Keresés

Részletes keresés

showtimes Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13325

nézzünk pár dolgot: horthit nyugodtan írhatod horthynak, legalább, mi magyarok...

 

el kell keserítselek, a magyar falu fejlettebb volt a szovjet falutól 1941-ben is, ráadásul a lakói sokkal jobban éltek

 

másik dolog: kijev nem holmi kis vidéki városocska volt akkor sem, hanem kiemelten kezelték, ráadásul Bp. nagyságrend (ha nem nagyobb) - szóval a 3 szilárd burkolatú út csatlakozása értő fülű embereknek sokat mond. ráadásul a szilárd burkolat nem csak aszfaltot jelent - ha nem vagy tisztában valaminek a jelentésével akkor előbb inkább olvasd el, s utána vonj mai párhuzamot...

 

persze, hogy felemlegetem a gulágot, mikor az szerves része volt a szovjet rezsimnek (a nácik dolgait meg nyilván a náciknál) , de ha hasonlítgatni akarunk, akkor a szovjet munkatáborokban nagyobb volt a halandóság, mint  a németeknél, sőt az az extrém eset is előfordult kolimában, hogy a 39-es  lengyelek 95 százaléka meghalt ( az auschwitzi haláltábor nem működött ilyen "hatékonysággal"...)

(

Of the 10,000-12,000 Poles sent to Kolyma in 1940-1941, most POWs, only 583 men survived, released in 1942 to join the Polish Armed Forces in the East.[2 -

 

a "nosztalgikus szovjet békeévekben" szovjet állampolgárok milliói fordultak meg, s jóval több halt meg, mint amennyi szabadult (ráadásul a szabadultak jelentős része nem mehetett haza, hanem kénytelen volt szibériában, északon, vagy távolkeleten maradni, csak már nem a lágerban élt, s fizetésért dolgozott, de alig élt jobban, mint a rabok. a gulag "fénykora" kétségtelenül 1945 után érkezett el, mikor itt kötött ki a nyugatról (német fogságból, munkából) hazatért szovjet állampolgárok jelentős része + hadifoglyok + megbízhatatlan nemzetiségek (főleg baltiak).

 

In 1931–32 the Gulag had approximately 200,000 prisoners in the camps; in 1935 — approximately 800,000 in camps and 300,000 in colonies (annual averages), and in 1939 — about 1.3 millions in camps and 350,000 in colonies.[24]

The total population of the camps varied from 510,307 (in 1934) to 1,727,970 (in 1953).[6]

 

a növekedést pedig azoknak ajánlom figyelmébe akik szerint a holodomor  után a békés fejlődés jellemezte a SZU-t,  s a városi értelmiségen kívül mást nem érintett a terror...

 

a mellékelt táblázat a közelfogadottnak tekintett "hivatalos", vannak becslések óval több fogolyjal és nagyobb halálozással...

 

egyébként talán hallottál arról, hogy a baltikumban és ukrajna jelentős részén, de néhol orosz vidékeken is  FELSZABADÍTÓKÉNT FOGADTÁK A BEVONULÓ NÉMETEKET, sőt, még felkelések is törtek ki a szovjetek ellen...  aki ismeri a 30-as évek szovjet történelmét, az nem csodálkozik ezen ...  később tettek a németek azért, hogy megutálják őket, de ezen a téren se lehet egységesíteni, pl. másképpen viselkedtek a baltikumban, mint a jelentős számban zsidók lakta nyugat-belorussziában, a visszavonuló németekkel jelentős számú balti és ukrán vonult nyugatra, sőt még oroszok is, pl. kozákok ...  ( ha a szovjetek megemlítették akkor természetesen mind kollaboráns, vagy büdös fasiszta volt). tízezerszám lőtték agyon őket 45-ben, sokat amint az NKVD kezébe került, még külföldön, sokat meg amint hazaért, "szerencsés" volt, aki a gulagra került

 

 

Előzmény: kiskunlaci1 (13322)
Plieur Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13324

Ha kissé utánaolvasol, lelsz egy régi franci beidegződést és félelmet: a bekerítést-ennek azért voltak precedensei, meg persze egy jó adag hisztériát is:)

Viszont a spanyol lehetőségek megítélésében tévedsz, érdemes kissé utánaolvasni, egy ország amely a belső zürzavarok ellenére ezt hozza:

http://books.google.hu/books?id=iZUGYOoIiscC&pg=PA67&lpg=PA67&dq=industria+espanola+1800&source=bl&ots=YimdZ9fwzY&sig=Lm0nuMTB90bm0nIMbEyeijWt1L8&hl=hu&ei=PtshTeGhLsag8QO-scCEBQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=8&ved=0CE4Q6AEwBzgK#v=onepage&q=industria%20espanola%201800&f=false

 

Előzmény: sierra (13313)
kiskunlaci1 Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13323

 

 

40-ben Tyimosenkó népbiztos egyik legfontosabb feladata volt a VH fegyelmi

helyzetének megszilárdítása.Mivel a legénység és a tisztikar fegyelmezttsége és

állóképessége is alatta maradt a rájuk váró feladatok megoldásához szükséges

mértékűnél.

Tehát a 30-s években a hagseregben nem lehetett túl szigorú sem a fegyelem

sem a katonai szakkiképzés.

Előzmény: showtimes (13310)
kiskunlaci1 Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13322

 

 

  A nyugati megszállással kapcsolatos véleményedre elég jó válaszokat kaptál eddig.

  ezért én azzal nem is foglalkoznék sokat.

  Csak abba gondolj bele,hogy a Reichben 42-ig folyamatosan nőtt az életszínvonal.

  Szerinted,hogy érhette ezt el egy olyan ország amely 39 óta folyamatosan háborúzott?

  Szerintem a megszállt területek folyamatos és rendszeres kirablásával.

"

a szovjet vidék 1941-es fejlettségére elég azt említeni, hogy a kiemelt városként kezelt, ukrán fővárosba, kijevbe 3 db szilárd burkolatú országút vezetett..."

 

csak félve jegyzem meg,hogy ma is vannak magyarországon olyan városok ahol egy csomó út nincs  aszfaltozva.

 

A zsúpfedélre és faházra:

Ott ez a hagyományos mint ahogy nálunk nádfedél és vert ill vályogfal.A horthi kor magyar

falvainak képe sem lehetett sokkal jobb.De ehhez sem értek.

 

Amúgy szeretem,hogy állandóan felemlegeted a málenkíj robotot és a gulagot.

De az a baj,hogy ennek is megvolt a megfelelője a németországi kényszermunkák ugyanilyen kategóriába estek.

 

Mit gondolsz ha az általad leírt állapotok a valósak,akkor 41 telét kik élhették túl a német

megszállás alatti területeken?

Ugye meleg ruhákat lábbeliket  élelmet lovakat jószágot stb...mindent elvittek a németek.

Főleg Moszkva környékén.

 

Előzmény: showtimes (13266)
showtimes Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13321

papok orosz népre gyakorolt hatása?

 

nos, ha nem lett volna jelentős, akkor sztálin se nyúl hozzájuk, mint utolsó szalmaszálhoz

 

egyébként lábjegyzetben kiegészítésként hozzáteszem, az orosz ortodox egyház minden vagyonát elkobozták, mégis mikor a segítségüket kérték oroszország anyácska megmentésére indított egyházi gyűjtés keretében a végletekig kiszegényedett lakosság adományaiból komplett páncélos és repülő alakulatokat szereltek fel (a felsorakozott tankokról készült fotók a szovjet fronttal foglalkozó, jobb hadtörténeti munkákban megtalálhatók). azért a csapatzászló átadás elég pikáns lehetett a pópák és a kommunista főtisztek közt :))   ( va valakinek ilyen fotója van tegye már be :)

Előzmény: Törölt nick (13314)
Törölt nick Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13320

A nyolcvanas években.

Előzmény: Törölt nick (13319)
Törölt nick Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13319

Én Magyarországon alig láttam vajat gyerekkoromban.

Előzmény: edesviz (13316)
Törölt nick Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13318

Az oroszosítás nem volt durvább dolog, mint Svájcban a németesítés. A gyerekek egy darabig nem értik a tanárt, aztán belejönnek, és máris nincs gond. A fehérorosz nyelv még most sem igazán kultúrnyelv, maguk a fehéroroszok is többségében az orosz nyelvet preferálják mint kultúrnyelvet.

Előzmény: showtimes (13293)
Törölt nick Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13317

A cári orosz hadseregben is nagy volt a szigor, ebben semmi újdonság nem volt. A pártvezetők és a városi értelmiség soraiban is voltak bőven szegényparaszti származásúak, de ezek már csak ritkán látogattak a falujukba vissza, ráadásul ezek adtak parancsot a begyűjtésre (már a polgárháború alatt a paraszti származásúak voltak a legrosszabb begyűjtők), miért is izgatta volna a parasztokat, hogy aki urizálni kezd, úri huncutságba keveredik, azt az urak megölik?

 

Vorosilovot parasztnak csak a kommunista rendszer saját statisztikái tekintették, amikor ki kellett mutatni, hogy munkások és parasztok vezetik a világ első munkás-paraszt államát, meg ezek szerint még te is parasztnak tekinted. Ezen kívül viszont egy hatalmas Packard limuzinnal járt, pezsgőt és konyakot ivott és kaviárt evett. Az ilyen típusú embereket (és az ennél lejjebb levőket, de azért messze nem a parasztokat) érintette közelről a tisztogatás. A parasztokat és munkásokat nem.

Előzmény: showtimes (13310)
edesviz Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13316

Szia,

kedves rokonaim 1945-1968 között nem láttak vajat. Akkor sikerült áttelepedni Kárpátaljáról.

 

Édesviz

Előzmény: Törölt nick (13314)
Törölt nick Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13315

Tudsz forrást mutatni? Lehet, hogy neked van igazad, de én más számokra emlékszem.

 

Egyházuügyben, meg azért vagy tévedésben, mert azt írod, hogyí nem volt kit bántani x időpontban. Aki nyíltan addig egyházfi volt addigra elvitték gulágra. Most akkor volt, vagy nem volt üldözés?

 

A harmincas évek második felében az üldözés már nem érintette a parasztság hétköznapjait. Ennyit állítottam.

 

A tisztekre meg annyit, hogy katonai tanácsok irányították a Vöröshadsereget apolgárháborúban. Ha úgy döntött a tanács, akkor nem rohamoztak.

 

Ennek nagyon sok köze van ahhoz, hogy a tisztikart érintette a tisztogatás a harmincas évek második felében.

Előzmény: edesviz (13312)
Törölt nick Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13314

A gulágról írt regényt azért gondolom nem akarod a szovjet viszonyok általános illusztrációjaként bemutatni? A gulág rabjai lehet, hogy nem láttak éveken keresztül tejet, de a szovjet átlagember békeidőben azért rendszeresen evett tejterméket, ha nem is nagyon sokat.

 

a GULAG-ról kiengedtek 20.000 papot ( kedves uralkodónk szerint nem is léteztek)

 

Szalmabáb érvelés, ne adj a számba olyat, amit nem írtam. Hol írtam, hogy nem léteztek? A papok túlnyomó részét a harmincas évek elejére deportálták, a falvakban nem voltak papok, ennyit írtam. A templomok többségét bezárták vagy istállónak használták. A parasztok ettől még maradtak a maguk módján vallásosak. A parasztokat nem baszogatták a harmincas évek második felében már, papok meg nem voltak (gy. k. a falvakban, mert a gulágon voltak), így aztán a vallásellenesség a gyakorlatban nem sok mindent jelentett a parasztok hétköznapjaiban.

 

a vidéki ukrán, orosz lakosság jelentős részéből nem lehetett kiverni a vallást

 

A városi lakosság jelentős része is vallásos maradt a maga módján, az újszülöttek legalább felét közismert módon megkeresztelték a hetvenes vagy nyolcvanas években is, pedig akkor már a lakosság kétharmada városokban élt. De pl. Orlando Figes összeveti az orosz parasztok vallásosságát a spanyol parasztokkal, és megállapítja, hogy az orosz parasztok sokkal kevésbé tisztelték a maguk papjait, mint a spanyolok a katolikus papokat. Ennek többféle oka is volt (pl. az átlagos ortodox papnak családja volt, a sok gyerek miatt folyamatosan pénzszűkében volt, ami miatt rendszeresek voltak a viták az egyházi szertartások költségeiről, hónapokig temetetlen halottak és kereszteletlen csecsemők jellemezték aszályos időkben az elhúzódó alkudozásokat, ugyanis a papnak is volt földje, amit művelt, és ezért ő is aszály idején akart több pénzt, amikor a parasztnak is kevesebb pénze volt...), a lényeg annyi, hogy a spanyol katolikus papság hívószavára a városokkal szemben a falvak lakossága jórészt beállt az ellenforradalom mögé (és annak hadseregébe), míg az oroszoknál az ortodox papság nem tudta rávenni a parasztságot, hogy a bolsevikok ellen nagy tömegben a fehérek oldalára álljon (sőt, ha fehér front közeledett, a parasztok tömegesen jelentkeztek a Vörös Hadseregbe), és a parasztság végülis az ortodox papságtól teljesen függetlenül lázadt csak a bolsevikok ellen (és csak akkor, amikor már késő volt).

Előzmény: showtimes (13308)
sierra Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13313

1833-39 első karlista polgárháború

1841 de la Concha és de León puccsot szervez - leverik

1842 Barcelonai felkelés

1843 Narvaez és Serrano tábornokok megdöntik a régenst, aki elmenekül

1845 Zurbano felkelése

1847 második karlista polgárháború

1854 O'Donnell tábornok vezette felkelés, forradalom és mifene, utána egy ötéves periódus kivételével szüntelen kormányválság

1863 O'Donnell végképp megbukik, de előzőleg vmikor leveri Juan Prim első felkelését

1866 Prim másodjára megdönti a kormányt, a hatalmat kezébe veszi és elkezd királyt keresni az ország élére

 

Ezek után kellett volna Lipótnak elfoglalni a trónt. Nem foglalta el. Primet 1870-ben meggyilkolták, az az itáliai herceg, aki pedig Lipót helyett spanyol király lett, kevesebb mint három évig ült a trónon, mert újra karlista felkelés tört ki. Országát kormányozhatatlannak nyilvánítva visszament Itáliába.

 

Kérdem én, ezek után Spanyolország saját magán kívül kire tudott volna veszélyes lenni, mikor több mint harminc éve majdnem folyamatos az anarchikus állapot? Amikor évente megbuknak a kormányok? Miféle feltételek voltak adottak az iparosodásra és modernizációra ilyen környezetben? Miféle háború tudott volna a spanyol büdzsé finanszírozni, milyen fegyverekkel tudta volna fölszerelni a hadseregét? És ha fölszereli, akkor az miért nem lázad föl azon nyomban?

 

A francia álláspont színtiszta hisztéria volt, semmi más. Presztízskérdést csináltak a jelölésből, pedig Spanyolország nem volt veszélyes rájuk.

Előzmény: Plieur (13302)
edesviz Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13312

Szia,

Tehénszám :tévedésben vagy. Erről ugyanis létezik statisztika. Tudod, tehenet akkor tájt csak papírral együtt lehetet birtokolni, illetve adót is fizettek utána. A cári birodalomban a századfordulóra jól ment a mezőgazdaság.

 

Egyházuügyben, meg azért vagy tévedésben, mert azt írod, hogyí nem volt kit bántani x időpontban. Aki nyíltan addig egyházfi volt addigra elvitték gulágra. Most akkor volt, vagy nem volt üldözés?

 

A tisztekre meg annyit, hogy katonai tanácsok irányították a Vöröshadsereget apolgárháborúban. Ha úgy döntött a tanács, akkor nem rohamoztak.

 

A tisztirangok újra bevezetése után, kit miért vittek el, az megint egy más kérdés. Erről is te írsz.

 

Édesviz

Előzmény: Törölt nick (13309)
showtimes Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13311

a leghíresebb szovjet főtiszt, zsukov marsall is szegényparaszti származék, emlékiratai is azzal kezdődnek, hogy a kaluzsszkij kormányzósághoz tartozó sztrelkovkából származik és amíg élt a mámocska nagy szerettel járt haza a sáros, elmaradott falucskába, s nagyon büszkék voltak rá a rokonok, de a többi paraszt is, hogy a mi fiacskánból, vérünkből milyen sokra vitte... ha a kevésbé szerencsés katonatiszt fiacska a gulágon, vagy a gödörben kötött ki arról is értesültek.

Előzmény: showtimes (13310)
showtimes Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13310

amíg előkerül az olvtárs rávilágítók, mivel én is említettem a seregbeli tisztogatások és a vidéki lakosság összeföggéseit:

 

a cári tisztikarral szemben a 30-as évek szovjet tisztikara döntően paraszti, proli származású volt ( értelmiségiből édeskevés), pl. kliment vorosilov vagy bugyonnij marsalok is parasztból lettek hadvezérek, a rokonságuk, meg ugyan olyan paraszt maradt (döntő többségében) ráadásul a hadsereg jelentős része a nyugati határzóna közelében, kisvárosi helyőrségekben települt. - rokoni, ismerősi alapon is tapasztalták a vidékiek is a tisztik közötti tisztogatást

 

de a közhiedelemmel ellentétben nem csak tiszteket vittek el nagy számban, hanem altiszteket is - őrmesterig bezárólag, a legénységből meg szabálysértésért pillanatok alatt hadbíróságon találhatta magát bárki, aztán a gulagon - - márpedig a legénységi állomány döntő többsége paraszti származású volt (nem véletlen, hogy volt miből meríteni, mikor 41-ben az óriási személyi veszteségekkel járó határmenti és ukrajnai katlancsaták után sztálin toborzást indított a gulagon rövid idő alatt katonai gyakorlattal rendelkező, a fronton azonnal bevethető csapatokat tudott felállítani. előfordult, hogy még át se öltöztették őket katonai egyenruhába ...)

Előzmény: Törölt nick (13309)
Törölt nick Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13309

Ne haragudj, de ez kicsit zavaros.

 

A szarvasmarhák száma a cári birodalomban szerintem talán a fele lehetett az általad írt mennyiségnek, de egyébként a szarvasmarhák száma 1990 után is jelentősen csökkent. A parasztok nagy száma és a géppuskák összefüggéséről írt hülyeséget remélem viccből írtad. A szovjet hadseregben 1935-től voltak tisztek (előtte is voltak tiszti beosztások), nem tudom, milyen statisztikáról beszélsz, de a lényeg, hogy a tisztogatások a tiszteket érintették, és nem a legénységet.

 

Az egyházellenességnél nem tudom, hol mondtam ellen magamnak. Az közismert adat, hogy a szovjet időszakban végig az újszülöttek legalább felét megkeresztelték a születésétől számított két éven belül, erről a szovjet politikai vezetés is tudott, és nem tudott vagy nem akart ellene tenni semmit.

Előzmény: edesviz (13307)
showtimes Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13308

csatlakozó kiegészítés:

 

sztálin et. miután rájött 41-ben, hogy nagy a baj átváltott a jól bejáratott kommunista dumáról az oroszország anyácskára, a nagy péteri, szuvorovi hagyományokra, még az egyház elnyomásán is lazított, néhány templomot újra nyithattak (szigorúan csak az ortodoxok!) és a GULAG-ról kiengedtek 20.000 papot ( kedves uralkodónk szerint nem is léteztek)

na igen, vannak akik úgy gondolják, ami nincs a szovjet statisztikában, az nem létezik - például a földalatti egyház. a vidéki ukrán, orosz lakosság jelentős részéből nem lehetett kiverni a vallást. pedig mindent elkövettek.

 

a szovjet viszonyokról, meg kik voltak a gulagokon esetleg szolzsenyicint, varlan salamanovot se ártana olvasni, de számos lengyel és magyar visszaemlékezés is elérhető.

Sok mindent megtudhatunk a szovjet valóságról, még azt is, hogy egy tejkonzerv micsoda örömet okozhatott a mindig éhes embereknek:

"Mindenki állt, és nézte, hogyan eszem. Nem udvariatlanság volt ez, nem a rejtett vágy diktálta, hátha részesülhet a lakomában. Még csak nem is reménykedett senki, hogy megosztom vele a tejet. Ilyesmire még nem volt példa, érdeklõdésük a másik étke iránt tökéletesen önzetlen volt. Magam is tudtam, hogy lehetetlen nem nézni a táplálékra, amely a másik ember szájában eltûnik."

 

 


Előzmény: edesviz (13307)
edesviz Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13307

Kedves Kollega,

 

a Cári Oroszországban, (Finnország,Varsói Nagyhercegség nélkül 60 millió szarvasmarha volt 1913-ban.) Ma 25 millió. A békén hagyott ember nem eszi meg a tehenet. A népesség szaporodáést is számba véve, ma mennyinek kellene lenni?

A parasztok a cári időszakban ha nem is dőszöltek, de rendesen megéltek. Annyi volt belőlük, hogy nem akartak géppuskát venni, mert ha egyszerre lőnek, akkor elég. A polgárháburús hadseregben tisztek se voltak. Tehát nem is lehetnek a statisztikában, csak amikor újra bevezették úgy 1935 körül.

 

Egyébként önmagadnak mondasz ellenaz egyházelleneséggel írottban. Egyébként valahogyan a földalatt működött az egyház. Emlékszel, még Gorbit is megkeresztelték. De temetni végig egyháziszertartással temettek.

 

Édesviz

Előzmény: Törölt nick (13304)
Plieur Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13306
Előzmény: Törölt nick (13304)
Plieur Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13305

És ezzel vissza is térek ontopic, kis olvasnivaló :

http://www.au.af.mil/au/awc/awcgate/saas/corum.pdf

 

Előzmény: Plieur (13302)
Törölt nick Creative Commons License 2011.01.02 0 0 13304

1) Azért ne csináljunk már úgy, mintha a parasztok a cári időszakban dőzsöltek volna. Jobban éltek, mint a szovjet időszakban, de az ottani viszonyokhoz képest az 1935-41 közötti dolgok azért nem voltak rosszak. Volt elég kaja (bár némileg tarthattak a rossz terméstől...), volt egészségügyi ellátás (ami előtte nem volt), a gyerekeik oktatásban részesültek (ez se volt korábban), stb. stb.

 

2) A hadseregben nem a közkatonákat tisztogatták, hanem a tisztikart (egyébként nem volt annyira véres, a többséget nem kivégezték, "csak" gulágra vitték), és tökmindegy, hol tartózkodott, a parasztokat az nem érintette, csak a hivatásos állományt. Akiket én nagyvonalúan az értelmiséghez soroltam, mivelhogy ugyebár tanult szakma, csúnya esetben túloztam egy kicsit. Egyébként nem a hadsereget érte a fő tisztogatás, a 36-38 között kivégzett közel egymillió főnek a töredéke volt katona (bár a hadseregben 1941-ig húzódott a tisztogatás, de még azzal együtt is).

 

gyakorlatilag egy-két kisebb enyhülést leszámítva folyamatos terror alatt tartották az egyházakat és a hívőket (ami leginkább a falusi lakosságot érintette)

 

Mit jelentett ez a terror a mindennapokban? Sheila Fitzpatrick-nál olvastam, hogy a parasztokat a harmincas évek közepétől békén hagyták, a papokkal meg a parasztok különböző okokból csak mérsékelten szolidarizáltak, ráadásul a falvak nagy részében akkor már nem is volt pap, mivel a papok zömét addigra deportálták. (Az egyházellenes akciók zöme a huszas években lezajlott, amikor még a parasztoknak nem volt túlzott bajuk a rendszerrel, mert még nem vették el a földjüket.)

 

A tízezerszám gulágra küldés egy százmilliós országban semmit sem jelentett. Az USA-ban is lehet apróságok miatt börtönbe kerülni, a világ legnagyobb börtönpopulációjával rendelkezik, de ez a lakosság túlnyomó részét nem érinti. A nemzetiségek deportálása meg a szomszédokat nem szokta izgatni, ezért működnek jól az ilyen dolgok - például a lengyelek se szolidarizáltak a deportált zsidókkal.

 

Holnap folytatom.

Előzmény: showtimes (13291)
Törölt nick Creative Commons License 2011.01.02 0 0 13303

nem tudom mit jelent az, ha pl 20 éven keresztül még véletlenül se talélkozol vajjal, vagy friss tejjel, tejtermékkel?

 

Na de azért túlzásokba ne essünk, az átlag szovjet lakos azért találkozott ezekkel a dolgokkal, ha néha (gyakran) hiány is volt némelyikből (vagy épp az összesből). Egyébként a vaj is tejtermék.

 

a 70 év javában importálták a kaját

 

Az alapvető élelmiszereket tekintve a hatvanas évek elejétől (ha jól tudom 1961-től) volt rendszeres élelmiszerimport, meg a háború alatt négy éven át. Ez mondjuk a hatvankilenc évből talán harmincnégy, ami szűk fele. De 1961 után is voltak jó termésű évek (a hetvenes évek vége felé is), amikor nem kellett egyáltalán importálni.

 

potenciálisan a Európa leggazdagabb mezőgazdasági területe lehetne

 

A termőtalaj alapján igen, a csapadék alapján meg nem. Ezért a mezőgazdaság általában hatalmas feleslegeket termelt, viszont ennek a nagy részét tartalékolni kellett az aszályos évekre, és néha az aszály akár tíz évig is elhúzódhatott, aminek a végére általában elfogyott a felesleg, és éhínség tört ki. A szovjet rendszer 1933 előtt nem vette figyelembe a tartalékolási szükségletet, és a termés paraszti fogyasztáson felüli részét begyűjtötte, aztán az első rossz termés hatására kitört az éhínség. Ettől kezdve a rezsim több figyelmet fordított a tartalékolásra a jó években, aminek a következményeként az ellátás a jó években se volt igazán jó, de 1941-ig viszonylag normális körülmények voltak.

 

Az orosz katonaság 2/3- is csak a háború egy hetedében kapta meg a kosztját. Azaz két hetente, az összes kaját, piát. Na azt kellett volna a hátán cipelnie.

 

Azért nem az orosz katonaság működött egyedül így, elég sok hadseregben voltak gondok az utánpótlással, még a németeknél is előfordultak hiányosságok az ellátásban.

Előzmény: edesviz (13292)
Plieur Creative Commons License 2011.01.02 0 0 13302

Szólok, de lassan ideje lenne abbahagyni és visszatérni a topicba:)

Én is konstruktív vitapartner vagyok.:)

Ha nem is volt épkézláb nagyhatalom ( apropó, majd valamikor ezt is meg kell vitassuk valahol:)) de mint potenciális ellenség nagyon is számított.

Ugyanis hála a III-ik Bonaparte-nak kb így nézett ki a világban a megítélésük:

-az angolokkal hol szövetségesek, hol ez utóbbiak erődítették a tengerpartjukat egy esetleges francia támadás ellen :) éppen az 1860-as években

-a belgákat 1868-ban magukra haragították területi igényekkel

-az osztrákokat és oroszokat ne is említsük, nagyon könnyen összejött Bismarck-nak az 1873-as Dreikaiserbund, pedig akkor már a franciknál köztársaság volt:)

-az éppen megszülető nagyhatalom-USA nagyon nem volt oda-vissza az európai hatalmak beavatkozásától-pld. a Mexikói kaland.

 

 

Előzmény: sierra (13301)
sierra Creative Commons License 2011.01.02 0 0 13301

Igen. Ezzel sikeresen megcáfoltad, hogy Lipót Vilmos fia lett volna. Thx, a fejemben az volt.

 

Mivel az írásom többi részére nem tettél megjegyzést, egyelőre úgy veszem, hogy annak igazságát magadévá tetted (oszt ha mégsem, akkor majd szólsz). Mondhatnám azt is, hogy nagyon csúnyán keverted Spanyolországot egy épkézláb nagyhatalommal, de nem mondom, mer konstruktív vitapartner vagyok bazmeg...

Előzmény: Plieur (13300)
Plieur Creative Commons License 2011.01.02 0 0 13300

Szóval folytatódik. Na adjunk neki: itt valamit keversz, de nagyon csúnyán. Az 1870-es évről van szó, azaz aki szerinted a kételyeit fejezi ki fia kormányzói képességei iránt az I. Vilmos, akit 1871-ben "németek császárának" neveztek ki. A fia III-ik Frigyes volt, aki 1888--ban meghalt. II-ik Vilmos ( uralkodik 1888-1918) III-ik Frigyes fia volt. A nagyapa katonai erényei közül nem sokat örökölt:)

A Hohenzollern dinasztia pedig igen népes volt ( jutott belőle a román trónra is, nagy hirtelen:)), aki a spanyolokat boldogította volna az bizonyos Leopold von Hohenzollern-Sigmaringen , aki úgy került képbe hogy a spanyol régens gen. Prim próbált szabadulni a hagyományos Bourbon házi perpatvaroktól:)

A franciknál megszólalt az összes vészcsengő:), a kedves déli szomszédnál egy stabilitást hozó monarchia, német szövetséges. A közhangulatra jellemző hogy a francia szenátus és a "corps législatif-lásd 1852-es francia alkotmányt ) amely egyáltalán nemvolt elragadtatva a "Kis Bonaparte " kalandjaitól és leszavazta még anno 1868 az általa óhajtott fegyverkezési programot-egyhangúlag megszavazta a hadi hiteleket:)

 

 

Előzmény: sierra (13297)
edesviz Creative Commons License 2011.01.02 0 0 13299

Sziasztok,

1870-ben Kuba, Puerto-Rico, Fülöp Szigógetek még Spanyol fenhatóság alatt állnak. Plusz Észak Afrikának részeit is adjátok hozzá. Ez mindenképpen a németek szól. Bár a nevető 3. é lesz Kuba, Puerto-Rico, Fülöp Szigetek. Azaz USA belép.

Édesviz

Előzmény: sierra (13297)
rev251 Creative Commons License 2011.01.02 0 0 13298

Utolsó bekezdésre:

Nagyapám (a másik) szovjet hadifogságban volt, ő is azt mondta, hogy az orosz kiskatona, őr ugyanazt ette, mint ők. Alátámaszt téged. Nevelőintézetből jöttekről nem esett szó.

 

(Nem nekem mondta, mert mire tudni kezdhettem volna az eszem, meghalt.)

Előzmény: showtimes (13282)
sierra Creative Commons License 2011.01.02 0 0 13297

1870-ről van szó, akkori megmaradt birodalmával , nem a századvégi Spanyolországról:)

 

-- Spo. 1821 óta nem rendelkezett számottevő gyarmatbirodalommal, 1814 előtt pedig saját területe feletti szuverenitással sem. A XIX. századuk végig ugyanarról a nyűglődésről szólt.

 

És a spanyolok is emlékeztek még akkoriban a vendégjárásra, így reális esélye volt hogy a németeknek sikerül szövetségesükké tenni egy amúgy is ellenséges hangulatú országot, amely még mindíg rendelkezik egy jelentős nyersanyag bázissal.

 

-- Ez tökmindegy, mert belső stabilitással nem rendelkeztek. Nem véletlen, hogy Vilmos egyáltalán nem rajongott fia spanyol trónra való jelöléséért. Nem lehetett rá számítani, hogy pár éven túl is spanyol uralkodó tud maradni.

Előzmény: Plieur (13296)
Plieur Creative Commons License 2011.01.02 0 0 13296

1870-ről van szó, akkori megmaradt birodalmával , nem a századvégi Spanyolországról:)

A franci beavatkozásnak nagy hagyományai voltak Spanyolországban ( csak XIX-ik század:Bonaparte, aztán 1833-1839, 1846-49), na meg a kaland Maxikóban, ex-spanyol gyarmat:), mondjuk itt az érdeklődésben közrejátszottak a mexik ezüstbányái is:)

És a spanyolok is emlékeztek még akkoriban a vendégjárásra, így reális esélye volt hogy a németeknek sikerül szövetségesükké tenni egy amúgy is ellenséges hangulatú országot, amely még mindíg rendelkezik egy jelentős nyersanyag bázissal.

De vissza a 2-ik vh-hoz: 39 tavaszán még állomásoztak olasz és német csapatok Spanyolországban, illetve a háború kitörése után a Spanyol Marokkóval kapcsolatos félelmek miatt az ott állomásozó  kb 80000 francia katona mellé még 15000-et küldtek erősítésnek 40 áprilisában.

 

 

Előzmény: sierra (13295)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!