Ide írjon mindenki, akinek van valamilyen ötlete, hogy hogyan kell egy brikettálógépet megépíteni! Szerintem pár okos ötlettel közösen mindent meglehet valósítani! Hajrá!
Egyébként ma vettem is egy betonkeverőt, egy két alkatrész hiánya miatt alkalmi áron árulták a praktikernél. A hiányzó egyik lábát már pótóltam, a motor tökéletes, most még egy drezonstiftett kell szereznem a fogas kerékbe. Egyébként maszív 2mm lemezből van az üst, fém fogaskerék koszorú. A brikóban 40-50e árulnak keverőt 0,5mm üsttel, volt amelyikbe beleejtettek valamit már ki is jukadt, nem tudom a betont meddig birná és müa. fogaskoszorúval.
Valószínű a keresztben be tett két drot is sokat számit. Én is áztattam napokig a kartonokat mégsem boldogultam vele, úgy látszik a beton keverő univerzális eszköz és ráadásul könnyű hozzá keverni más éghető cuccot.
Én már régen betonkeverőben áztatok. Nem az áztatással van bajom, hanem azzal, hogy a kartont hogyan készítem elő. Ha szárazon nagyobb darabokban teszeb be a gépbe, akkor kis mennyiség fér. Ha leaprítva, akkor kb. 4-5-szöröse. Mivel a nagyobb daraboknak tényleg kell a 24 órás áztatás, csak naponta tudok 20-25 db 30 x 15 x 8 cm-es téglát kinyomni. Ha a karton kisebb darabokra van vágva, úgy naponta kétszer tudok áztatni, keverni hozzá ágaprítékot, így napi 70-80 tégla kijön. Nekem nagyon sok papírt kell feldolgozni, nem akarok egész nyáron elnyúlni vele. Nem tudom értelmezni azt, hogy fél óra múlva kész a pép. Szerintem addig nem ázik ki kellőképpen a cellulóz. Én a betonkeverőt csak egypárszor indítom be - pár forgatásra - ill. ha kész a pép, addig, amíg elkeverem az ágaprítékot.
Becsülöm a kitartásodat de ettől létezik egyszerűbb megoldás. Persze én is makacsúl próbálgattam egyéb tárcsákat kevés sikerrel míg a barárom egyszerű betonkeverővel meg oldotta a pépesítést. Oda is adtam neki a kartonokat, hogy nála ua. az alapanyag, hogy viselkedik. Egy napig áztatta egy hordóban, másnap úgy ahogy van egyben bedobálta a betonkeverőbe amiben már volt víz. A keverőben átlósan két szál drótot kötött a keverő lapokra. Fél óra után tökéletes volt a pép, ráadásul egyszerűbb így belekeveri más adalékokat (fűrészpor, apríték stb). Tavaszra beszerzek egy betonkeverőt
és elkezdem időben gyártani a téglákat, a következő télre meg csak kiszárad. Mert valóban jól ég nem kormol és nem kell folyamatosan pakolni a kazánba.
A papírbrikett-fanoknak : még csak félkész állapotban van a papírdarabolóm, de evett a fene, kipróbáltam. Még hiányzik a tartály - az egészet alul -felül-körül beburkolom , abba potyog a papír. Kb. 30 x 30 mm-re darabol. Valószínűleg kell még vagy egy vezetőhenger a kések elé, vagy egy állítható sebességű behúzó-berendezés, mert azzal is lehetne szabályozni a méretet. Ebben az állapotában a kartonpapírt 4-be, ill. 6-ba hajtva is vígan viszi.
Ha a tömöritőszár nem megy egész hátra, akkor az előtömöritőben a kis munkahenger nem birja lenyomni az anyagot, mert nincs alatta üres tér. Nekinyomja a szárnak, igy a darálék azon a részen csak gyarapodik, rakodik, rakodik.
az, hogy hany cm brikett keletkezik egy loketben, az fugg az anyagtol, de hogy dugattyu mennyit megy egy loketre, az csak toled fugg.
ha a max loketed 20cm, es ez 3cm-t ad a briketthez, akkor a 15cm-re csokkentesevel a brikett csak 0.75cm-el lesz rovidebb, de a csoben a surlodo kesz brikett osszhossza 5.75cm-el csokken!
az allithato szoritas bevalt dolog, gyari gepeken altalaban az van, csak plusz cuccokat igenyel.
Az új anyag ami már tömörült maga előtt fogja nyomni az egész sort. Abban a pillanatban amikor az egész elindul előre , a fal egészével súrlódik, nem csak a régi, hanem az új most tömörödött is.
Abban azonban igazad van, hogy a rövid és a hosszú új brikett közötti különbség az amivel kevesebbet súrlódik a falhoz az egész sor. Ha ezt ki lehet használni hát hajrá.
Én csőszoritást használok.
A lökethossz viszont viszonylag egyszerűen szabályozható pár centit.- irod. Nálam mindig más a lépés hossza, attól függ, hogy mennyi anyag kerül az előtömöritőbe. Ez kevert anyagnál - fűrészpor, szalmadarálék, papir - sajnos nem mindig homogén. Egy anyagot használva még be is jönne....
az uj anyag hossza eleg kicsi az egesz csohoz kepest, es raadasul nem az szorul, hanem a regi, ami mar tobbszor meg volt nyomva es meg le is hult.
voltak itt akik szalamikent karikaztak a csohosszt mig jo nem lett, es egy masik alapanyagnal mar ujra nem volt jo. a lokethossz viszont viszonylag egyszeruen szabalyozhato par centit.
Azonban ha az új anyag bent van csőben az teljes hosszában feszül a falnak. Az igaz, hogy minél jobban kinyomja annál kevesebb lesz a súrlódás a löket vége felé, de kezdéskor bizony teljes hosszában érintkezik a fallal. Gondolom én.
Komoly egy cucc, feltételezem nem csak a saját igényeidet akarod vele fedezni főleg ha van kelő nyers anyag (fűrészpor) után pótlás. Sok sikert ha már ennyit dolgoztál vele.
Sajnos a jelenlegi brikett árak az égben vannak és sosem a gyártók gazdagodnak meg belőle. (egyáltalán létezik tisztességes kereskedelmi haszon?)
A motor 5,5kW. A szivattyú 32lit/perc, egy Beloruszé. Direkt van kötve szemből, gumikuplunggal.
A csőfűtés 400 fokon indul, csak úgy tudja kinyomni a brikit. A bemelegedésre 15 perc is kell.
Utána 200 fokon használtam folyamatosan. Ha kikapcsoltam a melegitést, még jobban kihűlt a cső, megszorult a briki. Nem akarom a nyomást emelni, igy majd hosszában jobban bevágom a csövet.
olvastam egy leirast egy hidraulikus brikettalorol, es volt benne egy nekem ujszeru modszer. hatha valakinek jol jon. en kicsit szkeptikus vagyok, mert a loket valtoztatasa nagyon megvaltoztatja a termelekenyseget, de hatha megis kiderul hogy ez egy egyszeru szuper modszer.
arrol van szo, hogy a csoszoritas mindig kritikus, ha keves, akkor laza lesz, ha sok akkor beall, es nem mozdul. tudjuk, hogy a jo briketthez kell mondjuk 1T/cm2, ez az atmerok aranyaban atszamolhato az olaj nyomasara. tehat a tomorites kozben az olaj vegnyomasabol tudhatjuk, hogy mennyire van megszorulva a cucc. ha a nyomas tul sok, akkor kezd szorulni, ha keves, akkor meg tul laza. minnel hosszabb a cso, annal nagyobb a felulet amin tapad, tehat ha tul szoros, akkor rovidebb cso kell, ha tul laza, akkor meg hosszabb. itt jon a trukk: ha tul szoros, akkor ugy roviditjuk a tapado feluletet, hogy nagyobb loketet engedunk! Igy kijjebb nyomja a cuccot, kisebb a felulet, csokken a szorulas. ha meg tul laza a brikett, akkor rovidebb lokettel dolgozik csak, igy hosszabb darabon lesz a csoben az anyag, nagyobb a surlodo felulet, nagyobb az ellentartas, kemenyebbre nyomja.
kell egy nyomaserzekelo (lehet hogy nagyon draga?), es valami okos vezerlo, ami tudja valtoztatni a loketet, es automatikusan szabalyozva lesz hogy mennyire nyomja kemenyre, nem talalomra kialakul.
40 kg-ot mértem óránként. A fogyasztását nem mértem, túláram keletkezik amikor visszafelé húzza a présrudat, igy nem reális a mérés. Azt tudom csak mondani, hogy előre menet 8A, sűritésnél 12-15A, visszafelé 16A.
És ezt mind úgy épitettem, hogy előtte elolvastam a topikot. A-tól Zs-ig.
Sokáig azt hittem csak ez a daraboló a megoldás makacsabb papirok hóz.
A kőrfűrész lapos megoldás kiváltotta a daraboló gépet, papír vonatkozásban nem ismer akadályt a tengelyre való rátekeredés megszűnt. A hordóba előbb a vizet majd fokozatosan lehet beledobálni az előáztatott papírt, nem muszáj apróra tépkedni sőt a végén bele öntöttem apritékot azt is össze keverte (1/4rész) az így kapott massza kicsit fel is melegedett és kevesebb vizet tartalmazott. A téglák még egyszer akkorák lettek mint csak ha papírból készültek volna. A keverőt tized annyiból meg lehet oldani mint a darálót. Kis esztergályos munka kell de a többit meglehet oldani házilag.
A korábbi késeknél alóban az volt a gond, hogy magára tekerte a tengely, a mosó gépes variációnál meg nem vágta szét. Most ez a körfűrészes lap nem tekeri magára, szép simán megy 2800-as ford.-on, a hordó is marad a helyén nem akar pörögni mint korában. Előbb a vizet teszem a hordóba majd fokozatosan dobálom bele az előzőleg beáztatott papírdarabokat.
Puffer! Érdemes belefognod (persze ha van rávaló) ez nem más mint egy akkumlátor.
Tárolod benne a fűtési energiát, a kazánod tud max. hatékonysággal üzemelni függetlenül a lakás hőigényétől. Vegyes kazánoknál ez egy nagyon szük tartomány mert ha lefojtod (nem kell annyi meleg a lakásnak) csak fűstől kormol ha pedig nagyon ég a java kiszalad a kéményen. A kényelemről meg nem is beszélek. Vegyes kazán fórumon sok segítséget is kaphatsz.
