Azok valóban elég tragikusak. Egyszer ettem egy ilyesmit egy szállodában, reggelire volt kirakva. Nem szokásom az ételt meghagyni, de ennél inkább kivételt tettem.
Egyébként itt a Bakony trappista - szlovák Bakony Trappista közötti különbségekről kezdtünk eszmecserét folytatni, nem is vélelmeztem, hogy a műsajtok összetevőiről is lenne szó.
Ezért írtam én is, hogy "...sajtnak látszó, de annak törvényesen nem hívható hulladékok" esetében van csak erről szó. Mint a Trapp Pista meg Csízió és pizzafeltét...
Igaz hogy nyolc éve nem dolgozom a tejiparban, de mivel a tejtermékek voltak az egyik legkonzervatívabbak az élelmiszeriparban a szabályozást tekintve túl lényegi változást nem tartok valószínűnek.
Az E számos összetevőket - ha engedélyezettek a termékben - akár 0,1 % koncentrációnál is fel kell tüntetni. Nem jut eszembe olyan E számos adalék, amit 2 % feletti mennyiségben szokás lenne beletenni. Egyéb anyagoknál pl. natív keményítő vagy zselatin már OK. lehet ez az érték.
Viszont nem értem, hogy miért kell 12 % lisztet tenni a joghurba, amikor a tej mostani felvásárlási ára kb. 95 Ft., a búzaliszt minimum ennyi. Egy joghurt állományt (legyen az kanalazható vagy ivó állomány is) megfelelő starter-kultúra kiválasztással és egy olcsó módosított keményítővel vagy más egyszerű sűrítőanyag kombinációval (akár CMC-vel is!) olcsón megoldható. De ha jó választják meg a kultúrát elég lehet akár az is önmagában.
Növényi zsírt tejtermékbe beletenni tilos, ha azt ezután is annak akarod nevezni. A legfrissebb szabályozást ugyan nem ismerem, de meglepne ha ennyire engedékenyebb lenne. Persze beleteheted - amire nyilván akad is példa - de ha megbux fizethetsz és az üzemet is bezárhatják x időre, erre is volt már példa. Azt hogy a hatóságok mennyire célzottan vizsgálnak vagy nemvizsgálnak azt nem tudom mert nem látok rá, de hogy olykor meglepő mélységekig megteszik azt tudom mert megtapasztaltam.
Színező anyagot (anatto, sáfrány) akár a legdrágább francia, holland sajtokban, sajttipusokban is alapesetben használják (pl. edami, egyes cheddar stb.).
Aromásító anyagot elképzelhető hogy használnak, bár én még láttam, igaz mi sem gyártottunk ilyesmi szemét sajtot, viszont megjegyzem, hogy más tejtermékeknél pl. ízesített savanyú tejkészítményeknél, azaz joghurt és hasonlók nem vagy alig találhatóak aroma nélkül felhasznált gyümölcskészítmények. Azaz az összes vagy a legtöbb gyümölcsjoghurtban ott van az un. átvitt aroma.
Emulgeáló szer - ismereteim szerint - a (natúr) sajtba abszolut felesleges, persze ha növényi zsírozzák akkor igen de azt nem is lehet rajta feltüntetni, és amúgy is pengeélen táncolás a hatóságok miatt. Persze bizonyos tejtermékbe elengedhetetlen (pl. egyes jégkrémek) a termék állaga miatt.
Viszkozitás növelőt esetleg szükség lehet felhasználni ha túl sok savófehérjét akarnak hozzákötni a kazeinhez, de szerintem legálisan natúr sajtba nem lehet tenni.
Stabilizáló anyag: ez egy gyűjtőkategória, ebbe beletartozik a viszkozitásnővelő és emulgeáló szerek is többek között, de gondolom hogy talán a CaCl2 szilárdító anyagra gondolhattál, melyet általánosságban használnak (legálisan) a legtöbb helyen a félkemény de valószínüleg a keménysajtok esetében is. Ez teljesen része volt a normál magyar sajtgyártási technológiának. Valószínű, hogy ezt bizonyos országokban kevésbé használják, ott ahol kedvezőbb a tej fehérje és kazein tartalma (ennek kompenzálására teszik bele.)
A CMC (E-466) - a tapétaragasztó is ebből áll - emulgeálószerként esetenként szokták használni, de a térfogatnövelő szerként nehezen tudnám elképzelni (arra a NaHCO3 való pl.) viszont tényleg igen széles körben használják az élelmiszeriparban sűrítőanyagként, viszkozitás növelőként. Igaz hogy kicsit "tésztásítja" az állományt ezért az igényesebb termékekben a jóval drágább E-410-el (szentjánoskenyér-mag liszttel) pótolják, kombinálják.
Hogy borról is legyen szó: A karboxil-metil-cellulóz (CMC) a növényi sejtfal felépítésében az egyik legfontosabb komponens. A vörösborhoz árult enzimkészítmény tartalmaz aroma- és színfeltáró enzimet is, na ez éppen a CMC-t bontja. A CMC-t nagyon sok helyen használják, pl. ez az általános tapétaragasztó, vagy a fagylaltba kristályosodás gárlására teszik bele, hogy krémes legyen - már amelyik nem tejből, keveréssel készül. A CMC teljesen neutrális anyag, az ember nem tudja megemészteni.
A hidrogénezett növényi olajon túl leginkább különböző lisztféléket tesznek a sajtba. Azért nem olvad meg az olcsó trappista, henem inkább megég.
Tejipari ismerőseim szerint a joghurton pl. a 2% alatti összetevőket nem kell föltüntetni. Ezért egy másik francia tulajdonú cég úgy tesz 12% lisztet "állományjavítóként" a joghurtba, hogy vagy nyolcféle liszt kerül bele, mindegyik külön-külön 2% alatt... (Lehet, hogy már régi az információ.)
A növényi zsírokon túl mindenféle emulgáló, viszkozitásjavító, stabilizáló, aromásító, szinező és egyébb anyagokat is használnak az ilyen sajtnak látszó, de annak törvényesen nem hívható hulladékok gyártása során.
A személyes kedvencem a karboximetil-cellulóz (leánykori nevén E466) amit emulgeálószerként, valamint térfogatnövelőként alkalmaznak. A dolog pikantériája, hogy pontosan ugyanezt az anyagot használják a keményebb (hkhm, elnézést) behatolást kedvelő urak-urak és urak-hölgyek kényelmét szolgáló síkosítók gyártásánál is. Jó étvágyat hozzá :)
Ettől okosabb nem lettem, de azért azt sem szeretném ha ez átmenne tejes témává.
Én max. a növényi zsírt gondolnám lehetőségnek mint tejidegen anyagot, de arra meg ott vannak legálisan a "pizza top" és más fantázianevü kutyulmányok, ahol a növényi zsír mellett a kazeinát a fő komponens, ami meg tejeredetű.
Véleményem szerint az ócskább sajtoknál inkább arról lehet szó, hogy olyan tecnológiát használnak, ami az egyébként a gyártáskor a savóval eltávozó anyagokat (tej szárazanyagának kb. harmada) minél inkább a sajttésztához kötik, ezáltak a kihozatalt lényegesen megnövelik. Ezzel önmagában hamisítást nem csinálnak, hiszen ezek abszolút tejeredetű anyagok, sőt a savófehérjék a biológiailag legértékesebb tejfehérjék, VISZONT ezáltal egyértelműen romlik a sajt kidolgozhatósága, állaga, minősége.
Csak megemlítem, hogy Svájcban csak a teljes tejet lehet tejnek hívni, a 2,5%-os csak "drink".
A Bakonytejet egy olyan francia vállalat vette meg, aki ugyan a magyar munkavállalókat nyíltan zulunak hívta, de ragaszkodott ahhoz, hogy a sajtot tejből csinálják. Jó is volt a Bakony trappista, de nem bírták az árversenyt, panaszkodtak is eleget. Aztán egyszercsak megjelent az olcsó Bakony trappista, pont olyan volt, mint a többi alja sajt, és a másik oldalán ott szerepelt, hogy "származási hely: Szlovákia". Egyes magyar OEM borokra igazán ráírhatnák legalább, hogy "készült: rohadt szőlőből, és olasz import borhamisítványból".
(Meg kell jegyezni, hogy a Veszprémi Tejipari Vállalat igazán szörnyű volt a komenizmus idején, a francia tulajdonos komolyan javított a minőségen.)
"Gyülöltem ezt a felfogast, es nem tudtam atverni a boltos nenikeket, fel is mondtam fel ev utan."
Na látod. Pontosan erről beszélek én is. Továbblépve azza, hogy nem értem és döbbenettel vegyes viszolygással nézem azt amikor valaki aki Magyarországon egy pancsgyárban dolgozik vezető beosztásban nem okádja el magát reggelente amikor a tükörbe néz.
Hát igen. Gyanítom, hogy melyik, igaz a méret miatt max 2-3 cég jöhetne csak szóba.
Sajnos az emberek jelentős része - véleményem szerint - nem is igen tudja, hogy mitől nem tej a r.ital, illetve mitől "tejebb" a rendes tej. A gátlástalanabbja így aztán úgy vágja át őket, ahogyan nem szégyenli.
Persze a nagyon szegény embereknek - akik hát egyre többen vannak - lehet hogy ez marad a megfizethetőbb kategória, hiszen pont a nagyon szegény fejlődő országok részére, ellátására fejlesztették ki ezeket illetve ezekhez hasonló tejimitátumokat évtizedekkel ezelőtt. Persze nyilván jobb lenne a rászorulókat célzottan normál termékkel megsegíteni (iskolatej program, stb.), mint a részben ezek miatt keletkező tejtöbbletet külpiacon hatalmas exporttámogatásokkal levezetni. Ahogyan történt ez a bő 10 évvel korábban a különféle italok és frissfölök fénykorában.
Kepviselökent dolgoztam egyetem mellett egy tejipari cegnek. Ma is a legnagyobbak Magyarorszagon. A meetingen mindig elmondtak, hogy a 99 Ft-os reggeli italt ugy adjuk el, hogy utaljuk arra, hogy ez tej, de ne mondjuk ki.
Gyülöltem ezt a felfogast, es nem tudtam atverni a boltos nenikeket, fel is mondtam fel ev utan.
A tej törvényi szabályozásánál mire gondoltál? Nekem nem rémlik, hogy a reggeli stb. italokat lehetett e valaha is legálisan fogyasztói tejnek nevezni és így forgalmazni.
Van néhány ilyen sarokpontja a sikeres borágazatnak és a fejlődő borkultúrának.
Kétség kívül a termelői borkimérés liberalizációja az egyik. Rájöhetnének már ott fenn a géniuszok, hogy a legsavanyább parasztbor sem képvisle olyan népegészségügyi kockázatot sem mint a legtöbb csillagos sztárétterem. Teljesen felesleges a szigorkodás.
Másodikként lehetne a forgalomba hozatali járulékot a mostani tételenkénti majd 30 ezer forinról a pincénkénti egy évjáratra általányként összesen 5-10 ezer forintos szintre hozni. Röhely, hogy egy négy tételt párezer palackszámmal palackoztató kispincészet 100 ezer forintot költ évente az engedélyeztetésre... pont annyit mint egy milliós palackszámot termelő borgyár. Nekünk például hérom olyan tételünk is van a mennyiségileg gyenge 2010-es évből ahol csak a forgalombahozatali engedély palackonként 100Ft-ot jelent. Na így versenyezzenek a kistermelők.
Aztán még sorolhatnánk napestig :(
Persze a nagyvállalatoknak nem érdeke, hogy a kistermelőknek legyen alterantívája. Nekik az a jó, ha a szőlőtermelők ki vannak szolgáltatva nekik és nincs helyi bortermelői kínálat.
De tényleg... milyen gáz már, hogy a Somlóvásárhelyi ábécében nincs Somlói bor, de a Vargabor pancsolt lőréje ott figyel a polcon.
Évszázadokon át piacokon is értékesíthettek a parasztok bort. Amijkor ezt betiltották, a hirtelen megjelenő, sokak számára lehetetlen feladatot jelentő adminisztráció bevezetésével együtt, hirtlelen sok család fölhagyott a gazdálkodással. Legalább akkora csapás volt, mint anno a földek elrablása a komcsik által.
Sajnos nem, REGLON AIR néven még idén is elég nagy mennyiségeket értékesítettek belőle! Amúgy már 1990-ben szó volt róla, hogy hamarosan betiltják. Elég nehezen jön össze...
Köszi a választ, közben találtam a youtubon is egy elég részletes videót a használatáról. Nem vagyok ilyen dolgokban járatos, de azt hiszem az aszkorbinsavat utólag rakják a borba, oxidáció ellen és mivel én az adalékanyagokhoz nem értek (meg nem is akarok) ezért remélem a mérésekkel nem lesz gond. A vörösborra jó hogy felhívtad a figyelmemet, majd rákérdek a gyártótól.
Ismerem a gépet, én is egy hasonlóval végzek napi 30-50 mérést.
Gyors és megbízható, de.
Ha aszkorbinsav van a borban, akkor nem mér. A vörösboroknál pedig nem veszi figyelembe a reduktonokat. Pontosabban azokat is kénnek méri, így vörösborfajtától (szín, extrakt, stb..) le kell vonni a kapott értékből 15-20-25 mg-ot (ezt csak a labor tudja bemérni), hogy a helyes eredményt kapd.
Nem biztos, hogy konrétan az általad említett gépnél is így van, de ezek a titrálógépek általános hátrányai.
Olvastam, hogy a kormány tervezi a termelői borkimérés lehetőségeinek szélesítését.
Szerintetek mennyit számítana, ha a kistermelő itt-ott néha simán kimérhetné a borát? Mondjuk fesztiválokon, búcsúban, falunapkor stb... Vagy esetleg a mucsajröcsögei kocsmában mucsajröcsögei bort is lehetne kapni? Érdekes eljátszani a gondolattal.
Beszéltem több falusi kocsmárossal, étteremtulajdonossal is, és az értelmesebbek mind azt mondták, hogy amennyiben lehetőségük lenne helyi borokat árulni és NEM BUKNÁNAK a dolgon, azonnal megtennék.
Valahol egy kocsmában egyszer azt mondták nekem, hogy csak ők amennyi "badacsonyit" eladnak, annyit se teremhet az a hegy. A vevők ezt keresik, meg különben is ez éri meg, tehát ez van. Sajnos...
A vásárlói agyakban és a törvényi szabályozásban van a hiba. A többi csak elmélet.
Ugyan nem vagyok borász, és nincs tapasztalatom a kérdéses titriméterrel, de az ilyenekkel az a probléma, hogy utána tőlük kell venned a reagenseket is. Egyébként biztosan jó.
Így van. Ez az amit a lala féle pancsolók sosem akarnak megérteni.
Amikor meg bárki szembesíti őket azzal, hogy az ő pancsolásuk tette tönkre a magyar borfogyasztási kultúrát akkor a hatályos bortörvényekre hivatkoznak.
"Azok a termelők -akiket itt simán lecsalóznak, lehamisítóznak- akik fajélesztőt használnak, száraz cukroznak, tannint pótolnak, stb, stb, azért teszik mert a Bortörvény engedélyezi. Tetszik érteni? A Bortörvény!"
Mert a korrupt és hülye politikusoknál ki tudtátok lobbizni.
Azok a cégek akiket felsoroltál tudnának jó bort csinálni pancsolás nélkül is. Ez persze melósabb, nehezebb lenne és néha kevesebb nyereséget hozna... nektek meg ez mind büdös.
