Majdnemanyósoméknál van pár tőke szőlő, és óriási projektként újabb kettőt kéne telepíteni (a kipusztult illetve kimaradt kettő helyett). Alapvetően csemegeszőlőben gondolkodunk, az egyik szerintem Nero lenne, a másik meg nemtom (a demokrácia jegyében valami fehér, például gyerekkori emlékeimből az Attila ugrott be, de mostanában a Pölöskei muskotályt is szeretem). Szeretnék tanácsot kérni, hogy ezeken kívül mi jöhetne még szóba. A talaj különösebben nem meszes, és nem baj, ha nem kell folyamatosan növényvédeni :) Bár közel van, szükség esetén lényegében azonnal be tudnék avatkozni. Mivel a többi tőke identitásáról nem sok fogalmam van, így az érési idővel kapcsolatosan nincs megkötés :)
És ha valaki Budaörs környékén egy jó gyökeresoltványlelőhelyet is tud, ne tartsa magában!
Hát,csak a családnak lenne,persze.60 tő kb.30 fajta.Azért gondoltam a kordonosra,mert itt a környékbe én még egyáltalán nem láttam másféle művelésmódot.Megnézem ezt az ernyős művelést is ,akkor.:)Köszi
Nem ajánlom a kordonos művelést, mert a csemegeszőlők egy része kordonkaron nem terem rendesen, csak szálvesszőzve!
Inkább az ernyőművelést ajánlom. A támaszrendszere nagyjából ugyanaz.
Nem tudom, hogy eladásra akarod-e termeszteni vagy csak a család ellátására. A család ellátására ajánlott többfajta szőlő ültetése, hogy állandóan legyen az asztalon friss gyümölcs.
1,20 tőtávolság és 2,5 méter sortávolság elég lehet. Gépi művelésnél ajánlott nagyobb sortávolságot tartani.
Csemegeszőlő telepítés előtt állok és kicsit bizonytalan vagyok a tőtávolsággal kapcsolatban.
Eddig 2m -es tőtávokban gondolkoztam.Kordonos művelésű lenne és úgy terveztem,hogy 3-3 termőkar mindkét oldalon,a termőkarok 1m hosszúak.Elég hosszú a termőkar?Elég zöldtömeget tud így nevelni a tőke?
A Solaris, mint írtam még csak kísérleti telepítésben van, az MgSZH és az MVH és a nemesítő német kutató teszteli. Tehát áruforgalmi szőlőként csak az állami elismerés után kerülhet az oltványosokhoz. Kiskerti, vagy hobbiszőlőként pedig még nem ismert, mert egy új német fajtáról van szó és nem terjedt el.
Pár hete telefonáltam az MgSZH-val és azt mondták, hogy 1500 négyzetméterig kisklertinek számít a telepítés, ami nem engedélyköteles. Ennek kérdezz utána pontosan!
Amelyik szőlőből minőségi bort lehet készíteni, abból a pálinkát is. (na erre a mondatra biztos megkapom a magamét) Sajnos azonban ez elég szubjektív, mert kevés olyan ember van, aki szereti az édes Zweigeltet, a száraz Juhfarkot, az Othellót, az édes Muskotályt, a savhangsúlyos rizlingeket és a Tokaji aszóesszenciát. Pedig mind minőségi. A kérdés itt az, hogy ha én pálinkafőzésre telepítenék szőlőt, akkor csakis koránérő és illatos fajtát telepítenék, lehetőleg rezisztenset. Ezutóbbit azért, mert az olvastam ki a soraid közül, hogy nem leszel ott minden hétvégén a szőlőben, hogy permetezhess.
Bár attól függ, mit akarsz ezzel a pálinkával. Hivatalosan eladni, vagy meginni?
1200nm-en kb 6-700 tőkét tudsz letenni (sortáv és tőketávtól függően) erről pedig pár év múlva lesz majd olyan 1500-3000 kiló szőlőd (fajtától, terheléstől, évjárattól függően), vagyis olyan 1100-2100 liter bor. Ebből lesz nagyon durván olyan 100-200 liter pálinkád. Hacsak nem hobbiból akarod elkezdeni és nem számít a ráfordított pénz és idő, akkor vágj bele. Különben méreg drága lesz egy üveg, mire oda eljutsz. Gondolj csak bele, talajtani vizsgálat, engedélyek, telefonálás, utánajárás, szőlőoltvány, karók, oszlopok, huzal, talajmunkák, trágya, zöldmunka, atka és gomba elleni védelem, metszőollók, kötözőanyag, idegeskedés, idő, üzemanyag, nem várt fordulatok, pálinkafőzés, égetett szesz adó, bejelentések, palack, palackozás, dugó, címke, stb..
Ugye milyen érdekes élet ez?
Ráadásul ha olyan oltványt telepítessz, akkor az első egy-két évben még nem fordul termőre, de munka van vele. 1200nm persze nem a világ.
Gondolom van tapasztalatod, vagy legalább ismerősőd, aki elmondja, hogy hogyan kell szép, tiszta szőlőpálinkát főzni. Meddig és milyen hőmérsékleten kell áztatni (enzim vagy anélkül), a főzés hány frakcióban megy végbe, az érlelésre is szánsz-e időt vagy egy fahordót. Nem vagyok nagy pálinkafőző, de ezek a kérdések felmerülnek, ha már el is akarsz adni. Nyíregyháza környékén azért szeretik a jobb pálinkákat és nem állhatsz meg minden karcos, illós, zavaros szesszel.
Az Irsai Olivér nagyon szép illatos és korán érik, jó törkölyt lehet belőle csinálni. Arra Nyíregy felé viszont kellene valami fagytűrőbb, mondjuk egy Cserszegi Fűszeres. Ez is szép illatos fajta és jól bírja a téli hideget. Szívesen megkóstolnék egy Cserszegi Fűszeres szőlőpálinkát. (eddig még csak törkölyt csináltam belőle).
Van viszont egy olyan fajta ami illatos, nagyon korán érik és nem kell permetezni, mert nagyon jól a rezisztens tulajdonságai. Ezt a fajtát még nem terjesztették azonban állami elismerésre. Még kísérletiben van csak az országban, de kiskertiben mindenki azt ültet, amit akar. A neve Solaris, keress rá a neten.
A hozzászólásomban szereplő adatok nem pontosak, csak hasraütás szerű számok, ezért ne kövezzen meg senki!
Üdv! Pálinkához általában az illatos fajtákat ajánlják, Irsai, tramini, cserszegi fűszeres, muskotályok. Az ellenállók közül pedig pölöskei muskotály, deaware, stb. Az eladhatósága kérdéses, a legtöbben a normál gyümölcsöket keresik, szilvát, barackot, Cseresznyét. Pedig a jó szőlőpálinka nagyon jó.
Közben nézegettem egy-két oldalt,az egyik azt írja,hogy az irsai olivérből jó minőségű pálinkát lehet készíteni,de erről a szőlőről igazán nem sokat tudok.
Van nekem kb.1200nm-es területem Nyíregyháza környékén.
Be akarom telepíteni szőlővel,,de nem bort szeretnék belőle készíteni hanem szőlő pálinkát(nem törkölyt).
A kérdésem pedig az lenne,hogy milyen fajtát érdemes ültetni,melyik fajtából lehet jó minőségű pálinkát készíteni,és egyáltalán megéri-e pálinkát főzetni a szőlőből(az eladhatóságára ill.az árára gondolok).Egyáltalán érdemes-e ezen gondolkodnom?
Nem történt semmi jóvátehetetlen. Március közepén még nem lesz rajta új hajtás. Amikor a fagyok megszűntek egyszerűen bontsd ki a kupacból és utánna vágd vissza két szemre. Sok sikert.
A kérdésem a következő lenne november elején ültettem 3 db szőlöoltványt, fel is lett kupacolva rendesen hogy a hegye se látszódjon ki.
De közben olvastam a kriszten féle könyvet hogy az ültetéskor már vissza kellett volna metszeni két szemre, de én ezt csak tavasszal akartam megejteni az esetleges visszafagyások miatt. Ugy gondoltam hogy március közepén egy meleg tavaszi napon mikor a szölőt metszeni fogom a földet kézzel ujramorzsolom finomra hogy elő tudjon majd bujni a fiatal hajtás akkor metszem csak vissza.
Szerintetek jó lesz így vagy nagyon elrontottam az ültetést.
Próbálta már valaki, hogy bort szódás-szifonba és rányom egy patront? Ha igen, érdekelne, mi az eredmény, érdemes-e megpróbálni így dúsítani szénsavval. Így szilveszter közeledtével ... :) ??
A bentonit - ha jók az ismereteim - nem egy teljesen inert anyag. Valóban beletesszük és kivesszük a végén, DE fémion kioldódás igenis lehet, van belőle! A Na+, Ca2+ és hasonlók nem hiszem hogy érdemi hatással lehetne, de a Fe3+ inkább jelenthet problémát, ezért is elsősorban a vas szegényített bentonitokat használják (ami ha jól tudom egy kémiai beavatkozás, ioncserélés eredménye).
Ezzel én nem azt akarom mondani, hogy a bentonittal, mint némi kémiai kezelés alá vett természetes anyaggal kapcsolatosan túlzott aggályokat kell ébreszteni! Mert felesleges! De tisztában kell lenni, hogy a vastartalom a borban bizonyos esetekben megnőhet tőle (ami nem feltétlenül jó).
Egy nemzetközi adatbazis a szölöfajtakrol. Nem teljes a lista es a fajtak leirasa is hianyos sok esetben, de rengeteg fajta van benne es a szinonimak, vagy a fajtak külföldi megnevezese is erdekes informaciokat tartalmaz. Mivel nemzetközi, ezert a keresesnel vigyazni kell, mert az Ö betüt pl. csak OE-nek ismeri fel.
