Tippek, szokás szerint nem holtbiztosak, de talán nem alap nélküliek:
Havel - cseh név, magyar változata: Gál
Krisán - (vagy Krizsán) gyanítom, "Keresztes", ami a cseh/szlovák kr^íz^ - 'kereszt' szóból ered, bár az -án végződés bennem mindig romános hangulatot kelt (és talán a Körös folyók környékéről származó 'Kőrösi'-t jelent - vagy nem)
Szeretnek en is kerdezni a szakertoktol =)
Krisán, Szavina, Havel - ezek szlav eredetu csaladnevek lennenek? Mit jeletnenek? Mintha lenne egy Szavina nevu sziget Horvatorszagban...
Klér - valószínűnek tartom, hogy német eredetű, a klar (vagy klären) szóból eredhet, jelentése kb. "tiszta, világos, rendben!" lehet - úgy, ahogy a Klára név is (és gondolom, latinból szűrődött át a németbe). De ez csak tipp. (NB *vannak* Klär családnevű németek a weben)
Kérdezek én is egyet, tudja-e valaki:
Balla?
P.S. Érdekeset találtam a szlovák szótárban nézelődve, a valóság talán éppen ellenkezője a sugallt "nomen est omen"-nek :-)
A ragozasosra most hirtelen a török jut eszembe ellenpéldaként:
"annemin oglusu" = "anyámnak fia", a magyarral megegyező szerkezet,
de azért Hakan Sükür ill. Turgut Özal, vagyis "európai" névsorrend.
Nekem a tippem, hogy mivel a vezetéknevek állítólag ragadványnevek, melléknevek leszármazottai, (Melyik Jóska? A Kis Jóska, a Varga Jóska) ezért a melléknév főnévhez kapcsolását nézném (Welcher Peter? Peter der Müller, Peter der Grosse. Which Peter? Peter the Smith)
Na ez milyen?
Ez egy erdekes lehetoseg. Masok a ragozas helyett pl a jelzos szerkezet kulonbozoseget tettek meg oknak. Csakhogy mig ez pl.: a franciak es ugy altalaban a latin nyelvek eseteben igaz, marmint, hogy a hozzank kepest forditott jelzos szerkezet forditott elnevezest is jelent addig, pl az angol nemet etc. teruleten a jelzos szerkezet hozzank hasonlo, megis forditva irjak a nevuket. Tehat a jelzos szerkezet ezert irrelevans. Szerintem a ragozas is, mivel sok nyelv van pl Europaban, kulonbozo ragozasi rendszerekkel megis a nevhasznalat azonos. Szamomra az igazi bizonyitek az lenne ha pl. a finnek, chantik, manysik finnugor nyelvek stb nyelvi rendszeret es on- megnevezesuket tudna valaki bemutatni, s a kozos nyelvi logikat ezen keresztuk bizonyitani.
-------------------------------------------------
Elsőként egy topicgazdai közlemény: a topicban helyenként említett Bogárdi családfakutató site visszahivatkozik ránk (Thx2Radix!)- ezt elkönyvelhetjük dicsőségként is (igaz, a dicséret jórészt LvT-nek jár :)
Biztatásul annyit mindannyiunknak: csak így tovább!
-------------------------------------------------
A névírás sorrendje:
Bár nekem is van kedvem hinni a fordított névírásból kiinduló elméleteknek, közbevetném, hogy a hozzánk képest fordított rendben használó nemzetek - amennyire tudom - pl. névsorolvasásnál éppen úgy használják a neveket, ahogy mi. Hiába, praktikum rulez :-)
Ami nálunk a névrendben "Tamásnak fia, Zoltán", az máshol "Zoltán, (aki) Tamásnak fia" ( pl. Zoltán, son of Tamás /ENG/ vagy Zoltán Tamásson /SVE/)- lehet, hogy csak egyszerűen a ragozás az oka az egésznek?
Az apai "keresztnév" egy idő után valószínűleg annyira gyakori lett, hogy előneveket vettek fel, és ez lett a mai családnév - és talán ez a bővülés őrződik (míg máshol egyszerűsödött) pl. az orosz háromnevűségben is: "Zoltán Tamásovics Vengerszkij" :-)
A tema ami erdekelne kicsit offtopic, de nem teljesen. Az erdekelne minden elofelvetes nelkul, hogy a magyar kulturkorben miert irjuk a csalad nevet elore es a keresztnevet masodiknak. Europaban ha jol tudom ez teljesen egyedi. En egy nyomot talaltam csak, az pedig azt mutatja, hogy a kinaiak es a japanok illetve az o kulturajuk altal megerintett teruleteken van hasonlo nevezesi mod. + ha jol tudom a finnek sem ugy hasznaljak, ahogy mi. Szerintem egy ilyen a kultura alapjat jelento jelensegnek, mint egymas elnevezesenek alapveto jelentosege van. Ha igaz amit allitok, akkor annak van jelentosege a magyarsag szarmazasat illetoen is.
> A Kossuth azt hiszem, a cseh/szlovák kohout (=kakas) szóból ered. Langyos. A családnévnek az archaikus szlovák koút 'szarvasbika' szó az alapja. Mát fia Kosútnak, aki túróci várjobbágy volt IV. Béla adott adománylevelet (másodszor) 1263-ban. A családról bővebben lehet olvasni a Pallas nagylexikonában. (A Kossuth családon belül -- a nemzeti érzés tekintetében -- egyébként voltak szlovákok, magyarok, sőt csehek is; emiatt 1848-ban több oldalon is megtalálhatjuk őket.)
Batthány: Eredeti családnevük Örsi a mai Zala megyei Kóvágóörsről. A XIV. sz-ban Örsi Miklós mester házasodott be Fehér megyei Battyáni-családba (kik neve valóban Battyán község után jön), és unokái veszik fel újra a birtokközpont után a Battyáni nevet, ld. bővebben itt.
Széchenyi: A fentiekkel ellentétben a család csak a XVI. sz. közepén jelenik még és valószínűleg a Nógrád megyei Szécsény községről lett elnevezve. A családalapító MIhály veszprémi várparancsnok volt, a vagyon megalapozója pedig unokája György esztergomi érsek. , ld. bővebben itt.
> ugyanakkor rémisztő is, ha esetleg L'udevít Bat'án' illetve L'udevít Kos'ut/Kohout-ként látjuk leírva nagy nemzeti szimbólumainkat Ezen szimbólumok máshol is (pozitív avagy negatív) szimbólumok lehetnek: ott az ott szokásos eljárás érvényes rájuk. Mint írtam a Kossuth család egy része kifejezetten szlovák volt. Ugyanakkor a helyesírás Magyrországon is kifejezhet érzelmeket. A Damjanich név helyesírása megmaradt magyarosan, Jellasiché viszont hivatalosan is Jelac^ic' lett: a magyar történelmi értékelést kifejező finom helyesírási distinkcióként.
> Fuferenda - magyar lenne az "e"-k miatt: hiszen éppen erre célzok Én pedig éppen az "e"-k miatt gondolom nem magyarnak. Ez vegyes hangrendű szó: nem várható, hogy egy idegen név magyarítása kevésbé magyaros alakot eredményezzen, mint a kiindulási alap. Pl. a Frunda "dadogósan" Fufurunda-ként lenne várható. Hangtanilag sokkal elképzelhetőbb a fordított út.
Fuferenda - magyar lenne az "e"-k miatt: hiszen éppen erre célzok. A nevek sokféle szűrőn átmehetnek, bármikor is, bárhol is kell regisztrálni azokat: akár egy nem-román, sőt nagyon-magyar (és a román környezetben esetleg éppen teljesen tájékozatlan) jegyzőn, és éppen akkor egy dadogós Frunda által is... Persze ez sem érv igazán, hogyan is bizonyítanám - inkább csak tipp, mint mindig (és szintén nem érvelés sok észrevételem úgy általában, csupán csak tipp és az esély megadása a nem-logikus, de talán valahogy mégis magyarázható, néha talán alig hihető dolgokra...)
Mottó: Minden országnak van határa, de pl. a hülyeségnek nincs...
Márciusi téma: más topicban, de már jó régen felmerítettem állításként: de nem tudom azóta sem biztosan... Talán LvT tisztázza.
pl. Kossuth Lajos...
A Kossuth azt hiszem, a cseh/szlovák kohout (=kakas) szóból ered.
Mindez - remélem - nem érinti az éppen kétszáz éve született hazafi érdemeit - és ott van még a Batthyány és a Széchenyi (gondolom, ők azok, akik Battyán-ból meg Szécsény-ből származnak, de akkor meg azoknak a neve van honnan... :)
(ugyanakkor rémisztő is, ha esetleg L'udevít Bat'án' illetve L'udevít Kos'ut/Kohout-ként látjuk leírva nagy nemzeti szimbólumainkat - persze az "afroamerikaiakat" mi meg még mindig (mert az nekünk csak egyszerűen feketét jelent) négernek hívjuk, amiért meg máshol lehet, hogy kést rántanak, vagy hatlövetűt...)
> Így a Fuferenda szerintem talán román név (hangzás alapján elsőre is ez ugrott be), és a név gyökere pl. egy dadogós Frunda lehetett... Ez esetben a Fuferenda magyar név lenne, mivel az "e"-ket a románból nem lehet magyarázni. A magyar eredet ellen szól viszont, hogy a feltételezetten duplikált első szótag hangrendileg nem illeszkedik. Ilyen irányban egy dolgot tudok elképzelni: a magyar Ferenc név egy d-képzős származéka került át egy másik nyelvbe (talán éppen a románba -- ha akarod --, esetleg szláv közvetítéssel), és annak első szótagja duplikálódott.
Frunda: Ruménisztikai ismereim csekélyek, de nekem nem tűnik romános családnévnek. Én inkább a Franciscus név szláv származékai -- pl. cseh Franta -- közé utalnám. Ha echte rumén eredetű, akkor a gyanúm a latin frons, frondis 'lomb(ozat)', esetleg a frons, frontis 'homlok' szavakra terelődne, vö. r. frunza 'levél(zet)', frunte 'fej, homlok, arc'.
> Korábbról: a Baladincz szerintem a Balatinácz elmagyarosulása Minden elképzelhető, de nincs elég adatom, hogy állást foglalhassak. Mellesleg a Balatinácz is a megfelelő (rövid ac-ra végződő) szerb-horvát szó elmagyarusulása. A szóvégi -nc szláv alapon is létrejöhetett a többesszámú alakból (nem csak a délszlávéból, hanem a többeikéből is). Az a fránya d azonban mindenképp zavaró...
> Spirka: A Spirk verziót is hallottam már. Ennek megfelelően hoztam a német eredetű cseh perk szóra visszamenő etimológiát.
> Sulina: Talán rokonságban áll a (gondolom, hímnemű párja) Schulek, Sulák nevekkel? Esetleg a Schultheisz, Soltész nevekkel is? A Sulina a vége miatt nagyon szlávgyanús. A Schulek, Sulák nevekkel való párhuzamot én is jeleztem, ugyan a szintén ide tartozó Suller < Schuler-re utalva. Ezek mögött a n. Schule < l. schola 'iskola' szó van. A rajnai-német Schultheis 'bíró' ill. felnémet változata, a Schulze (így a magyarországi szász soltész tisztség és személynév is) nem ide tartoznak, hanem a latin scultetus szóra mennek vissza.
> Zámbok: esetleg Zámbó? (ennek eredete is érdekelne) Engem is érdekelne... A Pápa nemzetségbeli (mezőlaki) Zámbó családnévről már vannak adataim a XIV. sz. végéről, és őket már akkor is régi családként említik (viselője tárnokmester és pozsonyi főispán volt). De eredetére konkrét adatom nincs. Mindenesetre, ha a Zámbó és a Zámbok közt összefüggés van, akkor a Zámbok az eredetibb. Az is elképzelhető, hogy közös eredet van a mai magyar Zombor/Zsombor utónévvel, amelynek egy szláv szó az alapja, vö. szlovák zubor 'bölény'.
A Fuferenda névvel kapcsolatban megint előugrik bennem a gyanúja annak az (a Fömötör-nél is vázolt) intézményesült hivatali hülyeségnek, ha volt valaha egyáltalán, ami a bemondott nevet jegyzőkönyvezi, ellenőrzés nélkül.
Így a Fuferenda szerintem talán román név (hangzás alapján elsőre is ez ugrott be), és a név gyökere pl. egy dadogós Frunda lehetett...
Persze nekem szinte soha nincs bizonyítékom, csak ezek a megérzések :-)
Korábbról: a Baladincz szerintem a Balatinácz elmagyarosulása (de ha nem, hát nem:)
Spirka: A Spirk verziót is hallottam már.
Zámbok: esetleg Zámbó? (ennek eredete is érdekelne)
Sulina: Talán rokonságban áll a (gondolom, hímnemű párja) Schulek, Sulák nevekkel? Esetleg a Schultheisz, Soltész nevekkel is?
> Bacsik Bőcs Börcs Cingul Darulya Dubicsanácz Fatalin Fuferenda Geröly Gyüre Homonyik Igazság Izing Ksúz Kucs Kutrik Mónos Nabilek Ollé Opra Paluska Pandol Spirka Sulina Vénosz Zárbok Audiatur et tertia (ultimaque) pars. Ezek többsége már csak ötlet lesz, akit mélyebben érdekel ezek mentén kereshet tovább:
Darulya: Talán a daróc 'királyi vadász' szóval függhet össze, amelynek eredete a szláv dravec 'ragadozómadár' szó. Éppen a magyar daru madárnév is lehetne az alapja, de a képző nem tipikus.
Fatalin: Vannak még Fatyala, Fatula nevek is, melyeknek eredete lehet a latin fateor 'bevall' ige (vö. archaikus cseh fatovati 'adóvallomást tesz'), esetleg a görög fakioli(on) 'fátyol' szó, mely a magyar fátyol főnévnek is az alapja.
Fuferenda: Passz. De néhány ötlet, ahol megpróbáltam (igaz sikertelenül) keresni: Ferentium latin városnév, a görög ferengüosz 'hitel-, fizetőképes' (vö. Star Trek) (ennél a kettőnél a kezdő szótag reduplikálódhatott volna), a görög fufu 'szénserpenyő', a szintén görög fufula 'bugyogó, buggyos nadrág'.
Izing: Biztos lábakon álló etimológiát szintén nem találtam, de alapja lehet: Iza folyónév (a Felső-Tisza mellékvize), a magyar ill. szerb-horvát (de egymástól független) Izsa személynév, a magyar Izsép személynév, a szláv izgor 'leégett házhely' szó (amely a magyar ugar szó alapja is) . Esetleg egy Essing alakú német név, amely a n. Esse 'olvasztókemence, tűzhely' szó származéka.
Opra: Van Oprea családnév is, ez a román opri 'megállít; megtilt' ige leszármazottja. Ugyanakkor van Oprcha is, amely a csehül (és szlovák) oprchat '(falevéll) lehull; elhalványodik' igéből képződött
Ollé: Összefügghet az Ollár, Olär nevekkel, amelyek a francia-vallon aulard 'hentes' szóból származnak. Esetleg az Olaj, Olej, Olejkár nevek jelenthetik az eredetét: ezek 'gyógyolajárus'-t jelölnek. Csekély valószínűséggel, de szóba jön az Oláh név mint alap.
Pandol: Esetleg a szláv pán 'úr' szóból származó személynevek közé, vagy a szerb-horvát pandur 'pandúr' származékai közé tartozhat.
Spirka: Alapja legvalószínűbben az osztrák Speyer városnév cseh pira alakjával függhet össze, esetleg a német eredetű cseh perk 'ékszer' szóval. Legvégső esetben a görög Spiridon név becézett alakja.
Sulina: Egyrészt köthető a magyarban adatolható a Sula, Süli személynevekhez, melyeknek eredete a 'sün' szó régebbi sül alakja, ill. a 'sulyom' jelentésű suly szó. Másrészt közös alapja lehet a Suller családnévvel (< német Schuller 'iskolamester'). Harmadrészt lehet a cseh uliti 'becsap, rászed' származéka.
Vénosz: A csábítóan magától adódó Vénusz néven kívül nincs más ötletem (hasonló családnevek: Venesz, Vénis, Vénusz, Venuti
Zámbok: Nincs épkézláb ötletem, lehetőségek: a magyar zsombék szó, a szláv Szobak/Szabak személynév.
Bőcs, Börcs: Magyar névvariációk, amelyek egy régebbi Ber személynév -cs kicsinyítőképzős változatára mennek vissza. Ez utóbbi eredete tisztázatlan, kötik a mai magyar bér 'illetmény', a német Bär 'medve' szóhoz, ill. a délszláv Berivoj, Beriszlav nevek becézéséhez. (vö. Börcs 'település Győr-Moson-Sopron megyében', Kisbér 'település Komárom-Esztergon megyében')
Homonyik: Szlovák családnév, amely a mai szlovák humno 'pajta, csűr; szérű; kertek alja szóval (ill.a Homonna, Humenné helynevekkel) függ össze; jelentése kb. 'szérűsgazda'.
Igazság: Az igazság az, hogy látszatra ez egy egyszerű eset, de a tudomásommal magyarban "természetes úton" nem állnak elő ilyen vezetéknevek. Az a gyanúm, hogy valaki valamikor magyarosíthatott, vagy egy 'igazság' jelentésű családnévről, vagy egy az 'igazság'-hoz hasonló hangzású névről. (Ismerek két unokatestvért: az egyiket Kakas-nak hívják, a másikat Komoly-nak. Mindkettő azonos családnévről, a Kohút-ról 'kakas' magyarosított. Az egyik az jelentést, a másik inkább a hangzást tartottam meg.)
Egy másik lehetőség, ha a névadó apátlan árva volt. Még ma is, ha a gyermek apja ismeretlen, kötelezően adnak a gyermeknek egy hatósági ál-vezetéknevet, amely mögül gyakran kilóg a lóláb.)
Kucs: Gazdag rokonság tagja: Kucsa, Kucsai, Kucsán, Kucsin, Kucsjar, Kucsera, Kucserik, Kucso, Kucsma, stb. Ezek mind egy 'haj' jelentésű szláv szóra mennek vissza, melynek maradványa a szerb-horvát kosa 'haj', a cseh-szlovák kuc^era 'hajtincs', de a magyar koszmó és kucsma is. A Kucs, Kucsa, Kucsin, Kucso közvetlenül erre a szóra mennek vissza, a Kucsera, Kucserik eredetileg 'göndör hajú' ember adott neve volt, a Kucsjar jelentése 'fodrász', a Kucsma pedig attól függ, hogy a szlávban keletkezett-e (ekkor 'csimbókos, hosszú hajú'), vagy a magyarban (ekkor 'fejfedő').
Kutrik: Szláv eredetű személynév, a magyar nyelvjárási kutrica szóval azonos eredetű, vö. mai szlovák kutica 'kis szoba, kamra; rég. (baromfi)ól is'
Nabilek: "Ránézésre" cseh, konkrét adatot nem találtam, de úgy gondolom, összefügg a mai cseh nabíliti 'kifehérít; kimeszel' szóval.
Paluska: Szláv családnév, szegről-végről rokon a Palugya helynévvel, mindkettő a cseh palouk 'kis rét, pázsit' szó előzményére megy vissza, amely egy vallon 'mocsár' jelentésű szó átvétele.
> A Balatinácz, Baladincz, Blatniczky (Bláthy?) neveknek nincs köze a Balatonhoz? A tippem a bláto=sár (cz/sk, gondolom), tehát vagy (lacsony vízállású) "balatoni"-t, vagy "sárosi"-t jelenthetnek... Vagy nem.
A szláv blato szó eredetileg 'lefolyástalan, sekély, mocsaras tó' jelentésű volt, vi. olyas valami, mint a magyar 'fertő'. Már az egyes szláv nyelvek különéletében változott ez 'mocsár'-rá, 'sár'-rá. (De a mi sár szavunk is így járt: a Sárrét helynévben még nem ez volt az értelme, hanem 'öntésterület, árvizes, mocsaras hely'.)
A fenti vezetéknevek mögött valóban a blato szó áll, de nem feltétlenül a Balaton, mivel az ebből a szóból képzett szláv helynevek "közhelyesek", azaz sok van belőlük. Ugyanis mind a négy családnév helynévből ered: a Balatinácz délszláv, a Blatniczky északi, a Bláthy pedig már a magyar nyelvben keletkezett. A Baladincz a "d"-je miatt kilóg kicsit a sorból, elképzelhetőnek tartom, hogy nem ebbe a csoportba tartozik, de én máshoz nem tudom kötni (esetleg a bled 'halvány', de ez sem látszik jobbnak).
Maga a Balaton ugyan szláv elnevezés (a német népi etimológiás Plattensee mögött is ez áll), de valójában a rómaiak is által használt Pelso név tükörfordítása. Ez utóbbi illír szó és jelentése: 'mocsár, nádas; ilyennel benőtt tó'.
Hm, a Nyilvános Állomás nevű előfizetők nyilván a nyilvánosházak szülöttei, és nyilván semmi sem tiltja - nyilván - azonos nevüket, mert az atya - nyilván - ritkán azonosítható :)
/kicsit off: a www.matáv.hu-ról újabban nyíló tudakozó nagyon hasznos lehet efféle névelemezgetésekhez, családfakutatáshoz, stb-hez... (nem érdekelt vagyok, csak érdeklődő).
Kis Ádám: Az nem volt célom, hogy LvT-t túlterheljük (ám amennyiben sejthető, hogy érdekli az esedékes téma, úgy csak terheljük bátran :) ...
Inkább a valamiképp magyar vonatkozással is bíró nevekre koncentrálnék, meg azokra, amelyekből meglepő (vagy mulatságos :) megfejtések eredhetnek... Mindez nem jelenti azt, hogy bármi is meg volna tiltva bárkinek, inkább csak a "fő csapásirány" megjelöléseként jegyzem :)
Új:
A Balatinácz, Baladincz, Blatniczky (Bláthy?) neveknek nincs köze a Balatonhoz? A tippem a bláto=sár (cz/sk, gondolom), tehát vagy (lacsony vízállású) "balatoni"-t, vagy "sárosi"-t jelenthetnek... Vagy nem.
???
Bacsa: Kis Ádám: "Az MTESz szerint számadó juhász. Szlovák eredetű. Eredetét tekintve azonos a Bacsó személynévvel, csak más földrajzi környezetben keletkezett (ez palóc, az Tisza menti. Ugyanakkor az MTESz céloz Árpád-kori Bacsa személynvre, amelyik ettől az eredettől független.
Igaz, két megjegyzéssel: (1) a Bacsó a Bac^ov birtokosmeléknév-képzős alakból származik. (2) Az Árpád-kori Bacsa és a szlovák bacsa szó -- ha nem közvetlenül is -- összefüggenek, mindkettőjük előzménye a török basa, pasa szó (amely viszont ott perzsa eredetű). Sőt, az "s" helyetti "cs" miatt úgy gondolják, hogy a szlovákban a szó magyar átvétel, annál is inkább, mivel a románban is megvan baci /e: bacs/ alakban.
> Bacsik Bőcs Börcs Cingul Darulya Dubicsanácz Fatalin Fuferenda Geröly Gyüre Homonyik Igazság Izing Ksúz Kucs Kutrik Mónos Nabilek Ollé Opra Paluska Pandol Spirka Sulina Vénosz Zárbok Ajvé, ezt mind kell...? Egyelőre csak azokat hozom, amelyek első ránézásre nyilvánvalóak:
Bacsik: A bacsa szóból szlovák kicsinyítőképzővel.
Cingul: A német Zingl vezetéknév változata. Ennek eredetéről nincs adatom (Zink 'horgany' ?, Ziege 'kecske' ?, Ziegel 'tégla' ?). Megpróbálok utánanézni.
Dubicsanácz: Délszláv helynévi eredetű személynév 'Dubicsanba való'. A Dubicsan így első ránézésre a dubics 'cserzővarga' szóból származik, vagy esetleg a dub 'tölgy' szóból. (Utánanézek)
Geröly: A Gerővel rokon, vagyis a Gergely magyar becézett alakja.
Gyüre: Egyrészt a Győr helynevükkel közös alapja lehet, egy török eredetű személynév. Másrészt a György becézett alakjaihoz is kapcsolható.
Ksúz: Tipikus csehesedett német szóalak: a Geschütz 'löveg' szóval függhet össze.
Mónos: Eredetibb alakja Molnos, jelentése molnár (az utóbbi szláv, az előbbi magyar képzővel)
Nemsur: Leírom, amit az előző hozzászólásomból kihagytam. Adatom továbbra sincs, így ez csak egy ötlet. Formailag igen csehes. (Pl. mifelénk Misur-ok vannak, amely a Mio 'Misi' becenévből ered). Ebből adódhat a cseh Nemc^our (szlovák Nemc^úr) szóval való összefüggés. Ez a mai nyelvben pejoratív színezetű és 'elnémetesedett ember'-t jelent.
Fömötör: Elég vadnak tetszik, bár a Pivovar által feltalált XIX. sz-i Yellow Pages valóban ismeri. Nem tudok mást elgondolni, mint hogy ez a Fomanek, Fomasik, Fómete, Fometesku, Fomik návcsalád tagja, amely mögött az orosz Foma 'Tamás' személynév áll, csak a magyarban (lehet a Dömötör hatására) magas hangrendű lett. (N.B. A cirillbetűs szláv nyelvekben a görög "th" betű helyén "f" jelenik meg, vö. még Fjodor < Theodorosz > Tódor).
Dominek, Dominyák: Kivenném őket a Dimény, Demján, Domján, Domány sorból, mivel inkább Domonkos < Domenicus névvel lehet kapcsolatuk, vö. lengyel Dominik.
> P.S. A nemecseket mintha már rehabilitálták vána, és azóta megint nem kisbetűs :-) Viszont nem tették közzé a Magyar Közlönyben, és csak akkortól hatályos... :-)
Bacsa
Az MTESz szerint számadó juhász. Szlovák eredetű. Eredetét tekintve azonos a Bacsó személynévvel, csak más földrajzi környezetben keletkezett (ez palóc, az Tisza menti.
Ugyanakkor az MTESz céloz Árpád-kori Bacsa személynvre, amelyik ettől az eredettől független.
