Mivel ez nem tanult szakmám elhiszem neked. Biztos hogy cement homok és mészhelyetesítő adalékal készült habarcsal nehéz dolgozni mikor ehez a munkához kerestem szakembert kb az ötödik mondta azt hogy ő megcsinálja . Azóta ezzel dolgoztatok.
Szerintem a támfalad kidőlésének oka nem a mész, hanem a nem megfelelő dölése a támfalnak és a szakembered nem tett a falazó habarcsba cementet, vagy keveset, vagy döglött volt a mész! A 40 éves kéményed éppen a mész hiánya miatt málik! Valamikor a várfalakat kővel és oltott mész terítéssel készítették, úgy, hogy a felterített követ és égetett meszet bő vízzel locsolták, tehát tulajdonképpen oltották! Ha volt vulkáni hamu hozzá keverté! Mi is a cement? Tudjuk, tanultunk technológiát. Szóval a habarcsba mész kell erősíteni cementet kell tenni, úgy hívják, hogy javított mész habarcs.
Teljes mértékben egyetértek veled. Lehet építeni egy kemencét teljesen ugy mint ahogy régen építették pk egy falumuzeumba, De ha az ember sütni is akar vele és megteheti hogy áldoz rá pént lehet korszerübb anyagokat használni.
Én most építettem egy udvari melegdőt és mivel nem voltam benne biztos hogy az elgondolásom jól fog működni a lehető legolcsóbb anyagokból építettem. Pl a saját kertembe kibányászott agyagból olcsó bontott nagyméretű téglából. De szerencsére kitűnően működik. Ha szétég és ujra kell rakni akkor már lehet hogy az időnek jobban ellenálló anyagokból építem ujra.
Szerintem célszerű, de legalábbis az egyik lehetőség az adott kor technikai színvonalán megépíteni egy kemencét (is). Régen azért használtak bizonyos anyagokat, mert az volt az elérhető legjobb, most meg lehet, hogy van helyette jobb. Persze nem kell mindent kidobni, csak azért mert régi, nyilván egy csomó tapasztalat halmozódott föl abban a korban, amikor a kemence tömegesen volt jelen az emberek életében. Ma ez nem így van, de hőszigetelés, hőtárolás, időjárás-állóság szempontjából nyugdtan választhatunk jobb anyagokat, mert léteznek (már persze, ha tudjuk, hogy az adott helyen mely tulajdonságok fontosak - gondolok itt pl. a samott használatára a kemence aljánál, ami pl. bizonyos szempontból valószínűleg nem jó).
Kb 15 évvel ezelőtt egy szakember épitett egy kb 1méter magas támfalat sima malteral hiába kéretem ne tegyen bele meszet. Tavaszra az egész fal kidőlt igaz elég kemény tél volt. Ujbol megrakatam a falat egy másik szakemberel Ő már nem tett bele meszet. Azóta is áll a fal. 40 éve épitett meléképületem kéménye szintén malteral volt vrakva a kémény oldala ugy füstölt mint a hétfejü sárkány.
Leszögezem nem vagyok enek a szakmának mestere de ha egyszer valami nem jó és megtapasztalom azt a hibát még egyszer nem követem el.
Meggyőződésem, hogy a törtüveg funkciója a hő pufferelése a kemence alapjában. Tény hogy az üveg nem jó hővezető, de nem is jó hőszigetelő (5-6 körül van a hőátbocsátási tényezője (W/m2K)): Közte tudtommal nem sok levegő lehet, mert fel kell tölteni homokkal. Sőt az igazán profik be is iszapolják, hogy tömör legyen. Azért kell törve, és nem egészben behelyezni, mert a hőtágulása viszont elég nagy. Ezért is repednek el a poharak/üvegedények ha forrón (pl kivéve a mosogatóból) hirtelen hideg vízzel lehűtöd. A nem túl jó hőveteés miatt egyenetlenül hül, és a nagy hőtágulás miatt a belső feszültség szétnyomja.
Viszont a tömörsége miatt nagya hőtehetetlensége, azaz nehéz felfűteni, de ha sikerül, sokáig is tartja a hőt. Ezért nem mindegy mennyit teszel a kemencédbe. Attól függ mit szeretnél? Gyors felfűtést, rövid sütést, vagy hosszú felfűtést, sokáig egyenletes meleg kemencét?
Ha hőszigetelni akarsz (pl kültéri kemence, ahol nincs hasznosítva a "hulladékhő' a szoba fűtésére), akkor jobb ha valami tűz és hőálló, nagy levegőtartalmú anyagot használsz. Pl salakgyapot. Régen úgy csinálták, hogy a kemence falának anyagába szalmát kevertek, ami idővel kiégett, és a sárban lévő zárt üregek szigeteltek.
Átolvasva a föntieket, lehet mégis fizika szakra kellett volna mennem? :)
Szerintem a kemence fenék alatt lévő törött üveg a hőszigetelés, és maga a sütőlap a hőtároló (legyen az tufa, samott, vagy tégla). Mivel az a cél, hogy minél tovább tároljuk a sütőrben a meleget ezért kell a szigetelés....
A levegő valóban hőszigetelő. De akkor miért törik apróra a kemencékbe, nem az lenne a logikus hogy pl lezárt pezsgős palackokat rakjanak bele, abba több levegő lenne.
Hát erröl beszéltem. A meszet azért nem szabad olyan helyeken a malterba rakni ahol víz érheti mert a mész magába szívja a vizet ez télen megfagy és szép lasan elporlad. Ezért jukadnak ki a kémények és ezért dőlnek le, nemrég kért itt segítséget egy társunk mivel javíthatná a jukas kéményét. . Én egy polisztirol ragasztásához használható ragasztót ajánlottam de finoman leszóltak érte.Ez a ragasztó is fagyáló és sokkal joban tapad mint a cementes habarcs. A tégla falakba támfal diszitő falakban sem szabad használni ugyaneböl a megfontolásból csak cement és homok keverékét esetleg ugynevezett mészpótló adalékokat amiből a tüzép telepeken több féle is kapható pl Mikropol.
Nagy ég! "a tetőn kívül a malterba nem szabad meszet rakni" Ezt még soha nem hallottam! (közel 40 évig az építőiparban dolgoztam, igaz, nem fizikai dolgozó ként, de láttam a felhasznált anyagokat) Ez komoly? Szeretnék utána nézni, segíts, kérlek, hol van irodalma? Van egy jó pár építőipari szakkönyvem, de abban sehol nem találom.
A hozzászólásom nem neked szólt egyébként, ráadásul Te legalább veszed a fáradságot és utánna jársz dolgoknak, hogy képbe legyél... :)
Alfi!
A mérésekről az a véleméynem, hogy a kemence alján lévő 80-100 C hőmérsélet különbség szerintem kell is, hiszen a donga sugározza vissza a hőt, egyébként szrintem a mérésed helytáló lehet, mert az én hőmérőm nem sokkal a donga alatt van, nos ott amikor 310-at mutat akkor már berakhatom a kenyeret, mivel alul kb csak 270 lehet.
Az üveg hőtartása lehet, hogy megegyezik a tégláéval de nem az üveg szigetel, hanem a törött üvegcserepek közt a levegő, nemde?
Másrészt, a tanya, ahová költöztünk, nem hobbicélokat szolgál.
Harmadrészt olvasgatom már egy ideje ezeket a hasonló topikokat.
Negyedrészt van egy tisztes barátom, aki maga építette újra a kemijét.
Ötödrészt a második sor miatt nem kockáztathatom a családomat, ha valamit elrontanék.
Hatodrészt nincs időm kísérletezni, jön a tél.
Hetedrészt a mester, aki csinálta, egy szakadt samarával jár, eredetileg kőműves, 4-5 éve végzett kályhaépítő szakvizsgát, és én az itt olvasottak tükrében hallgatom válaszait, és hiszek neki.
Nyolcadrészt, mint embert korábbról ismerem, és emberebb, mint sok más.
Végül, az anyagok nagy része rendelkezésre állt, kaptuk, kukáztuk, stb. A munkadíj pedig, szerintem korrekt, és a megállapodásunkban nem volt benne az ajtó. De hát csak kéne rá...
Az a baj az üvegel hogy azt a funkciót amiért beteszik a kemence alapba azt pont nem tudja elátni. Az lene a feladata hogy szigeteljen és mivel az üveg és a tégla hőtárolási és hővezető képesége azonos semi értelme csak elszivja a hőt. Most nem találom de egyszer valaki betett erröl egy táblázatot. A kemence alja ugyis nagyon nehezen melegedik mivel a hő fölfele száll ezért a kemencék boltíve meg az alja között 50-100 C fok külömbség is lehet ezeket egy speciális kontakt hőmérővel mértem. 100 C fokot üvegcserepes kemencémben mértem az 50C fok külömbséget a lépésálló ásványgyapotal szigetelt második kemencémben mértem. Mások által épített kemencéket is mértem de ott is 70-90C fokos külömbségek voltak.
Egyébként én is úgy szedtem össze a kemenceépítésel kapcsolatos dolgokat ahogy Te. Néztem kérdezgettem olvastam és ezekböl leszürtem ami szerintem jó.
Sajnos nagyon sok tévhit van amihez még szakemberek is ragaszkodnak. A szomszédomnak nemrég raktak egy kéményt és mikor szóltam a "mesternek" hogy a tetőn kivül a malterba nem szabad meszet rakni majdnem hozzámvágta a kalapácsot hogy én ne oktasam Őt.
A Sabján könyvről meg az jut eszembe, hogy baromi jó kordokumentum, viszont egy laikus nem fog belőle önállóan kemncét építeni, azért annyira nem részletes...
Hát igen, szerintem a só körül rengeteg téveszme forog!!!
Egyrészt, másrészt, amikor elősször fejembe vettem, hogy én kemencét szeretnék, meg sem fordult a fejemben, hogy magam építsem, fölkerestem hát három szakmebert és kaptam is 400.e - 750.e ft-ig árajánlatot. Nos akkor letörtem, és az jutott eszembe, hogy az anyag költség nem lehet több egy 100.e Ft-nál. Másrészt egy lakásban lévő cserépkályhánál megértem az árat mert magasabb az anyag költség is, de egy kültéri kemencénél szerintem túl van misztifikálva a dolog, de mivel divat lett ezért kicsit elrugaszkodtak az árak. Ezek után kezdtem nyomozni, tanulni, és így vagy úgy hobbivá vált a dolog, mind építés mind pedig a használat...
Továbbá mai eszemmel azt is tudom, hogy van egy pár sznob ismerősöm aki büszkén mutagatja a "mester" által épített díszkemencét tele hibával. Persze a jelenlévők mindíg kivételek...
Most is csak azt tudom mondani, ami egy kedves ismerősömtől átvett szólás: aki gyerekkorában tudott legózni, abban megvan az affinitás, hogy egy kis utánnajárással elsajátítsa az alapokat, és egy jól működő kemit összarakjon magának.
Jómagam ezért vagyok rendkívül hálás az ilyen és ehhez hasonló forumoknak (esetleg más témakörben is). Egyébként ezek után sem nézem le aki profihoz fordul, de ez a fórum azokan szól akik nem tudják ezt megfizetni...
Kedves Alfi!
Egyébként az üveggel mi a bajod? Próbáltam végig bogarászni a fórumot, biztos beszéltetek már róla ezért elnézést ha mégegyszer szóbahozom!
Nem árt. A zöreganyám bujt be a bubuskába ha javitani kellet és Ő is bele keverte rendesen--nem tudta mi az a NaCl. de tudta ha kiég masszivabb a tapasz..)
