Az a baj, hogy a cikkből abszolute nem derül ki, hogy kikről, milyen felkészültségi túrázókról van szó. Bár az a gyanúm, hogy az első ijedelem alkalmával egyből jeleztek, aztán nekiálltak gondolkodni, vagy továbbmenni, és egyből odataláltak, ahova kell. Nem száz zsázalék; csak megérzés.
Mi holnap a nagy hideg ellenére megyünk egy 22km-es Bakonybél körüli köröcskét, de lesz nálunk még mentőtakaró is, ígérem. :D Ha mégis menteni kell, mert elbalfékeskedjük a dolgot, akkor fizetek, mint a katonatiszt. :)
Könyv: tőle még az "Ádám előtt" volt számomra katartikus kamaszkori élmény. Most, hogy szóba került, nézegetem a mvei címét a neten, rémlik jó pár, de most már nem mernék megesküdni egyikre se, hogy melyik melyik volt. :)
Ágasvár környékén is kb. 3 cm hó volt. Éppen ideális: megadja az illúziót, de simán lehet benne haladni. Már amennyire a turistaház a csúcs felé lehet simán haladni. ;-)
Ezt az oszlopot a csúcstól nem messze a gerincen, de még a Khrsz mentén láttam. Hát, elismerésem annak, aki ezt oda felcipelte.
Amúgy meg lehet, hogy túlaggódom, de én a telefonos locus map mellé mindig becsúsztatom a jó kis papíralapú térképet. Helyet nem foglal, akkor meg miért ne?
Jogos a meglátás: a tapasztalatlanok inkább legyenek óvatosak! Mi pedig legyünk kicsit elfogadóbbak, hisz mi is tévedhetünk. Vagy kivel nem történt még meg, hogy hőségben a gutaütés határán elfogyott a vize? (Bár ez a mostani esetnek az inverze, de nem kevésbé veszélyes. Igazán profi túrázóval is megesett már hasonló ... ) A természet nem viccel, aki komolytalanra veszi (akár kezdő, akár profi), könnyen megütheti a bokáját.
A Jack London könyv címére már nem emlékszem, csak a sztorira. Az nagyon megdöbbentett.
nincs ott semmilyen kettősség. Egyrészt mert nem is ugyanattól idézted a két mondatod, másrészt nem is kapcsolódnak egymáshoz szervesen. Lehet, hogy csodaszép a mínusz 15 fok napsütésben, mégsem indulnék el kirándulni ismeretlen helyen, térkép és tájékozódási képesség nélkül.
A vadon szavában, ha jól emlékszem a kutya a főszereplő, és az utolsó gazdája nem megfagy, hanem indiánok végeznek vele. Mondjuk attól még jó könyv. Lehet, hogy miatta érdekel már gyerekkorom óta Alaszka?
A kettő nem üti egymást: aki nem rendszeresen túrázik, nincs felkészülve az tényleg ilyen "extrém" körülmények közt ne induljon neki. Az próbálkozzon nyáron, jó időben, amíg biztos nem lesz magában meg az eszközeiben.
A vadon szava tényleg jó könyv, kamaszkorom elején olvastam, annyira bejött, hogy egyből nekiültem és elolvastam még egyszer, mert annyira döbbenetes volt a végkifejlet, nem akartam elhinni, hogy egy tröténet így érhet véget...
Én arra szavazok, hogy megfelelő gyakorlat/képesség (pl. tájékozódási tudás) és megfelelő felszerelés nélkül nem szabad elindulni az erdőbe* télen.
Amúgy késő délután/éjszaka késő ősszel és kora tavasszal sem.
(itt Erdő definíciója lehet pl: autótól távolabb mint 1 km...)
------------
kapcsolódva erősen furcsállom új sorozatunk bükki részét is: értem hogy szerzőink a felgyorsult világban csak éjszakai beérkezésekkel tudnak a forgatással együtt teljesíteni több túranapot, de sajnos így ez a rész megint nem a "klasszikus" OKT-ről szól. Ami egyfelől nem baj, ugyanakkor kíváncsi vagyok célját (OKT népszerűsítés, minél több ember szabadba csábítása) eléri-e -- én úgy látom hogy a "laikus"-ok számára azok vérmérsékletétől függően két rossz üzenetet hordoz:
- A) indulj el nyugodtan zseblámpával téli éjszaka a sziklák mentén vezető útra majdcsak megérkezel a barlangba és ott jót alszol.
- B) az OKT egy túlélőtúra, csak fasza gyerekeknek való, nézd inkább csak a fotelből.
A drónos felvételek továbbra is fantasztikusak. Érdekes lenne ha nemcsak felfelé menne a drón hanem mondjuk gyorsított felvételben egy-egy hosszabb szakasz felett pár km-t haladna, nem tudom ez technikailag lehetséges-e.
Értem én és el is fogadom, de az ember nem "megrendelésre" téved el. Aztán érdekes kettősség rajzolódik ki az előző hozzászólásokból:
1. Ha valaki nem felkészült, miért indul el mínuszokban kirándulni!
2. Miért lihegjük annyira túl ezt a hideget, hiszen ez a legjobb kiránduló idő!
Na akkor most melyik?
Jó régen olvastam egy Jack London könyvet, amiben a főhős -40 fok körül megfagy. Semmi váratlan dolog, csak egyszerűen a hideg és néhány körülmény együtt így alakul. A hideg nem tréfa, pedig ő profi volt. Mi is profik vagyunk a magyar viszonyok között, de fogadjuk el, hogy nem mindenki az, és ezért még nem kell kockára fagynia. Pont a mi felelősségünk, hogy segítsük tanáccsal, példával a kevésbé felkészülteket, de megértéssel, hisz mi is voltunk kezdők.
Jó túrázást minden jeges viszonyokat kedvelő kollégának!
Ez így van, a nyirkos hideg, még ha nincs is fagypont alatti, a csontig hatol. A hétvégi meg remek volt. A napsütés, a tiszta kék ég rengeteget javít az ember közérzetén.
De manapság ha leesik fél centi hó, akkor is egyből kapcsolják a híradók a katasztrófavédelem szóvivőjét.
Ööö, nekem is az a tapasztalatom, hogy a nedves hideg - olyan mínusz 5-6 fokig - klasszisokkal rosszabb érzés, mint ez a csontszáraz, orrszőrfagyasztó - 10 (és mélyebb fokozatai).
Pénteken egyedül akkor volt gázosabb, amikor a szélnek úgy-ahogy kitett helyen harminc percig próbált a kollega levest főzni, én meg pár perc alatt betoltam a két szendvicsemet, és mentem volna tovább. Na ott a vége felé kezdtem én is érezni, hogy jó lenne már gyalogolni, mert leizzadt háttal állni egy helyben nem az igazi. Gyaloglás közben se sapka, se kesztyű nem kellett, és elég volt az aláöltözet/technikai póló/polár/softshell kabát. Teljesen jó volt így túrázni.
Mór előtt a felújított Vértesi Natúrpark Üdülőnél (a volt gyerektábor) találkoztunk csak emberrel, a gondnok lehetett. Ami külön dícséretes volt, hogy kocsit nem láttunk, csak egy kerékpár volt letámasztva a két ház között...
Tegnap barátokkal nyomtunk egy kis mátrai túrát. Megdöbbentő volt, hogy - a msztistváni síparkot kivéve - turista alig-alig volt, pedig eléggé frekventált helyeken jártunk. Délelőtt 10 órakor a mátraházi ingyenes parkolóban a butiksor eladóinak kocsijain kívül egyetlen autó sem állt.
Ez a hideg túl van lihegve, mintha ez a hideg valami természeti katasztrófa lenne. Túrázás közben egyáltalán nem volt vészes az a -10--13, szél is alig volt. Szvsz sokkal kellemesebb, mint a 0 fok, taknyos-nyálas-ködös idő, ráadásul a levegő is tiszta volt, a Schneeb Tátrát is lehetett látni a Vörös-kői kilátóból és az Ágasvárról.
Jól fel kellett öltözni, de egyébként teljesen ideális kirándulóidő volt.
még örültem is hogy ezen a "Klettersteigen" elolvadt picinykét, mert féltem. :-)