A Magyar Királyi Honvéd Légierő a második világháborúban c. könyvben le van írva pontosan, hogy milyen hideg is volt az áttörés napjait megelőzően, ill utána.
csak az a hibája, hogy egy sziklák közé szorult hegyi terepet (ómassa) nem lehet összehasonlítani a nagy nyílt, enyhén hullámos tereppel... a hegyek között lehetnek gyors változások (elég egy szél hozzá)...
a doki által írt -41 és a valóságban jóval enyhébb közt a következő lehet szerintem:
valószínűleg a kórház ajtajánál, vagy az ablakban lehetett egy hőmérő, aztán megkérdezte mondjuk reggel az éjszakás őrt (a doki nyilván tiszt volt, ha nem volt szolgálatban aludt a kellemes meleg lakásban) na mennyi volt éjjel? aztán az mondott neki valamit... ráadásul a nyílt helyen lévő hőmérőt szabadon érte a szél, s mint tudjuk az jó pár fokkal le tudja vinni (ezért vannak a HIVATALOS METEO MÉRÉSNEK szabályai, pl. 2 méter magasban, rolettás dobozban, hogy kizárják a nap és a szél hatását).
bizonyító erejűnek én sem tartom, de egy mozdulattal elvetendőnek sem (a front mögött volt jóval 12-én)
"azt tudni kell, hogy általában napkeltekor van a legkidegebb, és télen későn van a napkelte, ergo amint kivilágosodott azonnal megindult a támadás ( fél óra alatt nem melegszik az idő 20 fokot)..."
a természet sok mindenre képes...
1 hazai példa az erejére
2009 Ómassa töbör
Éjfélkor -33C reggel 7kor -15 körül (10 perc alatt emelkedett 20 fokot)
január 24. visszavonul az eü részleg, előtte búcsúzás a helyiektől, csak erős idegzetőeknek :)
"Mindannyiunk szeme könnyes volt a búcsúzásnál. Szegény Olga, Ljena, Marija, Anna, Nadja, Katyusa, Zseni, Maruszja, s ti valamennyien, kik segítettetek felejteni, megsimítottátok katonáink homlokát, Isten veletek. Visz a katonasors tovább, a bizonytalan jövő felé. Sokat köszönhetünk nektek, s meghatott a búcsúzásnál könnyes szemetek. Jön értetek a háború, a bizonytalanság. Nemcsak minket sirattatok, hanem a Ti békés életeteket is, noha Ti azt még nem tudjátok. Hosszú idő múlva fog a nóta vidáman, gondtalanul felcsendülni ajkatokon! Legyen e pár sor emléketek.
S tőled is búcsúzom kis pajtásom, Vjera. Te kivétel voltál a többiek közt, fehér és tiszta. Mint húgomat tekintettelek mindig. Tabu voltál, pedig sokszor láttam szemedben felvillanni lágy, asszonyos fényt, mikor azt hitted, nem veszem észre. Szerettél, tudom. Fájt, hogy ezt nem vettem, nem akartam észrevenni. De hidd el, jobb ez így! Neked csak sérült, de nem összetört szíved maradt ott; s nekem szép emlék. Rólad a legszebb."
erre mondja majd el general z.i., hogy ez fasiszta hazugság, a helyiek és a magyarok nem barátkoztak, fosztogatók voltak, meg hős partizánok stb, stb...
jan. 17-ei bejegyzése: "A -40 °C körüli hideg éjjel-nappal egyformán tart. Napközben sem igen megy még 35 °C-ig se le"
ezt már kifejtettem, de a lentebbi soroktól feláll az ember hátán a szőr:
"Ma a hadtápkörletben is riadót rendeltek el. Nagy bajok lehetnek ott elöl! Az éjjel bombázók jártak felettünk, pár faluval arrébb bombát dobtak. Hát ez már igazán nem izgat."
az az napokat pazarolt el a vezetés, amit később sok-sok vérrel fizettünk meg!
""Az éjjel 41 Celsius-fok hideg volt. Napközben is 25 fok körül. Csendesen élünk. Minden reményt feladtam már."
Ebben a kérdésben a dokit nem tartom bizonyító erejű forrásnak, lásd MTI közlemény:
"Január 12-én reggel, 20 fokos hidegben, rendkívül sűrű ködben, igen erős tüzérségi előkészítés után indultak harcba a bolsevista tömegek, amelyeket nagyszámú harckocsi támogatott... A honvéd csapatok rendületlen küzdő szellemének, elszántságának, valamint rugalmas védelmének köszönhető, hogy a nagyszabásúnak szánt bolsevista roham ereje lankadóban van... Az ellenség embervesztesége igen nagy."
azt tudni kell, hogy általában napkeltekor van a legkidegebb, és télen későn van a napkelte, ergo amint kivilágosodott azonnal megindult a támadás ( fél óra alatt nem melegszik az idő 20 fokot)...
utána néztem, azok a zöldek bizony erdők... itt egy 3D térkép a déli (8. olasz hadsereg) találkozási pontról.
a téli háborúban az oroszok északon bevették petsamot és térségét (a csücsköt, mert védhetetlen volt a szűk folyosó. a finnek nem akartak csapdába esni, ezért nem is védték komolyabb erővel, viszont mikor megpróbáltak az oroszok áttörni a Botteni-öböl felé (tundra, nem erdő) visszaverték őket.
északon az oroszok területet nyertek. Az erdőben mindent elvesztettek. Nem a beton a védelem lényge, hanem a mélység, a mannerheim vonalban, és ott volt a védő sereg java. A harcászati szabályzat szerint a II. hadsereg 120 km-re elegendő.
balra a voronyez alatti térség térképe, jobbra pedig sztorozsevoje a levegőből, a háttérben voronyez, a kép bal oldalán voltak a magyarok, a túlparton az oroszok
a tundrán (tehát északon) nem volt erdő :) - az bizony nyílt terep lappföldön.
a középső szakaszon akadtak el az oroszok az őserdőben, a mannerheim vonal valóban tagolt volt, de az emlékiratai szerint az orosz állításokkal ellentétben alig volt benne beton állás, a döntő többsége föld-fa géppuska és fedett lövegállás volt.
az urivi hídfőnél a magyar oldalon az oroszok mocsárban és domb alján voltak, a magyarok meg fölötte jórészt erdőben, amit a hídfőcsatában foglaltak el. a nyílt szakaszon is a mieinké voltak a magassági pontok - a túlparton meg faluk voltak. a többi terepet nem ismerem.
Apám azt tanította, hogy erdőben nehéz háborúzni. A finnek egyrészt tán még jobban fel voltak készülve a hidegre, mint az oroszok, másrészt az erdő a finn harcmodornak kedvezett legalább is északon. Emlékeim szerint, a leírásokban szerepel, hogy az orosz oldala a Donnak erdős volt, a magyar fronszakasz első mélysége szántó. Azaz nyilt. A gépi vontatású tüzérség is kevés lett volna. Amit már többször írtam, rohamlöveg hiányzott. Azaz a Zrinyi. A mannerheim vonal pedig hányszoros mélységre lett kiépítve? Mekkora erővel szállták meg?
tudom, hogy kevés volt, de mivel a tüzérség döntő többsége állásban maradt így gyakorlatilag tűzfedezet nélkül vonult vissza a gyalogság, a T-34-esek szabadon garázdálkodtak, taposták a menetoszlopokat, a sebesültmozdonyokat, nagy veszteségeket okoztak élőerőben, meglévő felszerelésben, szállítókapacitásban - és gyakorlatilag semmi hatásos ellentevékenységtől nem kellett tartaniuk, mivel a nehézgépuskák, géppisztolyok, aknavetők (max. ezeket vitték hátrafelé) semmit se ért, akárcsak a kézigránát is csak kötegben, kivételes esetben...
amennyiben van tűzlépcső, ha nem is erős, akkor nem kedvükre garázdálkodnak, hanem óvatosabban, lévén ők is erősen eltávolodtak a bázisaiktól - ergo: sokkal kisebb veszteséget okoznak.
a másik, a melegedő táborok is lépcsőben mehettek volna hátrafelé, nem kell egyszerre teljes hadműveleti mélységben kiépíteni... a finnek se voltak agyongépesítve mégse tudták őket legázolni az oroszok, mivel jobban ismerték a telet (téli háborúban pont fordítva volt, az oroszok fagytak meg tömegével, de a következő háborúban is állták a sarat a finnek 44 nyaráig).
Páncélozott célok ellen alacsony kezdősebessége, és az alkalmazott lőszerek miatt, nem igazán volt hatékony.
"
1940 M 10,5 cm űrméretű vontatott tarack
Előállító ország: Magyarország Megnevezés: vontatott tarack Gyártó üzem: MÁVAG Űrméret: 105 mm Űrmérethossz: L/14 Csőhossz: 2148 mm Emelkedési szög: -5° +45° Oldalszög: 8° Tömeg: 1550 kg Lövedék kezdősebesség: 471 m/s Lőtávolság: 10 760 m Lövegtalptípus: szekrényes Lövegpajzs: van Vontatási mód: ló Rendszeresítette: Magyarország
hadosztályonként 4 db 10,5 tarack volt. Lötávolsága kisebb mint 16 km, ugyanis az a 15,5 tarcké volt. Egy hadolsztályra jut 22 km. durván. Ráadásul fogatolt volt.
hitler parancsa, kramer is megmondta burkoltan csináljon amit akar... legfeljebb nem kapott volna vaskeresztet... a surranót felejtsétek el, nem az volt rendszeresítve a magyar csapatoknál, tehát nem releváns.
páncéltörők valóban viszonylag gyenge lábakon álltak, de a semminél azért sokkal többet értek volna, a 105-ösök meg bármelyik szovjet páncélost képesek voltak kilőni
tisztességes védelemhez még 60 ezer katona minmum hiányzott, a felszereléséről ne is beszéljünk. Politikai döntés lett őszre, hogy a bevethető katonaság két harmad részét MO-n kell tartani. Hány melegedőt kellett volna a 200 km széles frontszakaszon tartani, 300 km mélységben? Egyébként ott voltak a falvak melegedőnek, amig volt fegyvered, nem voltál sebesült. De harcolni, akkor is nagyon nehéz volt.
Nekem is 65.M surranóm volt, mint az utánunk következőknek. Átlagos körülményk között nagyon jó volt, télire volt akkorám, amibe két vastag zokni fért bele, de úgy is fáztam. Nem sérült a lábam, mert annyira nem voltam hosszú ideig hidegnek kitéve, de nem volt leányálom. Az általam olvasott irodalomban, és személyes vissza emlékezések is szerint túl sok volt a fagyásos lábsérült.
Akármennyire koncentrálhattak volna pc.törő tüzérségre, alapvetően kevés volt. Állást előre építeni meg akkor lehetett volna, ha Hitler parancsa nem szögezi a Donhoz a sereget.
januárban már kifejtettem, hogy a szervezett, rendezett visszaonulás feltétele lett volna, hogy legalább a pc. törő tüzérség és az egyébként jól dolgozó közepes tüzérség mozgatására kellett volna koncentrálni a meglévő szállítási kapacitást. a hátul lévő váltásnak meg nem előre mozogni, hanem azonnal elkezdeni mélységben reteszállások (föld,fa, jég) kiépítését az utek mentén.
Ezzel párhuzamosan 10-15 km-enként melegedő állomásokat kellett volna felállítani, nem nagy kaland, hófal, némi tüzelő, meleg tea, leves, pár sátor a sebesültek számára. A front felé menő szánok biztosítani tudták volna a szükséges minimális felszerelés leszállítását. Egy-egy ilyen melegedő működtetéséhez elég lett volna 5-6 katona...
na, ilyeneket nyomokban se csináltak, ezért is jáhny, meg a főtisztjei voltak a felelősök.
Fene tudja lábbeli tekintetében nem nagyon javult a helyzet, de nem tudom mennyivel voltak rosszabbak abban az időben, mint a nyolcvanas években. Márpedig ugye legalább három napot ki lehetett bírni bakancsban, hóviharban fagyás nélkül.
Inkább a szállítás totális csődje lehetett a bibi. Az elázott tönkrement cuccot nincs mire cserélni, nincs kaja, nincsenek szerszámok fedezékásáshoz, nincs semmi, közben orosz gyorsbrigádok tüzelnek időnként.
"A németeknek és az oroszoknak is megbízható meteorológiai szolgálata volt - ezen a frontszakaszon az utóbbi a lényeges, mivel német csapat alig volt, így vélhetően a meteo szolgálat is hézagosabb lehetett, de ami konkrétum: a hőmérsékletmérésnek vannak szabályai, ha jól emlékszem: 2 méter magasan, rolettás dobozban, hogy a szél és a nap hatásától védett legyen. "
én nem mondtam h nem megbízható, csak annyit h ettől nem kell egyből lehülyézni a magyar naplót ha ott más értékek vannak..
-teljesen korrekt 2 mérőállomás mutathat tök más adatokat, ha az egyik Voronyezs központjában (a 350 ezres város hősziget) 150 m tszf-en van, míg a másik a Don partján nyílt terepen 80 tszf. méteren.
-mások az adatok 2 m-en, mint egy lövészárokban
-ezeket az adatokat gondolom megadott időpontokban mérték (reggel 6-7 v. 8 ótrakor) ám lehet hogy hajnali 2-kor volt az éjszaka a leghidegebb, mert utána leszállt a köd.
