Köszönöm az információkat. Adalékként annyit, hogy 1837-ből van a legkorábbi biztos adatom erről a névről, ükapámat Sutóczki Józsefnek hívták. A név végén az y és az i betű egyaránt előfordul. Nemességről nem tudok, az anyakönyvi bejegyzések szerint az ükapám juhász volt Nagymágocs környékén (Csongrád m.). Vannak még bizonytalanabb adatok, amelyek szerint Érsekújváron született. Nem tudom, hogy a mai Szlovákiában előfordul-e ez a név valamilyen formában.
Ízlések és pofonok ugyan különbözőek, és de gustibus sem dispotandum, azonban a Budvar kenterbe veri a Prazdrojt. Ezt még 196ó84-ben Kalsbadban áéllapítottam meg, ahol a Moszkva szálló és az uszoda között 2 Budvaros és 2 Prazdrojos ivó volt, így oda-vissza elégszer lehetett tesztelni.
A Szudocyky képzésileg hasonló lehet, azonban itt a tő valszeg az ítélet, jog, bíróság jelentésű szud (sztrasnij szud - a harag napja - dies irae).
Érdekez, a Sutkowski és a Sutocki-címer tényleg egyforma: máltai kereszt és lópatkó. Szudkovszky címer meg nincs.
Kis Ádám
Ádám,
A Budvar persze csak a második legjobb sör lehet a pilzeni után (hiába, nicknomen est omen :))).
Az eredeti témához hozzászólva: Veszprémben találkoztam már a gyanúsan hasonló Szudoczky névvel is.
Keresés közben (LvT egy korábbi névhatározásának igazolásaként, ahol a Kossuth nevet az általam tippelt helyett pontosította) megtaláltam Kossuth Lajos egy szlovákiai rokonának honlapját a családfával együtt, benne Kossuth Lajossal... Ott természetesen szlovák írásmód szerint szerepel L'udovít-ként.
Ez önmagában is érdekes adalék, téveszméim érdekes hozadéka :), de hogy a témánál is maradjak, az ehhez kapcsolódó (aligha megalapozott) tippem a "(ko)sutovsky" lett.
Keresés közben viszont találtam egy családi címert is, a Sutocki családét... Érdekes, hogy sokan másoknak is kb. ez a címere, de valami magyarázat erre is van.)
Kedves Suto!
A lengyel eredet után eredve megnéztem a szutoczki alakot, hiszen lengyelül így nézne ki. A Google semmi hasonlót nem ismer. Valószínű, hogy helyesen állapítottad meg a neved eredetét, azonban a cz-s írásmód régies, a mai kereső inkább Alsó-Sutócot és Felső-Sutócot ismer, a privigyei járásban, Nyitra megyében.
LvT majd kiegészít, de a név töve a sut, ami a szláv nyelvekben tréfát és bolondot is jelent, tehát a Sutóc hasonlít az irodalomból is ismert Bolondócra. Megjegyzendő, hogy ennek a névnek (Kiss Lajos szerint) eredetileg nincs köze a bolond szavunkhoz, hanem közös tőről ered vele --egy kb. blond-nak hangzó, és 'tévedés'-t jelentő szláv tő származéka. Bolondócot később átkeresztelték Beckóra, amiről van egy mese is (Beckó udvari bolond volt), melte Kiss Lajos nem hisz el.
Az -óc (-ec) szláv helynévképző (v.ö. a csehben igen gyakori -ice képzőt, pl. Budejovice, ahol a VILÁG LEGJOBB SÖRÉT gyártják Budvar néven), érzésem szerint alapvetően ellátottságot jelent, bár az ukrán személynevekben inkább a származási helyre utal (Ilja Muromec).
Kis Ádám
Én a Sutóczki név eredetére lennék kíváncsi. A családunkban az a legenda él, hogy lengyel eredetű, de én nem vagyok biztos ebben.
A Felvidéken találtam két szlovák falut, amelyeknek valaha Alsó-Sutócz ill. Felső-Sutócz volt a neve, nem tudom, hogy a nevemnek van-e köze hozzájuk.
Egyébként úgy tudom, arrafele sok -ócz végződésű település van, és vannak hasonló nevek -óczi vagy -óczki végződéssel.
Általában is érdekelne az -ócz végű helynevek és az -óczi, -óczki végű személynevek eredete.
Na, még egy ilyet! Fórumokon mindig az szokott lenni a baj, hogy kicsit agresszívebbre sikerednek a hozzászólások, mint kéne; de hogy valaki egy teljesen ártatlan hozzászólásért elnézést kérjen, az maga a Kánaán!
> a Fikó nevet viselő távoli rokonunk tót származású volt.
Fenntartva a m. fiú becéző képzéséből való eredet lehetőségét, éppen a szlávos alak okán hoztam a 166-os hozzászólásbeli etimológiát. Én továbbra is ez utóbbi etimológiát gondolom erősebbnek az előbbivel szemben, különösen, hogy a forrásnyelvet megerősítette a te adatod.
> A 'fika' bennem is felötlött, de elvetettem, mert a -kó egyalakú kicsinyítőképző aktívnak tűnik, és nem látom át, hogy lett volna a -ka-ból -kó.
A fika szót csak mint analógiás alapot tekintettem. A Fikó maga levezethetetlen mind a fickóból, mind a fikaból, viszont strukturájuk -- fi + kicsinyítőképző -- ugyanaz. A helyzet az, hogy inkább a Fikóból lehetne származtatni mindkettőt, ha már nem hiszünk a párhuzamos képzésekben.
Kedves LvT!
A 'fika' bennem is felötlött, de elvetettem, mert a -kó egyalakú kicsinyítőképző aktívnak tűnik, és nem látom át, hogy lett volna a -ka-ból -kó.
Kis Ádám
> Nekem valószínűbbnek tűnik, hogy ez [a Fikó családnév] a fiú szó származéka.
Utóbb ez nekem is eszembe jutott, csak nem a fickó, hanem a fika* szó kapcsán.
--------
* Elnézést az érintettektől, de a fika szó eredetileg 'fiúcska'-t jelent. Hasonló jelentésváltozás tapasztalható -- csak ellentétes irányban -- a taknyos szó esetén.
Fikó!
Nekem valószínűbbnek tűnik, hogy ez a fiú szó származéka.
A MTESz a fickó szót úgy fejti, hogy az a fi szóból ered a c+kó képzőbokorral. Ennek lehet ez egy változata.
Kis Ádám
> LvTtől meg elnézést kérek, ha hozzászólásom hangnemével megbántottam. Nem volt szándékomban.
Most tanácstalan vagyok, mert beírásaidat visszaolvasva sem tudtam semmi olyasmit felfedezni, amit valaki is irritálónak érezhetett volna... Így "akarattal" sem tudtam volna rajtuk megbántódni :-)
Mindkettőtök válaszát nagyon szépen köszönöm! a helységneveket üres óráimban majd tanulmányozom, LvTtől meg elnézést kérek, ha hozzászólásom hangnemével megbántottam. Nem volt szándékomban.
LvT> A [Zách] névalakot tekintve elképzelhető a német eredet, vö. mai német Sache 'dolog, ügy, tárgy' szó. Ha találok valamilyen konkrétumot, még visszatérek a témára.
Tévedtem, a Földrajzi nevek etimológiai szótára a Mezőzáh (ma: Zaul de Ci^mpie, Románia) címszónál hozza a Zách személynév eredetét. Eszerint a név magyar fejlemény: a latin-görög Zacharias név rövidülése, melynek mai teljes magyar alakja Zakariás.
Ha eddig még nem derült volna ki a Zách nemzetségnév elterjedt /*zács/ ejtése hiás, helyesen: /zá(h)/. Ilyen /h/-s vagy éppen záró mássalhangzó nélküli alakokat találunk ott, ahol a név etimológiai leszármazása töretlen, pl. a fenti Mezőzáh településnév esetén, vagy a Zách nemzetség ősi központjánál, amely Karancskeszi község Záfalva településrészének nevében él tovább.
> Ugyanakkor vannak törtnelmileg ismert családnevek már a XIII. -s XIV. századból is. Ezek közé tartozik a Zách családnév, amelynek eredetérol szívesen hallanék (olvasnék).
A családnevek kialakulása több évszázados folyamat, és akkor ért véget, amikor a társadalom alján lévőknél is rögzült. A jelenség azonban jóval korábban, a főnemességgel kezdődött. Ennek jórészt jogi okai voltak, elsősorban a vagyon és a címek örökölhetőségével kapcsolatosan.
A Záchok esetében -- ha arra a családra gondolsz, aminek a tagja Zách Felicián volt -- a Zách név a XIV. sz. közepén még csak úton volt a családnévvé váláshoz. Ui. az adott korban még jórészt a "Zách nembéli Felicián" (l. Felicianus de genere Zach) formula volt használatos, a ma használt "Zách Felicián" alak inkább csak "takarékos" rövidítés. A nemzetség ekkoriban egy közös őstől leszármazott nagycsaládot jelentett, amely több ágat fogott össze. Az ágak később válnak a mai értelemben vett egy vagy több családdá, és osztódásuknál lesz lényeges a családi központról vett név, amely addig csak előnévként szolgált. Ebből a szempontból érdekes pl. Győr, akinek 1273-ban rövid időre új püspöke lett: a Zách nemzetség Felicián ágából való Jób személyében (vö. itt). Ebből az is következhet, hogy a Zách Felicián az általa vezetett nemzetségi ág nevét viselte.
A Zách névről eredetéről egyébként eddig nincs sok információm (vö. Pallas Nagylexikon). Az azonban biztosnak látszik, hogy a név eredetileg a nemzetség megalapítójának egytagú személyneve lehetett. A névalakot tekintve elképzelhető a német eredet, vö. mai német Sache 'dolog, ügy, tárgy' szó. Ha találok valamilyen konkrétumot, még visszatérek a témára.
Tisztelt Szakértők és Érdeklődők!
Végigolvastam helyenként igen érdekes levelezéseteket. Ebből (abszolút laikusként) azt vettem ki, hogy a családnevek viszonylag későn alakultak ki. Ugyanakkor vannak törtnelmileg ismert családnevek már a XIII. -s XIV. századból is. Ezek közé tartozik a Zách családnév, amelynek eredetéről szívesen hallanék (olvasnék).
> Szeretném tudni a "Farkas" családnév eredetét. A "lupus"? Esetleg más?
Nincs benne semmi különös, a Farkas családnév személynévi eredetű, oly annyira, hogy jelenleg is anyakönyvezhető utónév (vö. Ladó-féle Utónévkönyv). Ez a személynév még keresztyénség előtti eredetű, akkoriban az állatnevekről történt névadás gyakori típus volt. Ezen belül a Farkas a nagy presztízsű nevek közé tartozott, hiszen a türk népek közt -- akikkel a honfoglalás előtt egy kulturális közegben élt a magyarság -- a farkas elterjedt totemállat. Az, hogy a magyarok közt is volt ilyen szerepe, az abból is látható, hogy eredeti neve tabuszó lett és kiveszett, ma régi eufemisztikus nevén nevezzük: "farkas (= farokkal rendelkező) állat".
A Farkas tehát eredeti magyar személy- és családnév, a név kapcsolatai a türkök felé mutatnak, a latin felé semmi esetre sem: a név korábbi mint a római kultúrkörrel való találkozás. A csúcsragadozókról történt névadások egymástól függetlenül sok helyen és kultúrában megtalálhatók.
> [Szczepanowice:] a Sztepán t-je is hogy eltűnik - igaz, sejtelmem sincs ennek a lengyel kiejtéséről
Ez az ún. dzekálás: /ty/ helyén lágy /c'/ és /gy/ helyén lágy /dz'/ (ill. /z'/) jelentkezik. Ez tipikus jelenség a beloruszban, a lengyelben és a két szorb nyelvben, de nem ismeretlen északorosz és nyugatszlovák nyelvjárásokban sem.
A lengyelben az ilyen lágy /c'/-ből /s/ után kemény /cs/ lesz, ezért van a /styepanovice/ helyett Szczepanowice /scsepanovice/, miként a német Stettin-ből is /*styetyin/ hangalakon keresztül Szczecin /scsec'in/ lett.
----------
Most javítanom kell a 152-es hozzászólásomban leírtakat: az ott elmondottakkal szemben a lengyelben van "p"-betűs István: Szczepan /scsepan/ a Stefan /sztefan/ mellett. Ennek ellenére a Szepanyik végső forrása továbbra sem lehet a lengyel, mivel akkor /s/-sel kezdődne és nem /sz/-szel.
A Szepanyik-hoz egy adalék, a Krakkó fölötti Szczepanowice helység (itt is egy link), akár ez is lehetne az a Sch...dorf. (és a Sztepán t-je is hogy eltűnik - igaz, sejtelmem sincs ennek a lengyel kiejtéséről)
Van/volt valahol egy másik Szczepanowice is Opole környékén, meg Szczepankovice, stb... Régi sziléziai helységnevekre itt is egy link...
Kotzó: Én ezt a Kócó, Kószó családnevekhez kapcsolnám. Ez utóbbiakról azt gyanítom, hogy egy régi szláv személy az alapjuk, melynek eredete az alábbiak egyike lehet:
- a Konstantin személynév szláv Kosta, Kosa, Koso rövidülése
- a szerb-horvát kos 'feketerigó' szó (vö. Koszovó)
- a szláv kos(y') 'ferde' melléknév.
Még megpróbálok jobban utánanézni, és ha javítanom kell magamat, akkor jelentkezem.
Till: Egy azonos alakú germán személynévre megy vissza, amely a Diet- kezdetű germán nevek (pl. Tibald ~ Dietbald 'nép+merész' név, Dietrich 'nép+hatalmas', Dietmar 'nép+híres') alnémet becézése. Ennek a névnek voltak neves viselői, személynévként: Thyl Eulenspiegel, ill. vezetéknévként: Tell Vilmos.
(A Till családnév eszerint azonos eredeténél fogva "rokona" a magyar Detre < Dietrich személy- és családnévnek.)
Pivovar 151-es hozzászólásához: a csehben ismert ugyan a Ty'l családnév, de van olyan gyanum, hogy az sem a ty'l 'tarkó, hát(véd, -ország)' közszóra, hanem népi etimológiával a fenti germán személynévre megy vissza.
Nahlovszky: vö. Pivovar, 150-es hozzászólás
Szamedli: Eddig kevés nyomot találtam: a törökben van Samedli családnév (mind az oszmán-törökben, mind a rokon azeriben), amely a Samed személynév tövábbképzése (vö. Oszmán szn > oszmánli 'Oszmán leszármazottja, vi. oszmán-török'; a hivatkozott web-lapokon a "Samed" stringre kell keresni).
Lukenich: Alapja a 'Lukács' személynévnek megfelelő szláv név Luka rövidülése. Ebből ered birtokos melléknévi képzővel az ismert szláv Lukin családnév. Ez utóbbihoz járulhatott a szláv -ic' / -ic^ apainév-képző: a Radix ismeri a Lukinich, ill. Lukincsics névváltozatokat is (amelyek horvát és szerb területekhez köthetőek).
