Kevésbe metszd meg idén a szilvafákat, hosszabbra hagyd a vesszőket és csak a nagyon befelé igyekvő hajtásokat vágd ki. Többet dolgozik majd termésre, kevesebbet vesszőre.
Próbáld meg a szüret útánni zöldmetszést arra nem reagál a fa ilyen erős hajtásnövekedéssel. Most tavasszal csak keveset metsszél csak ahogy előttem is írták a közepét ritkítsd egy keveset.
Környékbeli vagyok, de az én segítségemmel nem mennél sokra. :( Viszont emlékszem ilyesmi diskurzusra, és mintha úgy rémlene, hogy aki az ARS és Kuker metszőollókat forgalmazza. Ha tévednék, elnézést kérek.
Keresem azt a, ha jól emlékszem, biatorbágyifórumtársat, aki valamikor az év elején felajánlotta, hogy februárban szívesen megtekinti a gyümölcsfáimat és tanácsokkal lát el, kérem jelentkezzen privátban! Köszönöm!
(Sajnos elvesztettem az elérhetőségét, nicknevére pedig sajnos nem emlkészem...)
Mondjuk alapvetően a tapasztalatlanságom okozza a kishitűségemet, tavasszal azt tanácsolta valaki, hogy a kb. 80-90 cm-es törzsmagasságú Bergeron csemetém törzsmagasságát felezzem meg, ugyanis a fal elkezdett "ezerrel" mézgásodni, repedni a tervezett felezés felett. Így ugyan elvesztettem az addig kialakult koronát, de a fa "pótolta" azt, ráadásul úgy néz ki, hogy a mézgásodással is felhagyott... ;) (Akkor sem bíztam az alvó rügyekben, de szerencsére nem volt igazam...)
A fa az átültetéssel, visszametszéssel egy sokkot él át. Az átültetés visszafogja a fejlődését a visszametszés pedig általában a vegetatív (hajtásnövekedés) irányába tolja. A termőkaros orsó viszont mindenképpen hamar termőre fordul.
Egyedül ez az "élő rügy" izgat, jobban meg kell néznem majd... (Elképzelhető, hogy a korábban levágott ágcsonkok környékén lehetnek alvó rügyek?)
Még valami:
Korábban írtad, hogy termőrészeket látsz itt-ott, attól, hogy visszavágom a fát, a termőre-fordult állapot még megmarad? (Ha érthetően fogalmaztam... ;) )
Ezt jól képzeled, ahogy leírtad úgy kell, ha vannak élő rügyek a visszametszés alatt. Azok majd szépen kihajtanak és nevelheted a sudarat és az ágakat kedvedre.
A felső ágcsoport olyan 140 cm körüli magasságban van (+/- 5 cm), az alsó hajtások valóban egy kicsit oldalra "tolódtak", a rügyek pedig szerintem élnek, de ezt holnap megnézem... (A két ágemelet között egy csomó ágcsonk van, nem igazán törődtek az ággyűrűre metszéssel...)
A harmadik képeden kár, hogy a bambuszt fogod és helyette nem egy mérőszalagot, mert így nem látszik, hogy hol vannak /milyen magasan/ az oldal hajtások. Az sem látszik tisztán, hogy a törzsön élőek-e a mindenfele álló rügyek. Jól látom azt, hogy az alsó hajtások kicsit egyoldalra csoportosultak?
Ezek a tényezők döntik el alapvetőem a továbbiakat.
Vagy esetleg vágjam vissza a már meglévő hajtásokat közel azonos hosszra és később ezeket kötözzem le/fel? Azt olvastam, hogy a termőkaros orsónál a hajtások szórta, vagy csoportosan helyezkedhetnek el, ha nem vágom vissza a fát, akkor ezek szerint a csoportos elhelyezkedés alakul majd ki ennél a fánál?
Olvasgattam, legelső kérdésem az lenne, ha a leírt 50-60 cm törzsmagasságot szeretném, akkor tél végén vágjam vissza a fát úgy, hogy hagyjak meg 20-25 cm-t az 50-60 cm FELETT? Ezek szerint kihajtás után hagyjak egy sudarat és a többi hajtást kötözzem majd le/fel vízszintesre?
Termőkaros orsó! Minimális metszés, hajtás le/fel-kötözés, kézi talajművelés (horoló, görbe villa v. gereblye), alacsony fa, permetezés, szüret talajon állva, létra nélkül. (Nézz utána és kérdezz.)