A kérdésem a következő lenne november elején ültettem 3 db szőlöoltványt, fel is lett kupacolva rendesen hogy a hegye se látszódjon ki.
De közben olvastam a kriszten féle könyvet hogy az ültetéskor már vissza kellett volna metszeni két szemre, de én ezt csak tavasszal akartam megejteni az esetleges visszafagyások miatt. Ugy gondoltam hogy március közepén egy meleg tavaszi napon mikor a szölőt metszeni fogom a földet kézzel ujramorzsolom finomra hogy elő tudjon majd bujni a fiatal hajtás akkor metszem csak vissza.
Szerintetek jó lesz így vagy nagyon elrontottam az ültetést.
Próbálta már valaki, hogy bort szódás-szifonba és rányom egy patront? Ha igen, érdekelne, mi az eredmény, érdemes-e megpróbálni így dúsítani szénsavval. Így szilveszter közeledtével ... :) ??
A bentonit - ha jók az ismereteim - nem egy teljesen inert anyag. Valóban beletesszük és kivesszük a végén, DE fémion kioldódás igenis lehet, van belőle! A Na+, Ca2+ és hasonlók nem hiszem hogy érdemi hatással lehetne, de a Fe3+ inkább jelenthet problémát, ezért is elsősorban a vas szegényített bentonitokat használják (ami ha jól tudom egy kémiai beavatkozás, ioncserélés eredménye).
Ezzel én nem azt akarom mondani, hogy a bentonittal, mint némi kémiai kezelés alá vett természetes anyaggal kapcsolatosan túlzott aggályokat kell ébreszteni! Mert felesleges! De tisztában kell lenni, hogy a vastartalom a borban bizonyos esetekben megnőhet tőle (ami nem feltétlenül jó).
Egy nemzetközi adatbazis a szölöfajtakrol. Nem teljes a lista es a fajtak leirasa is hianyos sok esetben, de rengeteg fajta van benne es a szinonimak, vagy a fajtak külföldi megnevezese is erdekes informaciokat tartalmaz. Mivel nemzetközi, ezert a keresesnel vigyazni kell, mert az Ö betüt pl. csak OE-nek ismeri fel.
Szerintem meg nem kötekszem, csak nevén nevezem a dolgokat.
Ha ez valamiféle olyan termesztési elveket tömörítő rendszer lenne, mint amilyenből ismerek párat (GBBR, IKR és társai, vagy éppen a Demeter), akkor világosan le lenne írva, hogy milyen eljárások megengedettek, és milyenek nem megengedettek. Lenne ellenőrző rendszere, mint minden ilyennek, amely betartaná a tényleg komoly szabályokat. Amíg ez nincs, addig nincs miről beszélni. Se a szabályok nem komolyak, se szervezete nincs. Hát hadd ne rogyjak már össze a meghatottságtól.
Az igaz, hogy annyival előrébb jár a kézművességnél, mint kategóriánál, hogy legalább 4-5 szabályt sikerült összeszedni, nem úgy, mint ott, ahol az volt kézműves, akire rámondták.
A Terra Hungarica nem szervezet. Szerettük volna (szeretnénk) ha az lenne, de nem egyszerű dolog ez.
Azt meg enpluszegyedszer írom le neked, hogy az aszúborba _NEM_ kerül olyan szőlő amely nem a tőkén szerezte a beltartalmi értékeit. Miért olyan nehéz ezt megértened???
"...csak én érzem a remegést az Erőben?"
Igen. Nincs remegés az erőben. A jégbornak szánt szőlő is a tőkén szerzi az értékeit. Nincs másodlagos érés, nincs a szüret után extra beavatkozás.
Ha amúgy problémád van a TH alapelveivel akkor azt osszad meg az azokkal illetékesekkel. Mondom, én szigorúbb és egyértelműbb szöveget szerettem volna. Nem arra hoztam a TH alapelveit példának, hoy az maga lenne a tökély... hanem arra, hogy vagyunk sokan akiknek vannak ilyen alapelveik.
Azt, hogy ez pusztán marketingfogás lenne, mint résztvevő termelő a leghatározattabban kikérem magamnak! Hogy mi a marketingfogás és mi az ember szemléletének a kommunikációja majd megbeszélem veled, ha lesz kereskedelmi forgalomba kapható borod. Ha majd másnak is csinálsz bort, olyanoknak akik azért pénzt adnak akkor majd megbeszéljük, hogy akarsz-e esetleg kommunikálni valamit vagy csak úgy kirakod a polcra...
Szerintem te kötekedsz. A kézművességgel kapcsolatban is ugyanilyen ízléstelen módon kötekedtél, az sem tetszett nekem. Miért kell a jó dolgokat rugdosni, te nyilván érted. Én nem. Könnyű célpont a gyengébbeket, a kisebbségben levőket cinkelni? Kéjes gyönyört okoz genyózni azokkal akik esetleg komolyan gondolnak valamit amit te nem? Minek? Miért? Kinek jó ez?
De mindegy is... részemről ez a téma itt lezárva és a topikból is távozom egy jó időre.
Zoli, én megértem, hogy TE azt mondod, hogy a tőkén érjen meg, én meg azt mondom, hogy az általad hivatkozott szervezet nem ezt mondja. És mókás azt gondolni, hogy ha egy hektáron szednek annyi aszúszemet, amennyi harmad hektáron termett borhoz kell, akkor az szerinted nem töményítés. De az. (3:1 az aszúszemek aránya, mint természetesen.) Hát ezért hozom folyton példának, mert kizárólag a szamorodni nincs töményítve.
Tehát, ha elfogadod az aszút természetesnek, akkor szerintem álságos, hogy szerinted az a természetes bor, ami a tőkén érik meg. Nem véletlen van ez így megfogalmazva, mert így benne maradhatnak a Tokajiak, egyébként meg az általad "pancsolóknak" nevezett körbe kellene tartozniuk.
A természetes jégbort meg azért hozom példának, mert az is vízelvonás - a vízkristályok (jég) a présben maradnak. És ugye, amikor préselik, akkor már le van vágva a tőkéről - csak én érzem a remegést az Erőben?
És ha már itt tartunk, álságos a felszívódó gyomirtók megkötése, amikor pl. a felszívódó gombaölők (amik közvetlenül a szőlőbe jutnak) meg megengedettek.
Ezzel nem akarok senkit megbántani, csak mondom, hogy ezek a szabályok jobban hangzanak, mint amilyen szigorúak valójában. És - mivel ezeknél az elveknél szigorúbb szabályok szerint dolgozom - nyugodtan mondhatom, hogy ez a szabályzat így egy jól hangzó MARKETINGFOGÁS, semmi több. (Gondolom most ez váltja a korábban használt "kézműves borászat" megnevezést, mert már talán kacagtató volt a több tíz hektáron gépesített műveléssel gazdálkodókra a kézművesség szót használni.)
Miért hozod ide az aszúkészítést már megint. Pontosan leírtam, talán többször is, hogy miért abszurd egy lapon emlegetni az aszútechnológiát a többivel. Ráadásul következetesen jégborkészítést írsz amit én nem is említettem. Én a szüret utáni kifagyasztással való koncentrációról írtam.
A lényeg, értsd már meg szépen kérlek, az, hogy a tőkén éri-e el a szőlő a beltartalmi értékeit avagy a szüret után. Mi van ebben olyan nehéz? Miért kell keresni mismásolni? Zsír egyszerű dolog ez. Az aszúszemek _NEM_ az aszúszüret után koncentrálódnak és nem is a szüret után szerzik meg a különleges beltartalmi értékeiket.
A bentonitot gyakran emlegetik az adalékanyagok témájában. Tévesen. Sőt, szerintem hazug módon. Köztudomású, hogy a bentonit _NEM_ marad a borban. Annyira adalékanyag a bentonit mint a csömöszölő... belerakják a borba, aztán kiveszik. Ilyen alapon a szűrőlap is adalékanyag.
"Bájdövéj, nem tudom, ennek az elitklubnak kik a tagjai"
Szerintem tudod, nem titok... sőt. Én támogatom ezt a mozgalmat mindennel amivel lehet, amennyire időm és energiám engedte részt is vettem a gründolásban. Nem titok, hogy én szigorúbb önszabályozásért agitáltam ott is :) de kezdetnek szerintem ez sem rossz.
Hasonló jókat kívánok én is neked :) Aztán reméljük, hogy az ügyfeleid az ügyfeleid maradnak jövőre is :)
No, ebbe az általad idézett Terra Hungarica alapelvekbe belefér a DMR, az aszúkészítés, a természetes jégborkészítés, a szalmabor készítés és a szénsavmacerációs eljárás is.
Idézem: "A borok természetességének és egyediségének megőrzése érdekében tartózkodnak az alábbi eljárások használatától: fordított ozmózis, vákuumos lepárlás, mesterséges szőlő fagyasztási eljárások." Tenkszgad kihagyták az aszúszemekkel való töményítést, fellélegezhetnek a Tokajiak.
Szerintem ne legyünk pápábbak a pápánál. Bájdövéj, nem tudom, ennek az elitklubnak kik a tagjai, de a bentonitos derítést elég sokan alkalmazzák ebben az országban (eddig Kaló Imre volt az egyetlen, akiről tudom, hogy nem), ami - irgalom anyja ne hagyj el - adalék (igaz, nincs "különös tekintettel" felsorolva).
Ami vicces, hogy Mi, a Dörgicsei Irgalmatlan Lovagrendi Pincészetnél is így készítjük a bort, sőt, én semmilyen gyomirtót nem használok a kapáláson kívül, és eddig rovaritót se használtam soha.
A wachaui elvek ennél szigorúbbak, ott a "mindennemű koncentrálási eljárás" szófordulat tényleg kizár mindent - igaz, ők meg a felszívódó gyomirtókat és rovarölőket SEM zárják ki.
Amúgy Boldog Karácsonyt meg Új Évet neked, meg finom borokat (a Te boraiddal ajándékoztuk meg az ügyfeleinket).
Igen, emlékszem, követtem a blogodon a szalmaborod történetét. Ezért is csodálkozom, hogy pont te aki már kisérletezett a másodlagos érlelés technológiájával nem látod be, hogy a DRM lényegében a szalmabor készítés egy korszerűbb és nagyobb méretben is jól alkalmazható technikája.
Szerintem ebben a témában nagyon jó iránymutató a Wachau Codex. Én magam pontosan ennek a jegyében fogalmaztam meg a mi birtokunkra vonatkozó etikai kódexet. Amit lényegében sikerült a Terra Hungarica alapelveinek a "Borászati beavatkozások kerülése" fejezete alá is adaptálni.
Szóval nem éppen radikális csodabogárság az, ahogyan sokan látjuk ezt a kérdést.
Nem, nem alkalmaztam DMR-t. Szalmabort készítettem, azt is inkább csak a tachnológi iránti kíváncsiságból (kb. 30 tőke sárga muskotály szőlőből, hogy a méretet is tisztázzuk. :DDD).
Lehet, hogy meglep, de ha nem is az összes levelet, de a fürtzónát, sokak (akiknek van rá kapacitásuk) teljesen kitakarítják, és ezt az eljárást magam sem tartom istentől elrugaszkodott módszernek, lévén így bár a cukortermelő lombozatot csökkentjük, de a rothadást elkerülve tovább érlelhetjük a tőkén a szőlőnket.
Egy olyan éven, mint az elmúlt, talán kevesebb haszna van, de ilyen évünk 15-20 évente ,ha 1x van.
Pedig kimondottan kötekedő és bántó hangvételűre sikerült. Nem hisztem, hogy erre okot adtam volna.
Én ezzel együtt nagyon csodálkozom, hogy te egy lapon említed a tőkén kialakuló koncentrációt a szüret utáni kimondottan cukorfoknövelő beavatkozással.
Azt meg enpluszegyedszer írom le, hogy nem ítélek el semmit és senkit. Sem ebben a témában, sem másban, sem itt sem máshol. Ezt a kérdést komolyan mondom.
Viszont a véleményem az az, hogy a DMR az "szüret". Nem hiszem, hogy bárki józan ember nem tartja szüretnek azt amikor a fürtöt fizikailag elválasztjuk a tőkétől. A szüret után pedig bármilyen módszerrel folyadékot kivonni a szőlőből én nem tartom elfogadható _BORÁSZATI_ technológiának. Ugyanis a borászat az ott kezdődik, hogy a fürt elszakad a tőkétől. Izgalmas, érdekes technológiának tartom, ittam már kellemes szalmabort, ahogy ittam már jó erősített bort... de én ezeket én külön termékkategóriának tartom.
A DMR poénja pont az, hogy felületes szemlélő számára úgy tűnik mintha az egy szőlészeti technológia lenne. Nem az. A DMR egy borászati technológia, mégpedig olyan technológia amely során a szőlő cukorkoncentrációja jelentősen növekszik. Pontosan ugyanez a célja és a lényege a mustsűrítésnek, jégládával kifagyasztásnak, fordított ozmózissal való vízkivonásnak és más trükköknek. Én ezeket a módszereket nem tartom elfogadhatónak a természetes és tiszta borkészítés szemléletében.
Te persze ettől még elfogadhatod, sőt alkalmazhatod. Szíved joga. Ha jól emlékszem te is alkalmaztál ilyesmi technológiát.
Nem kötekedésből kérdeztem, tényleg. Én úgy érzem, hogy te elítélsz egy technológiát, ami szerintem semmivel nem problémásabb, mint az aszúbor vagy a szénsavmacerációs eljárással készített bor, vagy a jégbor készítése.
Nem akarlak bántani, csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy ez is csak egy technológia, és hogy ki hol húzza meg a határt a technológia alkalmazásában, az roppant szubjektív.
Tényleg, semmi problémám veled. Oeschle megértette, miről írtam.
A tavaszon szeretném átoltani (jó)néhány tőkémet, s a módszerhez már nagyon sok segítséget kaptam ezen a fórumon.
Most az lenne a kérdésem, hogy az oltócsapokat hogyan tudom a legmegfelelőbben eltenni.
Januárban szedném meg a vesszőket, s úgy gondoltam, folpackba csomagolva elteszem a pince végébe májusig.
De nem kellene valami fertőtlenítővel (pl. kéndioxid-oldat) lespriccelni csomagolás előtt, hogy meg ne penészedjen? Vagy van valami speciális szer erre? Vagy teljesen fölösleges mindenféle kemikáliát bevetni, kibírja a vessző tavaszig a nejlonban? :-)
A boraink nem rosszak, de egy magyar borértő nem találna bennük lelket. Tiszta illatú, egységes, minden évben grammra pontosan megegyező sav, cukor és alkoholtartalmú borok ezek. Minden hónap ugyanazon napján megjelenik a Kundschaft a legújabb BMW-vel és pontosan tudja, hogy hogyan fér el a négy karton a csomagtartóban. A borászat pedig csoportos beszedési megbízással levonja a számlájáról a havi ellenértéket. Ezt várja a német, pontosságot, megbízhatóságot, precizitást. A legtöbb borász kolléga ezen panaszkodik, hogy a potenciális vevők ugyanazt akarják és nem hajlandóak a borfogyasztás területén változatni a szokásaikon.
Sokan nem telepítenek rezisztens fajtát, mert hiába ugyanaz a borkarakter, nem tudják a Johanniter nevet eladni Riesling helyett, a Prior-t Kisburgundi, vagy a Bronnert Chardonnay helyett.
A szomszéd francia borászok egy kicsit jobb helyzetben vannak, ott más a fogyasztás kultúrája. Ott kevés a fajtatiszta bor, ott nevet vesznek évjárattal. Sajnos azonban ott is felütötte a fejét a Gallo Family és az ehhez hasonló giga-mega gépezetek.
legyen általánosítás ha Neked ez jobban tetszik :)
én a saját tapasztalataimat osztottam meg és nem egy országból, hanem több európai országból. állapodjunk meg, hogy inkább a bio-sok tendálhatnak a reizisztens fajták felé. ez szerintem a félelmeikből fakad.
ez azt mutatja számomra, h a biodinamikus szemlélet azért szőlészetben jobban működik.
Bocs, hogy reagálok, de ez nem tárgyi tévedés. Ha saját magamat kellene korrigálnom, akkor inkább általánosításnak nevezném így utólag.
A bio-dinamikus pincészetek esetében igazad van, de bio-organikus és az ökológiai gazdálkodók azonban, a rezisztens fajtákat helyezik mind inkább előtérbe. Egy ilyenben dolgozom én is, valamint a németországi ökológiai szőlészek tartományi szervezet tagjaként kapom a jelentéseket erről.
Nekem az a tapasztalatom, hogy nemcsak az ökoszőlészek, de egyre inkább a konvencionális gazdálkodók is barátkoznak a rezisztensekkel. Persze ellenzők is vannak szép számmal.
"Az ilyen ültetvényekben általában rezisztens szőlőfajtákon gazdálkodnak, amik eleve egy sok-sok lépcsős keresztezési folyamat eredményei."
bocs, hogy beleszólok, de ez tárgyi tévedés. Én sok bio és biodinamikus szőlőbirtokon voltam, de ezeken a helyeken pont nem szeretik a 20-században nemesített/keresztezett fajtákat. Sőt leginkább a borvidékükre régóta jellemző őshonos fajtákat használják, sokszor még a klónok telepítése helyett tömegszelekcióval létesítenek új ültetvényeket.
"Akkor azokban az országokban, ahol nem terem meg a szőlő, nem alakult ki borkultúra és nincs lehetőség borkészítésre, ott eleve alacsonyabb színvonalú a környezet élhetősége és a régiók életszínvonala? Vagy ott kevésbé egészséges az élet a szőlőből készíthető egészséges élelmiszerek hiánya miatt?"
Vigyázz, nem szabad összekeverni a természetvédelmet a környezetvédelemmel. A szőlőtermesztésnek a maga szigorú monokultúrájával nyilván köze nincs a természetvdelemhez. A talajerózió, a vegyszer- és műtrágyaterhelés visszafogása a környezetvédelemhez tartozik.
Természetvédelemről akkor lehetne beszélni, ha a szőlők mozaikosabbá válnának, föloldanák a szigorú monokultúrát, és beengednék a természetes flóra és fauna legalább egy részét. Mondjuk, a Vértes egy délnyugati fekvésű lejtősztyeppjébe az eredeti flóra megtartása mellett beleültetni elszórtan szőlőt, részben fára (virágos kőris, sajmeggy) felfuttatva. Más kérdés, hogy ebből megélni nyilván nem lehetne. de érdekes lenne.
Akkor azokban az országokban, ahol nem terem meg a szőlő, nem alakult ki borkultúra és nincs lehetőség borkészítésre, ott eleve alacsonyabb színvonalú a környezet élhetősége és a régiók életszínvonala? Vagy ott kevésbé egészséges az élet a szőlőből készíthető egészséges élelmiszerek hiánya miatt?
A szőlészet és a borászat olyan gazdálkodási folyamatok, amelyek az ember valamilyen igányeinek a kielégítését szolgálják. Mint írtam legyen az egészségügyi, gazdasági, kultúrális vagy élvezeti igény. Az ezen gazdálkodási folyamatokkal járó "természetrombolási" folyamatok szubjektívek és objektívek is, a bio gazdálkodások ezeknek a hatásait akarja csökkenteni.
Persze nem kötekedni akarok, mert értem amit írsz és egyet is értek vele. Csak nézem a dolgot más irányból is.
Ha nem lettek volna az elmúlt évtizedekben kritikusaink, még mindíg a fahordós, oxidált Juhfarkot és Rizlingeket árulnánk. Nem kaptam készen semmit ezen a területen.
