4*E+14 kg/m3 sűrűség a neutrinó részére is áthatolhatatlan. Mert van tömege neki is. Az elektronnak talán E-10 része tömege van nekije.
De akkor én egy másik részecskére gondoltam, hogy "neutrinó' ". Ami bármin áthatol, s így talán nem is detektálható. Keletkezhet e olyan részecske, ami nem detektálható, mert nem lép kölcsönhatásba? Mert nincs töltete, nincs tömege? Nem? Igen! Pont arra gondoltam!
De még korábban, a 920 ban meg ezt: "De ha a neutrinó egyenesen megy, az EM-GI meg görbén, akkor különvállnak. Én azt saccolom, hogy ez történik. A csillagázok biztoan tudják. Milliomod szögmásodpercre pontosan? De itt nincs csillagász. Nincs segítég..." Az érdekel tehát kezdettőúl, ki tud arról, hogy elkülönülten érkezik e a neutriinó sugárnyaláb. És tovább folytatva a kérdéseket:
Ha igen, miért? 1. Mert kisebb sebessége? A sebességéről nem találtam adatot. 2. Vagy a Föld a pályáján, amelyben összegződik a galaxisrendszer, a galaxis, a Naprendszer, a Föld, keringési és forgási sebessége néhány sec alatt is jelentősen megváltoztatja a helyzetét.? Most akkor nem lehet, hogy a sugárnyaláb átméróje olyan pici? Hogy a jelenség tartós, de mi kikerülünk a csóvájából? Honnan tudjuk biztosan, hogy nem a felvillanás szűnt, meg, csak kikerültünk a Térbeli hatásköréből?
Összegezve, hogyan detektálhatjuk, hogy a neutrinó sugárzás ugyanazon pályán történik, mint a fényé, ahogy Te állítod? Ha a Föld közben állandóan izeg-mozog, mint aki a fába szorult...
Erre még válaszolok. Hogy Te nem az én kérdésemre válaszoltál. Én ugyanis azt kérdeztem, hogy létezik e külön neutrino sugárnyaláb. Ha létezik, akkor az azt bizonyítja, hogy a neutrinó nem követi ugyanúgy a tér görbületét, mint a vele azonos forrásból kibocsátott EM(?) sugár.
De egyébként ez bizonyított egyébként is. Azáltal, hogy egy szupernova felvillanás nem hozza a teljes frekvencia -spektrumot, amit pedig hoznia kézne, hiszen c=c mindegyikre. A gyengébre, de a még erősebbre is. Így mind egyszerre kellene, hogy megérkezzen.
Vagyis, bármennyire Tisztellek, nekem nem a vélekedésed a fontos. Hanem a bizonyításod. Csak annak hiszek. Viszlát.
Először életemben próbáltam írtam valamit komolyan írni, -Te meg viccesnek találtad?
Ezzel nagyon porig rendítettél ( :-) )
Olyasmit értél el, amit magamtól sohase tudtam volna: hogy megpróbáljam abbahagyni...? (Nehogy magadra vedd, régóta érik ez az gondolat).
Még nem tudom, mit csinálok majd helyette, talán költő, vagy politikus leszek? Nagy kihívások, amelyeknek jól megtudnék felelni, hiszen egyformán nincs egyikhez sem képességem... (Csak orvos ne, az súlyos következményekkel járna...)
Egyébként: szerinted melyik állna jobban a zebracsíkos nyakkendőmhöz?
Tulajdonképpen szerencsésebb vagyok bármely nagy tudósnál, nekem sokkal kevesebb ellenállást kell leküzdeni, mint pld Einsteinnek (ahhoz, hogy helyben maradjak).
Mindazonáltal úgy gondolom, ez a modell is olyan, hogy még az ember is megérthesse. Akkor meg lehet találni azokat a tényezőket is, amelyek a feltételezett EM-GI sugárzás instabilitását okozhatják.
Melyek lehetnek ezek? Azt mondtam, hogy a teljesítménysűrűség képlet E*M, és G*I tagjai azonos értéküek. Ez gy szabályos hullámzást okoz. De mi van, ha nem? Ha pld a GI tag túlsúlyos benne? Akkor a kisebb EM taggal csak egy "asszimetrikus" oszcilláció keletkezhet. Akkor a GI tag meggörbítve a sugarat, létrehozva az anyagot, valamely töltettel. Példáult a protont. És megfordítva.
Szóval- legalább egy kétkomponensű, állapotú sugárzás képes létrehozni változatosságot a világban. Ezért nem hiszek az EM sugárzásban.
Nevem Teve. A Wikipédiából. - A neutrinók nem vesznek részt elektromágneses kölcsönhatásban. - "Az elmélet (standard modell) szerint az oszcilláció ténye egyben azt is jelenti, hogy a neutrínóknak is rendelkeznek nyugalmi tömeggel, habár az nagyon kicsi."
Túlmenően azon, hogy már a Wikipédia is engem gyaláz ("habár az nagyon kicsi."-105 kg vagyok...), a neutrinó sem tökéletesen semleges, picike tömege azért van neki. Így csak közelíti az általam körvonalazott hipotetikus neutrinó' -t aminek se töltete, se tömege nincs.
A "fáradt foton" kisfrekvenciásnak tűnik, ami ellen nincs kifogásom De a keresztapaság sokba kerül.
Mert Who111 már írt egy rövidítést reá (LF..), mert ezt a jelenséget mások is kutatják már. Én nem sokat tehetek hozzá, viszont jobban érzem magam, ha kiírhatom.
Gondold végig az elemi részecske mindkét esetben azonos energiadús esetben a fényt láttod , energiaszegény esetben a részecske gravitációs hatása kerül előtérbe . Mint tudjuk a részecskék energiája frekvencia függő igy az extrém alacsony frekvenciás feltevésed is magyarázható.
Einstein egyenletei is megmaradnak és a kvantumfizikai jelenség is magyarázható hogy a térben anyag bármikor megjelenhet a látszólagos semmiből .
Habár még folytathatnám jönnek a pórias dolgok megyek éjszakára melózni :-)))
Szia holnapig gondold végig amitt irtam kifejtem bővebben is ha érdekel .
Teodor Ha az elektromágneses hullámok interferenciája csak az amplitudot növeli, akkor egy nagy töltés keletkezését vélem. Ha a frekvencia is valahogy változna eközben, például csökkenne, ami lehetséges, akkor egy nagy amplitúdójú, de kis frekvenciájú hullám (nem feltétlenül állóhullám) alakulhat ki.
Éppen olyan, amilyennél az anyag születése valószínűsíthető, de szerintem csak a következő feltételek esetén. - ha a tér mérete korlátozza a hullámot. Ez Univerzumszerűen max. 28 Mrd fényév. - ha valamilyen instabilitás lép fel. Ezt pld. EM-GI cserénél sejtem. Tudsz e még okot, hogy a fényben ilyen minőségi változás létrejöjjön? Mert ha nem, akkor marad a nagy töltés, ami energiaszerűnek sejtek, s így nem anyag.
Nem te voltál , egymásik fórumon történt itt még nem emlitettem .
Szóval az ellemi részecskének két megjelenési formája van az egyik a fény mint legmagasabb gerjesztési állapot itt a gravitációs hatás elhanyagolható , de fenáll és ezért véges a sebessége .
A másik végpontja az energia mentes (szegény ) állapot itt már a gravitáció kerül tulsúlyba és itt kezdődenek a foton párkapcsolódások és az anyag tulajdonképeni kialakulása .
A frekvencia , periódikus változások persze mindvégig szerepetjátszanak , miből- mikeletkezik .
Ugy fogalmaztam meg hogy az anyag épitőköve a " fáradt foton " ezt tartották hülyeségnek , jelenleg nem találokrá jobb szót mint ezt .
Ha te tudszrá jobb szót lehetsz a kerestapja :-))))
"Az anyag több frekvencia interferenciája állóhullámok keveréke ?" Én mot kicsit másképp gondolom: azt gondolom, hogy a GI (gravinerciális) tulajdonság is, ami egész más, mint az EM, az első tömeg, a másik töltés jellegű, szóval mindkettő eredetileg a fény része. De igazán bizonyítani én se tudom. Lehet, hogy Neked van igazad?
Teodor Én nem dorongoltalak le sohase. Távol legyek ilyentől.
A megértés, főképp a másik gondolataié, lassú folyamat.
Én is most már úgy gondolom, hogy a fény, (ami azonban számomra nem EM sugárzás csupán, mert benne van az anyag is mint GI) ölthet ilyenformán anyagi alakot. Éppen ennek a kiviteli formáin töröm a fejem (négy határidő között), és úgy látom, talán mások is.
Mos azon gondolkodom, hogy egy ilyen "világot" nem egy olyan háromdimenziós koordinátarendszer írhatná le jobban, amelynek koordinátái: 1. Helyvektor 2. Idő skalár 3. sebesség
Egy ilyen rendszer sebesség koordinátáján az Univerzumunk koordinátája = 300000 km/s-nél lenne. (ehhez egy átlagsűrűség is tartozik (~E-27 kg/m3). Univerzumunk minden pontja ezen a metszéken áthaladó idő és térkoordinátával jelölhető.
Más sűrűségű univerzumok más sebességnél találhatók.
Ez már nekem is túl sok. - azt még könnyen gondoltam volna, hogy a fény a nyugodt. - meg még azt is, bár nehezebben, hogy én röpködöm... - de hogy mindez a nyakamba folyik... :-)
