- Balla: Valószínűleg a Barnabás név rövidülése, vö. az anyakönyvezhető Balló utónevet.-
Balla (???) - pedig éppen rokonítani akartam a Baló névvel...
Riskó - van e köze a Kriskó-hoz (esetleg Hriskó, bár nem tudom, ilyen létezik-e, de ebből kikeményedhet egy "K" illetve el is tűnhet a H...). Esetleg rokona a Herskó stb. is... ?
> Na itt már elakadgatok, de talán LvT segít, ha erre jár...
Sikerült végre ideérnem. A kérdezett nevek megoldásának többségével egyezik az én véleményem. Időrendi sorrendben visszafelé:
- Dobai(y) < Doba településnév (ez utóbbi eredetének még utána kell néznem)
- Lődy(i) < Lőd településnév; ez utóbbi királyi íjászok lakóhelyére utal (vö. még Lövő, Lővér)
- Csubri: valószínű a Sobri névvel való összefüggés, ez utóbbi helynévi eredetű (vö. a Győr megyei népdalt: "szentandrási, sobri kút"), de utána kell néznem
- Petőcz: a Péter személynév Pető alakjából származik
- Kala: Csak ötletek: (1) Legvalószínűbb a Kál személynév "-a" kicsinyító képzős változata (vö. Kál(l)ai), (2) Esetleg a görög kalosz 'szép' melléknév női formája; (3) Vagy a török kara 'fekete' szó az alapja;
- Riskó: Véleményem szerint -rik végű germán személynevek (Henrik, Asztrik stb) szláv kicsinyítőképzős származéka
- Koszty(i): Valóban a szláv kost 'csont' szóból, de nem közvetlenül, hanem egy településnéven keresztül
- Türk: Jelentése 'török' török nyelveken (maga a türk az első birodalomépítő török népcsoport neve volt [VI-VIII. sz.], mely később közös összefoglaló neve lett a többi török népnek, ill. egyes modern török nemzetnek, így a mai törökországi oszmán-törököknek, a türkméneknek.)
- Horváth: Nem feltétlenül névmagyarosítás eredménye, van sok régi Horváti településnevünk, amely jelzi, hogy "eredeti" névadások is lehetségesek. dzsungelnyuszinak: nem okvetlenül jelent ez horvátországi szarmazást, de utalhat egy középkori horvát-szlovén ősre, aki magyar közösségbe települt be (ilyen jellegű nevet csak olyan helyen adtak, ahol nem volt sok horvát); de még rutén-ukrán nemzetiség is számba jöhet, ui. a fehér horvátok törzse azon a területen élt.
- Havel: Valóban cseh személynév és a magyar Gál név megfelelője: mindkettő a latin Gallus 'gall, kelta férfi' szóra meg vissza.
- Krisán/Krizsán: Elviekben jöhetne a szláv kriz^ 'kereszt', mivel van szláv -an toldalék, de ez hely- és népnévképző; így nem nagyon illenek egymáshoz. Valóban sokkal valószínűbb a román Cris 'Körös' folyó- és helynévből való eredet.
- Szavina: Leginkább a szláv Száva név birtokos képzős származéka. A Száva mögött lehet a folyó neve, de lehet az ugyanígy hangzó férfinév, amely a bibliai görög Szabbasz névből ered. (Szent Szávát tisztelete a délszlávok körében igen elterjedt.) [Nem zárható ki, de kevéssé valószínű a Szabina 'szabin nő' névvel való összefüggés.]
- Bukor: Valószínűnek tartom, hogy a Bokor családnév változata
- Klér: Egyetértek Pivovar megfejtésével, a német klar 'tiszta; világos' szó állhat mögötte. Ez utóbbi a latin claris 'világos, ragyogó, híres' átvétele, melyből a Klára és Klarissza nevek is képződtek.
- Balla: Valószínűleg a Barnabás név rövidülése, vö. az anyakönyvezhető Balló utónevet.-
> a magyar kulturkorben miert irjuk a csalad nevet elore es a keresztnevet masodiknak. Europaban ha jol tudom ez teljesen egyedi.
Csak azért tűnik egyedinek, mivel csak a mai állapotokról vannak ismereteink. De figyelemreméltó pl. News Reader információja a Magyar személynevek megfordítása topik 8. hozzászólásában: "eredetileg az oroszban a vezetéknév + utónév + apai név sorrend szerepelt (sőt, nagyon hivatalos-ünnepélyes stílusban ma is így írják le, de ez archaikusnak számít)". Ugyanakkor kostas oszmán-török példáit (Hakan Sükür, Turgut Özal) sem célszerű figyelembe venni, mivel tudjuk, hogy a 48-as szabadságharc után Törökörszágba emigrált és ott patriált magyarok is csak egytagú személynevek kaptak még: ott tehát a kettős személynév igen fiatal jelenség, melyet már kész nyugati (tehát személynév + vezetéknév sorrendű) minták alapján valósítottak meg. Az igazi kérdés tehát nem az, hogy a magyarban miért áll a családnév elől, hanem az, hogy nálunk miért nem fordult meg!
Az eredeti sorrend "okai" már az előző hozzászólásokban előkerültek:
- a melléknévi jelzői sorrend (dragffy)
- a birtokos szerkezet sorrendje (szabatosabban: a nem egyeztetett jelző helyzete; Pivovar)
- az értelmező jelző pozíciója (vi. a "ragadvány- és melléknevek"; kostas).
A három jelzőtípus "közös nevezője" határozta meg a sorrendet: pl. azokban a nyelvekben ahol a melléknévi jelző elől áll, a másik kettő hátul. Világos, hogy a hivatalos neveknek csak egyféle sorrendjük lehet: ezért a nevek egységesültek a domináns sorrendnek megfelelően, de (mint pl. az oroszban) ez később külső kulturális hatásra meg is változhatott. Két szempont igen fontos volt a személynév + vezetéknév sorrend nagyfokú elterjedtségében:
1. A latin minta: a latinban a melléknévi jelzők sorrendje ugyan szabad volt, de gyakoribb volt a hátravetésük. A római családnevek ennek megfelelően személynév + családnév + nemzetségnév sorrendűek volt [vö. Quintus Horatius Flaccus 'a Flaccus nemzetségbeli Horatius család ötödik gyermeke', Gaius Julius Caesar 'a Caesar nemzetségbeli Julius család Gaius nevű tagja']. A hivatalos neveket pedig mindenütt az egyházi anyakönyvezés alakította ki, amely a nyugati keresztyénségben latin nyelvű volt. Ezen túlmenően a humanizmus során dívó önkéntes névlatinosítás is nagy presztízst biztosított ennek a típusnak, és ez visszahatott a későbbi nem latin névadásokra is, vö. Johannes Comenius > Ján Komensky'. (Ez nem lebecsülendő hatás: a lengyelben latin mintára alakult ki az, hogy a melléknevek hátul állnak!)
2. A nemesi előnevek mintája: Először a nemesek közt alakultak ki a családnevek (az alsóbb néprétegek körében még több száz évig csak személynevek voltak alkalmi ragadványnevekkel). Ezek között is az egyik leggyakoribb szerkezet volt a nemesi biroknév. A Zrínyiek pl. a S^ubic'-ot cserélték le. Latin nyelven az új családnevük de Zrin volt, hátrevetett formában, pl. Nicholaus de Zrin. Az európai nyelvek többségén ez csak hátravetett birtokos jelzővel oldható meg (vö. Otto von Habsburg, John of Nottingham, Michel de Nostre Dame, Don Quixote de la Mancha stb.): maradnak a nem indoeurópai és a szláv nyelvek. Azonban kezdetben ez utóbbiak is német--latin mintára a "ból/ből" típusú előljárós szerkezetet használták: pl. cseh Jan z Jasena 'Jaseni János' ~ l. Johannes Jessenius, és a sorrend maradt a szlávos -sky végződésű nevek elterjedésekor is (vö. mai Jasansky/Jesensky vezetéknevek).
Amikor az alsóbb néprétegekben is kialakultak a családnevek, már kész, nagy presztízsű -- és a vezetéknevek hátratételét "előíró" -- minták szolgáltak a névadás alapjául.
A magyarban mindhárom fenti jelzőtípus esetén az a természetesebb, hogy a minősítő név (tehát amiből később a családnév kifejlődött) elől áll. Emellett a magyar nyelv izoláltsága elősegítette, hogy az idegen nyelvi mintákat nem mechanikusan, hanem a magyar nyelv igényeinek megfelelően másoltuk le. Ezen kívül abban az időben, amikor pl. az oroszok megfordították a régi, magyarhoz hasonló névsorrendet, éppen a magyar nyelv emancipációjáért folyt a küzdelem. Ebben a politikai környezetben nem lehetett még gondolni sem a névsorrend "európaizálására".
dragffy felvetette, hogy a többi finnugor nyelven nem "magyaros" a sorrend. Ha valaki nem mozdul ki a falujából, nincs értékes tulajdona, ill. nincs joga arra, hogy ezt leszármazottaira örökítse, a helyi ítélkezési szinteken túli felsőbb bíróságokhoz nem tud fordulni, akkor a személynevén kívül "nincs szüksége" fix, örökíthető megkülönböztető névre. Emiatt a családnevek kialakulása a társadalmi fejlődés egy meghatározott szintjét igényli. Ez nagy tömegben nálunk a XVII. sz-ra következett el. Ebben a korban azonban még az állam nem volt központosított, így a családnevek kialakulása természetes nyelvi és kulturális folyamatok eredője lehetett. Rokonaink azonban tőlünk keletebbre élnek, náluk az alsóbb osztályok jogképessé válása a XVIII-XIX. (sőt: XX.) sz-ra tehető, amikor már az orosz, svéd, porosz állam hatóságilag megszabhatta a nevek strukturáját, és ez természetesen az akkori orosz, svéd, német minta alapján történt (vö. a rengeteg "-ov"-ra végződő nevű oroszországi török [azeri, üzbég, kazah, tatár stb] és finnugor [osztják, vogul, mordvin stb.] családok).
Na itt már elakadgatok, de talán LvT segít, ha erre jár...
Dobai - Doba, Veszprém megye, falu a Somló lábánál. A név több mint valószínű, hogy innen származik. Hogy a falu neve honnan van? Szerintem szláv (pl. csehül doba='idő, időszak').
Lődy - Kislőd, Városlőd, Veszprém megye. Falvak Ajka mellett Veszprém irányában. Valószínűleg innen való.
A többit passzolom, talán a Csubri ugyanarról a tőről ered, mint a Sobri, de hát azt sem tudom megfejteni...
Ezt is köszönöm tényleg nagyon. :-)
És ha nem zsibbasztalak le nagyon vele, akkor esetleg a következőkön is "agyalhatnál" kicsit:
Dobai/Dobay
Kala
Riskó
Lődy
Csubri
Petőcz
Előre is köszönöm és megpróbálok a továbbiakban nem visszaélni a segítőkészségeddel. :-)))))))
Koszty - talán a cseh kost='csont' szóból ered: "Csontos"
Türk - valószínűleg türköt jelent :-)
Horváth - feltehetően a nagy magyarosítási hullámok idején (II. József idején meg a XIX. szd. végén, ha jól tudom) nőtt meg a Horváth nevűek száma. Jelenthet valóban (eredetileg) horvátot, esetleg Horvát~ kezdetű helységből származót, vagy olyat, aki egyszerűen csak ezt választotta az eredeti neve helyett, mert egy teljesen hétköznapi magyar nevet akart (nem volt minden időben könnyű pl. Kohn Móricnak lenni).
A Zmrzlinovics (légbőlkapott példa) nevű horvát, ha magyarosítani akart, ragaszkodhatott a formához, ekkor pl. "Zámolyi" nevet választott, vagy a jelentéshez - rossz példámban ez "Fagylalthy" lenne - vagy csak a származásra utalt, és így lett Horvát(h).
Tippek, szokás szerint nem holtbiztosak, de talán nem alap nélküliek:
Havel - cseh név, magyar változata: Gál
Krisán - (vagy Krizsán) gyanítom, "Keresztes", ami a cseh/szlovák kr^íz^ - 'kereszt' szóból ered, bár az -án végződés bennem mindig romános hangulatot kelt (és talán a Körös folyók környékéről származó 'Kőrösi'-t jelent - vagy nem)
Szeretnek en is kerdezni a szakertoktol =)
Krisán, Szavina, Havel - ezek szlav eredetu csaladnevek lennenek? Mit jeletnenek? Mintha lenne egy Szavina nevu sziget Horvatorszagban...
Klér - valószínűnek tartom, hogy német eredetű, a klar (vagy klären) szóból eredhet, jelentése kb. "tiszta, világos, rendben!" lehet - úgy, ahogy a Klára név is (és gondolom, latinból szűrődött át a németbe). De ez csak tipp. (NB *vannak* Klär családnevű németek a weben)
Kérdezek én is egyet, tudja-e valaki:
Balla?
P.S. Érdekeset találtam a szlovák szótárban nézelődve, a valóság talán éppen ellenkezője a sugallt "nomen est omen"-nek :-)
A ragozasosra most hirtelen a török jut eszembe ellenpéldaként:
"annemin oglusu" = "anyámnak fia", a magyarral megegyező szerkezet,
de azért Hakan Sükür ill. Turgut Özal, vagyis "európai" névsorrend.
Nekem a tippem, hogy mivel a vezetéknevek állítólag ragadványnevek, melléknevek leszármazottai, (Melyik Jóska? A Kis Jóska, a Varga Jóska) ezért a melléknév főnévhez kapcsolását nézném (Welcher Peter? Peter der Müller, Peter der Grosse. Which Peter? Peter the Smith)
Na ez milyen?
Ez egy erdekes lehetoseg. Masok a ragozas helyett pl a jelzos szerkezet kulonbozoseget tettek meg oknak. Csakhogy mig ez pl.: a franciak es ugy altalaban a latin nyelvek eseteben igaz, marmint, hogy a hozzank kepest forditott jelzos szerkezet forditott elnevezest is jelent addig, pl az angol nemet etc. teruleten a jelzos szerkezet hozzank hasonlo, megis forditva irjak a nevuket. Tehat a jelzos szerkezet ezert irrelevans. Szerintem a ragozas is, mivel sok nyelv van pl Europaban, kulonbozo ragozasi rendszerekkel megis a nevhasznalat azonos. Szamomra az igazi bizonyitek az lenne ha pl. a finnek, chantik, manysik finnugor nyelvek stb nyelvi rendszeret es on- megnevezesuket tudna valaki bemutatni, s a kozos nyelvi logikat ezen keresztuk bizonyitani.
-------------------------------------------------
Elsőként egy topicgazdai közlemény: a topicban helyenként említett Bogárdi családfakutató site visszahivatkozik ránk (Thx2Radix!)- ezt elkönyvelhetjük dicsőségként is (igaz, a dicséret jórészt LvT-nek jár :)
Biztatásul annyit mindannyiunknak: csak így tovább!
-------------------------------------------------
A névírás sorrendje:
Bár nekem is van kedvem hinni a fordított névírásból kiinduló elméleteknek, közbevetném, hogy a hozzánk képest fordított rendben használó nemzetek - amennyire tudom - pl. névsorolvasásnál éppen úgy használják a neveket, ahogy mi. Hiába, praktikum rulez :-)
Ami nálunk a névrendben "Tamásnak fia, Zoltán", az máshol "Zoltán, (aki) Tamásnak fia" ( pl. Zoltán, son of Tamás /ENG/ vagy Zoltán Tamásson /SVE/)- lehet, hogy csak egyszerűen a ragozás az oka az egésznek?
Az apai "keresztnév" egy idő után valószínűleg annyira gyakori lett, hogy előneveket vettek fel, és ez lett a mai családnév - és talán ez a bővülés őrződik (míg máshol egyszerűsödött) pl. az orosz háromnevűségben is: "Zoltán Tamásovics Vengerszkij" :-)
A tema ami erdekelne kicsit offtopic, de nem teljesen. Az erdekelne minden elofelvetes nelkul, hogy a magyar kulturkorben miert irjuk a csalad nevet elore es a keresztnevet masodiknak. Europaban ha jol tudom ez teljesen egyedi. En egy nyomot talaltam csak, az pedig azt mutatja, hogy a kinaiak es a japanok illetve az o kulturajuk altal megerintett teruleteken van hasonlo nevezesi mod. + ha jol tudom a finnek sem ugy hasznaljak, ahogy mi. Szerintem egy ilyen a kultura alapjat jelento jelensegnek, mint egymas elnevezesenek alapveto jelentosege van. Ha igaz amit allitok, akkor annak van jelentosege a magyarsag szarmazasat illetoen is.
> A Kossuth azt hiszem, a cseh/szlovák kohout (=kakas) szóból ered. Langyos. A családnévnek az archaikus szlovák koút 'szarvasbika' szó az alapja. Mát fia Kosútnak, aki túróci várjobbágy volt IV. Béla adott adománylevelet (másodszor) 1263-ban. A családról bővebben lehet olvasni a Pallas nagylexikonában. (A Kossuth családon belül -- a nemzeti érzés tekintetében -- egyébként voltak szlovákok, magyarok, sőt csehek is; emiatt 1848-ban több oldalon is megtalálhatjuk őket.)
Batthány: Eredeti családnevük Örsi a mai Zala megyei Kóvágóörsről. A XIV. sz-ban Örsi Miklós mester házasodott be Fehér megyei Battyáni-családba (kik neve valóban Battyán község után jön), és unokái veszik fel újra a birtokközpont után a Battyáni nevet, ld. bővebben itt.
Széchenyi: A fentiekkel ellentétben a család csak a XVI. sz. közepén jelenik még és valószínűleg a Nógrád megyei Szécsény községről lett elnevezve. A családalapító MIhály veszprémi várparancsnok volt, a vagyon megalapozója pedig unokája György esztergomi érsek. , ld. bővebben itt.
> ugyanakkor rémisztő is, ha esetleg L'udevít Bat'án' illetve L'udevít Kos'ut/Kohout-ként látjuk leírva nagy nemzeti szimbólumainkat Ezen szimbólumok máshol is (pozitív avagy negatív) szimbólumok lehetnek: ott az ott szokásos eljárás érvényes rájuk. Mint írtam a Kossuth család egy része kifejezetten szlovák volt. Ugyanakkor a helyesírás Magyrországon is kifejezhet érzelmeket. A Damjanich név helyesírása megmaradt magyarosan, Jellasiché viszont hivatalosan is Jelac^ic' lett: a magyar történelmi értékelést kifejező finom helyesírási distinkcióként.
> Fuferenda - magyar lenne az "e"-k miatt: hiszen éppen erre célzok Én pedig éppen az "e"-k miatt gondolom nem magyarnak. Ez vegyes hangrendű szó: nem várható, hogy egy idegen név magyarítása kevésbé magyaros alakot eredményezzen, mint a kiindulási alap. Pl. a Frunda "dadogósan" Fufurunda-ként lenne várható. Hangtanilag sokkal elképzelhetőbb a fordított út.
Fuferenda - magyar lenne az "e"-k miatt: hiszen éppen erre célzok. A nevek sokféle szűrőn átmehetnek, bármikor is, bárhol is kell regisztrálni azokat: akár egy nem-román, sőt nagyon-magyar (és a román környezetben esetleg éppen teljesen tájékozatlan) jegyzőn, és éppen akkor egy dadogós Frunda által is... Persze ez sem érv igazán, hogyan is bizonyítanám - inkább csak tipp, mint mindig (és szintén nem érvelés sok észrevételem úgy általában, csupán csak tipp és az esély megadása a nem-logikus, de talán valahogy mégis magyarázható, néha talán alig hihető dolgokra...)
Mottó: Minden országnak van határa, de pl. a hülyeségnek nincs...
Márciusi téma: más topicban, de már jó régen felmerítettem állításként: de nem tudom azóta sem biztosan... Talán LvT tisztázza.
pl. Kossuth Lajos...
A Kossuth azt hiszem, a cseh/szlovák kohout (=kakas) szóból ered.
Mindez - remélem - nem érinti az éppen kétszáz éve született hazafi érdemeit - és ott van még a Batthyány és a Széchenyi (gondolom, ők azok, akik Battyán-ból meg Szécsény-ből származnak, de akkor meg azoknak a neve van honnan... :)
(ugyanakkor rémisztő is, ha esetleg L'udevít Bat'án' illetve L'udevít Kos'ut/Kohout-ként látjuk leírva nagy nemzeti szimbólumainkat - persze az "afroamerikaiakat" mi meg még mindig (mert az nekünk csak egyszerűen feketét jelent) négernek hívjuk, amiért meg máshol lehet, hogy kést rántanak, vagy hatlövetűt...)
> Így a Fuferenda szerintem talán román név (hangzás alapján elsőre is ez ugrott be), és a név gyökere pl. egy dadogós Frunda lehetett... Ez esetben a Fuferenda magyar név lenne, mivel az "e"-ket a románból nem lehet magyarázni. A magyar eredet ellen szól viszont, hogy a feltételezetten duplikált első szótag hangrendileg nem illeszkedik. Ilyen irányban egy dolgot tudok elképzelni: a magyar Ferenc név egy d-képzős származéka került át egy másik nyelvbe (talán éppen a románba -- ha akarod --, esetleg szláv közvetítéssel), és annak első szótagja duplikálódott.
Frunda: Ruménisztikai ismereim csekélyek, de nekem nem tűnik romános családnévnek. Én inkább a Franciscus név szláv származékai -- pl. cseh Franta -- közé utalnám. Ha echte rumén eredetű, akkor a gyanúm a latin frons, frondis 'lomb(ozat)', esetleg a frons, frontis 'homlok' szavakra terelődne, vö. r. frunza 'levél(zet)', frunte 'fej, homlok, arc'.
> Korábbról: a Baladincz szerintem a Balatinácz elmagyarosulása Minden elképzelhető, de nincs elég adatom, hogy állást foglalhassak. Mellesleg a Balatinácz is a megfelelő (rövid ac-ra végződő) szerb-horvát szó elmagyarusulása. A szóvégi -nc szláv alapon is létrejöhetett a többesszámú alakból (nem csak a délszlávéból, hanem a többeikéből is). Az a fránya d azonban mindenképp zavaró...
> Spirka: A Spirk verziót is hallottam már. Ennek megfelelően hoztam a német eredetű cseh perk szóra visszamenő etimológiát.
> Sulina: Talán rokonságban áll a (gondolom, hímnemű párja) Schulek, Sulák nevekkel? Esetleg a Schultheisz, Soltész nevekkel is? A Sulina a vége miatt nagyon szlávgyanús. A Schulek, Sulák nevekkel való párhuzamot én is jeleztem, ugyan a szintén ide tartozó Suller < Schuler-re utalva. Ezek mögött a n. Schule < l. schola 'iskola' szó van. A rajnai-német Schultheis 'bíró' ill. felnémet változata, a Schulze (így a magyarországi szász soltész tisztség és személynév is) nem ide tartoznak, hanem a latin scultetus szóra mennek vissza.
> Zámbok: esetleg Zámbó? (ennek eredete is érdekelne) Engem is érdekelne... A Pápa nemzetségbeli (mezőlaki) Zámbó családnévről már vannak adataim a XIV. sz. végéről, és őket már akkor is régi családként említik (viselője tárnokmester és pozsonyi főispán volt). De eredetére konkrét adatom nincs. Mindenesetre, ha a Zámbó és a Zámbok közt összefüggés van, akkor a Zámbok az eredetibb. Az is elképzelhető, hogy közös eredet van a mai magyar Zombor/Zsombor utónévvel, amelynek egy szláv szó az alapja, vö. szlovák zubor 'bölény'.
A Fuferenda névvel kapcsolatban megint előugrik bennem a gyanúja annak az (a Fömötör-nél is vázolt) intézményesült hivatali hülyeségnek, ha volt valaha egyáltalán, ami a bemondott nevet jegyzőkönyvezi, ellenőrzés nélkül.
Így a Fuferenda szerintem talán román név (hangzás alapján elsőre is ez ugrott be), és a név gyökere pl. egy dadogós Frunda lehetett...
Persze nekem szinte soha nincs bizonyítékom, csak ezek a megérzések :-)
Korábbról: a Baladincz szerintem a Balatinácz elmagyarosulása (de ha nem, hát nem:)
Spirka: A Spirk verziót is hallottam már.
Zámbok: esetleg Zámbó? (ennek eredete is érdekelne)
Sulina: Talán rokonságban áll a (gondolom, hímnemű párja) Schulek, Sulák nevekkel? Esetleg a Schultheisz, Soltész nevekkel is?
> Bacsik Bőcs Börcs Cingul Darulya Dubicsanácz Fatalin Fuferenda Geröly Gyüre Homonyik Igazság Izing Ksúz Kucs Kutrik Mónos Nabilek Ollé Opra Paluska Pandol Spirka Sulina Vénosz Zárbok Audiatur et tertia (ultimaque) pars. Ezek többsége már csak ötlet lesz, akit mélyebben érdekel ezek mentén kereshet tovább:
Darulya: Talán a daróc 'királyi vadász' szóval függhet össze, amelynek eredete a szláv dravec 'ragadozómadár' szó. Éppen a magyar daru madárnév is lehetne az alapja, de a képző nem tipikus.
Fatalin: Vannak még Fatyala, Fatula nevek is, melyeknek eredete lehet a latin fateor 'bevall' ige (vö. archaikus cseh fatovati 'adóvallomást tesz'), esetleg a görög fakioli(on) 'fátyol' szó, mely a magyar fátyol főnévnek is az alapja.
Fuferenda: Passz. De néhány ötlet, ahol megpróbáltam (igaz sikertelenül) keresni: Ferentium latin városnév, a görög ferengüosz 'hitel-, fizetőképes' (vö. Star Trek) (ennél a kettőnél a kezdő szótag reduplikálódhatott volna), a görög fufu 'szénserpenyő', a szintén görög fufula 'bugyogó, buggyos nadrág'.
Izing: Biztos lábakon álló etimológiát szintén nem találtam, de alapja lehet: Iza folyónév (a Felső-Tisza mellékvize), a magyar ill. szerb-horvát (de egymástól független) Izsa személynév, a magyar Izsép személynév, a szláv izgor 'leégett házhely' szó (amely a magyar ugar szó alapja is) . Esetleg egy Essing alakú német név, amely a n. Esse 'olvasztókemence, tűzhely' szó származéka.
Opra: Van Oprea családnév is, ez a román opri 'megállít; megtilt' ige leszármazottja. Ugyanakkor van Oprcha is, amely a csehül (és szlovák) oprchat '(falevéll) lehull; elhalványodik' igéből képződött
Ollé: Összefügghet az Ollár, Olär nevekkel, amelyek a francia-vallon aulard 'hentes' szóból származnak. Esetleg az Olaj, Olej, Olejkár nevek jelenthetik az eredetét: ezek 'gyógyolajárus'-t jelölnek. Csekély valószínűséggel, de szóba jön az Oláh név mint alap.
Pandol: Esetleg a szláv pán 'úr' szóból származó személynevek közé, vagy a szerb-horvát pandur 'pandúr' származékai közé tartozhat.
Spirka: Alapja legvalószínűbben az osztrák Speyer városnév cseh pira alakjával függhet össze, esetleg a német eredetű cseh perk 'ékszer' szóval. Legvégső esetben a görög Spiridon név becézett alakja.
Sulina: Egyrészt köthető a magyarban adatolható a Sula, Süli személynevekhez, melyeknek eredete a 'sün' szó régebbi sül alakja, ill. a 'sulyom' jelentésű suly szó. Másrészt közös alapja lehet a Suller családnévvel (< német Schuller 'iskolamester'). Harmadrészt lehet a cseh uliti 'becsap, rászed' származéka.
Vénosz: A csábítóan magától adódó Vénusz néven kívül nincs más ötletem (hasonló családnevek: Venesz, Vénis, Vénusz, Venuti
Zámbok: Nincs épkézláb ötletem, lehetőségek: a magyar zsombék szó, a szláv Szobak/Szabak személynév.
Bőcs, Börcs: Magyar névvariációk, amelyek egy régebbi Ber személynév -cs kicsinyítőképzős változatára mennek vissza. Ez utóbbi eredete tisztázatlan, kötik a mai magyar bér 'illetmény', a német Bär 'medve' szóhoz, ill. a délszláv Berivoj, Beriszlav nevek becézéséhez. (vö. Börcs 'település Győr-Moson-Sopron megyében', Kisbér 'település Komárom-Esztergon megyében')
Homonyik: Szlovák családnév, amely a mai szlovák humno 'pajta, csűr; szérű; kertek alja szóval (ill.a Homonna, Humenné helynevekkel) függ össze; jelentése kb. 'szérűsgazda'.
Igazság: Az igazság az, hogy látszatra ez egy egyszerű eset, de a tudomásommal magyarban "természetes úton" nem állnak elő ilyen vezetéknevek. Az a gyanúm, hogy valaki valamikor magyarosíthatott, vagy egy 'igazság' jelentésű családnévről, vagy egy az 'igazság'-hoz hasonló hangzású névről. (Ismerek két unokatestvért: az egyiket Kakas-nak hívják, a másikat Komoly-nak. Mindkettő azonos családnévről, a Kohút-ról 'kakas' magyarosított. Az egyik az jelentést, a másik inkább a hangzást tartottam meg.)
Egy másik lehetőség, ha a névadó apátlan árva volt. Még ma is, ha a gyermek apja ismeretlen, kötelezően adnak a gyermeknek egy hatósági ál-vezetéknevet, amely mögül gyakran kilóg a lóláb.)
Kucs: Gazdag rokonság tagja: Kucsa, Kucsai, Kucsán, Kucsin, Kucsjar, Kucsera, Kucserik, Kucso, Kucsma, stb. Ezek mind egy 'haj' jelentésű szláv szóra mennek vissza, melynek maradványa a szerb-horvát kosa 'haj', a cseh-szlovák kuc^era 'hajtincs', de a magyar koszmó és kucsma is. A Kucs, Kucsa, Kucsin, Kucso közvetlenül erre a szóra mennek vissza, a Kucsera, Kucserik eredetileg 'göndör hajú' ember adott neve volt, a Kucsjar jelentése 'fodrász', a Kucsma pedig attól függ, hogy a szlávban keletkezett-e (ekkor 'csimbókos, hosszú hajú'), vagy a magyarban (ekkor 'fejfedő').
Kutrik: Szláv eredetű személynév, a magyar nyelvjárási kutrica szóval azonos eredetű, vö. mai szlovák kutica 'kis szoba, kamra; rég. (baromfi)ól is'
Nabilek: "Ránézésre" cseh, konkrét adatot nem találtam, de úgy gondolom, összefügg a mai cseh nabíliti 'kifehérít; kimeszel' szóval.
Paluska: Szláv családnév, szegről-végről rokon a Palugya helynévvel, mindkettő a cseh palouk 'kis rét, pázsit' szó előzményére megy vissza, amely egy vallon 'mocsár' jelentésű szó átvétele.
> A Balatinácz, Baladincz, Blatniczky (Bláthy?) neveknek nincs köze a Balatonhoz? A tippem a bláto=sár (cz/sk, gondolom), tehát vagy (lacsony vízállású) "balatoni"-t, vagy "sárosi"-t jelenthetnek... Vagy nem.
A szláv blato szó eredetileg 'lefolyástalan, sekély, mocsaras tó' jelentésű volt, vi. olyas valami, mint a magyar 'fertő'. Már az egyes szláv nyelvek különéletében változott ez 'mocsár'-rá, 'sár'-rá. (De a mi sár szavunk is így járt: a Sárrét helynévben még nem ez volt az értelme, hanem 'öntésterület, árvizes, mocsaras hely'.)
A fenti vezetéknevek mögött valóban a blato szó áll, de nem feltétlenül a Balaton, mivel az ebből a szóból képzett szláv helynevek "közhelyesek", azaz sok van belőlük. Ugyanis mind a négy családnév helynévből ered: a Balatinácz délszláv, a Blatniczky északi, a Bláthy pedig már a magyar nyelvben keletkezett. A Baladincz a "d"-je miatt kilóg kicsit a sorból, elképzelhetőnek tartom, hogy nem ebbe a csoportba tartozik, de én máshoz nem tudom kötni (esetleg a bled 'halvány', de ez sem látszik jobbnak).
Maga a Balaton ugyan szláv elnevezés (a német népi etimológiás Plattensee mögött is ez áll), de valójában a rómaiak is által használt Pelso név tükörfordítása. Ez utóbbi illír szó és jelentése: 'mocsár, nádas; ilyennel benőtt tó'.
Hm, a Nyilvános Állomás nevű előfizetők nyilván a nyilvánosházak szülöttei, és nyilván semmi sem tiltja - nyilván - azonos nevüket, mert az atya - nyilván - ritkán azonosítható :)
/kicsit off: a www.matáv.hu-ról újabban nyíló tudakozó nagyon hasznos lehet efféle névelemezgetésekhez, családfakutatáshoz, stb-hez... (nem érdekelt vagyok, csak érdeklődő).
Kis Ádám: Az nem volt célom, hogy LvT-t túlterheljük (ám amennyiben sejthető, hogy érdekli az esedékes téma, úgy csak terheljük bátran :) ...
Inkább a valamiképp magyar vonatkozással is bíró nevekre koncentrálnék, meg azokra, amelyekből meglepő (vagy mulatságos :) megfejtések eredhetnek... Mindez nem jelenti azt, hogy bármi is meg volna tiltva bárkinek, inkább csak a "fő csapásirány" megjelöléseként jegyzem :)
Új:
A Balatinácz, Baladincz, Blatniczky (Bláthy?) neveknek nincs köze a Balatonhoz? A tippem a bláto=sár (cz/sk, gondolom), tehát vagy (lacsony vízállású) "balatoni"-t, vagy "sárosi"-t jelenthetnek... Vagy nem.
???
