Az amarillisznél szerintem valami baktérium van, nem gomba.
Túl nagyok a cserepek, nem tud a föld kellően kiszáradni két öntözés között, ez hajlamosítja a növényeket a betegségre.
Én kitenném őket a szabadba, és ilyen 35 fokos időben is csak több naponta kapjanak vizet, de akkor bőségesen. (A napégést el kell kerülni persze, pár nap szoktatással.)
Baktérium elleni szert nem tudsz venni, úgyhogy marad a kuka vagy a próbálkozás a szárazabb tartással. (Meg persze, a beteg részek levágása.)
A földibolhák elég érzékenyek a rovarölőkre, szerintem őket még az Actara is leviszi (ami egy elég gagyi szer lett).
A kemény telek és rovarok közötti összefüggéshez kapcsolódva.
A telelő rovarfajoknak megvan egy bizonyos fagytűrő képessége. De ez csak egy dolog.
A rovarok szaporodáskor nem a minőségre, hanem a mennyiségre mennek. A rengeteg utód között rengeteg a kisebb-nagyobb génhiba. (Ezért is tud pl. a krumplibogár pár év alatt hozzászokni a permetszerekhez.)
Az utódok egy elég nagy része vagy génváltozat, vagy csak egyszerű egyedfejlődési probléma (pl. nem halálos dózisú rovarölőszer) miatt viszonylag gyengébb egészségnek örvend, ezért a fagytűrő képességük is csökken. Egy bizonyos hideget elviselnek, de túl nagy hideget nem.
Ha egy többgenerációs kártevő (pl. almamoly) a kedvezőnek tűnő időjárás miatt bevállal egy plusz generációt, az már esetleg nem tud kellően kifejlődni, gyengébb állapotban éri a tél, így az állomány egy részének nagyon nem mindegy, hogy mekkora telet kell átvészelni.
A másik dolog, hogy a rovarok többsége elbújva éli át a telet, nem a szabadban.
Tehát ha egy földbe bújva telelő rovar, ami mondjuk -8-ig bírja a fagyot, elég mélyre húzódik, akkor megmarad, ha nem megy elég mélyre, akkor megfagy. Ilyen esetben egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kemény volt a tél, mennyire fagyott át a talaj, mert az áttelelési % függ tőle.
Vagy ha azt nézzük, még egy nagyobb fa kéregrepedése is jópár fokot temperál a kinti hőmérséklethez képest.
A rovarok búvóhelyeit nagyjából minden évben egyformának lehet venni, de a tél hidege választja meg, hogy mennyi rovar telelőhelyén csökken halálossá a hőmérséklet.
Nyilván van persze sok olyan, ami még közvetlenül kapva is simán elviseli a -25-öt, vagyis nem számít nekik a mi telünk, de egy bizonyos csökkenést azért szokott okozni a hideg.
És az előzményekre is tekintettel kell lenni, mert ha egy gyenge (létszámú) év után egy lájtos télen áttelel mondjuk 95 %, akkor esetleg még ez is sokkal kisebb induló létszámot jelent a következő évben, mint ha egy erős év utáni kemény télen elpusztul a 70 %.
Igen, jól írják, a hiánybetegség biztos. Vas vagy kalcium, mert a magnézium miatti sárgulás az idősebb leveleken látszódna jobban. A Mg elég jól mozog a növényen belül, és az öregebb levelekből a fiatalabbakba tud vándorolni, de a Fe és a Ca nem valami mocorgós, és ha egyszer beépült valahová, akkor onnan már nem mozdul, a gyökerek meg nem tudnak felvenni eleget.
Ez nem biztos, hogy a talajban lévő hiányt jelenti, csak annyit, hogy a gyökerek nem tudnak felvenni vasat és kalciumot. A tippem az, hogy a föld kissé lúgos, vagy legalábbis közömbös, az őszibarack meg enyhén savanyú földet igényelne. (Nálam pl. a kútvíz lúgos, és ahol öntöztem, ott a föld is lúgos lett. Alföldi, magas vízállású területeken gyakori ez.) A szárazság lúgos talajon fokozza a hiányokat.
Ebből kifolyólag, nem biztos, hogy a beöntözés hatásos lesz, biztosabb a levéltrágyázás.
Most feltehetőleg azért nincs barack a fáidon, mert a gyümölcsmolyok letakarították.
Ha tavasszal lett permetezve, akkor az kb. felesleges volt, mert a molyok még a repedésekben aludtak.
Hány cm-es méretnél láttad, hogy tele volt a fa gyümölccsel?
Valami szívogató kártevőnek az ürülékét eszik. A szívogatók a kiszívott nedvben lévő cukrot nem nagyon tudják megemészteni, ezzel szemben a méhek és darazsak odavannak érte.
Körtefa esetén legvalószínűbb a körtebolha, más fa esetén a levéltetű.
Ha már ennyire sok van belőlük, hogy egész zümmögő rajok mennek a mézharmatra, akkor érdemes permetezni.
A fene ezt a sok "bogarat"... Tiszta stratégiai "játék" ez a kertészet.
Van egy körtefám, ami feltűnően hangosan zümmög... Tele van valami darázs és méh szerű izékkel, és járják az ágakat, leveleket. A többi körtefám - igaz más fajták - nem ilyen hangosak. Ezzel kell foglalkozni? Mit gyűjtenek ezen a fán ennyire?
Én még nem láttam olyat (boldog ember - írta régebben valaki:-) ).
Így néz ki ma (2017.07.10) egy kabócatelep ribizlin (máshol is:-)) ). A bekarikázott egyedek zargatásra odébb sétálnak. Sőt ha tovább bosszantod őket, ezek már tudnak ugrani.
Ami a növényeket illeti, nálam (Kerepes): ribizli, lonc, borostyán, szőlő, vadszőlő, rózsa, alma, málna, dália, flox, kerti pletyka, szilva - mármint ezeken tanyázik a kabóca. Szombaton kaptak Decis permetszert, de csak ott pusztult el, ahol a permetcsövet ráirányítottam a vattacsomóra. Sűrű levélzet védelme alatt túlélik a kontakt szert.
Aztán majd elérik a ~10 mm hosszúságot, és a japán keserűfű szárán (is) táncolnak (2016-os felvétel).
Nem tudom ,meg kell nézni !! Nálam nem számít téli almáim vannak azt mire enni kell le jár minden vegyszer róla ! De nyári almánál már figyelni kell rá !
Én azt próbáltam de nem hatott ,lehet oda ragad a talajszemcséihez és átalakul az ott lévő anyagtól ! A lombtrágya jól hatott ,az új levelek már zölden jelentek meg !
Biztos hogy vértetű mert amit leírtál abból nem derül ki. Ha megdörzsölöd kézzel ezt a vattaszerű csomót mi lesz vele? Ha bepirosodik akkor az valóban vértetű de ha nem akkor lepkekabóca lesz.
Én még nem láttam olyat ,de én úgy gondolom az olyan lepkeféle és a szőlőt támadja inkább! Ezt én vértetűnek ismerem ezzel a vattával kis levéltetű szerű állatok laknak a szöszmösz alatt és szívogatják a hajtások tövét ,ezek később megvastagodnak és gnómmá válnak ! A Reddelicseszt igen szeretik ,de olajos tavaszi lemosó igen meggyéríti !
Vas, kalcium ,magnézium hiány lesz ! Ilyen sárga tónust bármelyik okozhat ,nálam ez még erősebb is ,jó hatású ha a Wuszállal beöntözöd ,de jusson el a gyökerekig akkor néhány hét múlva már látható lesz az új leveleken a hatás !
Mutatom a kéket, az egyik képen jól érzékelhető a kontraszt:
Mert való igaz, hogy vannak friss hajtások, de azoknak szerintem haragos zöldeknek kellene lenni mint a többinek....Bár én ezt úgy mondom, hogy sajnos nem értek hozzá....
SOS! Bergeron barack és Lepotica szilvám félérésben,több meleg párás eső is volt a napokban. Utoljára Topas-Dithane combót kapott úgy 1.1/2 hete. Valami rövid lejáratút tudtok ajánlani?
Ezt a Cliviát azért még nézd meg a guglin, hogy kell szakszerűen tartani ! Én nem ismerem ! Attól még hogy zárt helyen van lehet gőz vagy olyan körülmény amit nem szeret !
Vértetvek elég nehéz megszabadulni tőlük de olcsó 300forintos vegyszerekkel rovarölővel ha kettő félét összekeversz leperegnek , Pl Actara +Karate ! Ezeket jobbnak találtam mint a speciális ezek ellen ható készítményeket ! 1 hét múlva még egy 10literben 1 zacsi Dimilinnel amit jól rá kell fújni mindenhová a törzsre is ,jól leáztatva a további tojás kikelést is meg lehet akadályozni ez csak kitinszintézis gátló !
Elsőnek víz kéne rá és lombtrágya ez ugyanis vas,kalcium ,magnézium hiány vagy mindhárom ! De rögtön nem látszik a változás csak az új hajtásokon lesz zöld a levél ezek lassan működő szerek ! Vagy wuszállal előírt mennyiségben 10litervízben beöntözöd a tövét de először vizet a tövére ,másként a lombtrágya a vízhiány miatt további bajt csinál !
Egyik golden almafám levelei így járnak. Kb. a lomb felétől lefelé, kívül, és belül is sok ilyen levél van. Mi történt velük, és mit tehetek a fáért?
Ugyanezen a fán megjelentek kis vatta szerű vackok, többségében a levél szárának tövénél az ágakon. Így hirtelen körbejárva 15-20 vattapamacsot találtam rajta. Mi lehet? Valami rovar bölcsője?
Azt hallottam, hogy idén sok minden érte a fákat....kíváncsi leszek mit mondotok a kép láttán majd.... Mert furcsa, hogy nincsen rajta szem...meg utána a rózsán se lett virág.....
Amarilisz a felső kép ,vagy valami hagymás növény ,ha szét húzod a levelet nincs benne kis kukac ? Ha nincs kukac, akkor gomba, és valószínűleg peronoszpóra jellegű betegség az támadja a hagymás növényeket ! Ne öntözd felülről csak alulról ,hogy a levélzetet ne érje víz ,legjobb volna levágni a beteg levélrészeket ! A hagymások nem szeretik a sok vizet ! Az alsó képen pattanóbogarak vannak nagy számban ! Felszívódó rovarölő és talajfertőtlenítő kéne alá ! A talajfertőtlenítő nem szívódik a növényekbe azok ehetőek maradnak ,csak a talaj szemcséihez ragadnak !
