Ahogy ezt a szótárlapot elnézem, a horoso, horosij a krasza szépség, pompa, krase szebb, jobb, kraszivij szép, krasznij piros, vörös szavak családjához tartozik, ez azonban más indoeurópai etimonra megy vissza. Tehát úgy néz ki, nincs összefüggés a két szó között. De mivel forognak a topikban szlavisták, majd helyreigazítanak, ha bolondokat beszélek.
És bejött!!! A Hadrovics László 1985. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Az újgörög nevek magyar helyesírása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 238) szerint: Xáρης v[ezeték]n[év] Hárisz. Tehát e név ógörögös olvasata a Kharész lenne, és mivel vezetéknév, férfiak is viselhetik, sőt nem is kellett családnévvé válnia, mert már az is volt. (A töve persze ahogy ezt írtad is ettől még nyugodtan lehet ugyanaz.)
Egy ötletem van: lehet, hogy az általad és az általam idézett név nem azonos, hiszen [i] hang az újgörögben számos ógörög hangból lett. Ha a ró és a szigma között nem ióta áll az általad idézett névben (az enyémben annak kell állnia, mert ógörög adatokról van szó), akkor ez magyarázat lehet a kettősségre. Ettől persze még nem tudjuk, hogy a Haris köz névadói melyik nevet hozták magukkal, de sejthető, hogy a tiedet, mert családnévvé (legalábbis az általam ismert névrendszerekben) sokkal inkább válnak férfinevek (apai nevekként, nagyapai nevekként).
Csak akkor mit kezdjek ezekkel:
Khariszok (gör. Kharitesz, lat. Gratiae) a báj és a szépség istennői, Zeusznak, a legfőbb istennek és Eurünomé Ókeanisznak leányai. [Bekezdés.] Zeusztól való származásuk nem kétségtelen; egyes mítoszok szerint Héliosz napisten és Aiglé Naiasz leányai. Számuk sem mindig egyezik valamennyi ókori szerzőnél. Rendszerint három Khariszról tesznek említést; a triász tagjai: Aglaia, a ťTündöklőŤ, Euphroszüné, a ťJókedvŤ és Thaleia, a ťVirágzóŤ. Ismerünk azonban másokat is, így az egyik változat szerint Kharisz (vagy Aglaia) volt a felesége Héphaisztosznak [ ] (Zamarovský, Vojtech 1970. Istenek és hősök a görög-római mondavilágban. AZ. Móra Könyvkiadó, Budapest, 2612).
Khariszok (gör. Kharitesz: kedvesek): a báj görög istennői (a római Gráciák). Zeusz és Eurünomé Ókeanisz leányai (egyes mítoszok szerint nem Zeusz volt az apjuk). [ ] (Szepes Erika [szerk.] 1993. Antik lexikon. Corvina, Budapest, 301).
Charis (f[emale]) Greek charis grace, name of one of the Three Graces in Greek mythology. Used in the 20th c.[entury] but infrequently (Dunkling, LeslieGosling, William 1985. The new American dictionary of baby names. Signet, New York, 70).
Ez csak úgy történhetett, ha az ógörög Kharisz név elterjedt világszerte (női névként), aztán az újgörögben férfinévvé vált. Noha ez egyáltalán nem lehetetlen, mindenképp igen furcsának tekinthető, és valamiféle magyarázatot igényel. Ez a magyarázat érdekelne engem.
Amit írtál igaz.
Chári: kellemesség, bájosság, de hála is.
Ez a szó pl az "efcharisztó" azaz köszönöm illetve az "efcháriszto" azaz kellemes, vidám szavak alapja is (a kettő közt a hangsúly a különbség). Vajon ez ugyanaz az i.e. tő mint az orosz "harasó"-é, mint jó??
Utánanéztem, a Charisz név a Theochárisz rövidülése. A jelentése pedig valami Theódorosz (Tódor) szerű "Istenajándéka".
Idézek a Budapest teljes utcanévlexikonából:
Haris köz V. Belváros (1940). Előzőleg: Haris bazár. Forgalom elől elzárva, csak gyalogosoknak. Váci utca 30/b-től Petőfi Sándor utca 8/0-ig.
Haris: görög származású kereskedő család. Haris János kereskedő 1792-ben pesti polgárjogot nyert. Haris Gergely, dúsgazdag fővárosi polgár, 1866-ban két házát bazárrá alakíttatta; innen az utca régi neve: Haris bazár. Az úttest tulajdonjoga a családé volt, ami abban nyilvánult meg, hogy évente egyszer az úttestet vasrácsos kapuval elzárhatták. Ezt a kiváltságot utoljára 1940-ben gyakorolták.
Sziasztok! Egyik barátom neve Skultéty, és nagyon érdekli, honnan származik. Ő a skull vonalon indult el, de az talán nem jó gondolat. Segítsen valaki!
Kö SZ
Kedves Mustár!
"a fürjnél nagyobb, a galambnál kisebb, harsogó hangú koltöző madár", illetve a szajkó (MTESz)
A további fejtegetésből az derül ki, hogy hangutánzó szó, így a harsan, harsog rokona. Az MTESz szerint lehet finnugor jövevényszó, de magyar fejlemény is.
Pesten van Haris-köz, és nekem volt egy nagyon kedves Haris Feri barátom.
Kis Ádám
Salk: Én úgy vélem, hogy nincs érv arra, hogy ne a német Schalk névhez kapcsoljuk. Kostas "az Sch->S változás meg egy anyakönyvvezető butaságát sejteti" megállapításával ellentétben én úgy vélem, hogy ez régebbi (még az egyházi anyakönyvezésből származó) és eléggé természetes jelenség: Suszterek is vannak Schusterek mellett. Bár az igaz, hogy az országos telefonkönyv adatai arra engednek következtetni, hogy csak egy meghatározott család viseli ilyen formán a nevét (4 Salk nevű előfizető, mind Pécsett, szemben 23 országosan szórt Schalkkal).
A Schalk név a német Schalk főnévre megy vissza. Ennek eredeti jelentése 'jobbágy, szolga', a mai 'gazfickó, kópé' már későbbi fejlemény. Ehhez vö. a német Gottschalk vezetéknevet, amelynek jelentése 'pap, azaz isten szolgája'.
A 'jobbágy, szolga' szóból eredő nevek nem voltak ritkák a régiségben, vö. még Hunyadi János nagyapjának -- nemessége ellenére -- S,erbe nevét, a sz-hv. Otroc^ak, a szlk. Sluha családneveket (ill. rokonnyelvi megfelelőiket).
Ritkasága ellenére ez a személy név magyarországi helynevekben kimutatható: vö. Sálfalva < r. Sáldorf 'Mihaileni, Románia, Szeben'.
Bocs a zavarért, természeteszen nem 1 évig tartott Salk doktor hírneve, hanem 3-ig. Csak a hozzászólás hosszú ideig készült, és benne marad egypár felesleges szó.
Kis Ádám
A neved igencsak közismert, igaz, nem Baranyából, hanem Amerikából, hiszen dr. Jonas Salk világhírű orvos nevét Magyarországon is sokan hallhatták. Igaz, múlhatatlan érdemei, mewlyeket a gyermekparalízis elleni szérum feltalálásával szerzett, csak 1 évig hirdették a nevét: 1956-ban fejlesztette ki a szérumot, Magyarországon nagyon hamar, már 1957-ben alkalmazni kezdték, de csak 3 évig, mert 1960-tól a Sabin-cseppeket alkalmazták.
Ami a magyar Salk nevet illeti, nem kell anyakönyv-vezetői hibát feltételezni, hoszen a német Schlacke szóból lett a magyar salak. Igencsak valószínű, hogy a Salk ennek a változata.
Kis Ádám
Szia!
Nekem csak a Schalke 04 kölni (?) focicsapat ugrik be. A német eredetet én borítékolnám, de jelentéssel majd Lvt mester fog szerintem szolgálni. Az Sch->S változás meg egy anyakönyvvezető butaságát sejteti.
üdv
Családnevem elég ritka: Salk (hallotta már valaki? :)) Az érdekes az, hogy mind az angolban, mind a németben (Schalk) megtalálható kópé, gazfickó jelentéssel, ami elég jól illik rám. Én mindig is a német származtatásra gyanakodtam, már csak azért is, mert Baranyában, ahonnan származnak az őseim, elég sok sváb él. Tévúton járnék? Függetlenül a nevemtől a salk/Schalk etimológiájáról tud valaki valamit?
> Lehet, hogy nem fogalmaztam elég pontosan, de az eredeti háromtagú sváb névalakoknál természetesen mindig az "igazi", anyakönyvezett családnév állt a második helyen, ez minden esetben apai ágon öröklődött
Ígyértettem én is (persze a "szükséges" bizonytalanság jelzésével), mivel ez a természetes helyzet. Ennek megfelelően az általam kipécézett névben, a Paul Braun Hirnben mindig a Braunt tekintettem a hivatalos, apától örökölt vezetéknévnek. A Hirnből csak azért rittyentettem anyai (és nem már) családnevet, mert ezt megelőzőleg az apai és anyai vezetéknevek összekapcsolódásáról volt szó, és erre jó analógiának kínálkozott.
Lehet, hogy nem fogalmaztam elég pontosan, de az eredeti háromtagú sváb névalakoknál természetesen mindig az "igazi", anyakönyvezett családnév állt a második helyen, ez minden esetben apai ágon öröklődött. (tehát a gyerekek minden esetben apjuk családnevét viselték,sohasem az anyjukét). A név harmadik eleme lehetett éppen az anya neve, de valószínűbb volt, hogy egy több nemzedékkel korábban élt női ősé. Pl. a dédnagyapámat a következőképpen hívták: Josef Klenk Daumlehner . Az ő esetében a Klenk volt a rendes anyakönyvi családneve, míg a Daumlehner név az ő apai nagyanyjának családneve volt, egy bizonyos Magdalene Daumlehner-é, akivel egyébként az ikladi Daumlehner család története véget is ért, mivel nem volt fiútestvére. Hasonló az eset a Paul Braun Hirn esetben is, ahol a Braun a hivatalos családnév, a Hirn>/i> név egy néhány nemzedékkel korábbi apai ági női felmenő családneve.
Eberhard.
> Dédapám vezetékneve Baukó volt. Békés megyei tót származása biztos. Ezek szerint a név is szlovák kell legyen. Jelent vajon valamit?
A Baukó valóban jellegzetes szlovák név. A népetimológia összekapcsolja a bavkat^/bavit^ sa 'mulat, vhol időzik' igével, tehát eszerint jelentése kb. 'mulatós' lenne, de ez nem több puszta érdekességnél.
Azonban feltűnő, hogy a nevet "u"-val írják és nem "v"-vel, ahogy a hivatalos helyesírás diktálná. Ebből önként következik az, hogy ez a névalak egy nyelvjárási változat. Figyelembe véve az ismert középszlovák /l/ > félhangzós /u/ váltakozást (amely a magyarországi nyelvjárásokban sokkal szélesebb hatókötű, vö. csabai tót bavta /bauta/ < m. balta), a Bauko nevet össze lehet kapcsolni a Balko vezetéknévvel.
Ez utóbbi a nyugati szlávság (lengyel-szlovák-morva-cseh-szorb) körében igen elterjedt családnév, olya annyira, hogy a valahai elbai szlávok, és a még létező luzsicei szorbok nyomán a németben is gyakori név lett (vö. a Cobra 11 egyik szereplőjét). Ezen kívül a keleti szlávságba is átkerült Balkov (ill. Baukov) formában (egészen addig, hogy mára már jakutok is viselik ezt a vezetéknevet).
Az etimológiája kapcsán világos a -ko végződés szerepe, amely egy gyakori kicsinyítőképzői eredetű személynévképző, legtöbbször fiúnévi szerepben. A Bal- előtag az egyszótagúsága miatt nehezen fejthető meg, hiszen igen sok kínálkozó lehetőség adódik. Annyi mindenesetre kijelenthető, hogy a nagy elterjedtség miatt feltétlenül a nyugati szlávok közös hagyatékára vezethető vissza, így kiesnek a török, magyar stb. etimológiák. Emiatt a legvalószínűbben egy 'mocsár' jelentésű szóhoz kapcsolható (amely a Balaton nevében is rejtezik), vagy egy Balomir ill. hasonló szláv név rövidulésére. Nem elképzelhetetlen ugyanakkor, hogy valamely a szlávság körében elterjedt keresztyénséghez kapcsolódó (pl. Baltazár), vagy germán eredetű személynév (pl. Baldvin) áll a háttérben.
Régóta motoszkál bennem: mi lehet a Kabdebó név eredete (Cabdebo változat is létezik, talán olasz?)...
Én úgy gyanítom francia: vagy egy Cap de Beau (...) 'szép (...) foka', vagy egy Cap de Bon ... 'jó ... foka' formájú helynévre mehet vissza.
Jóllehet ilyet mai térképeken eddig csak egy ilyet találtam, de ez igen nagy valószínűséggel nem az, csak analógiaként hozom: Cap de Bonne Espérance 'Jóreménység foka'. Mindenesetre vannak hasonló szerkezetű francia vezetéknevek, pl. Ponz de Capduile (v. Capduoill), XII. sz.-i trubadúr.
-----
> Van néhány név, ami elszlovákosodott magyarnak tűnik - nem tudom, így van-e:
Ha vannak szlovák (szláv) alapon magyar eszközökkel képzett személynevek, akkor kell lenniük magyar személynevekből képzett szlovákoknak (szlávoknak) is. A kedvencem az a névjegykártya, amelyre rá volt írva: Ing. Peter Vőrő (két hosszú "ő"-vel és mekcsenes "s"-sel) :-))
De vissza a feladott nevekhez: az -ík/-ik egy szlovák kicsinyítőképző, amely családnevekben ún. fiúnevet képez, mint a személynevekhez járuló magyar -a (pl. Balassa), -e (pl. Lőrince), -i (pl. Ferenczi) ill. később -fi (pl. Dessewffy), vagy a bolgár-orosz -ov, szerb-horvát -ic', germán -s/-son/-sen stb.
Így a Ferencsik név kialakulására három lehetőséget látok (nekem a 2. opció "tetszik"):
1. Magyar vezetéknév elszlovákosodott: Volt egy már meglévő Ferenci családnév, amely szlovák környezetben beilleszkedett az ott dívó nevek közé úgy, hogy az -i képző helyett analógiás -ik jelent meg.
2. Magyar személynévből szlovák vezetéknév képződött: Régen egy magyar Ferenc névvel rendelkező (akár magyar, akár nem) személy nevéhez járult az -ík fiúnévképző. (N.B. Ebben az esetben nem beszélhetünk elszlovákosodásról, mivel maga a név eredendően szlovák lenne.)
3. Német személynévből szlovák vezetéknév képződött, amely idővel elmagyarosodott: A 2. pont elképzelhető a Franz német személynévvel is, melyhez képződhetett egy Franc^ík vezetéknév, amely magyar környezetben hangrendileg illeszkedett (*Frencsik), ill. a szókezdő mássalhangzótorlódás feloldódott (Ferencsik).
Felhívnám ugyanakkor arra a figyelmet, hogy mindhárom esetben a név elszenvedett némi magyarosodást, ui. az eredeti szlovák névalakok végén a "k" előtt hosszú "í" áll, nem rövid "i": ez utóbbi magyar hatás eredménye.
Narancsik, Gombacsik: Ezek esetén csak a fenti 2. opció jöhet komolyan szóba. A Gombacsik esetén már eleve egy magyar -cs(a) kicsinyítőképzős *Gombacs(a), vagy -s melléknévképzős Gombos alakot kell feltételezni. (Ez utóbbira van XIII. sz.-i adatom. A gomba egyébként X. sz. végi átvétel valamely szláv nyelvből, vö. szlk. huba, bulg. ga^ba < ószl. gonba.)
Borsik: Alapja a bors a magyarban is török jövevény. Így elviekben elképzelhető, hogy nem magyar személynévi előzményre megy vissza, hanem közvetlenül a szlovákok közé betelepülő török népességből (pl. kabarok, palócok) ered.
-----
> Találkoztam már a Birincsik névvel is, ami állítólag török (vagyis feltehetőleg birinci 'első') eredetű
Közvetlen török eredetre nem gondolhatunk, mert személynevekben nincs ilyen török -k képző. Tehát a legvalószínűbb egy Borsikhoz hasonló fejlemény: egy török birinci 'első' köznévből eredt -- de bármilyen nemzetiségű egyén által viselt -- személynévből (pl. 1229: Brench) alakult ki szlovákos fiúnév.
De: van Berencsik családnév is. Ha ezt tartjuk az elsődlegesnek, és a Birincsiket egy íző változatának, akkor további etimológiák is felmerülhetnek. (Lehet azonban, hogy a Berencsik másodlagos, ező forma; miként az is lehet, hogy a két névnek nincs köze egymáshoz. Az összefüggésükről nincs adatom.)
A Berencsik pedig a Bran- kezdetű szláv nevek (Branimir 'védelem+nagy/híres', Branislav 'védelem+dicsőség' stb.) rövidüléseként is magyarázható a Ferencsik 3. pontja szeint. Ugyanakkor nem zárható ki a Berény helynevek előzményével való kapcsolat sem (vö. 1255: Bereyn személynév). Az utóbbi valószínű etimonja az óoroszból mutatható ki: beren'de^i népnév, melyet egy feltételezett török *berendi 'aki megadta magát' szóra szoktak visszavezetni.
Kedve LvT!
Most nekem segíts)) Dédapám vezetékneve Baukó volt. Békés megyei tót származása biztos. Ezek szerint a név is szlovák kell legyen. Jelent vajon valamit?
Köszi
Kostas
> a családnév + utónév + ragadványnév épp a hagyományos magyar sorrend, Erdélyben is, ahol igen tipikus a ragadványnév-használat, így dívik
Kedves rumci!
Most olvasok egy közel százéves könyvet, amely erdélyi tulajdoni jelek gyűjtése kapcsán megemlékezik az adatközlőkről. Itt három terület esetén kerülnek elő végpozícióban lévő ragadványnevek:
1. Gyimes (Gyimesközéplok, Gyimesközépbükk): "Szőcs István öreg*", "Molnár György néma*", "Molnár János néma*", "Antal György bucsi*"
2/a. Gyergyó (Gyergyóalfalu): "Balázs Márton ifjú*", "Baricz János csorgói*"
2/b. Békás (Gyergyóbékás): "Czepes Giboszu Illés**", "Vajdos János a Mári"
3. Fogaras (Kopacsel, ma: Copäcel): "Samuel Radu Manta" (rom. "manta" 'köpeny')
Figyelemreméltó, hogy a gyimesi adatok mellett nincs ilyen név a vele egy egységet képző Felcsíkból (kivéve: "Márton János, második" Csíkszentdomokosról; de ez a vessző szerepeltetése, és a megelőző, szintén M.J. nevű közlő miatt a szerző saját értelmezése lehet), ill. a 2/a. gyergyói adatok is relatíve ritkák.
A fentiek számomra két -- egymást kizáró vagy erősítő :-) -- lehetőséget vetnek fel:
A) A "Vajdos János a Mári" adat alapján úgy tűnik, ezen típusú névalakulatok mögött valójában azonosító értelmezői szerkezet van. A többi "öreg", "néma", "bucsi" stb. ragadványnév is visszavezethető erre az esetre.
B) A 3. terület lakossága román, a 2/b. területé pedig a szerző szerint is elrománosodott (vö. "Vajdos János Mári" mellett egy másik közlő neve "Vajdos Iliszie"). Emellett Gyimes is román területekbe ékelődik. Emiatt felvethető, hogy a székely-csángó ragadványnevek hátravetése román hatást tükröz (ha tetszik ez is "öszvér" :-)); legalábbis olyan szinten, hogy az előre eső minősítő (kijelölő) jelzői szerkezet helyett a románban használt jelzőivel azonos pozícióban szereplő értelmezői konstrukció terjedt el. Különösen gyanús számomra a B.J. csorgói" (és vsz. "A.Gy. bucsi") név, mivel a helynévből képzett jelzők hátravetett, értelmezői helyzete ritka, hanem magyartalannak tetsző.
Tehát bármi is az igazság, a fentiek nem vihetőek át más magyarországi felvett neves alakzatokra, mivel sajátos helyi fejleményről lehet szó, amely nem szolgálhat mintaként és párhuzamként. Különösen, hogy az ikladi esetben a nyelvi hatás fordított: idegen nyelvű népességről van szó magyar környezetben.
----------
Megjegyzések:
* A nem tulajdonnévi ragadványneveket az eredeti műn is kis betűvel írja, az egy "Molnár György Néma" előfordulást kivéve (de másutt ez is kicsi). Egyébként erről a személyről jegyzik meg, hogy "a néma M. Gy. fia". A többieknél nem tudni, hogy személyes vagy "öröklött" ragadványnévről van szó.
** A "Czepes Giboszu Illés" névről csak valószínűsítem, hogy az "Illés" ragadványnév és nem második utónév. Erre három okom van: (1) az "Illés" magyar névalak a romános "Giboszu" mellett; (2) nem szerepelnek az adott területen más kettős utónevű személyek; (3) a szintén onnan való "V.J. a Mári" adat arra utal, hogy ragadványnévként a magyar keresztnév nem volt ismeretlen.
