Kb. másfél éve elvittem szervizre a Nomos Oriont Hantos úrhoz. Rugócsere, teljes tisztítás, beszabályozás állt a megállapodásban. Pár hét alatt, vállalható áron megcsinálta az órát, ami az első perc óta késett, napi 20-30 másodpercet. Sajnos úgy alakult, hogy pár hónapig nem tudtam visszavinni az órát munkahelyi elfoglaltságok miatt felülvizsgálatra, aztán már nem nagyon érdekelt a dolog: a pontos időre mostanában nincs szükségem, pár naponta húzáskor saccra be tudom állítani az órát, nem zavart a dolog. Aztán tegnap egy családban lévő kvarc elemcseréje miatt beléptem egy helyi órásmesterhez, beszélgetni kezdtünk, és azon kaptam magam, hogy a Nomos a vibrón próbálkozik két egyformát ketyegni: csak "normál" pozícióban járt egyenletesen (a napi 20 másodperces késésnek megfelelően), minden más helyzetben ki-kihagyott, és a járáseltérés is pozíciónként változott, -20 és -40 között. A helyi mester lekapta a hátlapot, belenézett az órába, és azt mondta, hogy ezt nem szervizelték rendesen: bár a rugó cseréje megtörtént, csak a rugócseréhez megbontani szükséges hídon lévő csavarokon látszott, hogy hozzányúltak, a többi érintetlen volt. Ennek megfelelően egyes kerekek tiszták, mások rondán retkesek voltak. "Félmunka", szólt a diagnózis. Szombatra kész az óra, kíváncsi leszek, mit sikerül belőle kihozni.
Sziasztok. Nincs arra valami tippetek, hogy mitől mágneseződik fel egy óra? Néhány éve újítottam fel egy svájci automatát (eta 2836), heti egy-két alkalommal hordom, mindig ugyanott tartottam este. Irodában dolgozok, a közelemben nincs atomreaktor meg ilyesmi, nem értem mi lett az órával. Azt vettem észre, hogy sietni kezdett. Szétszedtem és észre vettem, hogy a billegő rugójának ívei összetapadnak. Rejtély számomra...
Sőt, szubjektív meglátásom szerint a 38-as tökéletesen elegendő méretű a csuklód felülnézetéhez képest. (A 36-osat meg azért látod picinek, merthogy pici maga a számlapja, az óra a külméretéhez képest túl robusztus lünettával rendelkezik. - Egyébként a külső kontúrjai alapján az a méret is elegendő lenne az ízlésem alapján ekkora csuklóra.)
Szerintem az összes többinek a mérete, ekkora karon, ekkora mandzsetta alól kivillanva már szinte tolakodóan nagy.
(És azt sem látom be, hogy a nagyobbak miképp csúszhatnak vissza kényelmesen, ingujjgyűrögetés híján vissza a helyére a mandzsetta alá? Lehet, hogy sehogy. Magyarán állandóan ott virítanának, tolakodva, ha kell, ha nem.)
Nincs is több kérdés. A Te karodon is a negyvenes áll a legjobban, legalábbis a képek tanúsága szerint, igaz nálam az a legszebb Breitling is egyben... A 43 (pedig szépek a Transocean órák, főleg képen) és az attól nagyobb méret pedig nálad is bumszli. Szerintem. De ez ízlés dolga, amiről fölösleges vitázni és már ki is tárgyaltuk...
A munkatársamnak ilyen van, és elég kicsi élőben. Ellenben csudaszép, csak nem az én életstílusomhoz való. A transocean Chrononak van egyedül szériában zafír hátlapja.
és nézd meg a Montbrillant 01-et, krémfehér számlappal, barna bőrszíjjal... Az igazi klasszikus, ha nyernék a lottón azt is bedobnám a reklámszatyorba, amiben hazaviszem a tetszős darabokat.
Persze aki unalomig űzte már a Rolex vásárlás nevű időtöltést, az nyilván nem ért ezzel egyet 100%-ban, de egyetlen hordott órának Rolex árfekvésben tényleg fölösleges mást venni, ami a minőséget, pontosságot, vagy akár a státuszt illeti.
Az más kérdés, ha valakinek nem tetszik semmi tőlük. Elvégre biztos vannak olyanok is, akik a kezüket tördelik, mert alig bírják kivárni, hogy az új Seamaster megérkezzen az üzletekbe. :))
No, volt egy kis zsizsegés (remélem vásárlás is lesz belőle :) ), és ha már elővettünk egy rakás órát, gondoltam lekapom a különböző méreteket a karomon is.
44 hordósom:
44:
43:
42:
38:
36:
Messzebbről jóval durvább a különbség, a 36-os olyan mint egy pötty. :)
Ebből az aspektusból valóban semmi probléma a Tudorral. a THC egyik nagy kedvencem és a BB is O.K. Mint azt már a másik topicon megemlítettem alaposan megnéztem többször is őket és ugyanazt tudom mondani mint idáig. Tok, csat, csatvég, számlap ésatöbbi ugyanaz a szint mint a Rolex. Sőt a csatvégeknél kerámia van ami azt hiszem még a Daytonában sincsen. Csak az a modul kronográf szerkezet az ne lenne, ennél 7750 is komolyabb lett volna. Szépek a régebbi BB-én az él polírok és a többi is...
Szóval körülbelül eddig is ugyanazt állítottam mint te is...;-)
3 napos zsebóra; kézihúzós, 8 napos oszlopkerekes balos koronával; 8 napos titán Luminor; kétféle arany és platina kronó XXV szerkezettel, ami talán Minerva volt újkorában. És egy - szerintem - csúnya 8 napos asztali óra.
ETA ide vagy oda, ezen a vonalon szó nélkül legalább két órát ki tudnék választani a Tudor Heritage vonalról. Az a kronó például... Káprázat.
Persze, óraipari értelemben nem történt semmi, de a formák és a színek klasszak.
Jó az "örökség", de ügyeltek a dizájnerek arra is, hogy a black bay-nél például a 41mm-es méret mellett éles, látható vonalakkal rajzolják meg a tokot, és arányaiban hozzáillő lünettával fejeljék meg. Koronavédő híján pedig egyszerűen átdolgozták a koronát. Markánsabb és biztosan kényelmesebb is egyben.
Hangulatos és ugyanakkor férfias, elegáns de közben sportos külsőt kölcsönözve ( pedig de ráz a hideg attól, hogy manapság minden sportosan elegáns, ugye... ) az órának.
Hibátlan. Technikailag érdektelen önmagához képest, de az összkép kiváló.
Az Omega meg teljesen eltévedt. Az eredeti modellen a vékony lünettát tökéletesen ellensúlyozta a nagy acél gyűrű középen. Kiemelte a számlapot, megtörte ott a nagy feketeséget. Ráadásul a lünetta domború volt, mint egy Fifty Fathoms "light". De arányosan, szépen felépítette az óra külsejét.
Az újnál felrúgták a régi acélgyűrű - fekete lünetta arányokat, ezzel nagyobbá tették optikailag a számlapot. Már nincs keretbe szorítva, én úgy érzékelem. Közben pedig még a tokba is bele kellett dobni egy kis élletörést. Egyrészt sokkal csúnyább lesz a dupla él karcosan, másrészt optikailag csökkenti a tok méretét a számlaphoz képest.
Persze sok sikert hozzá nekik. De én nem estem el tőle. Majd raknak a számlapra sárkányt, ha nem menne, és meg lesz oldva a probléma...
