Ugyan nem vagyok borász, és nincs tapasztalatom a kérdéses titriméterrel, de az ilyenekkel az a probléma, hogy utána tőlük kell venned a reagenseket is. Egyébként biztosan jó.
Így van. Ez az amit a lala féle pancsolók sosem akarnak megérteni.
Amikor meg bárki szembesíti őket azzal, hogy az ő pancsolásuk tette tönkre a magyar borfogyasztási kultúrát akkor a hatályos bortörvényekre hivatkoznak.
"Azok a termelők -akiket itt simán lecsalóznak, lehamisítóznak- akik fajélesztőt használnak, száraz cukroznak, tannint pótolnak, stb, stb, azért teszik mert a Bortörvény engedélyezi. Tetszik érteni? A Bortörvény!"
Mert a korrupt és hülye politikusoknál ki tudtátok lobbizni.
Azok a cégek akiket felsoroltál tudnának jó bort csinálni pancsolás nélkül is. Ez persze melósabb, nehezebb lenne és néha kevesebb nyereséget hozna... nektek meg ez mind büdös.
Évről évre egyre több fogyasztót érdekel, hogy miből is van az amit megeszik és megiszik. Egyre nő az organikus élelmiszerek piaca és a fogyasztók egyre inkább a regionális (terroir) termékeket keresik.
Lehet megragadni a "csak az íz meg az ár a fontos" szemléletnél... az vezette oda a globalizálódot világ élelmiszeriparát abba a válsgába ahol van. Kivezetni a tudatosabb fogyasztói szemlélet fogja ebből.
Egyébként részben egyetértek: termelői oldalról az lenne legnagyobb előrelépés a magyar bor ügyében, ha kialakulna egy tisztességes középrétege a magyar borászatnak, akik a következőt csinálnák nagy vonalakban: BÁRMILYEN szőlő helyett minimum 18-as mustfokú termést vásárolnának föl, és kontrollálnák az ültetvényeket is, mondjuk max 3 kg/tőke lenne a terhelés (alapnak elég lenne a metszés kontrollja), reálisabb szüreti időpontokkal. Nem kevernének az ilyen borokhoz lőrét, főleg nem külföldit. Nem lenne szükség mustjavításra. Az édesség beállítását csak az erjedés leállításával érnék el.
Szerintem az így elkészített bort tisztességes haszonnal ki lehetne akár 600-800 forintért tenni a polcokra, és ekkor válhatna tömegesség a borkultúra, amikor is valóban élményt adó borokkal tudna találkozni egy alsó középrétegbeli család is, akár hetente. Sajnos az a baj, hogy szerintem a most ebben az árban kapható borok legalább 90%-a egy lufi, magyarán semmivel sem jobb, mint a legolcsóbb petpalackos gagyik, csak szebb a ruhája és nagyobb a hazugság a hátcímkén. Ugyanúgy 40 forintos túlterhelt, legalja szőlőkből és svarc olasz lőrékből készítik és utána buherálják így-úgy. Így csomó ember en bloc csalódik a borokban és azt a hamis következtetést vonja le, hogy "minden bor egyforma, átverés az egész".
Szinte minden ilyen kérdésben, ha felmerül, Ausztria példáját hozom fel: ott a nagy glikolbotrány óta a világban példátlan módon megtisztult és megújult a szakma, értelmes és a minőséget támogató a szabályozórendszer, és irdatlan módon fejlődött a borfogyasztói kultúra is. Mindez húsz év alatt. De hogy is kezdődött ott az új éra? a hamisítókat BÖRTÖNBE ZÁRTÁK, a telephelyeket felszámolták (sógor nevén nem lehetett másnap újra nyitni) és még a közvetlen hozzátartozók magánvagyonát is elkobozták a kártérítések fedezésére.
Kíváncsi lennék, mennyi szőlőt vágtak ki Ausztriában?
Ha valóban előrelépést akanánk elérni, meg kellene próbálni szolgaian lemásolni az ottani szabályozást, módszereket.
Miért vágták ki a falum határában a szőlőket (meg mindenhol)? Mert a svarcba "olaszból" 60 forintért (!!!) behozott meg pancsolt lőrék 40 ft alá nyomták évekig a szőlőárakat!
És saját szememmel láttam azt, hogy a magyar borgyárosok (legálisak!!!) egy szempillantás alatt átálltak az olasz kamionok fogadására, minden lelkiismeretfurdalás meg lokálpatrióta érzelmek nélkül. Továbbra is luxusterepjáróikban pöffeszkednek és röhögnek a parasztokon, akik vágják ki a szőlőt.
Ja, nemcsak röhögnek rajtuk. Megveszik a földjeiket és szőlőt telepítenek, kell a papír. Talán napszámosnak majd elmehetnek a volt gazdák. Nem győzöm a fejem kapkodni a polgármesteri hivatalban a földeladás-kifüggesztéseknél, kik a vevők egyre többször! Nem saját borvidékünkről való szakmai befektetők, vagy ha igen, sokszor strómanok. Tehát valahol mégis keletkezik az ócsóborbizniszbe' komoly extraprofit, miközben mindenki azon kesereg publikusan, hogy vágják ki a szőlőket.
Igen, de én Lapid László véleményére voltam kíváncsi az olasz kavartyúval kapcsolatban... A weinhausról szívesen olvasok, ha küldesz linket. Amúgy is mindenolvasó vagyok, úgyhogy rászánom azt a kis időt, hogy okosodjak. Nekem amúgy a nagytermelőkkel semmi gondom, hiszen tényleg szükség van az olcsó jóivású borokra, de nem a hamisítványokra. A bortörvény meg úgy ahogy van egy nagy kalap szar. A képek amiket feltettél nagyon szépek, remélem nem az én adómból (is) befizetett úniós támogatásokkal épült ez a csiniborászat... de ha mégis, akkor meg minek vele kérkedni. Pénzt költeni mindenki tud... Amúgy tetszenek ezek a bornevek is, hogy pl. Dunagyöngye. Nem kis egóra vallanak... Félreértés azért ne essék, nem vagyok én az alföld ellensége, mivel gondolom ott is nagyon sok rendes borász van és ezt nem azért írom, hogy nehogy innen is letiltsák az IP-met, mint egyes szlovák fórumokról, amiket az itteni weinhausok pénzelnek... A képekre visszatérve, teszek fel én is egyet, kettőt:
egy kövér, jóllakott gyík a szőlőmben
feleségem nagyanyjának a 70 éves kapája (ez a kedvencem).
Maximálisan teszek arra is, hogy a kb 5%vágóhídi hulladék mellett 95% szójafehérjét, guargumit, adalékanyagokat és vizet tartalmazó szennyet a "húsos pulton" árulják a boltokban. Ebből nem azt szűröm le, hogy "hű de minden rendben van, hiszen a gyártó cégek betartják a hatályos törvényeket", hanem azt szűröm le, hogy az ipari szennyet többmillió ember torkán letoló cégek lobbiereje nagyobb mint az egészségügyé, a fogysztóké és az állattartóké (közvetve a növénytermesztőké is) együtt. Nekem ebből a pálinka és a tej a tanulság: ott is korábban törvényes volt minden, de a megalázó helyzet miatt sokan tiltakoztak, és egy sokkal jobb szabályozás alakult ki, szeszes ital és pálinka, meg tej és reggeli ital szétválasztásával. Nem oldódott meg egy csapásra minden, de jelentősen tisztult a kép. Aki korábban kritizálta a szabályoka, az nagyon jól tette.
Azok a termelők -akiket itt simán lecsalóznak, lehamisítóznak- akik fajélesztőt használnak, száraz cukroznak, tannint pótolnak, stb, stb, azért teszik mert a Bortörvény engedélyezi. Tetszik érteni? A Bortörvény! Ami ezen felüli nyekergés van, az smonca, parasztvakítás, szájtépés, helybenjárás. Mondok néhányat. A Weinhaus, Grapevine, Kiss borászat, Varsányi, Varga, St Imre, Szigetvin, véleményem szerint egy millió hl-t forgalmaznak. Van legalább húsz kisebb (Mediterrán, Koch, Kunvin, halasi Szőke, Boranal, István Borház stb) akik szintén ennyit. Mennyinél tartunk? Hol a súlypont? Sajnos ez csak látszólagos, mert súlytalanok vagyunk a világban. Lassan Európában is. Olaszország, Spanyolország meg Uniós. Macedónia még nem, de nézd meg mennyi szőlője van. Ja, aki meg nem tartja be a szabályokat, azt találja meg a NAV. Néha meg is teszi.
Miért nincs magyar tömegtermelés? Mert, jó ha van 50000ha szőlőterület. Ezen nem terem meg a 30liter/fő belföldi fogyasztás. A szlovákok, csehek, olaszok(?) több tízezer mázsa szőlőt vittek ki. Csak a környékről. Azért valahogy megvagyunk. (Mediterrán pince, Márton napkor 2011)
"Való igaz, hogy a borhamisítókkal nehéz árban felvenni a versenyt, de ha csak kevéssel lenne drágább a jó minőségű olcsó bor mint a hamisított, akkor talán a jelenleg nem meggyőzhető vásárlók is elgondolkodnának azon, hogy melyiket vegyék meg!"
Ezzel csak az a baj, amit korábban többen több féle képpen fogalmaztak meg: amíg nincs megfelelő szabályozás és a (hozzám hasonló) nem túl művelt fogyasztó számára nem egyértelmű, hogy két olcsó bor közül melyik a hamisított, addig ez a fogyasztó az olcsóbbat fogja levenni a polcról.
Ezért kellene az IGAZSÁG is a nem hozzáértő embernek is.
És ezért tudnak versenyben maradni az olcsó pancsok az olcsó borokkal (sőt, lenyomni azokat)...
Hirtelen annyi beírás keletkezett, hogy engedtessék meg nekem, hogy nem válaszolok egyenként mindegyikre!
Örülök, hogy ennyire sikerült belenyúlnom ebbe a hangyabolyba és végre sikerült felkavarni a fórum állóvizét!
Azok akik, azt hiszik, hogy ők nem felelősek a kialakult helyzetért struccpolitikát folytatnak. Olyan nincs, hogy egy viszonylag szűk körben csak egyesek hibások a kettesek nem. Nem elég, csak a hatóságoktól várni a megoldást.
Való igaz, hogy a borhamisítókkal nehéz árban felvenni a versenyt, de ha csak kevéssel lenne drágább a jó minőségű olcsó bor mint a hamisított, akkor talán a jelenleg nem meggyőzhető vásárlók is elgondolkodnának azon, hogy melyiket vegyék meg!
Az olaszok miért tudják elárasztani olcsó borral a mi piacunkat?
Miért nincs magyar tömegtermelés?
Az a baj, hogy elhittük, hogy csak a világfajták használatával és a borversenyek megnyerésével lehet helyzetbe hozni a magyar szőlőtermesztést és bortermelést. Mindenki az országhatáron kívülre és a tehetőseknek akarja eladni a borát, (mert azok értékelik a magas minőséget) és közben elfelejtkeztünk az itthoni piacról és a magyar borfogyasztókról!
MIndneki jön itt azzal, hogy az elmúlt 50 év komcsi rendszere, tsz-esítése, szovjet piacra termelése elronotta a magyar szőlészetet és borászatot. Bejártam az országot és láttam.
Ettől függetlenül az egész világban az a helyzet, ami most ma Magyarországon. Az emberek, az átlagfogyasztók nem annyira fogékonyak eziránt a téma iránt. Van néhány komolyabb érdeklődő, aki szereti és érti a jó borokat. Azt átlagember azonban egy szép estét akar, jó barátokkal, vagy a barátnőjével. Kortyolgatni ismerkedni a borral, de ennél nem jut soha egy szinttel tovább. Nem lesz szakértő, mert nem akar az lenni. Nem fogja felismerni a fajtajelleget, vagy a termőhelyet a borban, mert nem is érdekli annyira. Az sem érdekli, hogy mivel permetezték és használtak-e élesztőt.
Itt Németországban is (ha az eladásnál dolgozom) nem érdekli az embereket, hogy biobor vagy konvencionális bor. Az sem, hogy mivel lett kezelve a szőlő vagy a bor a készítés során. A legtöbben azt nézik, hogy milyen fajta (mert ha ismerik, akkor az jó bor) és megkóstolva ízlik-e, és mennyibe kerül. Ha ezek stimmelnek, akkor énekelhetek az ökolögiai szemléletről a terroir-ról, meg a környezeti szemlélet fontosságáról.
Ezt nem foghatjuk a komcsikra, ez egy általános borfogyasztói nézet a ma, ami az egész világban terjed. S mivel túltermelés van borból ez nem is nagyon fog változni. Persze van a réteg, aki erre figyel, de igen pici ez a szegmens az én tapasztaltom szerint. A borfogyasztás és a borkultúra csak számunkra olyan jelentős, mert ez az életünk.
Jó cél, hogy mi próbálunk ezen rossz szemléleten változtatni, de Donkihóte harca jut eszembe erről.
Húha, mi volt itt ma! Csak én szedek itt rizlingcseppeket, hogy egész nap a pincében fejtettem? Most tehetem félre Dosztojevszkijt, mert lesz mit olvasnom ma este...
Megdöbbentő, hogy egyes bortermelők hogy védik a pancsolást. És hogy hülyének nézik a fogyasztót. Vendéglős, aki lenézi a vendéget, boltos, aki a vevőt, borász, aki a borivót, nem jut messzire.
Gondolom nem vigasztal, hogy szerintem meg a Somlóra kellene ilyen szemléletű ember... meg a HNT-be, meg az MgSzH-ba, meg az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságába és annak a borászati albizottságába, meg a földművelésügyi minisztérium fontosabb pozícióiba.
De egyelőre ezek a posztok a pancsgyárak lobbiérdekeinek a szervilis csicskásai.
Csile, Dél-Afrika, Ausztrália, Észak-Amerika, Új-Zéland manapság már hagyományos bortermelő országoknak számítanak.
Ezekben az újvilági országokban azóta van szőlőtermesztés és bortermelés amióta oda az európaiak betették a lábukat. Ez ugye a 16-17. századot jelenti.
Csak ugye róluk mi nem tudtunk. Persze vigasztalja őket az, hogy ők sem tudtak akkoriban mirólunk.
A globalizáció kezdetéig mindenki a saját régiójának a piacára termelt. Elenyésző volumenben persze voltak kivételek, de alapvetően párszáz kilométeres távolságon túlra kevés bor jutott el. Magyarországról ugye a tokaji jutott el messzebbre, de ha őszinték vagyunk magunkhoz akkor Tokajnak ez a virágkora sem volt hosszabb párszáz évnél.
A tömegek igényeit persze ki kell elégíteni. De nem hazugságokkal és csalással.
A bűnözöket nem lehet kiszorítani a piacról, mert éppen azért uralják a piacokat, mert "megengedhetetlen" módszereikkel behozhatatlan versenyelőnyt élveznek a tisztességesen borászkodókkal szemben.
Csak a törvénykezés változása állhatná útjukat, de ebben meg nem bízom, mert a lobbijuk vastagon uralja a politikát!
De azt értsed meg kérlek, hogy ameddig Magyarországon a nagyipari pancsolás törvényileg szentesített addig az olcsó, jó minőségű tömegborok termelőinek esélye sincsen a piacszerzésre.
Aki ma Magyarországon olcsó tömegbort akar pancsolás nélkül készíteni azt simán és erőből kiszorítják a piacról a pancsgyárak.
Aki azt mondja, hogy nem lehetne olcsón tisztességes, vagyis cukrozás, sűrítményezés, savpótlásm tanninpótlás, édesítés meg hozzáadott aromák nélkül jó bort csinálni az vagy hülye vagy hazudik. Csak éppen a pancsgyárak sokkal gazdagabbak, erősebbek és befolyásosabbak annál, hogy az ilyen termelők egyáltalán szóhoz jussanak.
A megoldás _NEM_ _NEM_ és harmadjára _SEM_ az, hogy legalizáljuk a pancsolást és a fogyasztónak azt hazudjuk, hogy az az ócska lőre amit a pénzéért kap az bor. A megoldás az az, hogy megállítjuk az olasz kamionokat, megnevezzük a pancsoló termelőket, átírjuk a törvényeket úgy, hogy az a tisztességes szőlőtermelőnek és bortermelőnek kedvezzen és nem az ipari borgyáraknak. Aki ez ellen érvel az ostoba barom.
Nekem bőven elegendő lenne, ha csak azt lehetne bornak hívni ami hozzáadott cukor és mustsürítmény nélkül erjedt ki és aminek a sav, alkohol és cukortartalmát nem emelték és nem is csökkentették.
Az én pincém ajtaja előtt ettől sem kevesebb, sem több ember nem állna. Talán ebből is levehetnéd, hogy nem önös érdekből mondom azt amit, hanem azért, mert ez az egyik sarokköve a magyar bor jövőjének. Egy ilyen szabályozás pont a hétköznapok olcsó borainál rakna rendet. Márpedig a borkultúra az olcsó alapborokra épül.
"Ami ízlik azt megveszik."
Ezzel nincs is semmi baj. De legyen joguk tudni, hogy mit kapnak. Nem érdekel ez mindenkit, de ha valaki kiváncsi rá akkor legyen már lehetősége. A jelenlegi rendszerben senki nem tudhatja, hogy mi van abban a palackban amit megvesz.
Én dolgoztam Németországban (nyugati részen, ahol nem volt kommunizmus), ott is csak a jéghegy csúcsa az aki a prémium minőséget veszi!
Ott is eláraszt mindent az olcsó perui, dél-afrikai, és ausztrál bor. Ott már felismerték, (peru, dél-afrika, ausztrália/ezek mind tradicionális bortermelő országuk ugye?/) hogy a tömegeket is ki kell elégíteni nem csak, fűízről, erdei gyümölcsök illatáról, egy kis kátrányíz, stb. beszélni.
"mert nem gaz lepné az egykoron gondosan szőlővel művelt domboldalakat."
Az egykoron gondosan művelt domboldalakat először a gaz veri fel, azután szép csendesen elbozótosodik, majd elfoglalja, helyét az erdő.
Mindeki örül: a környezetvédők, a külföldi bortermelők, a borhamisítók és az egykori szőlőtermesztő gyermekei is, mert nem kell éjt nappallá téve küzdeniük a szőlőben és nyugodtan nyomkodhatják a távirányítót a nagypapa szőlőjének kivágása után kapott pénzből vett tévét nézve. Ezzel elértünk oda, hogy teret nyitottunk a borhamisításnak, pancsolásnak, mert másképp olcsó bort nem tudunk a vevő asztalára tenni, de megszóljuk azokat, akik, a hiányos ellátás folytán fellépett igényeket megpróbálják kielégíteni....
Én is azt mondom, hogy a hamisítás bűn, de úgy tűnik mindannyian cinkosok vagyunk ebben.
Szerintem az lenne a megoldás, ha a jó nevű termelő nem csak csúcsborok előállításában lenne érdekelt, hanem mondjuk olcsó jó minőségű tömegborokhoz is adná a nevét, amivel kiszorítaná a bűnözőket a piacról....
