Továbbra is érdekelne a most éppen tesztelés alatt lévő tudományos Isten definiciós levezetésemről az álláspontod. Valamiért nagyon kerülgeted a válaszadást és a részletes értékelést. Itt is megleled a "Vallások pszichológiai szemszögből" topik (174)-es hozzászólásában.
Nekem a hallgatásod azt jelenti, hogy nagyon beletalálhattam valamibe. Ha rosz lenne, akkor már régen szétcincáltad volna.
Tudtommal szakításuknak a szakmai és más jellegű emberi oldala volt az erősebb. Feud, akkor is zsidó volt, amikor Jung elismertséget és hirnevet szerzett neki. Azt ne felejtsük el, hogy Feudnak Jung segített elismertséget szerezni.
Freud csak az egyéni tudattalant ismerte el, mit amolyan lelki szemetesládát, amiben érdekes multbéli dolgokat lehet kiturkáni.
Ezzel szemben Jung a kollektív tudattalan hírdetője volt. Ami az egyéniség táptalaja, amin felő és táplálkozik.
Másrészt Jung nehezen viselte Freud pszichés betegségeit. Feud több előadáson elájult. Olyan is volt, hogy Jung vitte ki az ölében a tehetetlen Freudot.
Az általam beidézett Jung Isten definició, akkor eleve nem íródhatott Mitrászról.
Ja és tényleg nagyívben elfelejtkeztél a metafizika értelmezéséről. Hiszen azt írtad, hogy Isten egy metafizikai fogalom. Írogattunk már erről régebben többször, csak kiváncsi vagyok, hogy milyen a mostani látásmódod.
Mithrász árja isten volt. Vele találkozott Jung a vallásos élményei során, és a pácienseivel folytatott pszichoanalitikus terápiáknak is ez volt a célja. De ez itt tényleg offtopic.
- Jung a komplex pszichológia megalkotója. Azért szakított Feuddal is, mert tullépett rajta és nem vállalta fel Feud szellemi örökségének továbbvitelét. Hihetetlen és logikátlan számomra, hogy a pszichoanalízis módszerét ilyesmire ajánlotta volna.
- A mondatodban, Te most melyik Istent éted a sok közzül?
- Mithrász kultuszban hitt szerinted Jung? Régebben, mintha az ősi germán istenekről írtál volna. Tudtommal Mithrász perzsa istenség.
- Jung irracionális misztikus? Már magában a misztikusság is irracionalizmus, akkor minek ezt még überelni még egy jelzővel?
- Jung orvos, pszichiáter volt, aki az emberi "lélek" rejtelmeivel foglalkozott. A pszichológia, már önmagában misztikus lehet egy fizikusnak.
Egyébként ha már megvizsgáljuk Jung egyéniségét és családi környezetét is, akkor ott is érdekességekre juthatunk. Sokat írtál erről régebben. Abban talán egyetértünk, hogy Jung egyértelműen nem hitt a bibliai istenképben.
Ha egy picit elkanyarodunk az Isten definiciótól a vallásosság felé;
Jung gyakorlatilag sokkal visszafogottabban és szélesebbkörűen igyekezett vizsgálni a vallássoság kérdését, mint Freud. Freudnak a vallás nem más, mint kollektív neurózis megállapítását igyekezett tompítani és jobban figyelembevenni a sok vallásból adódó eltérő körülményeket.
Az általam írottak első, vagy második felén? Ja és miért?
Ha valami csak egy érésforma/érzelemtipus, akkor az logikus magyarázatot ad az emberek sokrétű Isten definiciójára és arra is, hogy miért képesek ebbe az érzésformába esésük esetén feladni a racionális dolgaikat.
Jung egészen pontosan leírta, hogy álláspontja szerint mi Isten és mi nem az. Mint írtam az általános tapasztalat jelzőn kívül stimmelne is.
A kávéscsésze hasonlatod sántit és nem elfogadható. Hiszen bizonyos elzárt törzsekben élő emberek nem láttak még sohasem kévéscsészét, nem tapasztalták. Aztán meg egy porcelánboltosnak lenne ellenvéleménye az ilyedtén definicióról.
A legkevésbé sem az. Ha én azt mondom neked, a kávéscsésze általános emberi tapasztalat (hiszen mindannyian láttunk már kávéscsészét, legtöbbünk még ivott is belőle), akkor ezzel definiáltam a kávéscsészét, és egyúttal azt is kimondtam, hogy a kávéscsésze csak egy sajátos érzelem, és nem objektíven létező dolog?
Ez egy teljesen pontos Jung Isten definició. Szerintem arról ír, amiről én is, hogy Isten érzésforma, érzelemtipus és nem egyértelműen megfogható valami. Az általános tapasztalatba már én is belekötöttem, hogy ebben téved, mert nem általános tapasztalat.
Erokocc erokocc, de sovany vagy :) en majd 20 orat adtam neked :) ezt elbuktad, bar tudasod nagysagat emberi nagysagoddal is lett volna alkalmad megfejelni...elmulasztottad Sebaj.
Szerintem teljesen félreérted, amit Jung írt. Először is ebben a szövegben Jung nem definiálja Istent, hanem csak ír róla egy-két dolgot. Másfelől pontosan azért írja, hogy Isten általános emberi tapasztalat, mert ezzel akarja bizonyítani, hogy Isten létezik, hülye az, aki azt mondja, hogy nem létezik, mivel Istent általánosan tapasztalja mindenki.
Az általam megalkotott és jelenleg tesztelés alattálló tudományos igényű Isten definicióm levezetése, itt a tudomány rovatban, a Vallások pszichológiai szemszögből topik (174)-es hozzászólásában olvasható.
Nagyon fontos a következő idézet Isten tudományos definiciójának a szükségességét illetően. Hiszen Silan is használja az Isten szót, de közben csak annyit rögzit róla, hogy az egy "metafizikai fogalom"
RUDOLF CARNAP : A METAFIZIKA KIKÜSZÖBÖLÉSE A NYELV LOGIKAI ELEMZÉSÉN KERESZTÜL(1)
"Tegyük fel példának okáért, hogy valaki egy új szót képez, pl.: „babig", és azt állítja, hogy vannak tárgyak, amelyek babigok és vannak olyanok, amelyek nem. Ha meg akarjuk tudni ennek a szónak a jelentését, akkor az alkalmazási kritériumára fogunk
kérdezni: hogy állapítható meg egy konkrét esetben, hogy az adott tárgy babig-e vagy sem?
Tegyük fel először is, hogy az illető adós marad a válasszal: azt mondja ugyanis, hogy nincs empirikus ismertetőjegy arra nézve, hogy a tárgy babig-e vagy sem. Ebben az esetben a szó használatát nem tartjuk jogosultnak. Ha az illető, aki használja a szót, ennek ellenére azt mondja, hogy vannak babig és nem-babig dolgok, csak a véges és nyomorúságos emberi értelem számára örök titok marad, hogy melyek a babigok és melyek nem ilyenek, akkor az egészet üres szószaporításnak fogjuk tartani. De talán az illető biztosítani fog minket afelől, hogy ő mégiscsak ért valamit a „babig" szón. Ebből azonban csak azt a pszichológiai tényt tudjuk meg, hogy valamilyen képeket, képzeteket és érzéseket kapcsol a szóhoz. Ezen keresztül azonban a szó még nem nyer jelentést.
Ha a szó alkalmazási kritériuma nincs rögzítve, akkor a mondatok, amelyekben előfordul, semmit sem állítanak, hanem csak puszta látszatállítások. "
Idéznék saját írásomból, amelyben Jung Isten definiciója megtalálható:
"Megnézve néhány mértékadó tudóst is C.G. Jung fogalmazta valahogyan úgy, hogy Isten nem statisztikai igazság, tehát hogy van, vagy nincs egy darab Isten, hanem személytől függő tapasztalat. Aki megtapasztalta létét az hisz benne, aki nem tapasztalta meg az nem hisz. Persze itt is felvetődhet az a logikus kérdés, hogy hányan lehetnek azok akik úgy hisznek Istenben, hogy saját maguk nem tapasztalták meg és mégis elhiszik annak a másik embernek az állítását aki szintén nem tapasztalta meg Istent, csak egyszerűen állítja hogy létezik. Most jobban árnyalva önmagam és Jung gondolatát azért pontosan idézném: "Isten nem statisztikai igazság, ezért ugyanakkora ostobaság, ha bizonyítani akarjuk, mint ha le akarjuk tagadni. Ha valaki boldognak érzi magát, sem ezt, sem az ellenkezőjét nem kell neki bebizonyítani. Azt sincs okunk feltételezni, hogy a boldogság, vagy a szomorúság ne lenne megtapasztalható. Isten egy olyan általános tapasztalat, amelyet csak egy bárgyú racionalizmus, vagy egy neki megfelelő teológia tesz homályossá." Igen itt egy kicsit bezavar és csúsztatásnak érzem az általános tapasztalat jelzőt, mivel nagyon sokan nem tapasztalták meg Isten érzését, mint például a valószínűleg tényleg teljesen általános más érzéseket, mint a boldogság."
