Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Úgy érted, hogy a HAWK szolgálatba állásakor alkalmazott technológia, kb öt évvel előzte meg a hasonló időszakos szovjet rendszereket?
Nézzük kicsi más megvilágatásban.
Egy HAWK osztály értéke, akkori áron, 30 000 000 USD volt, ha a források nem hazudnak. Akkor, egy átlagos új építésü ház az Egyesült Államokban, kb 12 700 USD, egy új autó 2600 USD és egy átlagos éves kereset
5300 USD volt (1960-ban). Bár nem tudtam forrást találni arra hogy 1960-ban mennyibe került egy komplett Sz-75 osztály teljes költsége, de komolyan csodálkoznék, ha nem került volna harmad annyiba, mint a jóval fejlettebb jenki rendszer. Nem volt mindegy korábban sem, hogy egy Pz VI árából, mennyi orosz közepes harckocsit gyártanak.
Ugyanakkor azt is el lehet mondani, hogy ezért az árért, egy olyan fegyvert alkottak a ruszkik, ami alapvetően változtatta meg a hadviselés szabályait, valódi és drága eszközökkel kellett semlegesíteni azt a fenyegetést, amit jelentett és ezt a rendszert viszonylag olcsón (összehasonlítva az Sz-25-tel), nem túl kvalifikált emberek közreműködésével, üzembiztosan lehetett hadrendben tartani.
Rotmisztrovnak tulajdonítják azt a mondást, miszerint a fegyverek, egyedül a harctéri teljesítményük alapján ítélendőek meg. Ennek a mentén azt hiszem, az Sz-75-ös rendszerek, bőven megérdemlik a "hype"-ot.
Az első képen azt látni, hogy az infrabomba mellett repült el a rakéta, de nem robbant fel. A lenti videón az infracél a földre zuhant, a rakéta meg szépen magasan repült.
Nem Sztrela, hanem Igla amit fotóztam idén (Szlovákok), de azért posztolom, hogy fotón is látható legyen az amit Hpasp írt és a videón nem látszik tökéletesen:
Volt egy pillanat amikor egybeolvadt a két fénypont.
Mivel a Sztrelán nincs közelségi gyújtó, kicsi az esélye hogy pont eltalálja a katyusa rakétát.
(Vadászrepülő cél esetén ennyi mellélövés még találatnak számít.)
Finneknél az eredményessége 611 indítás után (katyusára): 10% telitalálat, 75.5% "repülő találat" (nem találata el a katyusát, de annyira közel repült hozzá, hogy egy vadászrepülő méretű célt eltalált volna), 14.5% hibázás.
Náluk így 85.5% találati arány jött ki, hibázásnak számítva az indítási zónán kívüli indításokat is, és jópár lejárt szavatosságú rakétával tartott lövészetet.
Az airliner nem manőverező cél, ezért kinematikai szempontból nem látok problémát a ritka levegő ellenére sem.
Drónról indítani nagyon nem lenne egyszerű. Egyfelől ekkora drón az már nem filléres tétel, ezen felül integrálni kell rá a cuccot. Tehát a fej befogástól kezdve sokmindent ráadásul ezeket a rakétákat úgy tervezték, hogy ez a saját indító szerkezetéből tegye, amit ember kezel és nem távvezérelt. Nem két perces feladat ezt megoldni és terroristák ennyire nem pengék műszakilag.
Valahol szerencsénk van azzal, hogy az ilyen csak pusztításra képes egyének képtelenek bármi komoly előállítására. Ez egyben azért is vicces, mert pl. egy ISIS irányítása alatt levő állam egyszerűen nem képes valódi államként funcionálni hosszútávon. Az ilyen szervezetek nem képesek még üzemeltetni sem semmit hosszútávon nemhogy előállítani valami komolyat, ami nincs is...
Azert kerdeztem, mert 9-10 km magassagban mar kb. harmada a levegö sürüsege ... es ugye teljesen maskeppen kell manöverezni, mas fordulas/gyorsulas ertekek adodnak.
Aztan ez azert nem jo hir, mert elvileg, pl. egy drone-rol inditva elerhetö lenne a legifolyosok magassaga. :-(
6000 méterről indítva, simán elér egy 10 km magasan repülő utasszállítót a 0 méteren értelmezett indítási távolság mellett. A levegő sűrűsége kb. a fele a tengerszintinek 5000 méteren. A légellenállás ezzel majdnem arányosan kisebb.
Afganisztánban is ért találat majdnem 9 km magasan repülő IL-76-ot.
Jól ábrázolja a kép a Sztrela-2 egyik gyengéjét, nevezetesen hogy a cél legforróbb pontját veszi célba, az pedig a mechanikailag amúgy is megerősített fúvócső.
Az Igla már ezzel szemben a legforróbb pont elé céloz valamennyivel, így ott több kárt tud okozni.
Ez vajon azt is jelenti, hogy akkor átállnak erre hadosztály szinten? Egy adott célcsatorna szám feletti képesség egyszerűen overkill. Ha kevesebből is kijön, én ezt tenném.
Szerinted, hogyan illesztették be az oroszok a Buk-M2 dandárba a 9Sz36 RPN-t? (tűzvezető radar egy 22 méter magas hidraulikusan emelhető antennatornyon)
A Buk-M2 -nél elvileg két féle üteg van:
üteg típus-1
1 9А310М2 соу
1 9А316 пзу
üteg típus-2
1 Рпн
2 9А316 пзу
Buk-M2 ezred áll vezetési pontból, 4db 1. típusú üteg, és 2db 2. típusú üteg.
Az NDK volt az egyetlen, aki két már Kub-al felszerelt gépesített lövész hadosztályát átfegyverezte Oszá-ra, és a KUB technikát 87-ben tartalékba helyezte.
Jol ertem, hogy NDK-nak csak 2 lovesz hadosztalya volt felszerelve KUB-bal, azok is csak 1987-ig?
Amikor a Krug-ot kivonták, akkor meg sem próbálták exportálni?
Érdekes módon míg nálunk utálták a Krug-ot, addig a Csehek szerették.
Magyar visszaemlékezés a rendszerbeállító lövészetre...
A legkorszerűbb Kub rendszert követően megkaptuk, az addigra erkölcsileg és technikailag teljesen elavult fegyverrendszert.
Jellemző az elavultságra, hogy 1983-ban az első éleslövészetre Szovjetunió 36 legképzettebb Krug szakértőjét rendelték ki, a mérnök műszaki szakemberek megfeszített munkája ellenére a lövészet megkezdésekor a hat célcsatornából csak öt működött. A viszonylag koros rakéták sikertelen indítása ugyan nem befolyásolta a mi értékelésünket, de a rendszer tartós hadrafoghatóságát megkérdőjelezte.
A hazánkra hárított beszerzések miatt jelentős anyagi terheket vettünk magunkra. A teljes beszerzési költség (ebből kimaradt a helyőrség átépítés, a javító háttér kiépítési költségei) megközelítette a két és fél milliárd forintot, csak összehasonlításul 1982-ben adták át a felújított Árpád-hidat, Szentendrei úttal és két új metróállomással, ezek összegzett költsége négymilliárd forint volt.
A4-es Sztrela taláalt után
