Nagy kerek ragyás zöld, én vadnarancsnak tudtam, érdekes, de semmi haszna. Köszi, rontani nem akarok, akkor hagyom annak aminek jó. Sokan megállnak epret enni ha érik, a gyerekek szeretik, én is.
Az igaz, hogy senkinek nincs joga beleszólni, abba, hogy mivel kísérletezgetsz, feltéve, ha nem törvénysértő cselekedetről van szó (pl. emberi embrióval végzett kísérlet).
A gond itt az, hogy olyanokat is megvezettek, aki még csak most kezdené lelkesen tanulni az oltási és szemzési tevékenységet, azután a sok fals beírásból nem tudja a neki megfelelő információkat kigyűjteni és rendre sikertelen lesz, amitől elmegy a kedve az egésztől.
Van, de nem ehető. Arra a nagy zöld - tévesen citromnak hívott - izére gondolok, amit néha díszfaként lát az ember. Az iskolánk parkjában volt ilyen, akkora mint egy narancs, de zöld, és belül szálas.
Itt sem mindenttudóak az emberek, a legtöbben megelégszenek azzal, amit egy két könyvben olvasnak.
Hozzátenném, hogy az keresztezhetőség döntő hányadát tapasztalati úton állapították meg, és bizony ehhez kísérletezni kellett. Nem technikát tökéletesíteni, hanem kísérletezni.
Amibe senkinek nincs joga beleszólni véleményem szerint.
A füge kifagyós nálunk, a két fajta eper összeoltásának meg a gyümölcs miatt nincs sok értelme, mert sok fa van mindkét fajtából. Ugye van még "valaki a rokonságban"? Lécci! tudtok még valamit az eperfa oltásról?
Kísérletezgetni lehet, de tudomásul kell venni, hogy vannak növények, amelyek nem olthatók egymásra, ahogy a sertés sem keresztezhető a szarvasmarhával!
Ez a fórum is arra van, hogy aki nem tud kérdezzen.
Amennyiben a kísérletezés gyakorlást jelent, semmi kifogásom ellene.
Van egy mondás, miszerint okos ember más kárán tanul......
Hozzászólnék én is az eper-szőlő kombinációhoz most már.
Nekem volt olyan kollégám aki állította, hogy ismeretségi körében van olyan eperfa, amibe szőlőt oltottak, és a szőlő élt, és termése volt.
Lyukat furtak az eperfára, akkorát amibe illeszkedett a szőlő hajtása, vesszője, amin vágást ejtettek, majd néhány hónap múlva a tőkétől elválasztották.
Nem az ötlettel volt a gon szerintem, hiszen hetekig éltek.
Inkább abban látom a hiba okait, hogy le kellett volna vágni minden egyéb hajtást az alanyokról, és nem az alkoholos biocera vacakkal kellett volna a sebeket kezelni.
A múlt héten csináltam megint párosítást, inglis nyelvest meggy alanyba cseresznyét, aminél megint hiba volt, mégpedig az, hogy a cseresznye vesszők rügyei picit már megpattantak, és zöldellett.
Most kiderül mennyire esélyes, ha nincs teljes nyugalomban. Könyvem szerint az lenne a jó, ha 3-4 hétig nyugalomba lenne az oltóvessző.
Csak így tovább. Én is imádom a kísérletezgetéseket és éppen most tudtam meg, hogy Vebber is. Tehát egyáltalán nem vagy egyedül. Szeretném, ha megosztanád velem, velünk a továbbiakban is az ilyen eredményeidet. Kíváncsian várom, hiszen rengeteg olyan dolgot lehet ezekből tanulni, amik egy szakkönyvben nincsenek leírva. Azonkívül érdekesek is és megmozgatják az ember fantáziáját.
A szőlő/eperfa kombinációt nem próbálta senki, különösen úgy nem, hogy lyukat fúrt az eperfába, s beletolta a szőlővesszőt. Ez nem is oltás, hanem gyökereztetés.
A házunk előtt lévő közteret EU pénzből felújították. Gyakorlatilag epreskertet csináltak :) olyan sok az eperfa. Nem tudom mit szólnának hozzá ha megfúrnám őket szőlőnek? :)
Köszönöm a válaszodat. Lehet, hogy a képek mellett elsiklottam, mert igyekszem gyorsan olvasni a hozzászólásokat, hiszen több mint 170 oldal azért nem csekélység. Az oltás sikerességétől függetlenül nekem akkor is tetszik az ötleted. Kár, hogy én nem jöttem rá erre a módszerre, valószínűleg megpróbálkoztam volna vele. Kíváncsian fogom olvasni a többi kísérleteidet is.
Egy másik 2010-es hozzászólásban, régebben a földön heverő ágdarabról sikeres oltást lehetett elvégezni alanyra. Nekem is az a tapasztalatom, hogy a 2-3 hete metszés során levágott gallyak még mindig frissek. Eltörve őket belül zöldek és a szemek frissnek látszanak. Olyanok most is, mint a hűtött vagy elvermelt oltóvesszők. Tehát ha rákényszerülnék és csak ezek a vesszőim lennének oltásra, elképzelhető, hogy sikeresek lennének. Van valakinek erről tapasztalata?
Most járok 2010-nél, a régi hozzászólásokat nézem át eredeti ötletek után kutatva. A következő például nagyon megtetszett tőled.
"A megy úgy néz ki mind megindult, pedig a párosítást -mivel szakirodalom nem volt a közelemben- úgy csináltam, hogy az alanyt és a nemest is középen ketté hasítottam kb. 2,5-3 cm hosszan, majd mindegyiknek levágtam az egyik felét, egymással összepárosítottam, végül kötöztem szigetelő szalaggal betekertem. A vágások nem teljesen fedték el egymást, oltóviaszt sem használtam (tegnap mikor megláttam, hogy "zöldellik" a hegye már bekentem)."
Akkor 2 éve valószínűleg Te és éppen nekikezdhettél az első oltásaidnak, akárcsak most én, de nekem ez az egyszerűen brilliáns (bár profik által valószínűleg nem méltatott) megoldási lehetőség eszembe sem jutott volna. Gratulálok. Látszik, hogy Te is nagyon szeretsz kísérletezni, akárcsak én, és nem mégy a szomszédba, ha valamilyen problémával kerülsz szembe oltás terén, hanem kitalálsz valamit. Sokszor nem is az a lényeg, hogy szép és szakszerű legyen az oltás, hanem hogy különleges és sikeres.
