziv darabok kis sorozatat, igencsak ketes a megterules. Ha belegondolunk pl. a processzorok araba es a hihetetlen sorozatszamra, akkor talan kepet alkothatunk a dologrol ora szinten is. A legtobb gyarto nem veletlenul probal minel tobb bort lehuzni egy szerkezetrol (ElPrimero - 1969 ota). Egyebkent az ETA szerkezetei kozott is van sok regi, pl. masodpercstop hianya erre utalo jel lehet. No meg amit en tapasztaltam es ebbol kovetkeztettem, h. pl. mikor a Swatch Gr. "megette" a Certinat (helyesebben mikor az belepett), a 25-011 -es szerkezetbol csinaltak egy 2846-osat. (nekem van mindketto, raadasul a datumok is egybevagnak). Persze ez csak sejtes.
Egyebkent a szerkezet vastagsagarol es a tokozasrol tenyleg annyit, h. gondoljunk a 7750-esre, aztan nezzuk meg a Chronoswisst, meg a Roamert, meg meg sorolhatnam. Mindegyik szep nagy darab, de azert vannak kulonbsegek...
- mondá Zenith-ék termékismertetője ("ultra thin movement") az Elite-ről. És hát én ezt annak ismeretében elfogadtam, hogy a 3,28 mm-ben foglaltatik a mindkét irányba húzó központi rotor is, illetve a középső másodpercmutató hajtása is. Igazán nem egy helypazarló megoldás.
(A HW pedig 4,03 saját bevallásuk szerint. Ezt én sem értem, miért is ilyen vastag ?)
Persze elismerem előbbi soraidat, de ez még bennem volt.
Azonban az az említett IWC !!! Nem tudom, láttad-e valamire fektetetten oldalról ? Költői túlzással, mint a pauszpapír. No, de valósan is szinte elvész a lapos szíj által meghatározott vastagsági elképzeléshez képest. (Persze ugyebár nem központi rotoros, meg hát nem is automata, hanem "csak" mezei handwound.)
Ja, mit is takar a "bombiertes" saphirglas ? Mint ennek az üvegezésére utaló megjegyzés...
OYSTER: Na ma ilyen grafomán napom van (hagynak írni - mindhárom lányom kehes, korán ágyba dugtam őket). Az hogy az El-Primero könnyebben esik a kopás áldozatául, az azért nem jelenti azt, hogy vége, lehet harakirit elkövetni. Minden órástanuló kötelező feladata megtanulni tengelyt esztergálni, új csapágykövet befoglalni, egyszóval egy ilyen hibát kijavítani. Mivel a Zenith ugyanakkor a legkiválóbb tokokat használta, ezért azok általában elhanyagolt órákon is jók, szépen fel lehet őket újítani, nincs itt semmi vész. Csak arra utaltam, hogy egy ilyen szerkezet egyértelműen több törődést igényel.
Az Elite meg tényleg lapos, de nem minősül extralaposnak. (Tudod, a lapostetű a fapapucs érkezése előtt is lapos, de utána igazi "extraflach" lesz).
A Jaeger 1.85mm magas szerkezete viszont már igazi extralapos, de nem ő a világ leglaposabb sorozatgyártott szerkezete. A vastagságot amúgy tengelycsonkok nélkül a két csapágylemez kiadta vastagsággal jellemzik. Az extralaposságot pedig azért nem érdemes túllihegni (szerintem 2.5-3mm alatt nagyjából mindegy), mert ugyebár kell az órára számlap, mutatók, majd üveg. Ha az üveg nagyon vékony, akkor ha plexi hamar bereped, ha üveg vagy zafír, akkor pedig még annál is hamarabb pozdorjává törik. Ugyanakkor hátlap sem árt egy órára. Ez még akkor lehet a legvékonyabb, ha minőségi acél (ez a legerősebb), de ez sem lehet fólia vékonyságú. Ha üveg a hátlap, azt már nemigen lehet +1, 1.5mm vastagságnövekedés nélkül megúszni. Végeredményben a tok hátlapjának, a számlapnak, a mutatóknak és az üvegnek a vastagsága minden praktika ellenére sem igen csökkenthető összesen 2-2.5mm-nél kisebbre. Ehhez adódik a werk vastagsága. A végeredmény: a Jaeger büszkesége is 4.2mm "vastag" óra, az IWC még vastagabb, a BLANCPAIN "ultraflach" órája is 5.2mm vastag platinatokban. Ha ezután kitalálnánk a mikrofilmből tákolt 1mm vastag werket, akkor is megmaradna 3mm vastag az óra, a werk meg már biztosan gagyi lenne. Amúgy kézbe véve tényleg iszonyú filigrán egy ilyen 4.2mm-es Jaeger. Az én leglaposabb órám az arany kézifelhúzós Zenith, ez üvegestől 6mm vastag (Peseux 7001 ketyeg benne). Olyan, mint ha egy vékony, tömör lemez lenne az egész, alig venni észre, hogy rajtam fityeg. Bezzeg a 7750-es Longines Lindbergh, az igazi, szép nagy krumpli, ha rajtam van, a szél sem tud elfújni!
GLASHUETTE: Diszkrét ellentmondással élnék a ChronoSwissel kapcsolatban. G.R.Lang cége nem nevezhető ugyan teljes egészében manufaktúrának, mivel katalógusszerkezetek bázisán dolgozik, de olyan nagy a saját hozzáadott érték, amely már megérdemli, hogy számos órájuknál saját szerkezetről beszéljünk. Nem egy órájában ugyan felhasználja a báziswerk futóművét, de saját, teljesen új alaplemezek készülnek, más elrendezéssel, kiegészítő funkciókkal. Még az eredeti werk tervezője sem ismerne rá a művére! Igazán ennél többet legfeljebb csak az egyedi tervezéssel nyújtanak a saját szerkezetet gyártók is, hiszen ma már nem jellemző, hogy akár egy Jaeger vagy Rolex is nekiálljon fogaskerekeket marni. Csak azokat az alkatrészeket készítik el maguk, amely a katalógussorozatokból nem szerezhető be, de a werk persze saját tervezésű. Csak a régi órákra volt jellemző, hogy nem szabványméretű elemekből építkeztek, és a gyártók csaknem mindent maguk állítottak elő, de ma már a költségek csökkentésére a legnagyobb nevek is igyekeznek minél több szabványos alkatrészt felhasználni. És például a SINN-nel, vagy a Breitlinggel összehasonlítva Lang bácsi azért sokkal egyedibb dolgokat csinál, rengeteg tényleg saját fejlesztésű és kivitelű részmechanizmusa (krono, naptár, mutatómechanizmusok) van, annyi, hogy a SINN + BREITLING + HEUER + FORTIS jelenleg összesen nem dicsekedhet ennyi saját konstrukcióval!
Ami meg a számlapot furkáló bácsit illeti, hát bizony ezt hívják kézi munkának! A Lange-nál ugyanígy nagyítós urak kézzel reszelgetik-vésegetik a werkeket, ettől lesz ez egyedi "handmade", meg hát irdatlan drága is. Viszont elvitathatatlan, hogy ha arról az oldalról nézzük a dolgot, hogy jobb lesz-e ettől a szerkezet, akkor erre aligha lehet egyértelműen igenlő választ adni. Sőt - az én privát véleményem szerint - az esetek többségében inkább rosszabb. Egy CNC esztergáról és maróról jellemzően egyenletes minőség kerül le, nem fordulhat elő, hogy rossz napja volt a mesternek, vagy remegett a keze a sok snapsztól!
Ami meg kifejezetten új szerkezet kitalálását illeti: igazad van abban, hogy ez az igazi. De nem azért nem csinál sok amúgy jónevű cég saját szerkezetet, mert nem tud. Hanem mert nem éri meg. Őszintén szólva például a Glashütte Original szerkezetei amolyan igazi "ahogy a nagy könyvben meg van írva" tervezésű szerkezetek, gyakorlatilag bármelyik finommechanika-óratervezés szakon végzett gépészmérnök megtervezhette volna őket. Valódi technikai ínyencség nincs bennük, csupa ismert, a szakirodalomban bemutató ábrákkal és méretezési táblázatokkal szereplő konstrukció. Némi gyakorlatozás és utánanézés után akár jómagam is meg merném kísérelni egy efféle konstrukció méretezését, persze valószínűleg néhány eltolt prototípus születne az első maradéktalanul életképes eredményig. Tudomásul kell venni azt a tényt, hogy az 1940-es évek után az óraiparban valóban jelentős technikai újdonság kevés született, inkább csak a már ismert megoldások elterjedtek, csiszolódtak. Lang bácsi, vagy a SINN, Breitling bármelyik főkonstruktőre minden nehézség nélkül meg tudna tervezni egy El-Primero színvonalú werket, de annak a gyártásba vitele, tisztességes letesztelése és piacra való bevezetése olyan összeg lenne, hogy azt valószínűleg nem lehetne utána úgy eladni, hogy abból rentábilis üzlet legyen. Ez csak keveseknek jön össze. Kiváló példa a TE_O altal említett Lange 1815-ös órában ketyegő L942.1 kaliber. Ez a kézifelhúzós szerkezet ránézésre egy élmény, gyönyörű, csodálatos. De műszakilag semmi többet nem nyújt, sőt, gyakorlatilag azonos felépítésű, és funkcionálisan minden alkatrésze keresztbe megfeleltethető az ETA-Peseux neves 7001-es kaliberével, és biztos vagyok benne, hogy a megbízhatósága, élettartama sem rosszabb semmivel sem a 7001-nek. Mi több, a 7001 évtizedek óta létezik, sokat bizonyított, kiforrott modell. A pontosság tekintetében pedig sajnálatos módon a 7001 gond nélkül veri az L942.1-et. Az árak viszont: a legolcsóbb ilyen werket használó Lange a 1815, ami 7680Eurót kóstál, míg mondjuk egy modifikált, tovább finomított 7001-re épülő, szintén arany tokos NOMOS nem kerül 2000-be sem. Írom ezt úgy, hogy eszemben sincs vitatni a Lange különleges, egyedi voltát, és a kivitelezés kiválóságát, esztétikumát,a tok finomab kivitelét. Csak hát egy számító korban élünk, ahol az emberek zöme x buznyákért y ellenértéket vár, ez a legfontosabb (sokszor az egyetlen) szempont, és ilyen összehasonlításban a 1815 alulmarad a NOMOSsal szemben. Persze ezen a fórumon nekünk nem ez a fő szempont, de aki óragyártásra adja a fejét annak a piacot kell kiszolgálni. És ezen a piacon egy kis cég nemigen vállalhatja egy teljesen saját werk fejlesztésének a pénzügyi kockázatát - még ha ész lenne is hozzá. Amúgy a Zenith is a 15-30 éve kifejlesztett két kaliberéből él, új werket a 80-as évek közepe óta nem fejlesztett, csak csiszolgatja a két meglévő Elite és El-Primero kaliberét.
Én a Tag-HEUER honlapról igencsak arra jutok, hogy Ők most éppenséggel büszkék arra az 1/10-re. Pld. beillesztett kép.
A re-edition pedig enyhe túlzás annak ismeretében, hogy ez épp a korlátozott példányszámú re-edition utáni kiegészítő sorozat, ahol ezügyben legalább adtak a kuriozicitásra. A bemutató marketingképsoruk is egy 1971-es adatra támaszkodik, amikoris már rég megvolt ez a Cal36 az eredeti nevén...
Az El Primero-val pedig eszerint nem érdemes ritkán ápolt használtként találkozni ? Nem hozható rendbe ?
O.G. Úr pedig lesajnálja ?
Érdekes, én mindkettőre a magam bőrén tapasztaltam meg a cáfolatot. A régi, korábbi gazdájánál elhanyagolt darabomat a POEN-ban nagyon szépen felújították, mindenféle pocskondiázás nélkül. (Teljesen szét-össze, kenőanyagok pótlása, némi alkatrészcsere + kozmetika.) Sőt, annak ellenére, hogy valóban bonyolultnak lett kikiáltva, egy valóban érdemes darabnak tituláltan hagyhattam ott a műhelyt. Ilyen szintű munkát máskor is rájuk bízok.
Arról nem is beszélve, hogy pont maga Orosz Gábor szokott a felújíthatatlanul kopott órák tulajdonosaival őszintén elbánni, mondván, hogy reális módon nem javítható.
Mindezek ellenére sem alapvetően esélytelen egy korosabb El Primero szerintem. Legfeljebb problémásabb. Ugyanakkor pont eme említett, sebességfüggő mások általi használhatatlansági kikiáltásának köszönheti azt, hogy ez mindig is egy ritka, érdemes darab maradhat.
Én élvezem ezt a tudatot.
Az Elite pedig a Zenith saját bevallása alapján nyerte el a "lapos" minősítésemet. Magukat az órákat látva nem érdemtelenül, persze fenntartva mások ezirányú kiemelkedőbb voltát is.
De ha már lapos :
Az említett 1,8 mm-es Jaeger szerkezet pld. csak kétmutatós, így alighanem megfelelően megbízható maradt a megmaradt szolgáltatása. Ugyanez az IWC Portofino-ban valami frenetikusan csuklóra simuló darabot eredményezett. (Ők ráadásul azt állítják róla, hogy a világ leglaposabb szerkezete. Most igaz ez ??? Már egyszer kérdeztem is, hogy ezt mutatótengellyel, vagy anélkül mérik ? Avagy ki-ki hogyan, ettől függene, hogy ki melyiket tudja be rekordként ?)
Más :
A ródiumtokról pedig egy alkalommal HRM King Gyulánktól volt szerencsém informálódni. Hát az minden unpraktikussága ellenére olyan, hogyha valaki ezt tudja otthon, akkor mindannyiunkat egyszerre maga mögé utasított !
Hali!
glashuette!
Egyetertek veled, valahogy en is igy vagyok a dologgal. De teny es valo, hogy a 7750-es massziv, strapabiro, sokoldalu szerkezet, az ElPrimero-hoz kepest szinte igenytelen. A Chronoswiss tenyleg nagyon szep es igenyes orakat csinal, de a sajat szerkezet hianya nalam a Breitling szintjere ejti.
te_o: O.G.-t kedvelem annak ellenére !!!! hogy lefikázta az én 410-es Zenithemet is, meg akart dumálni, hogy a 7750-es jobb stopper, meg hogy nézzek csak rá, hogy milyen igénytelen (ugyanis nem csavaros a szíjrögzítés, mint mondjuk a Chronoswissnél), erre mondtam neki: látod, ebben teljesen igazad van, de a Chronoswiss kommersz óra volt és az is marad mindig (láttam róla egy filmet, egy 60 éves forma papa furkálta ki a számlap közepén a mutatóknak a helyét) mondom ebben merül ki a Chronoswiss kézimunka. A 7750-es tokba történő berakására, számlapgyártók, mutatógyártók foglalkoztatására bárki képes lehet. Új szerkezetet kitalálni: ITT kezdődik az órásművészet. Ez pedig nem jellemző a Chronoswissre. Erre nem tudott mit mondani.
Hova erdemes vinni egy orat aranyoztatni, ugy, hogy esetleg meg karacsony elott elkeszuljon. (De ez nem is annyira fontos, inkabb az, hogy jo minosegu legyen, de azert ne tul draga.)
Mivel nagyon surgos lenne, esetleg egy mailt is irjatok a jig@mail.matav.hu-ra.
Jo is hogy felvetodott a tema!
"az 1/10-es lépésközű 36000/óra féllengésszámú szerkezetek nagyon jó alapot adnak kronográfnak, de azért nem véletlen, hogy máshol nem terjedtek el!"
Eppen nemreg jartam a Poen-ban, beszelgettem egy kicsit O.G. -val, es elokerult a tema. Hogy manapsag pl. mar egyetlen ceg sem gyart 36.000-es lengesszamu szerkezetet. Raadasul a maiakhoz kepest az El Primero tul bonyolult, ergo nagyobb a hibalehetoseg is. Szoval vannak rendesen elhallgatott hatranyai is. Ketsegtelen elonyein es kuriozitasan kivul. Hosszu elettartam nala pedig csak megfelelo szervizzel erheto el, mint APT is irta. (Es ennek ellenere, ha tehetnem, mar itt ketyegne egy a csuklomon.)
j b!
Roamer Searock krono. Feltegla. Ezt biztosan erezned. :) Komolyra forditva, semmi problemam akkor egy vastag oraval, ha van ertelme. De ha nincsen, akkor felesleges annyira tulmeretezni. Mert mindent az sem bir ki, a mindennapi igenybevetelt pedig egy finomabb werk is tudja. De szerintem egy szuperlapos szerkezet is tokeletes az atlagember szamara. Persze pl. sportolni nem valo, hogy is nezne ki... Pl. a Glashutte a csvarozott aranyfoglalatu csapagykoveivel igen szep szerkezeteket csinal, de nincsen jelentosege! (csak ara). Es erdekes modon a komplikalt szerkezetek is ugyanolyan vastag tokba kerulnek, mint a simak. (pl. 1845 Karree auf und ab, ill. 1845 Karree Kleine Sekunde - a szerkezet 4.3mm vastag, igaz, h. szogletes. De pl. ETA-P 7001 2.5mm vastag. Es mondja vki., hogy az ETA szerkezetek nem masszivak.). Szoval, ha rendesen meg van tervezve es kivitelezve, a sajat celjara, akkor egy extralapos szerkezet is lehet korrekt. Ebben APT is megerositett.
OYSTER: Megértem és osztom is elfogódottságodat, de a Zenith Elite kaliberét azért nevezhetjük minden jónak, de extralaposnak azért nagy túlzással sem. Az Elite magassága 3.28mm-től 4.2mm-ig terjed, a funkcióktól függően. Érdekes módon a HW (kézifelhúzós) a vastagabb. Ezek "normális" méreteknek számítanak.
Ami pedig a HEUER-be oltott El-Primerot illeti: az 1/10-es lépésközű 36000/óra féllengésszámú szerkezetek nagyon jó alapot adnak kronográfnak, de azért nem véletlen, hogy máshol nem terjedtek el! Ha egy ilyen óránál nem tartják be az előírt szervizintervallumokat (általában 5 évente tisztítás, újraolajozás speciális olajjal), akkor az nagyjavítás nélkül 10-15 évnél tovább nem fog elketyegni, mert ezalatt olyan "kalaposra" kopik a billegőtengely csapja, hogy az óra már csak talpon állva fog járni. Jellemző, hogy 21000/óra féllengésszámig vannak szerkezetek, amelyek a motorrugó zsírzását vagy grafitozását leszámítva teljesen kenés nélkül készülnek (ilyen például G. Daniels co-axiális gátszerkezetének saját maga által alkalmazott kivitele, amelyet az Omega 28800/órával vitt tömeggyártásba a De-Ville-ben, és itt bizony már kell kenés, igaz, a hosszú szervizintervallum érdekében nem olajat, hanem egy spéci zsírt használnak). Kis gondolkodással belátható, hogy tulajdonképpen egy "öngerjesztő" folyamatról van szó, hiszen a nagyobb féllengésszámú billegőhöz azonos csapátmérőnél nagyobb kerületi sebesség társul, a súrlódási veszteség pedig ennek négyzetével arányosan nő. Ezért csökkentik a csap átmérőjét, amitől az persze a kopásra sokkal érzékenyebb lesz. Igazán ezért is nem terjedt el túlságosan széles körben az 5Hz-es billegő. De azért nem csak Zenithék csináltak ilyent, például az én automata, c.890-es arany Longinesem is ennyit ketyeg, érzékeny is rettentően még az olaj minőségére is. Eleinte nem a hozzá való "spéci" olajjal, csak normál 1-es (legfinomabb) óraolajjal kentem meg, hidegben késett is, mint a veszedelem. Ezzel szemben például a 18000-et kalimpáló óráimmal (a régiek nagy része) azt csinálok, amit akarok, azok akkor is pontosak, ha csak "megköpködöm" őket. Kronóban persze 1/10-et nem tudnak, elvégre a fizikából nem lehet csúfot űzni (kár, hogy nem vagyunk jogászok...). Érdekességképpen megemlíteném, hogy készült stopper 1/100s mérésére, kis billegővel, kőkemény hajszálrugóval, 50Hz féllengéssel. Képzelheted, milyen tempóban hadonászik egy ilyen óra!
GLASHUETTE: Van igazságod. Az "órásművészet" a kompikációk közé sorolja az extralapos szerkezetet is, és az efféle konstrukciók bizony felvetnek problémákat. Igazi extralapos szerkezetnek általában a 2mm-nél laposabb werkeket tartják, és itt probléma akadhat bőven. Az első gondot a nagyon vékony csapágylemezek, hidak jelentik, amelyek így könnyebben torzulhatnak, meghajolhatnak. Nagyon rövidek a tengelyek, és a csapágyak csapjai is. Belátható, hogy legalább két fogaskeréknek el kell férnie a hidak között ( a hajtó és a meghajtott), ez nagyon vékony lemezből készített fogaskerekeket jelent, és nagyon alacsonyak a meghajtott magkerekek is. A kerék legkisebb egyenetlenségétől (lapütés) összeérhetnek a fogaskerekek, ilyenkor az óra adott pozíciókban mindig megáll. Lapos a rugóház is, vékony a rugó szalagja, nagyobb a szakadás, rugótörés veszélye is. Egyszóval ilyen órát nehezebb ugyanolyan megbízhatóra elkészíteni, mint egy normál magasságú werket. Persze a feladat nem megoldhatatlan, nagyon gondos megmunkálással kiváló szerkezetek készültek és készülnek, kondoljunk csak a Piaget 1.4mm, vagy a Jaeger 1.8mm magas szerkezetére! Ezekbe ugyanakkor extra komplikációk nemigen férnek bele, még a naptár is ritkaság, sokszor kismásodperces kivitelűek. A kronók és más komplikációk beépítésénél azonban nem szoktak ilyesmivel sportolni. Ezen az órák általában amúgy is robusztusabb tokba kerülnek, másrészt egy normális kronó külön hídon dolgozik a szerkezet felett, és ha itt még kalimpál egy automata rotor is, akkor már elég reménytelen extralapos szerkezetet varázsolni ebből. Amúgy a valóban lapos automaták planétarotorosak (mint a L.U.C. 1.96), ez a konstrukció kifejezetten erre lett kitalálva. De végeredményben igazad van abban, hogy ha egy hétköznapi, nem kiemelkedő szerkezetet nézünk, akkor az inkább ne akarjon 1.5mm vastag lenni, mert ennek valószínűleg nem hosszú életű, és minden kis ütésre-piszokra nagyon érzékeny óra lesz a vége. De egy csúcskategóriás órát így is jól meg tudnak csinálni, és épp a lapossága benne a pláne!
Más: A ródium nem igazán alkalmas ötvösmunkára. Kifejezetten bevonóanyagként alkalmazzák, például kiváló tükrök készülnek ródiumréteggel, de kemény, fényes rétegként a werkek felületvédelmére is alkalmazzák. Az ékszeriparban is inkább bevonóanyag, pl.: olcsó réz fülbevalókat ródiumozzák, és így nem irritálják a delikvens fülét. Tokanyagnak nagyon kemény és rideg, törékeny lenne. A jó öreg aranyat senki nem tudja überelni, szerintem még a platina sem, nekem például jobban tetszik a platinánál a fehérarany, de hát ez már tényleg csak ízlés (no meg persze mindenekelőtt pénztárca) dolga.
Az, hogy túldimenzionált a mérete előzőleg kiderült, hogy nálad inkább pozitívum.
Minden más infó erről a modellről nálam a pozitívumok kategóriájába esik. Főleg a 200 méteres vízállósága, ami krono körökben igencsak kuriózum.
Sikerült fellelnem a Cal36-os HEUER MONZA-t.
Az Óra Magazinban ugyan nem ez volt, de a cég honlapján szinte kiszúrja az ember szemét.
Íme :
Ők most épp arra (1/10 sec.) büszkék, amire a Zenith 32 éve.
És hát Ők anno már akkor laposabbat építettek, mint a Valjoux később. De bizonyítottan tartósra sikeredett. Így én a szintén abból a házból származó szuperlapos Elite-ben is bíznék...
Más: addig dicsérgettem a Sinneket, míg annak ellenére, hogy korábban én is ehelyett vettem egy Fortist, most nagyon kezdek hirtelen ötlettől vezérelve ráhangolódni egy 103 StSa-ra. Nagyon strapabíró, masszív, megbízható szerkezet rendkívül jó áron. Jó lenne, ha valamelyőtök lebeszélne róla mert kénytelen leszek egy gyenge pillanatomban megrendelni.
Most inkább én cáfolnék, de te_o véleményét, külön hangsúlyozva, hogy izlések és pofonok, de mikor viszatértem a kvarcórákról a mechanikusakra rövid ideig engem is zavart a "vastagságuk", ma viszont már szeretem érezni ha óra van a csuklómon s legyen legalább másfél centi meg közel negyed kiló. Komplikációkkal ellátott komoly szerkezetnek tömege és térfogata is van. A mikrocsipnek meg egyik sincs de az csak egy másik topic témája lehet.
TE_O: Kinek ez tetszik, kinek az. Én szeretem a magas órákat, a laposak pedig nem annyira tetszenek. Amellett, hogy az autós példa is jó: apám Hondáját volt alkalmam egyszer vezetni, egy versenyautó, de nekem nem kéne. Majdhogynem a földön kell ülni, én csak úgy hívom, hogy guruló koporsó. Inkább egy terepjáró! De az órákra visszatérve: A Lange Sax-0-Mat kifejezetten lapos szerintem. Igazán magas órák csak azok, amelyekbe mindent beleraknak: pl. az IWC Grande Complication percütő, öröknaptár stb. Ez már tényleg magas. Nem értek hozzá, de szerintem egy összezsúfolt szerkezet soha nem lesz olyan jó, mint az ahol mindennek meghagyták a helyet. De APT majd úgyis megcáfol, ha nincs igazam.
Hali!
Nekem itt bejon az euro, de pl. irni nem tudom (nincsen altgr -em sem), de masolni sem tudja!
glashuette!
Korabban irtad, csak most kerdezem:
"nem hiszek az ultralapos mechanikus órákban, mármint abban, hogy ugyanolyan korrekt szerkezetet ki lehet dolgozni pár mm magasságban, mint mondjuk 1 cm-en"
Miert nem? Annak idejen a zseborak is durungok voltak, aztan jott egy Breguet. Ugyanolyan korrekt lehet, csak legfeljebb nem arra van tervezve, hogy hegesszenek benne. Viszont nagyon elegans tud lenni. Ez a bajom a Lange es foleg a Glashutte orakkal (nevadod?), hogy kepen jol mutatnak, de eloben max. zseboranak hordanam. De meg kell nezni a szerkezeteket. Egy ETA 2000 (most csak peldanak, irhatnek Zenith Elite-et is) nincsen 4 mm magas. Glashutte cal. 42 kezifelhuzos, ora, perc, kis mp., 4.3mm. Nem csoda, ha az ora mar 11mm vastag. Jo, a szerkezet letezik sok komplikacios kivitelben, biztosan ezert a rahagyas, hogy ne kelljen uj gepsor a tokokhoz, de akkor is. Egy ilyen ora mar durungnak hat. Azert nem art ha egy ora csuklora simul, nem all el annyira. Meg vastag csuklo eseten is.
Szoval egy busz sokkal erosebb, mint egy szenleykocsi, de szerintem aki teheti, autoval jar... :)
Velemeny? Szerinted miert nem "korrekt" egy lapos szerkezet?
APT: Egy kis kockát látok, itt a munkahelyemen, otthon bejön az euro. Mind2 helyen 5.5 Explorer van. Altgr U-ra pedig semmit nem hajlandó kiírni, sem itt, sem otthon. Az órákra visszatérve, hallottál már a ródiumtokos darabokról?
GLASHUETTE: Bár ez a szakmám, most nem tudom, mi a gond, jobban utána kell nézni. Az általam megnézett gépeken mindegyiken bejött az Euró szimbólum a Gyuláék lapjáról. Pedig sok helyen 5.0-ás Explorer volt. Valamilyen patch még hiányzik Nálatok. Ha ráérek utánanézek. Amúgy itt el tudjátok olvasni: € ?
GLASHUETTE: A jelek szerint tévedtem, nem az Explorer verzióitok problémásak. Nekem mindenesetre bejönnek az Euró karakterek, feltehetően Gyuláék használtak valamilyen egzotikus fontot. Amúgy magyar billentyűzetkiosztásnál az AltGr+U-val jön az Euró karakter: €
Aki azt hitte, hogy forint, az akkor se vette volna meg, ha forint lenne tényleg. 160 ezer forint egy óráért? Ki hallott még ilyet. Tudok egy jó werket a trafikban árulják 400 forintba kerül. Szerintem 300-ra lealkudható. Igaz, hogy nem platinatokban, de ennyiért...
