Mi a véleményetek, mennyire változtatja meg a szerkezetek cicomázása az eredeti szerkezet merevségét, pontosságát. Már az ETA is gyárt skeletirozott szerkezeteket, amelyek szerintem nem annyira tartósak.
Miért nem vizsgáltatják be a legdrágább órákat COSC-vel. Talán a sok kézi "barkácsolás" után nem tudnák teljesiteni a követelményeket? Az első COSC-t egy Patek kapta, mára pedig nem tartják fontosnak?
Hátha tud valaki valami ésszeru magyarázatot a következore. Egy jó darabig az automata Breitlingemet, amikor nem viseltem a számítógépasztalra, közvetlenül a monitor elé tettem le. Ha nem nagyon hordtam, max. napi néhány órát, akkor néhány nap alatt "összehozott" egy perc késést. Mostanában a szoba túloldalán lévo asztalon tárolom, és jó pár napja együtt jár a kvarc Sector-ommal. Van erre magyarázat?
Látom azért számomra nagyon tetsző ütős ingaórák mások számára is oly kedvesek. Én fiatal korom ellenére már elég sokat feljavítottam és remélem, hogy fogok is, mert ezeknél az óráknál az esetleges alkatrész urángyártás nagyon izgalmas feladat. Kuncsaftok is elégjól megbecsülik, értékelik ezt a munkát. Az ingaórák a feljavítás után tényleg életre kelnek. Ahogyan a méretük nő annál jobban érezzük, hogy lelkük van. Egyáltalán nem lepődtem meg APT-én és MAJTee-én sem, hogy ők is érzik ezt.
TE_O, HAYLOFT EZEKIEL: Az Ecseri - ahogy a Ti tapasztalatok is mutatja - bizony bizarr dolgokra is képes, érdemes ott vigyázni! A jómúltkorában egy IWC-t próbáltak rámsózni, amelyben Pobeda szerkezet ketyegett (a számlap és a tok tényleg IWC volt). De láttam olyan Rolex hamisítványt, ahol a kínai automata szerkezetben még a rotoron is szerepelt a ROLEX felirat, és valamiféle (filctollgyanús) módszerrel az automata egy szál darab kilincskerekét is lilára próbálták mázolni (a Rolexben kettő van...). Kézbevéve-belenézve (eleve-lepattintós hátlapú Oyster ki látott már..) nyilvánvalóan hamisítvány volt, de felületes, laikus szemlélőt lehet, hogy megetettek volna vele. Az már csak hab a tortán, hogy minden bronzozott felületvédelmű werket Omega eredetűnek nyilvánítanak... De jó szemmel, kis szerencsével néha tényleg kincsekre lehet bukkanni!
Hali!
Puli Barat!
Igen, egyelore csak kisebb resze van meg a szerkezeti resznek, de majd keszitgetem. Sajna a Lemania honlapjan csak egy ures oldal jon le nekem, az ETA-t mostanaban nem erem el, ugyhogy nem tudom leszedni a legujabb dolgokat (ETA 2004).
idomero!
Igen, valoban nem semmi, amit Harrison csinalt, sorrendunk csak a szemleletunktol fugg. APT-nak pedig koszonet az idorendi elhelyezesert, nekem sokat vilagitott, most mar jobban tudom hova tenni.
Hayloft Ezekiel!
Valoban, sok hamis is elofordulhat, meg regi oraknal is (mas a szerkezet es a tok, szamlap, stb.) A rossz az, hogyha nem mondjak meg (volt olyan arus, aki megmondta). A toknyito meg nem jelent semmit, van aki azzal is kart tesz benne...
APT!
Köszönöm a kiigazítást, fejből írtam ahogy emlékeztem és bizony pontatlan voltam! Legalább most elővettem a jegyzeteimet és átnéztem őket újra. Köszönöm!
Az órás szakma szerintem se hólse lenne az egyik és a másik nélkül. Természetesen én sem azt vitatom, hogy Breguet féle találmányok akár jelentéktelenebbek lennék Harrisonnénál! Breguet is, kiváló elme volt rengeteg találmányával nem hiába ismerte el saját kora is.
Harrison egy életet gürizett át a Kronométerért. Ahogy ATP is írja ácssegédből lett elismert tudós. Találmányával emberéleteket mentett, ami nem sok órásnak adatott meg. Hangsúlyoznám nem a technikai találmányokat, hasonlítom és így helyezem előrébb, mert innét nézve az összes találmány egyformán fontos.
A találmányok fontossága pedig nem vitatható dolog. Te_o is írja innét nézve mindkettő gyümölcs.
Azonban az én értékítéletemben az ilyen mérvű KITARTÁS, a rátermettség és a tudás mellett az embertulajdonságok között a legmegbecsülendőbb dolog. Kitartásból minden ember számára példát statuált egy életre. Szerintem igaz mese az ő élete a SZIVOSSÁGRÓL, és az igazságról. Mindenki erőt meríthet belőle hiszen Harrison is egy életen áttartott ki mire elismerték. Breguet gyönyörűen, művészi módon kivitelezett ketyegői az órásszakma egyik legszebb és legötletesebb munkái. Én Breguetnél kitartása mait szeretem picivel jobban Harrisont, és azért mert számomra egy örök életre bölcseletet adott az életről, és ezt órásként adta át. Ha egyszer gyerekem lesz biztos, hogy ezzel a történettel már kiskorában traktálni fogom, mert olyan emberi értékeket teremtett életútjával, aminek ismerete által az élethez legszükségesebb tulajdonságot oltom belé a kitartást és a türelmet.
PULI BARAT: Ez az "anbifio" nem takar semmi extrát ömnagában, egy erős, jó vízállóképességű tokról van szó. A tok alja viszont nem sárgaréz, hanem PVD bevonatú. Amúgy a tok alja mindig, minden körülmények között antiallergén kell, hogy legyen, azért az általában acél, vagy arany. Aranyozott előfordul, de mivel itt elég nagy a koptató hatás, ezért hamar megkopik az aranyozás, és a réz hátlaptól utána lehet, hogy bőrkiütést kapsz. A PVD meg manapság erőltetett "varázsbevonat". Tulajdonképpen egyfajta vákuumtechnológiás festés ez is, erősen kopás, és elég jó karcállóságú. De nem véletlen, hogy minőségi órán ilyen nincs, örökké ugyanis ez sem tart, és ha már megsérült, akkor ezt felújítani lehetetlen. Egy aranyozott, krómozott tokot legalább fel lehet újítani!
TE_O: Épp arra utaltam, hogy Harrison nem "hasból" feltaláló, hanem igenis tudós ember volt, de nehéz Breguet-tel összehasonlítani, mert épp az ő generációja teremtette meg azt a tudásbázist, amelyen Breguet és kortársai már látványos eredményeket tudtak produkálni. A tény: Harrison hozta létre az első használható hajókronométert, majd az első kis, zsebóra méretű hajókronométert, és ezzel bebizonyította, hogy a feladat megoldható. Érdekességképpen megemlíteném, hogy Harrison volt az is, aki rájött, hogy a koncentrikusan lélegző hajszálrugó a megfelelő véggörbével valósítható meg. De egyszerűen nem áltak még rendelkezésére azok a matematikai módszerek, amellyel a helyes véggörbét megszerkeszthette volna. Sőt, ezek még Breguet-nek sem voltak adottak, ő is tulajdonképpen kikísérletezte az első, valóban jó véggörbét. A véggörbék számításának komplex matematikai módszerét és a teljes véggörbetáblázatot egy Phillips nevű matematikus csak 1860 körül, 40 évvel Breguet, és majd 100 évvel Harrison halála után dolgozta ki! Az én szememben ezen kor fizikusai, nagy órásai semmiben nem maradnak el Einstein v. Poincaré, M. Curie mögött, ugyanúgy a semmiből kellett komplett tudományágakat megalkotniuk!
HAYLOFT EZEKIEL: Bocs, hogy belekotyogok, de kis kiigazítást kell tennem. A fegyverlakatok közül a legelső a kanócos volt, ez egy égő kanócot tartó kart billentett egy kétkarú emelővel a gyújtóserpenyőhöz. A következő megoldás viszont éppen a keréklakatos puska volt. Itt egy forgó, recés peremű acélkerékhez nyomott piritdarab szolgáltatta szikraeső gyújtott. A kereket azonban nem tekercsrugóval forgatták, hanem egy egyszerű, egyenes (pontosabban villás) rugólappal, amely egy, az acélkerék tengelyére feltekert láncot (ennek miniatürizálásával hozták létre az órákban a kiegyenlítő csiga láncát), igénytelen megoldásoknál erős ínhúrt rántott meg. Nagyon bonyolult és drága volt az akkori technikai felszereltség mellett, és épp őt váltotta le a kovás lakat, amely kerék nélkül működött. Itt a kakas lecsapott a gyújtóserpenyő acél fedelére,és ez csiholt szikrát. Sokkal egyszerűbb megoldás volt, mint a keréklakatos, ezért sokkal olcsóbban lehetett gyártani, ezért terjedt el. A keréklakatos és kanócos megoldás ezért is volt mindvégig párhuzamosan használatban, hiszen a hadseregek olcsó "tömegfegyvereihez" a dörzskerekes lakat túl drága volt. Tekercsrugót pedig a korabeli fegyverekben soha nem használtak, nem volt elég nagy a nyomatékuk, és nagy volt a törésveszély. Időrendben a dolog valahogy így nézett ki:
Kézi gyújtás égő taplóval, kanóccal: 1400-as évek végéig.
Kanócos lakatok: 1500 körültől az 1700-as évek második feléig volt használatban.
Dörzskerekes lakat: 1530-tól az 1600-as évekig.
Smanyolkovás (kezdetleges) lakat: 1550 körültől az 1600-as évekig.
Francia kovás ("A" kovás puska) lakat: 1635-től a XX. századig.
(Lehet, hogy a téma látszólag nem illik a topicba, de tekintve, hogy sok órás puskaműves is volt - és viszont, hiszen a korabeli fimommechanikának csupán ez a két alkalmazási területe létezett, így tulajdonképpen indokolt erről is beszélni.)
A Zenit Rt honlapján (www.zenit.hu), ezt írják a Roamer Searock-ról:
"A Roamer mechanikus automata órái között a csúcsnak számító kollekció, mely magában foglalja a változatosságot és az erôt. Legfôbb megkülönböztetôje az anfibio óratokrendszer, melynek titka a tökéletesen kerek hátfedél, mely pontosan illeszkedik egy ugyanolyan pontosan kerek középrészbe. Ez a biztonságos és hézagmentes óratok eredményezi a különleges megbízhatóságot. A kollekció egyaránt tartalmaz férfi és nôi modelleket, aranyozott, bikolor, nemesacél karcsattal vagy erôs bôrszíjjal.
1997-ben megjelentek a 7750-es Vajoux automata óraszerkezettel ellátott kronográf típusú órák, melyek férfiak számára készülnek.
Fontosabb adatok:
ETA kvarc -és ETA 2836 automata szerkezet
E.O.L. kijelzés
50-100 m-ig vízálló
hezalit vagy zafír üveg
anfibio tok
10 mikron aranyozás
svájci gyártmány
Javasolt kisker árak: 75.750,- Ft - 184.320,- Ft"
Na most ez az "anfibio óratokrendszer" volt nekem olyan fura...
Igen én is úgy látom, hogy van acéltokos Searock de a képek szerint ennek az alján ez a kiálló anfibio rész csak sárgaréz.
SZámomra nagyon idétlenül néz ki, hogy ott a tok szép acél fölső része és alatta a tok alsó csúnya kiálló sárgaréz alja.
Nembeszélve arról, hogy nagyon szembeötlő, olyan mintha egy acéltokos kronó óra és a csuklóm közé raktam volna 4 darab egymásra rakott 20 forintost.
Ennyivel jobb ez a anfibio tok???
Mert nekem nagyon nem ergonómikus...
Sajnos azt hiszem, hogy nem ez az egyetlen hamis darab az ecserin, de ennek a fickónak legalább volt toknyitója, egy másik egy vajkenő késsel nyitott ki egy zsebórát, szemem láttára sértve meg a tokot :( és még fel is volt háborodva amikor kifordultunk a boltból... de hát ez van.
APT!
Elismerem, h. Harrison idejeben nem sok mindent tudtak a meretezesekrol. De valamit a mar meglevo tudomanyos ismeretek alapjan elobbre vinni, vagy csak ugy raerezni, hat nem ugyanaz... Szoval a hasbol feltalalo es a tudos azert mas kategoria. Persze nem kritizaltam Harrison munkassagat, de idomero vitara szolitott fel. :) En meg pont forditva lattam a dolgot. Bar vegul is osszehasonlitottuk a kortet az almaval, de hat mindketto gyumolcs.
hayloft ezekiel!
Szerintem annal. Szogletes, automata, uveghatlapos. Na, en sem emlekszem fejbol az osszes Glashutte modellre, de erre a szerkezetre nezve, nem egy igenyes helyen keszulhetett. Lattam egy amerikai-kinai Omega hamisitvanyt egyszer, na abban nagyon hasonlo szerkezet volt. Par hetet alig birt ki... (ismerose volt). Szoval az urge mondta az arat, meg hogy ez nyugaton hany ezer Euro, en meg elmormogtam valamit hogy az nem kinai, aztan attertem mas orakra. Nem eroltette a dolgot.
Frissitettem par dolgot, szerkezetek, kepek, sajatoraknal apro korrekcio.
Nem véletlen, hogy órát fabrikált Newton, Pascal, és az összes komoly fizikus. Tény az, hogy a technikatörténet úgy emlegeti, hogy a tudomány története a XVIII. század végéig gyakorlatilag azonos az időmérés történetével, és az itt megtalált mérési, számítási módszerek tették lehetővé más területek fejlődését.
Ezt igen jól láttatja, hogy amikor megjelentek az első szalagrugós órák, rá 30-50 évvel már használatban volt a keréklakatos puska ami szalagrugóval és zár(gát)szerkezettel üzemelt.Ez váltotta ki a kevésbé megbízható "kovás" és az azt megelőző kanócos elsütőszerkezetet.
PULI BARAT: Látom, közben szorgosan jobbról előztél! De ezek szerint nem fogtam nagyon mellé. A ROAMER / fejőgép /tisztítógép stb... kollekció borzalom. Azt nem tudom, hogy adhatta meg a ROAMER egy ilyen cégnek a képviseletet. Már a honlapról nyilvánvaló, hogy az egész cégnél egy icur-picur szakember sincs...
te_o nem véletlenül egy olyan arcnál láttad akinek sok cornavin és pár marvin van még a dobozában? Ott láttam egy glashuette órát, szögletest, fehér számlappal, üveg hátlappal amin keresztül látszott az automata szerkezet súlya (bocs, nem tudom mi az igazi elnevezése, rotor?). Na ilyen órát nem láttam a gl honlapján... persze nekem nincs sok tapasztalatom ebben, a muki meg 150et kért volna érte...
Nem biztos, hogy ez volt az amit láttál, miről látszott, hogy hamis? Kínaiul volt ráírva valami? :))
És bécsben láttam pár marvint szerdán ami elég magas áron volt a kirakatban. Felújítottnak tűntek.
IDOMERO, MAJTee: Az ingás fali és állóórák tényleg csodálatosak. Különösen egy negyedütős szép, embernyi állóóra az, amelyről az ember elmodnhatja, hogy nem csak egy szép bútordarabbal, de egy "élő" műtárggyal élhet együtt. Egy ilyen óra egy polgári nappalit teljesen más hangulatúvá tesz. Ráadásul egy igényes, kompenzált ingás, Graham járatos óra a pontossági igényeket is kielégíti, akár havi 1-2mp pontosság is elérhető, amire a kvarcórán "elfinnyásodott" kívűlállóknak sem lehet panaszuk. Mindenképpen érdemes lesz róluk mind több szót ejteni e topicban!
TE_O: Történelmi távlatból nézve Harrison és Breguet szinte "fedésben van", de az igazság az, hogy munkásságukat elválasztotta jó 50-70 év egymástól (John Harrison 1693-1776, Abraham Louis Breguet 1747-1823 ), nem is találkoztak soha. És ez a század a tudomány igazi évszázada volt, ebben az évszázadban tett le az egyház (pontosabban a Vatikán) arról végleg, hogy belelszóljon tudományos kérdésekbe, sok tekintetben ekkor ért véget igazán a középkor! Számtalan tekintetben még a sötétben tapogatóztak az évszázad első felében, az "alagútban" az útkeresők - nem csak az mechanika területén - és az "általuk gyújtott világosságban" léphettek tovább az utánuk jövők. Ez volt az a század, amelyben az inga tömegesen elterjedt, ebben a században alkotta meg Graham (Harrison mestere) a róla elnevezett gátszerkezetet, amely lehetővé tette valóban nagyon pontos ingaórák készítését, és ebből a járatból fejlesztette ki Mudge (szintén Graham tanítványa!) a horgonyjáratot, amelyet - persze sok fejlesztés után - ma is használunk! Ekkor alkotta meg - szintén Graham - a cilinderjáratot, amely végre kicsi és pontos órák elkészítését tette lehetővé. És persze a kronométer gátszerkezet is ekkor született meg. Harrison munkájának kezdetén elképzelhetetlennek tűnt olyan pontosságú órát készíteni, amely alkalmas kronométernek. Egyszerűen nem voltak meg az anyagtechnológiai, és matematikai ismeretek, minden új megoldáshoz egyidőben az elméletet is ki kellett dolgozni. A század elején alig tudtak valamit az anyagok hőtágulásáról, még azt sem tudták lineáris-e? Alig tudtak valamit a rugóhajtás pontos "lélektanáról", nem ismerték Rozé tételeit, gyakorlatilag "érzésre" csinálták az órákat, és az olyan jó lett, amennyire sikerült "ráérezni". Ezen század végére a mechanika - és a fizika - igazi tudománnyá lett, Breguet 1800 körül egy-egy óráját már a megfelelő ismeretek birtokában méretezni, számítani tudta. Ezek az ismeretek Harrison számára még felfedezésre vártak, és ő sokat felfedezett közülük! Ezért is írtam a honlapomon, hogy Harrison munkássága utat nyitott az utána jövőknek! A XVI.-XIX. század nagy órásai nem iparosok, hanem valódi gyakorlati tudósok voltak, pontosan olyanok, mint a XX. században Oppenheimer, Fermi, vagy Lee Forrest (az elektroncső atyja). Nem véletlen, hogy órát fabrikált Newton, Pascal, és az összes komoly fizikus. Tény az, hogy a technikatörténet úgy emlegeti, hogy a tudomány története a XVIII. század végéig gyakorlatilag azonos az időmérés történetével, és az itt megtalált mérési, számítási módszerek tették lehetővé más területek fejlődését.
Bocs a felsorolgatósdiért, de ez tulajdonképpen saját téma iránti megbecsülésemet mutatja.
PULI BARAT: Hogyne gyártanák, létező, kapható modell. A Roamer Searock Krono Aut. a val.7750 25 köves werkjével ketyeg, korszerű, jó, és tényleg elég "bumszli" óra. Sajnos aranyozott réztokkal készül a legtöbb, és ez sportórának nem túl előnyös (kopásállóság), bár a megjelenése alapján nekem úgy tűnik, ezt nem is igazán sportórának szánták. Mindenesetre nem csúnya, és nekem úgy rémlik, hogy tiszta acéltokkal is van belőle. Az ára 200kFt körül bóklászik.
Köszi a választ. Egyetértek veled. Mégiscsak egy hamisítvány és max. egy villogósabb embernek való, aki nem értékeli az eredetiséget, minőséget, csak felszines külcsínyt (ami itt csalóka.. :-)).
Más.
Tudna valaki mondani néhány szót a Roamer Searock Automatic chrono-s óráról?
Gyártják-e még, mennyi lehet az új ára, stb.
Nekem olyan vastagnak tűnik.
idomero:
Harrison tortenetet ismerem, ezert keveselltem a Poen leirasat. O egesz eletet ennek az egyetlen celnak szentelte. Breguet inkabb igazi sokoldalu tudos volt, aki orai mellett szerszamait is sajat maga keszitette. Tudomanyos alapossaggal fejlesztette orait, pl. a dragako cilinderek alkalmazasa, parachute, breguet-rugo, turbillon - hogy csak a legismertebbeket emlitsuk. Talalmanyai kozul ma is sokat hasznalnak (esetleg modositott formaban)!
Szerintem ha egyetlen celra osszpontosit, kozepszeru tehetseg is kepes elerni az ahitott celt. De sok es sokoldalu talalmany sokkal komolyabb, szeleskorubb tudast igenyel. Breguet pedig ilyen volt. Finom megmunkalasu zseborai pedig azt hiszem jol tukrozik, hogy mire volt kepes.
De még hogy ám! Ha egy szép mechanikus karóráról el lehet mondani, hogy lelke van, akkor szerintem az egy faliórára többszörösen igaz. Engem főképp a szecessziós és stílbútorok érdekelnek, így ennek megfelelően a lakásomból nem hiányozhat egy szép óra sem, ami jelenleg egy kb. 130 éves Bécsi álló regulátor.
Amire viszont igazán vágyom, az egy angol "csoda" lenne. Ezek közül például bármelyikkel meg tudnék barátkozni:
http://www.timetreasuresonline.com/cgi-bin/wm4/wm.cgi?product=Grandfather&cart_id=7602405_28806
http://www.phillipsclockshop.com/clocks/howard-miller-catalog.html
Lehet hogy nagyot tévedek, de szerintem ezekről az órákról azért nem esik szó ezen a fórumon, mert itt tudomásom szerint főleg a brit és a germán vonal uralkodik.
IDOMERO: Hozzátenném hogy számomra máig az órásművészet-történelem egyik legérdekesebb darabja a Harrison No.1. Ebben próbálta ki először a bimetál hőkiegyenlítést, amely Harrison találmánya, de ami engem leginkább lenyűgöz, az az, hogy ez a hajóóra pontosságú szerkezet nagy részben fából készült! Igaz, Harrison egyéb óráiban is előszeretettel használta a fát, ami nem is csoda, hiszen eredetileg ácsmesternek tanult. De én ezért Breguetet nagyobb "tudósnak" tartom, nem csoda, hogy őt a Francia Akadémia is tagjának választotta. Ő igazi tudós alapossággal oldott meg nem egy problémát, először az elméleti oldaláról közelítve azt meg. Harrison igazi "ösztönos zseni" volt, de külön becsülöm benne, hogy nagyon alacsonyról küzdötte fel magát a legelismertebb szakemberek közé, bár ebben nagy szerepe (és Harrisonnak szerencséje) volt annak, hogy maga a "nagy" Graham fogadta be maga mellé segédnek-tanítványnak, felismerve zsenijét. Daliás idők lehettek azok...
PULI BARAT: Ha igaz is, amit mondtak ezen utánzatokról, akkor is érdektelenek. Teljesen mindegy, milyen szerkezet van bennük, nem ez a fontos. Egy Breitling, Fortis esetén az óra árának túlnyomó részét nem a (modifikált) ETA katalósuswerk, hanem épp a nagyon jó minőségű anyagokból pontosan, gondosan megmunkált tok teszi ki. Ha ez nem az igazi, az egész nem ér semmit. Ez olyan, hogy ha egy Mercedesbe Wartburg motort építenek, akkor az egy nagyon gagyi, vinnyogó, pöfékelő, közröhelyt keltő Mercedes lesz, de tulajdonképpen gurul, és "tulajdonképpen" Mercedes. De ha festett farostlemezből csinálom hozzá a kasztnit is - igaz, amíg meg nem kopogtatod, teljesen igazinak néz ki - és a műszerfal is papírmasé, minden utánzat, ráadásul az életben nem járt a Mercedes gyár közelében sem az egész, akkor azt minek nevezzük? A hamisítvány az hamisítvány, ha jó, ha rossz, ráadásul ezek aligha jó hamisítványok, már ami a minőséget illeti.
te_o
Minden megmozdulásnak örülök, ami az órákat népszerűsíti, így az ön honlapjának is. Remélem gőzerővel, bővíti majd a ráérő idejébe, és ha valami újat rak fel, akkor azt jelezi a fórumban. Én mindenképpen megnézem.
John Harrison
1714.07.20-án emelkedett törvényerejű rendeletté a Board of Longitude-ot .(Hosszúsági bizotság) A hajózásban a földrajzi helyzet meghatározása céljából írták ki a pályázatot. (20000 font fődijál.)
1735 -ben készítette el első kronométerét, ami 36 kg-ot nyomott napi 3 másodperc eltérés.
2. kronométer 50 kg-ot nyomott blanszrudas.
3. Csak a szerkezeti egységek kipróbálása céljából rakta össze.
4. Első hordozható kronométer, ami hajózási körülmények között mindössze napi 1 másodpercnél kevesebbet késett. (1762-ben óriási teljesítmény.)
5. Nemes bosszú céljából készült, mert eddigi munkásságát nem ismerték el pedig a pályázat követelményeinek órái eleget tedtek.1772-ben készült el vele mikor ő 79-éves volt. Óráját fölajánlotta III. György királynak. Harrison a királynak elmesélte a történetét és 1773-ban megkapta a fődíjat és elismerték munkásságát.
Te_o kérem, olvasson utána, ha nem ismeri ezt a történetét pontosan, mert szerintem önnek is nagy élvezetet fog okozni, mert ez tényleg egy igaz mese a kitartásról a tökéletesre törekvésről. Legjobban Greguss Ferenc Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok 1. kötetében található magyarul a legjobban leírva az én ismereteim szerint.
Hát ezért becsülöm én töbre, mert ilyen kitartás ritka az emberek között, de létezik fényes példa rá Harrison aki fél évszázadon keresztül küszködött egy olyan cél érdekében, aminek végeredménye a lehető legbizonytalanabb volt, egy igazi kronométer elkészítése melynek segítségével meghatározható a hosszúsági kör. A világon legnemesebb tulajdonságú emberek közé sorolom.
Mi a véleményetek az itthon magánszemélyek által hírdetett Breitling Chrono utánzatokról?
Azt mondják kívülről minden olyan mint az eredetin, csak belül van 30-40 Ft-os (nem gagyi) szerkezet.
Azt mondják az eladók, hogy ezeket külföldön a kiállítosokon teszik ki, hogy a lopás esetén ne az eredetit fujják meg, hanem csak ezt. De mivel demo órák, ezért a tok tökéletes másolat kell legyen.
Ez olyan mint itt a mobilboltokban a "vak" mobil?
Vajon mit rakhatnak bele?
Nagyon örülök, hogy egyre több mániás kapcsolódok be a fórumba.
A hozzászólások is egyre inkább a realitások talaján mozognak. Az utóbbi időben nem kedveltem a milliókkal való vakdalkozást.
A realitások a pár százezres órak. Ebben kérnek legtöbben segitséget.
A vásárlás lényeges eleme, beleszeretni a kiszemelt darabba. Utána érdemes a technikai részletekbe elmerülni. Az izlés és pofon élteti a különböző gyártókat.
Az életmód az izlés a napi tevékenység befolyásolja a tok anyagát a szerkezet használhatóságát. Én pl talán egy-két alkalmat tudok amikor a chrono funkciót használtam. Ezért általában a tradicionális formát kedvelem.
Az arany az elegancia megtestesítője, persze nem láncokkal és karkötőkkel kiegészítve "A férfi egyetlen ékszere az ÓRA" /klasszikus elegancia/ ennek mond ellent a ROLEX-ről kialakult kép. Az acél elsősorban a sport a "keménység" szimbóluma.
A titánt én sem szeretem de azért pár érdekes márka aki használja: IWC, TUTIMA, BREITLING, OMEGA, PD, CHOPARD, AUDEMARS PIGUET, BELL & ROSS .... azért ezekből mindenki szeretne pár darabot magáénak tudni.
Valóban műanyag hatást kelt, de tulajdonságai miatt a repülésben is széleskörüen alkalmazzák, igy a repülős órákban is megjelent.
Szerintem akinek van türelme az megtalálja a megfelelő ár/értékű imádott darabot!
Az elmúlt évben a két legszebb szerzeményem, és persze aktuális kedvenc :
Egy könyv amit karácsonyra kaptam: (sajnos óra nem jár hozzá) :))))))))))
