Ha jól emlékszem akkor nekem 1985-től nézték átlagjövedelmem és az alapján számolták ki a 60 százalékot.
Így jött ki a rokkantsági nyugdíj amit megállapítottak nekem pontosan 88 ezer forintot 2011 októberében . Azóta némi emelgetéssel ezt kapom. De már mint rehabilitációs ellátás néven. Mindaddig amíg új felülvizsgálat eredmény határozat meg fog születni majd
Tájékoztatjuk Önöket, hogy azon személyek, akik a közforgalmi személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007 (IV.25.) Korm. rendelet 8.§-a alapján a magasabb összegű családi pótlékban, fogyatékossági támogatásban és vakok személyi járadékában részesülnek ezáltal utazási kedvezményre jogosultak és a kártya formátumú utazási igazolványuk 2015. június 30. napján lejár, továbbá az új kártya formátumú utazási igazolványukat ezen időpontig nem kapták kézhez, a 2015. június 30. napjáig érvényes igazolványukkal 2015. július 16. napjáig a lejárt kártya birtokában érvényesen utazhatnak a (BKV, a MÁV START valamint a Volán járatain). A közigazgatási szervek területi integrációjával összefüggő jogszabályok 2015. 04. 01.-i módosítása következtében a kártyák előállítása a Magyar Államkincstártól az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság feladatkörébe került. A 2015. 06. 30-án lejáró kártyák cseréjének mennyiségére tekintettel a postára adás és megérkezés időpontjainak lehetséges késedelme miatt az illetékes személyekkel történt megállapodás értelmében a 2015. június 30. napján lejáró kártyákat 2015. július 16. napjáig a közlekedési vállalatok érvényes igazolványként fogadják el. A kártyacserével összefüggésben az ügyfeleknek teendője nincs. Az új kártyákat 2015. július 16. napjáig minden érintett ügyfél megkapja.
Maximálisan egyetértek veled! Nem akarom bántani tényleg " súlyos beteget" De hát meg értem őt végül is mert szerintem ő nem ebben az országban él. Legalább is ő nem úgy érzi ezt vagy nem úgy éli meg !
Ja és a Magyar beteg számára ez nem is érdekes , hanem inkább szánalmas. A kórházi ellátásokról nem is beszélve.
Saját bőrünkön tapasztaljuk. Lassan nem lesz nővér aki ellássa a betegeket. Ez bizonyított adat!: Magyar kórházban átlagosan
egy nővérre 25- 35 beteg jut. Az Uniós, nyugat európai átlag: egy nővérre 5-15 beteg. De sajnos az elmúlt 25 év ezt tette.
Persze tudom az előtte lévő 40 évből gyökerezik ki az egész. De ha marad nálunk ez a szemlélet akkor sajnos még ennyi szakápoló sem marad az ágazatban. Nekem konkrétan 33 éve nővér. Csak az utóbbi 1 évben 3 közvetlen fiatal kollégája
ment külföldre dolgozni. Így viszont nejemre szakadt még egy csomó plusz teendő havi 110 ezer nettóért. Megjegyzem ez az összeg 10 évvel ezelőtt 98 ezer volt neki. Milyen furcsa is!! Hová is párolgott el azóta is az a sok-sok béremelés???
Nagyon trükkösen megy itt nálunk valahogy sok minden!! és ezt nekem ne is próbálja szépen ki magyarázni,hogy ez csakis értük van!
Nem bonyolódok vitába senkivel! Mindent meg lehet nézni az interneten! Magyarországon nagyon sokan kapnak valamilyen jogcímen 30000.ft körűli ellátást! Szlovákiában hasonló a rezsi,és az élemiszer, de sehol nem 27% az áfa mint nálunk. Romániában 8%.
2015.07.06. parlamenti napirend alapján fontos a T/5052 törvénymódosításról végre zárószavazás:
13.B./11.T/5052.Egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról(Kormány –emberi erőforrások minisztere)Döntés az összegző módosító javaslatról és a zárószavazás
Ez azért is igen érdekes a valós és a nem csaló betegek számára, mert ott kint legalább emberibben állnak hozzá, hogy a rokkantak ne legyenek annyira kiszolgáltatva anyagilag sem.
Ez a mellékelt link elég savanyú nekem. Meg mikori is ez a cikk? Nem mond semmi hitelest. Ami nekem hiteles az a következő: Számos szlovákiai magyar hasonló sorsú
közeli ismerősöm van . Nekik sem egyszerű persze. De nekik valahogy sokkal jobban elviselhetőbb anyagi szempontból is
a helyzetük. Ott sem tökéletes még a rendszer ahogy mondják. De az ottani árakhoz rezsikhez is viszonyítva jobban el boldogulnak mint mi. Ezt nekem ne is cáfolja senki mert értelmetlen.
Mint kiderült az sem igaz, hogy Szlovákiában kevesebb rokkant ellátott lenne. Lakosság arányaihoz viszonyítva is kb. annyi van ott is mint nálunk. Csak nálunk bele számolták a rengeteg 62 év feletti rokkantat is, akik közt van ténylegesen az a rengeteg
ál rokkant is akik most viszik a sok pénzt azok elől is akik most tényleg fiatalabb valós betegek. Ezzel nem kívántam meg sérteni azokat az időseket akik ténylegesen nagy egészségi problémával élnek évtizedek óta.
az új törvény miatt, amit kb. jövő héten - talán - elfogadnak, hogy aki belül van a rá vonatkozó nyugdíjkorhatáron, nem hívják.
60 vagyok, tehát 1 éve belül vagyok (55-ös, nálunk betöltött 64 év a határ). Márcsak azért is, mert én is 34 év munkaviszonnyal "rendelkezem" meg 3 gyermeket neveltem többnyire egyedül (45.-ben volt az édesapjuk, mikor meghalt rákban). Már 14 hónap csúszásban vagyok a soros felülvizsgálattal Baranyában.
De azért el mondhatjuk őszintén, hogy mindenki csak ha körül néz a maga környezetében kicsit is , rögtön tucatjával talál olyanokat akik ma is nagy haszonélvezői az úgynevezett genszterváltozás előtti időkben szerzett rokkantsági nyugdíjnak.
Sokuknak töbszörös az ellátmányuk mint azoknak akik ma ténylegesen betegek.
Lényegében majdnem egyről beszélünk! Csak kicsit lehet el ragadtattam magamat. Hidd el 34 évet folyamatosan végig dolgoztam szinte betegállomány nélkül amikor lebetegedtem. Súlyos autoimmun betegség gyűrt le . Előtte hírből sem hallottam ilyenről.
Csak azért százalékoltak le mert küldtek, hogy így úgy sem fogok tudni dolgozni. De sajnos ahhoz ,. hogy legalább ne rosszabbodjon állapotom életminőségem, az a kis pénz éppen, hogy elég gyógykezelések, gyógyszerek kiegészítésére.
Mi a biztosíték arra, hogy még ezt is nem veszik el?
Minden hatalomnak a kezében van egy általa alkotott törvénykezési eszköz amivel igen is befolyásolja kinek így, kinek úgy a sorsát. Kihangsúlyozom! Ez minden politikai hovatartozástól, világnézettől függetlenül, de így működik az egész világon.
Csak van ahol ez emberségesebben vagy még ennél is embertelenebbül megy végbe.
Vagyis, szerinted az nem is betegség ami nem halálos? Tehát aki hosszú ideig szenved és szeretne meg gyógyulni, de mondjuk anyagi körülménye azt nem teszi lehetővé az tud dolgozni! Tehát ki kell dobni a rendszerből. Legfeljebb így tuti hamarabb elmegy az élők sorából. Rengeteg súlyos gyógyíthatatlan betegség van sajnos ami nem biztos, hogy egyből halálos...
Ez óriási tévedés már a mai világban sajnos! Mert a gyógyuláshoz az esélyt ma , ha csak a sorstól várnánk akkor már nem sok embert kellene felülvizsgálni ! Vagyis ha nincsen pénzed megfizetni, hogy időben és jó helyen megfelelő ellátást kapj akkor
le húzhatjuk magunkat a gödörbe. Ezt saját tapasztalat alapján mondhatom nyugodt szívvel!
Persze tény és való, hogy az embernek saját magának kell a legjobban akarnia, hogy meg gyógyuljon. A gyógyulásban való hit és akarat az 50 % esély! De a sors amiről beszélsz az eltörpül az mellett ami ma számít igazán, az pedig az anyagi lehetőséged.
Ha tetszik, ha nem ez pedig így van sajnos! Ha nem ez a véleményed akkor ezt ne velem vitasd meg hanem a világgal ami téged is körül vesz.
Szerintem meg mi, akik tényleg betegek vagyunk, attól félünk igazán, hogy soha nem fogunk meg gyógyulni!
Az pedig már csak egy plusz púp a hátunkra ha még el is lehetetlenítenek anyagilag mondjuk abban, hogy esélyt sem adnak
a gyógyulásra. Ennyi a történet lényege! A többi az csak azoknak az embereknek a mormogása akik még soha sem voltak igazából betegek huzamos ideig és köszönő viszonyban sincsenek azzal, hogy mit él át az aki ilyen nagy terhet cipel a vállán!
Két orvosból és egy munkaalkalmassági szakemberből
állt a bizottság. A vizsgáló férfi orvos alaposan, de
nagyon kíméletesen tette a dolgát, sőt megnyugtatónak
is bizonyult késóbb. A másik -egy doktornő-, csendben figyelt.
Gyakran -finoman szólva!- arckifejezéseivel jelezte véleményét
a kollégája által feltett kérdésekre adott válaszaimat hallva.
Jól nem esett ugyan a viselkedése, de nagy önfegyelemmel róla még sikeresen eltereltem a figyelmemet. Az igazi kihívást a pályaalkalmassági szakértó hölgyemény bánásmódja, beszédstílusa
jelentette. Az volt a gondom vele, hogy intenzíven csodálkozott az utolsó foglalkozásomat firtató kérdésére adott válaszomon. Nem nézte ki belőlem, ahogyan az iskolai végzettségeimet sem. Ez azért háborít fel, mert az én meglátásom szerint egy ember nem attól értékes, hogy van-e felsőfokú végzettsége.
Még egyébbel is 'kedveskedett', de juszt'se borultam ki előtte.
Többet biztosan nem kerülök a közelébe, mert
olyan mértékú állapot javulásra, hogy önellátó lehessek még
a valószínűség= 0% .
Hát, velem így történt. Talán hasznos lehet a tapasztalatom.
Ha van kérdésetek a leírtakkal kapcsolatban, tegyétek fel.
Kitartok én, csak néha rám tör a búbánat, hogy miért is jött rám ez a sok nyavalya, ami idáig vezetett. 100 nap híján 34 évem volt már akkor, mikor megszűnt a munkaviszonyom.
Mindig reménykedem abban, hogy van valamiféle átlátás vagy "belelátás" az egészségügyi rendszerben és aszerint sorolnak. Talán ott is látják, hogy ez a szerencsétlen ez biza' beteg és még törődik is magával.
Pont az új törvény előtt vizsgáltak meg, először, 2011 december közepén (jan 1től lépett életbe az új tv). 70%-ot kaptam (annyi az egészségkárosodás), III. csoportos rokkantként. A vizsgálat alatt fizikailag is megvizsgált (le kellett fehérneműre vetkőzni, de nő volt az orvos) és kérdéseket tett fel, már nem emlékszem miket. Vittem az aktuális leleteimet. Rá áprilisban jött ki a végső határozat, talán márciusban az ideiglenes. Ennyi volt az egész, kb fél óra. De akkor még pont nem volt komplex, azóta sem jött a behívóm.
