Habár sok mindent eltudok képzelni , a valóságban fizikában nem léteznek negativ előjelek ahol mégis észlelhető ilyen az csak a helytelen nézőpont megválasztása miat van .
Hiszen ha valahonnan hiányzik valami akkor a másik oldalon pluszvan :-)))
Az ilyen jelenségek vektorosan nagyonjól leirhatóak .
- "Én alapból vagyok hibás ." írod, nagyon szerényen. - Én is, ismerem el, kelletlenül...
De lehet, hogy hibás alapból vagyunk hibásak? Ami persze még nem jelenti azt, hogy igazunk van!
Idézve a linkedből: "A hullám leírására szolgáló hullámfüggvény a már említett hullámegyenlet megoldásaként számítható ki. A hullámegyenlet megoldása azonban un. komplex függvényt szolgáltat, amely valós (reális) és képzetes (imagináris) összetevőkből áll. Az imagináris szám azonban csupán olyan matematikai absztrakció, amely negatív számok négyzetgyökeként definiálható. ...(kiemelés tőlem). ... Az imagináris és komplex számoknak ezért a reális fizikai világban nincs értelmük, hiszen bármilyen mérhető fizikai mennyiség számszerű értéke kizárólag valós számokkal fejezhető ki. Ugyancsak valós számnak kell lenni egy esemény valószínűségének, amely értelemszerűen 0 és 1 között (vagyis 0% és 100% között) lehet."
A kiemelt megfogalmazással nem értek gyökerében egyet. Annyira, hogy erről szól a "Számoljunk egymással" topikom. Ahol azt állítom, hogy az "i" nem a gyökvonás eredménye. Hanem hogy eredendően létezik, és már a szorzásnál is figyelembe kellene venni, mikor hogyan?, és hogy mikor nem fontos ezt jelölni.
A fizika alapja a matematika. Szerintem nagyon szerényen a fizika is írhatná: "Én alapból vagyok hibás" "Én is", ismerné el a matematika, kelletlenül...
A tudattal amúgy más topikokban foglalkozom. Van arról is nézetem. Hogy a magasabb szintű tudat egyszerűbb tudatból épül fel. Hogy minden létezőnek van legalább egyszerű (elemi) tudata: észlelés -döntés-cselekvés.
Amit a bonyolultabb jó és rossz tudása (JRT) motiválhat, akinél létezik. emlékezet- tervezés- értékelés (stb.) Innentől kezdve a tudat és a fizika közelíthetők... Pld. a rádió-villamossághoz. Nem véletlenül mondják: RÁVISZ a LÉLEK!
Who111 Annyit tudhatsz a gravitációról, mint én. Ez nagyon kellemetlen...
"Azt hiszem a gravitáció erőssége" a két tömeg szorzata." Most akkor mire gondolsz, az erőre, ami fellép a kettő között, vagy a potenciálra, ami akkor is van, amikor nincs másik tömeg?
Nem értelek... Titeket... - A fény mindenhez képest azonos sebességű... - Azonnali hatások érhetők el benne.... Miért ne lehetlen akkor bizonyos szempontból a fény - minden fény- egyetlen abszolut pont csupán? Máshogy nézve meg akkora, mint a világmindenség? Hirtelen a komplex leképezés jut az eszembe, mint matematikai közelítés...
Lehet, hogy Ti vagyok képzetlenebbek? Nagyon bántana...
Ime az eposz: A fény, mint létező, egyetlen pont csupán, Bárhol van, és bármilyen legyen Az energia gömbhéjként körötte feszül. Tömeg- gyöktől függő, sugárral négyzeten
E koordináta- rendnek hát fény a nullpontja energia a burok, sugár a tömeg! csak távolságot, időt nem látni benne Talán nincsenek is? Dehiszen, minek?
Van, persze nekem. A foton az, amiben a fény részecske formában megjelenik. Egyfelől a foton, mint pirinyó töltet, vagy tömegrészecske a hullámnak a belsejében van. Másfelől őbenne is hullámzás van, amit EM-GI-nek neveztem- a töltés tömeg oszcillációja. Így bármely részecske kívűl szőrős, belül nedves, vagyis olyan, mint a kulacs. Az egységelem külső-belső aspektusainak létezése: a létezés alapaxiómája.
Minden részecskéhez tartozik egy különböző hosszúságú, és periodusidejű hullám. Néha ez a hullám Mrd fényév hosszúságú, és idejű. Az őt megszemélyesítő részecske pedig parányi, pld. elektron. Ezek a iszonyu hosszú hullámok keringenek az atommag körül, csak nem láthatók. Képzeld csak el: mennél parányibb a részecske, lehet hogy annál hosszabb a hullám?
A részecskék halmazához is tartozik hullám. Az előbb jelzett előadásban 100 atomos halmazokra mutatták ki a hullám jelenséget, ami érdekes módon, a hőmérséklet növelésével (3000 K) csökkent.
Na most erre egy lapáttal, hogy mindez egyetlen pontban van.
"Magam vagyok nagyon, kicsordul a könnyem, hagyom..."
Csak nemrég írtam a "Cáfoljuk..."-ba egy aranyos versikét, visszhang nélkül, mint a tihanyi hegyoldal... Most láttam a spektrumban egy érdekes előadást, ami ráadásul számomra is érthető volt, a "nem lokális" jelenségekről.... az azonnali hatásról. Ezek alapján megerősödött az a gyanúm, hogy a létező dolgoknak van egy olyan aspektusa, amely nemcsak, hogy azonos pontban találkozik, hanem azonos pontban is VAN!. És az a véleményem, hogy az a pont a FÉNY. És minden ebből a pontból származik: tér és idő, mint egyféle koordináta lehetőség, és a tömeg és energia, mint másik.
Ez már szerintem is akkora hülyeség, hogy valaki csak abbahagyja az ignorandumot, hogy legorombítson.
Tesla is ismerte a semmi fogalmát. Más nyelvekben, így azokon a nyelveken gondolkodók fejében: nem létezik az üres semmi fogalma.. Helyette a "valami helye"
fogalommal gondolkodnak..
A "valami helye" pedig olyan mint a polc a spájzban.. arról pedig tudjuk a befőttek alatt elgörbüüüüűl..
tényleg... láttatok már egyenes teret? megy ebben az univerzumban valami egyáltalán egyenesen?!
tudjátok... minden ember másként és másként látja a színeket... és csak azért kék a kék, mert az anyu azt mondta... és mi elfogadtuk... soha még csak meg sem kérdőjeletük a dolgot... de szerintem ahány ember, annyiféle módon tapasztalja meg a színeket! Csak a személyes egyedi élményre adtunk egy valuta-deviza váltót... és a kék kék lett...
vajon az egyenes... egyenes, vagy csak a görbére adtunk egy nevet? hiszen ha a sineket nézem, mindegy hogy "fél" szemmel vagy kettővel... a végtelenben akkor is találkoznak...
szóval minden mozgás, valamiféle görbe pályán mozog, mert mindig hat rá valami "erőtér".... vagy kölcsönhatás...
Láttál már görbült teret? Láttam, ott volt a boltban a "homeomorfizmus" meg az "impulzusmometum" között. Ha jól emlékszem, pár Gauss-egész volt a csomagolópapíron és kvarkokkal lehetett fizetni érte.
