Próbálom megérteni a hasonlatodat, de semmi értelmét nem látom!
Még a kemény vesszejű fajták is eredménnyel termeszthetőek ernyőműveléssel (pl. Kékfrankos) meg kell ropogtatni a vesszőket, lekötözés előtt, hogy ne pattanjanak el, valamint a vékonyabb vesszőket kell preferálni a vastagok helyett.
A vesszőket nem azért kötözzük le ívesen, hogy szomorú füzet neveljünk belőle, hanem, hogy a szőlő sarkoságga miatt ki nem hajtó rügyeket (a szőlő kúszónövény és mindig a feljebb álló, valamint a vessző végén levő rügyek hajtanak erősebben) kihajtásra kényszerítsük.
Nyugodtan, én is be szoktam spájzolni, többnyire. Arra azért ügyelni kell, hogy lehetőleg légmentesen lezárd, bekösd a készítményeket, és ne legyen túl nedves helyen se. A vizes alapuaknak a fagy se tesz nagyon jót.
Egy szélsőséges példa csak: még nagyapám által vásárolt, 1967-ben gyártott Fosfothyon néhány éve megnyugtatóan megoldotta a hangyainváziót.
Szép napot. Én csak kistermelő vagyok, k.b 100 tő szőlőm van. Itt az oldalakon olvastam, hogy évente több fajta vegyszerrel is kell permetezni. Volna egy kérdésem: ha egyszerre nagyobb mennyiségben veszek permetezöszert, azt a következő években is felhasználhatom, ha esetleg már lejárt a szabatossági ideje is?
Nem kell feltétlenül lemondani az ernyőzésről, ha van elég hosszú vessződ! A törzsnek meghagyott vesszőt is leívelheted ezen a módon egyszerre kialakítva a törzset és termésre bírva a vesszőt is. A törzsről ebben az esetben, mindenféleképpen ajánlatos ledörzsölni a rügyeket.
Hát az évjárat nem a megszokott volt, az biztos. A bor már túlvan egy deritonos kezelésen, tehát sok fehérje nem igazán kellene, hogy legyen, és így február végén már nem igazán újbor. Nem tudom, de zavar.
Úgy döntöttem, hogy elfogadom a javaslatodat. Ha jól értem a dolgot, akkor egyelőre még a törzs kinevelése lenne a feladat, és nagyjából jövőre lesz aktuális az "ernyőzés". A meglévő drótok is alapos revízióra szorulnak, a fölfelé kiegészítés meg egyértelmű, karót pedig szerzek hozzá. És köszönöm!
Az elfagyás után egy darabig még zöld (csak nem olyan élénk zöld, és láthatóan száraz), onnan vált lassan barnába.
Ma voltam az észak-alföldi telkemen, ahol a rokon múltkor -21-et mért a ház közelében, és szerintem nem az volt a leghidegebb nap.
Azt hittem, hogy az összes csemege elfagyott, mert tavaly a -16 is nagyon komoly elfagyást okozott. Igaz, akkor az esős őszre hirtelen jövő kemény tél miatt nem tudtak beérni a vesszők. Most az őszi aszály csodát tett: semmi komoly fagyást nem láttam, bár még változhat a helyzet, ha eltelik egy kis idő a kiengedés után. Még az érzékenyebb fajták is elég jól néznek ki.
Egyetlen gyanús a Hamburgi muskotály, amit tavaly oltottam egy elfagyós öreg borszőlő tövére, és az a tarra vágás miatt későn állt le. De az alsó szemek szerintem azon is élnek.
Kés nem volt nálam, én úgy szoktam a fagyást vizsgálni, hogy egy olyan vesszőn, amit nem akarok meghagyni, letörök egy rügyet, és az alapja néhány másodpercig csillog. De tényleg csak pár másodpercig, mert villámgyorsan megszárad. Ilyenkor ha még jobban meg akarom nézni, megkapargatom körömmel, és megint csillog. Utána a letört rügyet is kettécsípem, hogy élénkzöld-e belül.
Itthon is van egy nagy tőke ismeretlen muskotályos csemeget (nem az lett, aminek vettem), az is tavaly a -16-ban 95 %-os fagykárt szenvedett, idén a -17-18 után még a másodhajtások sem fagytak el.
Az egészséges rügy az alapjáig zöld színű, ami elfagyott az barna színű.
Előfordulhat részleges fagykár is, mikor csak a főrügy fagyott el de a mellékrügyek épek. Ezt csak vízszintes vágással lehet megállapítani függőleges vágásnál nem látszik.
Én inkább körömmel szoktam megbontani a rügypikkelyeket és átvizsgálom az egész rügyet.
Ha jól tudom az erősebb habzás, és a hab tartósabb megmaradása a magasabb fehérje tartalommal van összefüggésben. Az újborok mindig magasabb fehérje tartalmuak, valamint az évjárati sajátosságok is szerepet játszanak benne.
Üdvözlet mindenkinek. Újra a véleményeteket kérném. Borom (amikor az úszófedeles szűk csapján eresztem) habosodik és az üvegben (PET palack) még vagy egy óráig a hab nem is tűnik el. Nem tudom mire vélni. Nincs utórejedés, sav szerintem megfelelő, a bor friss. Öregapáink szokták mondani, "elkapja a habját". Ha nem szűnt meg a bor habzása, általában a bor lusta volt. Jelen esetben ez sem játszik, úgyhogy tanácstalan vagyok mi az ok.
Ezek nem 1 évesek , ha jól látom.Én csak azt vágnám vissza amelyiket nem lehetne "szépen állóra" felhúzni tőkének ill kordonkarnak, hamarab termőre fordulna... sztem !?
A rajzod szerint csak egy szem marad (ha jól néztem). Ebből csak egy lehajtható vessző lesz. Ha ezt a művelési módot választja én egy szemmel feljebb vágnék. Így lenne két vessző, ha a szemek a télen nem fagytak el.
Minden tőkén hagyj meg egy vagy két erőteljes felfelé törő vesszőt, amit a második huzal fölött áhúzva hajlíts vissza és kötözd le az első huzalhoz.
Amennyiben azt akarod, hogy szép is legyen akkor a legalsó vesszővel tedd, ha nem fontos a küllem akkor magasabban levő vesszőt is választhats.,
Mindenesetre karó támasz sem ártana a tőkék mellé, hogy ne dőljenek meg, valamint feljebb kellene még három huzalpárt elhelyezni, ami meg is tartja a fejlődő vesszőket a rajta levő fürtökkel, mert így csalódást fog okozni.
A pirossal jelölt résznél metszeném. Ha jól látom, alatta van a szem, és ha minden jól megy, akkor tavasszal a feketén jelzett részen fognak nőni a vesszők, amiket az alsó drótra lehet két oldalra hajtani.
Tudtam, hogy le akartam még írni valamit :) Szóval a háromból kettő Moldova, de a harmadik is valamilyen (fehér) csemegeszőlő. A támaszrendszert egy pár drót képviseli kb. 80 centi magasan meg egy szál 40 centinél, de az oszlopok magasságától ez azért ennél tud szofisztikáltabb is lenni. (Illetve egész pontosan olyan lesz, amilyenre átalakítom.) Sajnos olyan helyen van, ahol innen-onnan árnyékot is kap majd. Művelésmód tekintetében kordonra gondoltam, de meggyőzhető vagyok, mindenesetre lugast csinálni nincs hely :)
Amúgy még két tőke jön majd ide, abból egy Néró, egy meg Pölöskei muskotály lesz valószínűleg.
