Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Innen lehet tudni, hogy még fejlesztik. Fölszerelték egy Szu24esre, hogy élesben teszteljék. Egyébként utána kezdték el fölszerelni a 34eseken neki szánt helyre. A bal szárnyvégre.
Az oroszoknak van ott erre való gépe, és felszerelése. Egyszerűen fel se tételezték, hogy rájuk mernek lőni. Az eljárások is csak vállról indíthatóak ellen védtek.
Video material released by the Russian ministry of defence along with stills and other video material show a variety of weapons being used, the overwhelming bulk of which appear to be dumb - that is to say unguided - bombs rather than the precision-guided munitions that dominate Western air campaigns.
OFAB 250-270 fragmentation bombs have been seen being loaded on Russian aircraft at Latakia as well as OFAB 250-500s and OFAB 100-120s.
Talaj háttér előtt problémás lehet de az ég mint kellemes stabil háttér előtt simán be tudja fogni. Valószínűleg ezért is repült alacsonyan.
JHMCS elvileg ki tudja vetíteni az data linken érkező információkat a pilótának. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, - szöveges adatok, vagy kellemes kis box - azt nem tudom.
A pár fok az nagyon nagy terület. A hold is csak fél fok alatt látszik. Képzeld el a holdat 5-10x méretben.
Jó nagy folt az a látómeződben, nem nagy probléma bármit belemanőverezni. De amúgy nem kell hogy befogja. 'Lock on After Launch' módban elereszti és repülés közben fogja be.
Ez csak talajháttér előtt igaz. Ha alacsonyabban repül, könnyedén látja az ég háttere előtt a gépet. Nézz fel az égre, nemcsak látod az utas szállítókat de még a formájukat is. 10 és 13 km között tized szögmásodperc alatt van a különbség. Itt pedig még pontosan tudta is hogy hol keresse mert a repülés irányítás követte radaron.
És ha látja az elég a JHMCS el.
Az AIM 9X block II hatótávolsága a Raytheon szerint 35 Km. A 13 Km bőven belül van ezen, még az emelkedést beleszámolva is.
"A hasonló fegyvrrendszerek ott állomásoztatása éppen olyan erődemonstráció, mint a Moszkva odavezénylése. Természetes, hogy nem fogják bevetni, de azért eléggé nyugtalanító életérzés lehet a katonai tervezőknek egy ilyen rendszer ottléte."
Hagyomanyos bombazasnal csak a gravitacioval szamolhatsz. Kell a magassag. Az oroszok ighyuekeznek a legolcsobban ha lehet az elfekvo keszletekkel kifuto tipusokkal lemenedzselni ezt a haborut. A pilotak a fontossagi sorrendben a lista aljan vannak.
"A hasonló fegyvrrendszerek ott állomásoztatása éppen olyan erődemonstráció, mint a Moszkva odavezénylése. Természetes, hogy nem fogják bevetni, de azért eléggé nyugtalanító életérzés lehet a katonai tervezőknek egy ilyen rendszer ottléte."
Nem gondolom hogy nagyon gyongyozne pl az izraeliek de barki homloka is a Moszkva miatt. A hajo helyzete folyamatosan ismert es nem csaka muhold hanem a hajo radarkisugarzasa miatt. A tengeren cca 10-20 meteren repulve 40 km a hajo mar nem erzekel teged. Ugy mesz el melette mint a pinty. A tavolsagok kicsik vegig alacsonyan tudsz repulni a celig es vissza. A Moszkva meg egy tisztesseges track et sem tud letrehozni nem hogy raketainditast.
Raadasul ha a Moszkva elkezdene komolyan emberkedni raketakat inditani akkor szerintem nagyon hamar kapna egy torpedot a gerince ala.
Az oroszok barmely regionalis hatalommal szemben igen kiszolgaltatott helyzetben vnnak. Sem technikailag sem mennyisegileg nem erik el azt a szintet hogy komoly problemat jelentsenek.
"Az, hogy milyen pozicionálás mellett, milyen rálátás nyílik az egyes légi ellenségekre, nagyon komoly térinformatikai kutatás eredménye. Én nem vállalkoznék a google maps általi becslésekre. Ahogy, érintőlegesen ismerve az Sz-400 lehetőségeit, potenciálját arra sem, hogy bármilyen repülő eszközzel, akár nulla méteren bemerészkedjek egy ilyen fegyver rendszer megsemmisítési zónájába. "
BARMELY lerak rendszer alapveto kovetelmeny hogy valahogy de lassa a celt. Ennelkul nincs inditas es talalat sem. Ezt pedig meg nulla fedezoszog melett is hamar megtapasztalja egy radar a fold gorbulete miatt. Nezd meg pl HPASP altal linkelt ukran 300 PMU 2 es loveszetrol keszult videot. Az alacsonyan repulo robotgep cel olyan sik terulet felett repult mint egy pingpongasztal. Ugyan ezt mar szerintem 30 km el odebb sem tudtak volna megtenni , es plane nem ha a terep meg atszegdelt lett volna.
A nyugati legiharc es legvedelmi raketak eppen ezert rendelkeznek adatkapcsolattal es vannak felfuzve kvazi a halozat centrikus hadviselesr. Egy platform latja egy masik indit es konyen lehet hogy egy harmadik fogja iranyitani.
Ez egy piszok kifinomult rendszer amirol jelen pillanatban az oroszok csak almodhatnak. Lemaradasuk ezen a teruleten hatalmas, es ez tobb nagysagrendel csokkenti a hatekonysagukat.
"Hibiniből pár darab van összesen, és az is a 34eseken."
Anno meg azota is a hirek az orosz fun ok reszerol arrol szolt hogy a SZu-24 Hibini komboi volt az ami elzavarta a fel USA flottat meg leszerelt tole a fel hajo.
Nekem valahogy ugy tunik mintha az oroszok messze nem az elso vonalas gepeikere epitenenek sziraban hanem a mar kifuto tipusok viszik a teher donto tobbseget amolyan ha tortenik valami ezekert nem kar. Viszont ez mutatja azt is hogy mennyire szamit tenylegesen nalluk a sajat katonaik elete.
Szerintem jozanul csak ezt a rendszert mertek akartak odavinni mivel ennek elektronikai tulajdonsagai mar mregen ismertek a nyugat elott igy nincs meg annak a kockazata hogy esetleg olyan derul ki rola ami utan at kell tervezni az egeszet mint anno a MIG-25 "Tokio-i" jarata utan.
A fegyver igy is potens tud lenni de szerintem sem az izraeli sem a torok legieronek nem okozna komoly problemat. Ez egy fegyver es nem egy rendszer.
"Másik kísérlet, felraktam egy pontot az F-16C pozíciójában 3500m magasra, és bizony látszik a Latakia reptér a terep messze nem annyira szegdelt."
Ez csak akkor igaz ugye ha az F-16 os 3500 meteren repul. Ugyanis az F-16 nak nem kell feltetlen az orosz radar horizont folott repulnie. A Torokoknek ott vannak a E-7A AEW gepeik amelyekkel es az adatkapcsolattal ugy tudjak kiszolgalni az F-16 ost hogy be sem kapcsolja a radarjat. Alacsonyan esetleg idonkent fel fel ugorva repul es ha parancsot ad akkor indit. Onnantol akar vissza is fordulhat mert az AMRAAM et az E-7 is is kiszolgalja MTU val. Meg ha idonkent be is utne az F-16 a tomb stone on akkor sem lenne ideje annak inditani . Azon a terepen normal harceljaras kereteben eselytelen barmelyik lerak. Illetve csak annak a lerak rendszernek vannak eselyei ( de annak igen komolyak ) amelynek van adatkapcsolata es kepes azt egy AEW gep is iranyitani illetve sajat aktiv radaros iranyitassal rendelkezik.
Bár csak mutatóba, de az oroszoknak is van PGM. Ha a cél meg lehetővé teszi, akkor hát istenem, akkor a CEP akkor lesz, amekkora. A Sivatagi Vihar idején az F-16 gépek a Mk bombákat kis magasságból 60 láb körüli CEP-el hajigálták. Mikor átálltak 15-18k-n való repülésre, akkor ez felment 200 láb fölé. Tehát a bombák fele esik kb. ekkora körön belülre nagy átlagban. Ha focipálya méretű célt támadsz, akkor belefér. Oldasz 12xFAB-250-et több gépről és a gond letudva. A járulékos kár meg kit izgat, kit meg nem.
Hpasp lineklte a SG.hu-n a 12xFAB-250-et oldó Tu-22M gépeket felhőalap felett több ezer méteren. A jenkik is ezt csinálták....
...1972-ben. Erre mondom azt, hogy kicsit nagy a kontraszt a két fél között az alkalmazott technika színvonala között főleg, ha mennyiséggel is szorzod azt.
Mert a Sivatagi Vihar óta gyakorlatialg mindenki aki teheti AAA/MANPAD/SHORAD HMZ-n kívül repked. Ha van PGM-ed, akkor még a pontosság oltárás sem vesztes semmit, csak jelölje meg neked valaki a célt, hogy tudd hol keresd. Az F-15E is az F-111F utódja volt. A Sivatagi Vihar óta nem repült az USAF vele élesben alacsonyan behatoló csapásmérő bevetést. A jenki vagy más F-16 gépeken mikor látod a LANTIRN rendszer FLIR/TFR pod-ját?
A gépeket arra használják amire használják. Ennyi.
JHMCS van. Az előző kommentben elmélkedem, hogy hogyan csinálhatta. 13 km-nél nagyobb távolságból radar nélküli befogás igen nehéz, támpont nélkül szerintem lehetetlen. Ekkora távolságból egy Szu-24-est nem lát a pilóta, ha csak nem tudja nagyon pontosan, hogy hol keresse, de talán még akkor se. Az emberi szemnek megvannak a maga korlátai.
Akkor, ha tudja, hogy merre kell nézni. Az IR szenzor, ha érézel forrást egy irányban, akkor búg a tona hang a pilótának. Csak éppen annak az esélye, hogy vizális refernciapont nélkül ránézzen ennyire pontosan ekkora távolságból a célra elég kicsi.
Az F-16 náluk üzemelő változatánál lenne olyan funció, amit nem publikálnak? Lehetséges, hogy adatkapcsolaton kereszül megkapta az orosz gép paraméterét és a JHMC képes ez alapján felvetíteni azt TD box-ban, hogy hol van a cél, mintha radarral érzékelné és legalább "soft lock" van? A Sidewinder szenzorjának látószöge pár fok tudtommal. Tehát kb. olyan pontosan kell csinálni, mintha magad elé teszed két ujjad kb. fél métere. Amit kitakar a két hüvelykujjad teteje az 2-3 fok körül van.
Mi tart olyan sokáig benne? Az osztály pikk-pakk osszepakol. Moszkva környkéként van reptér, gondolom kiemelt szállítási feladat, akkor van hozzá gép is. A berakodásnak van X ideje és aztán mehet is a gép. Az Sivatagi Vihar alatt a jenkiknél 3 nap alatt ennél lényegesen nagyobb távolságra kezdék átcuccolni légi úton a dolgokat. Felteszem, akkor ez az orosznak sem megoldhatatlan feladat.
Il-76-ba befér egyébként, vagy An-124 kell már ehhez?
Még az AIM-9X-szel is nagyon határhelyzetet jelentene ez. Éppenhogy benne van saccra a HMZ-be. Az AIM-9M-ez képes számottevően kisebb légellenállása van. Mintha inkább a HMZ-t tartották vonla fontosnak a nagyobb végfázisbeli manőverezőképességhez képest.
A kérdés az, hogy a Szuhoj fordult-e közben. Ha igen, akkor nem biztos, hogy megvolt a LOS. Vízszintes repülésnél sanszoasan megvolt, ha 13 km a távolság, bár nem tudom, hogy mennyire lát lefelé a cucc. 5-10 fok?
Mióta felpörögtek a légi műveletek, a határ két oldaláról folyamatosan megy egymás cukkolása, szír és orosz a törököt, azok meg viszont őket. Földről, levegőből befogják egymás gépeit, idegesítik a másikat. Lehet, ez annyira a mindennapok része lett, hogy a Szuhoj pilóták egyszerűen lesz@rták amikor pittyegett a besugárzás jelző...Továbbá nem hangolták le a nemzetközi vészfrekiket. És végül a törökök nem tudták milyen nemzetiségű Szu-24-re lőnek....egyből kész a baj.
Nem akarok nagyot beleszagerteni a bombazas lelkivilagaba ... de ugy gondolom, hogy 6000 meterröl leszort buta bombak pontossaga eleg rossz (mondjuk 50-100 meter körülire taksalnam).
Ezert inkabb a buta bombakat nagyvonaluan, mondjuk negyesevel szorjak. Annyit viszont egy vadaszbombazo tud csak hurcolni, hiszen gondolom, bevetesenkent legalabb 3-4 cel sorrakerül.