Köszönöm a linket. Egyébként a könyv nekem meg is van, igaz már régen néztem a pontos adatokat. Ott a bejegyzésnél ez található, hogy bevonult a kir és cs. 48. gye-hez (gyalogezred) O1, 02, Ob Károly csapatkereszt (a kitűntetések megvannak és tudom , hogy a jelzések mit is jelentenek). Van egy katonai lapja, amire már ezek az adatok vannak-igaz 1935-ben kiállítva
Völgyi József 48.gy e örm. született 1887 Kámaháza
a leszerelésekor a katonai szolgálatból ellbocsájtatott.
Kelt: Zalaegerszeg 1918. nov 20.
Elbocsájtatott: Kincstári ruhában
Orvosilag megvizsgáltatott és egészséges.
Reméelm, ah ezen íratok másolatait elküldöm a Hadtörténeti levéltárnak, fognak tudni ezen ismereteimet kibőviteni a nagypapa egyéb katonai dolgait. (mikor , miért kapta a kitűntetéseket, hol és meddig tartózkodott, harcolt stb.:
A segítségeteket szeretném kérni. Radix-on megtudná nekem valaki nézni a következőt: a családnévváltoztatások magyarországon (1800-1893) c. adattárban van egy Borbély családnévváltoztatás Várpalotán. Milyen adatok vannak az adattárban erről a névváltoztatásról? Valószínüleg a családommal kapcsolatos.
Ötlete van valakinek, hogy egy katonát merrefelé keressek még?(Bécsben nem találtak semmit, Pesten szintén) Ezeken kívül nem sok esély van ugye? Tüdőlövést kapott vagy tüdőgyulladást az orosz fronton. A krameriusban bízok de ott meg nem tudok rendesen keresni :S
Ha esetleg nem tudni, hogy melyik alakulatban szolgált, a Vitézek albumában lehet utánanézni, ami tartalmazza a vitéz első világháborús egységének nevét, néha azt is, hogy merre szolgált. Sőt, talán a hátul található arcképcsarnokban is meg lehet találni őt. A jó hír az, hogy itt el is érhető a könyv: http://jaszlajosmizse.hu/vitezek-albuma-1939-bol/
Ha jól emlékszem 5,580,000 felett járt korábban a szám, tehát 30,000 új képet tölthettek fel . Hogy hova, azt nem tudom, de sajnos a chrome most már nem nyitja meg azt az oldalt, ahol a Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések vannak felsorolva.
En nem vagyok radixindex előfizető, így sajnos nem tudom pontosan. A felhasználási feltételek alapján nem kell évente befizetni a 6000 Ft-ot. http://www.radixindex.com/elofizetes/felh.txt
Eddig jobbára csak olvasója voltam az oldalnak, de azt hiszem valahol el kellene kezdenem a naygapám I. világháborús, ill, a megelőző és azt követő katonai ténykedésének felkutatását. Szerencsémre van pár írat (okmány) a kezemben, ill. a kapott kitüntetései. Szeretnék sokkal többet megtudni, hogy hol is harcolt (tudtommal Doberdónál is, Galiciában is, de ezek nem biztos források) Mikor , s miért kapta a kitűntetéseit ezeket is jó lenne megismerni. Később 1929-ben vitézzé is avatták.
Szívesen fogadnék jótanácsokat a kutatásom írányának meghatározásához.
Üdvözlettel:
Egy I világháborus képen. padon ülő sor, középtájt a mellén keresztben a vállszíjával, vagy táskaszíjával.
Mert látható, hogy azon a filmen, amin 1754-től vannak a vegyes anyakönyvek, gondolom 1837-ig, arra került még az 1891-1895 közötti születési és 1892-1895 közötti halotti anyakönyvek maradéka. Minden bizonnyal egymás után, külön megjelölés nélkül.
Aki tud valami információt a 11.(munkácsi) honvéd gyalogezredről az kérem ossza meg velem köszönöm. Üknagyapám törzsőrmesterként szolgált itt több kitüntetést is kapott pl.: Arany Vitézségi Érdemérem. Részt vett a przemysl-i csatában majd 1917. Márciusában a román fronton éjjeli őrsége alatt lefagyott a lábaujja és amputálni kellett. (Ekkor az egység Udvarhely megyében Magyarosvölgynél volt.) Ennyit tudok sajnos többet nem.
Én eddig 1740-es évekig tudtam visszavezetni a családot mivel ekkor telepítették újra a várost és innen már nehéz tovább menni... A családi legenda szerint Erdélyből jöttünk de pontosan honnan azt nem tudni... Valakinek valami ötlete van hogyan tovább? Vagy itt már csak a vak szerencse segíthet? Vagy eddig van és kész innen tovább semmi?
Valaki esetleg tudna segíteni, hogy a familysearch.org-ra mikor kerül fel a Turai állami anyakönyvezés?
Másik kérdés, hogy megtaláltam én ezt a kramerius.cz-t de nem tudok benne eligazodni. Kiírja hogy 543-ik oldalt találom az 1917.07.13-as kiadásban de ott csak 63 oldal van. Ezek a sebesülési listák kikre nézve lettek kiadva? Minden sebesültre vagy csak akiknek nem értesítették a hozzátartozóit?
Esetleg ebben megtalálható egy olyan adat melyben csak tüdőgyulladásról ill. tüdőlövésről van szó? Üknagyapámat a bécsi levéltárban sikeresen fellelték de ezekben nincs benne pedig a mellékelt képen 1917.03.29 van ráírva a műtét időpontjának.
Köszönöm előre is a segítséget
Kristóf
U.I.: Akinek Tiszapolgári Makókról vagy Turai Surányi ill. Erdélyi családokról van tudomása kérem szóljon nekem. Köszönöm
Azóta egyik dédapámról kiderült a katonai egysége, Bécsből kaptam választ, egy kórházi elbocsátó papíron maradtak fenn az adatai, a 14. tábori tüzérezrednél szolgált. Ami elég érdekes, mert Jászszentandráson élt, így a IV. hadtest sorozási körzetébe tartozott, mégis egy pozsonyi hadtest alakulatához került. (Amennyire tudom a lovasságnál meg a tüzérségnél a hadtest egész területéről soroztak, gyalogezredeknél volt külön sorozási körzet).
Másik dédapámról több adathoz jutottam egy helytörténeti könyvből, viszont az ebben talált adatokat nem tudta a bécsi levéltár megerősíteni.
Itt meg is említem ezt a könyvet, hátha másnak szüksége lesz rá:
Az I. világháborúban elesett gyöngyösi katonák midnegyikéről van leírás az alábbi könyvben(katonai alakulat, halál ideje, helye oka, feleség neve gyerekek száma, stb.), valamint a túlélő Gyöngyösiek neve is fel van sorolva, sajnos itt más adat nem szerepel.
Szűcs Gyula: A gyöngyösi hősök aranykönyve 1914-1918.
A Széchényi könyvtárban elérhető, valamint a gyöngyösi könyvtár helyismereti részlegében.
Segítséget szeretnék kérni, ugyanis egy nemes családra bukkantam, és olyat még nem igazán kutattam. A Kempelen-Nagy Iván könyveket már átnéztem, de szerintem még sok forrás van, amelyekből többet tudhatok meg a Bulyovszky családról.
Sóskúton akadtam meg, az első ismert személy Bulovsky Ferenc, aki 1800-ban halt meg, és 1741 körül született, csak azt nem tudom hol. Honnan tudhatok meg többet róluk? A Pest Megyei Levéltárban már kikértem az általuk őrzött anyagokat, de nem hiszem, hogy Ferencről megtudhatok bármit.
A Szluha könyvet még nem néztem, ha valaki megírná nekem, megköszönném. Eredetileg Túróc vármegyei a család (dulici v. gyulafalvi), de átszármaztak Nógrádba.
Értem, de néhol az van, hogy az 1700-as évektől 1895-ig, pedig szétválasztva is felsorolják előtte. Elég sok helyen. Azokon a helyeken tényleg vegyes, egészen 1895-ig?
Ha nem volt tiszt, nem halt meg és nem is esett hadifogságba, kevés az esély, hogy találsz róla valamit. A települések iratanyagaiban hogy van-e ilyesmi, nem tudom. A harmincas-negyvenes években néhány megyében készültek az adott megyékről könyvek, melyek személynévtáraiban a települések befolyásosabb tagjainak rövid életrajzai tartalmazni szokták azt is, melyik egységnél szolgáltak. Kutatni lehet még a Reé László által a Merkantil Nyomdánál megjelentetett könyveket is. Ezek a háborút túlélt katonák életrajzait tartalmazzák, és (ha jól emlékszem a tüzérekéről olvastam) a különböző kiadásokban előfordulnak különbségek a névtárakban.
A magyar huszár: a magyar lovaskatona ezer évének története / szerk. Ajtay Endre, Péczely László. Budapest : Reé, [1936] Budapest : Merkantil Ny.
A magyar tüzér: a magyar tüzérség története / szerk. Felszeghy Ferenc, Reé László. Budapest : Reé, [1938] Budapest : Merkantil Ny.
A magyar gyalogság: a magyar gyalogos katona története / szerk. Doromby József, Reé László ; bev. Szurmay Sándor. Budapest : Reé, [1941] Budapest : Merkantil Ny.
2, Arra majd figyelj, hogy a varsányi róm. kat. és evang. lakosok adatait a kb. 200 év alatt nem csak egy település anyakönyveiben vezették, volt, hogy más települések filiája volt Varsány.
Csak a két könnyű kérdést lövöm le, az elsőt majd más megválaszolja:)
2. Érdemes a Kálniczky László Körmendy Lajos Tuza Csilla: A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa : (Tematikus konspektus) c. munkában keresgélni ( http://www.archivportal.arcanum.hu/mltk/opt/a100322.htm?v=pdf&a=start_mltk itt elérhető), nem néztem meg, de a térkép alapján lehet, hogy Szécsény filiája volt.
3. Én nem tudok semmi publikált rendszerről, és gyanítom, hogy az átlagkutató sem.
Bár most, hogy gondolkodok, eszembe jutott, hogy mi van, ha Vál filiája volt Pázmánd mondjuk 1738-ig. Tud erről valaki valamit? Mert akkor nem is váli, hanem mégiscsak pázmándi volt ez a család...
A ráckeresztúri Damach Jánossal kapcsolatban vannak fejlemények, amelyek valószínűleg kizárják a pázmándi eredetet, de a kapcsolatot nem hiszem. Egy 1770-es ráckeresztúri összeírásban találtam meg a családot, ahol Jánosomat 34 évesként írták fel. Mit ad Isten, a 7 km-re lévő Válon pont született 1736-ban egy Domak János. Persze a házassági meg a halálozási kell még, de ez már bíztató.
Múlt hónapban jöttem elő a Libertinus kérdéssel. Nos megoldódott vagy legalábbis annyival egészült ki a dolog, hogy az illető apja nemes volt. Akkor marad az a magyarázat, hogy nem igazolta a fiú a nemességét vagy valami ilyesmi, de az biztos, hogy nem lett belőle jobbágy. Amúgy a családnév Verner, a nemes apa pedig Antal. 1746 körül született valahol...
Nem oylan rég kezdtem családfakutatással foglakozni, szeretnék tanácsot kérni néhány kérdésben:
1. Hol érdemes kutatni, ha arra lennék kíváncsi, hogy egy adott személy melyik ezredhez vonult be az I.világháborúban, vagy még a háború előtt kötelező katonai szolgálatra az Osztrák-Magyar Monarchiában? Előfordulhatnak-e ilyen listák az egyes települések iratanyagában(tanácsi iratok, alispáni jelentések stb.)? (Nem az elesettekről, hanem a bevonultakról). A katonai egységek iratanyagában a Hadtörténeti Levéltárban Budapesten érdemes ilyen irányban kutakodni?
2. Egyik felmenőm halotti anykönyvében születési helynek Varsány (Nógrád megye) van bejegyezve . A MOL mikrofilm keresőjében nem találok iylen települést(római katolikus személyről van szó). Tudja esteleg valaki hol érdemes kerenem Varsányról születési adatokat?
3.A mormon egyház oldalán a polgári anyakönyveknél van-e valamilyen szisztéma, rend hogy milyen sorrendben kerülnek fel az oldalra? (Jászszentandrás község halotti anyakönyvei pl. 1911-ig vannak fenn, jó lenne tudni számíthatok-e a közeljövőben a folytatásra, vagy utazzak el inkább Szolnokra a levéltárba).
Előre is köszönöm, ha valaki tud segíteni valamely kérdésben!
Igen, és ezt bizonyítja az is, hogy a 'quondam' jelentése hajdan, régen, valamikor azaz 'néhai'. Az én olvasatomban így szól: "néhai Posmeg Márton özvegye..."
Igazad van Martin Possmeg özvegyéről van szó, ezt jelzi hogy a relicta ( özvegy nőnemben ) szó van elől, mindig a halott nemének megfelelő szó van a név előtt az anyakönyvekben.
Nem tudok latinul, de az nekem is feltünt, hogy nőneműként szerepel a relicta. Nekem úgy lenne logikus a mondat, ha a relicta után egy női keresztnév szerepelne. Szerintem kérdezd meg a Babcsányiékat, ők jól tudnak latinul.
A hujus valószínűleg hujas. A commutavit pedig nem lehet, hogy inkább communis vagy valami hasonló?
az alábbi latin szövegre lennék kíváncsi, mivel most jutott eszembe, hogy nem is olyan egyértelmű. Egészen mostanáig azt hittem, hogy a beírásban lévő férfi halt meg, de most szerintem lehet, hogy a felesége...
1782. február 17:
"Hujus Relicta Condam Martini Posmeg Vitam Cum Morte Commutavit provisa omnibus Sacramentis annorum 66."
köszi, de akkor nem lesz jó, mert nekem kép kell, a link nem jó és ha tényleg csak 100 főig ingyenes, akkor meg pláne nem (van több olyan csfám, amelyik több mint 100 fős, így kb 1000 főről van szó)
Nem letöltős, de nagyon jól használható. Fotó, video is feltölthető, a teljes rokoni kapcsolat jól ábrázolható. A létező családoldalra pedig be tudod linkelni.
Az ingyenes verzióját használod a family tree maker-nek? Ha igen, le lehet vhonnan tölteni? Vagy alapban csak megvásárolni lehet? Jó lenne kipróbálni vmilyen szinten, mielőtt befektetünk
En a Family Tree Makert hasznalom - es elegedett vagyok vele. Tobb mint 1000 szemely van mar benne 680 media (anyakonyvek, fenykepek stb) es rendesen mukodik.
Ged file-t is exportal (igaz kepek nelkul sajnos) amit sok programmal tudsz internetre feltenni.
a már létező családoldalunkra szeretnénk feltenni a kész családfákat (pillanatnyilag excel-ben vannak rögzítve). Kipróbáltunk már jópár programot, de még nem találtunk olyat, amivel aránylag egyszerűen lehet készíteni teljes (házastárs, testvér, unokatestvér, etc., szóval teljes rokoni kapcsolatot ábrázoló) családfát ill. amit egyszerűen lehet módosítani, javítani, bővíteni, ha új információk kerülnek elő és honlapkombatibilis. Eddig a GenoPro-t, az Ahnenblatt-ot, a Treedraw-ot, az AgelongTree-t, a familysearch saját programjait próbáltuk ki, de egyik sem tudja a teljes rokoni kapcsolatot kezelni (az ingyenes verziók). Akinek van ebben tapasztalata, melyik programba érdemes befektetni, kipróbálni?
Honnan is lehet letölteni a 9.6-os verziójú formanyomtatványokat? Gondolok itt az xls-ekre, ha indexelni akarunk? Sehol nem találom az macse honlapján.
Az indexelteknél ez alaptartozék. Például a Wisconsin, Divorce Index, 1965-1984-nél is ugyanaz az öt lehetőség (Any, Birth, Marriage, Residence és Death, tehát a Divorce nem) szerepel, mint a magyar katolikus anyakönyvi adatbázisnál. Eddig csak egy magyarországi település (Detk, Heves megye) házasságai szerepelnek a Familysearch-ön, azok is a World Miscellaneous Marriages, 1662-1945-ben.
Talán még valaki nem hallotta, jó hír (bár már korábban is ígérve volt), hogy a feudális kor utolsó nagy összeírása pedig az 1828. évi conscriptio volt, amelynek digitalizálása várhatóan idén szintén befejeződik.
igen, csak keresztelések. Így is kezdődik a leírás: "Index of baptisms...". Bár teljesen jogos a kérdés, hogy akkor minek oda házassági meg halálozási kereső...
Jó kérdés. A zentai történelmi levéltár már négy település első vh.-s elesettek listáját elkészítette, és feltüntették a forrásokat is. Érdemes elolvasni közülük az I. világháború zentai katonaáldozatai-ból a 6-7. oldalakat, illetve a az I. világháború magyarkanizsai hősi halottai 2. oldalát.
Ugyancsak Zentáról: Molnár Tibor: Anyakönyvek forrásértéke a világháborús áldozatok adatainak feltárásában 315-317. old. In: Ádám András: Bács-Kiskun megye múltjából 21. 2006. (Megtalálható a Levéltárak Közös Keresőjében)
Ezek alapján, természetesen rád vonatkozó megye és település vonatkozásában, tovább kutathatsz. Persze arra nincsen biztosíték, hogy ezek az iratok a levéltárban még meg is vannak (mátyásaházimanó 8708. hsz.-a).
Találkoztam olyannal, amikor az utószülött gyermek születésénél jegyezték be az apa elestét, illetve olyannal is, amikor a hősi emlékművön szerepelt a név, de a halotti anyakönyv Megjegyzés rovata üresen maradt. Sokszor előfordult olyan is, hogy a háborúban szerzett sérülésébe halt személy is felkerült az emlékművekre. Olvastam egy helyen, hogy a helyi lelkész írta meg az elesettek listáját, de hogy erről neki valamilyen hivatalos meghatalmazása volt-e, és hogy máshol történt így összeírás, nem tudom. A veszteséglista alatt a Krameriusban lévőt érted, még benne van a Nachrichten über is, azt is érdemes átnézni. És persze az osztrák hadilevéltárnak is lehet írni, ha konkrét személyről akarsz információt kérni.
Segítségeteket vagy esetleg ötleteket szeretnék kérni tőletek. Van egy falu, van benne egy a '20-as évek közepén állított I. vh-s emlékmű, rajta több mint 100 hősi halottal. A helyi anyakönyv 1914-1927 között kb. a felüket tartalmazza, belügyminisztériumi adatközlésre vagy járásbírósági végzésre hivatkozva, semmi más változat nincs. A megyeszékhelyet szúrópróbaszerűen 1916-ra és 1922-re ellenőriztem (a kórház miatt), az ottaniban nincsenek a faluból. Hol van a többi köztudott hősi halott (hiszen az emlékműre felvésették őket)? Szanaszét az országban? Nem volt papír róluk? Próbáltam a veszteséglistával összevetni, de nem ugyanazok az adatokat tartalmazzák, és a helyieket túl gyakori neveken hívják, hogy rá merjem fogni, pl. Antal József meg ilyenek. A néhány ritkább nevűre meg 0 találatot adott. Vagy a helyi anyakönyvben van, mint "rendes" halott, és a 20-45 közötti férfiakat kellene tüzetesebben átnézni?
Erről nem egyszerű dolog feljegyzést találni. A feljegyzés egy felszabadító-levél lenne, de azt megtalálni... Az is lehet, hogy nem a szóban forgó ősöd lett libertinus, hanem örökölte a státuszt.
Nemes anya és közrendű apa utóda is lehetett libertinus, ha egyébként nem volt röghöz kötve. (Voltak olyan települések, ahol egyáltalán nem voltak jobbágytelkek, csak nemesi földek, ezért a közrendűek nem voltak röghöz kötve.) Olyat is láttam már összeírásban, hogy nemeseket libertinusként tüntettek fel -- feltehetően nem tudták bizonyítani a nemességet.
most derült ki, hogy egy ősöm libertinus volt (1764-ben született). Azt olvastam, hogy a szabadosok megvásárolták a szabadságukat. Ezt nemlehet, hogy feljhegyezték valahova? Azért is érdekes a dolog, mert az első gyermekének keresztszülei a település nemes birtokosa és felesége volt. Nagy dolog lehetett, szerintem kell, hogy legyen nyoma...
És amúgy a szabadosokról úgy általában tudtok jó olvasnivalót? A neten főleg az ókori libertinusokról írnak.
Szerintem kiderülne egy születésiből vagy házasságiból, de csak nagyjából tudom belőni az időpontot.
Igazából szerintem 1 bejegyzés megoldaná a kérdést, azonban ha kiderül az azonosság akkor úgyis rá kell kockuljak a pázmándi egyháziakra a levéltárban. :)
Pár nap türelmet kérek és utána járok, a pázmándi anyakönyvekbe még Pünkösd előtt bele tudok talán nézni! A pusztazámori Kerkuskákról már van adatom, Ők is Pázmándról elszármazottak, de köszönöm a képet!
a segítséget nagyon megköszönném! A következőket tudom: Damach János és Juhász Anna Ráckeresztúron, általam ismert első gyermekük 1761.09.07-én született, Mihály néven. Sajnos a házasságiba még nem tudtam belenézni...
Még márciusban beugrottam a pusztazámori temetőbe és ezt találtam, remélem hasznos:
Nem ismerem a Radix rendszerét, de a szem. története tényleg a személy története lehet, és ha jól tudom, az előfizetők számára a forrásmegjelölést tartalmazza, úgy, ahogy akiralk is írta 9405. hsz.-ában.
A felső sorban látható ez: KRAMERIUS - PERIODICAL (796/5732495) - A (14/77379) - Alphabetisches Verzeichnis der in den Verlustlisten. Rákattintasz a Periodical-ra és megjelennek az ABC betűi. Kiválasztod a V betűt, majd megkeresed benne a Verlustliste-t. Rákattintasz, majd az oldal aljára menve felírva látod majd, hogy: Periodical Volume Date: 1914 1919-ig. Kiválasztod az évet, majd dátum, vagy sorszám alapján a szükséges könyvet. Végül oldalt, a search in actual issue négyzetébe teszel egy pipát és beírod a keresett nevet.
Ha pontosabban körülírod, megpróbálok a plébánián utánajárni. Én egyébként lassan 3 éve a Kerkuska nevet kutatom Pázmándon, tavaly szerveztünk egy Kerkuska találkozót a faluban, szerintem nagyon jól sikerült!
ez az a dilmma, amire internet előtt ülve még jó darabig nem fogsz választ kapni. Irány a levéltár, és megnézni az egyes bejegyzéseket. Támopont lehet a szülők származási vagy lakóhelye (ha feljegyezték) és a keresztszülők
Nálam Szabó és Pintér-ág lehetséges, hogy pázmándiak.
De ez még nem 100%.
Az a legnagyobb dilemmám, hogy mekkora esélye van annak, hogy Pázmándtól 10km-re Martonvásáron élt egy Szabó József - Pintér Erzsébet pár ugyanabban az időben. 4 gyermek született Pázmándon, majd 2 Martonvásáron. Természetesen időben összekötve, tehát átfedés nincs.
Elképzelhető, hogy mégis két párról van szó, de szerintem az a valószínűbb, hogy ugyanazok voltak.
Nemrég volt szó, hogy ki kutat pázmándi ősök után. Ráckeresztúron találtam egy szerintem elég ritka nevet az 1760-70-es években (Damach), a korábbról Pázmándon találtam "Damak" formában, az 1740-es években. Esetleg valaki tud valamit erről a családról?
Prelleg, megnéztem a radindex-es linket és van kérdésem: ha beírom a vezetéknév kereséshez a nevet, kidob egy listát, mindegy melyik forrásból kerülök oda, ugyanazt, ahol fel vannak sorolva a nevek és az információ jellege. Itt van egy olyan, hogy "szem.története". Ez azt jelenti, hogy a személy története? vagyis van róla vmi leírás, információ? Azt látom, hogy csak előfizetők tekinthetik meg.
Inf. terjedelme1 kis csoportkép Forrás: A magyar tüzér : A magyar tüzérség története / irták Cziegler Gusztáv [et al.] ; szerk. Felszeghy Ferenc, Reé László. - Budapest : Reé László Könyvkiadó és Terjesztővállalat, [194?]. - 383, 18, 51, 70, 159 p.
Kezdõ kötet és / vagy oldalszám: t. 14
Forrás leírása: Az utolsó fejezet egy személyi adattár. Adatbázisunk ennek a neveit tartalmazza.
Én nem vagyok radix-os előfizető, csak tippem van. Mivel Fajta L. származási helyéről sokan az 1. honvéd gyalogezredben szolgáltak, érdemes lehet átnézni a RadixRef források között megtalálható A m. kir. "IV. Károly" volt 1. honvéd gyalogezred története és háborus emlékalbuma című könyvet átnézni. De ez csak tipp! http://www.radixindex.com/hu/adatbazisok/2/forrasok
A bácskai anyakönyvek, köztük a bajsaival, a MOL-ban és a kalocsai levéltárban is csak 1826-tól vannak meg, így valószínűleg Magyarországon nem is kutathatóak. Elméletileg, a bérmálási anyakönyvekre ez nem vonatkozik, Bajsa esetében 1812-től léteznek.
Harklowa-ból (Hartlova-nak írva) csak kettő van Lengyelo.-ban, az egyik keletre Nowy Targtól a másik pedig nyugatra Jasłotól. De mind a kettő a történelmi Galícia területén helyezkedik el.
Nem halt meg, csak megsebesült, fogságba esett és az oroszországi Nyikolszk-Usszurijszkijba (Vlagyivosztoktól északra) került hadifogolyként. Hogy innen hazajutott-e, és ha igen miképpen fogalmam sincs.
A dátum nem segít csak annyiban, hogy a kiadvány megjelenése előtt valamikor történt az esemény. Mivel a 34. gyalogezred 11. pótszázadának címzetes őrvezetője volt: A cs. és kir. 34. magyar gyalogezred története, 1734-1918. Budapest, Pátria ny., 1937.,
Köszönöm szépen! Ez egy új lelőhely számomra :) !!
A familysearch szoktam böngészni, de még mindig nem értem az adat halom végére XD nehéz az hogy sok benne a hiba, vagy többször felmásolnak azonos adatokat, bár inkább örülök, hogy legalább ennyi is felkerült az internetre. És bosszankodom, hogy egy-egy településen miért nincs még több adat ^_^
Az említett személyek közül Draskóczi Alexandert (Sándort) ismertem.
Szmolinkáékat nem tudom hova rakni... Éberhardt-ot se. Az a baj napkoron regneteg Eberhard lakott (vagy lehet még most is sokan laknak ott), bár familysearch-ben talált adatokat kiírtáltam magamnak, sokszor nem találtam meg a köztük lévő családi kapcsolatot.
Az oldallal kapcsolatban arra lennék kíváncsi hogy hogyan is kell értelmezni. Draskóczi Alexander, 1916. ápr. 12.-ben halt volna meg? A születése stimmel, csak a halálozását nem tudom, ezért ha ez lenne az akkor már is nagy segítség lenne :)
Az oldal használatához ajánlom a 9326. és 9359. hsz.-okat. A kiadványban viszonylag gyakran írnak téves szül. évszámokat. Valamint a Levéltárak Közös Keresőjében is láttam napkori Eberhard és Eberhardt családokat.
Időközben utána olvastam a falubírói tisztségnek és igazad volt, tényleg tévedtem! Teljesen lényegtelen volt az, hogy a bíró hogyan tudta megosztani a ház körüli, illetve a földjén való munkát, és hogy milyen sokat dolgozott, több, ennél sokkalta fontosabb tényező döntött, pl.: aki képes a sajátját jól működtetni, attól elvárható, hogy a közösségét is képes stb. Néhány link, akit még érdekel a falubírói tisztség:http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zs%C3%A9gi_b%C3%ADr%C3%B3
Biztos többféle oka is lehet, de saját nevem kapcsán én olyannal találkoztam, hogy az előtag az adott illető apjának a keresztevére utalt, így különböztették meg a sok azonos nevű embert. Így lett pl. Gy. Tóta, akinek György volt az apja.
Pár éve hatalmába kerített engem is a családfakutatás. Amennyiben valaki találkozott a Draskóczi / Draskóczy (bárhol :) ), Benke (Felsőméra), Valyányi (Fulókércs és környéke), Csák / Csáki (Nagyhalász, Békés, Újkígyós) Éberhard / Éberhardt (Napkor), Szmolinka (Napkor), Benyiczky (Miskolc és környéke), Juhász (Miskolc) családnevekkel kutatásai során és megosztaná velem nagy örömmel venném. Cserébe remélem én is új adatokkal tudok majd szolgálni.
Benyiczky és Juhász ággal egyáltalán nem tudtam sajnos haladni. Sajnos mikor lehetőségem lett volna nagyszüleimet faggatni róluk nem tettem meg.
Remélem talán ezen a fórumon, találok róluk és további felmenőmről valami, olyan adatot, ami elősegíti a további kutatást.
Szia! A colonus a telkes jobbágy latin elnevezése volt, aki egy egész vagy fél jobbágytelekkel rendelkezett. Akinek kevesebb volt az volt a zsellér latinul inquilinus.
Köszi, ez igen szépen meg van fogalmazva. Viszont arra lennék kíváncsi, hogy ez az egy év mit jelent, mennyire volt bebetonozott szabály? Egyszóval minden településen így volt? Asszem valahol 3 évet is olvastam...
Az említett ősömet halálakor 'Colonus"-ként temették, bár akkoriban sokaknál írták ezt a foglalkozást.
Nem arra gondoltam, hogy a gazdálkodó egész nap csak vakarászta magát, arra szerettem volna kilyukadni, amikor azt írtam, embereik is voltak a különféle munkára, és nem ment el az idejük földjeik, állataik stb. gondozására, hogy munkamegosztás szempontjából előnyösebb helyzetben voltak, és a falubírói teendők ellátásakor ez is mellettük szólhatott.
Mivel az én egyik ősöm is volt bíró, és akkora szerencsém van, hogy ezen településnek (Pilismarót) a történelme szépen fel van dolgozva, betekintést nyerhettem ebbe a bizonyos munkakörbe.
"A jobbágyok közül egy évre választották a főbírót, a törvénybírót, a 4 esküdtet. Kisbíró is volt. Az elöljáróság egyik fontos dolga a tiszttartó utasításainak végrehajtása volt. Robotra kellő számú jobbágyot mozgósítottak, szervezték a terménybegyűjtéseket, a pénzadó befizetését, a beszállásolt katonák elhelyezését, intézték a katonaállítás ügyét, részt vettek a határjárásokban, tanúkihallgatásokban stb.
Lehetőségeik szerint a falu érdekeit is képviselniük kellett. Panaszlevelek megíratása, egyezkedés a tiszttartóval, a priorral, a megyei tisztségviselőkkel stb. Szervezni a falu életét, rendjét, békességét, ugyanakkor parasztként saját földjét művelni is, nem volt könnyű, egyszerű feladat. Kisebb vétségekben, vitákban a tiszttartó egyetértésével a bíró ítélkezett, büntetéseket, pénzbírságokat szabhatott ki. Irányító munkájuk miatt adókedvezményt /pl. a robotban/ kaptak."
Itt a vagyon az egésztelkességben merült ki, mindenféle nemesi mivolt nélkül. Ebből kifolyólag saját maguk is "túrták a földet", de tény, hogy szerződtettek szolgákat.
Ha jól emlékszem egyszer már belinkeltem a latin-magyar törvénykezési műszótárt, de itt van még egyszer. Ennek a végén láttam meg ezt a csemegét. Egy szép szemléltető ábra a rokonsági szintek megnevezésére, 1845-ből. Érdekes.
Aki gazdálkodó, az nem mással végezteti el a munkáját. Miért is engedné át a gazdaságát. Pont azért választották bírónak a tehetősebbek közül, mert aki képes a sajátját jól működtetni, attól elvárható, hogy a közösségét is képes. Egy faluközösség pontosan tudta, hogy kitől mi várható el. Ne haragudj, de erősen osztályharc izű volt a falubíró tevékenységéről irott feltételezésed. Ettől függetlenül nyilván voltak, lehettek emberei, pontosabban alkalmazottai, akiket megfizetett a gazda a munkájukért. Nem lenne haszontalan, ha valaki olyan linkeket is megosztana velünk, amiből tanulhatnánk eleink életmódjáról. Bár Jókai, Móricz tett ennek az ismeretnek az érdekében valamelyest.
Ma halottam fél füllel a Sirjaik hol domdorulnakban, hogy elkezdték az első vh-s hősi halottak adatbázisát készíteni. Ha minden igaz 2018-ra fog elkészülni.
Hátránya, hogy csak a név szerepel, de ha jól olvastam, az oldalon található e-mail címen lehet több adatot kérni a személyről. A http://nemfelejtjuk.blog.hu/ kifejezetten az első vh-ban elesett hősi halottakról szóló oldalon más országok haditemetőinek adatbázisai is megtalálhatóak emellett. Nem szabad hamar feladni a keresést az anyakönyvekben, még az 1954. (!) évi egri halotti anyakönyvben is láttam első vh. idején elesett katonát, persze ez extrém esetnek számít. De születési anyakönyvekben is találtam bejegyzést az apja halála után született gyermeknél. Ha megtaláltad, és a halálát december 31-ére teszik, akkor valószínűleg nem azon a napon, hanem valamikor korábban hunyt el.
ha szerencséd van, a HM Hadtörténeti Múzeum és Levéltár tud segíteni - minél több adatot kellene megadni nekik (név, születési hely, idő, egység, halálozás ismert ideje esetleg Itáliánál pontosabb helye.
Elképzelhető, hogy a születési, vagy utolsó ismert lakóhelyén is anyakönyvezték a halottiban í8ennyire engem nem érintett még, illetve dédapám esetében megelégedtem a katonai anyakönyvi bejegyzésselí9, de ne csak az adott dátum környékét nézd át, hanem minimum még két évet, mert volt, hogy évekkel később jegyezték be a fronton elesetteket.
Abban tudsz nekem segíteni, hogy az I.VH-ban elesett ősöm halotti anyakönyvi bejegyzését hol találom meg? Annyit tudok, hogy mikor halt meg kb. és hol (Itália). Budapesten született. Elképzelhető, hogy budapesti halotti anyakönyvben megtalálom a bejegyzést? Ha igen, akkor vajon melyik kerületben (ott ahol született)?
Valószínűleg az Alphabetisches Verzeichnis der in den Verlustlisten-ben találtad meg a nevet, és ez esetben ez azt jelenti, hogy az 1915. október 16-i azaz 294. számú (az első oldalon mindig szerepel a dátum és hogy hányadik szám) Veszteséglistában lesz a katona.
Ha pedig az 1918-as A Magyar királyi Honvédség és Csendőrség Névkönyve 1918"-ban akarsz keresgélni, nekem is ugyanaz jött ki, de itt könnyebb benne keresgélni:
Köszi, így már sikerült. Kérdés azonnal merült fel: ha a verlustliste-re kattintok, ott a név mellett van egy oszlop, hogy verlustliste nr, jelen esetben 294. Ez mit jelent? Minek a 294. oldala v hol ő a 294.? Tovább lehet itt lépni?
A másik, hogy ha A Magyar királyi Honvédség és Csendörség Névkönyve-re lépek, ezt hozza be:
* Periodical: A Magyar királyi Honvédség és Csendörség Névkönyve * ISSN: 0201-2251 * Periodical Volume Date: 1918 * Page Reference: 886. 886 887. 887 888. 888 889. 889 890. 890 891. 891 892. 892 893. 893 894. 894 895. 895 896. 896 897. 897 898. 898 899. 899 900. 900 901. 901 902. 902 903. 903 904. 904 905. 905 * Aritcles of Utilization: The National Library of the Czech Republic offers an access to digitalized documents only for noncommercial, scientific, educational objects, and only for personal needs of users. The part of digital library documents is under the Authors� Act. A user is obliged to abide with the Articles of Utilization by using of the digital library of the NL of the Czech Republic and by copy generating of a section of any digitalized document. The Articles of Utilization have to be a component of every made copy. A next copying of digital library materials by arbitrary way is not possible without a written agreement of the NL of the Czech Republic. File download (pdf) (Generating and downloading can take several minutes)
Ha letöltöm a pdf-et, kapok egy 21 oldalas cseh nyelvű szöveget, ahol minden egyes oldalon ugyanaz a két sor ismétlődik csehül, de semmi név, vagy felsorolás. Mit rontok el?
Nem szerepel, csak hasonló vezetéknevűt látok, de ő mire '44-ben meghal, már jóval 50 felett volt, nem hiszem, hogy ugyanaz lenne, csak elírták volna a nevét. Csizmadia Mihály volt az "enyém".
Valóban, 1891-ben születettnek írják. '18-ban így volt 27 éves, ami reális, csak az 52 éves özvegyhez fura. Egy repülős gondolnám, akkor is "celebebb" volt egy sima gyalogosnál, biztos tetszett a korabeli lányoknak is. :)) cs. és kir. repülőezred 2. századbeli tizedes, szó szerint ez van beírva. Azt persze én nem tudom, hogy precíz adat-e, vagy laikusforma. Számos hasonló katonaházasság volt akkoriban, sorra vannak a könyvben, majdmind különböző egységnél volt, ilyenek pl: kiképző altiszt a cs. és kir. 34. gyalogezredben. Csizmadia Mihálynak hívták, és református volt.
Ha még érdekel a sztori (és hát nekem nagyon izgalmasnak hangzik :)), akkor esetleg itt érdemes lehet megkeresni, szerepel-e a vőlegény az elesettek listájában. (nem tudom, mennyire pontos ez az összeírás - jó, persze, semelyik veszteséglista sem lehet teljeskörű ...) Nyilván ha később nyilvánították holtnak, akkor ez nem segít, de egy próbát talán megér.
A bal oldalon találsz olyat, hogy PDF és mellette Create, arra kattintasz (csak figyelj a max. 20 oldalra) pdf formátumban bejön, nem is kell telepíteni a bővítményt. Ha mégis DjVu-ban szeretnéd megnézni, azt hiszem innen töltöttem le: http://www.caminova.net/en/downloads/download.aspx?id=1
Ez egy egészen jó meghatározása a falubírónak. Több helyen is olvastam, hogy a falubírónak nem kellett adót fizetnie, ez is elég vonzóvá tehette a posztot. Gondolom mivel a gazdagabb rétegből kerültek ki, embereik is voltak a különféle munkára, és nem ment el az idejük földjeik, állataik stb. gondozására.
Prelleg, még nem adtam fel, hogy esetleg találok vmi információt két, az I.vh-ban elesett ősömről. Megnéztem az ajánlott linket, a Nachrichten über Verwundete und Kranke ausgegeben am (röviden Hírek a sebesültekről és betegekről) -t, és olyan problémám van, hogy azt írja ki a találati listára, ha kattintok, hogy a tartalom megtekintéséhez bővítmény szükséges, de amikor rákattintok, hogy telepítse a szerinte szükséges bővítményt, azt írja, hogy nem található bővítmény. Így hiába találtam névre néhány adatot, nem tudom megnézni. Mit tudok tenni?
Ha arra gondolsz, hogy a repülőgép pilóták közt voltak-e 50 év körüliek is, azt kell mondanom nem. Megnéztem az OMM ászainak születési idejét, és a legidősebb is 1882-ben (a döntő többség 1890-ben vagy az után) született. Ha tényleg elírták volna az életkorát, akkor is, hiába nem csak repülőpilótákból álltak ezek a századok, inkább a népfelkelőkhöz került volna. Biztos, hogy a cs. és kir. repülőezredben szolgált? Szerintem nem volt ilyen nevű alakulat (persze ez semmit sem jelent). A korkülönbség pedig annyira nem számít én már ennél jóval nagyobbal is találkoztam.
Csonkaréti Károly: A császári és királyi légierő. Hajja és Fiai Könyvkiadó, 2008.
Czirók Zoltán: A magyar repülő csapatok 1918-1919. évi történetéhez. In: Hadtörténelmi Közlemények 2009. 3. szám
Köszönöm a választ és hogy értelmet adtál a kérdéses szónak.
A történet háttere, hogy a szajoli nemesek feje felett, befolyással visszaélve Deveki (máshol Demki) András és Koromsai (Koromzai) János megpróbáltak nádori adománylevelet szerezni a falura, magszakadásra hivatkozva. A szajoliak védelmében Czeglédy Albert egri nagyprépost, akkor már kinevezett pécsi püspök ugyanazon a napon Jászón két levelet fogalmazott meg. Egyiket Esterházy Miklós nádornak (ő a kérdéses "Palatinus úr"), a másikat Lósy Imre esztergomi érseknek -- ez utóbbiban van a vizsgált szó. Érdekes, hogy míg az előbbi levelet aláírta, a másikat -- úgy látszik -- elfelejtette aláírni. Mivel a kérdéses nemesek életét más iratokból is ismerem, úgy gondolom, nem koldulásról lehet szó az esetükben. Én azt a kifejezést megholdulásnak, vagyis meghódolásnak, behódolásnak értelmeztem, vagyis el kellene fogadniuk, hogy már nem saját maguk urai, adófizetéssel tartoznának az új földesuraknak. Az ügy azonban sikerrel végződött, de nem értem, hogyan is tudták magukat megvédeni. Olyan okleveleket mutattak be 1277, 1339 és 1412 évekből, hogy az azokban szereplő nemesekkel még részben sem egyeztek az 1640 körül Szajolban élő nemesek nevei. 1665-ben már nem jártak szerencsével. Az előző próbálkozóknál még befolyásosabb Bory György megszerezte a nádori adománylevelet Szajolra. Kevésen múlt, de az elköltözés helyett a szajoliak visszavásárolták a falut és királyi adománylevelet is szereztek. Ha ez nem így történik, vagyis nincs az adománylevél, akkor minden bizonnyal a családom múltja is réges-régen feledésbe merült volna, és én sem foglalkoznék most családfakutatással. :)
Mivel ez a levél 1641 októberében kelt, így nyelvezetében a barokk kor nyelvhasználata érvényesül (a közigazgatás és hivatali levelezés szép példája egyben, amikor egy magyar nyelvű levél egyszer csak 'átmegy' latin nyelvűbe, nem csak egyes szavak használatában, hanem latin szófordulatok gyakori használatával)
Ahogy a Magyar Nyelvőrben írja Szabó Zsolt egy zenei példán - "az elnevezéssel együtt a fogalom is megváltozott. Az egyes fogalmak magyarázatában az adott kor szemléletének egy része rejlik, etimológiájuk pedig a kor zeneesztétikai magyarázatához segít hozzá. A fenti példánál maradva, a tenor igei alapszavának jelentése: tartani, hordani (lat.) Ez nem csupán annyit fejez ki, hogy atenor (legalábbis akkor) a legalsó szólam, hanem hogy a tenor a zenei szöveg támasztéka, alapja, egyben a fődallam, amelyhez a többi szólam íródott, nem pedig fordítva.
Olvasatomban ez azt jelenti, hogy az a panasz, amit most le fog írni, az a levél alapgondolata, lényege. Elolvasva a levelet, ez egy oltalom ill. támogatáskérő levél, melyet koldulásra kényszerített nemes emberek ügyében írt a szerzője egy bizonyos palatinus úrhoz (magához a nádorhoz?, előző lapon kiderül): most jelzi a problémát, és kéri, hogy ezek a sérelmet szenvedettek majd fodulhassanak hozzá.
A mondat mai nyelven így hangzik:
" Igen nagy injuriájuk (jogtalanság, sérelem) vagyon ezen katólikus nemes emberek(nek), amint Nagyságod megérezheti levelük <tenorábúl> Füleken lakozó Deveki András és Korombai János nevű nemes emberek kértek meg per defectum seminis (a nemzetség magvaszakadtával) azon Szajol lakos(ok) nemes földöket, és noha immár iteratis vicibus (több ízben, többször) találták meg őkegyelméket, hogy ők nemes magyar szabad emberek legyenek és indirekten kértek, teg(y)em meg mindazonáltal annak helyt nem adván contra omne jus et aguitatem (minden joggal és szemben) kötelességük alatt kényszerítik őket, a megkoldulásra, és immár némelyeket közülük megfogván tömlőcöztek és tartottak fogva, amig akarták contra progativam nobi ......
A közepe számomra így elsőre nem érthető, de a panasz, hogy nemes embereket koldulásra kényszerítenek, ők ezt elpanaszolják, s most tőle a szerzőtől kérnek támogatást (kapcsolatot), hogy panaszukkal ők is a címzethez fordulhassanak (aki befolyásos, esetleg döntő ez ügyben, tud valamit tenni, s aki majd reményük szerint megszünteti ezt a sérelmet - amint megfogalmazza a szerző ezt az ominózus mondat előtti mondatban a lap tetején).
Szóval, a tenor itt valami olyasmit jelenthet, hogy levelük lényege, tartalma, 'alaphangja'
A "Levelekk" után milyen szó van? (Arról szól az irat, hogy valaki tájékozódhat bizonyos levelek tartalma által egy probléma ügyében.) Nem tűnik olvashatatlannak, de elbizonytalanodtam.
A faluban, ahol keresgetek, nem sok izgalmas folyhatott, vagy legalábbis az anyakönyvek meglehetősen egyhangúak: Antal András elvette Bocsi Borbálát, és Bocsi János elvette Antal Rozáliát, ez sorakozik vég nélkül. Ezért is tűnt fel amikor a megyeszékhelyről származó 52 éves özvegyasszony hozzáment a 27 éves, cs. és kir. repülőezred 2. századbeli tizedeshez. Neve szerint ő sem lehetett őslakos. :) A tanúk is az ország átellenes végéből voltak, gondolom, bajtársak. A menyasszonyt le tudtam ellenőrizni, tényleg annyi idős volt, de hogy miért költözött a faluba, nem tudom. A repülőst is helyi lakosnak írták, bár volt már korábban olyan bejegyzés katonánál, hogy egyébként lakik amott. Sajna itt nem írták, és az adatai alapján sem találtam meg. A megjegyzés rovatban két UB-s szám is szerepel 1922-re. Mindketten meghaltak? Elváltak és az egyik meghalt? a helyi halálozási akv. nem tartalmaz semmit róluk '22-ben. Milyen romantikus sztori lehetett? Kár, hogy akkoriban ilyen kis helyen nem volt még helyi Blikk :) De lehet, hogy a vőlegényhez hibás születési időt írtak... Végülis a háború utolsó évében már mindenkit behívhattak... Vagy pont repülősökhöz nem tettek időseket?
A másik: direkt tettem egy próbát, egy évben leellenőriztem az Antal Andrásnak születetteket. 7 db, amikor a születések száma 200 alatt van. A tanár bácsinak nagy élmény lehetett. :) Nem csoda, ha mindenkinek rémes ragadványneve volt, még a háborús emlékműre is fel vannak vésve.
Teljes filmről a reprográfiai szolgáltatás keretében lehet saját részre másolatot készíttetni a MOL-nál (fekete-fehér másolat filmről -filmre). A kérést az okut kukac mol pont gov pont hu címre kell elküldeni a filmszámok pontos megjelölésével. Úgy is lehet, hogy csak a film egy részét kérem (ha pl. két település is van az adott filmen, stb.), de pontosan kell megjelölni. Amikor én rendeltem tőlük kb. két éve, volt egy kis félreértés a filmszámokkal, de e-mailben tisztáztuk, és csak akkor másoltak, amikor az egyeztetés után teljesen egyértelmű volt, mely filmeket kérem. Pontosabban az egyeztetések után küldtek egy árajánlatot végleges összeggel, és csak annak elfogadása után másoltak! A szolgáltatás díjai itt találhatóak, ha jól látom, most 50 Ft/felvétel + áfa. (emlékezetem szerint kb. két éve jóval olcsóbb volt) Az elkészült másolatot utánvéttel postán küldik a megadott címre.
Amikor rendeltem, azt mondták, cd-re nem tudnak írni teljes filmet (azóta akár változhatott is). Kérdés, hogy mit kezdünk otthon a mikrofilmmel? Vannak olyan cégek, akiknél megoldható a mikrofilm digitalizálása. Egyeztetés után levélben elküldtem a filmeket egy ilyen cégnek, akik (akkor) kb. 40-50 Ft/felvétel áron digitalizálták, és szintén levélben visszaküldték nekem a filmeket és a képeket DVD-re írva.
Persze erősen ajánlott előtte alaposan átgondolni, megéri-e mindez anyagilag? A válasz általában NEM! Én tudtam, hogy szinte minden ágon egy plébánia területén kell kutatnom az anyakönyvezés kezdetéig. A MOL-ba eljárni a távolság miatt sem tudok, a megyei levéltárba is utaznom kell, meg aztán munkaidőben nem is érek rá erre. Ha kiszámolom, hogy hány alkalommal kellett volna utaznom, filmet lekérnem a megyei levéltárba, mire megtaláltam volna kb. 170 ősömet, akkor talán megérte anyagilag is. Persze megbízhattam volna abból a pénzből profi kutató céget is (bár nem ismerem díjaikat), de akkor hol marad a kutatás élménye? Levéltárba járva felét sem találtam volna meg őseimnek, mert nem egy olyan pont volt, ahol több részinformációból következtetve, sokadik keresés után tudtam továbblépni. Még most is van ilyen pont, ahol ez vár rám, de ha van fél órám, bármikor leülhetek a gép elé, és utána tudok nézni annak, amit szeretnék.
Ha csak az anyagi részét veszem alapul, akkor nem is lehet ez rossz megoldás. Egy oda-vissza ut nekem BP-re, ha vonat-buszt veszek alapul legalább 8 ezer ft. Igaz azt nem tudom, hogy mennyi adatot és mennyiért írnak ki DVD-re.
judex pagi: falu bírája. A fordító kerületi bíró-ja is megállná a helyét (pl.: magister pagi kerületi elöljárót jelent), de ez esetben a faluról van szó.
Keress rá a MOL honalpján, milyen feltételekkel másolnak DVD-re.
Egy-egy képet a kutatónak személyesen kell kikeresnie és beszkennelnie az erre rendszeresített gépen, azt tudom.
Teljes filmről nem tudom, mi módon lehet digi másolatot kérni, de feltételezem, megoldható az is, ha megfizeted.
Két éven belül tervezik ugyanakkor a filmek elérhetővé tételét digitalizálva - a szkenner megvan már, hogy milyen tempóval dolgoznak és milyen feltételekkel fogják elérhetővé tenni, az még rejtély. (és persze az is, hogy a két év az hányszor két év lesz :) )
Egy 1795-ös halotti bejegyzésben szereplő foglalkozás, a 'Judicis pagi' valami kisbírót jelent? A szótár 'Judicis pago'-ra kerületi bírót dobott ki, de önmagában a 'pago'-ra meg falut találtam. Akkor csak simán a falu bírája?
Kérdem a hozzáértőket, mi a vélemény az alábbi két bejegyzésről? Sajnos csak ennyit tudok a nevezettekről. Lehet ismételt házasság, vagy inkább apa és fia?
Alsószőlős, 1794 bőjtelő hava (febr) 26, ns. Pompos Mihály és ns. Kováts Erzsébet köt házasságot.
Besei nemes Pompos Mihály és Kováts Erzsébet (Ződ János özvegye) házassága: POZBA, 1815. jan. 17.
Megoldódott a dolog, két Mihályról van szó, és véletlenül mindkettőjük felesége Kováts Erzsébet. Kicsi a világ.
Köszönöm a választ. Én is furcsállottam, hogy esetleg otthoni használatra is megoldható. Amíg az ember nem lát, nem próbál ki valamit, megeshet, hogy "bugyuta" kérdéseket vet fel.
A MOL mikrofilmek a legközelebbi levéltáron keresztül kölcsönözhetők egy hónapos használatra, és az adott levéltár kivetítőjén keresztül kutatható. Nagyon hasznos szinte kihagyhatatlan, 3-4 eFt-ba kerül a kölcsönzés, egyszerre maximum 5 filmet lehet kérni, amire néhány hetet kell várakozni.
"Kérdésem az, hogy a MOL-ból lehet kölcsönözni mikrofilmet otthoni használatra is?"
Van otthon mikrofilm olvasód? Különben bajos lenne. Másrtészt természetesen nem vihető ki a mikorfilm MOL-ból. Amikor azt írta egy hónapig nála volt azt úgy kell érteni, hogy kikéred a filmet, ha megkapod a kutatóteremben a mikrofilmolvasók segítségével tanulmányozhatod. Ha nem értél a végére akkor jelzed, hogy nem adnád le, hanem kérsz egy kulcsos szekrényt amiben tárolod, és akár nap mint nap nézegetheted az olvasóteremben, aztán ha eljövel a 30. nap akkor le kell adnod és újra ki kell kérned, ha más is kérte lehet Te vársz egy hónapot mire újra kezedbe kaphatod
Ma úgy tűnik kissé megfáradt a cemla.com, nem akar működni. Mintha azt olvastam volna rajta, hogy ezek az utaslisták digitalizálásra kerültek, de az oldalon viszont nem találtam őket, szerintem nincsenek rajta, egyelőre ez a végállomás. Ennél sokkal jobb a helyzet a brazil bevándorlással.
Ha még érdekelnek az első világháborús kiadványok, visszaolvastam a fórumon (7713., 7717., 7738., 7757. és 7776. hsz.-ok, sokat lehet belőlük tanulni az adatbázis kezeléséről) és megtaláltam a Cseh Nemzeti Könyvtár adatbázisát (Kramerius: http://kramerius.nkp.cz/kramerius/Welcome.do). Két kiadvány is hasznos lehet a számodra. Verlustliste ausgeben am (röviden Veszteséglista): http://kramerius.nkp.cz/kramerius/PShowPeriodical.do?id=23834&it=0
Nachrichten über Verwundete und Kranke ausgegeben am (röviden Hírek a sebesültekről és betegekről):
Lehet hogy nincsenek feltöltve, de lehet hogy mind be van digitalizálva. Vagy legalábbis amihez sikerült hozzájutni arra az van írva, hogy 1961-ben digitalizálták. Mondjuk nem tudom akkor hogyan volt képes rá már a technika.
A lakcímjegyzékben csak a családfő van feltüntetve.
A FSZEK-ben és az OSZK-ban is van több évről, meg kell nézni a keresőikben a pontos éveket, de kb. 1891-1928 között, elég sok hiánnyal.
A bejegyzések alapjául szolgáló bejelentési nyomtatványokból (amit az egykori Bejelentési Hivatal kezelt) mára sajnos semmi nem maradt fenn a MOL és a BFL tájékoztatása szerint...
Pedig ha azok osztrák mintára készültek, tartalmazták a családfő nevét, születési helyét, idejét, foglalkozását, a vele élő családtagok nevét és korát (vagy születési dátumát), mikor költözött az adott címre és mikor ill. esetleg hová költözött onnan.
Szóval jó kis adatforrás lehetne - ha nem tűnt volna el az elmúlt évszázad viharaiban...
Kedves milyennincs! Köszönöm szépen, jövöhéten megyek vissza Pestre, és akkor intézkedek a BFL-nél.
MGHLTM!
Bármi előfordulhat :D
Most találtam rá a 1900-as bp-i lakcímjegyzékre, és ott a családból csak a ükpapám van bírva, pedig addigra már dádimamám is megszületett. Nem használá(hat)ták addigra azt a lakást, vagy csak a lakás tulajdonosa van benne a jegyzékben?
Én még soha nem voltam a MOL-ba, ez betudható a nem kis távolságra a lakóhelyemtől. A másik ok, hogy igazából mostanában vettem egy nagyobb fokozatot a kutatás terén, Kérdésem az, hogy a MOL-ból lehet kölcsönözni mikrofilmet otthoni használatra is?
Sajnos a familysearch.org oldalon az evangélikus adatok még mindig nincsenek feltöltve. Csékút evangélikusai az ajkai mikrofilmen vannak (A2594), egy hónapig nálam volt, de már visszaküldtem a MOL-ba. Egyik érdekesség, amit találtam, hogy amikor a németek áttelepültek, kezdetben elég belterjesen házasodtak. Egyik ilyen kapcsolat, amikor két Tollner fiú Fürszt lányt vett feleségül, a Tollner lány pedig Fürszt fiúhoz ment hozzá. A Tollner később vagy Toller vagy Tolner változatban is előfordul, de egy helyen még Tzollner variációt is találtam.
Az adott ipartestület anyagaiban a Fővárosi Levéltárban benne lesz, hogy melyik mester melyik évben kiket fogadott fel segédnek. Magam lapogattam ilyt Szolnokon. A peh az, hogy el kell találnod a fondjegyzék alapján, melyik ipartestület (talán leginkább az IX.240 lehet a fondjegyzékszáma, azon belül is a IX.240.c, a Mester-segéd- és tanoncnyilvántartások)
Az én ükapám Pászti Miklós Úriszabő volt és 1890-től 1899-ig az Izabella utca 12-ben lakott :-) Lehet öregeink néha betoltak egy felest a söntésben??? És az én esetemben a mai Izabella utca az ami akkor ia az volt a VII kerületben.
CSékúti Tolner????? Kutatom őket én is feleségem ágán! Vannak érdekes adataim helyi idősektől és földhivatali doksikból. Egyelőre több család is van aki csékúti Tolner leszármazott de nem tudok kötük kapcsolatot. Az Ótemetőben is nyugszik Tolner is meg egy Tulner is!
Kérdés első fele: úgy emlékszem, a Budapest teljes utcanévlexikona c. munkában lehet utánanézni az ilyen adatoknak. Ha máshol nem, hát a FSZEK Budapest-gyűjteményében biztos megvan.
Sziasztok! Ükszüleim 1896-os házasságiját megtaláltam familysearch-ön. Ükpapám címe: Bp. Izabella utca 35., foglalkozása pedig műlakatos segéd. Az lenne a kérdésem, hogy ez az Izabella utca ugyanaz, mint a mai, illetve nincs valami adatbázis/tanulmány ahol utána lehetne járni, hogy kinél volt segéd, vagy valami. (Google-n próbálkoztam, de nem dobott ki semmi hasznosat, vagy én kerestem rosszul)
Ha más lehetséges feleség-jelöltet nem találsz, én elfogadnám. Az Istokovitsiana az Istokovits ragozott alakja (mint pl. Acta Rakocziana) és az uxore pedig ablativusban áll. Az már más kérdés, hogy miért nem özvegynek írták és, miért nem szerepel a leánykori név. Talán majd valaki, akinek több tapasztalata van nálam a katolikus anyakönyvekkel kapcsolatban, ezekre is választ tud majd adni.
Ugyanazon a napon, amikor kérdezted, a geni.sk-n is szóba jött az Argentínába való emigrálás http://www.geni.sk/forum/hladam-predka/emigracia-do-argentiny/#p889, és duros be is linkelt (4. hsz.) egy keresőt. (Ha egy itteni kutatótársunk volt olyan kedves és ő kérdezett rá náluk, hogy később ide is belinkelje, akkor elnézését kérem, hogy én írtam le hozzászólásomban).
Köszönöm szépen a válaszodat! Ez nagyon érdekesen hangzik és talán helytálló lehet az én ősöm esetében is. Nagyon sokat segítettél, mert ez több dologra is választ ad számomra! Pl. így már érthető, hogy napszámos fiából hogy lesz birtokkal rendelkező ember. Köszönöm mégegyszer!
Ha jól tudom, a II. vh. során egyes hadifoglyoknak lehetőségük volt (ideológiai vagy más okokból) átállni a Vörös Hadseregbe -- annak mindenk előnyével és hátrányával együtt. Lehet, hogy itt is ilyen emberekről volt szó.
Nézegettem Debrecen anyakönyveit és van egy ilyen kategória, hogy hadifogoly halottak. Több katonának magyar neve van, de oda van írva, hogy az orosz haderőhöz tartozó katona. De hogy lehet orosz, amikor magyar neve van?
Ismerem egy olyan rokont kb. az általad jelölt időszakból, hogy egy gyermektelen rokon házaspár "örökbe fogadta". Azért az idézőjel, mert a saját szülei vígan éltek, de a így a gyermektelen pár földjeit megörökölte, de az volt a feltétel, hogy a nevüket vigye tovább.
Az egyik dédszülőm 1911-ben született, a gyermek utóneve, neme, vallása résznél ennek megfelelően csak Józsefként van feltüntetve. Mindkét szülő neve (K. György és S. Anna) szerepel aztán az utána következő résznél, tehát azt gondolná az ember, hogy az édesapa családnevét örökölte a gyermek is. Két évvel korábbról megtaláltam a szülők házassági anyakönyvi kivonatát is, dédapám születésétől egy évvel pedig megszületett az öccse (ezt az utóbbi infót egy hadisírokkal foglalkozó oldalon találtam).
A helyzet ott lesz számomra nagyon furcsa, hogy a dédim családneve az 1937-ben kelt. házassági anyakönyvi kivonat szerint S. József (nem pedig K. József), tehát az édesanya ágáról jön. Ismert a pontos születés, két évvel az esküvő után jött világra, ismert a bejegyzés ideje, mindkét szülő neve, semmilyen fura megjegyzés nincs az anyakönyvben, a testvére egy évvel fiatalabb és K. családnévvel szerepel, stb... szóval elég furcsa, hogy ő az édesanya családnevét viseli, holott az anyakönyvi kivonat szerint semmi nem indokolná. Ennek a helyzetnek a megértésében kérném a segítségeteket. Valakinél hasonló szituáció a családfában? (Dédapám elvileg nevelőszülőkhöz került, de ez még nem indokolna egy névváltást az anyai ágáról.)
A betelepült németekkel kapcsolatban ajánlom neked kerub 326. hsz.-át és skoumi 8362. hsz.-át.
Igen csak a tisztek vannak felsorolva, a kitüntetéseik, és persze az egységeik, sajnos altisztek és közlegények nem. Szerintem is meg kell lenniük a levéltárakban a szabadságos katonák papírjainak, ha másnak nem is, a kezességvállalásnak igen. Nem gondolom, hogy a szabadságos katonákra vonatkozó szabályok sokban változtak volna a XIX. sz. végre a XVIII. sz.-hoz képest.
Van valakinek tapasztalata a Hírek a sebesültek és betegek kiadvánnyal, illetve a bp.-i hadikórházakkal kapcsolatban? Úgy tűnik, hogy az egyik ősömet megtaláltam a Nachrichten über Verwundete und Kranke ausgegeben am 11./11. 1916. (Nr. 518.)-ban. A budapesti Landwehr-Garnisonsspitalban hunyt el és a Kőbányai Temetőben lett eltemetve még 1914-ben. A kőbányai temető az Újköztemető, vagy egy másik? A kórház pedig melyik lehet? A 16. vagy 17. számú helyőrségi kórház esetleg egy harmadik? Ezek helyileg hol voltak? Ha Budapesten halt meg az illető miért csak két évvel a halála után lett bejegyezve, és ilyen esetben melyik évben érdemesebb keresni? Több alkalommal is találkoztam olyannal, hogy (valószínűleg) a születési dátumot elírták. Ez mennyire jellemző a kiadványra?
Akkor az ötlet elvetve... Nem tudtam, hogy ennyire kényes, csak azt nem értem ha valai kikerül a netre akkor miért nem lehet továbbadni, na de mindegy.
Azt nem tudom milyen a feldolgozottsági szintük, de ahogy olvasom folyamatosan töltik fel az adatokat. Talán szerencséd lesz és Argentínából átment az Egyesült Államokba.
Azt tudja valaki, hogy egy kivándorolt őst, hogy lehet felkutatni? Vöröskereszt, vagy valamilyen szervezet foglalkozik ilyesmivel? A célállomás Argentína Buenos Aires, 1948-ban. Egy-egy bevándorlási dokumentumot hogy lehet "megnézni"? Vagy ez ekkora távolságban lehetetlen?
Illetva Kanadára vonatkozóan van valami Ellis Island-hoz hasonló oldal?
köszönöm szépen az igazán alapos választ. Belenézegettem az évkönyvekbe, de a lehetséges évjáratokban sajnos nem találtam a keresett személyt (nem titok, Deák Sándor az, 1845-ben született). Csak röviden, kb. mit lehet tudni ezekről a könyvekről? Gondolom csak a vezető réteg van csak felsorolva a hadseregből. Vagy talán mindenkit feltüntettek benne?
A leváltarak közös keresőjében találtak viszont tényleg nagyon érdekesek, kár, hogy időben távol van. De ha ilyen részletes történetek fel vannak jegyezve, akkor később is feljegyezhették ezeket.
több jogot is sért (pl. szerzői és szomszédos), melyekért komolyan megütheti a bokáját mindenki, aki használja (és terjeszti) - és nem csak a magyar jogrend szerint.
nem beszélve arról, hogy a tömeges használatának eredményeként akár szankciók is felléphetnek szolgáltatói oldalról, amelyeket azután mindenki megszív.
szeretném felhívni a kedves "haszonlesők" figyelmét, hogy ezt a fórumot onnan is olvassák, sőt írnak is rá olykor...
Igen... de a Szabóknál valahogy Martonvásárra vezetnek a nyomok, míg a Pintéreknél Pázmándra.
De akár lehetett Pázmándon is abban az időben egy Szabó József-Pintér Erzsébet pár, csak ennek valljuk be, kicsi a valószínűsége. Inkább hajlok arra, hogy csak egy ilyen pár létezett azon a környéken és az első négy baba megszületett Pázmándon, majd áthúztak Martonvásárra és ott megszületett az ükapám és húga.
Lázárokból baromi sokat találtam, a szépapa Lázár Sándor, felesége Szabó Judit. (ref. mindkettő)
De egy rakat Lázár Sándor van Kuldón is. :) Az ük Lázár Julianna 1869-es.
Egyébként én Monostorpályi anyakönyveit tudom egyelőre felajánlani, de tervbe van véve hogy a közeljövőben leszedem még ezen településekét is: Létavértes, Hosszúpályi, Kokad, Álmosd.
A Lázárok valamennyien Kuldóiak és reformátusok voltak. (köztük nemes Lázár Péter is, aki gyalogosan megjárta Bécset, hogy a királyi udvarnál a templomépítési engedélyt kieszközölje.)
Akár a weblapomon is csinálhatnánk a linkeknek egy külön fórumot, ha itt nem megy a dolog és akkor mindenki le tudná szedni magának amely település érdekli.
Egyébként pedig egyszerú a dolog, mert bármely fájlmegosztóra fel lehetne tölteni a letöltött képeket, data.hu-ra is esetleg, de hogy ne csesztessen senki sem talán a medifire lenne most a legjobb megoldás. 200 MB-os darabokban simán fel lehetne tölteni őket aztán meg csinálni egy oldalt, ahova kitennénk a linkeket. Vagy ha itt az indexen nem lehetséges szívesen bevállalom a weblapomon is akár. Sőt lehetne csinálni neki egy külön fórumot is akár.
Pintérék tuti nem gyúróiak, csak odakeveredtek valahogy. :)
Valószínűleg Pázmánd lesz.
Szabó és Lázár csak úgy hemzsegnek Kuldón (ma már ugye Gyúró), de a civilből ami kiszedhető azt már letudtam.
Pintér Erzsébet és Szabó József a szépszülők ezen az ágon, ük: János és Mária (Martonvásárhely), egy ugyanilyen nevű pártól még van 4 gyermek Pázmándon. (korábbról)
Egy Pintér Erzsébet nevezetű hölgyemény 88 éves korában meghalt Gyúrón (férje Szabó József).
Lehet ugyanazokról van szó (jó lenne), de ezt az egyházi bejegyzések nélkül már nem fogom kibogózni.
Érdeklődnék, hogy nem tudnak, (nem tudtok) olyan ismerősről, barátról, akinek esetleg megvan 17.-18. századi a Lenti Katolikus Anyakönyvek digitális változata?
Bár megvan a negyedévente 900 rekord, itt is no image available. De sztem online az egyházi (keresztelési) akv-ek nem elérhetők senkinek sem -- éppen az előbb számolgatott nagy méret miatt.
Lehet, azt a programot lassan célszerűbb felölteni valahova, és megadni a linket, mint egyenként küldözgetni mindenkinek:) vagy ezt tiltja valamilyen fórumos szabályzat?
Én viszont tudnék és meg is érné, ezért kérdezem a Qualified Account-al rendelkezőket, hogy ezeknél a bejegyzéseknél hozzáférnek ők a képi anyaghoz avagy nem?
Kiszámoltam... a civil anyakönyvek nagyjából 40-45 terabyte-ot foglalhatnak el a mormon szervereken. (feltételezve kb. 7,7-8 millió szkennelt doksi a vége)
Az azért nem piskóta, még 2 terás vinyóból is kéne venni legalább 20-at. :) ÉS akkor még nem beszélünk az ezt kiszolgáló számítógépről, net... bix... stb...
És csak a magyar civil cucc 45 tera... képzelhetitek mennyi a teljes archívumuk.
"látom a kiskockában a bejegyzést, de lakat van rajta."
Tudsz ilyet is mutatni? én még nem láttam ilyet. (nekem is no image available amúgy) Olyat néha kiírt a polgáriknál, hogy jelentkezzek be (sign in to view free image), de ahhoz bármilyen felhasználó jó, nem kell hozzá indexelni.
Amennyire tudom, tervezték, hogy bizonyos funkciókat csak egyháztagok és/vagy indexelők érhetnek el, de amikor legutóbb néztem a honlapjukat, azt írták, hogy jelen pillanatban nincs olyan (online) gyűjtemény, amihez kellene pontokat gyűjteni az indexelésből.
Ez engem is érdekelne. De pl miért nem csinálunk egy olyat, ha valaki letöltötte egy település mikrofilmeit akkor azt feltölteni valahová hogy mások is hozzáférhessenek és ne kelljen nekik is egyesével lementeni. Sok időt megspórolhatnánk egymásnak. Én egyelőre csak a lakóhelyemét tudtam letölteni, de ha valakit érdekelne szívesen feltöltöm. Bár arra még nem jöttem rá, hogy pl az internet explorer általában jpg-ben ment, míg a chrome png-ben de nem tudom miért. Mondjuk nálam valamiért mostanában nem működik chrome alatt a mentés másként a képre.
"A polgári lapozgatós valahogy iszonyú lassú. Valakit ott megtalálni bizonyos ismeret nélkül szinte lehetetlen. (megtalálni egy Váradi születésű Rákoskeresztúrra került, és ott házasodott rokonomat, aki Kispesten élt, és az István kórházban meghalt hááát elég bonyolult)."
Én a civileknél lehúzom mappánként az egészet. Településenként/városonként.
Most pl. Gyula jött le, 24700 szkennelt cucc, valami 18 GB volt. :-)
Viszont mivel át kell nézni az összes halottat, csak így megy, különben hónapokig ott ülhetnék a gép előtt.
Egyszer kiszámoltam, hogy hogy letöltve átlagosan (mappánként, ami ugye lehet 400 de 900 kép is!) 2,5 óra spórolható meg.
Az azért nagyon sok.
Arról viszont mondhatna valaki valamit (aki esetleg indexál nekik), hogy mi különbség van at egyháziaknál a "No image available" avagy amikor látom a kiskockában a bejegyzést, de lakat van rajta.
Ti csak az utóbbiakat látjátok? Tehát a "No image available" az Nektek sem elérhető?
Biztos lehet mappa, dosszié, vagy akármi a nagyobb tételeknek. Voltam raktáros is, és ismerek rendszerezéseket. Az ömlesztett dolog az maga a káosz.
Az átszámozást azért nem értem, mert egy működő, rendet változtat meg. Egy filmtekercs, az egy számot takar. Egy város különböző számai ugyanazon az ugrásokon lettek átmásolva. Levéltári magyarázat meg mindig van (állásfoglalásnak hívják). Különböző dolgok (árú, adat) csoportosítása a világon megközelítőleg egyformának kéne lenni. Lásd például a Vámtarifa rendszert. Egyforma koncepció nélkül igen bonyolult lenne a nemzetközi élet. Na mindegy.
Ez az egész mikrofilm digitalizálás nem is igazán értem miért olyan körülményes. Egy Canon, vagy Minolta gép vagy egy Zeutschel OM1600 (most vettek, vagy kaptak a MOL-ban) percenként 600 képet szkenner, csak adagolni kell, meg elmenteni . Néhány bárki által üzemeltetett sima laptop, vagy otthoni (nem profi) gépre Pen drive-l átvihető, letölthető. Egy sima képnézegetővel otthon fotelből pörgethető majd olyan gyorsan, mint a kutatóban a mikrofilmolvasóval. Másolható, nagyítható, elküldhető. És ez már igen sok háztartásban van.
A hozzáférés ami igazán érdekes. A mormon kereső névre, születésre, házasságra, helyre, halálra, házastársra, szülőkre való keresés lenne a legjobb. Persze akkor lenne leg-legjobb ha ott lenne a lap képe is, amit nem igazán akar megmutatni. Mert igazán sok információ ott olvasható egy egy bejegyzésen. Kár hogy csak egyháztagok férnek hozzá mindhez. Lehet sok az elírás, de érthető, idegen anyanyelvűek (esetleg valami írásfelismerő program?) csinálták. Mi inkább kapni szeretünk, majd valaki megcsinálja. Én INDEX-elek Szabolcsiakat, elég rendes %-al.
A polgári lapozgatós valahogy iszonyú lassú. Valakit ott megtalálni bizonyos ismeret nélkül szinte lehetetlen. (megtalálni egy Váradi születésű Rákoskeresztúrra került, és ott házasodott rokonomat, aki Kispesten élt, és az István kórházban meghalt hááát elég bonyolult).
Nem tudom a MOL mit fog kezdeni a digitalizált anyakönyvekkel. Ha én MOL lennék nem biztos, hogy mégegyszer megcsinálnám amit a mormonok már megcsináltak. Inkább segítenék kijavítani a hibás adatlapokat. Hasznosabb lenne. Talán letölthetővé tennék egy-egy egész tekercset az amatöröknek. Esetleg .nem álmodozom.
A szabadságos katona fogalmát nem tudnám pontosan meghatározni, de ha megnyitod a levéltárak közös keresőjét majd beírod azt, hogy szabadságos katonák és Békés-re kattintasz egy pipát, megjelenik a következő könyv: Implom József: OLVASÓKÖNYV Békés megye történetéhez II. 16951848. Békéscsaba, 1971. A 267-269. oldalakon egészen jó leírást találsz róluk.
A katonai kérdésekben pedig a sematizmusokat érdemes mindig átnézni. Stefan- 4847. és 4964. hozzászólásait alapul véve itt nézhetőek meg:
van digitális mappa - csak nem publikus. Salt Lake Cityben nyilván ezekben tárolják a digitalizált fájlokat, amiből kiszolgálják a familysearch.org-ot, nem pedig ömlesztve.
Az megint más kérdés, hogy nem minden digitális mappa képei érhetők el.
A Levéltárak a filmeket azért számozták át szvsz, mert a levéltári osztályozás nem kifejezetten egyezik a mormonok számozási rendszerével. De ha erre teker egy levéltáros, biztosan korrektebb választ tud adni.
A polgári anyakönyvek egy része is elérhető már online, elég régóta, ott nem kereshető névre az adatbázis, egyenként végig kell böngészni a képeket. Előnye ugyanakkor, hogy minden adat rendelkezésre áll (szemben az egyháziakkal, ott viszont gyorsabb a keresés, ugyanakkor nagyon sok az elírás is.)
Arról van valakinek információja, hogy a MOL-ban nekikezdtek-e már a mikrofilmek digizésének? A szkenner-vásárlásos cikkükben azt írták: március végére szeretnék beüzemelni azokat és az anyakönyvekkel kezdenek. Van itt a fórumon valaki bennfentes, aki tud róla, elindult-e a dolog?
A film number az egy mikrofilmtekercs szám. Méghozzá a Mormon számozás szerint. A MOL-ban más számozás szerint lehet kikérni ua. filmet (ki tudja megmondani miért számozták át).
A page number az az oldalszámot jelöli. Ott található az adat.
Az egyházi anyakönyvek mikrofilmjei a MOL-ban kikérhetők. A polgáriakért (1895 utáni) utazni kell a megyei levéltárakba.
Az egyház családkutatójában (Tihanyi tér) mindkét mikrofilm, kicsit bonyolultan, de elérhető (az elcsatolt részek is). A programjuk szerint a könyvtáraikban (ha jól értelmezem az angol szöveget) minden szkennert kép elérhető lesz.
A képhozzáférésről olvashatsz 9022- es hozzászólásomban. Érdemes visszaolvasni a régebbieket, sok érdekességet lehet találni a témában.
Köszönöm...Egyébként regisztráltál az oldalra?Mert lehet az volt a gond,hogy regisztráció nélkül próbálkoztam.Azért csak az 1895 utániakat engedi "pdf" formátumban megnézni.
Amennyire én értek hozzá szerintem max levéltárakban, mert pl nekem is megvannak az 1895 előtti anyakönyvek a településemről és ha beírom a keresőbe kidobja a nevet és az évet és tényleg ott megtalálom azon az oldalon az anyakönyvön ahol írja.
Egy kérdésemre szeretnék választ kapni. A "FamilySearch.org" lapon,a digitalizált anyakönyvekben sikerült megtalálni a felmenőimet.Kb. 1895-ig bezárólag a helységekre lebontott kereső jóvoltából.Viszont a sima keresőben korábbról is dob ki találatokat.Amikhez tartozik egy digitális mappa szám.Ezt hol tudom megnézni?
"Nincs beleálmodás. Nincs eltitkolt pásztoróra. Nincs erőszak. Nincs első éjszaka joga. Nincs befogadott gyerek. Csak a szigorú tények. (sok minden történhetett egy szénakazalban)"
.."valahol mekkora meglepetést okozott egy elég nagy településen egy próbafelmérés."
na igen...érik az embert meglepetések... főleg itt, Európa nagy olvasztótégelyében...
Nagyon érdekes dolgokat írtál! De a linket ide is kirakom, hátha mást is érdekel. Ezen a honlapon a lehető legjobban magyarázza el a srác, hogy akkor hogy is működik ez a dolog. Zseniális! És köszi a választ :)
A DNS a jövő. Nincs magyarázkodás. Nincs beleálmodás. Nincs eltitkolt pásztoróra. Nincs erőszak. Nincs első éjszaka joga. Nincs befogadott gyerek. Csak a szigorú tények. (sok minden történhetett egy szénakazalban)
Olvastam valahol mekkora meglepetést okozott egy elég nagy településen egy próbafelmérés. Nem is hozták nyilvánosságra.
Bár egy egyszerű 12 marketes is sok mindent elárul magamról. Két, vagy három éve egy National Geographic által szponzorált vizsgálat (itt volt az erről szóló kiállításuk a Millenáris parkban) bemutatta génjeink vándorlását Afrikától idáig. Ők is 100 dollárért csinálták a személyest, amely bemutatta egy adott személy vándorlási útvonalát.
Biztos nem sokan merik megcsináltatni, mifelénk igen sok eredmény kijöhet. Mondják, a Kárpát medence az Európai népek olvasztókemencéje. Aztán oda az eddig álmodott ŐS MAGYAR-ság.
Mindettől függetlenül igen irigylem azokat, akik majd így fogják keresni őseiket. A MyHeritage programban (vagy akármi más új programban) így is lehet majd keresni a világba. Érdekes lesz.
Aztán ez egész másra is jó lesz.
Veszélyes örökletes betegségek kiszűrése. Már akit érdekel.
Betegséghajlam megelőzése. Már akit érdekel.
Családtervezésben az utódok védelme. Már akit érdekel.
Meg ki tudja még mi minden, meg hova jut a kutatás.
Az az igazság, hogy egy beszámoló miatt tetszett meg az ötlet, de ez a beszámoló nem adott választ a felmerült kérdéseimre. A fickónak írtam, de még nem válaszolt. Ez az az írás:
"A genetikáról. Úgy gondoltam, hogyha már nem tudok tovább kutatni a levéltárban, akkor egy másik alternatíva felé fordulok, a genetikai családfakutatást is beveszem a pakliba (köszönöm a sok segítséget F. Tibornak!). A Family Tree DNA laborjába küldtem el a nyálmintámat elemzésre. Megpróbálom röviden összefoglalni az értelmét. Az apai egyenesági rokon személyeknél a gének többsége szinte megyezik (néhány mutáció előfordulhat), ezek igazolják a genetikai rokonságot. Ez rengeteg generációt felölel, visszafelé az időben akár több ezer év is lehet. Segíthet abban, hogy rokonsági kapcsolatokra derüljön fény, pl. ha egy másik ember a Föld bármelyik pontján ui. megcsináltatja a tesztet és még a családnevünk is egyezik, akkor valószínűleg rokonok vagyunk. A kapott eredményeket népcsoportokkal, vagy korábban élt néptörzsekkel is össze lehet kötni. Nálam pl németek (...osztrák-bajor, heánc, sváb...) voltak az ősök, az lenne a cél, hogy az anyakönyvekben talált adatok fedésben legyenek a genetikai eredményekkel. Az eredmény a következő lett: R-U152/S28, R1b1a2a1a1b3 http://www.familytreedna.com/public/germansinhungary/default.aspx?section=yresults . Ez a férfigén az alpok északi részén mutálódott kb 3500 évvel ezelőtt, nem meglepő tehát, hogy a svájciaknál, dél-németeknél, franciáknál és észak-olaszoknál a leggyakoribb. A tudomány mai állása szerint alpesi kelta férfigén, valószínűleg az abban a térségben élő helvét (róluk kapta a nevét Svájc. Helvécia), és boii (boii-ok után Bajorország) törzsek maradványa, akiket az északról érkező germán törzsek germanizáltak. (...) üdv, Gábor"
én még nem, de kíváncsi lennék a beszámolódra, ha megcsináltad :)
(hogy zajlik, mire ad választ, legalább nagyságrendileg mennyiért és hogy elégedett vagy-e az eredménnyel - vagy kiderült, hogy mégsem az vagy, aminek látszol :) )
Csak most olvastam a válaszod és nem tudok mit mondani... nem semmi dolgokra jöttél rá!
Amúgy sajna úgy néz ki, hogy nem sok közöm van az illetőhöz, mivel pont most találtam a településen egy Fokt/Fokk/Fuch/Fuchs nevű családot, akihez be tudtam illeszteni az általam keresett 3 lányt. Viszont az is kiderült, hogy az én ősöm még nem Tárnokon született, hanem az eredeti településen, ahonnan a német család Tárnokra költözött. Az összes Tárnokon született gyermeknek ugyanaz a házaspár volt a keresztszülő, sőt, a gyerekek házassági tanúja is ugyanaz a családfő volt.
Így ha minden igaz, akkor a Tolna megyei Tevel településről származik a család, ahol meg is találtam a keresett Teréziát :)
Ha valaki tud a tolnai német családokról, akkor szívesen várom a segítségeket, persze még csak most kezdődik ez a kutatás! :)
Mégeygszer köszi a segítséget!
Tényleg, ha már ilyen jól képben vagy a katonai dolgokkal, akkor kérdeznék egy olyat, hogy az 1873-ban szabadságos katonaként házasodott vésztői születésű ősöm foglalkozása mit jelenthetett akkoriban? 1845-ben született, ha ez segít.
Fogt Henrik valószínűleg az I. Sándor orosz cárról, mint ezredtulajdonosról (Caes Alexan-ként szerepel a második sorban) elnevezett, pozsonyi székhelyű 2. gyalogezred katonája volt. Szerintem Nápolyba ment Pozsonyból, vagy fordítva, mikor meghalt, ekkoriban ugyanis az ezred Nápolyban állomásozott. Valószínűbb, hogy Itáliából jöhetett haza, Pozsonyból betegen nem hiszem, hogy elengedték volna, és viszonylag rövid az út Pozsonyból Tárnokig, hogy egy egészséges ember megbetegedjen, bár az nem derül ki, hogy mi volt a halál oka. Az 1820-as Militär-Schematismus des Österreichischen Kaiserthums-ban meg lehet nézni az ezred tisztjeinek névsorát: http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04121801/1820_0_4_pg_99.html
Nagyon érdekes, amit írtsz, nem tudom, hogy egybeesés, vagy tényleg a belinkelt képen látható F. Henrika az apja a három lánynak, akit említesz (hiszen a koruk alapján simán elképzelhető).
Gondolom a harmadik sor második szavára gondolsz, amikor a két gyerekről írsz (aminek úgy el van húzva a vége). Na most azt lehet, hogy az ott 'infans', de
1. ha tényleg ők azok a lányok, akik később házasodnak, akkor már nem annyira kicsik a bejgyezés időpontjában, hogy infans-ként hivatozzanak rájuk, inkább filia-t írták volna (vagy vmi mást)
2. ha tényleg egy katonáról van szó, akkor aligha vitte volna magával a gyerekét, bárhova is vonulnak.
Én inkább arra gondolok, hogy az "Infant" az a "gyalogos"-nak lesz a rövidítése, főleg a "Regi[mentum]" szó után.
De ezért lenne jó, ha valaki rendesen ki tudná olvasni a szöveget, nem csak úgy mint én!:)
Milyen praktikus lenne, ha nem csak Biatorbágynak lenne ilyen adatbázisa... Gyors, precíz, fapados. Mármint, hogy csak a lényeg, semmi villogó-forgó ábrácskák, meg félévig töltődő hátterek :)
De van ott valami, ami nagyon érdekel: mintha az lenne odaírva, hogy két gyermek, de nem tudom pontosan mi az. Igazából azért érdekel, mert az egyik ősapám és ősanyám 1827.11.07-én házasodott össze. A férj falubeli volt, a feleség viszont nagyon nem. A feleség neve Fokt Teréz, de a származására annyit találtam a halotti bejegyzésnél, hogy Csép.
Ez a fenti haláleset pedig 1827.04.20-án történt. Ezért érdekel ez a bejegyzés, hogy miért lehet ott az a 2 gyermek (talán lány).
Ami még érdekes, hogy a Fokt Terézen kívül még találtam 2 másik Fokt lányt, akik 1831-ben és 32-ben házasodtak és az eredetük szintén ismeretlen.
Csak próbálom kideríteni, hogy lehet e kapcsolat a férfi és a 3 leány között.
Majd a profik kijavítanak, de kétszer ad ki gyorsan ad :) ,szóval én olyasmit olvasok ki, hogy egy evangélikus katonáról van szó, aki ezen a településen kelt át, és itt a (valamilyen, nem tudom kiolvasni) temetőben temették el. Megfejtésre vár még a 2-3 sor közepe, amiben leírják, hogy milen egységben szoltgált (valamilyen gyalogos ezrededben talán?)
Megnéztem, az én státuszom az oldalon "registered guest", vagyis sima mezei látogató (ebből kifolyólag korábban nem is értem el semmi tartalmat, csak most, hogy csinálták ezt a rövid akciót). Valami ilyesmit kéne találnod...
Annyira nem mélyültem el a dologban, de főleg azoknak lehet hasznos, akiknek voltak Amerikában élő rokonaik az említett időszakban. Én névrokonokra kerestem és kidobott találatokat (letölthető képekkkel) az 1930-as összeírásokból, meg hajózási listákból (nem az Ellis Islandses találatokat, hanem azon kívül). A regisztráció megmondom őszintén már nem tudom hogy megy, még valamikor beregisztráltam valahogy, de fizetni biztos nem fizettem érte...
Köszönöm. Több helyen is előfordul és mindenütt így van írva, de nem tudok rájönni mi lehet pontosan, próbáltam a betűket hasonlítani más szavakéval, de akkor sem sikerült rájönni. De felrakom a teljes oldalt, hátha úgy könnyebb.
Talán sarjadzás lehet, de így, hogy nincs mihez hasonlítani a betűket, nem vagyok benne biztos. Ha az, akkor talán valami sebfertőzéssel kapcsolatos tünetet írhat le(?):
"A genyedést sajátságos mikroorganizmusok okozzák (piogén bakterikumok) s igy a sebek sima és zavartalan gyógyulása azt kivánja, hogy ezek távol tartassanak a seből (aszepszis) vagy ha már odajutottak, ártalmatlanná tétessenek (antiszepszis). Ez a sebkezelés feladata.
A sebkezelés a mai gyakorlat szerint ezen feladatát a Lister tanain alapuló elvek szerint igen tökéletesen képes megoldani. Ha azonban kudarcot vall, ott a seb fertőzése érvényesül s a sarjadzásos tömegnek újból elfolyósodása áll elő, bő sebváladék kiséretében, melyet genynek neveznek (l. o.); ezzel együtt jár a sebszélek duzzadása, fájdalmassága, élénk pirossága és tömöttsége, szóval gyuladásos állapota. Ha a seb fertőzése nagyobb foku s a fertőző anyag a szövetek közé vagy a véráram útjába felvétetik, akkor súlyosabb gyuladások csatlakozhatnak a sebhez és ezeket nevezzük sebbetegségeknek. A sebbetegségek lehetnek: 1. helybeliek, azaz a sebre és közvetlen környékére korlátoltak, minő az orbánc, kötőszöveti gyuladás, nyirokerek gyuladása, nyirokmirigyek gyuladása, vivőérgyuladás és üszkösödés; 2. lehetnek az egész szervezetre kihatók, minő a genyvérüség (pyaemia), evvérüség (septichaemia) és a tetanus. Mindezen sebbetegségek lázzal járnak, mely borzongással, rázó hideggel szokott kezdődni, magas fokot ér (39-41 °C) és bő izzadás kiséretében folyt le. A sebbetegségek súlyos szövődményei a sebnek, annak gyógyulását tetemesen kinyujthatják és valamennyi az egyénre nézve veszélyt hozó lehet.
Közben én is keresgéltem, találtam pl. ilyet: A régi korokban a bírák felségjelvénye volt a bírói pálca, melyet ítélkezéskor, különösen büntetőbíráskodáskor és elsősorban halálbüntetés kiszabásakor eltörtek: innen ered a pálcát tör valaki felett szólásunk
Itt pedig találtam egy egész jó, életszerű írást a XVIII. századi falusi igazgatásról, bírói tevékenységről, ha esetleg másokat is érdekelne.
Igazából comissarius, később komisszárius. Az egyes kerületek rendészeti igazgatása élén állt, választott tisztség. Kerületenként volt úgy-e három, Jász Kerület, Kis-kun K., Nagy-kun K. s ettől a megkülönböztető szócska egy-egy személy töltötte be. (kivéve a Kiskunságot, ahol időnként külön személyt választottak az alsó- és a felső-kiskunsági települések ezirányú irányatására lásd térkép.) Rendszerint katonaviselt személyek, s az irányítás mellett konkrét gyakorlati feladatokat is végeztek. Közvetlenül irányításuk alá tartoztak a kerületi üldöző hadnagyok, kiknek száma változó volt. (hívták őket kerületi mezei hadnagynak is.) Mindahányan évi fizetést kaptak. Rablók üldözése esetén, ha sikeres volt a munkájuk a zsákmány 1/3-át is megkaphatták, ha életüket kockáztatták (milyen izgi!) a részük nagyobb is lehetett. 1794-ig a mezei hadnagyok az irányításukkal végezték az ún. vármegyézéseket. Ekkor épp a jász komisszárius, bizonyos Bódi József kérte ennek módosítását, hogy a hadnagyok önállóan intézkedhessenek, mert a biztosoknak számos egyéb dolguk is lehetett.
A kerületi mezei biztosnak mutatták be a helységek pusztázó lovasaik névsorát (jut eszembe: tudod mi a betyár eredeti jelentése?), s ő készítette a kerületi kapitány számára a jelentéseket.
Napi tevékenységéről, a hozzá befutott információkról külön jegyzőkönyvet vezetett, ezért a tisztséget csak írástudó ember tölthette be. A komisszáriusok a mezei hadnagyokkal együtt, vagy a területet felosztva havonta egyszer bejárták a Kerülethez tartozó települések pusztáit. Fontos tudni, hogy a Kerületekben a pusztai állattartás jelentősebb volt, mint a földművelés. (Ez okozta több jász település elmaradását a vasút megjelenésekor ti. a vonat zavarta az állatokat, ezért saját döntéseik alapján ha megnézed , sokukat elkerüli a vasút, s ami ezzel járt volna: ipar, etc.) Visszatérve: Ellenőrizték a pásztorok járásait, a csárdákat, azt is hogy a marhák bélyegzését rendesen végezték-e, közreműködtek az állatszámlálásokban. Ez is érdekes, mert ez nem közrendi feladat, hanem a közösségi birtoklás folyománya. (lásd: 1836 évi XII tvc és 1840 évi XXX tvc a www.1000ev.hu oldalon) Átvették az elbitangolt jószágokat, s arról a kapitányt értesítették. Közvetlen büntetést a pusztázók nem alkalmazhattak, kivétel a csárdában "korhelykedők", kiket helyben 12 botütéssel sújthattak, de ezt is jelenteni kellett.
Jogukban állt a pusztákon, vásárokon a passzus nélkül megjelenőket letartóztatni.(!) Jogukban állt továbbá a szomszéd vármegye területére átmenni s ott üldözni az elfogásig.(!) A szomszédos vármegyékben az ottani comissariusok a vármegyézés során nem tudom, hogy ezt megtehették-e.Rendészeti feladatokat tehát a Kerületek területén, azaz a pusztákon láttak el. Az egyes települések rendészeti igazgatásban nem vettek részt (ott is volt külön hadnagy, kisbíró, vakter, tornyos.)
Bánkiné Molnár Erzsébet több publikációja tárgyalja a Jászkun Kerületek igazgatását, ezek elérhetőek.
-TANULMÁNYOK Kiss József: Közigazgatás és jogszolgáltatás egy koronabirtokon az 1730-40-es években / 69. o. (93. oldal
A comissarius alá beosztottak között volt olyan akinek joga volt 25 botütés büntetést kiszabni, én erre gondolok.
De az uráság kocsisáról jut eszembe a szakállas régi vicc. Kesereg a gróf kocsisa: "Az apám is gróf volt, a fiam is gróf csak én maradtam itt kocsinak."
Lenne egy kérdésem. Nézegetem a halotti anyakönyveket és van benne olyan, hogy Zöld János uraság kotsissa fia János. Akkor most az uraságnak a kocsisának a fiáról lenne szó? Ha igen miért nem a kocsis nevét írták az uraság helyett?
A katonai vonalra csak azért kérdeztem rá, mert több helyen találtam ilyen jellegű utalást az antesignani szóra vonatkozóan (latin szótár, Pallas). Nemesi hadnagy tudomásom szerint mindig egy volt Szajolban, akit a birtokosok saját maguk közül választottak. Az is egy kérdés volt számomra, hogy idősebb (a magyar nyelvű iratokban: öreg :) Hegedüs Istváné-e a cím, de mint kiderült, nem. Még egyszer köszönöm, sikerült tisztázni az ügyet.
Én is milyennincs álláspontját támogatnám (Néprajzi Lexikonos meghatározás), mert így ránézésre nem a település hadrafogható nemeseit írják össze, hanem egy üggyel kapcsolatban név szerint sorolják fel őket. Tehát ez esetben nem beszélhetünk katonai vonalról. Helyzetünket némileg nehezíti, hogy (persze némi túlzással) akárhány fordítását láttam a címnek, annyi féle megoldás volt. Pl.: vezető, vezér, hadnagy, őrmester, zászlótartó stb. De nézzük a dolog jó oldalát, akármi is a cím valódi jelentése, azt nem id. Hegedűs István bírta, véleményem szerint. Ha megnézzük a szöveget, két esettel találkozunk, in Persona és medio. Az előbbi megfejtése egyszerű, azt jelenti személyesen. A másik már egy kicsit problémásabb. Ha elfogadjuk azt, hogy a medio a medium szóból ered és közvetítőként fordítjuk, tehát (belemagyarázással) valakit képvisel annak távollétében, már csak azt kell kideríteni, hogy a hadnagy Hegedűst vagy fordítva. És itt állt meg a megkopott latin nyelvi tudományom, mert nem tudom. Ha választani kellene a hadnagy Hegedüst, de csak azért, mert inkább az asszony képviselhette férjét az ügyben (Conthoralium Suarum: saját házastársaiknak a ), mint fordítva.
Köszönöm a segítséget. Ezek szerint, a falu nemesi hadnagyát jelenti a kifejezés? Hadnagy általában egy szokott lenni, de itt két ember neve mellett is szerepel a kérdéses kifejezés (mindketten szajoliak). Vagy csak egyszerűen elöljárót jelent? A katonai vonalat elvethetjük?
for, fari, fatus 3 sum ból (beszél, mond, szól) képzett participium perfectum sing. /gen., azaz melléknévi igenév egyes számú birtokos eset, persze nőnemben. Eszerint a fatae possessionis fordítása nagyjából ez lenne: az említett birtoknak / falunak a ...
...a possessionis elött pedig én fata -nak olvasom. Szerintem vagy utalás magára településre (is ilyen értelemben áll nőnemben, fata), vagy a neve lehetne (a kifejezésben a helye szerint talán lehetne, de vszeg ugyanarról a télepülésről szól a felsorolás, s akkor azért is valószínűsítem, hogy valaki a település hadnagyaival/ vagy polgáraival jelenik meg, s erre utal vissza).
(tényleg jobb lenne, ha olvasható lenne az egész szöveg, legalábbis a szövegkörnyezet)
Talán közelebb visz az antesagno (tsz:- i) megértéséhez a Levéltárak közös keresőjében antesagni keresőszóra feladott 4 találat közül a 3. , Bálintné Mikes Katalin cikke, melyben a 153. sz. lábjegyzetben említi, hogy "A jegyzék a három vezető bíró után a nótáriusokat, majd albírák" és ,,antesignani" elnevezéssel a hadnagyokat és polgárokat sorolja fel."
A nemesi községek hadnagyait a Néprajzi Lexikon szócikke tárja elénk (tiborpapa is idézte ide már a 4527-es hsz-ben, s magam is utaltam szerepükre az egyes települések rendészeti igazgatásában a 684 hsz-ben)
Hosszasan sorolják az iraton a szajoli birtokosokat. Félig-meddig látszik a képen Andreo Hegedüs medio Conthoralis, ami annyit tesz, hogy a házastársával együtt volt jelen. Hasonlóan a medio szót használták, ha valaki a lányával, testvérével, anyjával együtt volt jelen. Szerepel még: Joannes Török medio Antesignani Possessionis Szajol.
én 'Faro'-nak olvasom, de fogalmam sincs, mire vonatkozhat.... az Antesignanus pedg valamilyen katonággal kapcsolatos dolgot jelenthet. Egyébként itt a medio mit jelent? hátha a kontextus ad valami ötletet valakinek.
Egy peres iratban fel vannak sorolva a szajoli Hegedüsök. Az egyik név után írottak értelmezésében kérek segítséget. Stephano Seniori Hegedüs medio Antesignani xxx Possessione. Egyrészt mi lehet az általam xxx-szel jelölt szó, illetve mit jelenthet az egész, név után írt kifejezés.
Köszönöm a segítséget. Lehet, hogy a király aláírása azért nem volt fontos, mert ha alá is írta volna a folyamodványt, az önmagában akkor sem jelentett volna nemesítést, mert a kiállított címeres nemeslevelet egy éven belül ki is kellett hirdetni (ellentmondás nélkül) a lakhely szerint illetékes vármegye közgyűlése előtt, ahhoz, hogy a nemesítés érvényes legyen. Szóval, arra gondolok, hogy a fentiek miatt, a nemeslevél kiállításához elég volt a folyamodványra ráírt királyi engedély is.
Tovább keresgélve címerkérő folyamodványokat, találtam egyet a XVI., egyet a XVII. századból és egyet a XVIII. század elejéről is. Én egyiken sem látok királyi aláírást, de a XVI. századin, alszászi Wythál András folyamodványán ( Istványi Géza: A három országrész társadalma In: Domanovszky Sándor: Magyar Művelődés Történet III. kötet) egy koronás monogramot (?) vélek felfedezni. A sipeki Balás család és a Molnár család, valamint Wythál folyamodványán, eltérően a tiédtől, mintha a jóváhagyást is az aláírók írták volna. Erre utalhat Balás Kristóf tanulmányának 4. oldalán található mondat is:
A címerrajz felett és alatt Ferencffy Lőrinc (Laurentius Ferencffy) királyi udvari titkár jegyzi fel a nemesség tényét.
A Molnár család folyamodványának érdekessége pedig az, hogy itt is az ajánlók közt találjuk Palugyay Gábort. Lehet, hogy királyi aláírás csak a XVI. századig került ezekre, és erre célozhatot a 17. oldalon. Esetleg Szálkai 2006-os cikke Taxony címerkérő folyamodványáról a Kút folyóiratban előrébb vihet az ügyben.
Ha úgy érted, hogy pl. Nagy Gy István rokona lehet-e Nagy Gy Péternek, akkor az szerintem, erősen valószínűsíthető. Persze, nyilván attól is függ a valószínűség mértéke, hogy mennyien laknak azon a településen. Pl. ha Budapestről van szó, akkor az némiképp csökkenti a valószínűséget.
Köszönöm, és eltaláltad bő egy hete foglalkozok a témnával, suli és meló mellett, sztem egész jól állok:D De még bőőőven van kit keresnem. Amúgy mondasz valamit én találtam még egy gyerekét a házaspárnak. Nagy valószínűséggel ő lesz akit kerestem. Következő lépés az ő vonalán az ő szülei, ami a mormon oldalon kiderül, hogy ő is Josephus volt, de rákeresve már nem sokmindent találtam, elírásokkal együtt sem. Jó lenne tudni kb mikor lettek betelepítve, mert az is lehet, hogy ő még nem itthon született.
elírás - a mormon adatbázisban ne keress úgy, hogy csak és kizárólag a ma, vagy legutoljára ismert helyesírás szerintit fogadod csak el. Mivel a feldolgozást olyanok végzik és végezték zömében, akik erős kihívásokkal küzdenek a számukra ismeretlen nevek kibetűzésében, + a régi írások olvasása önmagában problémás lehet, fogadd el, hogy vannak elírások
- magában az anyakönyvekben sem fogsz minden esetben egyező neveket találni, akár ugyanazon ember gyermekeinél is lehet többféle írásmódja a családnévnek. Miért? Mert anno a papok sem voltak mindig tisztában az adott név helyesírásával, illetve az változhatott az idők során.
Hogy mondjak egy kézenfekvő példát: esetben egy német névről beszélünk. A Berghammert irodalmi nyelven is Berghame(ésvalamilágytorokhangonmormoltR) ejtik az echte németek. Tájszólásban ez olyan simán lehet Perghame, Berghamma, Perghamma, mint a huzat... :)
a kérdéses esetben latin a keresztnév, a fia házasságijában magyar - az anyakönyvezés hivatalos nyelve 1840 körülig a latin volt a r.k. egyháznál. Innen kezdve lehetett magyarul is anyakönyvezi, majd az 1848/49-es szabadságharc leverését követően megint visszatértek a latinra, és valamikor a kiegyezés körültől lehetett ismét magyarul anyakönyvezni. Illetve még német nyelven vezetett anyakönyvekkel lehet találkozni ritkábban.
Tehát a József az 1812-ben Josephus-ként van anyakönyvezve, soha nem fogod Józsefként megtalálni.
kutatás - csak online, otthonról gép előtt ülve nem fog menni. Az egyházi adatbázisokhoz nincs elérhető kép. Ahhoz, hogy meg tudd állapítani, ki kicsoda valójában a mormonok találataiban, el kell menned a levéltárba, és átpörgetni a mikrofilmeket. Ehhez viszont segíthet a netes adatbázis, hogy hol és mit is kell ellenőrizni.
Állami anyakönyvezés csak 1895. október 1-től van, előtte csak egyházi...
Bodajk/Fehérvár - a két település között 23 km van (centrum-centrum). Ez simán belefér az akkori mobilitási viszonyokba.
Nekem bizonyos őseim, akik nem vándoroltak egyik országból a másikba, kb. 20-30 km-es körön belül házasodtak - igencsak megnehezítve a kutatást, mert gyakorlatilag minden falu anyakönyvét végig kell kukáznom, ha meg akarom találni a kapcsolatokat...
Megoldás: a mormon adatbázisok által kidobott gyermekeket próbáld megnézni magában az anyakönyvben (levéltár mikrofilm, vagy ha jó fej a plébános, akkor a parókián); hátha van apa származási helye feltüntetve a kereszteléskor... ha nincs, akkor az első gyermek születése előtti évekből próbáld megkeresni a házasságot, ott általában van származási hely.
Csak jelzem: a házaspárnak 1856-ban egy Maria, 1861-ben egy Antonia nevű lánya is született, és ha az 1858-as fiú Ferenc, akkor út Franciscus Borghamer-ként fogod meglelni a mormon netes adatbázisban...
Ezzel a nagytétényi zsidó temetőben található sírkővel kapcsolatban szeretném a segítségeteket kérni. A sok kérdés mellett az vetődik fel bennem, hogy vajon nagytétényi volt-e? ( Erre semmi adat nem található ). Vajon kikeresztelkedett-e? Ha igen, mikor? A katolikus anyakönyvben 1906-ig nem leltem nyomát.
Ez a Kekulé számozási rendszer tényleg nagyon izgalmas. Én egy egyszerű 1-es és 2-es számokból álló kombinációt rendelek az egyenes ági őseimhez, apám 1-es, anyám 2-es, apai nagyanyám 12-es. Kelemen János nevű ősapámnak például a 1112211221-es számot adtam, mivel ő az apám apjának az apjának az anyjának az anyjának az apjának az apjának az anyjának az anyjának az apja volt, rövidebben a szépanyámnak a szépapja. A felesége az 1112211222-es számot kapta. Túl sok helyet foglal el, de könnyen leolvasható. Ha egyszer végre én is találok egy őst, aki az őseim közös őse volt (alig várom már) akkor ő és a felmenői majd dupla kódot kapnak.
Igen akár ő is lehet, de nem is, ez lutri, mert a név elírva, keresztnév latinul, én láttam leírva a fia házzasági anyakönyvén magyarul. A fejér megye stimmel, de inkább fehérvárra tenném, mint bodajkra, de az se kizárt. A születési intervallum azért jó szerintem, mert 2 fiát találtam meg. az egyik 1836-ban született a másik 1858-ban. Tutira úgy tudnék menni, ha esetleg megtalálnám a fiai egyházi anyakönyvét és azon rajta lenne az apjuk neve. És tána keresni esetleg az övét. Nem tudom hogy szokás ezt csinálni, az állami anyakönyvekkel tudtam biztosra menni.
"A genealógiai szakirodalom e kulcs-jelenséget ősazonosság-ként (Ahnengleichheit), avagy régebbi kifejezéssel: ősvesztés-ként (Ahnenverlust) ismeri, napjainkban pedig közkeletűen csak implex-ként emlegeti. Az impex, mint afféle belterjességi mutató jelentősége kiváltképp szembetűnővé vált, mikor némely hosszúéltű európai dinasztiák, így a Hohenzollerek vagy a Habsburgok leszármazását aránylag megbízhatóan sikerült rekonstruálni. Míg az elméleti ősszám ugyanis 12 nemzedékre (nagyjából 4 évszázadra) visszavetítve 4096 lenne, a gyakori ősazonosság miatt Nagy Frigyes felmenői közt csak 1108 valódi őst, míg Mária Terézia esetében mindössze 569-et találtak a szorgos udvari genealógusok. (Az előbbi implex-aránya eszerint 73 %, az utóbbié 86 %.) Akárhogy is, első látásra feloldhatatlan paradoxonként hat, hogy miközben az emberiség családfája a történeti demográfia egy afrikai ernyősakác merészen szétnyíló lombkoronáját mintázza, a képzeletünk által múltba vetített ősnemzedékek ennek épp az ellenkezőjét: egy végnélküli gyökér-sarjadzás idéznek, mi ahelyett, hogy az első őspár: Ádám-Éva felé vezetne vissza, menthetetlenül széttart... "
Én arra a következtetésre jutottam, hogy még csak közelítőleg sem tudom megbecsülni, vagy kiszámolni az ősvesztés mértékét. A számításaim -- úgy látszik -- durván kevesebb értéket mutatnak, mint amennyi a valós érték lehet. Ezzel együtt, nem a felsorakoztatott ellenérvek győztek meg, mert úgy látom nem sikerült meggyőzően, tökéletesen felvázolnunk az ősvesztés "mechanizmusát" és mindazokat a körülményeket, paramétereket, amelyek befolyásolják. Sokkal inkább végiggondolva a mások által leírt gyakorlati tapasztalatokat a megtalált ősökkel kapcsolatban -- a sajátokat is figyelembe véve -- jutottam erre. Valaki belinkelhetne egy jó kis tanulmányt, vagy cikket ez ügyben.
1. Ha a 600 millió ember közül 2 kivételével az összes ember vérvonala elhalt volna napjainkig, akkor valóban csak 2 ősöm lehetne, de .Ha még vannak utódaim, akkor kb. 800 ember vérvonala még biztosan nem halt ki (nem voltak fáraók az őseim). Az egy főre eső ősök száma az egy más kategória. Mi hárman vagyunk testvérek. Nekem is van (maximum) 1028 ősöm a tizedik generációban, a húgomnak is, és az öcsémnek is, hármunknak együtt, mégsem 3072 ősünk van, hanem ugyanaz a 1028. Ez felfogható egy csoportos ősvesztésnek, de egyenként mégsem vesztettünk ősöket, csak az egy főre eső ősök száma lett kevesebb (341,3).
2.Igen! Ez nagyon jó példa. És tényleg csak 2 ős lenne a tizedik generációban, de közte is vannak generációk, és azok is egyedi ősök. Egy lehetséges variációban: 2+4+8+16+32+64+32+16+6+2, tehát összesen 184 őse lehet az egereknek. Így aztán az is kiderül, hogy szerencsés esetben tíz generációra visszaszámolva nem is 1024, hanem 2048 őst lehet nevesíteni. Elismerem, hogy ez csak kivételes körülmények között, az esetek kb. 10%-ában valósulhat meg. Továbbra is valószínűnek tartom azonban a 2+4+8+16+32+64+112+210+394+738=1580 számsort a családok 80%-ánál.
1. Nem értek egyet. Ha a 600 millió ember közül 2 kivételével az összes ember vérvonala elhalt napjainkig, akkor csak 2 ősöd lehet. Ha a 600 millió ember közül egyik ember vérvonala sem halt el napjainkig, akkor valószínűsíthető, hogy sokkal több ősöd van, mint az előbbi esetben. Ha a 600 millió ember felének halt el a vérvonala, akkor feltehetőleg az előbbi kettő példában valószínűsíthető értékek között lesz az ősök száma.
2. Nem értek egyet. Gondolj az egerek szaporodására, amely sokkal gyorsabb ütemű, mint az emberi. Ha 2 egerünk van és minden generációban (átlagosan) minden egérpárnak 6 utóda születik, akkor 10 generáció múlva 118 098 egér lesz az utolsó szinten és azok mindegyikének csak 2 őse lesz az 1024 helyett. Ahhoz, hogy 118 098 embert 10 generáció alatt "kitermelj" több ős kell, mert az ember lassabban szaporodik, mint az egér. Szerintem, minél gyorsabb a populáció szaporodása, annál nagyobb lesz az ősvesztés mértéke.
3. Igen, elmondtad, hogyan lehet valakinek csupán 2 őse 10 generációval ezelőtt. :)
4. Egyetértek.
5. Már korábban is jeleztem, hogy elbizonytalanodtam a saját számításomat illetően, mert szerintem is túl kevés a 100 alatti szám. Ezzel együtt tartom, hogy az 1024-nek a közelében sincs a valós ősök száma.
Köszönöm az alapos segítséget. Magam is úgy véltem, hogy a Leopoldus név Kolloniché lehet, de azért feszegettem a témát, mert hihetetlen volt, hogy a király aláírása nem szerepel az iraton. Az általad hivatkozott tanulmány szerint, a király is aláírta a címerkérő folyamodványt [17. oldal], de Taxony folyamodványának szövegét megnézve, ugyanaz a helyzet, mint a saját elődömével: csak a király engedélye szerepel rajta (concessit sua majestas sacratissima + dátum), a Leopoldus név nem szerepel a szövegben.
Köszönöm szépen a gyors választ! Birtokost jelenthet ebben az esetben? Érdekes ezt így kihangsúlyozni (persze, ha tényleg ilyesmi vonatkozásban szerepel az anyakönyvben), mert a nobilis státuszú ember mögött azért lehetett némi földtulajdon, amit a nemes jelzővel már eleve nyomatékosíthattak.
Az egyik rokonom összegyűjtötte a családi emlékeket, régi fényképeket, iratokat (birtokpapírok, peres iratok stb.) emléktárgyakat a háborúkból és máshonnan, az özvegye pedig lomtalanított. De nézzük az élet napos oldalát, megmaradt két rossz minőségű fénymásolat és egy családkönyv.
Segíthet a probléma megoldásában Szálkai Tamás tanulmánya a 16. oldaltól, és ajánlom figyelmedbe Taxony János címerkérő folyamodványát (32-34. oldal), főleg a vége felé:
A worldvitalrecords-on viszont rajta van. DE: Átfutva az oldal (wvr) feltételeit, ha jól olvastam el, csak három napig ingyenes, utána már fizetni kell, hacsak az ember nem mondja le. Ne várj sokat az összeírástól, csak az ős vagyoni helyzete derül ki belőle, semmi más. Az összeírás űrlapja Az összeírt települések listája linken keresztül érhető el. Óbudán kikérni a mikrófilmeit egyszerűbb, szerintem.
Azt hiszem elég gyorsan elakadtam az online kutatásban. Remélem a levélárban sikerrel járok. Keresett személyem kb 1810 +-5év-ben születtett feltehetőleg Székesfehérváron, neve, felesége neve is ismert, de nem találtam róla semmit.
600 millió ember hány százalékának halt el teljesen a vérvonala napjainkig
A vérvonal elhalása nem az ősvesztés kategóriába tartozik. A vérvonal elhalása utódvesztéssel jár, az őseim számának semmi köze nincs ahhoz, hogy valamelyik ősöm mellékági leszármazottjának hány utódja volt.
Az ősvesztés (szinte teljesen) független a lakosság népességének változásától. Ha ma kevesebben élnének a Földön mint 300 évvel ezelőtt, attól még lehetne 1024 10. generációs ősöm. Sőt, ha én egyedül élnék a Földön, még akkor is lehetne ennyi ősöm.
Egy másik szélsőséges példa. Ha a szüleim testvérek lettek volna, akkor elveszteném az őseim felét. Ha még a nagyszülők is testvérek lettek volna, akkor elveszteném az őseim háromnegyedét. Ha minden felmenőm testvérházasságot kötött volna, akkor csak két ősöm lenne. Habár ez nem jellemző, de volt már rá példa a történelemben, a Tutanhamon dinasztia évszázadokon keresztül iszonyatos vérfertőzést folytatott az ókori Egyiptomban. Tehát a két szélsőség a 2 legkevesebb és 1024 a legtöbb.
Egy gyakran előforduló eset, ha a szüleim elsőfokú unokatestvérek, akkor elvesztem az őseim egynegyedét. Ha a nagyszüleim elsőfokú unokatesók, akkor elveszítem az őseim egy nyolcadát. Minél későbbi a rokonházasság, annál kevesebb ősvesztéssel jár, viszont annál nagyobb a valószínűsége. A kilencedik generáció tájékán már csak egyetlen fő a veszteség a vizsgált időszakon belül.
A fentiek miatt elképzelhetetlennek tartom, hogy valakinek 300 éves intervallumban 100 alatt legyen az őseinek a száma, de még 400 alatti is csak valamilyen kivételes esetben, az esetek 1-2%-ában fordulhat elő.
Ez a jelenség nem csak magyar falvakban fordul elő, hanem az elszigetelt (nyelvében, kultúrájában, vallásában) nemzetiségi falvakban is. Az én esetemben például a Pest környéki német falvak, Dunaharaszti, Taksony, Újhartyán, Soroksár........... esetében jól megfigyelhető. Nincs olyan család ezekből a falvakból, aki ne lenne valahol rokona a másiknak, ne lennének közös őseik. Már Németországban megfigyelhető, hogy egy körzetből érkeztek ide telepesek (Dillingen és Donauwört közötti Duna menti falvakból), s már akkor voltak rokoni kapcsolataik (általában nagyszámú gyermekük is volt, s bár a gyermekhalandóság magas volt, mint tudjuk, azért sok gyermek maradt életben, így egy betelepülőnek számtalan leszármazottja lett). Aztán a nyelvi és kultúrális eszigeteltség miatt, feleséget csak saját körből választottak. A kezdeti időben nem is volt csak Dunaharasztin plébánia, így a környék telepesei itt gyűltek össze misére, itt keresztelték, eskették, temették őket. Itt is anyakönyvezték őket. A 19. század második felében József-és Ferencvárosba költöző nagyszámú sváb is egymás közelében élt és saját köréből házasodott (magyarul nem is tudtak nagyrészt). S bármíly meglepő, az én rokonságom (pedig már 150 éve pestiek), még mindig igyekszik saját körből házasodni. Szóval mondjanak egy tősgyökeres nevet ezekből a falvakból, s bizony nagyon hamar kideríthető, hogy közös őseink vannak. Az én ősfám a GenoPro programmal szuperül ábrázolja a csomó rokonházasságot, de azért elég pókhálószerű képződmény:)
Valakinek van tapasztalata az újvidéki városi levéltárral, esetleg más délvidéki hasonló intézménnyel kapcsolatban? A honlapjukon azt írják, hogy kutatási engedélyt kell kérni rajtuk keresztül a Vajdasági Kulturális Tanácstól (lehet angolul is), és ha ez megvan, akkor nem csak személyesen lehet kutatni, hanem kérésre térítés ellenében elvégzik a kutatást is és az eredményt másolvas/szkennelve el is küldik. Egyébként van esély arra, hogy "mezitlábas" családfakutatóként kap az ember engedélyt? Milyen összegekről lehet szó térítésként?
"Rá kellett már régen jönnöm, hogy nem mindenki becsüli meg a régi iratokat."
Hát igen... ilyenre én is tudok példát, sajnos... :(
Dédapám a háború vége felé, amikor a család menekülőre fogta a dolgot a Vörös Hadsereg elől, átadta a diplomáját egy közeli nagyváros egyik gyógyszertárának/gyógyszerészének megőrzésre... meg is őrizték... csak valamelyik nagyokos kitalálta, hogy milyen f...án mutat a kirakatban. Ott aszódott évtizedekig, visszaszerezni nem tudta a család, mert azt mondták, hogy azt a dédapám nekik ajándékozta...
A nap szítta, szítta, oszt' addig szítta, míg sz.rrá ment a pecsét, kifakult a tinta, gyakorlatilag nullára.
Nagyapám 2. neje (az 1. és a 3. a nagyanyám volt :) ) agilisebb volt, és visszaszerezte valamilyen úton módon a diplomát, restauráltatta, amennyire lehetett - és pár éve, amikor felvettem vele a kapcsolatot, hogy az ő családjáról is adatokat kérjek (mivel van két férjezett félnagynéném gyerekekkel), visszaadta nekem ezt az iratot - kifizetni nem engedte...
Azóta is őrzöm, és majd szeretném befejezni a restauráltatást, mert időközben szereztem ugyanazon egyetem által kiadott korabeli diploma digitális másolatot... csak a pénz hiányzik hozzá... :(
Akárhányszor ránézek a falamon a bekeretezett másolatára, mindannyiszor elmormolok valami nem kifejezetten szalonképeset a tönkretevőnek címezve...
Rá kellett már régen jönnöm, hogy nem mindenki becsüli meg a régi iratokat. Nevet nem akarok írni, de ismerek olyan levéltárban dolgozó kutatót, aki grófi család tagja, és elmondása szerint, soha nem nézegette a saját családja iratait. Már írtam korábban, az én népes családomból valaki eladta egy antikváriumnak a címerkérő folyamodványt (amiről nemrég kaptam meg a digitális másolatot), biztosan odalett az egész családi levéltár, amit sohasem láthattam (csak a hitelesített másolatát). Egy ismerősöm mondta, hogy mennyi pénzt kaphatna a családom, ha eladnánk a kutyabőrt. Csak kapkodtam a levegő után. Egy kollégám apja őrizte a nemeslevelüket. A testvére kölcsön kérte és egyből eladta a MOL-nak...
Elbizonytalanodtam a saját számításaimat illetően. Túl kevés számú ős jött ki...
Csak mint érdekességet említem, hogy Szajolban 1860 és 1895 között -- ha jól számoltam --, 51 olyan gyermek született, akinek az apja és anyja is Hegedüs volt. (1669-ben még csak két Hegedüs fivér élt.) Rengeteg volt mindig is a rokonházasság a faluban, gyakori volt az öröklődő némaság.
Na akkor neki igazán érdemes lenne kikutatni az ősöket! :)
Erről jut eszembe, hogy már sokszor találkoztam olyan emberrel, aki valamely régi nagy nemesi család nevét viseli, de még csak le sem sz@rja. Már elnézést a kifejezésért, de azért ez nagyon rossz, hogy ha valakinek, akkor neki könnyedén ki lehetne kutatni a felmenőit, de marhára nem érdekli. Szörnyű!
Hát most már nagyon érdekel ez a titokzatos vezetéknév! És a település :)
Más: ezt nézzétek milyen csemege bejegyzést találtam a tárnoki halotti ak-ben. 1754:
"Die 8va January Sepultus est Miles Germanis Gregarius ex I. Regimine Princepis a Vűrtemberg ex Compagnia Comitis de Bachta Nomine Jacobus Hanschl Annor circiter 25."
Az ősök számáról szóló témához kapcsolódva készítettem én is egy kis statisztikát, bár egyértelmű, hogy én nem az átlagot képviselem a saját családfámmal. :-) Nálam már az ötödik generációban felbukkan egy közös anya, vagyis a negyedik generációban két féltestvér található. Aztán van olyan is, hogy egy ötödik generációban lévő személy testvére a hatodik generációban jelenik meg, sőt a hetedik generációban esélyes három testvér jelenléte is, bár ez még nem biztos. (Na ezt próbálja meg ábrázolni bármelyik program!)
Tekintettel arra, hogy az ötödik generációig ismert 57 személyből 49 egy településen született és élt (és a korábbi generációk jelentős részére is ez lesz jellemző a jelek alapján), biztos vagyok benne, hogy minden további generációban fogok találni újabb ősvesztést. A fogok találni kifejezés legfeljebb azért nem állja meg a helyét, mert pl. az ötödik generáció 27 ismert személye csak 14 féle vezetéknévvel rendelkezett, nem beszélve a Jánosok, Borbálák, stb. gyakori előfordulásáról. Mindezek a körülmények a személyek egyértelmű behatárolását igencsak megnehezítik.
Érdekes következtetésre adhat okot a településen leggyakoribb vezetéknév előfordulásának elemzése is. Ezt a nevet a nyolcadik generációban legalább tizenegyen viselik, és gyakorisága miatt még további, eddig ismeretlen anyáknál is felbukkanhat. A 10-12. generáció környéken jutnék el arra a pontra, ahol az 1715-ös összeírás szerint ezt a vezetéknevet egy család viselte a településen, a környéken pedig sehol nem fordult elő. Arra is van adat, hogy már 1549-ben is előfordult ez a bizonyos név a településen, tehát valahol a múltban van közös ősük. Erre azért is merek következtetni, mert egyébként egy nagyon ritka előfordulású névről van szó, tehát annak az esélye légyegében nulla, hogy közben egy másik, azonos nevű család költözött volna be a faluba.
Vagyis, ha a 8., 9., és 10. generációban egyetlen ősvesztés sem lenne, ami fentiek miatt kizárt, akkor is a 10. generációban 1024 helyett már csak 864 ősöm lenne.
Még annyit, hogy lakóhelyemen több embernek készítettem már családfát, és eddig nem volt olyan személy, akit 4.-5. generáció környékén ne tudtam volna saját családfámhoz kapcsolni valamely ágon.
(Mielőtt valaki megkérdezné, nem Ivádról van szó:-) )
Elég sokat kipróbáltam, nekem a Agelong Tree jött be, beszél magyarul, jól láthatóan ábrázolja a családfát, jól lehet dolgozni az egyes személyek szerkesztésén, és amit más progrmnál nem nagyon láttam, egyenként lehet ki és bekapcsolni a fa egyes ágainak megjelenítését, így mindig csak az az ág lehet nyitva, amelyikkel dolgozol. Nálam eddig kb. 550 fővel remekül működik. Persze ha az összes ág be van kapcsolva nagyon sok egymást keresztező kaotikus vonalat kapsz, viszont cserébe generációhelyesen ábrázolja a felmenőket. Természetesen CEDCOM kompatibilis, jó a dokumentumkezelője is. A demóban minden funkció kipróbálható, és a full verzió sem drága, de érdemes belőle a Pro-t venni, mert csak az tudja az ágak kapcsolgatását. Hátránya mondjuk, hogy a helyek listájájánál nem mutatja meg, hogy az adott helyhez mely személyek, események vagy dokumentumok tartoznak, de írtam nekik, visszajeleztek, hogy már tervben van a megoldás.
Fent van még nekem az ingyenes Gramps is, ennek a szerkesztési nézete szerintem nem annyira célszerű (hasonlóan a Myheritage-hez), viszont ez tud szép reportokat, rajzokat meg fákat készíteni.
Hidd el, tévedésben vagy az ősvesztés mértékével kapcsolatban. Vegyünk egy globális számítást a Föld lakosságára vonatkozóan, ami egy zárt közösség. Szakirodalmaztam, 1700 körül a Földön 600 millió ember élt, ma pedig 7 milliárd, vagyis a lakosság a 11.67 szorosára nőtt. Ha a 9079. sz. hozzászólásomban felvázolt számításomat tekintjük, amely nem veszi figyelembe a gyermektelenül elhalt szálakat, akkor (most vegyünk csak 10 generációt) átlagosan egy embernek 1024 / 11.67 = 87.7 őse van 1700 körül. Tehát nem 1024, hanem 88!!! És akkor ez a számítás még azt feltételezi, hogy mind a 600 millió embernek született gyermeke, és azoknak is mindnek született és így tovább 10 generáció alatt. De nem született mindnek. Nem tudom, hogyan kellene megbecsülni, hogy a 600 millió ember hány százalékának halt el teljesen a vérvonala napjainkig. Legyen ez az érték csupán 30%, ami azt jelenti, hogy nem is 88, hanem csak 62 az 1024 helyett. Ha nem értesz egyet a számítással, indokold meg miért! :)
en a Family Tree Maker programot - igaz elsosorban nem rajzolasra, hanem adatkezelesre (csodalkoztam is a lenti diskurzuson, hogy valaki ezt Excelben vegzi)
Az elmúlt félév alatt a következő adatokat sikerült felderítenem:
generáció ős azonosított % N generáció ős_v2 azonosított %_v2
1g 2 2 100% N 1g 2 2 100%
2g 4 4 100% N 2g 4 4 100%
3g 8 8 100% N 3g 8 8 100%
4g 16 14 94% N 4g 16 14 88%
5g 32 18 56% N 5g 32 18 56%
6g 64 26 41% N 6g 64 26 41%
7g 128 26 20% N 7g 120 26 22%
8g 256 36 14% N 8g 224 36 16%
9g 512 31 6% N 9g 412 31 8%
10g 1024 19 2% N 10g 749 19 3%
Eddig nem fedeztem fel ősvesztést, de természetesen nem zárható ki, a sok hiányzó adat miatt. Különösen nehéz lenne a negyed, ötöd stb. fokú unokatestvéreket beazonosítani. A családnevek viszont biztatóan alakulnak, 94-nél járok, és még van egy pár Gulyás, Juhász, Szabó, Kovács, Nagy, Kiss, Tóth, Horváth, Németh, Lengyel, Varga, akik más országrészekről származnak, de ezeknél a neveknél legtöbbször elakadok a kutatásban. Persze szerencsém van, mert minden ősöm közrendű volt, és így szabadon választhattak házastársat. A nemeseknél és főrendűeknél már sokkal gyakoribb a rokonházasság, nekik nagyobb esélyük volt az ősvesztésre. Közrendűeknél elfogadom, hogy tíz generáció alatt az őseink egynegyede elveszhet (kb.), ebben az esetben az ős_v2 oszlop lép érvénybe, az első öt generációban biztosan nem volt közeli rokonházasság.
Az igazi dráma akkor kezdődik, amikor a lehetséges ősök számának nagyságrendje megközelíti az adott populáció (mondjuk Európa v. Eurázsia) létszámát, és ekkor már valamilyen fokon mindenki rokon. Ha lennének hiteles feljegyzések, akkor ezen a szinten már az lenne a kihívás, hogy olyan személyt találjunk, aki nem volt az ősünk, és az ősök száma olyan drasztikus csökkenésbe kezd, amilyen drasztikusan nőtt az első 20-50 generáció alatt. Ez valamikor pár száz évvel Krisztus születése után lehetett. A történészek szerint Kr. u. 500-től 1000-ig a Föld lakossága nem növekedett. A genetikusok szerint Európa lakosságának 90%-a tíz(!) ősapára vezethető vissza néhány (tíz)ezer év távlatában.
Nekigyűrkőzök és megpróbálom magam átrágni ezek a rakat oldalon, nem tudom, hány variáció létezhet a névre, de saccolom, hogy rengeteg :S Valahogy a filmes változat jobban kedvelem, dehát idő az nincs heteket a levéltárban üldögélni.
Köszönöm, hogy megnézted. Hogy őszinte legyek, én nem sokat tudok kivenni abból az alsó halvány írásból az irat mai állapotában. 1778-ban készült egy hitelesített másolat, az alapján írtam, hogy mi szerepel az irat végén, de pontatlan voltam, mert nem említettem, hogy rövidítéseket használtak: Archi-Epus Strigon. Szóval, az a furcsa, hogy a Leopoldus ugyanazzal a kézírással és tintával van írva, mint Kollonich bíboros neve (aki szintén Lipót), a megengedte őfelsége latin megfelelője mellett, pedig nem szerepel ugyanazzal a tintával és kézírással a Leopoldus, mint a király neve. A hitelesített másolaton, pedig egyáltalán nincs ott a Leopoldus név... Na, mindegy, lényeg, hogy a nemeslevelet kiállították így is. :) Egyébként, fogalmam sincs, hogy miért szerepel Kollonich bíboros neve az iraton, így ebben a formában és nem az ajánlók között a másik oldalon. Az kiderült Palugyay Gábor - az egyik ajánló - fennmaradt leveléből, hogy a bíboros pártfogása is szükséges volt a sikerhez. Különösen érdekes, hogy a nemeslevelet is aláírta a bíboros, mégpedig az oklevél alján a visszahajtás (pecsét rögzítése miatt) alatt. Ez annyira szokatlan volt, hogy amikor a MOL-ba vittem szkenneltetni, nem is nézték meg, van-e valami a visszahajtás alatt, pedig igazán profik voltak, mondhatom. Külön kép készült a címerről, Lipót király aláírásáról, a kihirdetési záradékról, de még a hátlapról is, amin nincs is semmi, csak a tárolás során a hajtások közé becsúsztatott függőpecsét sötét nyoma.
Rájöttem, csak arra akartam célozni ismét (közvetve), hogy szerintem nem lehetséges 2048 ős a 11. vagy 12. (attól függően, honnét számítjuk), generációban. :)
Lehetséges... a címertől balra a felső sorban a név Leopoldus. Ez tuti.
alatta nem tudom kiolvasni, mi van, de nekem nem tűnik Archi-Episcopus-nak... persze nincs ilyen ősöm (vagy még nem tudok róla :) ), hogy korrekt összehasonlítási alapom legyen...
a címer alatt, kicsit jobbra tőle igen halványan az ex szót vélem felfedezni
Nem tudom, ha esetleg a király / császár s.k. ír alá, nem kéne-e ott valamiféle utalásnak lennie erre R[ex] vagy C[aesar] formában?
milyen vallás? (az adattartalom, ill. a második kérdésem alapján nem r.k.-ra tippelnék)
az adott vallás ismeri az adott korban az ismételt házasság fogalmát?
ha igen, lehet mindkettő.
ha nem, sanszosabb az apa és fia - de ugyanígy lehet más Pompos-nak is a Mihály nevű fia a második...
megoldás lehet a kereszetelési és halotti anyakönyvek bevonása is a kutatásba, illetve Ződ János házassági bejegyzését is fel lehet kutatni, hátha van ott még valami info
"Pontosan definiáltuk, ki az első generáció: a szülők. (Lásd: szepter, 9019)"
Efölött elsiklottam... de írtam is, hogy mi van akkor ha a szülők az elsők :o)
"Ugye tényleg nem feltételezed, hogy a ma élő 10 000 000 magyarországinak 11 generációval ezelőtt 20 milliárd 480 millió őse volt? :)"
Nem emlékszem, hogy írtam volna ilyet :o)
A százalékok az adott szintemen (nálam én vagyok az első generáció :o) ) lévő elvi összes őshöz viszonyított arányát jelzi a jelenleg általam fellelt ősöknek. Magyarul: a 10. generációmban a lehetséges 512 ősnek mindössze 4.3%-át sikerült eddig megtalálnom (helyesebben beazonosítanom, mivel van, akinek egyelőre csak neve van)... De szerintem erre te is rájöttél :o)
Kérdem a hozzáértőket, mi a vélemény az alábbi két bejegyzésről? Sajnos csak ennyit tudok a nevezettekről. Lehet ismételt házasság, vagy inkább apa és fia?
Alsószőlős, 1794 bőjtelő hava (febr) 26, ns. Pompos Mihály és ns. Kováts Erzsébet köt házasságot.
Besei nemes Pompos Mihály és Kováts Erzsébet (Ződ János özvegye) házassága: POZBA, 1815. jan. 17.
Pontosan definiáltuk, ki az első generáció: a szülők. (Lásd: szepter, 9019)
Ezt írtam: "az 1650 körül élt emberek egy jelentős részének nincs a mai napig tartó leszármazási vonala gyermektelenség miatt"
Ezt válaszoltad: "Itt egy kicsit lefaroltam, nem igazán fogom az okfejtést... A ma élők mindegyikének kell legyen őse 1650 körül is :o)"
Félre értetted. Újra elolvastam a kifogásolt mondatomat, de rendben lévőnek találtam. Mondok egy példát. 1650 körül zárt közösségben él (csak a példa kedvéért) 1 000 000 ember. 11 generáció múlva (vagyis napjainkban) 10 000 000 lesz a létszám. Kérdés: átlagosan hány különböző őse volt a ma élőknek 11 generációval ezelőtt. A következő számítás hibás: 2 a 11-ediken / (10 000 000 / 1 000 000) = 202.4 fő. Miért hibás ez a számítás? Mert nem veszi figyelembe, hogy a kiinduló 1 000 000 ember között voltak olyanok, akiknek nem született gyermekük, ezért nem lehettek őseik a 11 generációval később élőknek. Továbbá olyanok is voltak, akiknek ugyan született gyermekük, de azok leszármazási vonala gyermektelenség miatt idővel elhalt. Erről beszéltem. Tehát az ősök száma még kevesebb, mint a számítás szerint.
Ezt is írtad:
10.-ben 22-t az 512-ből (4,3%)
11.-ben 13-at az 1024-ből (1,3%)
12.-ben 8-at a 2048-ból (0,4%)
Azok a százalékok! Ugye tényleg nem feltételezed, hogy a ma élő 10 000 000 magyarországinak 11 generációval ezelőtt 20 milliárd 480 millió őse volt? :)
a wildcard-okkal (vagy joker karakterekkel) lehet kísérletezni a településnél is, pl. *, Veszprém, Hungary formában, így is lehet találni olyat, ami érinthet - na nem az eddig ismert településen, hanem attól kicsit (vagy akár sokkal) távolabb...
Revideálnám a 9028-ban tett kijelentésemet annyiban, hogy nem definiáltuk, ki is az első generáció :o)
Amennyiben a kutató személy (pl. én), akkor a XI. generáció 1024-2047-ig fut, így ebben a generációban "csak" 1024 őst kellene tudni felmutani (eddig a generációig viszont valóban 2048-at). A 12. generációban 2048-at, a 13.-ban pedig 4096-ot...
Ha valaki első generációnak a szüleit veszi (ömagát értelemszerűen nulladiknak), akkor csusszan egyet a dolog, és a 11.-ben kerget 2048 őst
@Andreas de Szered
hááát, én sem olyan sokat :)
10.-ben 22-t az 512-ből (4,3%)
11.-ben 13-at az 1024-ből (1,3%)
12.-ben 8-at a 2048-ból (0,4%)
és még van egyetlen 13. generációsom is...
persze ezekben a generációkban már sosem lesz teljes a történet, a források hiánya miatt maximum a 8. generációt fogom tudni egyszer majd teljessé tenni, a 9-től már hiányok mutatkoznak mindenképp - de egyelőre nem ősvesztés miatt.
@H.K.F. 9071
"Viszont arra is gondoltam később, hogy az 1650 körül élt emberek egy jelentős részének nincs a mai napig tartó leszármazási vonala gyermektelenség miatt, ezért még kevesebb lehet az ősök száma."
Itt egy kicsit lefaroltam, nem igazán fogom az okfejtést... A ma élők mindegyikének kell legyen őse 1650 körül is :o) Maximum az általad írtak miatt is sanszos, hogy ősvesztés fordul elő. De szerintem amit írtál, attól még nem lesz kevesebb az ősök száma 8o) (bocs, ha kicsit szőrszálhasogatok :o) )
Nagyon sok az elírás, nekem sokadszorra sikerült pl. öszekapcsolni azokat a testvéreket, akiknek az anyjuk nevénél a következő variációk jelentek meg: Barba Czinger = Borbála Oatmger = Borbála Assinger = Borbála Csinger = Borbála Linger. :-)
Érdemes sokat kísérletezni a * és ? wildcardokkal a nevek különböző pontjain, illetve nekem a helységnévnél sokszor ha csak a települést írom be, nem találja meg az adott emebreket, de ha pl. beírom, hogy "Tószeg, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Hungary" akkor kiadja őket.
Nézegettem a MOL-tól nemrég megkapott képet a címerkérő folyamodványról, de nem egyértelmű számomra, hogy a király (Lipót, vagyis Leopoldus) aláírása szerepel-e rajta, ha igen, hol. 1778-ban készült egy hiteles másolat az iratról, eddig azt ismertem -- azon nincs megfestve a kért címer --, valamint egy ahhoz tartozó elég felületes magyar nyelvű fordítás 1893-ból. A közvetlenül a címer felett található sötétebb tintával írt szöveg (Concessit Sua Mattas Sacrma + dátum) jelentése: megengedte őfelsége. A címer alatt/mellet, vastagabb, halványabb tintával ez áll a hiteles másolat szerint (az jobban olvasható): Secretar Cardinalis a' Kollonich Archi-Episcopus Strigonien (Kollonich bíboros, esztergomi érsek). A címertől balra szintén ugyanezzel a tintával mintha a Leopoldus név lenne, de Kollonich bíborosnak is Lipót volt a keresztneve. Szóval, lehetséges, hogy a király nem írta alá az iratot és csak annyiból állt az engedély, hogy "megengedte őfelsége"?
A familysearch-ön eddig csak a polgári anyakönyveket néztem át, mert az egyháziban nem találtam a neveket, amiket kerestem (csak beírtam több lehetséges változatot és nem adott ki semmit). Most rászántam magam és a települést beírva elkezdtem átnézni. Azon kívül, hogy a "néhai" jelzőt előszeretettel használták családnévként a külföldi indexelők, kérdésem az, hogy ha megnyitok egy nevet, ott a 2.sorban "event: Baptism" áll. Ez mit jelent pontosan (azt semmiképpen nem jelentheti sztem, hogy baptista, mert az egész falu református volt, 1-2 betelepült zsidón kívül).
Ja, és azért nem dobott ki semmit eddig a kereső, mert ilyen elírással nem próbálkoztam :)
Igen, nekem is eszembe jutott időközben a külföldi vonal, nyilvánvaló, hogy ez emeli az ősök számát. Viszont arra is gondoltam később, hogy az 1650 körül élt emberek egy jelentős részének nincs a mai napig tartó leszármazási vonala gyermektelenség miatt, ezért még kevesebb lehet az ősök száma.
A kérdésre válaszolva, én elsősorban az apai egyenes ágra koncentráltam az ősök, illetve a családtörténet kutatása során, úgyhogy túl sok kikutatott őst nem tudok felmutatni 11 generációval ezelőtti időből.
Hát meg kell mondjam, nagyon érdekes a gondolatmenet, amit levázoltál, de szerintem egy aprócska, de fontos tényező kimaradt. Mégpedig az, hogyha valakinek az egyik őse külföldi volt. Vagy több őse volt különböző eredetű. De amúgy egyet értek a nagy számú ősvesztéssel, bár csak mindegyikünk bebizonyíthatná, hogy igazad van :)
Tényleg, ha nem vagyok indiszkrét, ki mennyi őst tudott összegyűjteni a 10-11 generáció környékén?
Pár napig nem voltam netközelben. Kicsit megkésve de szeretnék reagálni arra, hogy lehet-e egy embernek 2048 különböző őse 11 generációval korábban. (skoumi, 9028) Gondolkoztam, hogyan is lehetne megfogni a kérdést. Sokféle bonyolult bizonyítás eszembe jutott, majd a következő egyszerű következtetésre jutottam. Az 1650 körüli időben mennyi lehetett Magyarország lakossága? A Wikipédia szerint 1495-ben: 1 032 000, 1715-ben: 1 480 000 volt az akkori nagy Magyarország lakossága. Ha azt vesszük, hogy 1650 körül 1 000 000 lakos élt a mostani Magyarország területén (ami erős túlbecslése a valósnak), akkor is tizedrésze a mostaninak. Szerintem, 11 generációval ezelőtt kb. (átlagosan) 200 különböző személy lehet egy ma élő ember ősfáján. Megkockáztatom, hogy ha a 11 generáció alatt élt összes férfi sorsolással döntötte volna el, hogy melyik településről választhat feleséget (a rokonházasságok kiküszöbölése érdekében), akkor sem lenne egyetlen olyan ember sem az országban, akinek meglenne a 2048 különböző őse. Vélemény? :)
Vannak még további lehetőségek: a Google, Facebook vagy a szlovák telefonkönyv segítségével utána nézhetsz, mely településeken élnek ma ilyen nevűek. Még jobb, ha találsz első vagy második világháborús veszteséglistákat vagy más hasonló adatsort. Egy ilyen szűrés persze önmagában semmire sem garancia, de ha már amúgy is át kell bogarásznod minden települést, akkor miért ne kezdhetnéd azokkal, ahol bizonyíthatóan felbukkan a családnév?
Az sem kizárt (bár a konkrét esetet nem ismerem), hogy az illető nem egyedül, hanem szervezett telepítés keretében került el Sáros megyéből. Ennek nyilván több nyoma is maradt, például helytörténeti munkákban, összeírásokban, illetve egyéb, "nem rokon" anyakönyvi bejegyzésekben. De én is azt javasolnám, hogy előbb próbálj "házon belül", azaz az adott személy más anyakönyvi bejegyzéseiben utána járni a dolognak.
Ha még nem tetted meg, kergesd a házassági anyakönyvben, hátha van utalás a településre, és/vagy a keresztelésiben szülőként...
Ha nem találod, és egyéb iratok sem állnak rendelkezésre a halálozás helyén az illetőről (pl. peres, céhes stb.), akkor sajnos marad Sáros vármegye módszeres átguberálása...
Én arra gondolok, hogy úgy fog működni, ahogy például (Belgium, Antwerp Police Immigration Index, 1840-1930), ahol beírjuk a nevet, majd ott ahhoz az oldalhoz irányít, amelyen az adott név szerepel. Szeretnék érdeklődni továbbá, hogy milyen módon tudnám megtalálni Sáros vármegyében az adott őst, ha nem ismerem a település nevét? Vajon a feltöltött szlovákiai anyakönyvek hány százalékát teszik ki az ottaniaknak? Érdemes lenne-e átnéznem mindegyik feltöltött Sáros vármegyei települést?
Korábban már kértem segítséget az alábbi halotti anyakönyvi bejegyzés megfejtéséhez, de akkor sajnos senki nem tudta megmondani, hogy mi szerepel az alulról 3. bejegyzés (1835. január 2.) utolsó rubrikájában. Azóta sem sikerült ezen az ágon továbbhaladnom, remélem most lesz valakinek ötlete. Annyi bizonyos, hogy Sarosiensis (Sáros vármegye) - ről van szó. A kérdés a település neve. Továbbá szeretnék bíztatni mindenkit a familysearchos indexelésre, hogy az eddigi több hónapos munka eredményét miné hamarab lássuk!
Szia, számozom a családfákat + mellé van írva a legrégebbi őspár neve is. Ezzel az a gond, hogy a név változhat, ha találok kutatás közben további felmenőket, bár a szám akkor is marad; ill volt már rá példa, hogy két családfa összeért, egybeolvadt.
Nem tudom pontosan mit értesz a főtábla alatt, de ha arra az excel-re, amiben az őseim tárolom abc sorrendben, akkor igen. Attól külön tárolom, másik excel-ben.
Akkor ez a jelölési módszer csak abban az esetben válik be, ha a kezdetektől így csinálod; én több évre visszamenőleg nem tudom megmondani, hogy x hányadik bejegyzés volt az anyakönyvben. A számozás nekem nem azért kell, hogy tudjam, hogy x kinek a kije, hanem azért, hogy ha találunk még hiányzó adatokat a névhez, v vki keresi a felmenőjét név szerint, akkor meg tudjam nézni a nagy adatbázisban, hogy melyik csfában találom az illetőt (ne kelljen mind a 15-20 csfát átnézni egyesével).
"A párok adatait - ami számomra fontosak - külön excelben tárolom. Sima abc sorrendben, a vőlegények szerint." Vagyis a főtáblában nincsenek is benne a párok?
Köszi, skoumi, érthető a leírás. Azonban közben arra is rájöttem, hogy ez így nekem nem használható, mert a csfáknál nem egy-egy ember a kiindulópontom (vagyis nincs egy kezdő egyed, mint pl a sajátomban én)...
Lehet, kicsit hülyén hangzik, de én az EAN kódokat használom a családtagoknál ill végig az összes családfánál (gyártó cégnél dolgozom, generálunk EAN kódokat és onnan vettem az ötletet - szóval van a családban piros tortazselé, vaníliapuding, almaízű italpor :) )
A bejegyzési sorrendet úgy értem, hogy ugye beviszem az anyakönyv összes házassági bejegyzését és a beírások sorrendje alapján kap egy egyedi azonosítót. Ami azt jelenti, hogy a legeslegelső bejegyzés az 1-es és a 20. a huszas és így tovább.
Arra viszont rájöttem, hogy a most már sokak által "közismert számozási rendszer'-nek hívott eljárás nem a legjobb neked, a testvérek miatt.
A párok adatait - ami számomra fontosak - külön excelben tárolom. Sima abc sorrendben, a vőlegények szerint. Elismerem, hogy ezek nem a legjobb eljárások, de hát kísérletezni szabad.
Reagálva a skoumi által ismertetett rendszerre: elég profinak tűnik, de számomra nem túl megnyerő, mert nem tudom egyből értelmezni az adott jelölést. Hát, nem egyszerű ez a rendszerzés.
dédszülők: 4-é: 8 és 9, 5-é: 10 és 11, 6-é: 12 és 13, 7-é: 14 és 15
az ükszülők már 16-tól 31-ig "futnak", és így tovább
az egyéb leszármazók (tehát pl. szülők, vagy nagyszülők testvérei) esetében megoszlanak a vélemények, én az általam használt program számozási rendszerét kitűnőnek találom.
Ez a fiúkat nagybetűkkel, a leányokat kisbetűkkel jelöli, és születésük sorrendjében indítja a jelölést az ABC betűivel.
Pl. ha apukádnak van 1 bátyja, egy nővére és egy öccse, akkor, mivel ők apai nagyapád (és nagyanyád, de mivel mindig a férfi számít, ezért itt irreleváns) gyermekei, a jelölésük a következő
4A, 4b, 2 (apukád), 4D - apukád öccse azért D, mert ő a 4. gyermek, az ABC 4. betűje pedig a D
Ennek megfelelően, ha pl. van egy nővéred, akkor ő a 2a lenne
Anyukádnak legyen egy nővére, egy húga és egy öccse: 6a, 3, 6c, 6D
öccsének legyen két fia: 6DA, 6DB
az első fiúnak pedig legyen egy lánya: 6DAa
nővérének legyen egy lánya: 6aa
akinek van egy fia, egy lánya meg még egy fia: 6aaA, 6aab, 6aaC
köszi a leírást, de van egy-két homályos folt nekem: hogy érted azt, hogy a bejegyzések sorrendjében számozod? Pl. találsz egy őst 1812-ben, aki az édesapád ágáról rokon, az adott házassági ak-ban a 20. oldalon, akkor az 18122hak20? A "közismert számozási rendszert" is leírnád bővebben (sajnos én nem ismerem...)?
A megtalált őshöz tartozó pár adatait hova írod? Ugyanabba a sorba, v a pár külön sorban szerepel a saját adataival?
Bocs, hogy ennyit kérdezek, de több száz / ezer nevem van, vmi rendszerbe kellene foglalnom őket, de nem vagyok egy matematikus v informatikus, akinek egyből van erre egy jó ötlete
nagyon egyszerű: minden anyakönyvi bejegyzést beírok egy előre elkészített excel táblázatba és ha kész akkor könnyedén tudok benne keresni. És először a házasságiakkal kezdtem, mert az adja a legtöbb infót. Úgy kezdtem, hogy a településemen ugye 1725-től vezették a házasságit, tehát a bejegyzések sorrendjében megszámozom az összeset. Ez az egyedi azonosító. Akkor beírom persze az oldalszámot is, és ha ősről van szó akkot az ősszámot is, ami a közismert számozási rendszeren alapul (én - 1, apa - 2, anya - 3 stb.).
Ezenkívül fontosnak tartom a lehető legtöbb adat bevitelét.
Amúgy értem a kérdésed, és bennem is felmerült már, ezért találtam ki, hogy ezt a számozási módszert alkalmazom. Azért nagyon jó még, mert a még ismeretlen ősöknek is tudod már előre a számát.
Aztán az excelbe beírt anyakönyvi sorendet bármikor megváltoztathatom abc, idő vagy akármilyen sorrendbe, de bele is lehet keresni.
1775 előtti elveszett anyakönyvről van szó. Másodpéldányokat 1827 óta kell készíteni, de én úgy gondolom, hogy visszamenőleg nem készítették el az 1827 előtti anyakönyvek másodpéldányait. Vagy tévedek? Valaki írja meg aki pontosan tudja!
Honnan tudod, hogy Szolnokon vannak 1827 óta a levéltárban? Jász-Nagykun-Szolnok vármegye csak 1876-ban alakult meg, előtte nem is volt levéltára. Külső-Szolnok vármegye 1876 előtt 300 évig Heves vármegyéhez volt csatolva, és az iratai a Heves Megyei Levéltárban vannak. Tudtommal az 1919-es román betöréskor az egész szolnoki levéltár leégett. Dr. Benedek Gyulától tudom, híres helytörténet-kutató, talán ismerős a neve. Szóval, csak tippeltél, hogy a szolnoki levéltárban van, amit keresek, vagy biztosan tudod?
Amint korábban írtam, a címerkérő folyamodványokat egy időben visszaadták a kérelmezőnek a kiállított címeres nemeslevéllel együtt. Az időszakra pontosan nem emlékszem -- valahol olvastam egyszer --, de 1720-ban feltehetően így történt. Tehát, ha a családod vigyázott rá egy pár évszázadig, majd egy családtag, aki megörökölte úgy gondolta, hogy ideje megszabadulni tőle és tudod, hogy végül a MOL-ba került és a pontos jelzetét is ismered, akkor tudsz róla másolatot kérni. A MOL netes keresője (én ezzel találtam meg a saját családomét): http://mol.arcanum.hu/digilib
Andreas de Szered, megosztanád velem / velünk - ha nem titkos -, hogy milyen ismérveket viszel fel excelbe? Hogyan lehet keresni a nevek között? Azért érdekel, mert kb 15 családfán dolgozom (excelben), mindegyiknek van egy "adatlapja". De ha keresek vkit, egyszerűbb lenne, ha az összes név egy listában lenne, amiből egyből tudnám, melyik csfában kell az illetőt keresnem. Viszont mivel vannak nevek, amiből akár fél tucat is van, kell vmi azonosító jel. Te használsz vmit erre a problémára (már ha felmerült Nálad ilyen egyáltalán)?
H.K.F, így lehet kérni a MOL-tól, hogy "címerkérő folyamodvány"? Van egy lehetséges ősöm, aki az 1720-as években kérte újra a nemességét, mert elveszett a régi, és mások támasztották alá.
Köszi a megoldást és a segítséget, de be kell valljam, hogy ez az infó nekem nem létszükség, csupán azért kellett, mert beviszem excel-be a rekordokat a kutatás hatékonyságának növelése érdekében. Szóval igazából semmi közöm a személyhez, majd akinek lesz az kikeresi :) Pluszként csak annyit, hogy ez a név teljesen idegen, tehát aki majd kutatja annak nagy fejtörést fog okozni a máshol megtalálása.
Ja és Helena dolgohoz érdekességképpen hozzáfűzöm, hogy néha bizony a Juliannát magyarul írták be, én sem értem miért. Ezen kívül írtak még Helena-t és Helenna-t, gondolom ez az Ilona és a Julianna megkülönböztetve, de én mindig óvatosan kezelem ezt a kérdést, mivel egyszer már okozott gondot, hogy előre elkönyveltem a személyt az egyiknek és kiderült, hogy a másik. És ezért nem találtam korábban.
Biztos hogy nem Ilona, mivel minden név latinul van, ezért Helena-nak kellene lennie.
Thomae Martysko - helyes a kérdező olvasata. És a tippje is, hogy az apa neve került be (ismeretlen okból).
Megoldás: fel kell kutatni Martysko Tamás összes született gyermekét, meg kell nézni, ezek közül ki halt meg házasság nélkül, ki házasodott, és a fennmaradó élő lesz a megfejtés.
Hogy miért nem elég csak a bejegyzés -19 év keresztelését megnézni?
Mert akkoriban még sűrűn előfordult, hogy az életkor saccperkábé volt, nem egzakt, keresztelési adat alapján írt szám.
Tehát teljes bizonyosságot csak a fent írtakkal kaphatsz (ez pedig nem kis munka, tekintve, hogy lehetnek benne különféle finom kis csavarok :) persze ha találsz valakit 19 évvel korábbról, és nincs kedved akár éveket eltölteni ezen egy adat megfejtésével, elfogadhatod azt is, akit ott találsz... )
Nagyon költséges dolog volt a nemeslevél megszerzése. Mindenre díjat számoltak fel: pergamen, aranyozás, pecsétzsinór, viasz, írnok munkája, stb. Az én ősöm nemes volt már, amikor a címeres nemeslevelet kérte, mégis az szerepel az oklevélben, hogy közrendű. A címerkérő folyamodványt feltehetőleg nem az ősöm írta, illetve nem ő készíttette. Lehet, hogy előzőleg nem is látta. Palugyay Gábor volt az egyik ajánló, ő intézte az ügyet, az ő egyik fennmaradt leveléből következtetek erre, amelyben beszámol, hogyan is halad az armális ügyének intézése. További ajánlók, pártfogók voltak: Telekessy István egri püspök és Kollonich Lipót bíboros, esztergomi érsek. Palugyay azt írja, hogy a kapott 300 forint nem lesz elég; 1701-ben az nagyon nagy összeg volt. 1669-ben 600 forintért vették Szajolt, akkor egy ökör ára kb. 8 forint volt. A 600 forint nem tudom mennyire volt reális ár, mert csak visszavásárolták Szajolt, mert korábban orvul (befolyással) nádori adománylevelet szerzett Bory György a falura a jogos tulajdonosok feje felett.
Szerintetetk mi lehet az utolsó előtti bejegyzésben a menyasszony neve? Én Thomae Martyisko-t olvastam ki. Szűz volt, tehát nem a volt férje, lehet hogy az apja, Tamás, de lehet hogy más...
Miközben mi a mormonokról vitatkozunk, addig ők feltettek újabb ref. keresztelési adatokat (így elvileg 88% a készültségi fok).
Az újranemesítéshez: nem vagyok járatos a témában, de az új nemeslevél kiadása elég macerás (és talán drága is) lehetett, viszont elég gyakoriak voltak a nemességigazoló perek, amiben akár a nemeslevél felmutatása nélkül is a vármegye vagy megfelelő szintű bíróság előtt igazolni lehetett a kétségtelen nemességet (pl. nemes tanúk felvonultatásával, akik igazolták, hogy a kérdéses család haramadíziglen vagy 60-80 évig nemesi jogokat gyakorolt) A kötelező (és a mai napon kicsit aktuális:)) hivatkozás: http://hu.wikisource.org/wiki/Az_Arany_család_nemesi_címe
"Ez így nem teljesen igaz... Ha a szálak Magyarországon kívülre vezetnek - vagy a törökök által meg nem szállt területekre - elég sok 1700 előtti anyakönyvvel lehet találkozni..."
Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben van valakinek közlési engedéllyel kapcsolatban tapasztalata, vagyis hogyan is kell eljárni az internetes közlés esetében, kérem, foglalja össze.
Hát ez egy jó kérdés. Javaslom, tegyél rá saját vízjelet (a weboldaladét javaslom), oly módon, hogy csak komoly utómunkával lehessen lepusztítani róla (lásd pl. az én fotóimat a weboldalamon).
Igaz, hogy nem teszi túl esztétikussá a fotót, viszont ha valahol máshol felbukkan, gyanítható, hogy lelopta az illető az oldaladról... Sajnos fogalmam sincs, hogy egy esetleges eljárás esetén ez mennyire védi a s...ed, de más, jobb megoldás nem jut eszembe.
@szepter (9019)
Nagy szerencse, hogy 1700 előtt nem vezettek anyakönyveket.
Ez így nem teljesen igaz... Ha a szálak Magyarországon kívülre vezetnek - vagy a törökök által meg nem szállt területekre - elég sok 1700 előtti anyakönyvvel lehet találkozni...
@H.K.F. (9020)
A 11. szinten nem 2048 különböző személy van.
Ez szintén nem igaz. Ha azt írod, hogy ...nem biztos, hogy 2048..., akkor vagy korrekt. Ha kellően szétágazó a fád földrajzilag, simán lehet 2048 különböző személyed. Ha egy településre koncentrálódik az őseid zöme, ott valóban sanszos az ősvesztés.
Címerkérő folyamodványt kellett megfogalmazni a királyhoz latin nyelven, igen alázatos formában. A kért címert rá kellett festeni, aztán vagy azt kapta vagy nem. Ajánlókat kellett szerezni, akik ráírták az ajánlásukat a kérvényre. A folyamodványt egy időben (1700-as évek környékén, úgy emlékszem) visszaadták a kiállított nemeslevéllel együtt. Viszonylag ritka iratfajta, kevés maradt fenn.
Véletlenül a mai napon kaptam meg a MOL-tól az ősöm, Hegedüs Gergely címerkérő folyamodványának a digitális másolatát. Megjegyzem, valaki a több mint 500 Hegedüs leszármazott közül úgy érezte, hogy inkább megválik az irattól és antikváriumba adta 1997 körül... (Ki tudja, még mitől szabadult meg. Nem kommentálom.) Kértem közlési engedélyt is az iratra, meg is kaptam, hogy feltehetem a családi weboldalra (www.szajolihegedus.hu). Azonban meglepetésre, az is szerepel a közlési engedélyen, hogy nem adhatom át harmadik személynek. Ez a kettő sajnos technikailag kizárja egymást, mert ha a felhasználó megnéz bármit is a neten az előtte a saját gépén landol egy ideiglenes könyvtárban és nem lehet megakadályozni a lementést és máris harmadik személynél van az irat. Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben van valakinek közlési engedéllyel kapcsolatban tapasztalata, vagyis hogyan is kell eljárni az internetes közlés esetében, kérem, foglalja össze.
Ha már nekifogtam az írásnak, segítséget, tanácsot kérek más ügyben is. Az elődeimet Tiszapüspökiben anyakönyvezték, de az 1775 előtti anyakönyvek elvesztek (információ szerint, az 1919-es román betöréskor elégtek), pedig 1723-tól volt anyakönyvezés. Mit lehetne tenni? Milyen forrásból lehetne akár töredékeiben pótolni a hiányzó adatokat. Összeírásokon, peres iratokon már túl vagyok, a gondot az okozza, hogy már az 1700-as években is annyi leszármazott volt egy helységben, hogy kibogozhatatlanok a szálak. A nemességigazolások során adtak be leszármazási adatokat (lásd: Orosz Ernő: Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai, Eger, 1906)
), de kb. a család harmadának, felének leszármazása nem ismert.
"A munkát nem lehet kikerülni. Utána kell nézni, járni, olvasni. Egy anyakönyvi lapon/oldalon/könyvben igen sok információ van. Kiderülhet életkor, születési hely, lakóhely, névmagyarosítás, névváltoztatás, elválás, elhalálozás, hősi halál, házassági időpont, vallási hovatartozás, vegyes házasság, katonai alakulata, kötődő tanuk nevei, érvénytelen házasság, természetes apaság, bírói végzés (utólagos bejegyzések). Csak ami hirtelen eszembe jutott. Nincs az a program ami ezt követni tudná."
De ezt élvezet is, ha nem élvezném magát a kutatást akkor bele sem fogtam volna. :)
Abban viszont nem értek egyet, hogy ne lehetne több adat bekérve pl. a polgáriban.
És van az a program ami követni tudná. :) Hidd el, nem lenne sokkal bonyolultabb a mostaninál.
"A mormon segítség felbecsülhetetlen.
Már maga a mikrofilmek tömegei is segítenek. Ha nem tudnád az összes MOL anyakönyvi filmet ők készítették, és szponzorálták. Máig folyik a munka. A türelmi idő leteltével bővül az állomány (30-60-90év). Elgondoltad e nélkül hogy kutatnál."
Sehogy sem.
Ez nyilvánvaló. De nem állítottam az ellenkezőjét, csak azt, hogy a szkennelt dokumentumaik sokkal értékesebbek számomra mint a sokszor (egyelőre) használhatatlan indexek.
"A mostani indexelés csak a kezdet. Ha meg lesz a három anyakönyv, igen leszűkül a találatok száma. Már a program úgy épül fel, hogy összesre, feleségre, házasságra, halálra, évszámra lehet keresni."
Ez nagyon jó lenne, mert akkor tényleg le lehetne szűkíteni szinte mindent.
De az elérhetetlen szkennelt egyházi(ak) továbbra is probléma marad, ugyanis az index nem bizonyíték. :)
Persze mondhatnád, hogy tessék indexelni, és akkor elérhetővé válik bizonyos számú bejegyzés.
Azért kicsit elvetted a kedvem, mivel azt állítod, nem az összes indexelt rekord elérhető szkennelt formában még Neked sem.
Ez igaz?
"Fiatal vagy. Van kitől kérdezni"
Már minden elérhető információt kifacsartam a családtól. (így is elegük van belőlem) :P
Érdekes... ahol azt hittem minden könnyű lesz, ott nulla az eredmény (Komárom ref.), ahol pedig féltem attól, hogy senki nem lesz meg, ott mindenki megvan.
Tulajdonképpen ha a fiamhoz képest számolok, akkor a 32 szépszülőből megvan 29, két szépszülő még kutatás alatt (tuti meglesznek)... egy pedig lehetetlen, mivel apai ágon egyik dédim szerelemgyerek volt. :) Tehát ugye élből 1 (apa) kiesik, sosem lesz meg.
Azt hallottam, hogy (az én esetemben a török idők után) amikor a nemes ugye elveszetette a papírjait, és újranemesíteni szerette volna magát, akkor úgy tudom, hogy kérvényt adott be. És akkor ezt követően néhány éven belül megkapta a papírt, hogy nemes. Na most, hallott valaki ezekről a kérvényekről és hogy hol lehetnek? Hasznos lehet számomra.
Ezen már én is gondolkoztam, hogy átlagosan hányadik nemzedékben és milyen számban léphet fel az ősvesztés... Van egy ág az őseimnél, aminél nagyon gyanús, hogy községen belüli kierejdt családok közötti házasságok folytán ősvesztéshez fogok eljutni, de ugye ez speciális eset...
A munkát nem lehet kikerülni. Utána kell nézni, járni, olvasni. Egy anyakönyvi lapon/oldalon/könyvben igen sok információ van. Kiderülhet életkor, születési hely, lakóhely, névmagyarosítás, névváltoztatás, elválás, elhalálozás, hősi halál, házassági időpont, vallási hovatartozás, vegyes házasság, katonai alakulata, kötődő tanuk nevei, érvénytelen házasság, természetes apaság, bírói végzés (utólagos bejegyzések). Csak ami hirtelen eszembe jutott. Nincs az a program ami ezt követni tudná.
Magad Uram ha szolgád nincsen:
A mormon segítség felbecsülhetetlen.
Már maga a mikrofilmek tömegei is segítenek. Ha nem tudnád az összes MOL anyakönyvi filmet ők készítették, és szponzorálták. Máig folyik a munka. A türelmi idő leteltével bővül az állomány (30-60-90év). Elgondoltad ez nélkül hogy kutatnál.
A mostani indexelés csak a kezdet. Ha meg lesz a három anyakönyv, igen leszűkül a találatok száma. Már a program úgy épül fel, hogy összesre, feleségre, házasságra, halálra, évszámra lehet keresni.
A szkennert kép is ott van, sajnos csak az egyháztagok nézegethetik (sajnos). Némelyiket lehet, nem tudom mi alapján szelektál. Folyosói pletyka szerint bizonyos indexelési pont után én is kaphatok hozzáférést (utána kéne nézni). Nem sürgős nekem majd minden névhordozómról van másolatom még milliomos koromból. (MOL 70/Ft/db. Legtöbb kétoldalas) Most is lehet kérni E-mail-ben, ha tudom az időt, a helyet. Esetleg a mormon kutatóban, ha kapsz gépidőt, ha ott a film, ha megrendeled és megérkezik néhány képet fotózhatsz.
Ez a hobbi egy dolgot biztos kíván. TÜRELEMET (na meg egy kis szerencsét).
Fiatal vagy. Van kitől kérdezni (nekem sajnos nincs, 69 évet taposok). Muszáj. Kutatás szerintem legnehezebb szakasza az aligmúlt. Nem lehet hozzáférni. Kell a nagyi meg a korosztálya.
Az 1500-1600-as évek inkább szerencse dolga.
Különben tényleg nekem több időm van. Szerencsémre még nekem is megmondják momentán mit akarok.
"Én is szeretném felhívni a figyelmet a mormon indexelésre...
Mindenki mondhat amit kar, ez SZENZÁCIÓS."
Valóban az... de kár, hogy nem ügyelnek a részletekre.
Persze valaki itt alább írta, hogy azért mert nem is kizárólag a családfakutatás a cél az indexeléssel.
Hajlandó vagyok ezt elfogadni, és így már értem, hogy miért csak annyi adat van indexálva amennyi.
Ellenben...
... Ez így sokat nem ér. (szerintem)
Nem tudsz egy bizonyos szinten tovább kutatni, főleg akkor ha olyan ős akad utadba amelyből van vagy 100db az adott időszakban.
Ilyen esetekben minden szilánk aranyat ér, amellyel azonosítani lehet az őst.
És ehhez kell az összes adat, de még sokszor az sem elég.
Most nyilván nem az 1700-as évekbeli latin bejegyzésekre gondolok, mert ott amúgy sincs sokkal több adat, hanem pl. a magyar polgáriakra. Most tényleg csak ugyanezeket az adatokat indexáljátok be?
Nagyon sok "mankó/szilánk" elveszik így.
Akkor lenne a legszenzációsabb ha minden adat megjelenne az indexekben is.
"És láss csodát, egy este beírom a keresőbe a nevem és ott van mind a több mint kétszáz (négyszáznyolcvan találat). "
Sok múlik azon, kinek mi a fontos.
Nekem eddig az esetek 95%-ban a szkennelt bejegyzések segítettek. Az indexáltak sajnos szinte soha.
(az külön mázli, hogy a felvidéki és sziléziai bejegyzések szkennelve vannak fent)
Lehet, hogy lassabb de biztosabb...
"Én nyugdíjas vagyok, és több mint hétezer kitöltött adatlapom van (nem dicsekvésnek szántam), 94-96%-os hibafokkal (ez dicsekvés, a szörnyűeknek is nekiállok)"
Jogos. :)
Nekem nincs ennyi időm... 3* éves vagyok, 10 hónapos fiúcskával, feleséggel.
Képzelheted. :)
"Mama tudja, mama majd megmondja mire érek rá kb... " :)))))))
Azért az ősvesztés fogalmáról se feledkezzünk meg! A 11. szinten nem 2048 különböző személy van. Van erre valami képlet, vagy becslési módszer, hogy hogyan kalkulálható a valóban különböző ősök száma korábbi nemzedékekre vonatkozóan?
(úgy érzem, ha oldalágakat kutatnék sosem lenne vége. :-))"
Belátható a vége, csak nagyon messze van:
1. generáció: 2
2. generáció: 4
3. generáció: 8
4. generáció: 16
5. generáció: 32
6. generáció: 64
7. generáció: 128
8. generáció: 256
9. generáció: 512
10. generáció: 1024
11. generáció: 2048
A közvetlen felmenők közül legjobb esetben ennyi személyt találhatsz az 1700-as évek elejéig haladva, mivel korábban még (általában) nem vezettek anyakönyveket. Ha az ősök leszármazottait két gyerekes átlaggal számoljuk, akkor az megközelítőleg 1000*1000, azaz egymillió tizedfokú unokatestvért jelent.
Nagy szerencse, hogy 1700 előtt nem vezettek anyakönyveket.
Én is szeretném felhívni a figyelmet a mormon indexelésre.
Aki már jónéhány éve kutat, talán tudja mivel jár egy-egy Ős megtalálása.
Én a hajdúvárosokat kutatom Budapesten, közel tíz éve. Sok-sok mikrofilmmel.
Tessék saccolni mi idő ezek átnézése.
Pl. ebből 1895-ig Debreceni református anyakönyvek 59 mikrofilmtekercs.
1895-ig Debreceni római katolikus anyakönyvek csak? 5 mikrofilmtekercs.
1895-től a Debreceni polgári anyakönyvek 49 mikrofilmtekercs.
1552-1852 Hajdú megye feudális összeírása 79 mikrofilmtekercs.
1869-es Debrecen és környéke népszámlálás 44 mikrofilmtekercs.
Ráadásul a polgáriakért még utazni is kéne. Ezek csak a megyei levéltárakban léteznek, meg a mormon kutatóban ahol havonta csak egyszer lehet géphez jutni.
Ez idő alatt megtaláltam vagy kétszáz névhordozómat.
És láss csodát, egy este beírom a keresőbe a nevem és ott van mind a több mint kétszáz (négyszáznyolcvan találat). Meg még három olyan helyről amiről még azt se tudtam, hogy létezik. Meg Galíciából, USA-ból. Plusz a hibásan jegyzettek is.
ÉS EZ NÉHÁNY MÁSODPERC ALATT. Otthon fotelból.
Mindenki mondhat amit kar, ez SZENZÁCIÓS. Lehet nem minden adat helyes, de ott van, ha keresni kell, pillanatok alatt megtalálható, nem kell végignézni egy egész tekercset. Ott a dátum, a pontos filmszám, az oldal, vagy a sor, és lehet nézelődni.
Aztán meg, még nem is sok adat van fenn. Milyen egyszerű lesz keresni, ha már mindhárom anyakönyv ott lesz. Gondoljátok el ráadásnak Nagyvárad, Kassa, Fiume, Alsóőr stb (már ha próbálta valaki). Sok helyen dolgoznak rajta. Ott lesz a lista.
Jó lenne ha a magyar oldalakat mi magyarok sokan csinálnánk. Kevesebb lenne a hiba
Az a baj, hogy a mi magyar nyelvű anyakönyveinket lelkes idegen anyanyelvű családkutatók is indexelik. Aki nem tudja a nyelvünket (legalább anyanyelvi szinten) szörnyű dolgokat tud indexelni. Egy Ostffyasszonyfát (Vass megye) már az (USA) bevándorló hivatal írnoka se nagyon értette, nemhogy jól írta volna le. A neveket még csak betűztették, a többit már nem nagyon. Nem beszélve néhány névíró szörnyű betűiről. Mindez jól látható a keresésnél.
A mostani Szabolcs csomag zöme elég jól olvasható. Ami nem megy, vissza lehet küldeni. Heti néhány adag, nem nagy dolog. Én nyugdíjas vagyok, és több mint hétezer kitöltött adatlapom van (nem dicsekvésnek szántam), 94-96%-os hibafokkal (ez dicsekvés, a szörnyűeknek is nekiállok)
AKI ÉRDEKLŐDIK, NE CSAK VÁRJON (régi jó szokásaink szerint). NEM CSAK KAPNI JÓ. ILLIK VISZONOZNI IS.
"Azt nem tudom, hogy hülyeség-e, de csak a vérvonalat kutatom, és adott szinten lévő testvéreket. Oldalágakat csak akkor ha képtelen vagyok továbbhaladni. Ez hülyeség?
Attól függ, mi a cél :)
(úgy érzem, ha oldalágakat kutatnék sosem lenne vége. :-))"
megnyugtatlak: sose lesz vége :D
ezt csak abbahagyni lehet, befejezni nem... mindig lesz valami ami miatt az ember nekiugrik és beletúr másba is, nem csak a vérvonalba (nálam legalábbis így van)
Meg az is kérdés, mit értesz vérvonal alatt :)
Amúgy van, aki csak a 2n őseit kutatja.
Van, aki az első közös ősétől csak a névhordókat kutatja (tehát a leányoknál max. férjet ad hozzá, de a kölköket már nem, mert azok már más néven futnak); van aki ezeket a leszármazottakat is (pl. én is)
Van, aki az anyai ágát nem is kutatja, csak az apait.
Van, aki irdatlan adathalmazzal rendelkezik, mert oldalágakat (pl. férjek, feleségek családjait fel/le irányban egyaránt) is kutat... (egyet nálam találsz nálam is, melyet az egyik néhai családtag iránti tiszteletből csinálok, illetve van még pár publikálva, amit más rakott össze, én ha belebotlok oda tartozóba, akkor beillesztem, vagy korrigálom az adatokat, de nem keresem őket)
Felvidéki ág nagyjából megvan 1680-ig, igaz volt pár olvashatatlan könyv, de nagyrészt át lehetett erőlködni rajta.
A sziléziai 1770 és 1870 közöttiekkel problémám volt már a kezdetektől fogva, mert ugye gót kézírás. :)
1770 előttiek ott is gyönyörűszép latin írások, ha nincs sérülve a könyv, akkor szépen lehet haladni.
Persze latinból is volt pár elképesztő nehézségű könyv.
A góttal nem tudtam mit csinálni, meg kellett tanulnom a betüket.
Mamám huga gyorstalpalón "megoldotta" egy karácsonyi buli alkalmával, igaz neki mégkönnyebb a helyzete mert még perfekt német is egyben. :) De tényleg 1 óra alatt csodát művelt és a lényeget elmondta/lerajzolta.
Szóval nagyon sokat segített.
Csak míg ugye a felvidéki, a sziléziai és a polgári magyar szkennelt anyagokból áll...
... sajnos a magyar katolikus, református pedig ***.
Arról nem is beszélve, hogy a szkennelt bejegyzés kvázi bizonyítékként ér fel.
Egy szó mint száz, jelenleg azért a magyar nehéz, a latin közepes, a gót közepes nehézséggel talán (még) megbírkózom.
Azt nem tudom, hogy hülyeség-e, de csak a vérvonalat kutatom, és adott szinten lévő testvéreket. Oldalágakat csak akkor ha képtelen vagyok továbbhaladni. Ez hülyeség?
(úgy érzem, ha oldalágakat kutatnék sosem lenne vége. :-))
"Nem valószínű. A mormonok nem klasszikus családfakutói szempontok szerint végzik az adatfeldolgozást, hanem a vallásukban megfogalmazottak teljesítésének megkönnyítésére.
Erre azok az adatok, amiket bevisznek a képnélküli adatbázisokba, pont elegendő."
Hopp... ezt nem tudtam, így viszont érthető a dolog. :-)
"
Egy állami
- születésnél is sorszám(folyószám), születési dátum, gyerek neve, neme, apa neve, anya neve amit indexelni kell. Se vallás, se foglalkozás, se szülők életkora stb.
- halálozásnál sorszám(folyószám), halál dátuma, halott neve, neme, kora, apa neve, anya neve, házastárs neve. Se vallás, se születési hely és idő, se semmi egyéb adat.
- házassággal asszem még nem találkoztam..."
Akkor sajnos az az adatbázis is csak mankónak lesz jó. :S
be kell regisztrálni Indexer-nek, le kell tölteni hozzá a segédprogit, oszt' hajrá :)
Magyarul nem tud a rendszer!
Kíváncsi leszek majd a véleményedre (javaslom, ne csak a magyar vonatkozásút próbáld ki, hanem ha beszélsz vmi idegen nyelvet, olyat is, ami azon íródott - csak hogy lásd az erőfeszítést, amit megkíván egy idegentől a másé. Ha letöltöd, de nem boldogulsz vele, akkor visszaadhatod, hogy más indexelje. Ja, eleinte nem voltak magyar adatok, csak amerikai meg mexikói. Gondolom egy idő után az egyháztagok elkezdtek reklamálni, hogy mé' csak ez van, mindenhol vannak, akkor legyen már innen is meg onnan is anyag. Ahogy egyre többen csaltakoztak, szélesítették a feldolgozandókat. De mint korábban is írták már - nem te mondod meg, mit akarsz feldolgozni, csak a listából tudsz választani, és azon belül is kapsz, amit dob a gép...)
"Nem lehet, hogy később a keresőben több adathoz hozzá lehet majd férni?"
Nem valószínű. A mormonok nem klasszikus családfakutói szempontok szerint végzik az adatfeldolgozást, hanem a vallásukban megfogalmazottak teljesítésének megkönnyítésére.
Erre azok az adatok, amiket bevisznek a képnélküli adatbázisokba, pont elegendő. Ha nem így lenne, akkor már most sokkal több adatot látnál a megjelentettnél, mert a feldolgozáskor azt is bekérnék - de nem kérik.
Egy állami
- születésnél is sorszám(folyószám), születési dátum, gyerek neve, neme, apa neve, anya neve amit indexelni kell. Se vallás, se foglalkozás, se szülők életkora stb.
- halálozásnál sorszám(folyószám), halál dátuma, halott neve, neme, kora, apa neve, anya neve, házastárs neve. Se vallás, se születési hely és idő, se semmi egyéb adat.
- házassággal asszem még nem találkoztam...
És államiban is erősen félre lehet olvasni elég sok mindent, különösen ha nem vagy magyar és fogalmad sincs a mai nevekről... de ha magyar vagy és idegen név van ott, akkor is van, hogy erősen fejtörős...
Ami a Szy / Szij írást illeti:
az egyházi anyakönyvek nyelve sokáig a latin volt.
A latin j helyett i-t használ alapvetően, és gyanítom azért, hogy a birtokos eset ii-je (pl. Georgius - Georgii) megkülönböztethető legyen a ma magyarul ij-ként írttól, tűnik y-nak (két ponttal a tetején) a két i, melyből a másodikat lejjebb engedték.
Hangsúlyozom, feltételezésem, mert se latinprof nem vagyok, se nem éltem akkor, hogy a miértre egzakt választ tudjak adni.
Amúgy meg mivel a papok nemzetisége nem feltétlenül egyezett már akkor sem a falu lakóinak nemzetiségével, így már az eredeti anyakönyvekben is elég sok érdekes átírás is született az adott papnak idegen hangzású nevekből: pl.: Vieh -> Füh, Fih, Fi; Semmelweis --> Szemelvaisz... de tudnék még példákat sorolni...
Megnéztem a hivatkozott hozzászólásokat. Korábban beszéltem telefonon a mormonokkal, nem volt reménykeltő, de az olvasottak alapján odamegyek. Nagyon köszönöm a segítséget.
Ha a feldolgozott, képnélküli kereshető állományra gondolsz, igen sok az elírás és a hiba benne. Oka: a feldolgozók nem magyarok voltak, sőt, fogalmuk sincs a latinról, vagy adott esetben a németről sem, a régi írásképek adott esetben kegyetlen nehezen olvashatók.
támpontnak jó, hogy mit kell magán a mikrofilmen megnézni. Figyelj oda, hogy ha lehet, szűkített keresést alkalmazz, ha mondjuk simán a pl. Tücsök János névre kismillió találtot ad. Szűkíthetsz a név mögé tett pipával (ekkor lehetséges elírásokra nem keres, csak egzaktul a TUCSOK-re), helységre, évre vagy év-intervallumra, szülőkre, stb - próbálgasd...
Ha a csak képeket tartalmazókra gondolsz, ott a besorolásban akadhat hiba (nem azt a települést, vagy településrészt találod a link alatt, mint amit odaírtak)
2. line number - fogalmam sincs
entry number - a filmkocka száma, amin a bejegyzés található (azt hiszem, még nem volt alkalmam ellenőrizni)
digital folder number - a digitális állomány azonosítója mormonéknál (olyan, mint a film number, ami a mikrofilm azonosítója, amiről a digitális állomány készült. Hogy a kettő miért nem egy és ugyanaz, ne kérdezd, biztos megvan az oka...)
Hát ez zseniális! Azért ezt nem gondoltam volna, hogy ennyi infó lehet még róluk! Nálunk Tárnokon (ugyan most nem ott élek) senki sem tud ezekről, amit itt leírtál. Mindjárt találtam legalább 2-3 lehetséges őst is! Esetleg folytathatnánk email-ben? nnms.ms@gmail.com
Megtaláltam a füzetemben az 1744 - es megyei adóösszeirást, ott van egy lista az 1740 - ben Csabáról Tárnokra kivándoroltakról : Stephan Szutovszky,Andreas Maly,Georg Nagy,Stephan Gyurian,Andreas Kobilina,Andreas Victorin,Andreas Kossuth,Joseph Horlácsák,Andreas Marko,Georg Marko,Johann Dorothin.
