Keresés

Részletes keresés

Némedi László __ Creative Commons License 2011.01.01 0 0 13262

mázlid van, még tényleg nem találtam ilyen képet pedig lehet, hogy van, ugyanis emlékeim szerint a Reichstag az amerikai zónában volt (cáfoljatok, ha rosszul emlékszem (pedig kint voltam))...

Előzmény: Törölt nick (13260)
kiskunlaci1 Creative Commons License 2010.12.31 0 0 13261

Szerintem 3 karóra nem biztosan egyenértékű a rendszeres német zsákmánycsomagokkal.

Hogy egyébb szuvenírokat ikonok,keleti szőnyegek,nemesprémek stb.. ne is essék szó.

Előzmény: showtimes (13258)
Törölt nick Creative Commons License 2010.12.31 0 0 13260

Na de nem a Reichstagon, es plane nem tuzott ki harom oras kezzel voros zaszlot. :)

Előzmény: Némedi László __ (13259)
Némedi László __ Creative Commons License 2010.12.31 0 0 13259

hát nem tudom, de el tudom képzelni, hogy volt amerikai akinek három órája is volt...

Előzmény: showtimes (13258)
showtimes Creative Commons License 2010.12.31 0 0 13258

ivánékhoz képest azért valljuk be kezdők voltak ebben :)

 

a híres reichtagos fotón lévő vörös zászlós katona is retusálva volt, mert 3 db óra volt a kezén :))) - ezt a fotó készítőjének a gyereke, mint jogtulajdonos mesélte pár éve a kiállítás megnyitón.

Előzmény: Némedi László __ (13257)
Némedi László __ Creative Commons License 2010.12.31 0 0 13257

olvasok egy könyvet Fritz: Endkampf -ját, ahol főleg a nyugati oldal utolsó napjait mutatja be a civilek szemével, és ott merült fel a helyi németek mondásai, pl:

 

USA valódi jelentése: Uhren stehlen's auch,

 

amivel az amerikai katonák kedvelt tevékenységét jellemezték: a karórák ellopását civilektől.

Valakinek ismerős ez a motívum? :)))

 

Sz. Norbert Creative Commons License 2010.12.21 0 0 13256

1944. évi határok alapján magyarországi németek, magyarországi magyarok a W-SS-ben + egyéb W-SS alakulatok Magyarországon.

Előzmény: showtimes (13255)
showtimes Creative Commons License 2010.12.21 0 0 13255

mennyire szélesen értelmezve a magyar vonatkozást? például a délvidéki, de a visszacsatolás után magyar állampolgárságú svábok hogyan kerültek az SS-el Normandiába? vagy szüken értelmezve, a magyar nemzetiségűekről lesz szó?

Előzmény: Sz. Norbert (13254)
Sz. Norbert Creative Commons License 2010.12.21 0 0 13254

Kedves Mindenki!

A HM HIM "Hadtörténelmi Délutánok" sorozata 2011. január 22-én, szombaton 13 óra 30 perctől folytatódik a szokásos helyszínen (1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4. II. emeleti Díszterem).

Ezúttal jómagam tartok előadást "A Waffen-SS történetének magyar vonatkozásai a második világháború utolsó évében, 1944. május-1945. május" címmel.

Az előadást a megszokott fórumrész követi.

A belépés továbbra is díjtalan.

Egyben szeretnék minden eddigi és jövőbeli HD-látogatónak békés karácsonyi ünnepeket, valamint eredményekben (is) gazdag, boldog új esztendőt kívánni!

Üdvözlettel:
Számvéber Norbert

edesviz Creative Commons License 2010.12.19 0 0 13253

Szia,

 

nem tudom, hogy a kis cég, vagy a nagy cég a jó. Nagyon sok esetben nagy cégek nagy dolgokat tudnak csinálni. De vegyük pl a Siemens-t. Amikor náluk dolgoztam mindenük volt. Atomerőmű gyártástól, Hifi berendezésig, televizióig minden ami árammal működött.  Pl 1989-ben Simens plazma képernyő volt az asztalomon. Az Apple-II megjelenésekor csináltak egy nagyjából Apple II-t, ami ráadásul jobb volt, mint az Apple II. A kétszáz minta példányból egy párat bemuttattak a főnökségnek, amely úgy döntött, hogy nincs ebben üzleti fantázia. Steve Jobbs, pedig felépített egy garázsból egy világcéget a semmiből.

 

Vagy vegyük a jelenlegi problémákat az autóiparban. Aki megtudja oldani az eletromos energia hatékony tárolását, az lefogja tarolni az autóipart. És ez nem feltétlenül egy óriáskonszern lesz, maximum egyik, másik a jelenlegi 7-8 közül.

Mind a kettőre szükség van. Ha az állami támogatásokat levonod a nagy konszernek teljesítményéből, talán az derülhet ki, hogy kisebb vállakozások többet hoznak az államnak, de ők se tudnak megélni a nagy vevők nélkül.

 

Az 1930-40-es évek pénzügyi rendszereit nem ismerem, sajnos nem tudom megmondani, hogy az államcsőd mennyire volt közel. De azt is tudom, hogy a nagyéhezés után sokat tettek azért, hogy jobban éljenek. Ez is pénzbe került. Máig áll romként egykori üdülőtelepük pl a Keletnémet tengerparton.

 

Édesviz

Előzmény: Némedi László __ (13251)
Némedi László __ Creative Commons License 2010.12.19 0 0 13252

a korlátozásért nem, az elvételért sem egyértelmű. Az Osram esetében elvétel van írva, máshol pedig minden típusú erős nyomásról szó van, és ekkor biztos nem extra haszonnal lehetett eladni valamit.

Előzmény: showtimes (13248)
Némedi László __ Creative Commons License 2010.12.19 0 0 13251

vannak kétségeim, hogy van olyan, hogy náci ideológia. Nagyjából mindig az adott szituhoz igazodtak, még a zsidó ellenességet is altatták, amikor kellett.

Csak egy példa: a legnagyobb támogatást a kis cégek tulajdonosainál érték el a nagy cég ellenességük miatt (amit gondolom zsidóellenességből vezettek le), majd hatalomrakerülésük után lényegében ellökték a kiscégeket (rengeteg panaszlevél született ekkor a párton belül), és garantált profitú megrendeléseket kezdték adni a nagycégeknek.

 

A működő képességhez hozzátartozik, hogy az államadósság az egekbe emelkedett, ha nem foglalják el az országokat 39 után, valszeg államcsőd lett volna a következmény. Schacht szemfényvesztései nem sokáig működtek volna még...

Előzmény: edesviz (13249)
Némedi László __ Creative Commons License 2010.12.19 0 0 13250

gondolom nem volt idő, rövid ideig tartott a megszállás

Előzmény: showtimes (13248)
edesviz Creative Commons License 2010.12.19 0 0 13249

Szia,

 

ez nem egyértelműen "náci" ideológia, hanem a nemzeti szocialista ideológiának a szocilista része. Azaz, nem óhajtották radikális államosítással az emberek minden magántulajdonát elvenni, de egyálalán nem volt idegen az állami irányítás, és az állami tulajdon a rendszertől. Elsősorban átvették az irányítást az idegen vállalkozások felett, pl Opel, IG-Fraben-be integrálták pl a Höchts vegyiműveket (Frankfurt am Main). Egyes szűkös erőforrások elosztására trösztösítettek.

 

Az egypárt rendszer pedig, mindig úgy működik, mint az Orwelli állatfarm. Ezzel együtt, bár iszonyatos hibákat is elkövettek, egész jól működő rendszert hoztak létre. Ha erőforrásaik szűkösségét nézem, szemben pl Szovjetúnió természeti kincseivel, akkor megdöbbentő eredményeik voltak. Nem véletlen, hogy a Nürnbergi perbe jó néhány gazdasági szakember is belekerült.

 

Édesviz

Előzmény: Némedi László __ (13247)
showtimes Creative Commons License 2010.12.19 0 0 13248

kibújt a (nemzeti)szocialista szög a zsákból :)  az árja német vagyon elvétele ( azért kárpótlást biztos adtak)  meglepett, a magyarországi, eredetileg is német tulajdonú ( nem 44-ben zsidóktól megszerzett) cégekkel ( pl. Siemens) kapcsolatban ezzel nem találkoztam még említés szintjén se.

Előzmény: Némedi László __ (13247)
Némedi László __ Creative Commons License 2010.12.19 0 0 13247

nos megnéztem az Overy könyvet, és elég egyértelmű volt a helyzet.

Az elfoglalt területeken (ebbe beletartozik pl Ausztria is, de cseho, lengyelo, franciao, stb...) a német állam nem engedélyezte német magáncégek belépését, tulajdonvételét (egy-két cég kivételével: pl IG Farben, de pl se a Krupp, se az AEG nem kapott engedélyt), csak a Reichswerke vehetett tulajdont. SŐT a meglevő német tulajdonosok is (akár árják is) minden módon rá lettek kényszerítve, hogy a Reichswerkének adják át tulajdonukat (példa: Osramtól 1942-ben elvettek egy céget Lengyelo-ban, mert úgy mond nem volt hatékony).

Célja egyfajta náci párti gazdasági ellensúly felépítése volt a német magán konszernek ellenében (árja cégek ellenében!!), tehát itt már a zsidó tulajdonú cégek nem is szerepeltek. (((ez a dolog valami hasonló lehetett, mint a Wehrmacht és az Waffen-SS téma)))

 

 

Előzmény: showtimes (13237)
showtimes Creative Commons License 2010.12.18 0 0 13246

nem gyártott, hanem szervizelésre rendelkezett be, a VSZ szétesését is túlélte, legutoljára magyar és lengyel katonai helikopterek szervizelésével kapcsolatban hallottam a cégről.

 

itt a honlapuk, meg is tekintheted:

 

http://www.danubian.hu/~urban/uj/hung_ind.htm

Előzmény: edesviz (13245)
edesviz Creative Commons License 2010.12.18 0 0 13245

Szia,

konkrétan emlékszem, hogy a 60 években, rom volt a kifutó pálya közép magasságában a keleti oldalon az országút mellett. Bár magyar ör volt. De repülők oroszok voltak, melyek repültek. A tököli oldalon már működött a gépgyár. Azért repülőgépgyárnak csak akkor nevezném, ha gyártottak is volna repülőt.

 

Ezen az alapon lehetett volna a Hajógyárat tengeralattjárógyárnak is nevezni.

 

Édesviz

Előzmény: Cs_ (13244)
Cs_ Creative Commons License 2010.12.18 0 0 13244

"A repülőgépgyártás meg megszünt. Illetve a 60 as években én arra fele romokat láttam."

 

Az 50-es években hozták létre a Pestvidéki Gépgyárat a régi repülőgépgyár területén. Pár éve zárt be végleg, már mint Dunai Repülőgépgyár néven. 

Előzmény: edesviz (13241)
showtimes Creative Commons License 2010.12.18 0 0 13243

Az idézett mű szerint a cégkonglomerátum 55 százaléka volt a Weiss és a Chorin család tulajdonában - konkrétan erről van szó.

Előzmény: showtimes (13242)
showtimes Creative Commons License 2010.12.18 0 0 13242

Salgótarjáni Kőszénbánya, a Felsőmagyarországi Bánya és Kohómű. Leszerelték a Tungsram gyár berendezéseinek nagy részét is, amelynek értékét 12 millió dollárra becsülték, és mintegy 700 vagonban szállították el.  ( ez még az előző céglista folytatása)

 

História 2003/10.- BORHI LÁSZLÓ: A magyar-szovjet viszony, 1945-55  

 

A WM-es idézet szöveg forrása:

 

Stratégiai magyar iparágak Berlin és Moszkva árnyékában

A Gazprom és a német E.ON tervezett üzlete, a Mol-gázüzletág németből orosz kézbe való átadása egyre valószínűbbé válik. Nem ez lenne az első ilyen eset, volt már példa arra, hogy stratégiai fontosságú magyarországi iparágak nagy hirtelenséggel német tulajdonból orosz, pontosabban szovjet birtokba kerültek. Tovább »

forrás: Index.hu

 

a gyár szovjet ellenőrzés alatt, szovjet célra termelt.  A megfogalmazásom lehet kicsit pontatlan volt.

A wiki a WM-el kapcsolatban a Magyaroszág a XX. században c. kötet vonatkozó részét emelte át, még a Heermann Göring Werkét se említi, csak az SS-t. Nos,  Igor-Philip Matic: Edmund Veesenmayer Agent und Diplomat ... c. könyvének 245. oldala csak a cég tulajdonváltásával foglalkozik, amely végül a hondingként működő Hermann Göring Werke kebelén belül kötött ki. A szovjetek meg ahogy elfoglalták azonnal saját fennhatóságuk alá vonták - a  németekkel ellentétben nem foglalkoztak a papírozással se.

Előzmény: showtimes (13240)
edesviz Creative Commons License 2010.12.18 0 0 13241

Szia,

 

A csepeli gyárak több különböző önálló egységekből álltak. A felsorolásban a repülőgépgyár van benne, a Tököli reptérrel együtt. Ezt ugye használták az utolsó pillanaig, bár volt benne magyar katonai részleg is. A repülőgépgyártás meg megszünt. Illetve a 60 as években én arra fele romokat láttam.

 

A Ganz-hoz, mennyit jelent a szakértelme és a fegyelem. Jóvátételben elkezdtek komplett erőműveket szállítani a Szovjetúniónak. Az első tokkal vonóval rendben volt. A másodikra már érezhető volt a svábság kitelepítése miatti szakemberhiány, itt már nem volt rendben a darabjegyzék. Ukrajnában hiányzott az összes M6-s csavar. Ezek után, illetve a 60-as 70 -es években eladott erőműveknél mindig komoly gondot jelentett a beérkezéskor, mi van a ládában című találóskérdés.

 

Édesviz

Előzmény: showtimes (13240)
showtimes Creative Commons License 2010.12.18 0 0 13240

szia

 

A zsidó származású Weiss Manfréd a céget sokáig maga vezette, aztán 1944-ben, a német megszállás után az SS 25 évre "kezelésre átvette" a gyárat a letartóztatott tulajdonosoktól. A megzsarolt Weiss-család később végleg átadta tulajdonát.

Közvetlenül a háború után szovjet katonai parancsnokság, vagyis a Vörös Hadsereg irányítása alá került a hadiüzem. Tehát itt nagyon gyorsan, egy éven belül került magyarból német, aztán pedig németből szovjet irányítás alá a gyár. Elvileg egyébként Weissék visszakapták tulajdonukat, de aztán még a negyvenes évek második felében államosították az egész gyártelepet.

 

 

 

Magyar cégek szovjet tulajdonban A második világháború után részben vagy egészben a szovjet minisztertanács mellett működő, a Szovjetunió külföldi javait kezelő kormányszerv (Guszimz) vállalatbirodalmának tulajdona lett a Hofherr és Schrantz traktorgyár, a Felten és Guillaume Kábelgyár, a Dunai Repülőgépgyár, az Orenstein és Koppel Iparvasutak Általános Gépgyár Rt., a Ganz és társa Elektromos Gép-, Vagon- és Hajóművek Rt. vagy a Gróf Zichy Béla Úrkúti Bányaművek, a Salgótarjáni Kőszénbánya, a Felsőmagyarországi Bánya és Kohómű - írta egy korábbi, a Históriában megjelent tanulmányában Borhi László.

Előzmény: edesviz (13239)
edesviz Creative Commons License 2010.12.18 0 0 13239

Szia,

 

a wiki, és egyéb más lapok szerint a Csepel nem került orosz kézre. Nem írják. A tulajdonjog se került német kézre, csak a kezelési jog. 1946-ban, vagy 1948-ban államosítják.

 

Édesviz

Előzmény: showtimes (13232)
showtimes Creative Commons License 2010.12.18 0 0 13238

Horthy azért nem volt síkhülye, a legnagyobb magyar nehézipari gyárat nem engedte volna német tulajdonba venni amíg ő volt az úr a háznál... már utaltam is rá, de közismert hogyan szerezte meg a H.G.W. a WM-et...

Előzmény: Némedi László __ (13235)
showtimes Creative Commons License 2010.12.18 0 0 13237

idáig úgy tudtam, hogy a zsidóktól megszerzett üzemek kerültek nálunk a H.G.W. kebelére - és a többi német tulajdont, pl. a Siemens A.G. Bp-i gyárát elkobozták?   ha így volt, akkor újat mondtál nekem :)

Előzmény: Némedi László __ (13234)
edesviz Creative Commons License 2010.12.18 0 0 13236

Szia,

 

írod, "-vagy pl az önellátásra való rákészülés (műolaj, műgumi, stb...)"

a műbenzin előállításának a lehetősége 1916-ban már felmerült. 1927-ben kezdte meg az IG-Farben a gyártást. Talán amerikai tulajdonú részlege. Ez utóbbi mondat, csak nagyon rosszmájú feltételezésem.

a mügumi is elsővilágháborús, 1915 BASF, illetve amerikai 1930. neoprén.

 

Szerintem ez nem rákészülés,  hanem lehetőség, pontosan ugyanúgy, mint a Haber-Bosch ammóniaszintézis, ami Salétromsav-nitrogliceryn gyártást tett lehetővé. Ami nélkül a I VH a központi hatalmak löszerhiánya miatt, 1 éven belül befejeződött volna.

 

Annyiban adok igazat, hogy mint stratégia termék, ha nincs olajmeződ, akkor valahogy biztosítani kell.

 

Édesviz

 

Előzmény: Némedi László __ (13235)
Némedi László __ Creative Commons License 2010.12.18 0 0 13235

(ja persze az elfoglalt területeken, gondolom nálunk ezért csak 44-ben)

Előzmény: Némedi László __ (13234)
Némedi László __ Creative Commons License 2010.12.18 0 0 13234

Overy könyvét idézik folyamatosan (még nem néztem meg, ár megvan), hogy az összes németo-n kívüli német tulajdonú cég Göring cégébe került (hmmm, Göring így döntött), így a háború után ezeket a szövik felosztották maguk között (nálunk a szovjetek kapták meg őket).

 

Előzmény: showtimes (13232)
Némedi László __ Creative Commons License 2010.12.18 0 0 13233

A potsdami egyezmény értelmében a németek valamennyi magyarországi tulajdona –beleértve a MANÁT koncessziós területét is – szovjet kézbe került. Az 1946-ban (berek-böszörményi központtal) megalakult Magyar–Szovjet Nyersolaj Rt. (MASZOVOL), szovjetszakemberek irányításával, a Dunától keletre esõ mintegy 40000 km2-re kapott koncessziósjogot. A Kincstár kutatási területe az Alföld északi peremvidékére, Budapest környékére ésa Mátra vidékére korlátozódott. A Kincstár a MASZOVOL rendelkezésére bocsátotta amûködési területére esõ (a MANÁT és a Kincstár által végzett) kutatások földtani ésgeofizikai adatait. Mivel a MANÁT kutatásai több reményteljes szerkezetet mutattak ki, evi-densnek tûnt, hogy a MASZOVOL a MANÁT által felhagyott területeken kezdte – pon-tosabban folytatta – a fúrási tevékenységet. A vállalat egyetlen, akkor jelentõsnek ítélt eredménye a biharnagybajomi kõolaj- ésföldgáztelep felfedezése volt. A Janus arcú kutatás Biharnagybajom esetében a kedvezõtlenarcát mutatta, mert a nagy propagandával beharangozott új mezõt felfedezõ kút az 1947.május elejére tervezett felavató ünnepség elõtt elvizesedett. Így az ünnepély megtartásáranem került sor. A további fúrások a szerkezet létét ugyan igazolták, de a felfedezett kõolaj-és földgázkincs messze nem érte el a kinevezett kormánybiztos által beígért mennyiséget.A sikertelenség miatt abban az idõben felelõst kellett találni. Persze, ahol a természet nemhozott létre kõolaj akkumulációt, ott a szakértelemmel végzett kutatás is csak földtani ésnem találati eredményeket érhet el. Papp Simon és Szurovy Géza könyvébõl [67, 89]ismeretes, hogy az Alföldön elõbb volt koncepciós per, mint a Dunántúlon, amelybenAngyal Ferenc, volt fúrási vezetõt vélték bûnösnek. Szabotázs, és a MAORT-nak végzettkémkedés miatt Papp Simon szerint 15, Szurovy Géza szerint 10 évre ítélte a Népbíróság.12Rumpf Pál, aki 1948. május 17-én a vádiratban szereplõ B–7-es (Biharnagybajom) kútnáldolgozott, az Olaj, Olaj, Olaj! címû dokumentumfilmben [40] elmondja, hogy a szabotázsokaként felhozott béléscsõ beépítésnél bekövetkezett 100 m-es eltérés (1180 m helyett csak1080 m került beépítésre) nem Angyal fõmérnök utasításának, hanem a fúrómester szá-molási tévedésének volt a következménye. Téves volt továbbá az a következtetés is – amelyalapján Angyalt 15 évre elítélték –, hogy a fõmérnök „az olaj felszínre hozását akartamegakadályozni”.A vállalat azonban továbbra sem produkált említésre méltó eredményeket.

Előzmény: showtimes (13232)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!