balra a voronyez alatti térség térképe, jobbra pedig sztorozsevoje a levegőből, a háttérben voronyez, a kép bal oldalán voltak a magyarok, a túlparton az oroszok
a tundrán (tehát északon) nem volt erdő :) - az bizony nyílt terep lappföldön.
a középső szakaszon akadtak el az oroszok az őserdőben, a mannerheim vonal valóban tagolt volt, de az emlékiratai szerint az orosz állításokkal ellentétben alig volt benne beton állás, a döntő többsége föld-fa géppuska és fedett lövegállás volt.
az urivi hídfőnél a magyar oldalon az oroszok mocsárban és domb alján voltak, a magyarok meg fölötte jórészt erdőben, amit a hídfőcsatában foglaltak el. a nyílt szakaszon is a mieinké voltak a magassági pontok - a túlparton meg faluk voltak. a többi terepet nem ismerem.
Apám azt tanította, hogy erdőben nehéz háborúzni. A finnek egyrészt tán még jobban fel voltak készülve a hidegre, mint az oroszok, másrészt az erdő a finn harcmodornak kedvezett legalább is északon. Emlékeim szerint, a leírásokban szerepel, hogy az orosz oldala a Donnak erdős volt, a magyar fronszakasz első mélysége szántó. Azaz nyilt. A gépi vontatású tüzérség is kevés lett volna. Amit már többször írtam, rohamlöveg hiányzott. Azaz a Zrinyi. A mannerheim vonal pedig hányszoros mélységre lett kiépítve? Mekkora erővel szállták meg?
tudom, hogy kevés volt, de mivel a tüzérség döntő többsége állásban maradt így gyakorlatilag tűzfedezet nélkül vonult vissza a gyalogság, a T-34-esek szabadon garázdálkodtak, taposták a menetoszlopokat, a sebesültmozdonyokat, nagy veszteségeket okoztak élőerőben, meglévő felszerelésben, szállítókapacitásban - és gyakorlatilag semmi hatásos ellentevékenységtől nem kellett tartaniuk, mivel a nehézgépuskák, géppisztolyok, aknavetők (max. ezeket vitték hátrafelé) semmit se ért, akárcsak a kézigránát is csak kötegben, kivételes esetben...
amennyiben van tűzlépcső, ha nem is erős, akkor nem kedvükre garázdálkodnak, hanem óvatosabban, lévén ők is erősen eltávolodtak a bázisaiktól - ergo: sokkal kisebb veszteséget okoznak.
a másik, a melegedő táborok is lépcsőben mehettek volna hátrafelé, nem kell egyszerre teljes hadműveleti mélységben kiépíteni... a finnek se voltak agyongépesítve mégse tudták őket legázolni az oroszok, mivel jobban ismerték a telet (téli háborúban pont fordítva volt, az oroszok fagytak meg tömegével, de a következő háborúban is állták a sarat a finnek 44 nyaráig).
Páncélozott célok ellen alacsony kezdősebessége, és az alkalmazott lőszerek miatt, nem igazán volt hatékony.
"
1940 M 10,5 cm űrméretű vontatott tarack
Előállító ország: Magyarország Megnevezés: vontatott tarack Gyártó üzem: MÁVAG Űrméret: 105 mm Űrmérethossz: L/14 Csőhossz: 2148 mm Emelkedési szög: -5° +45° Oldalszög: 8° Tömeg: 1550 kg Lövedék kezdősebesség: 471 m/s Lőtávolság: 10 760 m Lövegtalptípus: szekrényes Lövegpajzs: van Vontatási mód: ló Rendszeresítette: Magyarország
hadosztályonként 4 db 10,5 tarack volt. Lötávolsága kisebb mint 16 km, ugyanis az a 15,5 tarcké volt. Egy hadolsztályra jut 22 km. durván. Ráadásul fogatolt volt.
hitler parancsa, kramer is megmondta burkoltan csináljon amit akar... legfeljebb nem kapott volna vaskeresztet... a surranót felejtsétek el, nem az volt rendszeresítve a magyar csapatoknál, tehát nem releváns.
páncéltörők valóban viszonylag gyenge lábakon álltak, de a semminél azért sokkal többet értek volna, a 105-ösök meg bármelyik szovjet páncélost képesek voltak kilőni
tisztességes védelemhez még 60 ezer katona minmum hiányzott, a felszereléséről ne is beszéljünk. Politikai döntés lett őszre, hogy a bevethető katonaság két harmad részét MO-n kell tartani. Hány melegedőt kellett volna a 200 km széles frontszakaszon tartani, 300 km mélységben? Egyébként ott voltak a falvak melegedőnek, amig volt fegyvered, nem voltál sebesült. De harcolni, akkor is nagyon nehéz volt.
Nekem is 65.M surranóm volt, mint az utánunk következőknek. Átlagos körülményk között nagyon jó volt, télire volt akkorám, amibe két vastag zokni fért bele, de úgy is fáztam. Nem sérült a lábam, mert annyira nem voltam hosszú ideig hidegnek kitéve, de nem volt leányálom. Az általam olvasott irodalomban, és személyes vissza emlékezések is szerint túl sok volt a fagyásos lábsérült.
Akármennyire koncentrálhattak volna pc.törő tüzérségre, alapvetően kevés volt. Állást előre építeni meg akkor lehetett volna, ha Hitler parancsa nem szögezi a Donhoz a sereget.
januárban már kifejtettem, hogy a szervezett, rendezett visszaonulás feltétele lett volna, hogy legalább a pc. törő tüzérség és az egyébként jól dolgozó közepes tüzérség mozgatására kellett volna koncentrálni a meglévő szállítási kapacitást. a hátul lévő váltásnak meg nem előre mozogni, hanem azonnal elkezdeni mélységben reteszállások (föld,fa, jég) kiépítését az utek mentén.
Ezzel párhuzamosan 10-15 km-enként melegedő állomásokat kellett volna felállítani, nem nagy kaland, hófal, némi tüzelő, meleg tea, leves, pár sátor a sebesültek számára. A front felé menő szánok biztosítani tudták volna a szükséges minimális felszerelés leszállítását. Egy-egy ilyen melegedő működtetéséhez elég lett volna 5-6 katona...
na, ilyeneket nyomokban se csináltak, ezért is jáhny, meg a főtisztjei voltak a felelősök.
Fene tudja lábbeli tekintetében nem nagyon javult a helyzet, de nem tudom mennyivel voltak rosszabbak abban az időben, mint a nyolcvanas években. Márpedig ugye legalább három napot ki lehetett bírni bakancsban, hóviharban fagyás nélkül.
Inkább a szállítás totális csődje lehetett a bibi. Az elázott tönkrement cuccot nincs mire cserélni, nincs kaja, nincsenek szerszámok fedezékásáshoz, nincs semmi, közben orosz gyorsbrigádok tüzelnek időnként.
"A németeknek és az oroszoknak is megbízható meteorológiai szolgálata volt - ezen a frontszakaszon az utóbbi a lényeges, mivel német csapat alig volt, így vélhetően a meteo szolgálat is hézagosabb lehetett, de ami konkrétum: a hőmérsékletmérésnek vannak szabályai, ha jól emlékszem: 2 méter magasan, rolettás dobozban, hogy a szél és a nap hatásától védett legyen. "
én nem mondtam h nem megbízható, csak annyit h ettől nem kell egyből lehülyézni a magyar naplót ha ott más értékek vannak..
-teljesen korrekt 2 mérőállomás mutathat tök más adatokat, ha az egyik Voronyezs központjában (a 350 ezres város hősziget) 150 m tszf-en van, míg a másik a Don partján nyílt terepen 80 tszf. méteren.
-mások az adatok 2 m-en, mint egy lövészárokban
-ezeket az adatokat gondolom megadott időpontokban mérték (reggel 6-7 v. 8 ótrakor) ám lehet hogy hajnali 2-kor volt az éjszaka a leghidegebb, mert utána leszállt a köd.
az őrbunda nem volt alkalmas gyors mozgásra, kint volt az őrhelyen, váltottuk kint, óránként. Mikádóban ment a felvezetés, az öltözködés miat pihenő idő nem is maradt. A baj az állásaiból kivetett gyalogsággal volt. Újabb fedezék építéshez fagyott volt a talaj, nem volt elég szállítóeszköz a fontos segéd felszerelések szállításához. És amit említettem már, a felszerelés leggyengébb része a lábbeli volt.
Urak! Most bukkantam erre a fórumra, engem is nagyon érdekel a 2. világháború. Apám ott volt a Don-kanyarban, fogság után haza tudott jönni, most is él hála Istennek, 91-éves. Tegnap töltöttem le egy 3-részes dokumentumfilmet a sztálingrádi csatáról. [ BELOAD] Minden elérhető filmem megvan erről a témáról, de ez a film a legjobb amit erről láttam. Megdöbbentő, katartikus film, aki el tudja érni, nézze meg! Idézet az ajánlóból:-"Sztálingrád egyet jelent a rettenetes szenvedéssel. A II. világháborúban ennek a városnak az ostroma százezrek életébe került. A sztálingrádi csata szinte jelképpé vált, a reménytelen helyzetben is kitartó, az életüket is feláldozó, hõs szovjet védõk történetét generációk tanulták meg az iskolában. A háromrészes dokumentumfilm-sorozat azonban elsõsorban nem az orosz és német történészek magyarázatait tárja a nézõk elé. A túlélõk visszaemlékezéseire támaszkodik, az egyéni sorsokat igyekszik bemutatni orosz és német oldalon egyaránt. Láthatunk olyan ritkaságnak számító 8 mm-es filmeket, melyeket Kessel tábornok katonái készítettek, illetve betekinthetünk a volt szovjet archívumok eddig szigorúan titkosított aktáiba is.
A II. világháborúban a német keleti front elképzelhetetlen borzalmak helyszíne volt. A legkegyetlenebb harcok Sztálingrádnál zajlottak le 1942 augusztusa és 1943 januárja között. Hitler számára a város katonai és ideológiai szempontból is fontos volt, ellensége nevét viselte, tehát meg kellett semmisíteni. Az ütközet nem csak több százezer katona és civil sorsát pecsételte meg, hanem a II. világháború fordulópontja és a náci Németország bukásának kezdete is."
Tudna valaki segíteni nekem, hogy hol lelhetném fel dr Bereczky Sándor: Naplórészletek a Don-kanyarból című könyvét? A neten az egyetlen amit találtam a Szegedi Egyetemen van.
Elvileg, persze ha a szállítás nem omlik össze, őrbundában kellett volna állniuk. Abban pedig a -20 meg se kottyan. (87 Január hideg volt. Őrbunda nélkül vsz. megfagytam volna őrségben, de őrbundában elég kellemes volt.
Mivel a katonák nem a szabad ég alatt táboroztak, a ruházatuk, ha eljutott volna a frontra, lehetővé tette az eredményes téli hadviselést.
Szia, nekünk 1972-ben nem adatk hálózsákot, és van olyan elképzelésem, hogy II hadseregnek se. Én olyan leírást olvastam, hogy parázsló faszén fölötti rostélyon álltak az éjjeli őrök.
1986 Decemberében egy hét hálózsákban a kocsi tetején alvás átlagos éjszakai hőmérséklet -5 -12 között, 1987 Január 72 óra hómunka gyakorlóban, átlagos hőmérséklet -12 -17 között 80-100 km/h szél, 1987 Decembere 30 nap sátorban a lőtéren, + 7 nap gépjárműben, átlagos hőmérséklet +5 -12 között. Legalacsonyab hőmérséklet zuhanyozás közben -5.
csak úgy megkérdezném, ki éjszakázott már télen a szabadban? Nekem elég volt a -5 is. Emlékeim szerint, -15 alatt az őrség is 1 órás váltással működött, Amiből egyszer nekem is kijutott.
Minden esetre, még annyi hozzá tenni valóm lenne, hogy a II. hadsereg 200 km szakaszon, és mélységben a vezető pontok vagy 50-80 km re terjedt ki, úgy az időjárási adatokban plusz munusz 5 fokot bármikor elképzelhetőnek tartok.
A németeknek és az oroszoknak is megbízható meteorológiai szolgálata volt - ezen a frontszakaszon az utóbbi a lényeges, mivel német csapat alig volt, így vélhetően a meteo szolgálat is hézagosabb lehetett, de ami konkrétum: a hőmérsékletmérésnek vannak szabályai, ha jól emlékszem: 2 méter magasan, rolettás dobozban, hogy a szél és a nap hatásától védett legyen.
Az ezen a frontszakaszon mért orosz hőmérsékleteket már közzétették ebben a topicban is, ha jól emlékszem -30 körül alatt (tehát nem érte el) a leghidegebb. Ergo nem volt szibériai hideg, a pechünk, hogy a MAGYAR KATONÁK NEM KAPTAK ÉRDEMI TÉLI KIKÉPZÉST és nem volt megfelelő ruházatuk (bár ezen utóbbi terén kisebb volt az elmaradás). Azért fagytak meg ezrével, mert sajnos nem tudták hogyan kell hófalat építeni, hogy megóvják magukat a jeges hófűvástól, meg éjszaka hogyan lehet a szabadban túlélni...
Lehetne benned annyi tisztelet, hogy feltételezed azt, ha leírok egy konkrét számot, azt nem a hasamra ütve írom le. Ha pedig visszaolvastál volna ezen topikban, láthatnád, hogy más sem a hasára ütve írogat.
