Maotai arról írt, ha jól értettem, hogy Roosevelt feltétel nélküli kapitulációs hülyesége miatt nem ért véget sokkal hamarabb a háború, még jóval az atombomba előtt. Csak én továbbgondoltam, hogy lehet, hogy nem volt rossz ez, mert így sokkal nagyobb visszatartó ereje lett az oroszokra, azaz végülis talán emiatt nem lett harmadik világháború.
A katonákon tesztelés pedig egy dolog, de azért más az elméleti ismeret és más a gyakorlati tapasztalat. Amikor valamit letesztelsz néhány száz katonán, abból kiváló elméleti ismereteket lehet leszűrni, hogy kb. mi történne egy várossal, ha... Ellenben amikor tényleg ledobod egy városra, akkor lesz némi gyakorlati tapasztalatod is. A visszatartó erőhöz szerintem az utóbbi kellett, már csak azért is, mert a katonákon végzett kísérletek eredményei titkosak voltak, míg Hirosima lakóinak sorsa a nagyközönség számára is ismert volt. Ráadásul szerintem a politikusokra is más hatással van az, hogy valami bennevan a köztudatban (tehát pl. otthon a feleségével beszélgetve is elő-előjöhet a téma), vagy hogy valamit csak egy titkos összefoglaló jelentésből ismer. A tévében levetített profi dokumentumfilm helyett a politikus esetleg lát egy gépelt jelentést, amihez vagy csatolnak neki néhány fényképet, vagy nem, stb.
Szóval Hirosima és Nagaszaki nélkül is mára már pontosan lehetne tudni, hogy mi a hatása az atombomának, de ez csak egy elméleti ismeret lenne, nem pedig a köztudatban nagyon alaposan, elrettentő és borzalmas hatású dokumentum- és játékfilmek által vizuálisan is közvetített ismeret.
Pszichológusok hogyan állapíthatnak meg alkalmatlanságot bárkiről? (Már legalábbis a szabad szemmel is látható nyilvánvaló elmebetegeken és depressziósokon kívül.) Főleg akkoriban, amikor kb. pszichoanalízisből és skinnerizmusból állt a teljes pszichológia, azaz két áltudományból. :)
Egyébként nem biztos, hogy rossz volt ez így. Nem tudom, hogy ha nincs Hirosima és Nagaszaki (a tömeges sugárfertőzés miatti utóhatásokkal!), akkor vajon bevetették-e volna a bombát később, máshol. Sose tudjuk meg, de nem kizárt, hogy igen. Valamint a két bomba ha jól tudom szerepet játszott Sztálin döntésében, hogy nem erőltette a japán szigetek megszállását, azaz a japánok se biztos, hogy rosszul jártak ezzel.
Paulus 1944 júliusáig csak a szükséges minimális értékben működött együtt a szovjetekkel, viszont onnantól tényleg csatlakozott a Szabad Németország Bizottsághoz, vagy legalábbis a nevét engedte felhasználni ott. Szerintem nem Paulus népszerűtlensége miatt nem adták meg magukat a német katonák, hanem egyszerűen mert a szovjet fogságtól féltek, mint a tűztől, semmi jót nem reméltek tőle.
Von Seydlitzről mit lehet tudni? Nagyon ellentmondásos dolgokat olvastam róla. (Mármint olyan állításokat, amik egyszerre nem lehetnek igazak.) Valahol azt olvastam, hogy a júliusi összeesküvés után a szovjetek letartóztatták, mert úgy döntöttek, hogy nincs értelme a Bund deutscher Offiziere szervezetének (ez totál illogikus, mert propaganda-célokra jó volt, ha másra nem, a szövikkel szemben), máshol azt olvastam, hogy csak 1945 után, amikor nem volt hajlandó a kommunistákkal további együttműködésre, megint máshol azt olvastam, hogy csak amikor nem volt hajlandó a keletnémet hadsereg szervezésében részt venni (de az meg csak 1949 után lehetett, mert addig még tudtommal nem volt kasernierte Volkspolizei se), megint máshol, hogy 1949-ben kérte, hogy a keletnémet zónába engedjék szabadon, és csak amikor ezt megtagadták... Annyi biztos, hogy valamikor Sztálin halála előtt háborús bűnökért hosszú börtönre ítélték.
Mint a doki is írja, bizonyos körülmények között a hőérzet jóval alacsonyabb a valós hőfoknál.
Megfelelő szélviszonyok között akár +5 fok körül is meg lehet fagyni.
Saját tapasztalatom, hogy -10 fok körül, erős szélben havazásban, a nem megfelelő ruházat mellett, nagyon gyakoriak a fagyási sérülések. 1986-87 telén láttam először fagyott embereket, akik a nem megfelelő honvédségi kimenőruha miatt szenvedtek fagyási sérüléseket, méghozzá néhány óra alatt.
Az is érdekes lehetett, amikor 1941 késő őszén Szmolenszkben ugyanakkor állomásoztak a Franco által küldött spanyol önkéntesek az LVF (Legion Volontaires Francais) francia és észak-afrikai katonáival német ruhában, felszereléssel és vezetés alatt. Vajon mi lehetett egy rif -kabil vagy egy asztúriai tájszólást beszélő hadifogoly kihalgatásán?
Elég érdekes volt az olasz kiugrás utáni pár hónap. Sok minden történt akkoribban. Corelli kapitány mandolinjától, versenyfutás a görög szigetekért és Rhodoszért, angolok partraszállása a Dodekánosz pár szigetén, majd ugyanitt a németek utolsó ejtőernyős támadása, kombinálva némi partraszállással, stb. Ja és persze a legfontosabb! :) A harciasabb kedvű olasz csapatok nem csak Európában kerültek szembe a volt szvetségesükkel, hanem Kínban is! :) Volt némi lövöldözés mielőtt magasra röppent volna szoksásosan a fehér zászló a japánok előtt is.
Csakhogy a Badoglio-kormány megalakulásával egyidőben az Itálián kívüli olasz csapatok is kapituláltak, sőt több helyütt szembefordultak a németekkel. Tehát a brit nemzetközösségi csapatok itáliai inváziója nélkül is német egységeket kötött volna le a fasisztákat megbuktató új olasz kormány átállása. De FDR ragaszkodott a feltétel nélküli megadáshoz, noha még korábban, Casablanca idején is sikerült megdöbbentenie Churchillt ezzel.
Lehet, ha FDR-t akkoriban pszihológusok vizsgálják meg (háborús pszihózis, kissebbrendűségi komplexus, stb.), akkor a mai tudásunk szerint alkalmatlannak nyilvánították volna az elnöki tisztségre (és akár milliónyi japán nő és gyerek menekült volna meg a túzhaláltól)
Az akkoriban Itáliában állomásozó német ho-k léátszámának majd én is igyekeznék utánanézni..
már az olasz kiugrás előtt is 43 szeptember elején ott volt 17 hadosztály és egy dandár - a német erők felpumpálását nem az olaszok kiválása okozták első sorban, hanem monte cassino...
az olasz kiugrás okozta károk minimalizálását gyakorlatilag mindenütt megoldották az egyébként is ott lévő német erőkkel
annyi jelentősége volt az olasz kiugrásnak, hogy nápolytól délre csak halogató harcokat vívtak, feladták a területeket, hogy a védelemre alkalmas gusztáv- vonalba (rapido-völgye) tudják visszafonni a csapatokat, meg az olasz flotta hiányában kiürítették szardíniát és feladták korzikát a németek - - nyilván ahogy nőtt a harcok intenzitása (monte cassinoi csata) folyamatos erősítést kellett odaküldeni... de az olasz kiugrás nélkül is szükség lett volna a nagy részére.
+ a salói köztársaság fegyveres ereje az újjászervezést követően tovább harcolt (s többet értek, mint a korábbi királyi alakulatok) az olasz-francia határon, 2 ho. a szövik ellen a csizmában, a csapatok jelentős része meg a partizánok ellen ( a közhiedelemmel ellentétben jórészt az olaszok harcoltak a partizánok ellen, a németek kisebb részben, a háború végén ezért is mészároltak le a komcsik sok fasiszta katonát, még a németeket engedték elvonulni)
az olasz kiugrás igazán akkor okozott volna gondot, ha a szövik nem salernoban szállnak partra, hanem a róma környéki reptereken teszik le a légideszantot és ezzel párhuzamosan lazioban szállnak partra - mint kesselring a háború után elismerte ebben az esetben azonnal kiürítették volna az ettől délebbre eső részeket és rómától északra mentek volna védelembe.
Az olasz hadsereg Dél Franciaországban, Görögországban, a volt Jugoszlávia és Albánia területén álomásoztatott az anyaországon kívül csapatokat. A németeknek meg ezeket is le kellett váltani 1943 oktobere után. Az olaszországi német csapatok 1943 ban kora 44 ben vagy 20-21 ho-nyiak voltak.
Olaszország kiütése és az olasz félszigeti front a németeknek kb 35-40 ho-t jelentett, amit részben a védekező Keleti frontról vagy a Keleti front helyett vittek Dél Franciországba, a Balkánra és Olaszországba a kieső olasz hadsereg helyett. Szerintem csak ez 1/2 évvel lerövidítette a háborút és München és Stutgart helyett Hirosima és Nagaszaki népével ismertette meg a nukleáris bombákat.
egyébként paulus még a katonái előtt se volt valami népszerű, mert sztálingrádban is hiába írta alá a feltétel nélküli megadást és a szovjetek egyfolytában nyomták megafonokon a katonákhoz intézett felszólítását a romok közt 8-10 ezer német tovább folytatta a a harcot (ami ugye kimaradt a hivatalos szovjet körténelemből) és még heteken át komoly összecsapások voltak a városban, sőt itt-ott még tavasszal is mozogtak raj szintű német csoportok a romok közt).
sőt, ha jól tudom a walter ulbricht féle szabad németország bizottság is felhasználta a nevét a háború alatt - de erre most nincs kéznél doksi.
A perifériális országoknak (az akkor kvázi kommunista Olaszo. is) kiadott német főtisztek azon részét, akik esetében legalábbis kétséges volt, h az esetleges bűneik a legsúlyosabb büntetést érdemelnék, jellemzően koncepciós típusú (perben) ítélték el.
Speert nem ítélték halálra Nürnbergben, mert nem volt bizonyítható, h őt terhelte volna a felelősség a külföldi kényszermunkások sorsáért (ezért az őt megfúrni próbáló egyik helyettesét, Sauckelt lógatták fel - bőven megérdemelten- aki viszont Hitlertől és Himmlertől kapta az ukázokat)
Ha Löhrt kivégezték Belgrád bombázásáért (amit Hitler személyesen rendelt el), akkor ugyan mi járt volna Churchillnek, FDR-nek, és beosztottjaiknak, Harrisnak és LeMaynek.......vagy épp a brit légierő vezérkari főnökének, Portálnak, aki már a háború legelején ecsetelte egy előterjesztésében, hogyan lehetne elpusztítani közel 1 M német civilt.
Igaz Kesselringet Velencében brit bíróság ítélte halálra - olasz tanúk tucatjai bizonyították, h mindent megtett végig az olasz kultúrális hagyaték (pl. Monte Cassino) és a civil lakosság megkímélése érdekében , miközben sikeresen tartotta végig fel a szövetségesek szvsz totál értelmetlen itáliai invázióját - de ez olyan hullámokat vert fel a józanodó Angliában, h a közvélemény nyomására Sir Harding tábornok megkegyelmezett neki.
Mainsteint az oroszok megpróbálták megkapni, de nyilván nem adták. Ő később valójában a Bundeswehr de facto vezérkari főnöke lett, papíron Adenauer (aki személyesen fogadta őt kiszabadulásakor) tanácsadója.
Nem tudom, hogy a románoknál mi alap lett volna a büntetőperre, ott tényleg kemény túlerőben lévő oroszok támadtak rájuk.
Paulus esetében meg nem az ő felelőssége volt (teljesen), hogy bekerítésbe került (legfeljebb hogy ott marad - de azért is Hitler viseli a felelősséget, akinek csak betartotta a parancsát), von Manstein szerintem sehol nem szenvedett ekkora veszteséget, és tényleg az ő esetében se voltak ilyen kikényszerítetlen, felelőtlenségből vagy nem is tudom miből származó hibák.
Ja és Paulus a katonai tiszteletadást annak köszönhette, hogy kommunista kollaboráns lett, 1945 után Leningrádban tanított, aztán amikor szabadult a hadifogságból, akkor az NDK-ba ment vissza, és talán még némi tanáccsal (de legalább a tekintélyével) az NDK Volksarmee megszervezésébe is besegített a háttérből. Egyébként állítólag a nürnbergi vallomása ("katonáim jól vannak a fogságban") miatt nem ment nyugatra, mert attól félt, hogy a túlélők meglincselik...
A harcászati szabályzatot a németek de szerintem a szovjetek se tartották. A keleti front túl nagy volt a szabályzatnak, mindkét oldalon létszámhiányos, rosszul (sokszor 30-40-50%-on) feltöltött hadosztályok tartották a fronton ugyanazt a szakaszt, mint amit teljesen feltöltött csapatokra ír a szabályzat. Az oroszok ugyanezzel küzdöttek, hiszen nekik se volt adott frontszakaszra több katonájuk.
Én több frontnaplóban és visszaemlékezésben olvastam mínusz 35 fokról is.
Dr. Révai Tamással én is olvastam egy cikket.
Ez a legelkeserítőbb:
"- Ma már tudjuk, a Don-kanyarban katonáink ruházata nem felelt meg az időjárási viszonyoknak. Ezen nem segíthetünk, bármilyen szomorú fejezete a magyar történelemnek 1943 januárja. Ám a túlélők visszaemlékezéseit kutatva, valamint a fennmaradt egyenruhák vizsgálatával most már javára lehetünk katonáinknak. Tény, hogy az 1943 januárjában megindult támadás miatt a bunkereket el kellett hagyni, és akkorra ugyan kiszállították az ujjatlan báránybőr bekecseket, valamint a téli kucsmákat, de a kiosztásukra csak későn, vagy egyáltalán nem került sor. Ráadásul a kiadott bakancsok a nagy hidegben és hóban nem váltak be. A hólevet, vizet áteresztették, ezért a meleg gyapjúkapca ellenére is sok amputációt kellett végezniük a katonaorvosoknak.-"
kösz. Én pontos adatot decemberből találtam, illetve próbáltam a szövegekből interpollálni. Sajnos széladatok nincsenek. Az pedig fontos lenne. Mindenesetre repülés kevés volt az én forrásomban, ami időjárási problémákat jelent.
Aurelian Son altábornagyot, a 3-ik ro hadtest parancsnokát leváltották és nyugdíjazták 43 márciusában mert nem volt hajlandó odarepülni a bekerített 5-ik és 6-ik gy.hadosztályokhoz. Ezek megsemmisültek nov 20-23 között.
ha a harcászati szabályzatot tartják 120 km-re lettt volna elegendő a II. hadsereg elméletileg. Marad 80 km. A sok sok ha hoz. A veszteségek java része harcközben és ez első pár napon keletkezett. Ha van tartalék és a tartalékban van elegendő rohamlöveg, akkor lehettt volna valamit csinálni. Az időjárásra, annyit, hogy dec elejétől általánossá válik a a -20 nappalra, éjszaka volt -35 is. Kb február 2 hetében kezd nappalra Magyarosrszági télre emlékeztetni. Még egyszer az a véleményem, nem csak a II. hadsereget verték vérsen tönkre, hanem a Németet, a Románt, és az Olaszt is. Mannsteint a túlkapások miatt bántották, oszt kikötött a Bubdeswehrnél. Paulus végig vitte a Katlant utolsó emberig szinte, az NDK-ban tisztiiskolában oktatott. nem találtam adatot, hogy román tábornokot Sztalingrád melletti veszteségeiért felelősségre vontak volna.
Finn hadjárat? Más terep, más kiképzés, más felszerelés, más harci morál. Még nem hallottam finn seregről amely téli felszerelés nélkül harcolt volna:)
Nem éppen így történt. 3 nap ( 42 dec 16-19) alatt a szovjetek egy kb 45 km széles rést nyitottak az olasz fronton és 150 km-t nyomúltak előre, gyakorlatilag megsemmisítették az olaszok 2 és 35-ik hadtestét. Ez volt az első csata, ekkor még nem adtak ki visszvonulási parancsot önállóan. A második esetnél történt ( 43 jan 13-ikai támadás után) hogy az olasz gen Gabriele Nesci parancsot adott jan 17-én a 8-ik hadtestjének ( Alpini-k) a visszavonulásra és a kitörésre. Ök is hatalmas veszteségeket szenvedtek.
Igen kell az is. Volt is. Nem eppen tul sok, de volt. Azonkivul nezd meg a finnek mennyi nehezfegyverzettel vedekeztek a teli haboruban.
Azonkivul nem kell magyarazni neked gondolom, hogy a harckocsi akadalyoknak mi a szerepuk? Pl. a tereles, pl. epp a pancelelharito korletek ele.
Nem volt rozsas a helyzet, de azert boven lehetett volna tenni tobbet, jobbat. Amugy 12-en egy szovjet eroszakos felderites, pancelosok nelkul mar felszakitotta az arcvonalat. Azert azt illett volna visszapofozni.
Nem szeptember 15-én, mert a front szeptember végén merevedett meg, akkor mentek át védelembe a Don mentén. Közben zajlott a környéken más is: november 22-én fejezték be a ruszkik a 6-ik német hadsereg körülzárását, dec 17-én érték el az olaszokat. Volt egy kritikus időszak októberben-novemberben amikor még lehetett volna visszavonulni, mert november végén már beállt a tél. Másik: hogy beásod magadat nem elég, kellett volna oda pct tüzérség is.
A végeredményben igazad van, de számos vezetési, szervezési hiba vezetett oda, hogy gyakorlatilag a lehetőségekből a legrosszabb variáció jött ki a magyarok számára.
a szállítással már részletesen foglalkoztunk, s az ebből eredő problémákból (szerény személyem vetette fel, hogy a szállítóeszközöket a tüzérségre kellett volna koncentrálni, ez lett volna a rendezett visszavonulás alapfeltétele)
az azonban nem igaz, hogy magyar ember nem tapasztalt ilyen hideget, én is javában megéltem ilyet, a 86-os telet, az akkor kint levők is találkozhattak már hasonlóval, sőt mondok valamit, vannak székely barátaim, s ők csak "táposnak" csúfolják a magyarokat, mondván nem is IGAZI TÉL ha nincs -35 fok és 50 cm hó! ( de a románokon is csak röhögnek, mikor -20 fok volt 2-3 éve bukarestben és a román tv kb. világvége közvetítést adott)
- - ergo: amit még nem írtunk le, de tény:
jelentős részben NEM MEGFELELŐ EMBERANYAG volt a fronton, a legértékesebbeet román fenyegetettséget vízionálva itthon tartották (lásd a telet, havat jól ismerő székelyeket és hegyivadász alakulatokat, akik téli kiképzést kaptak, pl. minden egyes KATONA TUDOTT SÍELNI! - a többi alakulatnál elméletileg a tiszteknek kellett tudni síelni, szerepelt a ludovika tananyagában) - ezért az ország hadvezetése a felelős, azért viszont Jány, hogy akik kint voltak ELMULASZTOTTÁK A TÉLI KIKÉPZÉSÉT, idő lett volna rá...
az sem igaz, hogy olyan hidegben nem lehet állást építeni - lásd említettem, hogy nehéztüzérségnél voltam katona ( 152 mm-es ágyútarack, és téli gyakorlatokon bizony ugyan úgy el kellett ásni, mint nyáron, a jég keménysége ugyan annyi -30 fokon is, mint -2 -n, ez fizika, csupán a nyárral ellentétben lapát helyett keményen csákányozni kell, több erőt vesz ki, illetve több időbe telik, de nem lehetetlen kézi erővel sem ( erdo, akár még az utolsó napokban is áshattak volna hevenyészett föld-fa állásokat legalább a fő irányokban (fa ott volt helyben, csak ki kellett volna vágni, a favágás szezonja egyébként is a tél a növények nedvkerigése miatt),
- a sílécek előreszállítása és kiosztása! nem igényelt volna iszonyú nagy szállítókapacitást, ezzel szemben gyakorlatilag a felderítőkön kívül másnak nem volt, miközben a raktárakban rengeteg állt felmálházva.. még azok a katonák és a TISZTEK JÓ RÉSZE SE jutott síléchez akik tudtak síelni (pl. a miskolci hadtest felvidéki katonái, kassa, losonc térségéből)... ügye nem kell mondani, a menekülő menetoszlopok sokszor tisztek nélkül össze vissza ténferegtek a hómezőkön...
- elmaradt a magyar leleményesség, pl. a rendszeresített és a T-34-es ellen harcképes 50 és 75 mm-es páncéltörőket LOVAS SZÁNOKRA szerelve magukkal vihették volna! a kisebbet még az emberek is el bírták volna húzni... ugyancsak nem nagyon tudni róla, hogy tömegesen alkalmazták volna a szánra szerelt géppüskákat, amit az oroszok nagy előszeretettel használnak a polgárháborúban...
Nem építkezni, de közlekedni sem tudott a magyar hadsereg.
Ugyanis a magyar utánpótlás a tél előtt jórészt fogatolt szekereken érkezett a frontra.
A tél beálltával ez lehetetlenné vált, a lovak megfagytak volna, de enniük sem lett volna mit.
Úgyhogy az értékes lóállomány megőrzése érdekében azt a döntést hozták, hogy a lovakat kivonták a szolgálatból télre, és áttelelő állomásokra vonták hátra őket, hogy így a lovak épségben megérjék a tavaszt. Ha nem ezt teszik, akkor végleg elvesztették volna a szállító kapacitást, így csak a télre vesztették (volna) el.
Ez persze azzal járt, hogy az utánpótlás a hadtápbázisokról a frontra lényegében megszünt, azaz csak a lehető legszükségesebbekre korlátozódott.
Tele voltak a raktárak élelmiszerrel, ruhaneművel - küldték otthonról - még lőszer is akadt, csak szállítókapacitás nem, ami kivitte volna a frontra.
Ilyen körülmények nagyobb csapatmozgásokat, és pláne építkezéseket elvárni utópia.
De örültek volna a katonák, ha kaja helyett szögesdrótokat, meg gerendákat, ásókat kaptak volna!
A magyar hadsereg lényegében mozgásképtelenné vált, ezért is erőltették a frontvonal tartását, mert úgysem tudtak volna mivel hova menni.
Ott olyan kemény tél volt, amilyet magyar ember soha életében nem tapasztalt.
