Keresés

Részletes keresés

zsazska Creative Commons License 2008.11.04 0 0 1500

Sziasztok!:-))

Ezen a borongos reggelen hoztam egy  felvidító felvételt! Biztosra veszem, hogy már ismeritek, de nagyon kedves: http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=25828&a_id=458384&h_id=79101

 

 

madarbarat Creative Commons License 2008.10.31 0 0 1499

Nagyon rokonszenves hozzáállás!

És akkor van idő a témával való ismerkedésre. Címszavak a Madárbarát-lexikonban:

 

 

papagájétrend: a papagájok döntő többsége magevő, s kielégíti igényeiket az ún. →papagájkeverék, ha kínálunk nekik zöldeleséget (salátát, tyúkhúrt stb.), tojásos lágyeleséget vm. gyümölcsöket, elsősorban almát. Kiegészítésként hasznos adnunk a magevő papagájoknak csírázott magvakat is.

Mindemellett leszögezhetjük, hogy általános recept nem igazán adható. Ti. nem csak a fajok igényei térnek el, gyakran az eredeti élőhelynek, az életmódnak és a természetes élőhelyen található táplálékféleségeknek megfelelően, hanem akárcsak a humán táplálkozásban, a madarak részére összeállított takarmányféleségeknél is figyelembe kell venni a madár

- életkorát,

- megterhelését (fiókanevelés, vedlés stb.) és

- mindenkor a pillanatnyi egészségi állapotát

 

papagájkeverék: magvakból összeállított alaptakarmány a papagájok többsége részére. Közismert, hogy a legtöbb papagáj az erős csőrével fel tudja törni a nagyobb magvakat is, mint napraforgó, zab, búza, kendermag, de elfogadják a kölest és a fénymagot, melyek egyaránt alkotói a részükre biztosítandó keveréknek.

A keverési arányoknál figyelembe kell venni az olajos magvak hizlaló hatását. A keverék alapja 2:2:1:1 arányban a fénymag, a köles, a zab és a napraforgó. Utóbbi arányát a kint teleltetett madaraknál a hidegek beköszöntével meg lehet emelni. Pásztor Lajos: Szobamadarak, díszmadarak című könyvében magevő nagy papagájok részére

80% napraforgó,

10% kendermag,

5% zab és

5% köles, ill. fénymag keverékét ajánlja.

Magevő kis papagájok (nimfapapagáj és agapornisok) részére

60% napraforgó,

20 % kendermag,

10% zab ill.

10% köles és fénymag keverékét ajánl.

Hullámospapagáj részére pedig

80% köles,

15% zab és

5% fénymag keverékét javasolja.

Dr. Romhányi Attila a papagájok c. könyvében négyféle papagájkeveréket ismertet:

 

(→papagájétrend)

 

papagájkonferencia
: a papagájok védelmével kapcsolatos problémák megvitatására és javaslattétel érdekében létrehozott nemzetközi fórum, amely rendszerint a Spanyolországhoz tartozó Teneriffén (Kanári-szigetek) került megrendezésre. A III. Nemzetközi Papagájkonferencia 1994. szeptember 14-17. között zajlott, s azon a hazánkat dr. Romhányi Attila képviselte.

 

papagájkór
: helyesen →ornitózis.

 

papagájmenhely és -panzió
: a nyaralás, kórházi kezelés vagy más elfoglaltság miatt gondba került madártartóknak kínál panziós elhelyezést a Bp. XVIII. kerületi Füles József, mestertenyésztő 300-1500 Ft/napi áron. Mellette megunt madarak számára is fenntart menhelyet, ahol addig gondozza a gazdátlanná vált madarat, míg sikerül neki új gazdát találni.

karlepapagaj.fw.hu

 

beszédre tanítás: vannak madarak, amelyek különös tehetséget mutatnak hangok utánzásában.   

Ezek közül soknál e képességüket emberi hang, szavak (beszédre?) tanításban is lehet kamatoztatni. Bár jó, ha leszögezzük, hogy bármilyen megtévesztő is a dolog, a beszéd számukra nem a gondolatok kifejezésének eszköze, hanem →hangutánzás

Előfordul spontán kialakuló utánzás, például, amikor a csengőt, a szomszéd kutyájának a hangját v. egyes gyakrabban hallott szavakat, zajokat kezdenek el visszhangozni madarak.

E jelenség rendszerint azoknál a fajoknál jelentkezik, amelyek fajspecifikus hangjai szegényesek: papagájok, seregélyek, szajkók...

És mindjárt valljuk be azt is, hogy az ilyen spontán tanulás mögött mindig ott van az unalom. Ha bárki kételkedne, elég arra gondolnia, hogy pl. a vadon, a fajtársai között élő papagáj soha nem tanul meg beszélni, pontosabban nem utánoz idegen hangokat.

 http://www.youtube.com/watch?v=vTXQnt0qOv4&mode=related&search=

http://www.youtube.com/watch?v=CchfUs9aGsk

és, ha tudsz japánul? http://www.youtube.com/watch?v=EBIPvSVlxbI&mode=related&search=

 A hangutánzásnak lehet célja a mimikri is, ilyenkor a vadon élő állat álcázni próbálja magát az idegen hangokkal.

Tudnunk kell, hogy a fajok között, de a nemek és az egyedek között is van - gyakran nagyon nagy - eltérés a beszédtanulás képességét tekintve. Az ismertebb fajokat nézve nagy tehetséget mutatnak

a beók,

a mátyásmadár,

a szürke papagáj,

a katalin-papagáj.

a kékszárnyú verébpapagáj,

a nagy sándorpapagáj,

a nimfa papagáj,

az amazon papagájok - http://www.shadypines.com/lucky.htm ,

az örvös papagáj és

a hullámos papagáj.

A nemeket tekintve elsősorban a hímekkel érdemes foglalkozni, és egyértelműen bebizonyosodott, hogy míg az idősebb madarak hangkészlete már csaknem teljes mértékben kialakult, tehát nem mutatnak nagy késztetést a tanulásra, addig a fiatalok sokkal készségesebbek.

Képletesen szólva itt ténylegesen arról van szó, mint a pintyfélék énektanulásakor, hogy a fiatalon elsajátított hangok csiszolják a készséget. Noha az emlékezőtehetség mellett kétségtelenül van szerepe a nyelv mozgékonyságának is a beszédre taníthatóságban, érdekes, hogy makacsul tartja magát a tévhit, miszerint a felvágott nyelvű madár könnyebben tanul, pedig ennek semmi reális alapja nincs.

A beszédre tanítás módszerét tekintve a következő szempontokat betartva érhetünk el eredményt a hangutánzás képességével rendelkező fajok fiatal hím egyedeinél:

- a lehető legfiatalabb korú madárral (hullámos papagájnál ez a 6-8. hét vagyis a kirepülés előtti 1-2. nap) kell elkezdenünk a foglalkozást;

- először tegyük a "médiumot" kezessé, hitessük el vele, hogy mi is fajtársai vagyunk v. az ő szemszögéből, hogy ő is ember;

- kisebb az esélyünk, ha a tanuló közelében van másik madár, csaknem nullára esik lehetőség, ha fajbéli társát látja, hallja;

- ha már kezes (előnyös a mutatóujjra szoktatni), s nem azért figyel ránk, mert fél tőlünk, akkor reménykedhetünk, hogy szeretne velünk "beszélgetni";

- ne gügyögjünk, hanem jól artikulálva, gyakran ismételgessük a tanítani kívánt szavakat;

- naponta szánjunk minél többször időt a madárra, amikor bensőséges körülmények között beszélgetünk vele;

- először egy-egy rövid szót tanítsunk, ismételjünk el 10-20-szor számára. Ehhez köthetünk később újabb szavakat;

- a tanítani kívánt szavakat kapcsoljuk kellemes élményhez;

- ne fogjuk a madarat marokba, mert ezt nem szereti, és tartózkodjunk az üldözésétől, ha elrepül tőlünk. E helyett tegyük a kalitja tetejére a megszokott etetőedényét, az éhség hamarosan lecsalja a szekrény tetejéről. Néhány ilyen etetés után tegyük be a kalitba az etetőt - a madár magától bemegy a helyére;

- hogy a nagyon vad madár ne tehessen önmagában kárt, amikor menekül, megkurtíthatjuk az evezőit v. gézzel a szárnyait a testéhez rögzíthetjük (→beó )

- a fészekből kivett madarak lesznek a legkezesebbek, de a fiókák felnevelése rendkívül strapás, ritka az az ember, aki vállalhatja, már csak a szolidan véve is 1,5-3 óránkénti etetést.

Végezetül meg kell említeni, hogy nem csak valami látványa v. hangja késztetheti "beszédre" a madarat, hanem az intelligensebb papagájokat pl. a vágy is. Lucanus kifejti, hogy a köszönő papagáj gyakran nem köszön, hanem ezzel szeretné kiprovokálni a vágyott személy megjelenését v. a kevésbé rokonszenves személy távozását.

A beszédre tanítás során szüntelenül figyelnünk kell a madarat, s nem lehet figyelmen kívül hagyni a lelkiállapotát.

A lélek tükre a szem. Papagájoknál ez annyiban igaz, hogy az összeszűkült pupillájú madár nyugodt és elégedett. Ha azt látjuk, hogy kitágul és sűrűn összeszűkül a pupillája, akkor izgatott, mi több, ha még fel is borzolja a feji tollazatát, akkor előfordulhat, hogy támadni fog.

A madarak beszédével kapcsolatban sok nem bizonyított történet forog közkézen. Aranyos a  BBC tudósítása (2004. ( http://news.bbc.co.uk/1/hi/sci/tech/3430481.stm ), miszerint egy New Yorkban élő szürkepapagáj, N’kisi kommunikációs készsége jócskán túltesz más papagájok néhány szavas szókészletén. A csodamadár 950 szót tud, ezeket értelmesen használja és a hír szerint a jelen, a múlt és a jövő idő használatával is tökéletesen tisztában van.

Csányi Vilmos, a neves magyar etológust szerint „Tudományos publikáció egyelőre nem jelent meg e témában, így a csodapapagájjal kapcsolatos híreket ajánlatos fenntartással kell kezelni”.

Ilyenkor nincs ráhangolódva a beszélgetésre. http://www.shadypines.com/caique.htm

(→kialvás; →feltételes reflex )

http://www.metacafe.com/watch/26051/talking_parrot/

http://videa.hu/main.php?page=play&v=KxOGWGom1HQb2Eia

Tehetségesebb papagájok akár egy születésnapi köszöntőt is képesek megtanulni: http://www.youtube.com/watch?v=5YjWYcLjI1w&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=_aX9Xl7DPLc&feature=related

 

beszerzés: madár vásárlásánál, legyen az haszonállat v. díszmadár megbízható helyről, életerős egyedeket szabad csak átvenni.   

A baromfiudvar és az induló tenyészet kialakításának egyik nagy veszedelme, ha több helyről klb. életkorú egyedekből próbáljuk összeválogatni az állományt. Ilyenkor szinte elkerülhetetlen a fertőzés veszélye. (→vásárlás; →karantén; →betegség )

beszoktatás, →beetetés: a természetből...

 

Nem folytatom, ha érdekel, add meg a címedet és küldök postán Madárbarát-lexikon-cédét

Előzmény: stalker-fan (1498)
stalker-fan Creative Commons License 2008.10.31 0 0 1498
Ha nem lesz augusztusinál fiatalabb akkor inkább várok egy újabb költésre. Végülis nem rohanok vele sehova :)
stalker-fan Creative Commons License 2008.10.31 0 0 1497
Ezek szerint egy kicsit még nagyobb is lesz mint a minimális méret, dejó :)
madarbarat Creative Commons License 2008.10.31 0 0 1496
elhalást okozó örökletes rendellenesség: →letalitás.

 

elhelyezés: az ember a gondjaiba vett v. az általa tartott madár (állat) igényeit a lehető legteljesebb mértékben köteles kielégíteni. Ennek az ápolás, takarmányozás mellett nagyon fontos eleme az elhelyezés.

A madarak elhelyezése lehet aszerint, hogy

I. magában v. többedmagával tartjuk (beszélő papagáj, magányos füttyös, vadászsólyom, strucc, halász kormorán stb.), ill. más madarakkal együtt:

egyedi,

csoportos v.

társas;

II. teljesen megfosztjuk a szabadságától v. csak részben, ill. egyáltalán nem:

II/1. kalitos, vitrines, volieres (a fotón H. Klucken szobai volierje), madárszobás, ketreces, batériás, zárttéri és szabadtéri röpde kombinációja, dúc, ill. dúc és röpde kombinációja – ötletekért érdemes felkeresni a http://www.zebrafink.de/zalbum.htm honlapot!;

II/2. pányvázott (vadászmadár, magányos nagy papagáj);

II/3. ólas, ólas kifutós (baromfi), kerített tó, patakrész;

II/4. szabad (gyöngytyúk, pulyka), ill. csonkolt szabad (nem teljesen domesztikált vízi szárnyasok);

III. részben elkülönül az előbbiektől a haszonbaromfi elhelyezése a választott technológia kívánalmai szerint, ill. a versenyzés v. más célból tartott madarak elhelyezése, amikor a szempontok között a sajátos cél is súllyal esik latba.

A lehetséges elhelyezési módok közül nem mindegyik jöhet minden fajnál szóba. Tehát nem teljesen a mi elhatározásunkon múlik, hogy jó elhelyezést miként tudunk biztosítani.

A tartani kívánt madár elhelyezésénél annak

1. a biológiai igényeit kell előtérbe helyezni – e szempontból eléggé kifogásolható a régi idők porcelánkalitja – Walsrode, kalickamúzeum.

2. a biológiai igények kielégítése után fontos követelmény az elhelyezéssel szemben az eszközök (http://www.sittich-net.de/daten/frameset.htm ) v. a helyiség kezelhetősége (tisztíthatóság, etetők, itatók, szükség szerint fürdő és fészek v. odú, ülőrudak, sóder stb. elhelyezése), és természetesen

3. a hasznosítás iránya (mit ér az a páva, amelyet csak esetenként látunk?), ill. a

4. →postagalamboknál és a →keringő galamboknál a versenyzési mód is jelentősen befolyásolja az elhelyezést.

Ami a biológiai igényeket illeti, ez fajonként eltérő, és befolyásolja az is, hogy a faj társas madár-e v. párban élő.

A társas madarakat nem célszerű, sőt, elhibázott egyedi elhelyezésben tartani, de az élettér-minimum azt is megmutatja számunkra, hogy adott helyen max. hány madarat tarthatunk. (társas →volier)

Nagyon egyszerűen fogalmazva az elhelyezés KÉNYELMES, EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETET KELL BIZTOSÍTSON.

Galamboknál a fészek a →dúcban (→kerti dúc; →padlástérben kialakított dúc; →melléképület felső szintjén kialakított dúc; →galambház) az élettér központja, annak egy bizonyos nagyságú körzetét a hím a sajátjának tekinti, s azt harc árán is megvédi. Ha nincs biztosítva minden pár számára a minimálisan szükséges hely, akkor szünet nélkül kiújulnak a harcok.

A biológiai igények között a napigény, a hőmérsékleti igény, az ülő- és alvóhelyek a fészkelési hely, ill. a mozgástér egyaránt fontos.

Például a magevőknél a jó elhelyezéssel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy annak elemeként okvetlenül meg kell oldani a sóderellátásukat; a papagájoknak felesleges fürdőt betenni, viszont a legtöbb faj szörnyű pusztítást tud végezni növényzetben és a fából készült berendezésekben...

Kacsa bármilyen jó elhelyezés mellett is szenvedni fog, ha nem gondolunk az elhelyezés fontos részelemére: úsztató.

Pásztor Lajos Szobamadarak, díszmadarak című, illetve Siroki Zoltán Díszmadarak a lakásban c. könyvében a következő méreteket ajánlja kalitban tartható madarak számára:

 

Irányadónak elfogadhatjuk ezeket a méreteket azzal a kiegészítéssel, hogy a volier, kalit, vitrin mérete akkor ideális, ha abban a madár a természetes mozgásigényének megfelelő teret kap.

Kivételt képeznek a frissen befogott és a beteg madarak. A frissen befogott, stressz alatt álló madaraknak nem szerencsés nagy helyet biztosítani, mert rémülten elhúzódnak az egyik sarokba és enni, inni is félnek onnan előjönni.

Ez a jelenség a kiállításokon is éhségre ítéli a félénk egyedeket, ezért akkor járunk el helyesen, ha az ülőrúd mellé helyezzük az etető és az itatóedényeket. A nagyobb helyen a madár jobban összezúzhatja magát, mert nagyobb lendülettel csapódik a falnak, rácsnak, üvegnek.

A beteg madár sem igényel nagy helyet, a kis karanténkalitnak az az előnye is megvan, hogy könnyebb fertőtleníteni és temperálni.

Igazolja a gyakorlat, hogy például a domesztikálódott Gould-amandináknál biztosabb a szaporulat és a fiókák felnevelése kisebb helyen,

60X40X30 cm-es kalitban, mint volierben.

Hullámos papagájnak szintén megteszi a

30X25X25 cm-es, költőpárnak pedig a

60X30x40 cm-es kalit.

Nem lehet vitába szállni azzal a véleménnyel, miszerint a kalit, röpde v. vitrin minimális méretét a szárnyfesztávolság és a madár mozgási igénye határozza meg.

A valaha madarász, tehát gyakorlati tapasztalatok birtokában ipart váltó Cseh Sándor a tenyésztőkkel napi kapcsolatot tart, kiállítási berendezéseket is készít. Ő több klb. méretet biztosít, a megrendelő céljának megfelelően, de a sztenderd gyártmányméretei is kiválóak.

Kanári-, hullámos papagáj- és egzotapár elhelyezésére

a 50x40x35 cm-es kalitjait készíti;

beszélő papagájkedvenc számára

a 40x35x30 cm-es kalitját ajánlhatjuk jó szívvel, míg az egyedi füttyösökre gondolva gyártja

a 35x30x25 cm-es krómozott termékeit. Ezek felszerelve, műanyag "tepsivel" rendszerint kaphatók a díszállat-kereskedésekben.

A nagyobb, magányosan tartott papagájok is meglehetősen kis hellyel beérik, esetükben kis helyen leginkább a farok szüntelenül beakadása miatt bekövetkező esztétikai tollkárosodás szokott gondot okozni, ha nem feledjük, hogy csukott ablaknál, praktikusan este lehetőséget teremtenünk a védencünknek a szobában való röpülésre, mozgásra.

A →kalitok ellen szól, hogy azokból maghéj, kivedlett toll körös-körbe kihullik, továbbá, hogy a kalit huzatos helyen a madár végét jelenti. Helyette praktikusabb, és olcsóbb is az elől rácsozott ún. →ládakalit v. →vitrin, amely mély tepsivel, fiókkal készült.

Néhány kivételtől eltekintve a legideálisabb pedig a →volier v. röpde. Így vagy úgy, gondoskodnunk kell klf. eszközökről, mint pl. →ülőrúd. Az ülőrudaknak nagyobb a jelentősége, mint gondolnánk!

A kalit v. vitrin ideális elhelyezési magassága díszmadarak esetében az 1,5-1,7 méter, így szemmagasságba kerülnek a madarak. Annál lejjebb nem érzik magukat biztonságban, feljebb pedig mi magunk nem élvezzük a látványukat, és nem tudunk velük kommunikálni.

Az elhelyezés szempontja a hőmérséklet is. Például a kanárik v. a nagypapagájok közül számos faj nem igényli a fűtést télen, ill. kibírják a telet fűtetlen (5-10 fokos) helyiségben. Sőt, komoly tenyésztők vallják, hogy a hidegben - de természetesen nagy energiatartalmú táplálékkal - teleltetett madarak tavasszal vehemensebbek a költésben, mint a melegben tartott társaik.

Természetesen a trópusi magevők és lágyevők hidegben teleltetése állatkínzás, mert ők az állandó 18-22 fok Celsiust igénylik. Tekintetbe veendő a tartott faj természetes élőhelyén uralkodó →klíma. Eszerint a díszpintyek többségénél sem okozhat gondot az éjszakai lehűlés 10 fokra.

Nem szabad huzatos helyre tenni a kalitot, mert a madarak ott könnyen megfázhatnak és ez gyakran a végüket jelenti (a ládakalit egyik nagy előnye, hogy abban a huzat ellen védelmet találnak).

A madarak szervezetében, akárcsak az embernél, napfény hatására keletkezik egy sor vitamin, továbbá a napfürdő a kórokozók, élősködők, gombabetegségek elleni hatékony védelem szempontjából is előnyös. Viszont ne feledjük, hogy jóból is megárthat a sok!

Legyen gondunk olyan megoldás találására, amely lehetőséget kínál a madárnak az erős, tűző napsugarak elől való kitérésre! Magyarán, ha elege van a napból, legyen árnyékos hely, ahová elhúzódhat.

Az sem lehet mellékes, hogy a madár jól érzi-e magát.

5. A komfortérzet szempontjából lényeges, hogy a kalit, volier mellett ne keletkezzenek ijesztő hanghatások (szüntelen csaholás, kalapácsütések zaja, music center stb.), ne rohangáljanak gyerekek. Nem előnyös a nagy hőingadozás és a gőz - vagyis a konyhai elhelyezés - sem.

Végezetül nem lehet mellékes

6. az esztétikum sem. Hogy erre már milyen rég óta gondot fordít az ember, arra számos, művészeti szempontból is értékes megoldást mutat fel a walsrodei kalitmúzeum.

Természetesen más szempontok érvényesítendőek szállításkor, illetve beteg madár gyógyításakor és kiállításon való bemutatáskor!

(→dúc; →madárszoba; →ól; →batéria; →ketrec; →nevelőhelyiség; →volier; →keringő galamb; →inkubátor; →műanya; →helyigény; →utónevelő ketrec; →klausztrofóbia; →revír)

 

 

elhízás, obezitás: zsírosodással járó, feltűnő súlygyarapodás.

A szabad természetben a madarak is naponta megküzdenek a

 

Sajnos vacakol ez a program, így a szócikkhez tartozó többi kép (további 6 db) feltöltését nem kockáztatom, ami pedig a konkrét kérdést illeti: én fiatal, az odút éppen elhagyó hímet vennék.

Előzmény: stalker-fan (1495)
stalker-fan Creative Commons License 2008.10.30 0 0 1495
Köszönöm az információkat!
Sikerült egy tenyésztővel kapcsolatba lépni aki sztenderd hullámosokat tenyészt, valószínűleg a jövő héten minden meglesz (állítólag augusztusiak vannak most, érdemes egy másik költésre várni vagy még így 2-3 hónapos korukban is szeldíthetők? Amikor utánolvastam 7-8 hetes korukig ajánlják őket megvenni).
Egy 42x40x30 cm-es tégla formájú kalitot néztem ki (kisállatboltban egy kb. ennek a 2/3-ával megegyező méretű kalitot ajánlottak.)
madarbarat Creative Commons License 2008.10.30 0 0 1494
 

hullámos papagáj (Melopsittacus undulatus - Wellensittich - Budgerigar): őshazája Ausztrália, ahol a legkisebb és a legelterjedtebb monotipikus papagájfaj. http://www.youtube.com/watch?v=EwPP6Z-XAJU&NR=1  

A sűrű erdőségek kivételével mindenütt fellelhető, még a legszárazabb területeken is.

Ennek a laposfarkú papagájok közé tartozó madárnak a feje kicsi és jellegzetes, az arc- és az agykoponya jól elkülönül egymástól.

Fotó: Szűcs Lóránd

A felső csőrkáva sokkal fejlettebb, mint az alsó, és folyamatos növekedésben van.

A növekedés mindaddig nem okoz problémát, míg azt a madár a rágással való koptatással ellensúlyozni tudja. Ha viszont nincs rágnivalója, akkor előfordul, hogy a felső káva→kampója kórosan túlnő, minek folytán már a táplálkozás is nehézséget okoz.

Sőt, előfordulhat, hogy a kampó a begybe fúródik, és a madár halálát okozza. Megfelelő szerszámmal (legrosszabb esetben körömvágó ollóval) le kell vágnunk a felesleget, de ez nem olyan egyszerű, mint a manikűr. Ugyanis a csőr peremén érzőidegek találhatók, melyek sérülése miatt az állat táplálkozásképtelenné válhat. Aki bizonytalan az idegvégződések feltételezett helyét illetően, az ezt a műveletet inkább bízza szakemberre, állatorvosra.

Forshaw mérései szerint a hullámos papagáj

 

 

                   Szárny    Láb            Farok  Teljes nagyság*

A hímeknél 93-100     13-15         101           198 mm

A tojóknál  93-104      14-15          88           170 mm

*Homloktól a farok végéig

 

A törzsalak, a természetben előforduló hullámos papagáj alapszíne a sötétzöld, ami a farok felé kékesbe megy át.

Az arci rész (maszk) sárga. Ezek a hullámos lipochrom színei.

A tollazat egészén (kivéve a homloki rész), a fejtető, a tarkó, a hát és a szárnyfedők szürkés, feketével hullámozott rajzolatát a tollazat melanin festékállománya adja.

Az evezők sárgával szegélyezett feketék. Az arcot szimmetrikusan fekete és liláskék foltok díszítik.

A szabad természetben előforduló alak lipochrom és melanin festékanyagai is ugyanúgy módosultak a hullámos domesztikációja során, mint ahogyan az lejátszódott több évszázad alatt a kanárinál. Ennek következtében alakultak ki a különböző színváltozatok, melyek ismertetésére a →sztenderd hullámos papagáj címszónál kerül sor.

Ezeknek a jeleknek a pontos leírását a →hullámos papagáj sztenderd tartalmazza. Amerikai kutatók leírják, hogy csaknem a zebrapintyhez hasonló módon, jól tűri a szomjazást: 30 fok Celsius és 30 % páratartalom mellett 38 napig kibírta víz nélkül. (De mi ne kísérletezzünk ilyesmivel, mert a szabad természetben a környezet felkészíti a szomjazásra a madarat.)

Ilyenkor keveset mozog, de ha eljön az esőzések ideje, mintha kicserélték volna. A nálunk a tenyészetekből származó szaporulat többgenerációs domesztikált utóda az Európába 1840-ben behozott ausztráliai hullámos papagájnak. 10 év múlva már nagy telepeken tenyésztették.

Pásztor doktor az európai populációt 2-3 százezerre tette az 50-es években, s érzékeltető példaként megjegyzi, hogy ez nem sok, mert 1880 táján egyetlen Tuolouse-i tenyészetben 100 000 párt tartottak.

Így nem csoda, hogy az európai hullámosok már régen "elfelejtették": a faj költési idénye eredetileg szeptembertől decemberig tart.

A tenyésztett madarak mellett még sokáig lehetett vásárolni befogottakat is.

Csak 1878-ban 100 000 párat (!) vittek Angliába. Egymaga Russ 1880-ban 10 000, más adatok szerint 25 000 darabot hozott Európába.

De már 1894-ben Hollandia, Belgium és Franciaország 100 000 tenyésztett madárral jelent meg a madárpiacon.

Napjainkban számos színváltozatban tenyésztik, s világszerte elterjedt.

1872-ben a belgáknál megjelent a sárga színváltozat, ez szürkeszárnyú sárga volt;

1878-ban szintén Belgiumban felbukkan a kék hullámos;

1915-ben a franciák bemutatják a sötétzöld színváltozatot;

1917-ben újra a nagyhírű francia tenyésztő, Blanchard kiállítja a kék-fehér hullámost;

1920-ban megjelenik az olajzöld, a világoskék és a sötétkék (kobalt) hullámos;

1924-ben bemutatják a szürkéskék színváltozatot;

1927-ben dánoknak, majd a svájciaknak is sikerül rögzíteni a világoskék szürkeszárnyút;

1930-ban megjelenik a lutinó, a plavou kresboa és a dánoknál a tarka (harlekin);

1932-ben német Böhm és tőle függetlenül, de vele egy időben Fischer az albínóival arat sikert;

http://www.youtube.com/watch?v=rCMUpprLS7Q&feature=related

1933-ban az ausztráliai Adelaidéből elhozzák az első opalinokat;

1934-ben Anglia áll elő a szürkékkel;

1935-ben az őshazából világosszárnyúak (ausztráltarka), Angliából, Dániából és Finnországból szinte egyidőben piacra kerülnek az ibolyszínűek;

1937-ben a szenzáció az aranyarcú kék;

1939-ben a kanadai búbos a sztár, de nem kisebb szenzáció a holland-tarka sem;

1944-ben világos letkami;

 

albínó

Violaszín opalin

Lutinó

Kék spangle

  Kobalt recesszív tarka

Fehérszárnyú világoskék

Zöld-szürke domináns

Lacewing

Sárgaracú szürke

Opalin sötétszürke körbóbitás

1948-ban a nagy meglepetés a belgák, a hollandok és a dánok fehér-arany hullámosa sötét szemmel;

1950-ben megjelenik a piacon az ún. ausztráltarka,

1957-ben pedig - egymástól függetlenül, több országban is sikerül rögzíteni - az ibolyaszín hullámost.

Ma már nem hökkenünk meg, ha a fodros hullámosról hallunk. Meg lehet tekinteni a

http://www.ozbird.com/oz/BirdsGallery/images/Mop.jpg honlapon.

A népszerűségét a sokszínűsége, könnyen szelídíthetősége mellett annak köszönheti, hogy a magányos fiatal hímek megtaníthatóak néhány szóra (→beszédre tanítás), "beszélő" tojókról is tudunk, de a tapasztalatok szerint e téren a nőivarú egyedek lényegesen kisebb tehetséget mutatnak.

Népszerűségének másik oka, hogy a hullámos papagáj rendkívül igénytelen.

TÁPLÁLÁSA: igényesebb tenyészetekben az alaptakarmánya a fénymag, amit fehér- és sárga (vörös) kölessel vm. csumizzal szoktak keverni 6:2:1:1 arányban. Ehhez ajánlott kiegészítőként csíráztatott zabot adni. Mások az olcsóbb vörös kölest adják alaptakarmányként (70%), amihez 10-10 százalék zabot, fénymagot és muhart kevernek. És akad, aki P. L. nyomán az

5 rész fehér köles,

3 rész vörös köles,

3 rész sárga köles és

3 rész hántolt zab
keveréke mellett teszi le a voksot.

Az ebből eredő vitáknak rendszerint nincs értelme.

Itt is mérvadó, hogy a madár korát, igénybevételét és kondícióját figyelembe vevő sokoldalú, vitaminokban gazdag táplálékot kell biztosítanunk a védencünknek.

Ami pedig a kölesek klb. változatait illeti, ezek egyoldalú használata a keverékben semmiképpen nem nevezhető változatos táplálásnak.

Nem felejthetjük el, hogy mint minden magevőnek, a hullámosnak is csak akkor működik rendeltetésszerűen a zúzája, ha abban apró kavicskák vannak, ezért szórjunk a kalit aljára aprószemű sódert.

Ha fiókát nevel, adjunk neki →lágyeleséget, sok zöldet és pl. tejben áztatott, de nem ragacsos, hanem morzsalékos kenyeret. Mások úgy vélik, hogy tojásos →lepény megfelel a hullámosoknak, ha élesztőt és kevés konyhasót is eldolgozunk benne.

Aki nem akarja sanyargatni a madarát, annak gondoskodni kell

mészpótlásról (→szépia v. főtt tojás héja, ill. vakolatdarabok) és

vitaminokról pl. reszelt sárgarépa, csalánlevél és általában

→zöldeleség etetésével: zöldségek zöldje, spenót, gyermekláncfű, tyúkhúr, saláta (gyakorlatilag bárminémű zölddel próbálkozhatunk, de vigyázzunk, nehogy permetezett helyről származzon!).

A fiókákat nevelő hullámosoktól se vonjuk meg a zöldet, de ne reggel kapjanak, hanem a késő délutáni órákban, amikor a fiókák már elteltek, mert, ha zölddel tömik meg őket a szülők, akkor szinte törvényszerű a fiókák emésztőcső-működési zavara.

Emellett

csíráztatott zabot, fénymagot és főként a fűtetlen v. éppencsak fűtött helyiségben teleltetett hullámosoknak napraforgót is adjunk! Reszelt v. szeletelt

almát szintén rendszeresen kell biztosítani a hullámosoknak.

Magányos madárnak - ha időnként megröptetjük a szobában - megteszi a 50X40 cm2 alapterületű, 30 cm magas kalit.

Fürdőt nem kell betennünk, mert a hullámos vízben nem fürdik, ellenben nagy örömöt szerzünk neki, ha nyári nagy melegben lepermetezzük v. vizes füvet teszünk be neki. A vizes fűbe önfeledten fogja magát befúrni.

Költőpárnak legalább 40X60 alapterületű, 40 cm magas kalit dukál. Alkalmazhatunk kívülről ráakasztható 16X15X25 cm-es odút 4-4,5 cm-es röpnyílással. (És lásd később!)

Míg a hullámos papagáj az eredeti költőhelyén évente kétszer fészkel, a domesztikált európai változat tenyészérett párjaitól szinte folyamatos költést, évente 3-4 fészekaljra lehet számítani.

3-12 fehér tojás lehetséges egy-egy fészekaljban, amelyeket a tojó két naponként tojik, és a második tojástól megül.

Ezért a kelés eléggé egyenetlen az első és az utolsó fióka között akár 20 nap (!) differencia is lehet.

Így előfordul, hogy a legidősebb fióka már tokosodik, a legfiatalabb pedig még fel sem törte a tojását. E jelenség a domesztikáció következménye, s az ember segítségét igényelheti.

Konkrétan: a legerősebb fiatalokat át lehet adni dajkaságba egy kisebb számú, de vele egykorú, erejű fészekaljba. Vagy ha ilyen nincs, akkor a leggyengébbeket egy korban, erősségben hozzájuk jobban illő csapatba tegyük!

http://www.youtube.com/watch?v=EwPP6Z-XAJU&NR=1

Makai Pál, az egyik leggyakorlottabb hullámos-tenyésztő több tíz költőpárral tenyésztett, s a fészekaljakon belüli eltéréseket rendszeresen korrigálta a jelzőgyűrűvel ellátott fiókák cserélgetésével.

A hullámos papagáj egyáltalán nem veszi ezt zokon, s néha lehet módunk kifigyelni a szokatlan, ám a csőr alakulása miatt praktikus etetési technikáját: a szülők a kicsiket hátukra fordítva tömik meg begytejjel, ill. a begyben felpuhított magvakkal.

A fiókák felneveléséhez az állati fehérjeellátás érdekében tojásos lágyeleséget kell folyamatosan biztosítani a szülőpárnak.

Van, aki 2:1 arányban összekevert főtt tojás sárgájával és tejben áztatott zsemlyével (nem ragadhat, ezért tanácsos kinyomkodnunk az összekeverés előtt) fedezik a szükségletet.

Ha a fehérjeellátásban zavar mutatkozik, akkor a fiókák rendellenesen fejlődnek. Ennek egy, nem teljesen tisztázott megjelenési formája az ún.→francia vedlés.

A fiókák a 17-18. napon kelnek. Az 5-6. napon nyílik a szemük, 10-14 napos korukban aktuális a gyűrűzésük.

A 30-35 napos fiókák, teljesen kitollasodva jönnek elő az odúból. A kiszíneződés cc. 6-8 hónapos korra fejeződik be, amikorra gyakorlatilag ivaréretté válnak, de 9-10 hónapos kor (→tenyészérettség) előtt ne fogjuk hullámost tenyésztésbe.

A hímek és a tojók egyaránt előfordulnak valamennyi színváltozatban, de a két ivart mégis könnyű egymástól megkülönböztetni, mert a hímek orrviasza (néhány színváltozat kivételével) kékes, a tojóké pedig hússzínű v. szürkés.

Tenyésztése, szaporítása gyakorlatilag a papagájok közül a legkönnyebb. A kezdők madara, mert a több évtizedes történelme során teljesen háziasodott, és a nem is mindig tudatos szelekció eredményeként nem csak a színváltozatok rendkívül széles skálája jött létre, hanem a populáció teljesen idomult a tartási körülményekhez.

Mindemellett előfordul, hogy nem hajlandó költeni. Ennek az is oka lehet, hogy a papagáj a szabad természetben nagy kolóniákban él, s a hímek vetélkedése katalizálja a nemi ösztönöket.

Ezért, ha csak a szaporítás a cél, akkor nagyobb volierben több párat célszerű együtt tartani, és 1-2 fölös hímet is betenni. (1X0,5 cm2 alapterületű és 1 m magas volierben biztonsággal együtt költethető három tojó négy hímmel.)

Páronkénti elhelyezés esetében a Cseh Sándor-féle

79,5x35,8 cm-es, két ajtós kalit panelből lehet kialakítani (pl. farostlemezből) a legpraktikusabb

80x40 cm alapterületű (belméretű) ládakalitokat. (Ajánlott magasság, a kihúzható fiókkal: 46 cm.)

Költetéshez a

17x17 cm2 alapterületű és

25 cm magas odú, az aljától

15 cm magasságban vágott,

4-4,5 cm átmérőjű bebúvó nyílással megfelelő.

A cseh és szlovák tenyészetekben angol mintára két odútípus terjedt el:

1. az álló odú

12x15 cm2 alapterületű és

30 mm-es röpnyílás mellett

a magassága 25 cm;

2. fekvő odú az előbb részletezett, de nem középen, hanem a tető-, ill. az oldalfaltól 2-2 cm-nyire elhelyezett röpnyílással

25x15 cm2 alapterületű,

magassága pedig 15 cm.

Utóbbi típusban a röpnyílás alá magasítást építenek, s az odú másik felébe mélyedést alakítanak ki, tojások szétgurulását megelőzendő.

(Voksoljunk bármilyen odúra, gondolnunk kell arra, hogy a fiókák gyakran még nem teljesen önállók, amikor a tojó újra megkotlik, s az új fészekaljnak új odú kell, hogy a fiatalok ne tegyenek kárt az őket követő fészekalj tojásaiban. Ezért a röpdébe kétszer annyi odút célszerű betenni, mint ahány pár ott van.)

A nyílás alá

1-2 cm-re erősítsünk

10-12 mm átmérőjű,

5-10 cm hosszú ülőrudat,

hogy megkönnyítsük a ki-bejárkálást, s lehetővé tegyük, hogy a hím onnan vigyázza, etesse a tojót.

Az ilyen ülőrúd könnyen kitörik, ezért van, aki (nagyon praktikusan) az odú homlokfalával párhuzamosan helyezi el azt.

Az ilyen elhelyezésnek az is előnye, hogy az lehet hosszabb, így amikor a fiatalok kiröpülnek, elférnek az ülőrúdon, ahol minden más helynél nagyobb biztonságban érzik magukat.

Kalitra kívülről akasztott odút szoktak tenni, hogy ne csökkentsék a kalit légterét, ilyenkor eleve adott az ülőrúd, a kalit ülőrúdja, és a mozdítható, felnyitható odútető révén könnyen ellenőrizhető a költés.

Az odú aljára

tiszta fűrészport v. finomabb forgácsot kell tennünk. Ebbe kis öblöt kialakítva fészkel a tojó, hogy a tojások ne guruljanak szerteszét.

Mint arról az imént szó volt, a tojó segítségére lehetünk, ha már eleve a közepén bemélyedéssel készítjük el a fészek fenékrészét. Ha az odú elszennyeződik, akkor nyugodtan cserélhetjük költés közben is, mert a már domesztikált hullámos nem fog ez ellen "tiltakozni”.

A hidegre nem nagyon érzékeny a hullámos papagáj, hiszen az eredeti élőhelyén is előfordulnak kisebb fagyok, néha hó is esik, de persze akkor, amikor nálunk a nyár tombol.

Leírtak már európai tenyészetekben (a budapesti állatkertben) is fűtés nélküli tartás mellett téli költést, de egyértelmű, hogy a költés ideális hőmérséklete a szobahőmérséklet (18-22 fok).

A hullámos papagáj évtizedekig tartó tenyészkiválasztása során létrejött egy új alfaj v. fajta, amely a természetben is előforduló hullámosnál

lényegesen nagyobb,

a testformát és

a testállást tekintve is eltérő alak,

ez a kiállítási v.→sztenderd hullámos papagáj, amely a tartási körülményekre igényesebb, s az ún. kripliknél kevesebb, ám lényegesen értékesebb fiókát nevel.

A hullámos papagáj tartási, tenyésztési módja többé-kevésbé ráillik a papagájok többségére, az itt leírtakat azoknál is alapul lehet venni.

A hullámos papagáj átlagosan 7 évig él.

Sok gyermek, kispénzű ember viszi be segítségével otthonába a természetet. Idősebbeknek nem egyszer egyedüli társa, amellyel a szó legteljesebb értelmében el lehet beszélgetni.

Kedves, szeretetre méltó kis élőlény, amely méltán népszerű, s hódit meg magának új és újabb nemzedékeket. Hát ne feledjük becsülni!

http://www.youtube.com/watch?v=ofd0bBtqD6c&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=ITyq-gNjS7A&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=ofd0bBtqD6c&feature=related

http://www.sittich-net.de/daten/frameset.htm

http://www.youtube.com/watch?v=fuwX1arFSgg&NR=1

http://www.youtube.com/watch?v=IkgiSLwJzsY&feature=related

spangle: http://www.youtube.com/watch?v=8mwN8B2f57w&feature=related

madarbarat Creative Commons License 2008.10.30 0 0 1493

Kedves STALKER-FAN!

Bárcsak mindenki tájékozódna, mielőtt állat(madár-)vásárlásra sztánja magát.

És remélem, majd a fórum többi látogatója is segít megalapozott döntést hozni.

Én a következőket ajánlom megfontolásra:

A hullámos papagáj az európai tenyészetekben domesztikálódott. Rendkívül igénytelen a tartási, takarmányozási feltételek tekintetében. Az nem áll helyt, hogy egymagában nem tartható!

Sőt, azt kell mondjam, ha társadul választod, akivel a lehető legjobb barátságot akarod kialakítani, akkor szóló madarat vegyél, lehetőleg hímet, fiatalt - és ha kellő türelemmel, szeretettel foglalkozol vele, akkor lesz egy kezes, beszélő madárkád.

A pár az már egy másik műfaj, ott már előbb utóbb számítani kell szaporulatra, s a dolognak a célja is tulajdonképpen ez lehet. Azt sem hagyhatod ki, hogy pár vásárlása esetében kevesebb figyelem fog feléd fordulni.

Ugyanez fog várhatóan bekövetkezni akkor is, ha egyetlenkét nevelsz, majd később mégis veszel hozzá társat...

Legyen így vagy úgy kerek kalitot semmiképpen se vegyél!

Papagájnak fürdő sem kell!

Sajnos ládakalitott sehol sem árulnak, pedig jószívvel csak azt tudom ajánlani.

Vegyél egy csomag salátamagot, s egy cserépbe vess el pár szemet, amiből majd ha kifejlődik a növény, kínálod a madarad!

Hát hirtelenjében ennyi.

Ha valami nem világos vagy bővebben érdekel, nyugodtan kérdezz!

És még valami! A közismert hullámos papagájból kitenyésztettek egy ún. SZTENDERD-HULLÁMOST, mely a legtöbb helyen látható (tenyésztők által csak kriplinek csúfolt) változatnál sokkal nagyobb és lényegesen drágább is. A lexikonban erről is, arról (elhelyezésről, takarmányozásról stb.) is sok minden olvasható.

 

Előzmény: stalker-fan (1492)
stalker-fan Creative Commons License 2008.10.29 0 0 1492
Üdv mindenkinek! Kezdő madarászként egy-két héten belül tervezem egy hullámos papagáj beszerzését. Azt szeretném megtudni, hogy mennyire érdemes mellé egy párt tartani (vagyis kettőt venni)? Van olyan oldal, ahol azt írják hogy ennél a fajnál elengedhetetlen egy pár viszont volt ahol azt írták, hogy ha rendesen foglalkoznak vele akkor nem igényel különösebben másik társat. Én leginkább csak egyről szeretnék gondoskodni. Szerintetek melyik megoldást válasszam?
madarbarat Creative Commons License 2008.10.28 0 0 1491

Kedves Fanny!

A betegségek kapcsán még érdemes ellátogatnod a http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=12425&PHPSESSID=8a1e3ba7fe9d5542ccd44e2e7a70d12b

honlapra, ahol a National Geographic cikkírója nagyon szemléletesen hívja fel a figyelmet: a globális felmelegedés velejárója nem csak

    - a napfényes órák számának növekedése;

    - a fűtési számlák csökkenése;

    - a kellemes nyári viseletű ruhák ősszel (télen) is hordhatósága...

és ilyenfajta kívánatos dolgok lesznek, hanem számos betegség felerősödése és fokozott veszélye is lesz.

Ha ráérsz, akkor az egér bal gombjának nyomvatartása mellett jelöld ki a webhely címét, Ctrl c gombbal másold ki és

Ctrl v gombbal másold be a legfelső hosszú explorer-csíkba aztán a le és felfelé mutató zöld nyilas gombra kattintva behívhatod az oldalt.

Ha nem mondtam ezzel semmi újat, ne sértődj meg! Gondolj arra, hogy esetleg olyanok is olvassák ezt, akik most ismerkednek a dologgal

 Father Sanchez: antillai csíkosfejű tangara
Előzmény: nimfapapagáj (1487)
madarbarat Creative Commons License 2008.10.27 0 0 1490

Kedves dpes!

Ezzel csak egy baj van: szerzői jogot sért, ha annak az engedélyét nem bírod, aki exponált.

Tudom, ezt sokan nem fogadják ma már el, hevesen vitatják, de törvény szerint ma még neked mehetnek.

A lexikonban több, mint 7 ezer fotó van, néhány híján 2500 madárfaj(tá)ról.

Na képzelheted, mennyi levelet kellett nekem írni az engedélyek miatt.

Hál'Istennek a világ minden tájáról Japántól Kanadáig és Ausztráliától Norvégiáig számosan adtak engedélyt a képeknek a lexikonban való ingyenes használására.

Nekik ez úton is hálás köszönetemet fejezem ki - és fogok írni a Széchenyi-fajdról készült kép szerzőjének is, köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmünket.

 

 

 

Előzmény: dpes (1488)
madarbarat Creative Commons License 2008.10.27 0 0 1489

Kedves nimfapapagáj!

 

Rossz hírem van.

A pestis gyűjtőnév, számos változata emberre veszélyes, és tizedelte hazánk lakosságát is - ha jól "emlékszem", akkor az 1848-as forradalom előtt volt a legutóbbi a Felvidéken. Na ebből sejtheted, hogy az emberi pestis ellen már van valóban van védelem és nem kell tőlük rettegni. (Viszont van pl. a bubópestis, amellyel nem lehet cicózni!)

Sajnos a madarak vonatkozásáben bonyolultabb a helyzet.

Hallottál már a Newcastle-betegségről?

 

Newcastle-betegség: a →baromfipestis más néven. Előidézője az NDV vírus, mely az 1950-es években kikísérletezett vakcinának ellenálló törzset fejlesztett ki, s napjainkban újra komoly veszedelmet jelent. A vírus fejlődéstörténetét tanulmányozó tudósok eredményei valószínűleg sikert hoznak a madárinfluenza elleni védelemben is.

http://www.vmri.hu/kiemelt_2005.htm

www.fao.org

 

Romániában és az USA-ban pusztított legutóbb. Emberre nem veszélyes! ezért hozzá is teszik a baromfi kifejezést:

BAROMFIPESTIS

Szerintem megtalálod a lexikonodban

 

 

dpes Creative Commons License 2008.10.27 0 0 1488
Szervusz!
Sokat nem tettem az ügyért...
mindössze a latin nevet beírtam a google-be...
a 2. helyen lehet találni róla fotókat:
Előzmény: madarbarat (1480)
nimfapapagáj Creative Commons License 2008.10.27 0 0 1487
nagyon szépen köszönöm.
a pestis meg ha jól tudom egy már nem létező betegség
Előzmény: madarbarat (1486)
madarbarat Creative Commons License 2008.10.26 0 0 1486

Kedves nimfapapagáj!

A nimfa is - (majdnem) kakadu, a kakadu is papagáj, a papagáj is - madár.

Egyébként az elkapható betegségek neve hagyományosan: fertőző betegség.

Nézzük, mi van ilyen címen a lexikonban!

 

fertőzés, infekció: patogén (kórokozó) mikroorganizmusok bejutása a szervezetbe.

Forrása lehet beteg állat v. ember (az influenzát például megkaphatja embertől a madara), egészséges, de hordozó ember v. állat (köztigazda).

A fertőzés terjedhet érintkezéssel, levegő útján, táplálékkal, élő hordozó, esetleg fertőzött tárgy (tojástálca, szállítókalit) útján is.

Állatról állatra terjedő fertőzés esetén beszélünk HORIZONTÁLIS fertőzésről.

Ha anya a magzatát v. tojó a tojás útján az embriót fertőzi, akkor van szó VERTIKÁLIS fertőzésről. A vertikális fertőzés veleszületett fertőzést okoz, más néven KONNATALIS fertőzést, amely a közvetlen átvitel egyik módja.

Ugyanígy közvetlen (DIREKT) átvitel történik akkor is, ha a kórokozó szájból szájba jut (etetés, "csókolózás").

A KÖZVETETT v. indirekt fertőzés akkor következik be, ha a kórokozó valamilyen élettelen köztihordozón (alom, takarmány, ülőrúd, ürülék, fürdővíz, por stb.) útján fertőz, és akkor is, ha ún. köztigazdákkal terjed.

A fertőzés lehet HELYI, amikor csak egyes szervek, szervrészletek betegszenek meg, v. ÁLTALÁNOS, amikor a véráram útján az egész szervezetet hatalmába keríti a megbetegedés. Ilyenkor beszélhetünk szeptikémiáról v. bakteriémiáról.

Alapvetően három fokozata van:

1. szubklinikai fertőzésről akkor beszélünk, ha a szervezet enyhén fertőződik meg, s a tünetek bizonytalanok;

2. előfordulnak látens megbetegedések, amelyek jóformán rejtve maradnak v. éppenséggel a fertőzés kórtünetek nélküli.

A látens fertőződés esetében előfordulhat, hogy a szervezet legyőzi a kórokozókat, de az is megesik, hogy valamilyen gyöngítő hatásra a szervezeten mégiscsak eluralkodik a betegség. Itt kell megjegyezni, hogy a látens beteg is fertőzhet;

3. ha a kórokozók sikeresen kifejtik a hatásukat, akkor manifesztálódott betegséggel állunk szemben.

Mindebből következik, hogy a fertőzés után nem rögtön alakul ki a betegség.

Idő telik el, míg a kórokozók elszaporodnak és a szervezetben szétszóródnak. Az első tünetek megjelenéséig eltelt időt nevezzük inkubációs v. lappangási időnek.

Ez a klf. betegségekre jellemző, általában 2-14 nap.

Az inkubációs időszakban a szervezet és a kórokozók csatája dúl. Amikor kialakulnak a tünetek, akkor a kórokozók legyőzték a szervezet védekezőerejét, de a csata még akkor sem dőlt el véglegesen, csupán a klinikai (látható) betegség kialakulásáról beszélhetünk.

Sajnos előfordul, hogy a szervezetet egyszerre több kórokozó károsítja, ilyenkor áll fenn a kettős v. kevert fertőzöttség.

 

fertőző betegségek: fertőzéssel terjedő betegségek. Okozhatják baktériumok, rickettsiák, vírusok, véglények v. fonalgombák.

A →baktériumok által okozott fertőző madárbetegségek leggyakoribb fajtái: baromfikolera, baromfi tífusz, paratífusz, septicaemia, gümőkor, steptococcosis.

A →vírusok által okozott leggyakoribb megbetegedések: himlő, nátha, bronchitis, pestis.

A közismert ornitózist egy sem nem vírus, sem nem baktérium, hanem ún. →rickettsiák okozzák.

A madarak fonalgombák által okozott leggyakoribb fertőző betegségei: tüdőpenész, szájpenész, kosz (favus), mycosis-ok.

A →véglények által okozott fertőző betegségek: fertőző vakbélgyulladás, fertőző májgyulladás, bélcoccidiosis, madár malária.

http://www.uff.br/dst/dstdoencas.htm

 

fertőző hörghurut
: →nátha.

 

fertőző nátha
: légúti megbetegedés. (→mycoplasmosis

Előzmény: nimfapapagáj (1485)
nimfapapagáj Creative Commons License 2008.10.26 0 0 1485
Köszönöm a segítséget:)
és a nimfapapagáj milyen betegségeket kaphat el az embertől?
Előzmény: madarbarat (1483)
madarbarat Creative Commons License 2008.10.26 0 0 1484
 

szelíd: a vadság, a durvaság, az agresszivítás csökkent volta miatt nyugodt, nem támadó természetű.

http://www.youtube.com/watch?v=EI9sJzNNCww&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=LGqeD69MVTU&NR=1

 

szelídgesztenye (Castanea sativa): barkás virágú, hosszúkás levelű, nagyra növő, melegigényes fa.

Tüskés burkú, barna héjú termése nagy tápértékű és csemege papagájok számára is.

Fotó forrása: http://www.tuinclub.be/tuinartikels/tamme%20kastanje%20Castanea%20sativa%202.jpg

 

szelíd hattyú
: a →bütykös hattyú (Cygnus olor) egyik népi neve.

 

szelídítés
: valamely állatnak az emberhez szoktatása, az embertől való természetes félelmének az elaltatása, vele az emberi környezet elfogadtatása.

Nagy türelmet, hozzáértést, rendszeres foglalkozást és szeretetet igénylő feladat.

Vannak könnyebben és vannak nehezebben szelídíthető fajok, sőt, a vérmérsékletből, a korábbi tapasztalatokból adódó egyedi eltérések is számottevőek lehetnek.

Egybehangzó tapasztalat, hogy az az állat könnyebben szelídül, amellyel már egészen fiatal korában elkezdenek foglalkozni. Igazán kezessé azok a madarak válnak, amelyeket az ember nevel fel.

A szelídítést kezdjük a madár kedvenc ételfélesége kézből való türelmes kínálásával! Kedvező hatása van a nyugodt, folyamatos beszédnek is, közeledjünk úgy a madárhoz, mintha az értené a szavainkat.

(→kárókatona)

http://www.youtube.com/watch?v=ffQF_tnxAmc&NR=1

http://www.youtube.com/watch?v=BoxXE71vtCM&NR=1

http://www.youtube.com/watch?v=ycGBzy_SI_k&mode=related&search=

http://www.youtube.com/watch?v=2b56Bqb3tEE&NR=1

 

szelídség: öröklődő tulajdonság; →vérmérséklet.

 

 

szélkakas
: 1. forgó fémlemez, melyet épületek tetejére szerelnek

Elismerem, hogy ez a émában nem sok, de a lényeget tükrözi... És remélem, lesz, aki kiegészít (pl. a témában nagyon is járatos Zsazska, aki mint azt a Youtube-ra feltett videón láthatjuk, már fél éves kutyusokkal is csodálatos magabiztossággal bánik).

madarbarat Creative Commons License 2008.10.26 0 0 1483

Kedves nimfapapagáj!

"Felcsapod" a lexikont - ha jól emlékszem, neked még nyilas példányod van -, rákattintasz a nyílra vagy a varjúra, amikor bejön a négy ablakos rész, ott a keskeny bal alsó ablakban keresd ki a b-betűs címszavakat megjelenítő jelet, kattints rá az egér bal gombjával, amikor is bejön az összes b-kezdőbetűs lexikon címszó: A görgetősáv használatával megkeresed a beszoktatás címszót (abc rendben van). Ha megtaláltad, csak rákattintasz, erre a gép dolgozni kezd és attól függően, hogy milyen kapacításokkal bír, előbb utóbb megjelenik a képernyő jobb alsó, legnagyobb ablakban ez:

beszoktatás, →beetetés: a természetből kiszakított v. idegen helyről származó madár (galamboknál →szoktatás) hozzászoktatása a kalithoz , az új táplálékhoz, az új életfeltételekhez.   

Ha úgy tetszik, szoktatás az új gazdához, s mindahhoz, amit majd ő biztosít a madár számára.

Általában rövid időszak, ha siker koronázza azért, ha nem, akkor azért. Ugyanis a madarak életműködése az emlősökénél sokkal gyorsabb, ha 2-3 hét alatt nem sikerül a madarat beszoktatni, akkor annyi idő alatt lassan kifogy az energia-, a nyomelem- és a vitamintartalékuk, s valamely kórokozó, amely egészséges, jó kondíciójú élőlényben nem tud kárt tenni, végzetesen megbetegíti. A heveny betegség akár órák alatt elviszi a madarat.

Módszerét tekintve a türelmes közeledést tartsuk a viselkedésben mérvadónak. Ne tegyünk széles, hirtelen mozdulatokat, s ne szemezzünk a madárral, biztosítsunk számára minél nagyobb nyugalmat!.

Nagyon hasznos, ha nyugodt, békességes, már korábban megszelídült madár mellé tesszük az új szerzeményt. (Természetesen pinty hímhez költési időben pinty hímet nem tehetünk!)

Annak a nyugalma hat a stressz alatt álló új madárra is, s megvan az a haszna, hogy a már beetetett madár a szó szoros értelmében megmutatja új társának, hogyan kell viselkedni, s demonstrálja, hogy a felkínált táplálék ehető.

Ez utóbbi nagyon lényeges, ugyanis előfordul, mi több, biztos, hogy az általunk felkínált legértékesebb táplálékokkal (pl.: a lágyeleség, zabpehely) a madár korábbi életszakaszában még egyáltalán nem találkozott.

Nyilván felesleges hangsúlyozni, hogy a beszoktatást nem szabad csak a tenyészettől különzártan, →karanténban lefolytatni, mert előfordulhat, hogy az egészségesnek vélt új madár betegséghordozó, ún. →gazdaállat. Ezért sem célszerű hozzá "betanítómadárnak" értékes egyedet tenni.

A karanténkalit valójában zárt vitrin, amelynek csak elől van rácsa, körös körül be van építve. (Lágyevők és galambok számára csak a kalit elülső oldala legyen rácsból, s legalább a teteje készüljön vászonból, hogy a vergődő madár ne törje össze magát!)

Az ilyen eszköznek - az egyéb előnyei mellett - azt is a javára írhatjuk, hogy benne a madár gyorsabban megnyugszik, hiszen ott jobban biztonságban érzi magát (csak egy oldalról "védtelen!").

Az új helyen a madár számára minden ijesztő, s szinte állandósul a stressz. Ennek bizonyítottan lehet anyagcsere-forgalmi zavar a következménye.

A madár szervezete a stressz hatása alatt nem veszi fel a számára nélkülözhetetlen vitaminok egy részét. A legproblémásabb ilyenkor az A-vitamin.

Tudnunk kell, hogy az A-vitamin a bélbolyhok vitaminja is. A bélbolyhok rendellenes működése pedig könnyen válhat végzetessé, ugyanis a bélbolyhok választják ki az emésztőcsőbe került tápanyagokból a szervezet számára fontos anyagokat.

Ha a bélbolyhok nem jól végzik a munkájukat, akkor megindulhat egy lavinaszerű folyamat, TEHÁT MINDENT MEG KELL TENNÜNK A BÉLBOLYHOK NORMÁLIS MŰKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN. Ez a minden valójában nem sok!

Logikus, hogy, ha a kiválasztás (a bélbolyhok működése) nem tökéletes, akkor emelni kell - esetünkben az A-vitamin bevitelét. Ennek pedig a legegyszerűbb módja, hogy az állatnak az A-vitaminban gazdag sárgarépa (reszelve) adagját kell megnövelnünk!

Természetesen könnyebb a beszoktatás, ha olyan tenyészetből származik az új szerzemény, amelyről hiteles(!) információink vannak. Nyilván itt lehet némi űr a csehektől behozott madarak v. az egyik-másik, szemmel láthatóan eredményes, ám tenyésztői körökben hírhedt tenyésztő madaraival kapcsolatban.

A kutya valószínűleg ott van eltemetve, hogy nálunk valamit egészen másképpen csinálunk, mint a vitathatatlanul eredményes cseh, ill. szlovák madarászok, s a különbség a beszoktatás szabályainak megsértésével végzetes az onnan származó madarakra nézvést.

(És most zárjuk ki a szabályt erősítő kivételeket, amikor már beteg madarat próbálnak az emberre rásózni, v. a börzére szállítás során jártak el gondatlanul és út közben megfázott az, esetleg az eladótérben alkalmilag használt eszközben történt a fertőzés - bár ezek kétségtelenül fennálló veszélyek.)

Mert, ha mondjuk egy madár tejes kenyéren nőtt fel, akkor mi hiába kínáljuk a legfinomabb lágyeleséggel, mire rájön, hogy ez is ehető, már legyengült a szervezete.

E téren alapszabálynak vehetjük, hogy lehetőleg onnan vásároljunk madarat, ahol a tartási, etetési feltételek elmaradnak attól, amit mi tudunk biztosítani. Akkor ugyanis a madár jobb körülmények közé kerül, és joggal várhatjuk, hogy a vitalitása felerősödik, s minden tekintetben jobb teljesítményekre lesz képes.

Ellenkező esetben fordított a helyzet, tehát X madara azért fordul fel K-nál, D-nél és Y-nál, mert X-nél el voltak "kényeztetve".

A befogott madarak, főként nagypapagájok a hosszú szállítási út során, a számtalan őket ért kellemetlen hatás miatt olyan erős stressz állapotba kerülnek, hogy szinte az ülőrúdról sem mernek lemászni, ezért számukra felesleges, sőt, káros a kezdeti időszakban nagy férőhelyet biztosítani. És akkor járunk el helyesen, ha közvetlenül az ülőrúd mellé akasztjuk az etetőt és az itatóedényt. (Ez a helyes eljárás a kiállításra vitt madaraknál is.)

A díszpintyeknél tanácsos a beszoktatás kezdeti szakaszában 28-30 fokos hőmérsékletet biztosítani.

Nos az ivóvízről valószínűleg nem kell sokat beszélni: legyen szilárd, felboríthatatlan edényben; a közhiedelemmel ellentétben nem kell a klórtól kiszellőzött, szobahőmérsékletre temperálódott vizet folyton friss csapvízre cserélni, de az ivóvíz álljon mindig tisztán a madár rendelkezésére, ebből jottányit ne engedjünk!

E téren a követelmény a legegyszerűbben megfogalmazva: a nap minden szakában álljon a madár előtt EMBERI fogyasztásra alkalmas víz.

Víz helyett kínálhatunk kamilla- v. mentateát. Akár így, akár úgy, célszerű az első héten az ivóvízzel bevinni némi - hangsúlyozottan minimális mennyiségű, max. fél gyufafejnyi - antibiotikumot, például Neo-Te-Sol pulvis ad us. vet. esetleg Tetránt, ill. Clorocidot szirup formájában.

A dózist illetően nagy a bizonytalanság a legtöbb szakember azt tanácsolja, hogy annyi gyógyszert tegyünk a vízbe, amennyi azt éppen csak megfesti. Természetesen a kúra előtt célszerű valamelyest megszomjaztatni a madarat, és nem hihetjük azt, hogy ha teszünk be fürdővizet, akkor csak az itatóból fogja a szomját oltani a madár.

Sőt! Ha választási lehetőséget hagyunk, akkor akár ne is bajlódjunk a gyógyszerrel, mert nyilvánvaló, hogy a madár a tiszta vizet fogja előnybe részesíteni.

Az antibiotikum-kúra helyett talán fontosabb, hogy pl. Phylasol-Combi révén biztosítsuk a beszoktatandó madár vitaminellátását. (Ahhoz hasonlóan, ahogy a gyógyszer bevitelét javasoltuk.)

A magevőkkel viszonylag egyszerű a dolgunk: lássuk el azokat minél több fajta maggal, hogy találjanak maguknak ínyükre valót, s ha azt tapasztaljuk, hogy minden rendben van, akkor a fokozatosság elvét betartva lehetőleg fűfélék félérett kalászkáival is kínáljuk meg őket.

Később adjunk minden szokásos magféleségből csíráztatva is, s ha erre szintén rákaptak, és nem lett bajuk, akkor tovább javíthatjuk az étrendjüket permetezéstől mentes helyről származó zöldeleséggel.

Végezetül adjunk nekik gyümölcsöket is, amivel nagyjából és egészében befejeződik a beszoktatásuk.

Az első napokban felesleges a kalitba sódert tenni, de később, az első hét végétől ne felejtsük ki a karanténkalit aljából sem a "madármalom", a zúza köveit!

Vagyis a fokozatosság elvét betartva kényeztessük a beszokás nehézségével küszködő magevőt. A lágyeleség, a csíráztatott mag és a lisztkukac azonnali felkínálásáról megoszlanak a vélemények. Az első napokban ezeket az életfontosságú táplálékféleségeket el lehet hagyni.

Sőt, vannak, akik szilárdan állítják, hogy ilyen extrákat csak a költési idényben érdemel a magevő madár. Az ásványi kiegészítők akkor is legyenek ott a madár előtt, ha sokáig semmi érdeklődést nem mutat irántuk. Az egészséges ösztön majd megsúgja nekik, hogy mikor vegyenek belőle.

Van, aki azzal építi le a madarai táplálékát az egysíkú 2-3 magvas keverékre, hogy "minek adjam, úgysem eszi". A →vöröshasú papagájamandina szállítmányok is rendszerint ezért végzik rövid úton a kukában. Mert az egyszerű madarász arra gondol, hogy rizsevő madár, "hát akkor rizzsel kedvezek nekik".

Csakhogy! Ezek a madarak Indiában a rizsföldek félérett kalászkáit dézsmálják meg, és természetesen kedvükre fogyasztanak egyéb magvakat is.

Egy szó, mint száz, az "úgysem eszik mást" féle vélekedéssel nem szabad azonosulni, gondoljunk csak arra, hogy mi sem kívánjuk minden nap a halat, a tökfőzeléket, mégsem hiányozhatnak ezek az ételek sem az asztalunkról.

A lényeg, hogy tudjuk: a madár ki van nekünk szolgáltatva, s mi akkor járunk el helyesen, ha legalább felkínáljuk a választás lehetőségét.

A lágyevőkkel sokkal bonyolultabb a dolog. Még, ha a kereskedőnél rá is kaptak valamilyen keverékre, nem biztos, hogy elég azt leutánoznunk. Minden lehetséges megoldást fáradhatatlanul vessünk be! Bátran kísérletezzünk! És majd meglátjuk, hogy a beó ma szereti a túróscsuszát, holnap nem néz a cseresznyére, tegnap még evett a töltött paprikából... Persze az első napokban már az öröm, hogy ha felveszi a hangyatojást, megkóstolja a lisztkukacot, csíp a →lágyeleségből .

Lényegét tekintve a beszoktatás időszaka teher a madár szervezetére és lutri a madarász számára is. A korszerű felfogás szerint a lágyevők beszoktatása véget nem érő folyamat, amelyben ma sáskát fogunk a madárnak, holnap vízibolhával kínáljuk meg, aztán hangyatojást próbálunk meg szerezni, s a többi, s a többi...

A végén pedig kiderül, hogy a 8. naptól nem eteti a fiókáit v. éppen ellenkezőleg siker koronázza a munkát, s az semmi mással össze nem hasonlítható öröm.

Mert gyereket azért nagyjából mindenki tud "csinálni", de mantel kardinális még nem szaporodott Magyarországon!

Tehát a lágyevők sokkalta problémásabbak. Az is előfordulhat, hogy a számukra teljesen új helyzetben egyáltalán nem hajlandók táplálkozni. A dolog tehát ott kezdődik, hogy figyelemmel kísérjük: fogyasztottak-e a részükre biztosított táplálékból.

Próbálkozhatunk hangyatojással, lisztkukaccal, tubifexszel, sáskával stb. Biztosítsuk a madár számára a lehető legnagyobb zavartalanságot. Az etetőedény nem lehet könnyen boruló, viszont legyen kevéssé riasztó, élénk színű, furcsa alakú.

Természetesen az is magában hordja a kudarc lehetőségét, ha abból pl. a lisztkukacok ki tudnak mászni. Ez esetben tévesen azt hihetjük, hogy a madár elfogadta a részére felkínált táplálékot, holott éhezik. Az éhezés a lágyevőkre nézve nagyon veszedelmes. Ha például azt tapasztaljuk, hogy fél nap nem evett semmit a madár, már be kell avatkoznunk.

A bal kezünkbe véve fogjuk ki az éhségsztájkolót, és a mutató- vm. a hüvelykujj alkalmazásával (a jobb kéz segítségével) nyissuk szét a csőrét, majd megroppantott fejű lisztkukacokkal tömjük meg a madarat. Három-négy lehetőleg frissen vedlett lisztkukacot vezessünk a nyelőcsövébe, ahonnan a reflexes izomműködés továbbítja a táplálékot.

Csak akkor engedjük vissza a madarat, ha néhány másodpercre a csőrét a gyengén folyó csap vízsugara alá tartottuk. Ilyenkor beindul az ivási reflex, majd a kalitba visszahelyezett madár némi tollászkodás után, majdnem biztos, hogy táplálék után néz.

Amint néhány nap után a madár megnyugszik, próbálhatjuk a lisztkukacot, hangyatojást kiváltani lágyeleséggel. Ennek az a menete, hogy csökkentjük az egyszerre az etetőbe tett lisztkukacok számát, viszont lágyeleségre téve kínáljuk fel a madárnak. A lisztkukaccal óhatatlanul felvesz valamennyi lágyeleséget, s lassan hozzászokik annak az ízéhez.

Amikor látjuk, hogy már nem idegenkedik a lágyeleségtől, szép fokozatosan csökkenthetjük a lisztkukac v. a hangyatojás mennyiségét, minekután a madár beetetése lassacskán megvalósul.

A gyümölcs- v. bogyóevőkkel ugyanígy - tehát hangsúlyozottan a fokozatosság elvét betartva, kezdetben esetleg némi életmentő erőszak alkalmazásával - kell eljárni.

Mind a magevőknél, mind a lágyevőknél (és fokozottan a fiataloknál) nagy gondot kell fordítani úgy a táplálék mennyiségére, mint a minőségére.

(→klausztrofóbia )

 

Ugyanez a helyzet a többi címszóval, tehát a betegséggel is. (Pl. a megfázásos betegségek közül azokat, amelyeket baktériumok okoznak többnyire elkaphatják a házikedvencek a madártartótól. Sohasem szokott fordítva lenni, tudniillik nem a madár jár diszkóba, suliba vagy piacra! Nem is a madárra tüsszentenek a buszon...)

Ha a madárról (állatról) emberre terjedő betegségek érdekelnek, akkor a z-betűs részben a zoonozisokat keresd!

Ha nem boldogulsz írj!

Előzmény: nimfapapagáj (1482)
nimfapapagáj Creative Commons License 2008.10.25 0 0 1482
milyen betegséget kaphat el egy papagáj az embertől?
és hol olvassam el a: szelídítés, beszoktatás szócikket?
madarbarat Creative Commons License 2008.10.24 0 0 1481

Volt már a kezetekben királyka (sárgafejű)?

Ijesztően picuri.

Úgye az ember olvassa, hogy 7-8 cm. Látja is, de érezni, az egészen más.

Felhívott egy fiatalember, hogy egy picuri madárka nem tud repülni, teljesen le van gyengülve, mit is kellene vele csinálni.

Hát először is néhány mondat alapján csaknem biztos lettem, hogy királykán próbálnak segíteni.

Legjobb tudásom szerint elláttam tanácsokkal, azt is megbeszéltük, hogy könnyen lehet: súlyos beteg a kismadár...

Végül megkérdezte: elhozhatja-e megmutatni, mert egy órán belül itt fog elmenni az M0-áson Csömör mellett.

Nem vettem észre a csapdát, s beleegyeztem.

ÉS AKKOR AZ JÖTT, HOGY A

HÓHÉRT AKASZTJÁK!

Etettem én már hullámost, beót, sárgamellű kékarát...

De hogy egy sárgafejű királykának milyen csöpp kis csőre van, az csak akkor lett húsbavágó, amikor a giliszta behelyezése végett ki kellett volna nyitni.

Kés és Ildi vékony ujjai nélkül biztosan nem boldogultunk volna. Mármint én és Livike...

Úgy hogy tudjátok meg: ez egy 5 kezes produkció!

Na nem nyújtom tovább a szót. Lényegében megtömtük, mert kiderült, hogy egy benzínkút eladóterébe tévedt be a madárka, s ott vergődött több mint egy napot, míg végre az a fiatalember két deszertesdoboz között megfogta.

Vagyis étlen szomjan...

Lányomnak van fecskendője, azzal sikerült meg is itatni, de gondoltuk jobb ha majd egy reggeliztetés után engedjük el, mert éjjel hidegek vannak már, hadd gyűjtsön erőt. S hogy a dolog minden szempontből pedáns legyen, elugrottunk macskatápot venni.

Közben besötétedett, s hogy nyugta legyen, egy törölközővel letakart kalitba tettük.

Nem telt bele 1 óra, a centis pálcarések közül kiszabadult s bizonyította, hogy a kajáltatás felerősítette. Akár el is engedhettük volna, ha közben nem sötétedik be...

Lényegében másnap korán reggel kapott egy kis Whiskast és lazán szárnyrakapott, reméljük azóta sikerült egy csapatba be is illeszkednie.

 

madarbarat Creative Commons License 2008.10.24 0 0 1480

Tyuhuuu!!

Kedves Dpes!

Lehet, hogy már egy kicsit (kicsit? lehet, hogy nagyon is!) megbolondultam?

Merthogy úgy, de úgy tudok örülni ennek a képnek.

Hát most nem, mert már halál fáradt vagyok, de holnap (fenéket holnap, ma úgy 14 óra tájban, ha felkelek) első dolgom lesz levelet írni lengyel barátunknak és reméljük, nem gördít akadályt a lexikonba való ingyenes közlés elé.

És nagyon-nagyon szépen köszönöm a segítségedet!

És szép a madár, nagyon szép ez a fajd.

Méltó a nagyszerű névadóhoz.

Még egyszer nagyon szépen köszönöm

Barátsággal

Lengyel Tibor

 

Előzmény: dpes (1478)
motav Creative Commons License 2008.10.22 0 0 1479
 

Kedves Gyerekek! /de tényleg csak gyerekeke:)))


Megújult a "GYEREKEKNEK" menüpont az oldalunkon, feltétlenül nézzétek meg!

 

http://madarfesztival.mlap.hu

 

SZENTESI MADÁRFESZTIVÁL

dpes Creative Commons License 2008.10.22 0 0 1478
Széchenyi-fajd (Tetraophasis szechenyii)

Előzmény: madarbarat (1474)
Benedek22 Creative Commons License 2008.10.20 0 0 1477
Igen, köszönöm a segítséget!
Meg is fogadom a tanácsot.
madarbarat Creative Commons License 2008.10.20 0 0 1476

Ez nagyon-nagyon vonzó!

Azt hiszem már most lehet gratulálni.

Tényleg le a kalappal!

Szívből kívánok sok sikert

L. T.

 

És nagyon szép lett, IGAZI PROFI MUNKA a borító,

amit az alkalomra csináltál a

MADÁRBARÁT-LEXIKONHOZ

Előzmény: motav (1468)
madarbarat Creative Commons License 2008.10.20 0 0 1475
kéktorkú tragopán v. Temminck bóbitás fácánja (Tragopan temminckii - Temminck-Tragopan): a →tragopánok Dél-Kínában és Észak-Vietnámban előforduló faja, s mint ilyen, nevezhető rövidfarkú fácánnak is. A hegyvidékeket kedveli, s ott a 900-2700 m magas régiókban fordul elő. Sőt, megfigyelték már a Himalája 4600 méteres magasulatain is. A csőr barnásfekete, de a hegye sárga.

A homlok és a fejtető fekete, de a fejtetőn meghosszabbodott piros tollak díszítik.

A feketével szegélyezett, csupasz arcfolt és a kék torokpajzsa is ámulatba ejti a szemlélőt.

A szarvacskája, vagyis a szem mögött, két oldalt kialakuló különös, lebeny szintén kék.

A fej feketéje alatt a nyaki tollazat bordópiros. Ez alapszínnek lefelé tovább is jellemző, de a test alul és felül világosszürke cseppfoltokkal díszített.

Felül a kékesszürke gyöngyök feketével keretezettek.

A szárny és a hát fehér csillagokkal ékesített sötétvörös.

A tollak hegye szürkésfehér, de egy kis fekete rajzolat is ékesíti.

A nászruhás hím valóságos csoda! Különösen, amikor felfúja a toroklebenyét.

Az írisz barna, a láb matt rózsaszínű.

A kakas nagysága 640 mm, ebből a farok 185-230 mm. A szárny 225-265 mm.

A tojó tollazata feketével spriccelt és világos izabell V-rajzolatos vöröses- ill. szürkésbarna. A csőre szaruszínű.

Az emberrel szemben bizalmas.

Alapvetően rügyekkel, magvakkal táplálkozik, de fogyaszt rovarokat is.

Bokorra, gallyakból épít fészket.

Először a londoni állatkertben mutatták be, 1864-ben. A szakirodalom említ egy kakast, amely fogságban 14 évig élt.

Fotó: Horst Bielfeld - http://www.horst-bielfeld.de/

 

kéktorkú zöld denevérpapagáj v. lóri (Loriculus vernalis - Frühlingspapageichen v. Blaukehliges Papageichen - Vernal Hanging Parrot): a denevérpapagájok nemzetségébe tartozó, 13,5 cm nagyságú madár Dél- és Kelet-India

 

Kedves Benedek22!

Az úgy van, hogy élből az ember megnézi, hogy az eredeti élőhelyen mi a pálya. De neked mint profinak el merem mondani: délután nekem melegem volt, a párom meg fázott. Szóba se hoznám, ha ez nem volna általános.

Szóval én menekülök a nap elől, amikor 20 fok fölé megy a hőmérséklet, ő meg süttetné magát állandóan.

Namár most ha, az eredeti élőhelyről importálsz befogott madarakat akkor is érhetnek meglepetések, hát még akkor, ha sokgenerációs tenyésztett madárról van szó, amellik talán már azt se tudja, mi az a kotlás.

Minden esetre vedd fel Pócsi Bélával a kapcsolatot (lehetőleg telefonon, mert e-mailozni nem szeret), ő már akkor tenyésztette, amikor én még azt se tudtam mi az a tragopán. (Mellesleg ő a két magyar díszmadártenyésztő világbajnok közül az egyik.) 

DE AZÉRT AZT MEREM MONDANI, HOGY ÚGY NAGYJÁBÓL VIETNAMBAN A HEGYEKEN...

Hát remélem, azért valamit segíthettem.

Előzmény: Benedek22 (1473)
madarbarat Creative Commons License 2008.10.20 0 0 1474

Kedves Attila!

Ajjaj!

Történt itt a szerzői joggal kapcsolatban egy kis félreértés. Ez most úgy 5 perce derült ki.

Így bármennyire is fájlalom, nem tudok segíteni.

Lila gőzöm sincs, hogyan mi volna a teendő.

A legkevesebb, hogy elnézést kérek, de leginkább kitől is?

A Gould-féle illusztrációhoz van engedélyem egy japán múzeumtól, de az csak a lexikonra vonatkozik.

Pedig hát tényleg nem tudom, hogy ha mi nem, akkor ki?

Mert ugye mindösszesen 4 madár lett elnevezve magyar emberről

Széchenyi-fajd,

Farkas rigóbegye,

Madarász-papagáj...

és most lányos zavaromban nem jut eszembe a negyedik.

 

Széchenyi-fajd (Tetraophasis szechenyii - Waldfelsenhuhn - Szechenyi's Monal Partridge): a fajdfácánok nemzetségének egyik délkelet-ázsiai faja. A mi Madarászunk nevezte el a nagy magyar politikus iránt érzett tisztelete jeleként a legnagyobb magyarról.

Az ezüstös csőr felső kávája erőteljesen domborodik. Az orrviasz sötét.

A homlok, a kantár és keskeny csíkban az arci rész kékes árnyalatú világosszürke.

A fejtető hátrafelé fokozatosan sötétedik s barnás árnyalatú sötétszürkére vált. Ilyen a nyak hátsó éle és a hát. A szem körül ellipszis alakú, téglapiros szemgyűrű mutatkozik.

Az áll és a torok narancsos árnyalatú sárga.

A begytájék és a mell kékesszürke, fekete pettyfoltokkal díszítve.

A has barnássárga árnyalatos, világosbarna rajzolattal. A hasonló szárnyfedőkön szép hullámmintázatot alakít ki a tollvégek világossárga szegélyezettsége.

Az evezők barnák, de a tollak vége ott szintén sárgás.

A farktollak feketés barnák, de a fonákjuk végén a fehér tollvégek szép rajzolatot eredményeznek.

A láb sárgásbarna, a karmok feketék.

 

Sajnos fotó róla sincs!!!!!!

 

Előzmény: madarbarat (1472)
Benedek22 Creative Commons License 2008.10.19 0 0 1473

Nekem azért van eoldalam, mert ingyenes és könnyen lehet "szerkeszteni". Tulajdonképpen semmit nem kell érteni a webszerkesztéshez. Primitív, de galériának megteszi.
Érdekes, hogy a fényfácánról azt bizonygatják, hogy nem kedveli a meleg, száraz helyet. Én a fácánféléket (de minden más madarat is, kivéve a vizieket) megpróbálom minél szárazabb helyen tartani, nehogy valami kórokozó kárt tegyen bennük.
Az maradt még a nagy kérdés számomra, hogy a temminck tragopánnál mik az igények? Legyen inkább árnyékosabb a helyük?!
Délről a röpdéjükre árnyékol egy nagy ezüstfenyő, ami leginkább télen gond. Féltem a tragopánt, nehogy lebetegedjen, ellenben ha akarna, napozhatna a röpde egyik sarkában vagy a tetőn. De nem teszi, a gallyak között, a hűvös, nyirkos talajon sziesztázik elrejtőzve.
Mindez azért okoz problémát, mert itthon nem nézik jó szemmel, hogy még a héten ki akarom vágni a 10 méteres fenyőt...
Aki jártas a témában, segítsen!^^ Az is érdekelne, hogy a Lexikon mit ír a fajról!

Köszönöm.
madarbarat Creative Commons License 2008.10.19 0 0 1472

Kedves Attila!

Írtam Szűcs Lórándnak. Nagyon kedves ember - már ugye nem is lehet másként, ha valaki úgy tud teniszeni, hogy Ausztráliába hívják!

A másolat megy a te címedre, remélem, tudtam segíteni.

Barátsággal

Lengyel Tibor

 

 

Előzmény: pellinger1 (1467)
madarbarat Creative Commons License 2008.10.19 0 0 1471

Kedves Benedek22!

Nagyon jók a website-ok.

Bárcsak én is értenék a szerkesztéshez, mert akkor volna valami, ami megérne egy "misét".

 

És, ha már szó esik a himalája fényfácánról:

 

himalája királyfényfácán v. sárgafarkú királyfényfácán (Lophophorus impeyanus - Gelgschwänzige v. Königs Glanzfasan - Himalayan Monal Pheasant): Afganisztántól Bhutanig a hegyvonulat 2000-5000 méteres magasságáig előforduló gyönyörű, 65-70 cm nagyságú fácánféle a fényfácánok csoportjában aranyos bóbitával, nyakkal és farokkal. Ábra: CITES

Utóbbi 230 mm, és vöröses barna árnyalatú, fekete véggel.

A fej feketésbarna, de az arci rész fénylő zölddel pikkelyezett, a szemgyűrű pedig halványkék.

A nyak alja, a hát eleje és a váll sötéttel díszített sárgászöld bíboros díszítéssel. A hát középső része fehér.

A szárny és a hát fénylő feketés kék bíbor, arany és zöldes csillogásokkal.

A szárnyfedők vége fénylő világoskék, és sormintát alakít ki. A farkfedők vége is világoskék.

A test alul bársonyos fekete. A kakasok 2270-2360 g súlyúak.

A bóbita itt is alul jóformán csupasz tollakból áll. A zászló felül kiszélesedik és hosszú cseppformát mutat.

A tyúkok is meglehetősen testesek: 2100 g. A nagyságuk 635 mm. A szárny 300 mm. A szárny itt 200 mm.

A tollazat a tojón feketével és (az állon, a torkon, a farcsíkon, ill. a farok végén) fehérrel szolidan díszített barnás.

Feltűnően hosszú a sárga csőre, s ennek a magyarázata: a gyökerekből, gumókból, hagymákból álló táplálékát nem a lábával kaparja ki, hanem a csőrével ássa elő. Fogyaszt magvakat és rovarokat is.

A rododendron-erdőket különösen kedveli.

Magányosan jár v. 3-4 madár mutatkozik együtt. A hidegtűrésére jellemző, hogy sokszor a hóra ülve pihen.

Földbe kapart mélyedést használ fészkelésre. A fellazult talajt a testével döngöli le.

A fészekalj 4-5 tojásból áll. A kelési idő 27 nap.

A fiatalok is eléggé robusztusak. Az 1 éves hím a tojóra hasonlít, csak a fehér torokfolt kezd el feketedni. A tollazat tehát sötét, de a tollak centruma világos, így különös csíkozottság alakul ki.

Már 1854-ben bemutatták, először Európában az angolok, s viszonylag kis helyen, egy 2x2 m2-es volierben sikerült költésre bírniuk.

Nálunk a 70-es években lehetett először látni, dr. Gere Gézánál, s 1976-ban neki sikerült fényfácánt először Magyarországon költésre bírni. Tóth Sándor tapasztalatai szerint a száraz, meleg levegőt nehezen viseli, ami az eredeti élőhely ismeretében aligha lehet meglepő.

 

Sajnálom, hogy akkor nem csináltam fotót Géza bácsinál, és most csupán egy CITES-ábrával szolgálhatok.

Helyesbítek: nem az a baj, hogy most, hanem, hogy a lexikonban sincs egy normális fotó erről a tömör gyönyörűségről.

Tudna valaki segíteni? Az vagy töltse fel ide vagy küldje el a madarbarat@invitel.hu e-mail-címre

 

Előzmény: Benedek22 (1466)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!