Kotzó: Én ezt a Kócó, Kószó családnevekhez kapcsolnám. Ez utóbbiakról azt gyanítom, hogy egy régi szláv személy az alapjuk, melynek eredete az alábbiak egyike lehet:
- a Konstantin személynév szláv Kosta, Kosa, Koso rövidülése
- a szerb-horvát kos 'feketerigó' szó (vö. Koszovó)
- a szláv kos(y') 'ferde' melléknév.
Még megpróbálok jobban utánanézni, és ha javítanom kell magamat, akkor jelentkezem.
Till: Egy azonos alakú germán személynévre megy vissza, amely a Diet- kezdetű germán nevek (pl. Tibald ~ Dietbald 'nép+merész' név, Dietrich 'nép+hatalmas', Dietmar 'nép+híres') alnémet becézése. Ennek a névnek voltak neves viselői, személynévként: Thyl Eulenspiegel, ill. vezetéknévként: Tell Vilmos.
(A Till családnév eszerint azonos eredeténél fogva "rokona" a magyar Detre < Dietrich személy- és családnévnek.)
Pivovar 151-es hozzászólásához: a csehben ismert ugyan a Ty'l családnév, de van olyan gyanum, hogy az sem a ty'l 'tarkó, hát(véd, -ország)' közszóra, hanem népi etimológiával a fenti germán személynévre megy vissza.
Nahlovszky: vö. Pivovar, 150-es hozzászólás
Szamedli: Eddig kevés nyomot találtam: a törökben van Samedli családnév (mind az oszmán-törökben, mind a rokon azeriben), amely a Samed személynév tövábbképzése (vö. Oszmán szn > oszmánli 'Oszmán leszármazottja, vi. oszmán-török'; a hivatkozott web-lapokon a "Samed" stringre kell keresni).
Lukenich: Alapja a 'Lukács' személynévnek megfelelő szláv név Luka rövidülése. Ebből ered birtokos melléknévi képzővel az ismert szláv Lukin családnév. Ez utóbbihoz járulhatott a szláv -ic' / -ic^ apainév-képző: a Radix ismeri a Lukinich, ill. Lukincsics névváltozatokat is (amelyek horvát és szerb területekhez köthetőek).
> Erről a Szepanyik ősről annyit sikerült nekem is kideríteni, hogy valamilyen szláv, de nem tudtam pontosan kideríteni, hogy milyen szláv. Szlovák valószínűleg nem lehetett, mert születési helyeként a halotti anyakönyv Porosz-Sziléziát jelöli meg egy kibetűzhetetlen falunévvel.
A cseh - morva - szlovák neveket gyakran igen nehéz egymástól elkülöníteni, mivel egyrészt nyelvileg szinte folyamatos az átmenet (a családnevek meg nem a később létrejövő irodalmi nyelvből származnak, hanem a helyi dialektusokból), másrészt a történelem folyamán nagy volt a fluktuáció, harmadrészt a XVIII. sz-ig ez a három etnikum nem is határolódott el világosan egymástól.
Ha feltesszük, hogy a Szepanyik név egy korábbi Sztepanyikból származott, akkor ezt nyelvileg leginkább morva, szlovák ill. ukrán nyelvjárásokhoz lehet kötni: a magyar 'István'-nak megfelelő szláv nevek közt a cseh, a morva, a szlovák, az ukrán és az orosz változatokban van "p" (a lengyelben és a déli szláv nyelvekben viszont "f" van). Az "-ik" kicsinyítőképző miatt pedig kiesik a közép- és nyugati cseh, a nagy távolság miatt pedig az orosz.
Ha a fentiekhez a porosz-sziléziai előfordulást is hozzáadjuk, akkor a legvalószínűbb a morva eredet, de az ellengyelesedett nyugati cseh leszármazás sem zárható ki (a XIV-XVII. sz.-ban a lengyelek igen erős cseh műveltségi és etnikai hatás alatt álltak.)
Végülis az általam a 140. hozzászólásban felvetett többi megoldással is a fenti konklúzióra jutunk, mivel amikor én csak szlovák példát hozok, akkor annak egy jó része "lustaság": minthogy az esetek többségében cseh megfelelő is van, vö. szlk. spánok ~ cs. spánek 'álom', szlk. spanily' ~ cs. spanily' 'bájos' (ami meg a szlovákra és a csehre együtt igaz, az igaz a morvára is, mivel az nyelvileg a kettő közti átmenetet képviseli).
2001.12.20: Spigler I am from Australia trying to find info. on a family whose roots are from a village called Nahlov.The family is Greiner. If you could help I would be most appreciative.
Náhlov kis helység Csehországban, Liberectől délre. Ez a jó ausztrál is oda valósiakat keres, és milyen érdekes, éppen a nemrég említett Greinerekkel foglalkozik :))
Köszönöm a magyarázatokat. Radix névváltoztatásában pedig nem véletlenül szerepel, ugyanis az erről az ágról származó dédapám 1888-ban, tizenkét éves korában felvette édesanyja nevét, s így "Székely"-re magyarosított névvel élte le az I. világháború miatt a tervezettnél rövidebbre sikerült életét. Erről a Szepanyik ősről annyit sikerült nekem is kideríteni, hogy valamilyen szláv, de nem tudtam pontosan kideríteni, hogy milyen szláv. Szlovák valószínűleg nem lehetett, mert születési helyeként a halotti anyakönyv Porosz-Sziléziát jelöli meg egy kibetűzhetetlen falunévvel. Sch...bendorf, vagy valami ilyesmi.
Svitek: Cseh/szlovák családnév: az alapja a svit 'fény, világosság', melyhez egy kicsinyítőképző járul (ez utóbbi gyakori családnévképző a nyugati szlávoknál és az ukránoknál).
Csirik: Szintén cseh/szlovák családnév: az alapja a c^íry 'tiszta' melléknév (+ kicsinyítőképző).
Pozderka: Nyugati szláv családnév: az alapja a pazder 'pelyva; szalmatöret' (+ kicsinyítőképző). Ez eredetileg egy kendertilolási szakszó, névként 'kendertiloló/szárító (munkás)' jeltése lehett vö. cseh pazderna 'kenderszárító (üzem)'. Ennek a szónak a származéka a magyar pozdorja < *pazderia 'tkp. szalmatöretből készült dolog'.
Rédl: A német reden 'beszél' ige -l képzős származéka. Ennek a szónak a tövábbképzése a német redlich 'becsületes, megbízható, derék' (a jelentésváltozáshoz: 'beszél' > 'igazat beszél' > 'megbízható'). Tehát vagy 'beszédes' vagy 'derék' jelentése van.
Etropolszky: Délszláv eredetű családnév: az alapja az Etropol név, amely a Magas-Balkán nyugati szakaszának görög eredetű neve (a török Ithiman mellett).
Kármán: Török eredetű személynév, amely egy, a dél-anatóliai Karaman város környékén élő etnikumról veszi az eredetét (ez kármány alakban -- ma már kihalt -- közszó is lett).
Szedlák: vö. cseh sedlák, szlovák sedliak 'paraszt'.
Kubicza: Ez nem biztos, de az alábbiak egyikére gondolok (valószínűségi sorrendben):
- szlovák Kubo, cseh Kubík 'Jakab' személynevek,
- orosz-ukrán kubik, bulgár kub 'kocka' szó,
- a latin cupa 'hordó, fakád' szó valamely szláv átvétele (vö. orosz-ukrán kubok 'serleg, kehely', ill. a magyar kupica),
- esetleg a magyar kubikos szó alapja (kubik = '6,86 m3')
A Szepanyik családnév mindenféleképp szláv, de az etimológiája nem világos előttem. Az alábbiakra egyikére tudok gondolni (a csökkenő valószínűség sorrendjében):
- a Stepan 'István' személynévre visszamenő Stepanik név egyszerűsödése,
- a szlovák spánok 'alvás, álom' szó,
- a szlovák spanily' 'bájos, kecses' szó, ill.
- esetleg (kis valószínűséggel) a szláv pan 'úr' továbbképzése.
> Szintén itt létező név a Kuklis vélhető rokona, a Kuklai. (nem lehet, hogy esetleg a Kugel, Kugler az eredetük?)
A Kuklis és a Kuklai között én nem vonnék párhuzamot. A Kuklai egyértelműen egy Kukla nevű településre valót jelent, ahol a kukla eredete lehet a szláv 'báb; csuklya' szó, vagy a német kuckeln/guckeln '(meg)néz, kukucskál; kakukkol' ige szláv átvétele és továbbképzése. A Kuklis visszamehet ez utóbbira, de én a magam részéről magyarnak alakzatnak tartom (és nem szlávnak, nem is településnévi eredetűnek).
A Kugel, Kugler nevekkel viszont semmi összefüggés nem állítható fel. Ezen 'golyó' és 'golyóöntő' [ezt nem tudom pontosan hogyan mondják magyarul] szavaknak a cseh eredetű Kulka családnév felel meg (nem etimológiailag, hanem jelentését tekintve).
> -nekem a "-lán" rag nem világos, ez mit jelenthet? "krasz" dologgal foglalkozó, esetleg "krasz" -béli?
Ez egy összetett toldalék -l + -an: a krasit^ 'befest' igéből képezhető a *krasel' / *krasil' főnév, melynek jelentése 'festett dolog (pl. kelme)'. Ez a szó nem maradt fenn a szláv nyelvekben, csak két leszármazottja:
- az -ica kicsinyítő képzővel továbbalakított szlovák kraslica 'hímes tojás < tkp. kis festett dolog'
- a -nik foglalkozásnév-képzős ukrán krasil'nik 'kelmefestő < tkp. festett dolgokkal foglalkozó'
A fenti szóhoz járulhatott az -an toldalék. Ezzel az esetek túlnyomó többségében lakosnevet képeznek, tehát valószínű, hogy nem közvetlenül a *krasel' / *krasil' 'festett kelme' volt az alap, hanem egy erre visszamenő -- ma már nem létező -- településnév [ha az etimológiai igaz]. A régiségben azonban az -an esetenként csoportnévképző is volt, így egy közvetlen 'kelmefestő' jelentés is elképzelhető.
-------
> mint írtad karaszló falubéli lehet a megoldás, lehet hogy ez a falu is kelmefestőkről van elnevezve?)
A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint nem a kelmefestőkről van elnevezve, ezért említettem meg külön. Ugyanis az első említésekor az "l" helyén "t" van (Korozthomezew), ezért úgy gondolják, hogy e mögött egy szláv 'rüh' jelentésű szó van, vö. or., ukr. korosta 'rüh; ótvar, kosz'. (Nem véletlenül felejtkeztem el erről az etimológiáról a korábbi hozzászólásomban :-))
-------
> Kelmefestő vonal: tehát ha ez igaz akkor kelmefestő faluból származott a család valahonnan a mai szlovákia-kárpátalja területéről?
Ilyen messzire nem mernék elmenni. Pl. akit Pesthynek hívnak, azt könnyen meg lehetne azzal gyanúsítani -- amennyiben (Buda)Pest székesfőváros már nem szerepelne a térképen --, hogy családja egy sütőiparral foglalkozó településről származott el valahonnan Bulgáriából: mivel a pes^t 'kemence'-t jelent bulgárul (és ebből a szóból származik a városnév).
Ilyen szoros összefüggés nincs a családnevek etimológiai alapja és a családok eredete közt. Volt tehát valahol a Kraszl- kezdetű település, amelynek köze lehetett a család apai ágához. Ez a település valahol északon (Szlovákia, Szilézia) ill. keleten (Galícia, Ukrajna) lehetett, és valószínűleg a kelmefestőkről (vagy a rühről :-)) lett elnevezve (de a család névadásának idejében már nem feltétlenül volt ott kelmefestés).
-------
> emlékszem régi orosz tanulmányaimbol mintha lett volna ilyen szó hogy "kraszívüj - szép" lehet ez is kapcsolatban a kraszlán névvel?
A szláv 'szép' jelentésű szavak (pl. krasa, krasny) is eredetileg erre a krasit' 'befest' igére mennek vissza 'befestett > megszépített > szép' jelentésváltozással. De ez igen régi jelentésátvitel, és a nyelvérzék már régóta nem tudja a két szócsaládot összekapcsolni. A 'szép' jelentésű tő azonban sosem bővül -l-lel, így a Kraszlán név a 'festés'-hez, a Kraszna meg a 'szép'-hez kapcsolható.
-------
> Kraszlán név eredete ügyében családomban felmerült a "Krauszlein" német név, mint eredet. Erre van e valami esély?
Én erre semmilyen lehetőséget nem látok. Nem tudok olyan hangváltozásokról, amely a Kraszlán hangalakot kialakíthatta volna a Krauszleinből.
> Én abból indultam ki, hogy a litvánban az -is a férfi személyneveket létrehozó képző. Ez adódhatott a kukla-hoz, de elképzelhető, hogy van hasonló litván tő is.
Én olyan csekély litván befolyást látok a magyra történelemben, hogy a magam részéről emiatt kizárom a litván eredetet. Ami a litvánból a magyarba került, az szinte kivétel nélkül szláv (lengyel, orosz) vagy német szűrőn keresztül jutott ide. Feltételezem, hogy a Kuklis nevet /s/-sel és nem /sz/-szel kell ejteni. Ebben az esetben pedig litván alap esetén a régmúltba kellene mennünk, amikor a litvánok is általában szlávos vezetéknevet használtak (vö. Adam Mickiewiczet a neves lengyel költőt, aki etnikailag litván volt: ma Adamas Mickievic^ius-nak hívnák. Vasárnap vetítették a Pán Tadeusz c. eposzából forgatott Wajda-filmet: ebben hemzsegtek a lengyelesített litván figurák.)
Egyébként lehetne litván alapot találni: kuklus 'szerény'.
Ismertem valakit, akit viszont Szeblák-nak hívtak. Mivel ő is a többnyire szlovák származásúak által benépesített Békéscsabán élt, talán tényleg ugyanazon szláv eredetű név két kicsit eltérő változatával lehet dolgunk.
Az első két névvel találkoztam Veszprém környékén; a Kubicza névvel talán rokon lehet az errefelé honos Gubicza, vagy Gubics is, esetleg a Kubik, Jakubik (?='kisjakab') nevekkel... vagy nem :))
A Kármán németesen hangzik, a Szedlák szlovákosan (esetleg német gyökérrel)... A jelentésük egyelőre passz :-(
Szepanyik - egy kis merész találgatás: elsore ugyan nagyon szlávnak hangzik, de (mivel nem zavar a megalapozott tudás terhe :) rokonítottam a Spányik névvel, és errol beugrott, akár "Hispanic", vagyis 'spanyol' is lehetne a jelentése.
Szlovák magyarázat esetleg a splnit' - kb. 'megtesz, teljesít, megvalósít, szolgál' - szóból vezetheto le... de ezt bízzuk inkább LvT-re :-)
A Szepanyik mindenesetre szerepel Radix 'XIX. századi névváltoztatások' adatbázisában, mint olyan név, amit másra változtattak.
A "völgyközeli" Veszprémben a Pisztel változat gyakori...
Szintén itt létező név a Kuklis vélhető rokona, a Kuklai. (nem lehet, hogy esetleg a Kugel, Kugler az eredetük?)
/off egy kicsit: a Kraszlán után kutatva a Kraszna, mint lehetséges eredet is felmerült bennem. A keresés az első magyar nyelvű hírben éppen a Kraszna szennyezéséről szólt, amit vélhetően egy textilüzem (=kelmefestő! :) okozott. Hát mégis van összefüggés a Kraszlán és a Kraszna között :))
Az orosz kraszívüj a szlovákban krásny (nőnemben krásna, gondolom) - tehát valószínűleg csak az én tévutamon keresztüli a kapcsolat.
Kedves LvT!
Én abból indultam ki, hogy a litvánban az -is a férfi személyneveket létrehozó képző. Ez adódhatott a kukla-hoz, de elképzelhető, hogy van hasonló litván tő is.
A Pisterre, Priesterre én is gondoltam. Nagyon meggondolandó az alábbi adalék:
Kapolcs (vagy Monostorapáti?, mindenesetre a Völgy)
Pister Pékség
Tel: 06-87-435-088
köszönöm az érdekes elméleteket, az alábbi dolgok jutottak eszembe:
-nekem a "-lán" rag nem világos, ez mit jelenthet? "krasz" dologgal foglalkozó, esetleg "krasz" -béli? (mint írtad karaszló falubéli lehet a megoldás, lehet hogy ez a falu is kelmefestőkről van elnevezve?)
emlékszem régi orosz tanulmányaimbol mintha lett volna ilyen szó hogy "kraszívüj - szép" lehet ez is kapcsolatban a kraszlán névvel?
Kraszlán: Ez a személynév a szlovákban, az ukránban és az oroszban ismert. Szláv alapról egyrészt 'kelmefestő; kelmefestőkről elnevezett településre való' értelemben magyarázható, vö. or. krasit' 'befest', ukr. krasil'nik 'kelmefestő', szlk. kraslica 'hímes tojás'. Megfontolható még a Karaszló helynévvel való összefüggés, vö. Alsókaraszló, Kárpátalja (ukr. Zarec^je).
A török qara arslan 'fekete oroszlán' hangtani és jelentéstani okok miatt nem valószínű. Ha erre a kifejezésre menne vissza a név, a kr- szókezdet miatt akkor is szláv közvetítésre kellene gondolni; egyébként ilyen kételemű török nevekből igen ritkán képződik olyan személynév, amely családnévvé válhat.
Pivovar 122-es és Kis Ádám 123-as hozzászólásához.
Kuklis: Hangalakja miatt én leginkább a német kucken, gucken '(meg)néz, kukucskál; kakukkol' német -l toldalékos származékának magyar továbbképzésének gondolnám. Az -i miatt nehéz a szláv kukla 'báb; csuklya' szóból származtatni.
Bőze: Adatolt a régi magyar Beze személynév, amely a székelyföldi Bözöd (rom. Bezid) településnév alapja is. Valószínű, hogy a Bősze családnév is innen származik.
Piszter: A német Piste szón kívül megfontolnám annak a lehetőségét, hogy a név összefügg a Pisztor; Fiszter; Pfist, Pfister, Pfisterer családnevekkel, amelyek a latin pistor 'molnár; pék' szóra mennek vissza. Esetleg a német Priester 'pap' egyszerűsödése.
Sziasztok, lenne nekem is egy kérdésem: a családnevünk a XX. század 20-as évekig Kraszlán volt. Kutattam az eredete után, de semmire sem jutottam. Írták Kraszlannak, Kraszlánynak is az 1800-as években. Kiderült, hogy vannak Szlovákiában Kraslan nevűek is, sőt felhívtam az Oktatási Minisztérium Szlovák Kisebbségi valami főemberét aki ugyancsak Kraszlán, de ő se tudta, hogy honnan a név. Erősen hajlok a tót eredet fele, az imént említett szlovák előfordulások miatt, valamint azért mert Bajóton lakott a család régen, ami a mai Szlovák-Magyar határ közelében van.
Gondoltan arra is, hogy a török Kara(fekete)+Arszlán(oroszlán) lehet a kulcs, bár ez utóbbi elég vadregényes feltételezés.
