Sziasztok. Van egy db c25 sínes automata. Abba hivatalosan 2db 2,5es tömör réz vezetéket egymás mellé dugva bedugom, és meg húzom a csavart? Vagy tudtok vmi jobb hivatalos rögzítési módot?
akkor az a szikraköz (és/vagy más védelem) nincs jól méretezve az adott feladathoz
Éppen ellenkezőleg. Az előtte induló, mögötte levő fokozat működése miatti feszültségnövekedés gyújtja csak be. Miként az az általad a 128130-ban belinkelt mérnöki irodás anyagban is olvasható.
Sportpályán védőcsövezni kellene a világítás kapcsolóhoz kiépített vezetékeket. Ez egy 2 méteres szakasz, függőlegesen.
Vettem 28mm átmérőjű szén-acél fűtéscsövet, amibe -a további óvatosság végett- bele tolnék 24-es műanyag csövet, így a két szál 3x1,5 MBCU ebbe lenne belefűzve. (Most csak a műanyag csőben van.) A felfogatás a hozzá való bilinccsel lesz.
Esetleg van valakinek észrevétele vagy jobb ötlete?
Nekünk rendszerszinten nem kellett az EU vissza nem térítendő támogatás helyette vettünk fel hitelt hogy ellenőrzés nélkül megvehessük tízszeres áron azt az utólag nem túl remek orosz és kínai vakcinát.
A 90%ot még nem tudjuk, én elején ebben bíztam, hogy akkor hamarabb vége lesz, erre nem úgy néz ki. Aztán meglátjuk, akik súlyosabban élték meg ott a hosszabb táv is érdekes lehet.
"a kerítésnél földelni kell a mérőhelyet a PEN>>PE+N miatt"
Az általad megadott idézetekben nincs szó PEN bontásról.
Az eddig is egyértelmű volt, hogy ha a villanyórával egy csoportban (közös szekrényben) bármi olyasmi van, amihez kötelező a földelés, akkor az a földelés nem jöhet a háztól vissza.
Viszont ha a villanyóránál nincs semmi földelni való, akkor nem kell földelő szonda a villanyórához is (kivéve persze, ha a ház több, mint 20 métere van).
Igen, például ott, hogy ha a nulla és a védő egy ponton össze van kötve, akkor az egy nyitott hurok, melyben feszültség indukálódik a villámáramtól. A nyitott végen, ami a készülék, megjelenik az indukált feszültség. Vagy átveri a szigetelést, vagy nem.
Na de így már más tészta, ha a háznál is kéne lenni földelési pontnak, úgy tényleg nyerhet a föld, mert 20m-el közelebb kerül földeléshez, mint a nulla. Ezt nem tudtam, és senki nem is szólt, hogy kellene, csak a kerítésnél van földszonda
Nagyon jól leírtad, de még mindig fenntartom a kérdésem. Egy túlfeszültség miért "választaná" a szikraközt, ha sokkal kisebb ellenálláson pont ugyan oda tud eljutni a nulla vezetéken, mint ahova a föld be van kötve
"Ha a kerítésnél van a villanyóra, ezért százszor okosabb akkor is a háznál leütni a földelő szondát (hogy a földelés pontja minél közelebb legyen a védendő készülékekhez)."
Emlékeim szerint ... nem okosság kérdése.
- a kerítésnél földelni kell a mérőhelyet a PEN>>PE+N miatt és - az épületnél is kell egy földelő, ha x méternél messzebb van
A túlfeszültség impulzust úgy képzeld el, mint egy bazinagy feszültségtüskéét, ami megjelenik valahol egy vezetéken (AKÁR A NULLVEZETŐN IS) és vágtatva elindul MINDKÉT IRÁNYBA (tehát nem csak a föld irányába!!! mivel több ezer volt magasból a 230V is földnek látszik :). Nekünk az a jó, ha a túlfeszültség extra energiája 100%-bah a földbe kerül, csakhogy ha ez a feszültségcsúcs olyan ponton is megjelenhet a vezetéken, hogy a túlfeszültség energiája eljuthat olyan készülékekbe is, amelyekben kárt okoz, feltéve, ha nem találkozik útközben a nullát is figyelő túlfeszültség levezetővel.
Ha a veszélyben lévő elektromos berendezéshez előbb ér oda a feszültségcsúcs, mint a földelési ponthoz, akkor a káros energia az ellenállások arányában oszlik meg, tehát nagyon nem mindegy hogy milyen messze van onnan a földelési pont (túlfeszültség esetén a nullát is figyelő túlfeszültség levezetőt is tekintsd földelési pontnak!).
Tehát ha a túlfeszültség védő olyan helyre kerül, ahol a fix föl-nulla összekötés csupán centiméterekre van onnan, ott nincs sok értelme a nullát is megvédeni, de minden más esetben hasznos dolog, ha a (túlfeszültség szempontjából) a nullvezető is minél több ponton le van földelve.
Érdekesség:
ritka eset, de nem példátlan, amikor az egymás mellett futó nullvezető és a földvezető (no meg a fázisok) együtt kapják a túlfeszültség lökést, ebben az esetben a túlfeszültség levezető nem lát feszültség különbséget közöttük, tehát olyan mintha ott sem lenne (villanyszerelő szakkifejezéssel: szart sem ér). Ha a kerítésnél van a villanyóra, ezért százszor okosabb akkor is a háznál leütni a földelő szondát (hogy a földelés pontja minél közelebb legyen a védendő készülékekhez).
És fogalmunk sincs, hogy a kapott egyéb védőoltás esetlegesen mennyire védi őket, ugye náluk még az összes oltás frissebb, mint egy 30-40 évesnél akár.
Milyen szerencse, hogy bárányhimlő vagy agyhártyagyulladás ellen oltást kapunk és nem szénát. A torokgyíkosok is örültek, amikor már nem csak a petróleumos rongy volt.
Az olaszok külön kedvelték a hsz-ed, napi 600 halott felett tetőzött náluk, nálunk a napi 300 halott egészen normális szám már.
Egyik fiamnál (8 éves) nem rég egy vizsgálat kimutatta hogy komoly mennyiségű ellenanyaga van. Nem is tudtunk róla, hogy már átesett legalább egy fertőzésen, hiszen oltva nincs. Náthaszerű tünetei voltak csak.
De azért a gyerekek egész másképp viselik a covidot oltás nélkül, mint a felnőttek, az idősekről nem is beszélve.
Nem vagyok szakmabeli, fotelvillanyszerelő vagyok (ez fontos, ha nem írom le akkor is megkapom :D). Pár óra olvasás alapján gondolom ezt, nem ismerem 100%-ban a működését.
Amit megértettem a túlfesz védelemből, hogy úgy tartja határértékek között a feszültséget, hogy kiugró érték esetén rövidrezár a földel. Ezért nem értem, mitől tudna ez a készülék bármit is csinálni a nullavezetővel, mert az alapból állandóan rövidre van zárva a villanyóra alatt a földel (TN-C-S rendszer van, a villanyóra alatt van egy földelőszonda, a bejövő PEN, onnan jön be a 3 fázis, nulla, föld).
Nálunk ( Szlovákia ) sok választásuk nem volt ( Pfizer , Astra-Zeneka , Moderna ) . Bementek és bökték nekik a dokik amit jónak láttak . Gondolom mind a két adag ugyan attól a cégtöl .Mivel októberban betegedett meg , még nálunk csak a két oltás volt a teljes oltás .
Az a szép ebben a covidhisztiben, hogy valószínűleg az emberek 90%-a észre se veszi, ha benyalta vagy benne van, vagy benne volt. 1 napi hőemelkedés? Á, megfázás. Vagy pont hétvégére esett. Vagy eddig is minden évben így volt ilyentájt. meghűlés, nátha. Majd jön a tavaszi fáradtság.
Közeli rokonom kórházban orvosigazgató. Ő is mondja, hogy a Coviddal bekerülö emberek szinte mindegyike oltatlan. Aki az oltások ellenére mégis bekerül, annak van valami durva alapbetegsége.
Tehát kimondható, hogy egy alapjában véve egészséges, rendesen beoltott embernek jó esélye van enyhe tünetekkel megúszni a fertőzést.
Én épp jövök ki belőle, 3 oltás után nyaltam be. Egy napig volt pici hőemelkedés, meg azóta is köhögök, de végig dolgoztam (home office). Szerencsém van, hogy most kaptam el, nem korábban, amikor még nem volt oltás és a virus is sokkal durvább volt.
Mert most már talán megszelidült a virus, hosszú távon remélhetőleg egy sima influenza szintjére csökken az ereje. Az emberek is belefáradtak a védekezésbe. Látszik is, mert a környezetemben most nagyon sokan átestek rajta, vagy épp benne vannak. És akik oltva vannak, azok hozzám hasonlóan enyhe tüneteket tapasztalnak. Mondjuk oltatlan ismerősöm nem is nagyon van, vagy legalábbis nem tudok róla...
Ismeretségi körömben is felbukkant néhány ilyen történet.
Minden estben azonnal rákérdezem, hogy
- milyen típusú vakcinákból ált az a "teljes oltottság"?
- három vagy csak két oltást értesz teljes oltottság alatt?
- a harmadik oltás után eltelt legalább három hét, amikor kiderült, hogy beteg?
de érdekes módon SOHA nem kaptam normális választ, mondjuk ilyet: "....a harmadik Pfizer oltás után eltéet több, mint három hét..." helyette MINDIG valamilyen zavaros mellébeszélést kaptam.
