Írod:
Ugyanakkor te is tudod, hogy a hangsúlyos [e] lágy magánhangzó után mindig [o]-vá válik: vö. a 'fekete' jelentésű čërnyj szó kiejtve (magyarosan) [csjornüj].
Pontosan tudm, éppen ezért az atlaszban olyan városneveket kerestem, amelyeket eleve o-val írnak. Találtam is 10-et.
A legközismertebb számunkra Csop, a magyra Csap oroszos leírása.
Csodro az Altájban van, remek kis hely lehet, út nem vezet hozzá, csak a Csulisman folyó.
Csolpon-Ata Kirgiziában, az Iszik-Kul partján.
Csolun Hamur Kalmükföldön van, miként Csoompot is, utóbbi némileg északabbra.
Csongar jó hely, a Szivas tó közepén, egy félszigeten.
Csopovics itt van a szomszédban, Zsitomirtól északra, mintegy 100 km.
Csorku Tadzsikisztánban található.
Csortkov tényleg a szomszádban van, és elég nagy hely is lehet (a betűméretből következtetve): Tarnopol és Csernovci között van félúton.
Csohatauri Batumitól keletre van Adzsariában (Benzinkút, szerviz).
És végül Csoja szintén remek hely, Gorno Altajszkban van. Majától 73 km-re, és Turocsaktól 55-re. Jó magányos hely lehet.
Vladár - feltehetőleg a cseh/szlovák vláda 'kormány(oz), vezérel' az eredete...
Tillmann - LvT magyarázta a 153-ban a Till eredetét, talán ez is onnan származik.
Nowotta - szintén cseh/szlovák eredetre tippelek, feltehetően a Novotny/Novotna torzulása.
Perczel - németre tippelek, a Perz, Perzl, Perzel, Berzel, Berczel stb. is úgy tűnik, elég gyakori - ugyanakkor felmerülhet ennek kapcsán a magyarországi [Tisza, Cegléd, Nógrád] ~bercel helységnevek eredete is :)
A Marsalkó is szlávosan hangzik (és itt kivételesen nem vetem be, hogy a marslakó félreírása volna :)
Erratum: Eltévesztettem egy unicode-ot: a "míg mi magyarok az oszmán-török Åerkez [cserkesz] alakot vettük át." szövegrészletben a török szó helyesen: "Çerkez"
[rumci] > Mindenképpen erre utal az, hogy mindössze egyetlen Csorkász nevű előfizetőről tud a Matáv on-line tudakozója.
Oké, meg vagyok győzve: nem magyar. De továbbra is állítom, hogy nem szláv, semmi szlávos nincs benne. (N.B. Ez nem zérja ki, hogy orosz közvetítéssel érkezett volna.)
[Kis Ádám] > Elvileg ejthetik o-val is, ez még dialektizmus is lehet. Vannak olyan városnevek, amelyekben a Cs után o áll, de azok biztosan nem oroszok.
Ez kemény [cs] és hangsúlyos [o] kapcsolatára igaz. Ugyanakkor te is tudod, hogy a hangsúlyos [e] lágy magánhangzó után mindig [o]-vá válik: vö. a 'fekete' jelentésű čërnyj szó kiejtve (magyarosan) [csjornüj]. Pivovar hangsúlyozta, hogy "angol átiratban Chorkas", amiből éppen a fenti szabályok alapján rekonstruálható a Čërkas. (Ezt az említett települést nem találtam meg, biztos nem elég részlketes a térképem.)
[Kis Ádám] > Kijevtől délre, tehát Ukrajnában van egy Csekasszi nevű város, de azt szerintem e-vel ejtik.
Igen, mert a hangsúly az második szótagon, az "a"-n van. Kis Lajoshoz fordultam, szerinte a a XIII. sz.-ban a Dnyeper vidékére vándorot cserkeszek neve átvonódott az ottani szlávokra, így a cserkasz (hangúly az utolsó szótagon) a régi orosz nyelvben olyan jelentésű volt mint a mai kozák (ami pedig a kazak ~ kazah változata). Az orosz Cserkasszi ill. ukrán Cserkaszi városnév jelentése egyébként 'cserkeszek, vi. kozákok'.
Ezek szerint tehát a Csorkász személynév visszamehet egy 'kozák, ukrán; (esetleg) cserkesz' jelentésű szláv orosz-ukrán szóra, mely vagy még a szlávban hangsúlyáthelyezéssel vette fel a teljesen mély hangrendű formáját, vagy a magyarban illeszkedéssel (ez utóbbi esetben azonban elég régi eredetűnek kell lennie).
Ez a szó azonban csak annyira orosz-ukrán amennyire a cserkesz változata magyar. Bár ez nem a "népek nevei" topik, de azért leírom, hogy mind a szláv, mint a magyar mögött az oszét c'ärgäsz etnoním áll, amely egy totemisztikus név, jelentése 'sas'. Az oroszok a perzsa csarkasz, csirkasz változatot adaptálták, míg mi magyarok az oszmán-török Åerkez [cserkesz] alakot vettük át.
Az abházokkal rokon, és így kaukázusi nyelvet beszélő cserkeszek saját elnevezése manapság a grúziai belháborúk során bukkant fel: adige. Harmadik -- cserkeszek által nem használt -- külső nevük is ismert: a kabard. Ezt talán a kazárok ellen fellázadt, a Kaukázus előterébe vonult török népcsoportok hagyományozhatták rájuk (vö. a magyarokhoz csatlakozott kabarokat). (Bár önelnevezésük azonos, az oroszok-szovjetek a három név alatt három külön népként kezelték őket.)
P.S. A magyaroszági Nagycserkesz (SzSzB m.) nem róluk kapra a nevét: itt a cserkesz egy korábbi cserkész 'erdőőr' szó változata.
Kijevtől délre, tehát Ukrajnában van egy Csekasszi nevű város, de azt szerintem e-vel ejtik. Elvileg ejthetik o-val is, ez még dialektizmus is lehet. Vannak olyan városnevek, amelyekben a Cs után o áll, de azok biztosan nem oroszok.
Az oroszban a cserkesz szó van elterjedve, de ezt nem ejtik o-val. Ez, mint tudjuk, népnév, valószínűleg török eredetű. Van egy származéka is, a cserkeszka, kabátféleség.
Oroszországban állítólag létezik (angol átiratban) "Chorkas" nevű város...
Másik (ha nem ugyanaz) tippem a Cserkaszov (gondolom, szintén orosz) családnév ideszármazása (az e/o csere a je/jo alapján egész hihető).
Megnéztem Kázmérnál is, tájszótárakban is, régi szótárakban is; semmi hasonló. Amúgy az én szimatom is szláv szót gyanít, de lehet, hogy valami távolabbi eredetet sem lenne baj keresni. Mindenképpen erre utal az, hogy mindössze egyetlen Csorkász nevű előfizetőről tud a Matáv on-line tudakozója.
> Csorkász - még sose hallottam, de úgy érzem, a szláv vonal szó rejlik benne valahol.
Én se hallottam, de a szláv vonalat a magam részéről kizárnám: az -ász nem szláv képző, ellenben gyakori magyar foglalkozásnévképző. Ezért én ezt a nevet magyar névnek gondolom, és így a *csork-nak is egy magyar szónak kellene lennie. Ugyan ilyen szót egyelőre nem találtam, de feltételezhetünk ilyet, mivel a csor+mássalhangzó hangtest elég gyakori a magyarban, vö. csorba, csorda, nyelvjárási csortos 'csámpás <láb>, vékonypénzű, csontos' (vö. Csortos családnév), régi csorva 'homok' (vö. Csorvás település).
Elviekben az is elképzelhető, hogy romlással alakult ki egy másik alakból, pl. Csókász, Csokrász (de ez csak végső kétségbeesésbeli tipp).
Hátha rumci megtalálja a Régi magyar családnevek szótárában....
Kázmér Miklós 1993. Régi magyar családnevek szótára. XIV–XVII. század. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.-et idézem:
Agod 1429: Agod Ø (Szatmár m. 235), 1602: [Agod Benedek] (SzékelyOkl. 5:215). – Dictus-név 1347-ből (NytudÉrt. 68. sz. 59).
< Agod ? becézőnév (Talán az Ágoston r. egyházi személynév rövidülése + -d bec. képző). M: apanév.
Szóval jó régi magyar vezetéknév, majd családnév. (Persze, lehet, hogy az ő családnevbe tényleg francia eredetű, és ez csak véletlen egybeesés, de nekem a régi magyar magyarázat hihetőbb.)
Egyik cimborám vezetékneve 'Agod'.
Állítasa szerint a név Magyarorszagon az 1800-as
évek elején jelent meg. Egy francia
katona a győri csatában megsebesült,
és itt ragadt. Nem biztos, hogy a katona francia
volt, de Napoleon hadseregében harcolt.
Egyedül angolul talalt (nem épp szerény)
jelentest: a god... :-))
Nem igazán mernék itt tippelni. A Varva név után nekem hiányzik egy (zár)réshang. Viszont a Radix adatbázisában szereplő 1 db Warvasovszki, és 1 db Varvasoczky a kárpátaljai területhez kötődik. A telefonkönyv szerint viszont most Fejérben (Székesfehérvár, Gárdony, Bodajk) laknak a legtöbben.
Az alábbi, Warvasovszky-hoz hasonló neveket sikerült fellelnem: Varvasoczky, Varvázofsky. Az előbbi egy Varvasovce (jelentése : 'Varvasék'), a második egy Varvaszov (jelentése: 'Varvasz'-é) településre látszik utalni. Szóval szerintem nem a Warszawa 'Varsó' városnáv áll mögötte.
Ha kicsit szélesítjük a lehetőségek körét, akkor itt a Varvara görög és szláv női név, amelynek latin megfelelője a Barbara. Tehát számba kell vennünk a "v ~ b" váltakozást is. Így én úgy gondolom, hogy vagy egy görög(ös) (hely)név áll mögötte, vagy egy olyan szláv, amelynek előzménye a vrba 'fűzfa' (vö. Verbász [Vrbas, Bácska], Verbőc [Verbovec, Kárpátalja]), vagy a vrabec ~ brabec 'veréb' (vö. Barbacs [Győr-M.-S. megye]) köznév.
(N.B. A helységet nem tudtam azonosítani, valószínűleg már elpusztásodott, vagy neve megváltozott. A fenti típusú nevek igen gyakoriak Szlovákiában -- pl. Vrbany, Vrbica, Vrbov, Vrbovce, Vrbovci, Vrbové, Vrbovec, Vrbovka --, de másiutt is, csak nekem a szlovák anyagot könnyű előbányásznom.)
Kedves Pivovar!
A Google-ban kutakodva az a benyomásom támadt, hogy nem lengyel, hanem szlovák eredettel kell inkább számolni. Erre utal az, hogy ez a *warszawowski formula egyetlen egyszer sem jön leő, és a Varsó nevéből képzett személynév mindig Warzsawski.
A másik jel az, hogy a szlovákos (?) Varvasovszki alakra 188 találat akadt.
Megpróbáltam ezt "visszaképezni" Varvas-ra, de ekkor finn és román találatokat kaptam csak.
Kis Ádám
Most, hogy már nem érhet miatta egy darabig választási kampány vádja, hadd kérdezzem meg, van-e igazolható eredete ebben a formában a fehérvári polgármesternek, Warvasovszky T.-nak?
Nekem mindig az jut az eszembe a névről, hogy a lengyeles 'Warszaw(ow)ski' - ??? ha van ilyen egyáltalán- félreírása... Vagy nem?
> Nagy Iván szerint Rajeczky név elképzelhető hogy a Rayczy családhoz tartozott. A Rayczy név jelentése is Rajecre utalhat?
Nagyon valószínű, hogy ugyanazon név szláv (Rajecky) és magyar (Rayczy [Rajci]) változatáról van szó, minthogy mindkettő a Rajec helynévből képzett nelléknév.
Ilyenek még Bánk > Bánky ~ Bánszky, Szirák > Sziráky ~ Szirácky. Hogy ezen névpárok viselői rokonok-e, vagy a nevük a másiktól függetlenül alakult ki, az már célzott genealógiai vizsgálat tárgya kell legyen.
> Magyarázatod ezen része nagyon felketette az érdeklődésemet. Érdekelne az ezzel kapcsolatos irodalom. pl. Tudatosan kényszeríthettek valakit, hogy vegye fel ezt a nevet?
Irodalommal egyelőre nem szolgálhatok. Az adat saját kútfűmből val úgy, hogy összekapcsoltam két tényt:
(1) Vannak Szabad, Frei stb. családnevű egyének. Ezek önként vették fel a nevüket, vagyis nem nagyobb ráhatásra, mint a Nagyok, Balogok stb., akiknek szintén egy valamikori ragadványnevet vettek fel. Ez a Szabad, Frei név azon alapult, hogy az illető vagy egy önmagát megváltotta jobbágy volt (ez nagy társadalmi ugrást jelentett!), vagy valami hadi szolgálattal adózó személy volt (pl. székely, kun, jász).
(2) A középkor folyamán sokak használták vezetéknevüket latinos formában is; és nem példa nélküli, hogy ez idővel ez utóbbi alak vált hivatalossá. Erről nemrég írtam a Pontifex-rejtély topik 7-es hozzászólásában.
Csak ennyire gondoltam: nincs kizárva (de adatolni sem tudom!), hogy egy Szabad, Frei stb. családnevű egyén egyszer Lutorra latinosított.
Lenne még egy kérdésem. Nagy Iván szerint Rajeczky név elképzelhető hogy a Rayczy családhoz tartozott. A Rayczy név jelentése is Rajecre utalhat?
Előre is köszi.
Ismét szeretném megköszönni a segítségedet!
> a latin lutor 'magát megváltott jobbágy (rabszolga); vezeklő' szó (ez utóbbi esetben is tudatos, középkori latinosításról lehet szó, vö. Kovács /Schmidt -> [l. faber 'mesterember, kovács' >] Fábri).
Magyarázatod ezen része nagyon felketette az érdeklődésemet. Érdekelne az ezzel kapcsolatos irodalom. pl. Tudatosan kényszeríthettek valakit, hogy vegye fel ezt a nevet?
> A Luttor vagy Lutor név eredetéről szeretnék többet megtudni.
Magam úgy vélem, a legvalószínűbben a Lothar~Luthar, Luther névcsaládba tartozik. Ez egy (Lotár alakban magyarul is anyakönyvezhető) összetett germán személynév, elemeinek jelentése: liut 'nép; hangos, híres' + hari '(had)sereg'.
Ugyanakkor nem lehet kizárni a német Lutter(n), Lütter(n), Lüttich helynevekkel való összefüggést sem: ezek a frank-alemann lut 'sár, iszap' szó származékai. Ez esetben az -or végződés tudatos latinosítás következménye lenne (ilyenről vannak magyarországi szász adatok).
Végezetül a latinos végződést "eredetinek" tartva, két latin-újlatin etimológia is felmerülhet. Ezek közül az egyik a francia lutteur [lütör] 'harcos, verekedő, birkózó' szó, valamint esetleg a latin lutor 'magát megváltott jobbágy (rabszolga); vezeklő' szó (ez utóbbi esetben is tudatos, középkori latinosításról lehet szó, vö. Kovács /Schmidt -> [l. faber 'mesterember, kovács' >] Fábri).
