Keresés

Részletes keresés

Pivovar Creative Commons License 2002.05.20 0 0 34
-------------------------------------------------
Elsőként egy topicgazdai közlemény: a topicban helyenként említett Bogárdi családfakutató site visszahivatkozik ránk (Thx2Radix!)- ezt elkönyvelhetjük dicsőségként is (igaz, a dicséret jórészt LvT-nek jár :)
Biztatásul annyit mindannyiunknak: csak így tovább!
-------------------------------------------------

A névírás sorrendje:

Bár nekem is van kedvem hinni a fordított névírásból kiinduló elméleteknek, közbevetném, hogy a hozzánk képest fordított rendben használó nemzetek - amennyire tudom - pl. névsorolvasásnál éppen úgy használják a neveket, ahogy mi. Hiába, praktikum rulez :-)

Ami nálunk a névrendben "Tamásnak fia, Zoltán", az máshol "Zoltán, (aki) Tamásnak fia" ( pl. Zoltán, son of Tamás /ENG/ vagy Zoltán Tamásson /SVE/)- lehet, hogy csak egyszerűen a ragozás az oka az egésznek?
Az apai "keresztnév" egy idő után valószínűleg annyira gyakori lett, hogy előneveket vettek fel, és ez lett a mai családnév - és talán ez a bővülés őrződik (míg máshol egyszerűsödött) pl. az orosz háromnevűségben is: "Zoltán Tamásovics Vengerszkij" :-)

Előzmény: dragffy (31)
dragffy Creative Commons License 2002.05.19 0 0 33
Zsirharang

Itt a Magyarrulez-ben mindig ilyen esztvesztoen gyors a tempo?!

Előzmény: Törölt nick (32)
Törölt nick Creative Commons License 2002.05.19 0 0 32
Ez engem is érdekelne!
dragffy Creative Commons License 2002.05.19 0 0 31
A tema ami erdekelne kicsit offtopic, de nem teljesen. Az erdekelne minden elofelvetes nelkul, hogy a magyar kulturkorben miert irjuk a csalad nevet elore es a keresztnevet masodiknak. Europaban ha jol tudom ez teljesen egyedi. En egy nyomot talaltam csak, az pedig azt mutatja, hogy a kinaiak es a japanok illetve az o kulturajuk altal megerintett teruleteken van hasonlo nevezesi mod. + ha jol tudom a finnek sem ugy hasznaljak, ahogy mi. Szerintem egy ilyen a kultura alapjat jelento jelensegnek, mint egymas elnevezesenek alapveto jelentosege van. Ha igaz amit allitok, akkor annak van jelentosege a magyarsag szarmazasat illetoen is.
LvT Creative Commons License 2002.03.28 0 0 29
Kedves rumci!

Hát lehet, az esztétikum munkált: a Stag mint vezetéknév valahogy olyan snasszul hangzik...

Előzmény: rumci (27)
Pivovar Creative Commons License 2002.03.27 0 0 28
Miért is ne? Nekünk is nickjeink vannak... Nagyon is előremutató volt, nem? :-)
Előzmény: rumci (27)
rumci Creative Commons License 2002.03.27 0 0 27
Kossuth Lajos valószínűleg nem volt tisztában nevének etimológiájával, ugyanis Angliában Ramway álnéven publikált.
Előzmény: LvT (26)
LvT Creative Commons License 2002.03.27 0 0 26
Kedves Pivovar!

> A Kossuth azt hiszem, a cseh/szlovák kohout (=kakas) szóból ered.
Langyos. A családnévnek az archaikus szlovák košút 'szarvasbika' szó az alapja. Mát fia Kosútnak, aki túróci várjobbágy volt IV. Béla adott adománylevelet (másodszor) 1263-ban. A családról bővebben lehet olvasni a Pallas nagylexikonában. (A Kossuth családon belül -- a nemzeti érzés tekintetében -- egyébként voltak szlovákok, magyarok, sőt csehek is; emiatt 1848-ban több oldalon is megtalálhatjuk őket.)

Batthány: Eredeti családnevük Örsi a mai Zala megyei Kóvágóörsről. A XIV. sz-ban Örsi Miklós mester házasodott be Fehér megyei Battyáni-családba (kik neve valóban Battyán község után jön), és unokái veszik fel újra a birtokközpont után a Battyáni nevet, ld. bővebben itt.

Széchenyi: A fentiekkel ellentétben a család csak a XVI. sz. közepén jelenik még és valószínűleg a Nógrád megyei Szécsény községről lett elnevezve. A családalapító MIhály veszprémi várparancsnok volt, a vagyon megalapozója pedig unokája György esztergomi érsek. , ld. bővebben itt.

> ugyanakkor rémisztő is, ha esetleg L'udevít Bat'án' illetve L'udevít Kos'ut/Kohout-ként látjuk leírva nagy nemzeti szimbólumainkat
Ezen szimbólumok máshol is (pozitív avagy negatív) szimbólumok lehetnek: ott az ott szokásos eljárás érvényes rájuk. Mint írtam a Kossuth család egy része kifejezetten szlovák volt. Ugyanakkor a helyesírás Magyrországon is kifejezhet érzelmeket. A Damjanich név helyesírása megmaradt magyarosan, Jellasiché viszont hivatalosan is Jelac^ic' lett: a magyar történelmi értékelést kifejező finom helyesírási distinkcióként.

> Fuferenda - magyar lenne az "e"-k miatt: hiszen éppen erre célzok
Én pedig éppen az "e"-k miatt gondolom nem magyarnak. Ez vegyes hangrendű szó: nem várható, hogy egy idegen név magyarítása kevésbé magyaros alakot eredményezzen, mint a kiindulási alap. Pl. a Frunda "dadogósan" Fufurunda-ként lenne várható. Hangtanilag sokkal elképzelhetőbb a fordított út.

Előzmény: Pivovar (24)
Pivovar Creative Commons License 2002.03.26 0 0 25
LvT!

Fuferenda - magyar lenne az "e"-k miatt: hiszen éppen erre célzok. A nevek sokféle szűrőn átmehetnek, bármikor is, bárhol is kell regisztrálni azokat: akár egy nem-román, sőt nagyon-magyar (és a román környezetben esetleg éppen teljesen tájékozatlan) jegyzőn, és éppen akkor egy dadogós Frunda által is... Persze ez sem érv igazán, hogyan is bizonyítanám - inkább csak tipp, mint mindig (és szintén nem érvelés sok észrevételem úgy általában, csupán csak tipp és az esély megadása a nem-logikus, de talán valahogy mégis magyarázható, néha talán alig hihető dolgokra...)

Mottó: Minden országnak van határa, de pl. a hülyeségnek nincs...

Előzmény: LvT (23)
Pivovar Creative Commons License 2002.03.26 0 0 24
Márciusi téma: más topicban, de már jó régen felmerítettem állításként: de nem tudom azóta sem biztosan... Talán LvT tisztázza.
pl. Kossuth Lajos...
A Kossuth azt hiszem, a cseh/szlovák kohout (=kakas) szóból ered.
Mindez - remélem - nem érinti az éppen kétszáz éve született hazafi érdemeit - és ott van még a Batthyány és a Széchenyi (gondolom, ők azok, akik Battyán-ból meg Szécsény-ből származnak, de akkor meg azoknak a neve van honnan... :)
(ugyanakkor rémisztő is, ha esetleg L'udevít Bat'án' illetve L'udevít Kos'ut/Kohout-ként látjuk leírva nagy nemzeti szimbólumainkat - persze az "afroamerikaiakat" mi meg még mindig (mert az nekünk csak egyszerűen feketét jelent) négernek hívjuk, amiért meg máshol lehet, hogy kést rántanak, vagy hatlövetűt...)
LvT Creative Commons License 2002.03.19 0 0 23
Kedves Pivovar!

> Így a Fuferenda szerintem talán román név (hangzás alapján elsőre is ez ugrott be), és a név gyökere pl. egy dadogós Frunda lehetett...
Ez esetben a Fuferenda magyar név lenne, mivel az "e"-ket a románból nem lehet magyarázni. A magyar eredet ellen szól viszont, hogy a feltételezetten duplikált első szótag hangrendileg nem illeszkedik. Ilyen irányban egy dolgot tudok elképzelni: a magyar Ferenc név egy d-képzős származéka került át egy másik nyelvbe (talán éppen a románba -- ha akarod --, esetleg szláv közvetítéssel), és annak első szótagja duplikálódott.

Frunda: Ruménisztikai ismereim csekélyek, de nekem nem tűnik romános családnévnek. Én inkább a Franciscus név szláv származékai -- pl. cseh Franta -- közé utalnám. Ha echte rumén eredetű, akkor a gyanúm a latin frons, frondis 'lomb(ozat)', esetleg a frons, frontis 'homlok' szavakra terelődne, vö. r. frunza 'levél(zet)', frunte 'fej, homlok, arc'.

> Korábbról: a Baladincz szerintem a Balatinácz elmagyarosulása
Minden elképzelhető, de nincs elég adatom, hogy állást foglalhassak. Mellesleg a Balatinácz is a megfelelő (rövid ac-ra végződő) szerb-horvát szó elmagyarusulása. A szóvégi -nc szláv alapon is létrejöhetett a többesszámú alakból (nem csak a délszlávéból, hanem a többeikéből is). Az a fránya d azonban mindenképp zavaró...

> Spirka: A Spirk verziót is hallottam már.
Ennek megfelelően hoztam a német eredetű cseh šperk szóra visszamenő etimológiát.

> Sulina: Talán rokonságban áll a (gondolom, hímnemű párja) Schulek, Sulák nevekkel? Esetleg a Schultheisz, Soltész nevekkel is?
A Sulina a vége miatt nagyon szlávgyanús. A Schulek, Sulák nevekkel való párhuzamot én is jeleztem, ugyan a szintén ide tartozó Suller < Schuler-re utalva. Ezek mögött a n. Schule < l. schola 'iskola' szó van. A rajnai-német Schultheis 'bíró' ill. felnémet változata, a Schulze (így a magyarországi szász soltész tisztség és személynév is) nem ide tartoznak, hanem a latin scultetus szóra mennek vissza.

> Zámbok: esetleg Zámbó? (ennek eredete is érdekelne)
Engem is érdekelne... A Pápa nemzetségbeli (mezőlaki) Zámbó családnévről már vannak adataim a XIV. sz. végéről, és őket már akkor is régi családként említik (viselője tárnokmester és pozsonyi főispán volt). De eredetére konkrét adatom nincs. Mindenesetre, ha a Zámbó és a Zámbok közt összefüggés van, akkor a Zámbok az eredetibb. Az is elképzelhető, hogy közös eredet van a mai magyar Zombor/Zsombor utónévvel, amelynek egy szláv szó az alapja, vö. szlovák zubor 'bölény'.

Előzmény: Pivovar (22)
Pivovar Creative Commons License 2002.03.17 0 0 22
A Fuferenda névvel kapcsolatban megint előugrik bennem a gyanúja annak az (a Fömötör-nél is vázolt) intézményesült hivatali hülyeségnek, ha volt valaha egyáltalán, ami a bemondott nevet jegyzőkönyvezi, ellenőrzés nélkül.

Így a Fuferenda szerintem talán román név (hangzás alapján elsőre is ez ugrott be), és a név gyökere pl. egy dadogós Frunda lehetett...
Persze nekem szinte soha nincs bizonyítékom, csak ezek a megérzések :-)

Korábbról: a Baladincz szerintem a Balatinácz elmagyarosulása (de ha nem, hát nem:)

Spirka: A Spirk verziót is hallottam már.

Zámbok: esetleg Zámbó? (ennek eredete is érdekelne)

Sulina: Talán rokonságban áll a (gondolom, hímnemű párja) Schulek, Sulák nevekkel? Esetleg a Schultheisz, Soltész nevekkel is?

Mára ennyi kérdőjel éppen elég :-)

Előzmény: LvT (21)
LvT Creative Commons License 2002.03.12 0 0 21
> Bacsik Bőcs Börcs Cingul Darulya Dubicsanácz Fatalin Fuferenda Geröly Gyüre Homonyik Igazság Izing Ksúz Kucs Kutrik Mónos Nabilek Ollé Opra Paluska Pandol Spirka Sulina Vénosz Zárbok
Audiatur et tertia (ultimaque) pars. Ezek többsége már csak ötlet lesz, akit mélyebben érdekel ezek mentén kereshet tovább:

Darulya: Talán a daróc 'királyi vadász' szóval függhet össze, amelynek eredete a szláv dravec 'ragadozómadár' szó. Éppen a magyar daru madárnév is lehetne az alapja, de a képző nem tipikus.

Fatalin: Vannak még Fatyala, Fatula nevek is, melyeknek eredete lehet a latin fateor 'bevall' ige (vö. archaikus cseh fatovati 'adóvallomást tesz'), esetleg a görög fakioli(on) 'fátyol' szó, mely a magyar fátyol főnévnek is az alapja.

Fuferenda: Passz. De néhány ötlet, ahol megpróbáltam (igaz sikertelenül) keresni: Ferentium latin városnév, a görög ferengüosz 'hitel-, fizetőképes' (vö. Star Trek) (ennél a kettőnél a kezdő szótag reduplikálódhatott volna), a görög fufu 'szénserpenyő', a szintén görög fufula 'bugyogó, buggyos nadrág'.

Izing: Biztos lábakon álló etimológiát szintén nem találtam, de alapja lehet: Iza folyónév (a Felső-Tisza mellékvize), a magyar ill. szerb-horvát (de egymástól független) Izsa személynév, a magyar Izsép személynév, a szláv izgor 'leégett házhely' szó (amely a magyar ugar szó alapja is) . Esetleg egy Essing alakú német név, amely a n. Esse 'olvasztókemence, tűzhely' szó származéka.

Opra: Van Oprea családnév is, ez a román opri 'megállít; megtilt' ige leszármazottja. Ugyanakkor van Oprcha is, amely a csehül (és szlovák) oprchat '(falevéll) lehull; elhalványodik' igéből képződött

Ollé: Összefügghet az Ollár, Olär nevekkel, amelyek a francia-vallon aulard 'hentes' szóból származnak. Esetleg az Olaj, Olej, Olejkár nevek jelenthetik az eredetét: ezek 'gyógyolajárus'-t jelölnek. Csekély valószínűséggel, de szóba jön az Oláh név mint alap.

Pandol: Esetleg a szláv pán 'úr' szóból származó személynevek közé, vagy a szerb-horvát pandur 'pandúr' származékai közé tartozhat.

Spirka: Alapja legvalószínűbben az osztrák Speyer városnév cseh Špira alakjával függhet össze, esetleg a német eredetű cseh šperk 'ékszer' szóval. Legvégső esetben a görög Spiridon név becézett alakja.

Sulina: Egyrészt köthető a magyarban adatolható a Sula, Süli személynevekhez, melyeknek eredete a 'sün' szó régebbi sül alakja, ill. a 'sulyom' jelentésű suly szó. Másrészt közös alapja lehet a Suller családnévvel (< német Schuller 'iskolamester'). Harmadrészt lehet a cseh šuliti 'becsap, rászed' származéka.

Vénosz: A csábítóan magától adódó Vénusz néven kívül nincs más ötletem (hasonló családnevek: Venesz, Vénis, Vénusz, Venuti

Zámbok: Nincs épkézláb ötletem, lehetőségek: a magyar zsombék szó, a szláv Szobak/Szabak személynév.

Előzmény: LvT (20)
LvT Creative Commons License 2002.03.11 0 0 20
> Bacsik Bőcs Börcs Cingul Darulya Dubicsanácz Fatalin Fuferenda Geröly Gyüre Homonyik Igazság Izing Ksúz Kucs Kutrik Mónos Nabilek Ollé Opra Paluska Pandol Spirka Sulina Vénosz Zárbok
Pars secunda:

Bőcs, Börcs: Magyar névvariációk, amelyek egy régebbi Ber személynév -cs kicsinyítőképzős változatára mennek vissza. Ez utóbbi eredete tisztázatlan, kötik a mai magyar bér 'illetmény', a német Bär 'medve' szóhoz, ill. a délszláv Berivoj, Beriszlav nevek becézéséhez. (vö. Börcs 'település Győr-Moson-Sopron megyében', Kisbér 'település Komárom-Esztergon megyében')

Homonyik: Szlovák családnév, amely a mai szlovák humno 'pajta, csűr; szérű; kertek alja szóval (ill.a Homonna, Humenné helynevekkel) függ össze; jelentése kb. 'szérűsgazda'.

Igazság: Az igazság az, hogy látszatra ez egy egyszerű eset, de a tudomásommal magyarban "természetes úton" nem állnak elő ilyen vezetéknevek. Az a gyanúm, hogy valaki valamikor magyarosíthatott, vagy egy 'igazság' jelentésű családnévről, vagy egy az 'igazság'-hoz hasonló hangzású névről. (Ismerek két unokatestvért: az egyiket Kakas-nak hívják, a másikat Komoly-nak. Mindkettő azonos családnévről, a Kohút-ról 'kakas' magyarosított. Az egyik az jelentést, a másik inkább a hangzást tartottam meg.)
Egy másik lehetőség, ha a névadó apátlan árva volt. Még ma is, ha a gyermek apja ismeretlen, kötelezően adnak a gyermeknek egy hatósági ál-vezetéknevet, amely mögül gyakran kilóg a lóláb.)

Kucs: Gazdag rokonság tagja: Kucsa, Kucsai, Kucsán, Kucsin, Kucsjar, Kucsera, Kucserik, Kucso, Kucsma, stb. Ezek mind egy 'haj' jelentésű szláv szóra mennek vissza, melynek maradványa a szerb-horvát kosa 'haj', a cseh-szlovák kuc^era 'hajtincs', de a magyar koszmó és kucsma is. A Kucs, Kucsa, Kucsin, Kucso közvetlenül erre a szóra mennek vissza, a Kucsera, Kucserik eredetileg 'göndör hajú' ember adott neve volt, a Kucsjar jelentése 'fodrász', a Kucsma pedig attól függ, hogy a szlávban keletkezett-e (ekkor 'csimbókos, hosszú hajú'), vagy a magyarban (ekkor 'fejfedő').

Kutrik: Szláv eredetű személynév, a magyar nyelvjárási kutrica szóval azonos eredetű, vö. mai szlovák kutica 'kis szoba, kamra; rég. (baromfi)ól is'

Nabilek: "Ránézésre" cseh, konkrét adatot nem találtam, de úgy gondolom, összefügg a mai cseh nabíliti 'kifehérít; kimeszel' szóval.

Paluska: Szláv családnév, szegről-végről rokon a Palugya helynévvel, mindkettő a cseh palouk 'kis rét, pázsit' szó előzményére megy vissza, amely egy vallon 'mocsár' jelentésű szó átvétele.

Előzmény: LvT (16)
LvT Creative Commons License 2002.03.11 0 0 19
Kedves Pivovar!

> A Balatinácz, Baladincz, Blatniczky (Bláthy?) neveknek nincs köze a Balatonhoz? A tippem a bláto=sár (cz/sk, gondolom), tehát vagy (lacsony vízállású) "balatoni"-t, vagy "sárosi"-t jelenthetnek... Vagy nem.

A szláv blato szó eredetileg 'lefolyástalan, sekély, mocsaras tó' jelentésű volt, vi. olyas valami, mint a magyar 'fertő'. Már az egyes szláv nyelvek különéletében változott ez 'mocsár'-rá, 'sár'-rá. (De a mi sár szavunk is így járt: a Sárrét helynévben még nem ez volt az értelme, hanem 'öntésterület, árvizes, mocsaras hely'.)

A fenti vezetéknevek mögött valóban a blato szó áll, de nem feltétlenül a Balaton, mivel az ebből a szóból képzett szláv helynevek "közhelyesek", azaz sok van belőlük. Ugyanis mind a négy családnév helynévből ered: a Balatinácz délszláv, a Blatniczky északi, a Bláthy pedig már a magyar nyelvben keletkezett. A Baladincz a "d"-je miatt kilóg kicsit a sorból, elképzelhetőnek tartom, hogy nem ebbe a csoportba tartozik, de én máshoz nem tudom kötni (esetleg a bled 'halvány', de ez sem látszik jobbnak).

Maga a Balaton ugyan szláv elnevezés (a német népi etimológiás Plattensee mögött is ez áll), de valójában a rómaiak is által használt Pelso név tükörfordítása. Ez utóbbi illír szó és jelentése: 'mocsár, nádas; ilyennel benőtt tó'.

Előzmény: Pivovar (17)
Pivovar Creative Commons License 2002.03.07 0 0 18
Hm, a Nyilvános Állomás nevű előfizetők nyilván a nyilvánosházak szülöttei, és nyilván semmi sem tiltja - nyilván - azonos nevüket, mert az atya - nyilván - ritkán azonosítható :)
/kicsit off: a www.matáv.hu-ról újabban nyíló tudakozó nagyon hasznos lehet efféle névelemezgetésekhez, családfakutatáshoz, stb-hez... (nem érdekelt vagyok, csak érdeklődő).
Előzmény: Kis Ádám (12)
Pivovar Creative Commons License 2002.03.07 0 0 17
Kis Ádám: Az nem volt célom, hogy LvT-t túlterheljük (ám amennyiben sejthető, hogy érdekli az esedékes téma, úgy csak terheljük bátran :) ...
Inkább a valamiképp magyar vonatkozással is bíró nevekre koncentrálnék, meg azokra, amelyekből meglepő (vagy mulatságos :) megfejtések eredhetnek... Mindez nem jelenti azt, hogy bármi is meg volna tiltva bárkinek, inkább csak a "fő csapásirány" megjelöléseként jegyzem :)

Új:
A Balatinácz, Baladincz, Blatniczky (Bláthy?) neveknek nincs köze a Balatonhoz? A tippem a bláto=sár (cz/sk, gondolom), tehát vagy (lacsony vízállású) "balatoni"-t, vagy "sárosi"-t jelenthetnek... Vagy nem.
???

Előzmény: LvT (16)
LvT Creative Commons License 2002.03.07 0 0 16
Bacsa: Kis Ádám: "Az MTESz szerint számadó juhász. Szlovák eredetű. Eredetét tekintve azonos a Bacsó személynévvel, csak más földrajzi környezetben keletkezett (ez palóc, az Tisza menti. Ugyanakkor az MTESz céloz Árpád-kori Bacsa személynvre, amelyik ettől az eredettől független.
Igaz, két megjegyzéssel: (1) a Bacsó a Bac^ov birtokosmeléknév-képzős alakból származik. (2) Az Árpád-kori Bacsa és a szlovák bacsa szó -- ha nem közvetlenül is -- összefüggenek, mindkettőjük előzménye a török basa, pasa szó (amely viszont ott perzsa eredetű). Sőt, az "s" helyetti "cs" miatt úgy gondolják, hogy a szlovákban a szó magyar átvétel, annál is inkább, mivel a románban is megvan baci /e: bacs/ alakban.

> Bacsik Bőcs Börcs Cingul Darulya Dubicsanácz Fatalin Fuferenda Geröly Gyüre Homonyik Igazság Izing Ksúz Kucs Kutrik Mónos Nabilek Ollé Opra Paluska Pandol Spirka Sulina Vénosz Zárbok
Ajvé, ezt mind kell...? Egyelőre csak azokat hozom, amelyek első ránézásre nyilvánvalóak:

Bacsik: A bacsa szóból szlovák kicsinyítőképzővel.
Cingul: A német Zingl vezetéknév változata. Ennek eredetéről nincs adatom (Zink 'horgany' ?, Ziege 'kecske' ?, Ziegel 'tégla' ?). Megpróbálok utánanézni.
Dubicsanácz: Délszláv helynévi eredetű személynév 'Dubicsanba való'. A Dubicsan így első ránézésre a dubics 'cserzővarga' szóból származik, vagy esetleg a dub 'tölgy' szóból. (Utánanézek)
Geröly: A Gerővel rokon, vagyis a Gergely magyar becézett alakja.
Gyüre: Egyrészt a Győr helynevükkel közös alapja lehet, egy török eredetű személynév. Másrészt a György becézett alakjaihoz is kapcsolható.
Ksúz: Tipikus csehesedett német szóalak: a Geschütz 'löveg' szóval függhet össze.
Mónos: Eredetibb alakja Molnos, jelentése molnár (az utóbbi szláv, az előbbi magyar képzővel)

Előzmény: Kis Ádám (12)
LvT Creative Commons License 2002.03.07 0 0 15
Nemkin: Orosz vezetéknév, a Nemec becézett változatának birtokos melléknévi alakja.
Előzmény: phe (13)
LvT Creative Commons License 2002.03.07 0 0 14
Nemsur: Leírom, amit az előző hozzászólásomból kihagytam. Adatom továbbra sincs, így ez csak egy ötlet. Formailag igen csehes. (Pl. mifelénk Misur-ok vannak, amely a Mišo 'Misi' becenévből ered). Ebből adódhat a cseh Nemc^our (szlovák Nemc^úr) szóval való összefüggés. Ez a mai nyelvben pejoratív színezetű és 'elnémetesedett ember'-t jelent.

Fömötör: Elég vadnak tetszik, bár a Pivovar által feltalált XIX. sz-i Yellow Pages valóban ismeri. Nem tudok mást elgondolni, mint hogy ez a Fomanek, Fomasik, Fómete, Fometesku, Fomik návcsalád tagja, amely mögött az orosz Foma 'Tamás' személynév áll, csak a magyarban (lehet a Dömötör hatására) magas hangrendű lett. (N.B. A cirillbetűs szláv nyelvekben a görög "th" betű helyén "f" jelenik meg, vö. még Fjodor < Theodorosz > Tódor).

Dominek, Dominyák: Kivenném őket a Dimény, Demján, Domján, Domány sorból, mivel inkább Domonkos < Domenicus névvel lehet kapcsolatuk, vö. lengyel Dominik.

> P.S. A nemecseket mintha már rehabilitálták vána, és azóta megint nem kisbetűs :-)
Viszont nem tették közzé a Magyar Közlönyben, és csak akkortól hatályos... :-)

Előzmény: Pivovar (10)
phe Creative Commons License 2002.03.07 0 0 13
Nemkin?
(Családnév.)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.03.06 0 0 12
Néhány név a bicskei telefonkönyvből:

Bacsa
Az MTESz szerint számadó juhász. Szlovák eredetű. Eredetét tekintve azonos a Bacsó személynévvel, csak más földrajzi környezetben keletkezett (ez palóc, az Tisza menti.
Ugyanakkor az MTESz céloz Árpád-kori Bacsa személynvre, amelyik ettől az eredettől független.

Bacsik Bőcs Börcs Cingul Darulya Dubicsanácz Fatalin Fuferenda Geröly Gyüre Homonyik Igazság Izing Ksúz Kucs Kutrik Mónos Nabilek Ollé Opra Paluska Pandol Spirka Sulina Vénosz Zárbok

Csak a vicc kedvéért: kb. 30 Nyilvános Állomás (sic!)

Kis Ádám

Pivovar Creative Commons License 2002.03.06 0 0 11
Bocs, vána=vóna, volna...
Előzmény: Pivovar (10)
Pivovar Creative Commons License 2002.03.06 0 0 10
Nehiba - Öskü-Várpalota környékén van egy kisebb-nagyobb szlovák közösség (vagy szórvány), onnan származik a konkrét példa...
Nemsur - veszprémi fotóműterem neve (gondolom, a tulaj neve alapján)
Találtam az országos telefonkönyvben olyat is, ami végképp összezavart: Nemanya (ráadásul Nemanyáné formában !!! :).
Nemecz (Ernő) - egykor rektor a Veszprémi Egyetemen.

A Dancs-nak Dencs változatát is ismerem (én a "németül: dán" jelentést tippeltem, de ha nem, hát nem)

A D*mj*n sorozathoz a Dimény, Demján, Domján, Domány, Dominek, Dominyák (Damjanich?) is adalék (már ha tényleg illenek ebbe a sorba - többükre szintén van veszprémi példa :).

Találkoztam a Demeter(Dömötör) (család)névhez nagyon hasonlóval is: "Fömötör".
Lehet, hogy tévedek, de én ez a "változatot" annak tulajdonítottam, hogy a kétféle névváltozat első betűje az írógépen (ha a névváltozat kb. száz évnél -mármint a "szabvány" írógépkiosztásnál- idősebb, nyilván tévedek) az ASDFGHKL sorban egymás mellett van...
Vajon ez lehet mögötte, vagy a th-t d-nek, f-nek, illetve ezek közül bármelyiket bármelyik másiknak is ejteni képes vegyesipari európai kiejtés?

P.S. A nemecseket mintha már rehabilitálták vána, és azóta megint nem kisbetűs :-)

Előzmény: LvT (9)
LvT Creative Commons License 2002.03.06 0 0 9
Nemecz, Nemecsek, N(y)emcsák, N(y)emcsok: Szlovák, ill. cseh-morva eredetű családnevek, melyeknek alapja a Nemec 'német' név. A cseheknél, szlovákoknál és az ukránoknál gyakori, hogy a családneveket kicsinyítőképzővel képzik. Így járt a nemec, melynek -c-je ilyen képzők előtt cs-vé válik. A kicsinyító képző magánhangzójának hangszíne a forrásnyelv függvénye: a -csák a cseh-morva, a -csok a szlovák változat, a nemecsek pedig egy teljesen megmagyarosodott alak.

Nemoda: Cseh családnév, mely a nemý 'néma' szóra vezethető vissza.

Nehiba: Nem hallottam még erről, de így elsőre a cseh-szlovák nehybny 'mozdulatlan, merev' szó alapjával függhet össze. Tartalmilag tehát megfelelhet a magyar Sánt(h)a családnévnek.

Nemsur: Ezzel sem találkoztam. Ötletem lenne, de az annyira bizonytalan, hogy inkább később térek erre vissza.

Demcsák: Cseh-szlovák családnév, kiterjedt rokonsági körrel, melybe beletartozik pl. a Damjanovics és a Dancs is. Mindezek a görög eredetű latin Damianus személynévre mennek vissza, annak különféle alakjai, becézései, ill. egyéb képzős származékai. Ez a keresztnév a szlávságban különösen kedvelt volt ("e"-s alakjai az északi, "a"-s alakjai a déli nyelvekben), de magyarul is van Damján, Deme, Demény, Demjén (melyek egyben csakádnevek is!). A név elterjedtségét erősítette, hogy használt (becézett) alakjai gyakran egybeestek a Demeter név válatozataival (éppen a magyar Deme is ilyen. Érdekes vegyülés a Démes (amely szintén lehet vezetéknév), amely a Dénes név elferdült alakja a fenti kettő hatására, vagy fordítva.

> Első hallásra némelyik kissé zavarbaejtő, mert mintha a magyar nem-mel egy ismeretlen szót tagadnának...
Csakúgy, mint a magyar nemes, nemez szavak esetén :-)

Előzmény: Pivovar (8)
Pivovar Creative Commons License 2002.03.06 0 0 8
Újabb felvetés: mi van a ne-, nem- kezdetű nevekkel?
Pl. Nemcsák(?), Nemsur, Nemoda, Nehiba(nechyba-hibátlan?), Nemecz (német?), Nemecsek (németke?), stb...
Első hallásra némelyik kissé zavarbaejtő, mert mintha a magyar nem-mel egy ismeretlen szót tagadnának...
Talán véletlen az is, hogy nem csak NEMcsák, hanem DEmcsák név is van... (névadási verseny volt valaha? :)
LvT Creative Commons License 2002.02.27 0 0 7
Megpróbálom ismét egy kicsit kevesebb HTML-hibával...

Kedves Pivovar, Zsírharang!

Bár Pivovar meginvitált ide, de lehet, hogy ki kell ábrándítsam. A személynevekkel foglalkozó onomasztika külön diszciplína, speciális felkészültséget és szakirodalmat kíván. Pl. az én családnevem a Debreceni diákszótárban szerepel 'radír' jelentésben. De nem innen ered, és eredetét -- vi. egy szlovák 'borsó' jelentésű szót -- csak akkor lehet megfogni, ha ismerjük az előző, "kevésbé romlott" alakjait.

Kovács: Valóban szlovák szó: a kut' / kovat' 'kovácsol, vasal, patkol' igének -c^ cselekvőnév-képzős származéka, vö. tkat' 'sző' > tkác^ > takács. Azonban mint személynév -- a Takáccsal együtt -- magyar keletkezésű, mivel az átvett foglalkozásnévből a magyarban és a szlovákban egymástól függetlenül lettek családnevek.
Megjegyzem, az angol finom különbséget tud tenni a magyar Kovácsok és szlovák névrokonaik között. Ha egy szinkronizált filmben azt a nevet halljuk, hogy Kouvek, akkor az illető szlovák, ellenben a Kouveksz-ek magyarok. :-)

Ötvös: Közszóként nemesfémekkel foglalkozó ékszerészt jelent. A szó alapja az önt igénk régebbi öt (ötteni) változata, így tkp. a mai nyelvben öntő lenne, vi. 'nemesfének ötvözésével, formába öntésével foglalkozó mesterember'.

Pivovar: Cseh eredetű magyar személynév, jelentése: 'sörfőzde'.

A következőkre nincsenek adataim, így csak rövid kutakodásom eredményét tudom összefoglalni.

Buglyó: Német eredetű szlovák családnév. A "névrokonait" -- Búgely, Bugju, Bugja esetleg Bügel, Bugl -- figyelembe véve több eredete lehetséges pl. a német Bügler 'kengyel', Bug 'orr, lapocka', esetleg Bögler 'íjász' szavakból. De a legvalószínűbb a Buglovce 'Göbölfalva, Schreibersdorf, Szepesség, Szlovákia' falunévhez hasonló eredet. Ez utóbbi a Gobel(inus) német szn.-névből ered, g:b > b:g hangátvetéssel.

Gyucha: Szlovák eredetű családnév. Hasonló személynevek a magyarban a Gyuha, Gyuk, illetve Gyufka. Ebből egyrészt adódhat a szerb Gyuk személynévvel való összefüggés (vö. mai szerb Gyukin családnév, vmint Gyuka-hegy 'Szomód r., Komárom-E. m.'). Ugyanakkor a Gyufka családnév a szlovák dievka ~ diovka 'szűz, lány' szóra megy vissza, amelyből szintén levezethető.

Előzmény: LvT (6)
LvT Creative Commons License 2002.02.27 0 0 6
Kedves Pivovar, Zsírharang!

Bár Pivovar meginvitált ide, de lehet, hogy ki kell ábrándítsam. A személynevekkel foglalkozó onomasztika külön diszciplíne, speciális felkészültséget és szakirodalmat kíván. Pl. az én családnevem a Debreceni Diakszótárban szerepel 'radír' jelentésben. De nem innen ered, és eredetét -- vi. egy szlovák 'borsó' jelentésű szót -- csak akkor lehet megfogni, ha ismerjük az előző, "kevésbé romlott" alakjait.

Kovács: Valóban szlovák szó: a kut' / kovat' 'kovácsol, vasal, patkol' igének -c^ cselekvőnév-képzős származéka, vö. tkat' 'sző' > tkác^ > takács. Azonban mint név -- a Takáccsal együtt -- magyar keletkezésű, mivel az átvett foglalkozásnévből a magyarban és a szlovákban egymástól függetlenül lettek családnevek. Megjegyzem, az angol finom különbséget tud tenni a magyar Kovácsok és szlovák névrokonaik között. Ha egy szinkronizált filmben azt a nevet halljuk, hogy Kouvek, akkor az illető szlovák, ellenben a Kouveksz-ek magyarok. :-)

Ötvös: Mint közszó nemesfémekkel foglalkozó ékszerészt jelent. A szó alapja az önt igénk régebbi öt (ötteni) változata, így tkp. a mai nyelvben öntő lenne, vi. 'nemesfének ötvözésével, formába öntésével foglalkozó mesterember'.

Pivovar: Cseh eredetű magyar személynév, jelentése: 'sörfőzde'.

A következőkre nincsenek adataim, így csak rövid kutakodásom eredményét tudom összefoglalni.

Buglyó: Német eredetű szlovák családnév. A "névrokonait" -- Búgely, Bugju, Bugja esetleg Bügel, Bugl -- figyelembe véve több eredete lehetséges pl. a német Bügler 'kengyel', Bug 'orr, lapocka', esetleg Bögler 'íjász' szavakból. De a legvalószínűbb a Buglovce 'Göbölfalva, Schreibersdorf, Szepesség, Szlovákia' falunévhez hasonló eredet. Ez utóbbi a Gobel(inus) német szn.-névből ered, g:b > b:g hangátvetéssel.

Gyucha: Szlovák családnév. Hasonló személynevek a Gyuha, Gyuk, illetve Gyufka. Ebből egyrészt adódhat az adatolt szerb Gyuk személynévvel való összefüggés (vö. mai szerb Gyukin családnév, vmint Gyuka-hegy 'Szomód r., Komárom-E. m.'). Ugyanakkor a Gyufka családnév a szlovák dievka ~ diovka 'szűz, lány' szóra megy vissza, amelyből szintén levezethető.

Előzmény: Pivovar (-)
Törölt nick Creative Commons License 2002.02.26 0 0 5
Ez egy szlovák név (állítólag): Gyucha
(h-val ejtendő)

Most nem jut eszembe más a rokonságból... :)

Törölt nick Creative Commons License 2002.02.26 0 0 4
Na ezt magyarázzátok meg: Buglyó

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!