Korábban őz ellen felmerült itt a Bi58, lehet, hogy nyúl ellen is jó. ;-)
Komolyan: A vadásztársaságnál nem lehet szólni? (Jogász barátom szerint a vadkárt a helyi vadásztársaság köteles megtéríteni, ha a hegybíró felveszi a jegyzőkönyvet, hogy valóban vadkár ért. (Ennek részletesen utánakérdezek, ha szeretnéd.) Persze, gondolom, egyszerűbb - és emberibb - előbb beszélni velük, hogy tudnak-e segíteni, s elutasítás esetén kárigényezni meg hasonlók...) Csak egy ötlet, nem biztos, hogy működik...
De nem lehet baja attól a szőlőnek, hogy akár centi, félcenti vastag földalatti hajtásokat vágok le a főgyökérről, főleg, hogy most hajt, hőség és szárazság van?
Rengeteg sarj van a szőlőben (egykaros, kordonos művelés), hogyan kel tőlük megválnom? Először elkezdtem körülásni pár tőkét, hogy tőben levágjam őket, de aztán arra gondoltam, hogy evvel árthatok a tőkének, különösen, hogy ilyen aktív időszakban csinálom.
(Mielőtt szóvá tenné valaki: nem, nem saját tapasztalat - ezek közül csak furminttal és bakatorral kísérletezek, azzal sem régóta. De a tankönyvek ezt mondják róluk. Ha valakinek ellentétes tapasztalata van, szívesen (és nem zokon) veszem a kiigazítást - sajnos nem áll módomban gyakorlatban ellesni a dolgokat nagy öregektől, így számomra egyelőre forrásként megmaradtak a tankönyvek.)
Pl. egyes furmint változatok, leányka, rajnai rizling, sárgamuskotály, tramini, zöldszilváni, cabernet sauvignon, merlot,
(Mondjuk a világfajtáknak bizonyára vannak olyan klónjaik, amiket már nem sújt ez a probléma)
valamint kiveszőben lévő régi fajták (talán ezért is ritkák: nem igazán voltak alkalmasak nagyüzemi művelésre, nem hoztak kielégítő termésmennyiséget): aprófehér, bakator, pécsi szagos, pirosdinka
Azért javasolták a bi-58-at mert jó büdös.a szőlőt nem bántották,de a nyomok alapján jártak a szőlőben.Hajat is tettem ki,a feleségem szakadt harisnyáit tömtem ki és azokat akaszottam ki kb 3-4 karóközönként.Az idén kivittem a trágyát,volt benne 4-5 db. rothadt sütőtök,majd szórtam rá egy kis műtrágyát.a sütőtök eltünt,megették.volt benne elszáradt kelbimbó azt csak arébb lökték.Valamelyik nap kergettem 2 őzet,de nem igazán féltek.
- A legtöbb fajta csak a kétéves vesszőn (cser) nőtt egyéves vesszőn nőtt idei hajtáson érlel (bő) termést.
- Bizonyos fajták rövid csapon nem teremnek (az egyéves hajtásnak csak a 4-5. rügyétől kezdve termőek a rügyek). Ezeket hosszúcsapra vagy szálvesszőre kell metszeni.
Bi-58-at tavaly használtam a biankára.Minden évben teljesen lerágják az őzek,a növ.védőszerboltban javasolták,hogy bi-58-cal permetezzem le,majd akkor nem rágják,amúgyis jó büdös.Hátival szórtam le,csak az alsó hajtásokat.Bejött.
Nálam a saját komposzt is tele van rózsabogárlárvákkal(elég nehéz kiválogatni mivel nincs szitám), amiket hiába teszek ki tálba, a finnyás rigók nem eszik. Pedig ott verik a tamtamot ha hozzányúlok a komposzthoz.
Nem feltétlenül minden esetben felesleges a talajfertőtlenítő szer.
A basudint is használtam, (amíg ki nem vonták), minthogy az elültetett oltványokat gyökérzónáját trágya helyett, rostált erdei humuszba szoktam temetni.-(95-100%-os eredéssel)
Ebben, amellett hogy roppant táperejű, bizony talajkártevők is előfordulhatnak, amiket -jobb a békesség-, célszerű kiirtani.
