Klecsko: Ragadványnévi eredetű szláv név: e mögött a régi szlovák klć, cseh kluć 'irtásföld, irtott fa' jelentésű szó áll. Ehhez járul egy családnévképzésre szolgáló kicsinyítőképzó.
Alava: Itt nincs biztos adatom, az alábbiak merültek fel bennem (csak tipp szintjén(:
- Alev: oszmán-törökül 'láng' jelentésű szó.
- Alevî: 'alevita', így nevezik oszmán-törökül a siítákat
- Alava: finnül 'alsó, alul fekvő'-t jelent, és van ilyen finn családnév
- Alava: lóvári cigányul 'szavak' jelentésű szó
- Alava: a délnyugati baszk tartomány spanyol neve, baszkul Araba (vö. sp. Alavez, fr. Alavés 'alavai' vezetéknevek)
- Halévy: héber eredetű francia név, ugyanaz, mint a Levy 'Lévi' személynév (Jákob harmadik fiáé), csak egy héber határozott névelő áll előtti, jelentése így 'levita'.
Ágoston: Latin eredetű magyar személynév, eredetije az Augustinus név, melynek jelentése 'kis Augustus' (A l. Augustus magyarul Ágost formában maradt fent, jelentése 'magasztos, fennkölt'; és Augustus császár emléke tette elterjedté.)
A magyarban gyakori, hogy egy személynév mindenféle toldalék nélkül családnév lesz (ez az apanevek egy típusát alkotja): tehát ebből területi következtetést nem lehet levonni. Általában e nevek mindennapi életben használt, tehát csonkolt-becézett formái lettek később vezetéknevekké, nem pedig a teljes alakok. A teljes utónévből képzett családnevek viszont gyakoribbak Erdély szerte, mint másutt.
(N.B. Az Ágoston vezetéknévnek is vannak becézett változatai, pl. Ágó, Ágos, ill. a 348-349-esben felmerült Agod. De ezek közül talán az Ágoston a leggyakoribb.)
Arnold: Germán (német) eredetű személynév az alapja. A germán nevek többségéhez hasonlóan egy összetett szó: arn 'sas' + wald 'hatalom, uralkodó'. Mint családnév szerintem magyarországi (gyanúba keverném itt az erdélyi szászokat ill. környezetüket).
Bartkó: A Bartholomaiosz 'Bertalan' személynév régi Bart rövidüléséből képzett családnév. Bár a -kó kicsinyítőképzős végződés magyarázható lenne a magyarból is, hangtani okok miatt mégis a szláv (szlovák-ruszin) eredet valószínű: a magyar formája a Bartók. (A Bartholomaiusz az egyik apostol görögösített neve: eredeti formája az arámi Bar-Talmaj, azaz 'Talmaj fia' volt. A Talmaj név jelentése 'barázdált, ráncos'.)
Matusik: Szláv név. A Matuš ~ Matusz a Mátyás személynév szláv (pl. cseh, szlovák, lengyel) megfelelője (ill. a Matej, Mateusz 'Máté' becézője is lehet). Az -ik végződés pedig kicsinyítőképző, ennek hangalakja szlovák eredetre utal (cseh megfelelője a Matušek). Ide tartozik még az elhíresült Matuska családnév is (ez nőnemű kicsinyítőképzővel [n.b. a nőnemű rodina 'család' szó hatására])
Mind a Máté és mind a Mátyás mögött ugyanaz a 'Jahve ajándéka' jelentésű Mattithjah héber személynév áll, amely először Mattathiasz alakban görögösödött meg, majd Matthaiosz (> Máté) ill. Matthias (> Mátyás) formában is lerövidült (és lett egy-egy apostol neve).
László: Szláv eredetű magyar személynév, eredetije a Vladislav, mely összetett szó: vlad 'hatalom, uralom' + slav 'dicsőség'. Nálunk Szent László tiszteletére lett gyakori.
Patho = Pató: A régi magyar Pata ~ Pat személynév kicsinyítőképzős alakja: ez a személynév van Gyöngyöspata falu nevében is (amely a magyar állam kezdetén jelentős hely volt). Ez a név a tisztázatlan etimológiájúak közé tartozik, egyesek felvetik a török (pontosabban csagatáj) bota 'újszülött teve, tevecsikó' szóval való összefüggést.
Jeruska: Virágnévről vett cseh női személynév, jelentése 'kakukktorma' (l. Cardamine pratensis).
Vizi: rumci már megadta, itt csak a 372-beli megjegyzésedre reflektálnék. A vizigótokkal való összefüggés kizárható. Egyrész ilyenkor inkább a gót tagból várható névkialakulás, másrész a vizigótokat, azaz a nyugati gótokat mi elkerültük; akikkel találkozhattunk a délorosz pusztán, azok a keleti gótók, az osztrogótok maradékai voltak (pl. a krími gótok).
Így hát tényleg érdemes a helyi történelemben keresni, sőt a lehető leghelyibben. Bár lehet Viz- kezdetű településket most keresni (pl. lehetne még Vizakna), de valószínűbb, hogy nem érdemes. Van pl. Felvégi vezetéknév, ez csak egy falurészről veszi a nevét. Képzeljük el, volt két azonos nevű egyén a faluban, akik -- mint ma is szokásban van -- ragadványnevet kaptak: az egyik, mivel a felvégen lakott "felvégi X.Y." lett, a másikat, mivel a falun keresztül folyó patak mellett volt a háza, "vizi X.Y."-nak nevezték el. És idővel a ragadványnév az eredeti név helyébe lépett...
Innentől bizonytalan leszek, a maradék kettő úgy tűnik, kifog rajtam.
Duray: Gondolom, a magyar családnévről van szó. Mert van ilyen angol vezetéknév, az pedig a francia Duret [düré] családnév fonetikus árírása. Ez utóbbi pedig a fr. dur 'goromba, nyers (emberről szólva)' melléknév kicsinyítőképzős származéka. (Ennek a fr. dur-nek a latin eredetije ismerős lehet a durumbúza szóból.)
Van Darai ~ Daray alakú indiai vezetéknév is, gondolom ez összefügg a hindi dar 'félelem, rettegés', ill. darajá 'rettenetes, félelmetes' szavakkal.
De a magyarral nehezen boldogulok: kizárható a fentiekkel való összefüggés, és "elvben" egy Dura alakú földrajzi névnek kellene mögötte lenni, de ilyet a környékről nem ismerek: talán Tura neve zöngésült? Azonban vannak szépszámmal Dura vezetéknevűek. Nem lehet kizárni, hogy egy korábbi Dura nevű egyén nemesítette meg -i/y végződéssel a nevét. A Dura név eredetét sem tudom, így látatlanban törökből származó régi személynévnek tűnik (vagyis mint a fenti Pata > Patho).
Ismét meg kellene kérni rumcit, nézzen utána a Kázmérban.
Pellek: Ezzel kudarcot vallottam, hangalakját tekintve nem tűnik, sem magyarnak, sem szlávnak, de még germánnak sem. Leírom itt a zsákutcáimat, mind tkp. azon bukott meg, hogy nem tudom az -ek végződést megmagyarázni:
- Pel, Pelle: van ilyen régi magyar személynév, ez a Pelbárt (< l. Privartus) rövidülése. (Ma szokatlan, de régebbi elterjedtségét helynévi adatok mutatják.)
- Peller, Beller: német családnév, tulajdonságnévi eredetű, jelentése 'civakodó, veszekedő' (a régi német bellen igéből)
- Pelák: cseh családnév, amely vagy a foglalkozásnévi eredetű a pel 'virágpor' szóból képezve, vagy az előbbi Peller-re meg vissza német '-er' -> cseh '-ák' képzőcserével. (Elviekben lehetne az, hogy ez a név a magyarban hangrendileg illeszkedett.)
- Pel, Bel: bizonyos török nyelvekben 'halom, domb' jelentésű szó (és innen kapta a nevét a Heves megyei Pély)
- Bilek: oszmán-törökül 'csukló, ököl' jelentésű (az oszmán-törökben a szóeleji zöngésülés viszonylag fiatal jelenség)
- Bil(mek) oszmán-törökül 'tud' jelentésű ige. Ismerünk Beler 'tudó' alakú kun személynevet is. (Ha lehetne, törökül egy -ek képzőt találni... De ehhez nem vagyok elég jó törökből.)
- Beliğ oszmán-törökül 'ékesszóló'-t jelent (azonban úgy tűnik, ebben a szóban eredetileg is zöngés mássalhangzók voltak)
Szép jóestét/napot mindenkinek!
Júj de jó, hogy foglalkoztok a kérdésemmel. Tudtam, hogy egy kissé nehéz lesz, de éppen az teszi érdekessé a dolgot. A Vizi név eredetében én egy kis történelmet vélek felfedezni. Bár ez csak egy laikus feltételezés, de lehetsége a kapcsolat a Vizigoth nemzetséggel, akik a töténelem során lejutottak a mai Ukrajna és Spanyolország területére. De ugyanakkor lehetséges, hogy a helyi történelenben kell keresnünk a megoldást, hiszen az 1600 évek végétől már Vizivárosnak nevezték a Várhegy alatt és a Duna-part közti szakaszt.
Most még az Arnold, Ágoston, Bartkó és Matusik nevek után kutatok. Nagyon aranyosak lennétek, ha a véleményeteket megosztanátok velem.
Vizi 1482/1483: Francisco Wyzy […] &lz; vízi ~ vizi ’(valamely településen) a víz (folyó, patak, tó) mellett lakó’. M: lakóhely.
Perczel-ügyben nem használható Kázmér, mert az csak a magyarra visszamenő etimológiákkal foglalkozik (olyannyira, hogy azon családnevek mellett is, amelyek a magyarból és idegen nyelvből is magyarázhatók, pl. Jankó, csak a magyar etimológia áll).
Kedves Kis Ádám, rumci, Pivovar és Lvt!
Köszönöm a segítségeteket a Csikasz-Csikász-Csorkász név eredetéről.
Családfám kutatása során többször is előfordul a Klecsko és az Aleva név.
Most is várom a segítségeteket.
Farpa
Pivovar 363-as hozzászólását kiegészítendő:
Vladár: csehül-szlovákul jelentése 'uralkodó'.
Nowotta: alapvetően igaz, amit Pivovar leírt, hozzátéve a lengyelt is. De a "w"-s írásmód miatt valószínű, hogy (el(német(esedett) családról van szó.
Perczel: A német Bertz személynév bajor-osztrák Pertz változatának -l kicsinyítőképzős származéka. A Bertz/Pertz pedig a Bert- kezdetű személynevek (pl. Berthold, Bertram) név rövidülése (vö. angol Bert(ie)).
Marsalkó: Egy Maršal 'udvarnagy' nevű személy nevéből képzett szláv apanév (tkp. 'udvarnagyfi').
Schéner: Német, úgy vélem a Schöner 'szép' családnév egyik változata. (A Wortschatzlexikon ismer Schen, Schenn, Schens formákat is, valamint több példát hoz, ahol a schön melléknév schen alakban fordul elő.)
Bartalis: Úgy vélem a Bertalan személynév -- külön is anyakönyvezhető -- Bartal formájának származéka. Az -is végződés ez egykori, különösen az erdélyi szászok körében népszerű latinos apanevek hatására járulhatott (vö. még Bartalisz; Bartalusz > Bartalus, Bartalos, Bartalosch; Bartales változatok) magához a Bartal szeménynévhez, vagy pedig a szlávos -ics apanévképző cserélődhetett le rá (vö. Bartalics, Bartalits nevek).
Ilyen szempontból természetesen igazad van, csak azért írtam, amit írtam, mert az én kelet-német atlaszomban is Tschornoje more van leírva.
Csopovics és Csortkov orosz szempontból valóban dialektizmus, mivel ukrán nevek. Ez a nyelv jelöli a hangsúlyos szótagbeli [e] -> [o] változást, valamint a [cs] megkeményedett. (A Csortkov mögött egyébként a čort 'ördög' szó áll.
Szia Mindenkinek!
Hát ez egy valóságos kincsestár!!! Segítségetekkel szertném megtudni néhány névnek az eredét. Pellek, Duray, László, Jeruska, Patho, Vizi. Válaszaitokat előre is köszönöm szépen!
Írod:
Ugyanakkor te is tudod, hogy a hangsúlyos [e] lágy magánhangzó után mindig [o]-vá válik: vö. a 'fekete' jelentésű čërnyj szó kiejtve (magyarosan) [csjornüj].
Pontosan tudm, éppen ezért az atlaszban olyan városneveket kerestem, amelyeket eleve o-val írnak. Találtam is 10-et.
A legközismertebb számunkra Csop, a magyra Csap oroszos leírása.
Csodro az Altájban van, remek kis hely lehet, út nem vezet hozzá, csak a Csulisman folyó.
Csolpon-Ata Kirgiziában, az Iszik-Kul partján.
Csolun Hamur Kalmükföldön van, miként Csoompot is, utóbbi némileg északabbra.
Csongar jó hely, a Szivas tó közepén, egy félszigeten.
Csopovics itt van a szomszédban, Zsitomirtól északra, mintegy 100 km.
Csorku Tadzsikisztánban található.
Csortkov tényleg a szomszádban van, és elég nagy hely is lehet (a betűméretből következtetve): Tarnopol és Csernovci között van félúton.
Csohatauri Batumitól keletre van Adzsariában (Benzinkút, szerviz).
És végül Csoja szintén remek hely, Gorno Altajszkban van. Majától 73 km-re, és Turocsaktól 55-re. Jó magányos hely lehet.
Vladár - feltehetőleg a cseh/szlovák vláda 'kormány(oz), vezérel' az eredete...
Tillmann - LvT magyarázta a 153-ban a Till eredetét, talán ez is onnan származik.
Nowotta - szintén cseh/szlovák eredetre tippelek, feltehetően a Novotny/Novotna torzulása.
Perczel - németre tippelek, a Perz, Perzl, Perzel, Berzel, Berczel stb. is úgy tűnik, elég gyakori - ugyanakkor felmerülhet ennek kapcsán a magyarországi [Tisza, Cegléd, Nógrád] ~bercel helységnevek eredete is :)
A Marsalkó is szlávosan hangzik (és itt kivételesen nem vetem be, hogy a marslakó félreírása volna :)
Erratum: Eltévesztettem egy unicode-ot: a "míg mi magyarok az oszmán-török Åerkez [cserkesz] alakot vettük át." szövegrészletben a török szó helyesen: "Çerkez"
[rumci] > Mindenképpen erre utal az, hogy mindössze egyetlen Csorkász nevű előfizetőről tud a Matáv on-line tudakozója.
Oké, meg vagyok győzve: nem magyar. De továbbra is állítom, hogy nem szláv, semmi szlávos nincs benne. (N.B. Ez nem zérja ki, hogy orosz közvetítéssel érkezett volna.)
[Kis Ádám] > Elvileg ejthetik o-val is, ez még dialektizmus is lehet. Vannak olyan városnevek, amelyekben a Cs után o áll, de azok biztosan nem oroszok.
Ez kemény [cs] és hangsúlyos [o] kapcsolatára igaz. Ugyanakkor te is tudod, hogy a hangsúlyos [e] lágy magánhangzó után mindig [o]-vá válik: vö. a 'fekete' jelentésű čërnyj szó kiejtve (magyarosan) [csjornüj]. Pivovar hangsúlyozta, hogy "angol átiratban Chorkas", amiből éppen a fenti szabályok alapján rekonstruálható a Čërkas. (Ezt az említett települést nem találtam meg, biztos nem elég részlketes a térképem.)
[Kis Ádám] > Kijevtől délre, tehát Ukrajnában van egy Csekasszi nevű város, de azt szerintem e-vel ejtik.
Igen, mert a hangsúly az második szótagon, az "a"-n van. Kis Lajoshoz fordultam, szerinte a a XIII. sz.-ban a Dnyeper vidékére vándorot cserkeszek neve átvonódott az ottani szlávokra, így a cserkasz (hangúly az utolsó szótagon) a régi orosz nyelvben olyan jelentésű volt mint a mai kozák (ami pedig a kazak ~ kazah változata). Az orosz Cserkasszi ill. ukrán Cserkaszi városnév jelentése egyébként 'cserkeszek, vi. kozákok'.
Ezek szerint tehát a Csorkász személynév visszamehet egy 'kozák, ukrán; (esetleg) cserkesz' jelentésű szláv orosz-ukrán szóra, mely vagy még a szlávban hangsúlyáthelyezéssel vette fel a teljesen mély hangrendű formáját, vagy a magyarban illeszkedéssel (ez utóbbi esetben azonban elég régi eredetűnek kell lennie).
Ez a szó azonban csak annyira orosz-ukrán amennyire a cserkesz változata magyar. Bár ez nem a "népek nevei" topik, de azért leírom, hogy mind a szláv, mint a magyar mögött az oszét c'ärgäsz etnoním áll, amely egy totemisztikus név, jelentése 'sas'. Az oroszok a perzsa csarkasz, csirkasz változatot adaptálták, míg mi magyarok az oszmán-török Åerkez [cserkesz] alakot vettük át.
Az abházokkal rokon, és így kaukázusi nyelvet beszélő cserkeszek saját elnevezése manapság a grúziai belháborúk során bukkant fel: adige. Harmadik -- cserkeszek által nem használt -- külső nevük is ismert: a kabard. Ezt talán a kazárok ellen fellázadt, a Kaukázus előterébe vonult török népcsoportok hagyományozhatták rájuk (vö. a magyarokhoz csatlakozott kabarokat). (Bár önelnevezésük azonos, az oroszok-szovjetek a három név alatt három külön népként kezelték őket.)
P.S. A magyaroszági Nagycserkesz (SzSzB m.) nem róluk kapra a nevét: itt a cserkesz egy korábbi cserkész 'erdőőr' szó változata.
Kijevtől délre, tehát Ukrajnában van egy Csekasszi nevű város, de azt szerintem e-vel ejtik. Elvileg ejthetik o-val is, ez még dialektizmus is lehet. Vannak olyan városnevek, amelyekben a Cs után o áll, de azok biztosan nem oroszok.
Az oroszban a cserkesz szó van elterjedve, de ezt nem ejtik o-val. Ez, mint tudjuk, népnév, valószínűleg török eredetű. Van egy származéka is, a cserkeszka, kabátféleség.
Oroszországban állítólag létezik (angol átiratban) "Chorkas" nevű város...
Másik (ha nem ugyanaz) tippem a Cserkaszov (gondolom, szintén orosz) családnév ideszármazása (az e/o csere a je/jo alapján egész hihető).
Megnéztem Kázmérnál is, tájszótárakban is, régi szótárakban is; semmi hasonló. Amúgy az én szimatom is szláv szót gyanít, de lehet, hogy valami távolabbi eredetet sem lenne baj keresni. Mindenképpen erre utal az, hogy mindössze egyetlen Csorkász nevű előfizetőről tud a Matáv on-line tudakozója.
> Csorkász - még sose hallottam, de úgy érzem, a szláv vonal szó rejlik benne valahol.
Én se hallottam, de a szláv vonalat a magam részéről kizárnám: az -ász nem szláv képző, ellenben gyakori magyar foglalkozásnévképző. Ezért én ezt a nevet magyar névnek gondolom, és így a *csork-nak is egy magyar szónak kellene lennie. Ugyan ilyen szót egyelőre nem találtam, de feltételezhetünk ilyet, mivel a csor+mássalhangzó hangtest elég gyakori a magyarban, vö. csorba, csorda, nyelvjárási csortos 'csámpás <láb>, vékonypénzű, csontos' (vö. Csortos családnév), régi csorva 'homok' (vö. Csorvás település).
Elviekben az is elképzelhető, hogy romlással alakult ki egy másik alakból, pl. Csókász, Csokrász (de ez csak végső kétségbeesésbeli tipp).
Hátha rumci megtalálja a Régi magyar családnevek szótárában....
Kázmér Miklós 1993. Régi magyar családnevek szótára. XIV–XVII. század. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.-et idézem:
Agod 1429: Agod Ø (Szatmár m. 235), 1602: [Agod Benedek] (SzékelyOkl. 5:215). – Dictus-név 1347-ből (NytudÉrt. 68. sz. 59).
< Agod ? becézőnév (Talán az Ágoston r. egyházi személynév rövidülése + -d bec. képző). M: apanév.
Szóval jó régi magyar vezetéknév, majd családnév. (Persze, lehet, hogy az ő családnevbe tényleg francia eredetű, és ez csak véletlen egybeesés, de nekem a régi magyar magyarázat hihetőbb.)
Egyik cimborám vezetékneve 'Agod'.
Állítasa szerint a név Magyarorszagon az 1800-as
évek elején jelent meg. Egy francia
katona a győri csatában megsebesült,
és itt ragadt. Nem biztos, hogy a katona francia
volt, de Napoleon hadseregében harcolt.
Egyedül angolul talalt (nem épp szerény)
jelentest: a god... :-))
Nem igazán mernék itt tippelni. A Varva név után nekem hiányzik egy (zár)réshang. Viszont a Radix adatbázisában szereplő 1 db Warvasovszki, és 1 db Varvasoczky a kárpátaljai területhez kötődik. A telefonkönyv szerint viszont most Fejérben (Székesfehérvár, Gárdony, Bodajk) laknak a legtöbben.
