Kis Ádám: Az nem volt célom, hogy LvT-t túlterheljük (ám amennyiben sejthető, hogy érdekli az esedékes téma, úgy csak terheljük bátran :) ...
Inkább a valamiképp magyar vonatkozással is bíró nevekre koncentrálnék, meg azokra, amelyekből meglepő (vagy mulatságos :) megfejtések eredhetnek... Mindez nem jelenti azt, hogy bármi is meg volna tiltva bárkinek, inkább csak a "fő csapásirány" megjelöléseként jegyzem :)
Új:
A Balatinácz, Baladincz, Blatniczky (Bláthy?) neveknek nincs köze a Balatonhoz? A tippem a bláto=sár (cz/sk, gondolom), tehát vagy (lacsony vízállású) "balatoni"-t, vagy "sárosi"-t jelenthetnek... Vagy nem.
???
Bacsa: Kis Ádám: "Az MTESz szerint számadó juhász. Szlovák eredetű. Eredetét tekintve azonos a Bacsó személynévvel, csak más földrajzi környezetben keletkezett (ez palóc, az Tisza menti. Ugyanakkor az MTESz céloz Árpád-kori Bacsa személynvre, amelyik ettől az eredettől független.
Igaz, két megjegyzéssel: (1) a Bacsó a Bac^ov birtokosmeléknév-képzős alakból származik. (2) Az Árpád-kori Bacsa és a szlovák bacsa szó -- ha nem közvetlenül is -- összefüggenek, mindkettőjük előzménye a török basa, pasa szó (amely viszont ott perzsa eredetű). Sőt, az "s" helyetti "cs" miatt úgy gondolják, hogy a szlovákban a szó magyar átvétel, annál is inkább, mivel a románban is megvan baci /e: bacs/ alakban.
> Bacsik Bőcs Börcs Cingul Darulya Dubicsanácz Fatalin Fuferenda Geröly Gyüre Homonyik Igazság Izing Ksúz Kucs Kutrik Mónos Nabilek Ollé Opra Paluska Pandol Spirka Sulina Vénosz Zárbok Ajvé, ezt mind kell...? Egyelőre csak azokat hozom, amelyek első ránézásre nyilvánvalóak:
Bacsik: A bacsa szóból szlovák kicsinyítőképzővel.
Cingul: A német Zingl vezetéknév változata. Ennek eredetéről nincs adatom (Zink 'horgany' ?, Ziege 'kecske' ?, Ziegel 'tégla' ?). Megpróbálok utánanézni.
Dubicsanácz: Délszláv helynévi eredetű személynév 'Dubicsanba való'. A Dubicsan így első ránézésre a dubics 'cserzővarga' szóból származik, vagy esetleg a dub 'tölgy' szóból. (Utánanézek)
Geröly: A Gerővel rokon, vagyis a Gergely magyar becézett alakja.
Gyüre: Egyrészt a Győr helynevükkel közös alapja lehet, egy török eredetű személynév. Másrészt a György becézett alakjaihoz is kapcsolható.
Ksúz: Tipikus csehesedett német szóalak: a Geschütz 'löveg' szóval függhet össze.
Mónos: Eredetibb alakja Molnos, jelentése molnár (az utóbbi szláv, az előbbi magyar képzővel)
Nemsur: Leírom, amit az előző hozzászólásomból kihagytam. Adatom továbbra sincs, így ez csak egy ötlet. Formailag igen csehes. (Pl. mifelénk Misur-ok vannak, amely a Mio 'Misi' becenévből ered). Ebből adódhat a cseh Nemc^our (szlovák Nemc^úr) szóval való összefüggés. Ez a mai nyelvben pejoratív színezetű és 'elnémetesedett ember'-t jelent.
Fömötör: Elég vadnak tetszik, bár a Pivovar által feltalált XIX. sz-i Yellow Pages valóban ismeri. Nem tudok mást elgondolni, mint hogy ez a Fomanek, Fomasik, Fómete, Fometesku, Fomik návcsalád tagja, amely mögött az orosz Foma 'Tamás' személynév áll, csak a magyarban (lehet a Dömötör hatására) magas hangrendű lett. (N.B. A cirillbetűs szláv nyelvekben a görög "th" betű helyén "f" jelenik meg, vö. még Fjodor < Theodorosz > Tódor).
Dominek, Dominyák: Kivenném őket a Dimény, Demján, Domján, Domány sorból, mivel inkább Domonkos < Domenicus névvel lehet kapcsolatuk, vö. lengyel Dominik.
> P.S. A nemecseket mintha már rehabilitálták vána, és azóta megint nem kisbetűs :-) Viszont nem tették közzé a Magyar Közlönyben, és csak akkortól hatályos... :-)
Bacsa
Az MTESz szerint számadó juhász. Szlovák eredetű. Eredetét tekintve azonos a Bacsó személynévvel, csak más földrajzi környezetben keletkezett (ez palóc, az Tisza menti.
Ugyanakkor az MTESz céloz Árpád-kori Bacsa személynvre, amelyik ettől az eredettől független.
Nehiba - Öskü-Várpalota környékén van egy kisebb-nagyobb szlovák közösség (vagy szórvány), onnan származik a konkrét példa...
Nemsur - veszprémi fotóműterem neve (gondolom, a tulaj neve alapján)
Találtam az országos telefonkönyvben olyat is, ami végképp összezavart: Nemanya (ráadásul Nemanyáné formában !!! :).
Nemecz (Ernő) - egykor rektor a Veszprémi Egyetemen.
A Dancs-nak Dencs változatát is ismerem (én a "németül: dán" jelentést tippeltem, de ha nem, hát nem)
A D*mj*n sorozathoz a Dimény, Demján, Domján, Domány, Dominek, Dominyák (Damjanich?) is adalék (már ha tényleg illenek ebbe a sorba - többükre szintén van veszprémi példa :).
Találkoztam a Demeter(Dömötör) (család)névhez nagyon hasonlóval is: "Fömötör".
Lehet, hogy tévedek, de én ez a "változatot" annak tulajdonítottam, hogy a kétféle névváltozat első betűje az írógépen (ha a névváltozat kb. száz évnél -mármint a "szabvány" írógépkiosztásnál- idősebb, nyilván tévedek) az ASDFGHKL sorban egymás mellett van...
Vajon ez lehet mögötte, vagy a th-t d-nek, f-nek, illetve ezek közül bármelyiket bármelyik másiknak is ejteni képes vegyesipari európai kiejtés?
P.S. A nemecseket mintha már rehabilitálták vána, és azóta megint nem kisbetűs :-)
Nemecz, Nemecsek, N(y)emcsák, N(y)emcsok: Szlovák, ill. cseh-morva eredetű családnevek, melyeknek alapja a Nemec 'német' név. A cseheknél, szlovákoknál és az ukránoknál gyakori, hogy a családneveket kicsinyítőképzővel képzik. Így járt a nemec, melynek -c-je ilyen képzők előtt cs-vé válik. A kicsinyító képző magánhangzójának hangszíne a forrásnyelv függvénye: a -csák a cseh-morva, a -csok a szlovák változat, a nemecsek pedig egy teljesen megmagyarosodott alak.
Nemoda: Cseh családnév, mely a nemý 'néma' szóra vezethető vissza.
Nehiba: Nem hallottam még erről, de így elsőre a cseh-szlovák nehybny 'mozdulatlan, merev' szó alapjával függhet össze. Tartalmilag tehát megfelelhet a magyar Sánt(h)a családnévnek.
Nemsur: Ezzel sem találkoztam. Ötletem lenne, de az annyira bizonytalan, hogy inkább később térek erre vissza.
Demcsák: Cseh-szlovák családnév, kiterjedt rokonsági körrel, melybe beletartozik pl. a Damjanovics és a Dancs is. Mindezek a görög eredetű latin Damianus személynévre mennek vissza, annak különféle alakjai, becézései, ill. egyéb képzős származékai. Ez a keresztnév a szlávságban különösen kedvelt volt ("e"-s alakjai az északi, "a"-s alakjai a déli nyelvekben), de magyarul is van Damján, Deme, Demény, Demjén (melyek egyben csakádnevek is!). A név elterjedtségét erősítette, hogy használt (becézett) alakjai gyakran egybeestek a Demeter név válatozataival (éppen a magyar Deme is ilyen. Érdekes vegyülés a Démes (amely szintén lehet vezetéknév), amely a Dénes név elferdült alakja a fenti kettő hatására, vagy fordítva.
> Első hallásra némelyik kissé zavarbaejtő, mert mintha a magyar nem-mel egy ismeretlen szót tagadnának... Csakúgy, mint a magyar nemes, nemez szavak esetén :-)
Újabb felvetés: mi van a ne-, nem- kezdetű nevekkel?
Pl. Nemcsák(?), Nemsur, Nemoda, Nehiba(nechyba-hibátlan?), Nemecz (német?), Nemecsek (németke?), stb...
Első hallásra némelyik kissé zavarbaejtő, mert mintha a magyar nem-mel egy ismeretlen szót tagadnának...
Talán véletlen az is, hogy nem csak NEMcsák, hanem DEmcsák név is van... (névadási verseny volt valaha? :)
Megpróbálom ismét egy kicsit kevesebb HTML-hibával...
Kedves Pivovar, Zsírharang!
Bár Pivovar meginvitált ide, de lehet, hogy ki kell ábrándítsam. A személynevekkel foglalkozó onomasztika külön diszciplína, speciális felkészültséget és szakirodalmat kíván. Pl. az én családnevem a Debreceni diákszótárban szerepel 'radír' jelentésben. De nem innen ered, és eredetét -- vi. egy szlovák 'borsó' jelentésű szót -- csak akkor lehet megfogni, ha ismerjük az előző, "kevésbé romlott" alakjait.
Kovács: Valóban szlovák szó: a kut' / kovat' 'kovácsol, vasal, patkol' igének -c^ cselekvőnév-képzős származéka, vö. tkat' 'sző' > tkác^ > takács. Azonban mint személynév -- a Takáccsal együtt -- magyar keletkezésű, mivel az átvett foglalkozásnévből a magyarban és a szlovákban egymástól függetlenül lettek családnevek.
Megjegyzem, az angol finom különbséget tud tenni a magyar Kovácsok és szlovák névrokonaik között. Ha egy szinkronizált filmben azt a nevet halljuk, hogy Kouvek, akkor az illető szlovák, ellenben a Kouveksz-ek magyarok. :-)
Ötvös: Közszóként nemesfémekkel foglalkozó ékszerészt jelent. A szó alapja az önt igénk régebbi öt (ötteni) változata, így tkp. a mai nyelvben öntő lenne, vi. 'nemesfének ötvözésével, formába öntésével foglalkozó mesterember'.
Pivovar: Cseh eredetű magyar személynév, jelentése: 'sörfőzde'.
A következőkre nincsenek adataim, így csak rövid kutakodásom eredményét tudom összefoglalni.
Buglyó: Német eredetű szlovák családnév. A "névrokonait" -- Búgely, Bugju, Bugja esetleg Bügel, Bugl -- figyelembe véve több eredete lehetséges pl. a német Bügler 'kengyel', Bug 'orr, lapocka', esetleg Bögler 'íjász' szavakból. De a legvalószínűbb a Buglovce 'Göbölfalva, Schreibersdorf, Szepesség, Szlovákia' falunévhez hasonló eredet. Ez utóbbi a Gobel(inus) német szn.-névből ered, g:b > b:g hangátvetéssel.
Gyucha: Szlovák eredetű családnév. Hasonló személynevek a magyarban a Gyuha, Gyuk, illetve Gyufka. Ebből egyrészt adódhat a szerb Gyuk személynévvel való összefüggés (vö. mai szerb Gyukin családnév, vmint Gyuka-hegy 'Szomód r., Komárom-E. m.'). Ugyanakkor a Gyufka családnév a szlovák dievka ~ diovka 'szűz, lány' szóra megy vissza, amelyből szintén levezethető.
Bár Pivovar meginvitált ide, de lehet, hogy ki kell ábrándítsam. A személynevekkel foglalkozó onomasztika külön diszciplíne, speciális felkészültséget és szakirodalmat kíván. Pl. az én családnevem a Debreceni Diakszótárban szerepel 'radír' jelentésben. De nem innen ered, és eredetét -- vi. egy szlovák 'borsó' jelentésű szót -- csak akkor lehet megfogni, ha ismerjük az előző, "kevésbé romlott" alakjait.
Kovács: Valóban szlovák szó: a kut' / kovat' 'kovácsol, vasal, patkol' igének -c^ cselekvőnév-képzős származéka, vö. tkat' 'sző' > tkác^ > takács. Azonban mint név -- a Takáccsal együtt -- magyar keletkezésű, mivel az átvett foglalkozásnévből a magyarban és a szlovákban egymástól függetlenül lettek családnevek. Megjegyzem, az angol finom különbséget tud tenni a magyar Kovácsok és szlovák névrokonaik között. Ha egy szinkronizált filmben azt a nevet halljuk, hogy Kouvek, akkor az illető szlovák, ellenben a Kouveksz-ek magyarok. :-)
Ötvös: Mint közszó nemesfémekkel foglalkozó ékszerészt jelent. A szó alapja az önt igénk régebbi öt (ötteni) változata, így tkp. a mai nyelvben öntő lenne, vi. 'nemesfének ötvözésével, formába öntésével foglalkozó mesterember'.
Pivovar: Cseh eredetű magyar személynév, jelentése: 'sörfőzde'.
A következőkre nincsenek adataim, így csak rövid kutakodásom eredményét tudom összefoglalni.
Buglyó: Német eredetű szlovák családnév. A "névrokonait" -- Búgely, Bugju, Bugja esetleg Bügel, Bugl -- figyelembe véve több eredete lehetséges pl. a német Bügler 'kengyel', Bug 'orr, lapocka', esetleg Bögler 'íjász' szavakból. De a legvalószínűbb a Buglovce 'Göbölfalva, Schreibersdorf, Szepesség, Szlovákia' falunévhez hasonló eredet. Ez utóbbi a Gobel(inus) német szn.-névből ered, g:b > b:g hangátvetéssel.
Gyucha: Szlovák családnév. Hasonló személynevek a Gyuha, Gyuk, illetve Gyufka. Ebből egyrészt adódhat az adatolt szerb Gyuk személynévvel való összefüggés (vö. mai szerb Gyukin családnév, vmint Gyuka-hegy 'Szomód r., Komárom-E. m.'). Ugyanakkor a Gyufka családnév a szlovák dievka ~ diovka 'szűz, lány' szóra megy vissza, amelyből szintén levezethető.
Ha sokat nem magyaráz is, itt egy statisztika az 1890-es évek "yellow pages" :-) iparos és kereskedő adatbázisának "Ötvös" nevűekre vonatkozó adataira... (C) Bogárdi
Viszont az eredetéről egyelőre nekem is csak a "fémműves" (aki nem kovács :-) ugrik be...
Kinek a neve mit jelent magyarul? Aki ezt olvasni tudja, mind magyarnak tekintendő - ami viszont nem jelenti azt, hogy a neve is magyar eredetű...
A célom a topic nyitásával persze nem az, hogy neve alapján valaki "nem-magyarnak" vagy éppen "nagyon-magyarnak" minősüljön, hanem éppen ellenkezőleg: milyen érdekes eredete lehet egyes családneveknek, akár felvettek, vagy magyarosításból eredőek, vagy akár egyszerűen magyarázhatóak azok más nyelv ismerete alapján(igazából erre az utóbbira gondoltam - remélem, nem bántunk meg senkit - sem azokat, akikről szó lesz, sem azokat, akik kimaradnak... :-).
Nevek... Honnan?
Első - vitaindító - tippem, hogy pl. a Kovács (bármennyire is a leggyakoribb magyar név) magyar-e, és nem véletlenül szláv eredetű-e? A "kov" fémet jelent "szlávul" , és aki ezzel dolgozik, az a kovács... "szláv" (hm, lehet, hogy talán leginkább szlovák) nyelven. Gondoltátok volna? (Mármint ha a feltételezésem igaz... Remélem, LvT közbelép, és igazságot tesz :)
Kérem szíveskedjünk politikai felhangoktól eltekinteni... bármely név okán.
