Üdv Bocsi nem szeretnék beleszólni a sajt készítésed módjába... de.:
Szerintem próbálj meg arra koncentrálni hogy sikerüljön elkészítened egy alap gomolya sajtot, ami ha mindent aszerint csinálsz ahogy le van írva nem egy túl bonyolult dolog. 1, lépésben ha szeretnéd hőkezeld a tejet(értem alatta a pasztőrözést, vagy a termizálást) 2.,lépésben amennyiben pasztőrözted akkor pótold a Kalcium kloridot benne 3.,lépésben melegítsd, vagy éppen hűtsd le a tejet oltási hőmérsékletre 4.,lépésben amennyiben pasztörizáltad akkor adj hozzá valamilyen kultúrát, vagy abból amit rendeltél vagy pedig egy élő flórás joghurtot ezután tartsd hőn 30 percig(ha nem pasztörizálod nem szükséges a kultúra mert a vaj kultúra arra való hogy pótold a tejben a hőkezelés közben elpusztult bacikat) 5.,lépésben add hozzá a kiszámolt oltó mennyiséget(mindenképpen számold ki mennyi kell az adott mennyiségű tejhez mert ez egy nagyon sarkalatos pontja a sajt készítésnek) majd tartsd hőn szintén 30-40 percig 6.,lépésben amikor az alvadék szépen májasan törik vágd fel kockákra 7.,lépésben mikor látod hogy kezd savót engedni óvatos kevergetéssel aprítsd fel mogyorónyi rögökre 8.,lépésben szűrd le 9.,1-2óra múlva(bár lehet egy nap múlva is) áztasd be 20 százalékos só oldatba(amit úgy készítesz hogy 8 deci savó és 20 deka só) ezt később nem kell kiöntened csak sóval utánapótolni mindig annyival amennyit fel tudsz oldani benne így nem pocsékolod a sót, ezt én valamikor csak 2hetente cserélem 10., lépésben várj a sajttal mielőtt megennéd így többek között egyenletesen oszlik el a só benne és érik is
Ezeket ha betartod és nincs probléma a tej minőségével a sajt mindenképpen sikerül és a végén kapsz egy összeállt kissé lyukacsos gomolya sajtot... és innen indulhatsz majd tovább Amennyiben érdekel itt minden ösze van foglalva amit egy kezdőnek tudnia kelhet:
http://www.sajtkeszites.hu/kezdokonyv
és bocsánat hogy tényleg beleszóltam de ha ezt nem tanulod meg és érzed meg az ízét hogy hogyan kell csinálni akkor elég nehéz út áll előted...
Elefada ha megmondod hova menjek, megyek... Egyébként erősen gondolkodom, hogy vasárnap elmegyek Káptalantótiba. Egyszer még tavaly voltam ott, és tuti az a hely. Tegnap este volt itt a barátnőm és azt mondta, hogy ő szerinte halál fincsi az oltós sajtom. Ennek azért tökre örültem, ezek szerint mégsem elpocsékolt idő, amíg kísérletezgetek. Firmitudo: Üzenem neked, én dettó ugyanígy voltam- vagyok, sok info. De amit látsz, és készítesz abból tanulsz igazán. Olvasgass itt sokat, rengeteg dolgot össze lehet szedni. És az ember a saját kis kísérleteiből tanul. Itt köszönet mindenkinek aki tanácsaival segíti a kezdőket, és a haladókat is! HÁLÁSAN KÖSZÖNÖM! Krezidiesel: Nem vagyok finnyás. Sok mindent el lehet mondani rólam, de ezt nem. Nem szoktam mű tejet inni. Csak egyszerűen nem vagyok tejes. Háztól hozzuk a tehéntejet is, de abból sem iszom sokat. Ja és a kecsik kint vannak, ugyanis nem panelban lakunk, hanem falun. Be se lehetne őket zárni. Csak leírtam milyen gondolatok is cikáznak a fejemben. Amúgy semmi gond, végül is mindenki leírhatja, amit gondol. Ennyi.... Most lettem kész megint egy oltóssal, raktam bele egy kis bazsalikomot+ fokhagymát. Erősen foglalkoztat az is, hogy kellene próbálnom olyant is amibe egy kis almát szelek, finom édes almát. Valamint a sonkás, kolbászos gondolat is motoszkál bennem. Aztán majd meglátjuk.......
Pont tegnap próbáltam ki, hogy az esti tejet egy részét összeöntöttem a reggeliből ugyanannyival. Ugyanúgy készítettem, mint a reggeli tej egyedül maradt részét, joghurtkultúrával, amiből megintcsak egész jó lett. Ám az összeöntöttből készült az átgyúrás idejére olyan lett, mint a szivacs, míg a friss tömör maradt. Azt is kipróbáltam, hogy külön a tegnap esti tejből mi lesz: az még szivacsabb lett. :D Mostanában már azt szoktam csinálni, hogy két óra állás után melegítem vissza a tejet, az még nem lesz lyukacsos. (Elszaporodik benne valami baktérium, míg este áll?) Csak ez éjjel necces... Tényleg, a firss tejet pasztörizálva annak megmarad ez a "védekező mechanizmusa"? (És ez mi, kinyírja a hozzáadott bacikat? Meddig tart ez a hatás?)
Érdekes, a kultúránál mindenhol 10-15 percet olvastam és láttam. :| Majd kipróbálom 30-cal is, lehet, csak az volt a baj.
Oltót csak kétszer raktam bele 2,1 ml-t, aztán rájöttem, hogy a kecsketejbe kevesebb kell, különben gumis lesz. Még 1,9-től is egy egész kicsit, én 1,7-et szoktam tenni 10 literbe, az jött ki jó állagúra. Az alvadék amúgy mindig jól néz ki, szépen márványosan törik, bár amikor vajas volt, kicsit már látszott valami szemcsésedés. Egyébként aki készített már sikeresen vajkultúrás sajtot, az leírhatná, hogyan kell kinéznie a lecsepegés után a sajtnak, állagra, törésre... :D Jó volna egyszer megnézni valakit, hogyan készíti, onnantól már biztosan menne.
Félkeményet szeretnék, igen, úgy két hónapot szoktak állni a hűtőben a sajtok. De idővel megpróbálom valahogy kitakarítani és újravakolni a raktár alatti betonfalú pincét is, csak most még tele van patkány által bekotort földdel, meg penésszel. (Tényleg, tudna valaki mondani nekem erről valamit, hogyan kell előkészíteni egy sajtérlelő pincét? Gondolom, a mostani rossz penészt valahogy le kéne irtani előbb.) Amúgy nyáron 18-20 fok van benne, a teteje van talajszinten, és fölötte van egy dupla pozdorjafalú zárt tér is, pont jó volna.
Mindenhol a sófürdőt olvasom, gondolom, nem véletlenül. Ha a sót belegyúrjuk, akkor tönkremegy az állaga? (A joghurtos sajt még gyúrás után is elég szépen összeáll.) Hogyan lehet egyenletesen sózni, főleg pl. egy lyuk nélküli sajtot, ha csak áll benne? Hogyan lehet beállítani a sószintet? Régen néhányszor próbáltuk, és valahogy a külseje mindig sósabb lett, mint a belseje, ráadásul míg a belseje sótlan volt, a külseje meg ehetetlen. És tartok tőle, hogy édesanyám nem menne bele, mert a sajtokat legalább 1 l víz lepi el - edénytől függően akár több is -, az akkor meg rögtön negyed kiló só, egyszerhasználatosan. Kétaponta egy kiló só fogyna, havi 15 kiló, 3000 Ft. A tengeri só pedig drága, nem bírnánk finanszírozni a sajtjainkat, ha nem adjuk el. :D Úgy már kicsit más volna ingyen elosztogatni a tágabb családban...
Préselés nélkül hogyan lesz formasajt? Nekem eddig csak préssel sikerült. :)
Ahj, bocs a sok kérdésért meg a fárasztásért, de ez van, ha egy olyan akarja megtanulni ezt, akinek leginkább egészen más tevékenységekre volna kedve, és még csak nem is ért hozzá. :) Bonyolultabb dolog, mint megfőzni egy ételt, de én még főzni sem tudok, mert mindent elrontok valahogy. (Egyszer kukoricadarát akartam készíteni, de elfelejtettem beletenni a darát, és meggyulladt az olaj, három méteres lángokkal égett a kezemben. :D Következő alkalommal olajat felejtettem el tenni bele. Csak ennyire vagyok súlyos.)
Hát nálunk a mélyalom miatt néha képesek magukat rendesen összekoszolni, azt még kézi fejéskor is le kell mosni. :D
Nos igen, mi tavaly 40 litert fejtünk kézzel, ketten, és mondom, már zsibbadt a kezünk. Idén ez csak 25 liter a rossz időjárás (kevesebb legelés) és az egyéb kiesések miatt, még tűrhetőbb. De ha jövőre el akarok menni a filmművészeti egyetemre, akkor valamit ki kell találnom, mert nélkülem most nincs fejés... Jó volna egy fejőgép, de irtózatosan drága. (Na és miért? Mert persze, hogy nyugati gyártmány... :|) És mellé még kell házi malom és inkubátor is, az sem két fillér.
Ja, hogy érted, hogy ledarálod, rendesen levágod? :D Esetemben ez érdekes volna, mert akkor az össztejtermelés negyedét adó, legértékesebb kecskét (a lenti képen ő van), meg a két szintén jó tejelő, szép kiállású lányát kellene ledarálnom. Ja, és megint kettőt tőle tartottunk meg. Az öreg már így, négy-öt évesen egész jól megáll, ha van előtte kaja (abrak nem lehet mindig, mert éppen ő úgy szippantja, hogy egy fejés alatt egy vödörnyivel megenne, azt meg nem bírjuk anyagilag), mondjuk akáclevél, de a két éves fiatalok még ott tartanak, ahol ő két évesen. Minden évben egy kicsit rendesebbek, de nem két pillanat betörni őket. Most azt csináltam, hogy mivel oldalt fejek, a bal lábamhoz bálamadzaggal hozzákötöttem egy műanyag nyakörvet, és ahhoz fogom mindig a jobb hátsó lábukat, így a külső, veszélyesebb lábukat vissza tudom tartani. Mondjuk én is csak fél kézzel tudok, de legalább meg tudom...
Ööö, betalálsz a száján az üvegnek? :D Mondjuk én sötétben is szoktam fejni, nem opció, a félhomályban a fejőedény száját is csak odagondolom.
Én amúgy nem iszom meg a kecsketejet. :D Bár már elértük, hogy általában nincs mellékíze, bárkinek mutathatjuk. (A boltokban, piacokon kapható kecsketejek rendszerint olyanok, hogy hányni tudnék tőle.) De azért jobb a békesség, én a házi tehéntej ízét szerettem régen, csak azt nem ihatok most, mert egyrészt nincs tehenünk (pedig egyetlen tehén kétszer annyi tejet adna, mint az összes kecskénk :D), másrészt édesanyám nem engedi. Amúgy mondom, a bodzától nem is kecskeíze lesz, nem az a tipikus utó-/mellékíze, hanem szagra olyan, mint amikor szétnyomsz egy fátyolkát, vagy valakinek rohad egy foga. Aszondjuk rá, hogy ez a "szájszagízű" tej. :D
Én is gondolkozom hasonlón, csak éppen fordítva. Arra jutottam, hogy az a legjobb, ha veszek egy külön fejőkészüléket tehénre (kelyhektől a pulzátorig). Elég macerás lenne az ütemszámot mindig átállítani, aztán meg vissza tehénre (kecskénél 90-100 körül van percenként). 40 kPa vákuumnagyság szerintem jó mindkettőre (60/40 szívás-szorítás ütemaránnyal).
Még nem vettem észre hogy milyen ize lesz a bodzától a tej ize, mert nálunk jobbára csak diófa van a legelőn. Azt az enyémek azt eszik amig elérik. De attól sincs rossz ize. Mondjuk én nem is vagyok annyira finnyás, és simán lebuzizom aki fintorog a tejre amikor megkinálom, hogy ilyen, meg olyan mellékize van.
Lenne egy kérdésem. Ha van egy ipari 12 m3-es , betonozott vízóra-aknám és ott ideális a hőmérséklet és a páratartalom, akkor az alkalmas-e a sajt érlelésére, vagy erre kizárólag a földbe vájt, esetleg téglával bélelt pince alkalmas csak?Szóval kialakulhat-e betonozott alaklmatoságban is a sajt érleléséhez a mikroklíma. Köszönöm.
Köszönöm a biztatást. Igaz, a múlt héten bevállaltam egyet(az elsőt), az ecetes megoldásút. 5 literből lett 49,2 dkg, igaz szerintem túlpréseltem, jó kemény lett., egy hétig sikerült megállni, hogy ne kóstoljuk meg, szépen sárgult.Csapágylehúzót alakítottam át présnek, műanyag ételhordó kilyukasztgatva volt a a forma, műanyag vágódeszkából a leszorító :)Bár, ahogy olvasgattam, sokak szerint ez nem is sajt...pedig finom volt, sokkal finomabb pl. a mostani bolti trappistáknál.Ha csak én mondanám, akkor elfogult lennék, de a család is megerősítette.
Látom fejőgép a téma...mi a véleményetek: nekem ugye van effektíve a fejőgép(vákumszivattyú), sajtár,kelyhek...stb kompletten a tehenekhez...van egy pót egységem is,és annak a kehelymérete lényegesabn kisebb mint amit jelenleg használok....Azt gondoltam hogy a négy kehelyből kettőt ledugózok a kollektornál,a vákumerősséget be tudom állítani a gépen és ráteszem a kecskére....szerintetek műkődőképes lehet így házilag a dolog???
Ne tudok ennyire bőven válaszolni, mert még az összes sajt hátravan...
De: -a jól beállított gép szakszerű fejéssel ne okoz "csomókat" -mielőtt felteszed a kelyheket kifejsz egy sugarat, plusz előtte masszírozod, különben nem is indul meg a tej -a vastag tőgynél nincs gond, a vékonykánál meg legfeljebb több utófejés kell, -jobban tűrik a gépi fejést, mint a kézit -az a legjobb nyilván, ha olyan tiszta a tőgy, hogy még törölni sem kell (mostanában mosunk, aztán szárazra törlünk, annyira sárosak - ezt teszi ez a rengeteg eső) - 50-60 litert már ne lehet kézzel fejni, legalább is nekem mostanra ment szét teljesen a kezem, úgyhogy nem volt kérdés (zsibbadt, teljesen bénák voltak az ujjaim, alig bírtam becsomagolni az apró sajtokat), - mi sem megyünk együtt soha sehova (télen sem), ez sajnos ezzel jár...
Sacperkábé 8-10 szem. A képlet: felhasználandó tejmennyiség*1400, ez osztva höfok*alvasztási idö*5,88(oltóerösség /1000 a mi oltónknál)= oltómennyiség. PL:15l tejet 32 fokon60 perc alatt akarsz megalvasztani, mert limburgit készítesz. 15*1400=21000 32*60*5,88=11289 21000:11289=1,86 Tehát 1,9 ml oltó kell, ezekkel a feltételekkel. Ha mini a mennyiség, pl krémsajt, egy cseppet 0,03ml-nek vehetsz.
Sziasztok! Friss hús vagyok. Átolvastam(szinte) az összes hozzászólást, de minél többet olvasok a sajtkészítésről, annál jobban belebonyolódom.Már fáj a fejem a sok adattól, infotól :).Tegye fel a kezét, aki szintén így volt a kezdetekkor. Ha agyon(agyhelyen) üttök, akkor sem tudom, hogy mi a különbség az OLTÓ és a KULTÚRA között.Van, amikor egyiket használjátok, van amikor a másikat, van amikor mindkettőt, van, aki arra esküszik, hogy nem kell felforralni a házi tejet, van, aki csak 35-40 fokra melegíti...szóval ez egy őrület.Skorpió vagyok, soha nem adok fel semmit.Ha azt akarjátok, hogy ne raboljam itt drága időtöket, akkor kénytelenek lesztek az általam feltett legalapvetőbb kérdéseket megválaszolni DDD. És már hallom -" no megint egy újonc, kezdhetjük az egészet elölről" XD.
Szerintem, hibák a gomolyánál: tögymeleg kecsketej" és a tej védekezö mechanizmusárol elfeledkezel.(egyébként is sokkal nehezebben indul meg a kecsketej savfoka, mint a tehéné) Megoldás:esti, reggeli összeöntve, (persze csak a jó tej, töggyulladt nem) Kultúra:10 perc kevés, min 30, nem kell kevergetni, csak hagyd hatni. Oltó sok, a képlet alapján 1,9 ml elég ezen a höfokon. Így 40 perc alatt megalvad. A sajtolásról: Nincs melegítés, csak felvágás, megvárni míg savó jön a tetején, majd tovább aprítod, kevered, ülepíted, savot mersz stb, KB 30 perc s formába ekkor lágy sajt, nincs préselés. Ha félkeményet akarsz, több hónapig érlelni, csak akkor kell melegíteni a kb 30 perc után, de azt se fontos préselni. Csöpögtetés szobahömérsékleten. Másnap sófürdö, 8 dl víz 20dkg só. Jut eszembe tanulmányozd egy kicsit a www.sajtkeszites.hu/-t Szerintem tévúton jártál, nem csoda hogy olyan lett, amilyen.
Hát én ezt nem értem, olvasgatom a netet.. És mindenhol az van, hogy a kecsketej édesebb és krémesebb, mint a tehéntej. Hát pedig én akkor is érzek rajz kecsketej ízt, bár én nem vagyok nagyon tejes, a kecsitejet, még talán egy csészével nem ittam meg mióta megvannak (2 éve). Ami másmilyen ízű, az a nem megfelelő tartási körülmények miatt van. Mit értünk nem megfelelő tartási körülmények között... A helyük gyönyörű tiszta, szalmázott. A férjem sokat takarítja. Minden nap egy csomót kaszál nekik. De ugye itt van a másik probléma, ha tök gyönyörű füvet kaszál, arra szinte rá se néznek. A mindenféle parlagfüves, csalános mocskot meg imádják. És ugye e miatt is lehet "érdekes" íze a tejnek. Akkor ebből adódik a következő, ha én most ebből gomolyát készítek, nem tehetek róla de baromi kecske íze van, bár már többen is kóstolták, és azt mondták, hogy finom. Az ecetesnek nincs ez az íze ugye, abból még én is eszek. De asszem elmegyek valami piacra, ahol árulnak kecskesajtot veszek egy csomó félét, hogy azoknak milyen íze van. Bocsi, nem akarok senkit megbántani a hozzászólásommal. Lehet, hogy sokat aggodalmaskodom, mert ez a sajtocska még mindig nem az "igazi"..............
Akkor én valami régi gépet láttam. És lehet, hogy azoknak a kecskéknek a tőgyében csak a gép elavultsága okozott csomókat? Mert azt az állatorvos is mondta, hogy a gép okozta évek alatt, és nem lehet velük mit csinálni.
Több aggodalmam is van viszont, nem csak ez. Mit csinál a fejőgépes, ha begyullad egy kecskéjének a tőgye, hogyan jön egyáltalán rá? Kézi fejésnél is alig látni sokszor, gépinél meg belemegy a gyűjtőbe, lehet kidobni az egészet...
Van olyan kecskénk (az ötliteres), amelyiknek a tőgybimbója vastagabb, mint bármely szipka, vagy hogyan hívják. Na, arra hogyan applikáljuk rá a gépet? :D De van olyan is, pláne az elsőévesek közt, akié akkora, mint a hüvelykujjam fele, bár arra még el tudok képzelni valamit.
Azt sem tudom elképzelni, hogy nem rúgja le magáról a kecske. Olyan ügyesek ezek, nem tudom hogy rakni a lábam, hogy ne rúgjon meg, és valahogy mindig megtalálja a kancsót is a kezemben, alig győzöm elrántani. (Igen, ilyen lökött kecskéink is vannak. A vicc, hogy régen voltak parlagijaink, azok tűrték a fejést a betörésük után, mint a kisangyal, de egymást majdnem kinyírták. Ezek meg pont fordítva.) Gondolom, valahogy hátulról kellene megpróbálni...
A kecskés szakkönyv azt írja, a kecske tőgyét csak akkor szabad lemosni, ha nagyon, láthatóan beszennyeződik. Nyilván megvan az oka, én nem vagyok állatorvos, hogy tudjam mi, de az állatorvosunk meg nem ért a kecskékhez. :D De egy fejőgépnél nyilván le kell, hiszen a tőgybimbó azon része, amire ráfog a vákuum, elvileg érintkezik a kiáramló tejjel. Hogy is van ez? És ahol van 200-400 kecske, ott naponta kétszer végigmossák az összeset? :S
Ja, és végül ott van az ára. 10-15 kecskéhez hogyan engedhetnénk meg magunknak, mikor azon aggódunk, hogy nem tudjuk nekik megvenni a téli takarmányt? :S Az Anivetben félmilla, használtan pedig nem tudom, be merném-e vállalni. Pedig régebben gondolkodtam rajta, mert édesanyám kezében az ízületek már megérzik. És nekem meg elég volt, hogy tavaly csontig vágjam a hüvelykujjam a kacorkéssel, és aztán egy évig nem éreztem semmit a fél kézfejemmel, miután újra elkezdtem fejni. Ráadásul így két emberes, el sem mehetek hazulról évek óta, csak télen.
Le sem merem írni... Baromi drága volt. Ősszel vettük 300 ezerért a de-Lavaltól (két kecskét lehet vele egyszerre fejni, 30 literes átlátszó sajtárral) Idén már láttam majdnem ugyanezt a gépet az ANIVET-nél, olcsóbban... Plusz vettünk hozzá egy négyes nyaklefogó szerkezetet 150 ezerért. Ne hidd, hogy ennyire felvet a pénz, a nagynéném jócskán besegített.
A fejőgéppel nem egészen van igazad... Én is féltem korábban hasonló dolgoktól, de teljesen alaptalanul! Több mint 10 évig kézzel fejtem, és azt hittem, hogy hű de tisztán... Tavasz óta fejek géppel, és mondhatom, hogy össze sem lehet hasonlítani! Az új gépek nagyon jól meg vannak csinálva! (Nincsenek tömítések, csak egy gumi a sajtárfedélen.) Nem áll meg sehol a tej, nagyon könnyű kimosni. Be kell tartani a szabályokat (öblítés, lúgos-savas mosás, stb.), cserélni a gumi részeket, mielőtt elöregszenek.
Hát ez az, ha edénybe fej az ember, tuti kerülnek bele szőrszálak és kis cuccok. Pláne, ha a kecske még hevesebb is, és le akar rúgni. (Van egy háromtagú családunk, a legjobb tejelőink, akik jobb hátsó lábát hozzá kell mindig erősítenem egy nyakörvvel a bal lábamhoz, és úgy fejem oldalról, mert amúgy tuti belelépne az edénybe. Utálják, ha fejem őket. :D) Többek között ezért nem is szeretik az EU-ban, hogy kézzel fejt tejet értékesítsen az ember. No nem mintha komoly baja lehetne tőle bárkinek is... És szerintem egy fejőgépnek nagyobb higiéniai kockázata van, láttam már véletlenül nem megfelelően kimosottat is, a tömítésekből meg egyszerűen nehéz kitisztítani, a tőgybimbóról pedig a szennyeződések belemosódhatnak a tejbe, hiszen több százas állománynál természetesen nem mossák végig az összes tőgyet. (Nem is szabad rendszeresen lemosni.)
Szóval, ha csak rajtam múlna, pasztörizálnám a tejet 62 fokon, de édesanyám ezt sem engedi. :D
A fekete bodzának az érett termése nem mérgező. No de a kecskék aztán nem fogják leszedegetni a növényről az érett termést, sőt, a levelére mennek. :D A tej szaga és íze pedig undorító lesz tőle.
Nem volt szándékomban ferdítgetni, csak annyira nem értek hozzá, hogy ihaj. :) Más volna helyzet, ha elolvastam volna már a sajtkészítős könyvet, de arra még egy darabig nem fog sor kerülni. Tehát ha le van nekem írva néhány alapadat következtetés nélkül, abból nem feltétlen azt hozom ki, aminek szántad. Ennyi. :)
"Különböző arányban vannak keverve a bacik, a kontinentálisnál az érést segítik elő, a 22 pedig aromaképző, intenzívebben savképző." - Aha, igen, bár okosabb lettem tőle, és ezt köszönöm, de hogy végül melyik milyen sajtot eredményez, azt még mindig nem tudom. Tehát adott az én problémám, hogy előírás szerint készítve, CHN-22 vajkultúrát adva a tejhez sajtkészítés előtt, a végeredmény egy kemény porhanyós, törős izé. Az íze nem rossz, na de az állaga! És próbálgattam ezt-azt változtatni a recepten, de az eredmény alig változott. Az igazság, hogy nem tudom, miből mire következtessek, teljesen tanácstalan vagyok, ezért aztán következtetek én mindenfélét. :D Nem próbált itt még senki vajkultúrával kecskesajtot készíteni? :S
