Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Végre! Jövő hétvégén Szentesi Madárfesztivál! Ne feledd kezz róla, itt a helyed, gyere el! Több mint 1000 madár, közel 100 faj képviselője! Rengeteg program, filmvetítés, érdekes előadások, rajzkiállítás vár Rád! Hidd el , Szentes megér egy hétvégét: kirándulási lehetőségek, Tiszapart, termálfürdő, csodás alföldi város!
keresztcsőrű (Loxia curvirostra - Fichtenkreuzschnabel - Red Crossbill), népiesen keresztorrú madár v. pinty: 14,5-16,8 nagyságú →pintyfélénk, amely a Délnyugat-Kanada, Szahalin-sziget, Luzon, Algéria és Guatemala közötti területeken a fenyvesekben költ, ill. kóborol. Hang: Midori Iwashitahttp://midopika.cool.ne.jp/englishKép: Midori Iwashita és FWS - http://www.fws.gov/birds/
A nagy elterjedési területnek megfelelően tengernyi (21) alfaja alakult ki:
c. altaiensis
: altáji keresztcsőrű,
c. balearica: baleári keresztcsőrű,
c. benti: mexikói keresztcsőrű,
c. bendirei: kanadai keresztcsőrű,
c. corsicana: korzikai keresztcsőrű,
c. grinelli: kaliforniai keresztcsőrű,
c. guillemardi*: ciprusi keresztcsőrű,
c. himalayensis: himalájai keresztcsőrű,
c. japonica: japán keresztcsőrű,
c. luzoniensis: luzoni keresztcsőrű,
c. mariae: krim-félszigeti keresztcsőrű,
c. meridionalis: dél-vietnámi keresztcsőrű,
c. mesamericana: közép-amerikai keresztcsőrű,
c. minor: amerikai kis keresztcsőrű,
c. pityopsittacus: →nagy keresztcsőrű (másutt önálló faj),
c. poliogyna: tuniszi keresztcsőrű,
c. pusilla: új-fundlandi keresztcsőrű,
c. scotica: skóciai keresztcsőrű (másutt önálló faj),
c. sikensis: alaszkai keresztcsőrű,
c. stricklandi: délkelet-arizónai keresztcsőrű,
c. tianschanica: tiensani keresztcsőrű.
(* Leírása a magyar Madarász nevéhez fűződik.)
A törzsalak nagy tollai feketések, másutt, elsősorban a farcsíkja rozsdás piros.
A tojó inkább zöldessárga és sötétszürke. Sajnos a kalitban tartott hímek tollazata is az első vedlés után ilyen dísztelenné válik.
Először arra gondoltak, hogy valami hiányzik a táplálékból, de ezt nem lehetett igazolni, minekután a mai, mértékadó vélemények szerint ennél a fajnál a tollazat színének a kialakulásában fontos szerepe van a mozgásnak.
Valószínűsíthető, hogy a kellő mozgás hiányában egy végső oxidációs folyamat elakad, amely a sárga festéket átalakítaná pirossá.
Nagyon korán, már márciusban költ, sajnos csak tőlünk lényegesen északabbra.
A többi énekes még hozzá sem látott a fészkeléshez, amikor ez a különös madár már kiröpteti az első fészekalját.
A fészekalja 3-4 szürkés zöld tojásból áll, s a kicsik a 14. napon kelnek.
Tápláléka: fenyőmagvak, fák magjai és rügyek.
Nálunk nagyon ritka az előfordulása.
Miközben a MME gyűrűzői évente mintegy 100 000 madarat jelölnek meg, azonközben 1977 és 1992 között mindössze 87 keresztcsőrű akadt a hálóikba.
E fajról - vonulási és költési szokásairól, a szociális magatartásáról - eléggé hiányosak az ismereteink. Leginkább a jellegzetes csőre miatt ismert, ami különleges célszerszám.
Nagy élmény kifigyelni a keresztcsőrűt, amint a fenyők csúcsain fejjel lefelé szétfeszíti a különös csőrével a tobozokat.
A madár a csukott csőrét dugja az érett fenyőtobozba, majd oldalirányú feszítéssel bontja ki és a nyelvével emeli ki a magot. Erőteljes csőrével a puha fenyőfát is szétforgácsolja.
Megfigyelték, hogy egyes keresztcsőrűek alsó kávája jobbra, másoké pedig balra hajlik. Az utóbbiak vannak többségben.
Élete a fenyvesekhez kötődik, különösen kedveli a lucfenyőt, ill. annak a magvát. Ha arra gondolunk, hogy ez a mag bőséggel télen áll rendelkezésre, akkor nem csodálkozunk, hogy a keresztcsőrű a vastagfalu és alaposan kibélelt fészekben olyankor is költhet, amikor a külső hőmérséklet eléri akár a mínusz 35 fok hideget. Meg is teszi!
Viszont előfordul, hogy egyes területeken sovány a termés, s ilyenkor feladják azt az élőhelyet, vándorlásra kényszerülnek. Ezért szokták cigánymadárnak is nevezni.
A kóborlásai során nagy utakat tesz meg. Ilyenkor a csapatok hangos "kip-kip" kiáltásokkal húznak át az erdőségeken.
Néha rákényszerül lombos fák magvaira, v. pl. az alma magját csipegeti ki, de Mauersberger szerint ezen a táplálékon csak senyved.
Oroszországban a keresztcsőrű tartásának nagy kultusza van, sokan keresztezik a kanárival, és termékeny utódokat nyernek. Védett, az eszmei értéke: 20 000 Ft.
http://www.youtube.com/watch?v=4fXYOMErH3k&feature=related
(→nagy keresztcsőrű; →rózsásszárnyú keresztcsőrű; →szalagos keresztcsőrű)
A kereskedelemben kapható : madárhomok , ami apró szemű sóder.
Ennél jobb a kalitka kakavics, ami még nagyobb szemű. Ez még jobb az emésztéshez és a kalikában repkedő madarak kevésbé verik ki azt, kisebb a szemét....
Nagyon jó lenne egy ilyen kezdeményezés!:-))) Bár én, csak mint szemlélő lehetnék részese! Minden esetre én azért némiképp óvatosságra is intenék mindenkit, aki egy ilyen videót látva szerezne be egy madárpéldányt, mert azt mindannyian tudjuk, hogy ez a tudás hihetetlen idő-energia, és türelem gyümölcse. Nehogy a végén úgy járjunk, mint megannyi filmeken elhíresült kutyafajta esetén, amiket egy-egy film hatására megvesznek, azt remélve, hogy ez majd magától produkálja mindezt, aztán az első csalódás után igyekeznek megválni tőle! :-((
Köszönöm az információt...Felvettem egy tenyésztővel a kapcsolatot, valószínűleg, ha nem az ország másik végén lakik, tőle hozzuk el, vesszük meg a madarakat. Gondolom ő is még beszél róluk, de azt írta emilben, hogy ő is először a sirálykákat ajánlaná, mivel kezdők vagyunk... Ha véletlenül két tojót hoznánk el, akkor megígérem elcseréljük :)
Nos homok helyett használjunk inkább apró szemű sódert!
A homok a lexikonban:
homok: kőzetek mállásából keletkező, aprószemcsés, sárgás színű, laza anyag.
Kalit aljába v. volierbe alomnak használják. Kisebb magevők számára a zúzába is ellátja a malomkő szerepét, de vannak szerzők, akik óvnak a homok lakásba való hurcolásától, mert a homok kvarcszemcséi mindennél több káros sugárzás forrásai.
Így a →porfürdőbe hamuval való alkalmazása mellé is kérdőjel kerülhet. (→kvarc)
homokfürdő: a tyúkfélék többsége irtózik a tollai eláztatásától, hiszen az számára röpképtelenséget jelent.
Viszont szívesen fürödnek porban, homokban, s ettől nem foszthatjuk meg a baromfiudvar lakóit sem. (→fürdés)
homoki estifecske (Chordeiles rupestris - Sand-coloured Nighthawk): a lappantyúfélék ...
Hihetsz Zsazskának. A sirályka nagyon jó választás, a legrégebben domesztikált díszmadár, s noha nem olyan attraktív, mint a család többi 136 (vagy 140) faja, ezért kárpótol kedvességével, igénytelenségével.
japáni sirályka(2) v. sirálykapinty (Lonchura striata var. domestica - Spitzschwanz-Bronzemännchen – Bengalese Finch): a csíkoshátú bronzpintynek a Kínában 4-5 száz éve domesztikált kultúralakja, amely Japánon át, mintegy 300 éve került Európába.
Ma már számos színváltozata sztenderdizált. Érdemes megtekinteni a http://myweb.tiscali.co.uk/bengalese/page15.html honlapon, hogy mit produkált a japán TAKAHIRO YOKOUCHI.
A hím és a nőstény egymástól csak a füttye alapján különböztethető meg. Jámbor madár, s hogy több párt együtt költessünk, az ellen csak az szól, hogy igen-igen társaságkedvelő, szeretnek összejárni, aminek tojástörés a következménye.
A tojókban rendkívül fejlett a kotlási ösztön, s a hímek is szívesen vesznek részt a költésben. Sőt! Ha két hímet teszünk egy kalitba, mindkettő a párjának fogja tekinteni a másikat, a fészkükbe csempészett tojást pedig a "párjának" fogja tulajdonítani, így kiválóan beválnak dajkamadárnak. Minden komplikáció nélkül felnevelik a Gould-amandina és más díszpintyek fiókáit.
A japáni sirályka saját fészekalja 4-7 tojásból szokott állni, s a 14-16. napon számíthatunk kelésre. A fiatalok 3 hetes korukban repülnek ki, de még sokáig élvezik szüleik segítségét.
Évente akár öt fészekaljra is számíthatunk, és a sirálykák viszonylag korán, 5-7 hónapos korukban ivarérettek. Ám, ha a jó tulajdonságaival visszaélünk, annak kárát fogjuk látni. Nem tanácsos 1 évnél fiatalabb madarat tenyésztésbe fogni, s meghálálja, ha a harmadik költés után pihentetjük.
Tartásra, takarmányozásra igénytelen. Normál díszpintykeveréken elél, de a lelkiismeretes madarász ellátja lágyeleséggel, ad madarának lisztkukacot, zöldeleséget és okvetlenül csíráztatott magvakat is.
Néha előfordul a sirálykáknál a tolltépés, amikor is az egymás mellett ülő madarak kicibálják egymás tollait. Ez rendszerint kis helyre bezsúfolt madaraknál esik meg. Rakjuk őket szét, és helyezzünk be nekik fürtös kölest, erős szálú fűkalászkákat, akkor azzal lesznek elfoglalva.
A háziasítás itt nem vezetett olyan meghökkentően széles alak- és színváltozatossághoz, mint a házi galambnál v. a kanárinál, de a j. sirályka is ismertes számos változatban (lásd: sztenderd szerint!).
A japáni sirályka a sztenderd szerint (a német kiállítói gyakorlatban az A7 és az A8 osztályban szerepelnek):
a hossza (a csőr hegyétől a farok végéig mérve!) 125-135 mm között;
jó kondícióban;
a fajtára jellemző testtartással;
kifogástalan tollazattal;
tiszta csőrrel és lábbal;
élénk, de nem riadt mozgással kívánatos.
Keltsen tömör benyomást! A hát enyhe íve finom görbülettel fut a farok egyenes vonalába. A mell legyen széles és izmos. Oldalnézetből a vonala törés nélkül megy át a has vonalába. A hibátlan sirályka a bírálat során nem ül le a rúdra. A csőre nem lehet töredezett és foltosan színezett.
A színváltozatai:
1. SÖTÉTBARNA rajzolatos v. pikkelyezett, amikor a szem fekete, a láb sötétszürke (pettyezettség nélkül), a csőr lakkfekete (az alsó káva világosabb árnyalatú), a fej, a nyak és a mell barnás fekete, bronzszínű átmenettel a fej oldalakra és a némi kivilágosodással a nyak tövében.
A test alul lehet
gyöngyözött v.
pikkelyezett,
a rajzolatai minta a melltől el lehet választva
éles vonallal v.
lehet finom átmenetes.
A nyak és a szárny feketésbarna.
A faroktő világosszürke alapon sötétbarna rajzolatos v. pikkelyezett. A felül fekete farok lándzsa alakú, alul barna színű;
2. sötét tollazattal, VILÁGOSBARNA HASSAL, amikor a tollazat megegyezik az előbbivel, de a test alján és a faroktőn nincs sem rajzolat sem pikkelyezettség. A mell éles vonallal válik el a világosbarna hastól;
3. KÖZÉPBARNA árnyalatosan, amikor a tollazat alapvetően megegyezik a sötétbarnánál leírtakkal, de az alapszín kávébarna, és vele párhuzamosan a többi is halványabb. A mell és a has színe között lehet átmenet, de lehet éles határvonal is;
4. NUGÁT, amikor a szem sötét v. fekete, a láb sötétszürke (antracit színű), a csőr barna árnyalatos fekete. A fej, a nyak és a mell lehet ugyan középbarna, de előnybe kell részesíteni a nugát (őröltmogyorós csoki) színű példányokat. A test alul - beleértve a kloákatájékot is - lehet rajzolatos, amikor a világos alapszínen a rajzolat vörösesbarna v. barna. A hát és a szárny pirosasbarna alapon világossal csíkozott. A farok lehet sötétbarna v. feketésbarna között bármely árnyalatú.
E változatnál előfordulnak teljesen fekete fejű példányok, amelyek nem élveznek előnyt, sőt, kevéssé kívánatosak, viszont a fekete álarcosokat a hozzáértő szakemberek megbecsülik;
5. KRÉMNUGÁT, amelynek az alapszíne világosabb a nugátnál, egészen világos, szürkésbarna. A csőr itt szürkésbarna. Egyebekben megegyeznek az előbbivel;
6. RÓKAVÖRÖS, amelynél a szem sötét, a láb hússzínű, a csőr világos szaruszínű. A fej, a nyak és a mell sárgásvörös. A nyak tövében világos örvnek kell mutatkoznia. A szárny és a hát hasonló, sűrűn csíkozott. A test alul sárgás. Előfordul rajzolatosan v. anélkül. A farok vörösesbarna;
7. ZSEMLESZÍNŰ, amely mindenben megegyezik a rókavörössel, de az alapszín határozottan világosabb (okkessárga). A hason alig mutatkozik rajzolat;
9. KRÉMSZÍNŰ, amelynél a szem sötét, a láb hússzínű, a csőr szaruszínű v. kékes árnyalatú.
Az alapszín két változatban elfogadott:
A./ egészen világos, már-már fehér és
B./ sárgás, vagyis sötétebb krémszínű.
Az A./ változatnál a fej, a nyak és a mell nem mutat pheomelanin-koncentrációt, egészen világos, de még nem fehér. A hát és a szárny, továbbá a test alul fehér. A kloákatájék krémszínű. A farok lehet fehér v. krémszínű.
A B./ típusnál a fej, a nyak és a mell sárgás, de a világosabb tollvégek miatt "penészes". A hát és a szárny sárgásfehér. A test alul és a farok olyan, mint az A./ változatnál;
10. MOKKA, amikor a szem sötét, a felső káva lakkfényű feketésbarna, az alsó káva szürkés szaruszínű. A láb sötétbarna. A fej és a farok sötétbarna, de a test felé fokozatosan kivilágosodik. A háton és a mellen vöröses árnyalatú barnás. A test alul és a testoldalak drappos árnyalatú krémszínűek;
11. FEHÉR, amikor a szem sötét. A láb világos hússzínű. A csőr egészen világos szaruszínű. A tollazat minden árnyalattól mentes, hófehér. A fültájéki krémszínű folt különösen súlyos hibának számít.
12. az előbbi színekben TARKÁZOTT lehet rajzolatos v. pikkelyes, bármely kombinációban. A sztenderd-elvárás, hogy a sötét és a világos tollrészek legyenek kontrasztosak, s lehetőleg mutassanak 50-50 %-os megoszlást. Sőt, mutatkozhat harmadik szín is, amely minél inkább elüt a két fő színtől, annál értékesebb.
Az sem hiba, ha a csőr tarka;
13. az előbbi színekben PASZTELL árnyalatosan, amikor a színek és, ha van rajzolat, akkor az is elmosódottá válik.
További változatai:
14. SZÜRKE, amely 1992-ben lett sztenderdizálva, s nevében hordja a lényegét;
15. a SÁRGÁSSZÜRKE A SZÜRKE KIVILÁGOSODOTT VÁLTOZATA NÉMI SÁRGÁS ÁRNYALATTAL;
16. az előbbi színek bármelyikében BÚBOSAN, amikor a tollazat színét a színváltozatnak megfelelően bírálják el. A bóbitával kapcsolatban a tenyésztői ideál, hogy a középpontja helyezkedjen el
- a fejtető közepén, s a bóbita tollai körös-körben
- egyformán, hézagmentesen boruljanak a fejre. A búb ne legyen borzas v. lyukas.
Egyszínűeknél a bóbita színe akkor felel meg, ha megegyezik az alapszínnel. Megengedett a dupla bóbita is;
17. az előbbi színek bármelyikében FÜRTÖS v. mellfodros (locken - http://w1.avis.ne.jp/~hirocafe/columns/jushi9-011.html) tollazattal is ismeretes,
amikor a fedőtollak ROZETTÁSAK. A nagy tollak viszont nem lehetnek fodrosak! Legdivatosabbak a tarka fodrosok, s kétségtelen, hogy azok mutatnak a leginkább.
18. új változat a Japánban keletkezett INO: http://w1.avis.ne.jp/~hirocafe/columns/jushi4.html és http://w1.avis.ne.jp/~hirocafe/columns/jushi9-007-1.html
A fodrosság tekintetében elvárás, hogy a tollak deformációja egyenletesen mutatkozzon. Viszont különösen a röpképesség rovására jelentkező evező-fodrosságot sérelmezik: egyenesen KIZÁRÓ OK.
Súlyos hibának számít
a fűzött v. a magasan ívelt nyak,
a horpadt v. a púpos hát,
a hegyes és szögletes, továbbá a lapos, ill. a kidomborodó mell,
a túlméretezett, a durva és a kékes árnyalatú csőr,
egyszínűeknél a tarkaság,
sötéteknél a has és a testoldal v. a láb kivilágosodása,
búbosoknál a túl kicsi, borzas bóbita,
a merev és pikkelyes láb,
a lógó, kusza, ill. laza tollazat,
a tompa farokvég,
a világos, továbbá a laza farkfedők,
a mélyen tűzött, ill. a hosszú, továbbá a lógó szárny.
Gyűrűméret (belső átmérő) 2,5 mm.
A JAPÁNI SIRÁLYKÁNÁL
A 100 PONTOS BÍRÁLATI RENDSZERBEN
Adható max.
Típus, testtartás
(50-60 fok) és nagyság (13 cm) 40 pont
Szín és rajzolat 20 (v. 35) pont
Bóbita 15 (v. nulla) pont
Szárny és farok 10 pont
Csőr, láb és ujjak 15 pont
A nem búbosoknál a bóbitára adható 15 pont a színre és a rajzolatra adható 20 pontot gyarapítja 35-re. http://w1.avis.ne.jp/~hirocafe/columns/jushi9-010.html
Tekintve, hogy a japáni sirálykánál nincs ivari kétalakúság, a COM-kiállítói gyakorlatban megkövetelik, hogy a hímeket fekete jelzőgyűrűvel lássa el a kiállító.
A hibridje számos díszpinttyel ismeretes. Az egyik ilyen – már csak a méretbeli különbségek miatt is – meghökkentő frigy rizspinttyel jött létre Debrecenben. Az utódok leginkább sirálykára hajaztak, de annál lényegesen nagyobbak voltak, s a csőrük kelthetett gyanút.
japáni zöldike: a →zöldike alfaja (Chloris chloris kawarahiba).
japán mahagóni fürj: a japán házi fürj egyik mutáció folytán keletkezett sötét tollazatú változata.
A tollazat vörösesbarna alapszínt kapott, a test alsó részén is, kivéve egy ...
A lap - ahol dolgoztam majdnem 30 évet - grafikusa (Dudás Laci) a Bajcsy-Zsilinszky úti galériás lakásában tartott egy csapat sirálykát. Szabadon repdestek a hatalmas légtérben és a nyitott ablak kínálta szökési lehetőséggel sem éltek. Nagyon kedves színfoltja volt ez a lakásnak.
Nekem is mindig volt sirálykám - most is van 3. Sajnos mind hím, ha véletlenül 2 tojót választanátok be, akkor mi szívesen cserélünk!!!
Ja és a fotó, azon a 70-es évekbeli egyik sirálykapárom látható
Amikor ilyesmit látok, eszembe jut, hogy mekkorát hibáztunk mi madarászok 10-13 évvel ezelőtt. Akkor már látszott, hogy nem hódít a madártartás olyan mértékben, ahogy szeretnők, pedig akkor még szó sem volt madárinfluenzáról, ilyen ijesztő magáremelkedésről... Szóval a hobbi vészterhes háttárbe szorulásáról.
Akkor néhány a díszmadártartás iránt őszintén elkötelezett barátommal, ismerősömmel értelmes beszélgetések során arra jutottunk, hogy a hagyományos kiállítások szépségverseny célja megtartása (sztenderd szerinti bírálat) és a változatos családi program kínálása (összkötni dísznövény, akvarisztikai, modellező stb szekciókkal) mellett gyökeres újításként fel kellene venni a kiállítások programjában a PRODUKCIÓ MADÁRRAL, illetve beszélő madarak versenyét, amely újra fókuszba helyezhetné a madártartást, felkeltené a média érdeklődését is, s kínálná a kitörés lehetőségét.
Ki is dolgoztuk a versenyek mibenlétét, sőt, megszületettek a szabályzatok is.
Ha jól emlékszem, Radnai Zoli már a "szégyenlősebb" szereplők (mert ilyen részletességgel foglalkozunk a dologgal) Laterna magicájához is megígérte: biztosítja a technikai feszerelést...
Nem tudom, mi maradt meg azokból az elképzelésekből, s főként ki és miért fúrta meg az újító törekvéseket.
Vagy csak egyszerűen a dolgok motorja állt le?
Lényegében talán még nem egészen halott a dolog, talán elő lehetne kaparni azokat a terveket, azokat az embereket, s volna lehetőség kimászni a gödörből - például azzal, ha sikerülne ország-világ előtt bizonyítani, hogy milyen nagyszerű móka is lehet a madarakkal való foglalkozás. Hogy ország világ nézzen ilyesfajta videókat, legyen tanúja, hogy igenis meg lehet tanítani madarakat "beszélni".
Jól gondolod, biztosan te fogod majd gondját viselni az első nagy öröm után:-))
Nekem véletlenül van egy pár Japán sirálykám! Nagyon kedves, nem lármás madarak. Szakeszerű véleményt én nem adhatok, de az biztos, hogy semmi extra igénye nincs. Tartását én mindenképp párban, vagy akár többed magával együtt javasolnám. Esti letakarásra semmi szükség. Szürkületkor maguktól bevackolnak a fészekbe, és reggelig meg sem szólalnak. (Igaz, hogy nálam egy zárt verandán vannak, és ott este nincs különösebb mozgás) A hangjuk amúgy sem fülsértő. Mindenképp keress meg egy tenyésztőt, akitől nemcsak a madarat, de esetleg a tartáshoz szükséges kellékeket is beszerezheted, és ő ellát majd mindenféle hasznos tanáccsal is! Ha itt körülnézel, biztosan találsz hazai tenyésztőt: http://diszpinty.lap.hu/
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni...Hol is kezdjem...A lányom a 11. születésnapjára madarat szeretne...(Tudom, már rosszul kezdődik) Szétnéztünk a neten, gondoltam nem vágunk bele hűbeleBalázs módjára, nézegetem állatkereskedésekben, de mivel már egy beteg hörcsöggel egyszer befürödtünk, kicsit óvatos vagyok. Tudom, hogy egy idő után én fogom gondozni, de úgy érzem ez egy komolyabb döntés, mint egy hörcsög, vagy egy egér tartása. Mi a japáni sirálykapintyre gondoltunk...nem sok mindent lehet róla olvasni, ezért kérem a segítséget. Kíváncsi lennék, mekkora kalitka kell nekik, párban legyenek, vagy egyedül...Írják a fürőkádat, a homokfürdőt, nem tudom milyen kell nekik, mekkora, ha párban lesznek, milyen fészket...Mennyire hangosak, éjszaka le kell e őket takarni, hogy bírják a viszonylag száraz bérházi lakást, mivel helyhiányban nem lesz röptetője, csak kalitkája, fogja e bírni, mit tegyünk még a kalitkába, hogy ne unatkozzon, és egyáltalán honnan, kitől érdemes a madarakat beszerezni...Szóval ezer és egy kérdés merült fel bennem, amire nem tudom a választ....
És akkor van idő a témával való ismerkedésre. Címszavak a Madárbarát-lexikonban:
papagájétrend: a papagájok döntő többsége magevő, s kielégíti igényeiket az ún. →papagájkeverék, ha kínálunk nekik zöldeleséget (salátát, tyúkhúrt stb.), tojásos lágyeleséget vm. gyümölcsöket, elsősorban almát. Kiegészítésként hasznos adnunk a magevő papagájoknak csírázott magvakat is.
Mindemellett leszögezhetjük, hogy általános recept nem igazán adható. Ti. nem csak a fajok igényei térnek el, gyakran az eredeti élőhelynek, az életmódnak és a természetes élőhelyen található táplálékféleségeknek megfelelően, hanem akárcsak a humán táplálkozásban, a madarak részére összeállított takarmányféleségeknél is figyelembe kell venni a madár
- életkorát,
- megterhelését (fiókanevelés, vedlés stb.) és
- mindenkor a pillanatnyi egészségi állapotát
papagájkeverék: magvakból összeállított alaptakarmány a papagájok többsége részére. Közismert, hogy a legtöbb papagáj az erős csőrével fel tudja törni a nagyobb magvakat is, mint napraforgó, zab, búza, kendermag, de elfogadják a kölest és a fénymagot, melyek egyaránt alkotói a részükre biztosítandó keveréknek.
A keverési arányoknál figyelembe kell venni az olajos magvak hizlaló hatását. A keverék alapja 2:2:1:1 arányban a fénymag, a köles, a zab és a napraforgó. Utóbbi arányát a kint teleltetett madaraknál a hidegek beköszöntével meg lehet emelni. Pásztor Lajos: Szobamadarak, díszmadarak című könyvében magevő nagy papagájok részére
80% napraforgó,
10% kendermag,
5% zab és
5% köles, ill. fénymag keverékét ajánlja.
Magevő kis papagájok (nimfapapagáj és agapornisok) részére
60% napraforgó,
20 % kendermag,
10% zab ill.
10% köles és fénymag keverékét ajánl.
Hullámospapagáj részére pedig
80% köles,
15% zab és
5% fénymag keverékét javasolja.
Dr. Romhányi Attila a papagájok c. könyvében négyféle papagájkeveréket ismertet:
(→papagájétrend)
papagájkonferencia: a papagájok védelmével kapcsolatos problémák megvitatására és javaslattétel érdekében létrehozott nemzetközi fórum, amely rendszerint a Spanyolországhoz tartozó Teneriffén (Kanári-szigetek) került megrendezésre. A III. Nemzetközi Papagájkonferencia 1994. szeptember 14-17. között zajlott, s azon a hazánkat dr. Romhányi Attila képviselte.
papagájkór: helyesen →ornitózis.
papagájmenhely és -panzió: a nyaralás, kórházi kezelés vagy más elfoglaltság miatt gondba került madártartóknak kínál panziós elhelyezést a Bp. XVIII. kerületi Füles József, mestertenyésztő 300-1500 Ft/napi áron. Mellette megunt madarak számára is fenntart menhelyet, ahol addig gondozza a gazdátlanná vált madarat, míg sikerül neki új gazdát találni.
karlepapagaj.fw.hu
beszédre tanítás: vannak madarak, amelyek különös tehetséget mutatnak hangok utánzásában.
Ezek közül soknál e képességüket emberi hang, szavak (beszédre?) tanításban is lehet kamatoztatni. Bár jó, ha leszögezzük, hogy bármilyen megtévesztő is a dolog, a beszéd számukra nem a gondolatok kifejezésének eszköze, hanem →hangutánzás
Előfordul spontán kialakuló utánzás, például, amikor a csengőt, a szomszéd kutyájának a hangját v. egyes gyakrabban hallott szavakat, zajokat kezdenek el visszhangozni madarak.
E jelenség rendszerint azoknál a fajoknál jelentkezik, amelyek fajspecifikus hangjai szegényesek: papagájok, seregélyek, szajkók...
És mindjárt valljuk be azt is, hogy az ilyen spontán tanulás mögött mindig ott van az unalom. Ha bárki kételkedne, elég arra gondolnia, hogy pl. a vadon, a fajtársai között élő papagáj soha nem tanul meg beszélni, pontosabban nem utánoz idegen hangokat.
http://www.youtube.com/watch?v=vTXQnt0qOv4&mode=related&search=
http://www.youtube.com/watch?v=CchfUs9aGsk
és, ha tudsz japánul? http://www.youtube.com/watch?v=EBIPvSVlxbI&mode=related&search=
A hangutánzásnak lehet célja a mimikri is, ilyenkor a vadon élő állat álcázni próbálja magát az idegen hangokkal.
Tudnunk kell, hogy a fajok között, de a nemek és az egyedek között is van - gyakran nagyon nagy - eltérés a beszédtanulás képességét tekintve. Az ismertebb fajokat nézve nagy tehetséget mutatnak
A nemeket tekintve elsősorban a hímekkel érdemes foglalkozni, és egyértelműen bebizonyosodott, hogy míg az idősebb madarak hangkészlete már csaknem teljes mértékben kialakult, tehát nem mutatnak nagy késztetést a tanulásra, addig a fiatalok sokkal készségesebbek.
Képletesen szólva itt ténylegesen arról van szó, mint a pintyfélék énektanulásakor, hogy a fiatalon elsajátított hangok csiszolják a készséget. Noha az emlékezőtehetség mellett kétségtelenül van szerepe a nyelv mozgékonyságának is a beszédre taníthatóságban, érdekes, hogy makacsul tartja magát a tévhit, miszerint a felvágott nyelvű madár könnyebben tanul, pedig ennek semmi reális alapja nincs.
A beszédre tanítás módszerét tekintve a következő szempontokat betartva érhetünk el eredményt a hangutánzás képességével rendelkező fajok fiatal hím egyedeinél:
- a lehető legfiatalabb korú madárral (hullámos papagájnál ez a 6-8. hét vagyis a kirepülés előtti 1-2. nap) kell elkezdenünk a foglalkozást;
- először tegyük a "médiumot" kezessé, hitessük el vele, hogy mi is fajtársai vagyunk v. az ő szemszögéből, hogy ő is ember;
- kisebb az esélyünk, ha a tanuló közelében van másik madár, csaknem nullára esik lehetőség, ha fajbéli társát látja, hallja;
- ha már kezes (előnyös a mutatóujjra szoktatni), s nem azért figyel ránk, mert fél tőlünk, akkor reménykedhetünk, hogy szeretne velünk "beszélgetni";
- ne gügyögjünk, hanem jól artikulálva, gyakran ismételgessük a tanítani kívánt szavakat;
- naponta szánjunk minél többször időt a madárra, amikor bensőséges körülmények között beszélgetünk vele;
- először egy-egy rövid szót tanítsunk, ismételjünk el 10-20-szor számára. Ehhez köthetünk később újabb szavakat;
- a tanítani kívánt szavakat kapcsoljuk kellemes élményhez;
- ne fogjuk a madarat marokba, mert ezt nem szereti, és tartózkodjunk az üldözésétől, ha elrepül tőlünk. E helyett tegyük a kalitja tetejére a megszokott etetőedényét, az éhség hamarosan lecsalja a szekrény tetejéről. Néhány ilyen etetés után tegyük be a kalitba az etetőt - a madár magától bemegy a helyére;
- hogy a nagyon vad madár ne tehessen önmagában kárt, amikor menekül, megkurtíthatjuk az evezőit v. gézzel a szárnyait a testéhez rögzíthetjük (→beó )
- a fészekből kivett madarak lesznek a legkezesebbek, de a fiókák felnevelése rendkívül strapás, ritka az az ember, aki vállalhatja, már csak a szolidan véve is 1,5-3 óránkénti etetést.
Végezetül meg kell említeni, hogy nem csak valami látványa v. hangja késztetheti "beszédre" a madarat, hanem az intelligensebb papagájokat pl. a vágy is.Lucanus kifejti, hogy a köszönő papagáj gyakran nem köszön, hanem ezzel szeretné kiprovokálni a vágyott személy megjelenését v. a kevésbé rokonszenves személy távozását.
A beszédre tanítás során szüntelenül figyelnünk kell a madarat, s nem lehet figyelmen kívül hagyni a lelkiállapotát.
A lélek tükre a szem. Papagájoknál ez annyiban igaz, hogy az összeszűkült pupillájú madár nyugodt és elégedett. Ha azt látjuk, hogy kitágul és sűrűn összeszűkül a pupillája, akkor izgatott, mi több, ha még fel is borzolja a feji tollazatát, akkor előfordulhat, hogy támadni fog.
A madarak beszédével kapcsolatban sok nem bizonyított történet forog közkézen. Aranyos a BBC tudósítása (2004. ( http://news.bbc.co.uk/1/hi/sci/tech/3430481.stm ), miszerint egy New Yorkban élő szürkepapagáj, N’kisi kommunikációs készsége jócskán túltesz más papagájok néhány szavas szókészletén. A csodamadár 950 szót tud, ezeket értelmesen használja és a hír szerint a jelen, a múlt és a jövő idő használatával is tökéletesen tisztában van.
Csányi Vilmos, a neves magyar etológust szerint „Tudományos publikáció egyelőre nem jelent meg e témában, így a csodapapagájjal kapcsolatos híreket ajánlatos fenntartással kell kezelni”.
beszerzés: madár vásárlásánál, legyen az haszonállat v. díszmadár megbízható helyről, életerős egyedeket szabad csak átvenni.
A baromfiudvar és az induló tenyészet kialakításának egyik nagy veszedelme, ha több helyről klb. életkorú egyedekből próbáljuk összeválogatni az állományt. Ilyenkor szinte elkerülhetetlen a fertőzés veszélye. (→vásárlás; →karantén; →betegség )
beszoktatás, →beetetés: a természetből...
Nem folytatom, ha érdekel, add meg a címedet és küldök postán Madárbarát-lexikon-cédét
elhelyezés: az ember a gondjaiba vett v. az általa tartott madár (állat) igényeit a lehető legteljesebb mértékben köteles kielégíteni. Ennek az ápolás, takarmányozás mellett nagyon fontos eleme az elhelyezés.
A madarak elhelyezése lehet aszerint, hogy
I. magában v. többedmagával tartjuk (beszélő papagáj, magányos füttyös, vadászsólyom, strucc, halász kormorán stb.), ill. más madarakkal együtt:
egyedi,
csoportos v.
társas;
II. teljesen megfosztjuk a szabadságától v. csak részben, ill. egyáltalán nem:
II/1. kalitos, vitrines, volieres (a fotón H. Klucken szobai volierje), madárszobás, ketreces, batériás, zárttéri és szabadtéri röpde kombinációja, dúc, ill. dúc és röpde kombinációja – ötletekért érdemes felkeresni a http://www.zebrafink.de/zalbum.htm honlapot!;
II/2. pányvázott (vadászmadár, magányos nagy papagáj);
II/3. ólas, ólas kifutós (baromfi), kerített tó, patakrész;
II/4. szabad (gyöngytyúk, pulyka), ill. csonkolt szabad (nem teljesen domesztikált vízi szárnyasok);
III. részben elkülönül az előbbiektől a haszonbaromfi elhelyezése a választott technológia kívánalmai szerint, ill. a versenyzés v. más célból tartott madarak elhelyezése, amikor a szempontok között a sajátos cél is súllyal esik latba.
A lehetséges elhelyezési módok közül nem mindegyik jöhet minden fajnál szóba. Tehát nem teljesen a mi elhatározásunkon múlik, hogy jó elhelyezést miként tudunk biztosítani.
A tartani kívánt madár elhelyezésénél annak
1. a biológiai igényeit kell előtérbe helyezni – e szempontból eléggé kifogásolható a régi idők porcelánkalitja – Walsrode, kalickamúzeum.
2. a biológiai igények kielégítése után fontos követelmény az elhelyezéssel szemben az eszközök (http://www.sittich-net.de/daten/frameset.htm ) v. a helyiség kezelhetősége (tisztíthatóság, etetők, itatók, szükség szerint fürdő és fészek v. odú, ülőrudak, sóder stb. elhelyezése), és természetesen
3. a hasznosítás iránya (mit ér az a páva, amelyet csak esetenként látunk?), ill. a
4. →postagalamboknál és a →keringő galamboknál a versenyzési mód is jelentősen befolyásolja az elhelyezést.
Ami a biológiai igényeket illeti, ez fajonként eltérő, és befolyásolja az is, hogy a faj társas madár-e v. párban élő.
A társas madarakat nem célszerű, sőt, elhibázott egyedi elhelyezésben tartani, de az élettér-minimum azt is megmutatja számunkra, hogy adott helyen max. hány madarat tarthatunk. (társas →volier)
Nagyon egyszerűen fogalmazva az elhelyezés KÉNYELMES, EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETET KELL BIZTOSÍTSON.
Galamboknál a fészek a →dúcban (→kerti dúc; →padlástérben kialakított dúc; →melléképület felső szintjén kialakított dúc; →galambház) az élettér központja, annak egy bizonyos nagyságú körzetét a hím a sajátjának tekinti, s azt harc árán is megvédi. Ha nincs biztosítva minden pár számára a minimálisan szükséges hely, akkor szünet nélkül kiújulnak a harcok.
A biológiai igények között a napigény, a hőmérsékleti igény, az ülő- és alvóhelyek a fészkelési hely, ill. a mozgástér egyaránt fontos.
Például a magevőknél a jó elhelyezéssel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy annak elemeként okvetlenül meg kell oldani a sóderellátásukat; a papagájoknak felesleges fürdőt betenni, viszont a legtöbb faj szörnyű pusztítást tud végezni növényzetben és a fából készült berendezésekben...
Kacsa bármilyen jó elhelyezés mellett is szenvedni fog, ha nem gondolunk az elhelyezés fontos részelemére: úsztató.
Pásztor Lajos Szobamadarak, díszmadarak című, illetve Siroki Zoltán Díszmadarak a lakásban c. könyvében a következő méreteket ajánlja kalitban tartható madarak számára:
Irányadónak elfogadhatjuk ezeket a méreteket azzal a kiegészítéssel, hogy a volier, kalit, vitrin mérete akkor ideális, ha abban a madár a természetes mozgásigényének megfelelő teret kap.
Kivételt képeznek a frissen befogott és a beteg madarak. A frissen befogott, stressz alatt álló madaraknak nem szerencsés nagy helyet biztosítani, mert rémülten elhúzódnak az egyik sarokba és enni, inni is félnek onnan előjönni.
Ez a jelenség a kiállításokon is éhségre ítéli a félénk egyedeket, ezért akkor járunk el helyesen, ha az ülőrúd mellé helyezzük az etető és az itatóedényeket. A nagyobb helyen a madár jobban összezúzhatja magát, mert nagyobb lendülettel csapódik a falnak, rácsnak, üvegnek.
A beteg madár sem igényel nagy helyet, a kis karanténkalitnak az az előnye is megvan, hogy könnyebb fertőtleníteni és temperálni.
Igazolja a gyakorlat, hogy például a domesztikálódott Gould-amandináknál biztosabb a szaporulat és a fiókák felnevelése kisebb helyen,
60X40X30 cm-es kalitban, mint volierben.
Hullámos papagájnak szintén megteszi a
30X25X25 cm-es, költőpárnak pedig a
60X30x40 cm-es kalit.
Nem lehet vitába szállni azzal a véleménnyel, miszerint a kalit, röpde v. vitrin minimális méretét a szárnyfesztávolság és a madár mozgási igénye határozza meg.
A valaha madarász, tehát gyakorlati tapasztalatok birtokában ipart váltó Cseh Sándor a tenyésztőkkel napi kapcsolatot tart, kiállítási berendezéseket is készít. Ő több klb. méretet biztosít, a megrendelő céljának megfelelően, de a sztenderd gyártmányméretei is kiválóak.
Kanári-, hullámos papagáj- és egzotapár elhelyezésére
a 50x40x35 cm-es kalitjait készíti;
beszélő papagájkedvenc számára
a 40x35x30 cm-es kalitját ajánlhatjuk jó szívvel, míg az egyedi füttyösökre gondolva gyártja
a 35x30x25 cm-es krómozott termékeit. Ezek felszerelve, műanyag "tepsivel" rendszerint kaphatók a díszállat-kereskedésekben.
A nagyobb, magányosan tartott papagájok is meglehetősen kis hellyel beérik, esetükben kis helyen leginkább a farok szüntelenül beakadása miatt bekövetkező esztétikai tollkárosodás szokott gondot okozni, ha nem feledjük, hogy csukott ablaknál, praktikusan este lehetőséget teremtenünk a védencünknek a szobában való röpülésre, mozgásra.
A →kalitok ellen szól, hogy azokból maghéj, kivedlett toll körös-körbe kihullik, továbbá, hogy a kalit huzatos helyen a madár végét jelenti. Helyette praktikusabb, és olcsóbb is az elől rácsozott ún. →ládakalit v. →vitrin, amely mély tepsivel, fiókkal készült.
Néhány kivételtől eltekintve a legideálisabb pedig a →volier v. röpde. Így vagy úgy, gondoskodnunk kell klf. eszközökről, mint pl. →ülőrúd. Az ülőrudaknak nagyobb a jelentősége, mint gondolnánk!
A kalit v. vitrin ideális elhelyezési magassága díszmadarak esetében az 1,5-1,7 méter, így szemmagasságba kerülnek a madarak. Annál lejjebb nem érzik magukat biztonságban, feljebb pedig mi magunk nem élvezzük a látványukat, és nem tudunk velük kommunikálni.
Az elhelyezés szempontja a hőmérséklet is. Például a kanárik v. a nagypapagájok közül számos faj nem igényli a fűtést télen, ill. kibírják a telet fűtetlen (5-10 fokos) helyiségben. Sőt, komoly tenyésztők vallják, hogy a hidegben - de természetesen nagy energiatartalmú táplálékkal - teleltetett madarak tavasszal vehemensebbek a költésben, mint a melegben tartott társaik.
Természetesen a trópusi magevők és lágyevők hidegben teleltetése állatkínzás, mert ők az állandó 18-22 fok Celsiust igénylik. Tekintetbe veendő a tartott faj természetes élőhelyén uralkodó →klíma. Eszerint a díszpintyek többségénél sem okozhat gondot az éjszakai lehűlés 10 fokra.
Nem szabad huzatos helyre tenni a kalitot, mert a madarak ott könnyen megfázhatnak és ez gyakran a végüket jelenti (a ládakalit egyik nagy előnye, hogy abban a huzat ellen védelmet találnak).
A madarak szervezetében, akárcsak az embernél, napfény hatására keletkezik egy sor vitamin, továbbá a napfürdő a kórokozók, élősködők, gombabetegségek elleni hatékony védelem szempontjából is előnyös. Viszont ne feledjük, hogy jóból is megárthat a sok!
Legyen gondunk olyan megoldás találására, amely lehetőséget kínál a madárnak az erős, tűző napsugarak elől való kitérésre! Magyarán, ha elege van a napból, legyen árnyékos hely, ahová elhúzódhat.
Az sem lehet mellékes, hogy a madár jól érzi-e magát.
5. A komfortérzet szempontjából lényeges, hogy a kalit, volier mellett ne keletkezzenek ijesztő hanghatások (szüntelen csaholás, kalapácsütések zaja, music center stb.), ne rohangáljanak gyerekek. Nem előnyös a nagy hőingadozás és a gőz - vagyis a konyhai elhelyezés - sem.
Végezetül nem lehet mellékes
6. az esztétikum sem. Hogy erre már milyen rég óta gondot fordít az ember, arra számos, művészeti szempontból is értékes megoldást mutat fel a walsrodei kalitmúzeum.
Természetesen más szempontok érvényesítendőek szállításkor, illetve beteg madár gyógyításakor és kiállításon való bemutatáskor!
(→dúc; →madárszoba; →ól; →batéria; →ketrec; →nevelőhelyiség; →volier; →keringő galamb; →inkubátor; →műanya; →helyigény; →utónevelő ketrec; →klausztrofóbia; →revír)
A szabad természetben a madarak is naponta megküzdenek a
Sajnos vacakol ez a program, így a szócikkhez tartozó többi kép (további 6 db) feltöltését nem kockáztatom, ami pedig a konkrét kérdést illeti: én fiatal, az odút éppen elhagyó hímet vennék.
Köszönöm az információkat! Sikerült egy tenyésztővel kapcsolatba lépni aki sztenderd hullámosokat tenyészt, valószínűleg a jövő héten minden meglesz (állítólag augusztusiak vannak most, érdemes egy másik költésre várni vagy még így 2-3 hónapos korukban is szeldíthetők? Amikor utánolvastam 7-8 hetes korukig ajánlják őket megvenni). Egy 42x40x30 cm-es tégla formájú kalitot néztem ki (kisállatboltban egy kb. ennek a 2/3-ával megegyező méretű kalitot ajánlottak.)
hullámos papagáj (Melopsittacus undulatus - Wellensittich - Budgerigar): őshazája Ausztrália, ahol a legkisebb és a legelterjedtebb monotipikus papagájfaj. http://www.youtube.com/watch?v=EwPP6Z-XAJU&NR=1
A sűrű erdőségek kivételével mindenütt fellelhető, még a legszárazabb területeken is.
Ennek a laposfarkú papagájok közé tartozó madárnak a feje kicsi és jellegzetes, az arc- és az agykoponya jól elkülönül egymástól.
Fotó: Szűcs Lóránd
A felső csőrkáva sokkal fejlettebb, mint az alsó, és folyamatos növekedésben van.
A növekedés mindaddig nem okoz problémát, míg azt a madár a rágással való koptatással ellensúlyozni tudja. Ha viszont nincs rágnivalója, akkor előfordul, hogy a felső káva→kampója kórosan túlnő, minek folytán már a táplálkozás is nehézséget okoz.
Sőt, előfordulhat, hogy a kampó a begybe fúródik, és a madár halálát okozza. Megfelelő szerszámmal (legrosszabb esetben körömvágó ollóval) le kell vágnunk a felesleget, de ez nem olyan egyszerű, mint a manikűr. Ugyanis a csőr peremén érzőidegek találhatók, melyek sérülése miatt az állat táplálkozásképtelenné válhat. Aki bizonytalan az idegvégződések feltételezett helyét illetően, az ezt a műveletet inkább bízza szakemberre, állatorvosra.
Forshaw mérései szerint a hullámos papagáj
SzárnyLáb FarokTeljes nagyság*
A hímeknél 93-100 13-15 101 198 mm
A tojóknál 93-104 14-15 88 170 mm
*Homloktól a farok végéig
A törzsalak, a természetben előforduló hullámos papagáj alapszíne a sötétzöld, ami a farok felé kékesbe megy át.
Az arci rész (maszk) sárga. Ezek a hullámos lipochrom színei.
A tollazat egészén (kivéve a homloki rész), a fejtető, a tarkó, a hát és a szárnyfedők szürkés, feketével hullámozott rajzolatát a tollazat melanin festékállománya adja.
Az evezők sárgával szegélyezett feketék. Az arcot szimmetrikusan fekete és liláskék foltok díszítik.
A szabad természetben előforduló alak lipochrom és melanin festékanyagai is ugyanúgy módosultak a hullámos domesztikációja során, mint ahogyan az lejátszódott több évszázad alatt a kanárinál. Ennek következtében alakultak ki a különböző színváltozatok, melyek ismertetésére a →sztenderd hullámos papagáj címszónál kerül sor.
Ezeknek a jeleknek a pontos leírását a →hullámos papagáj sztenderd tartalmazza. Amerikai kutatók leírják, hogy csaknem a zebrapintyhez hasonló módon, jól tűri a szomjazást: 30 fok Celsius és 30 % páratartalom mellett 38 napig kibírta víz nélkül. (De mi ne kísérletezzünk ilyesmivel, mert a szabad természetben a környezet felkészíti a szomjazásra a madarat.)
Ilyenkor keveset mozog, de ha eljön az esőzések ideje, mintha kicserélték volna. A nálunk a tenyészetekből származó szaporulat többgenerációs domesztikált utóda az Európába 1840-ben behozott ausztráliai hullámos papagájnak. 10 év múlva már nagy telepeken tenyésztették.
Pásztor doktor az európai populációt 2-3 százezerre tette az 50-es években, s érzékeltető példaként megjegyzi, hogy ez nem sok, mert 1880 táján egyetlen Tuolouse-i tenyészetben100 000 párt tartottak.
Így nem csoda, hogy az európai hullámosok már régen "elfelejtették": a faj költési idénye eredetileg szeptembertől decemberig tart.
A tenyésztett madarak mellett még sokáig lehetett vásárolni befogottakat is.
Csak 1878-ban 100 000 párat (!) vittek Angliába. Egymaga Russ 1880-ban 10 000, más adatok szerint 25 000 darabot hozott Európába.
De már 1894-ben Hollandia, Belgium és Franciaország 100 000 tenyésztett madárral jelent meg a madárpiacon.
Napjainkban számos színváltozatban tenyésztik, s világszerte elterjedt.
1872-ben a belgáknál megjelent a sárga színváltozat, ez szürkeszárnyú sárga volt;
1878-ban szintén Belgiumban felbukkan a kék hullámos;
1915-ben a franciák bemutatják a sötétzöld színváltozatot;
1917-ben újra a nagyhírű francia tenyésztő, Blanchard kiállítja a kék-fehér hullámost;
1920-ban megjelenik az olajzöld, a világoskék és a sötétkék (kobalt) hullámos;
1924-ben bemutatják a szürkéskék színváltozatot;
1927-ben dánoknak, majd a svájciaknak is sikerül rögzíteni a világoskék szürkeszárnyút;
1930-ban megjelenik a lutinó, a plavou kresboa és a dánoknál a tarka (harlekin);
1932-ben német Böhm és tőle függetlenül, de vele egy időben Fischer az albínóival arat sikert;
http://www.youtube.com/watch?v=rCMUpprLS7Q&feature=related
1933-ban az ausztráliai Adelaidéből elhozzák az első opalinokat;
1934-ben Anglia áll elő a szürkékkel;
1935-ben az őshazából világosszárnyúak (ausztráltarka), Angliából, Dániából és Finnországból szinte egyidőben piacra kerülnek az ibolyszínűek;
1937-ben a szenzáció az aranyarcú kék;
1939-ben a kanadai búbos a sztár, de nem kisebb szenzáció a holland-tarka sem;
1944-ben világos letkami;
albínó
Violaszín opalin
Lutinó
Kék spangle
Kobalt recesszív tarka
Fehérszárnyú világoskék
Zöld-szürke domináns
Lacewing
Sárgaracú szürke
Opalin sötétszürke körbóbitás
1948-ban a nagy meglepetés a belgák, a hollandok és a dánok fehér-arany hullámosa sötét szemmel;
1950-ben megjelenik a piacon az ún. ausztráltarka,
1957-ben pedig - egymástól függetlenül, több országban is sikerül rögzíteni - az ibolyaszín hullámost.
Ma már nem hökkenünk meg, ha a fodros hullámosról hallunk. Meg lehet tekinteni a
http://www.ozbird.com/oz/BirdsGallery/images/Mop.jpg honlapon.
A népszerűségét a sokszínűsége, könnyen szelídíthetősége mellett annak köszönheti, hogy a magányos fiatal hímek megtaníthatóak néhány szóra (→beszédre tanítás), "beszélő" tojókról is tudunk, de a tapasztalatok szerint e téren a nőivarú egyedek lényegesen kisebb tehetséget mutatnak.
Népszerűségének másik oka, hogy a hullámos papagáj rendkívül igénytelen.
TÁPLÁLÁSA: igényesebb tenyészetekben az alaptakarmánya a fénymag, amit fehér- és sárga (vörös) kölessel vm. csumizzal szoktak keverni 6:2:1:1 arányban. Ehhez ajánlott kiegészítőként csíráztatott zabot adni. Mások az olcsóbb vörös kölest adják alaptakarmányként (70%), amihez 10-10 százalék zabot, fénymagot és muhart kevernek. És akad, aki P. L. nyomán az
5 rész fehér köles,
3 rész vörös köles,
3 rész sárga köles és
3 rész hántolt zab keveréke mellett teszi le a voksot.
Az ebből eredő vitáknak rendszerint nincs értelme.
Itt is mérvadó, hogy a madár korát, igénybevételét és kondícióját figyelembe vevő sokoldalú, vitaminokban gazdag táplálékot kell biztosítanunk a védencünknek.
Ami pedig a kölesek klb. változatait illeti, ezek egyoldalú használata a keverékben semmiképpen nem nevezhető változatos táplálásnak.
Nem felejthetjük el, hogy mint minden magevőnek, a hullámosnak is csak akkor működik rendeltetésszerűen a zúzája, ha abban apró kavicskák vannak, ezért szórjunk a kalit aljára aprószemű sódert.
Ha fiókát nevel, adjunk neki →lágyeleséget, sok zöldet és pl. tejben áztatott, de nem ragacsos, hanem morzsalékos kenyeret. Mások úgy vélik, hogy tojásos →lepény megfelel a hullámosoknak, ha élesztőt és kevés konyhasót is eldolgozunk benne.
Aki nem akarja sanyargatni a madarát, annak gondoskodni kell
mészpótlásról (→szépia v. főtt tojás héja, ill. vakolatdarabok) és
vitaminokról pl. reszelt sárgarépa, csalánlevél és általában
→zöldeleség etetésével: zöldségek zöldje, spenót, gyermekláncfű, tyúkhúr, saláta (gyakorlatilag bárminémű zölddel próbálkozhatunk, de vigyázzunk, nehogy permetezett helyről származzon!).
A fiókákat nevelő hullámosoktól se vonjuk meg a zöldet, de ne reggel kapjanak, hanem a késő délutáni órákban, amikor a fiókák már elteltek, mert, ha zölddel tömik meg őket a szülők, akkor szinte törvényszerű a fiókák emésztőcső-működési zavara.
Emellett
csíráztatott zabot, fénymagot és főként a fűtetlen v. éppencsak fűtött helyiségben teleltetett hullámosoknak napraforgót is adjunk! Reszelt v. szeletelt
almát szintén rendszeresen kell biztosítani a hullámosoknak.
Magányos madárnak - ha időnként megröptetjük a szobában - megteszi a 50X40 cm2 alapterületű, 30 cm magas kalit.
Fürdőt nem kell betennünk, mert a hullámos vízben nem fürdik, ellenben nagy örömöt szerzünk neki, ha nyári nagy melegben lepermetezzük v. vizes füvet teszünk be neki. A vizes fűbe önfeledten fogja magát befúrni.
Költőpárnak legalább 40X60 alapterületű, 40 cm magas kalit dukál. Alkalmazhatunk kívülről ráakasztható 16X15X25 cm-es odút 4-4,5 cm-es röpnyílással. (És lásd később!)
Míg a hullámos papagáj az eredeti költőhelyén évente kétszer fészkel, a domesztikált európai változat tenyészérett párjaitól szinte folyamatos költést, évente 3-4 fészekaljra lehet számítani.
3-12 fehér tojás lehetséges egy-egy fészekaljban, amelyeket a tojó két naponként tojik, és a második tojástól megül.
Ezért a kelés eléggé egyenetlen az első és az utolsó fióka között akár 20 nap (!) differencia is lehet.
Így előfordul, hogy a legidősebb fióka már tokosodik, a legfiatalabb pedig még fel sem törte a tojását. E jelenség a domesztikáció következménye, s az ember segítségét igényelheti.
Konkrétan: a legerősebb fiatalokat át lehet adni dajkaságba egy kisebb számú, de vele egykorú, erejű fészekaljba. Vagy ha ilyen nincs, akkor a leggyengébbeket egy korban, erősségben hozzájuk jobban illő csapatba tegyük!
http://www.youtube.com/watch?v=EwPP6Z-XAJU&NR=1
Makai Pál, az egyik leggyakorlottabb hullámos-tenyésztő több tíz költőpárral tenyésztett, s a fészekaljakon belüli eltéréseket rendszeresen korrigálta a jelzőgyűrűvel ellátott fiókák cserélgetésével.
A hullámos papagáj egyáltalán nem veszi ezt zokon, s néha lehet módunk kifigyelni a szokatlan, ám a csőr alakulása miatt praktikus etetési technikáját: a szülők a kicsiket hátukra fordítva tömik meg begytejjel, ill. a begyben felpuhított magvakkal.
A fiókák felneveléséhez az állati fehérjeellátás érdekében tojásos lágyeleséget kell folyamatosan biztosítani a szülőpárnak.
Van, aki 2:1 arányban összekevert főtt tojás sárgájával és tejben áztatott zsemlyével (nem ragadhat, ezért tanácsos kinyomkodnunk az összekeverés előtt) fedezik a szükségletet.
Ha a fehérjeellátásban zavar mutatkozik, akkor a fiókák rendellenesen fejlődnek. Ennek egy, nem teljesen tisztázott megjelenési formája az ún.→francia vedlés.
A fiókák a 17-18. napon kelnek. Az 5-6. napon nyílik a szemük, 10-14 napos korukban aktuális a gyűrűzésük.
A 30-35 napos fiókák, teljesen kitollasodva jönnek elő az odúból. A kiszíneződés cc. 6-8 hónapos korra fejeződik be, amikorra gyakorlatilag ivaréretté válnak, de 9-10 hónapos kor (→tenyészérettség) előtt ne fogjuk hullámost tenyésztésbe.
A hímek és a tojók egyaránt előfordulnak valamennyi színváltozatban, de a két ivart mégis könnyű egymástól megkülönböztetni, mert a hímek orrviasza (néhány színváltozat kivételével) kékes, a tojóké pedig hússzínű v. szürkés.
Tenyésztése, szaporítása gyakorlatilag a papagájok közül a legkönnyebb. A kezdők madara, mert a több évtizedes történelme során teljesen háziasodott, és a nem is mindig tudatos szelekció eredményeként nem csak a színváltozatok rendkívül széles skálája jött létre, hanem a populáció teljesen idomult a tartási körülményekhez.
Mindemellett előfordul, hogy nem hajlandó költeni. Ennek az is oka lehet, hogy a papagáj a szabad természetben nagy kolóniákban él, s a hímek vetélkedése katalizálja a nemi ösztönöket.
Ezért, ha csak a szaporítás a cél, akkor nagyobb volierben több párat célszerű együtt tartani, és 1-2 fölös hímet is betenni. (1X0,5 cm2 alapterületű és 1 m magas volierben biztonsággal együtt költethető három tojó négy hímmel.)
Páronkénti elhelyezés esetében a Cseh Sándor-féle
79,5x35,8 cm-es, két ajtós kalit panelből lehet kialakítani (pl. farostlemezből) a legpraktikusabb
80x40 cm alapterületű (belméretű) ládakalitokat. (Ajánlott magasság, a kihúzható fiókkal: 46 cm.)
Költetéshez a
17x17 cm2 alapterületű és
25 cm magas odú, az aljától
15 cm magasságban vágott,
4-4,5 cm átmérőjű bebúvó nyílással megfelelő.
A cseh és szlovák tenyészetekben angol mintára két odútípus terjedt el:
1. az álló odú
12x15 cm2 alapterületű és
30 mm-es röpnyílás mellett
a magassága 25 cm;
2. fekvő odú az előbb részletezett, de nem középen, hanem a tető-, ill. az oldalfaltól 2-2 cm-nyire elhelyezett röpnyílással
25x15 cm2 alapterületű,
magassága pedig 15 cm.
Utóbbi típusban a röpnyílás alá magasítást építenek, s az odú másik felébe mélyedést alakítanak ki, tojások szétgurulását megelőzendő.
(Voksoljunk bármilyen odúra, gondolnunk kell arra, hogy a fiókák gyakran még nem teljesen önállók, amikor a tojó újra megkotlik, s az új fészekaljnak új odú kell, hogy a fiatalok ne tegyenek kárt az őket követő fészekalj tojásaiban. Ezért a röpdébe kétszer annyi odút célszerű betenni, mint ahány pár ott van.)
A nyílás alá
1-2 cm-re erősítsünk
10-12 mm átmérőjű,
5-10 cm hosszú ülőrudat,
hogy megkönnyítsük a ki-bejárkálást, s lehetővé tegyük, hogy a hím onnan vigyázza, etesse a tojót.
Az ilyen ülőrúd könnyen kitörik, ezért van, aki (nagyon praktikusan) az odú homlokfalával párhuzamosan helyezi el azt.
Az ilyen elhelyezésnek az is előnye, hogy az lehet hosszabb, így amikor a fiatalok kiröpülnek, elférnek az ülőrúdon, ahol minden más helynél nagyobb biztonságban érzik magukat.
Kalitra kívülről akasztott odút szoktak tenni, hogy ne csökkentsék a kalit légterét, ilyenkor eleve adott az ülőrúd, a kalit ülőrúdja, és a mozdítható, felnyitható odútető révén könnyen ellenőrizhető a költés.
Az odú aljára
tiszta fűrészport v. finomabb forgácsot kell tennünk. Ebbe kis öblöt kialakítva fészkel a tojó, hogy a tojások ne guruljanak szerteszét.
Mint arról az imént szó volt, a tojó segítségére lehetünk, ha már eleve a közepén bemélyedéssel készítjük el a fészek fenékrészét. Ha az odú elszennyeződik, akkor nyugodtan cserélhetjük költés közben is, mert a már domesztikált hullámos nem fog ez ellen "tiltakozni”.
A hidegre nem nagyon érzékeny a hullámos papagáj, hiszen az eredeti élőhelyén is előfordulnak kisebb fagyok, néha hó is esik, de persze akkor, amikor nálunk a nyár tombol.
Leírtak már európai tenyészetekben (a budapesti állatkertben) is fűtés nélküli tartás mellett téli költést, de egyértelmű, hogy a költés ideális hőmérséklete a szobahőmérséklet (18-22 fok).
A hullámos papagáj évtizedekig tartó tenyészkiválasztása során létrejött egy új alfaj v. fajta, amely a természetben is előforduló hullámosnál
lényegesen nagyobb,
a testformát és
a testállást tekintve is eltérő alak,
ez a kiállítási v.→sztenderd hullámos papagáj, amely a tartási körülményekre igényesebb, s az ún. kripliknél kevesebb, ám lényegesen értékesebb fiókát nevel.
A hullámos papagáj tartási, tenyésztési módja többé-kevésbé ráillik a papagájok többségére, az itt leírtakat azoknál is alapul lehet venni.
A hullámos papagáj átlagosan 7 évig él.
Sok gyermek, kispénzű ember viszi be segítségével otthonába a természetet. Idősebbeknek nem egyszer egyedüli társa, amellyel a szó legteljesebb értelmében el lehet beszélgetni.
Kedves, szeretetre méltó kis élőlény, amely méltán népszerű, s hódit meg magának új és újabb nemzedékeket. Hát ne feledjük becsülni!
http://www.youtube.com/watch?v=ofd0bBtqD6c&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=ITyq-gNjS7A&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=ofd0bBtqD6c&feature=related
http://www.sittich-net.de/daten/frameset.htmhttp://www.youtube.com/watch?v=fuwX1arFSgg&NR=1
http://www.youtube.com/watch?v=IkgiSLwJzsY&feature=related
spangle: http://www.youtube.com/watch?v=8mwN8B2f57w&feature=related
Bárcsak mindenki tájékozódna, mielőtt állat(madár-)vásárlásra sztánja magát.
És remélem, majd a fórum többi látogatója is segít megalapozott döntést hozni.
Én a következőket ajánlom megfontolásra:
A hullámos papagáj az európai tenyészetekben domesztikálódott. Rendkívül igénytelen a tartási, takarmányozási feltételek tekintetében. Az nem áll helyt, hogy egymagában nem tartható!
Sőt, azt kell mondjam, ha társadul választod, akivel a lehető legjobb barátságot akarod kialakítani, akkor szóló madarat vegyél, lehetőleg hímet, fiatalt - és ha kellő türelemmel, szeretettel foglalkozol vele, akkor lesz egy kezes, beszélő madárkád.
A pár az már egy másik műfaj, ott már előbb utóbb számítani kell szaporulatra, s a dolognak a célja is tulajdonképpen ez lehet. Azt sem hagyhatod ki, hogy pár vásárlása esetében kevesebb figyelem fog feléd fordulni.
Ugyanez fog várhatóan bekövetkezni akkor is, ha egyetlenkét nevelsz, majd később mégis veszel hozzá társat...
Legyen így vagy úgy kerek kalitot semmiképpen se vegyél!
Papagájnak fürdő sem kell!
Sajnos ládakalitott sehol sem árulnak, pedig jószívvel csak azt tudom ajánlani.
Vegyél egy csomag salátamagot, s egy cserépbe vess el pár szemet, amiből majd ha kifejlődik a növény, kínálod a madarad!
Hát hirtelenjében ennyi.
Ha valami nem világos vagy bővebben érdekel, nyugodtan kérdezz!
És még valami! A közismert hullámos papagájból kitenyésztettek egy ún. SZTENDERD-HULLÁMOST, mely a legtöbb helyen látható (tenyésztők által csak kriplinek csúfolt) változatnál sokkal nagyobb és lényegesen drágább is. A lexikonban erről is, arról (elhelyezésről, takarmányozásról stb.) is sok minden olvasható.
Üdv mindenkinek!
Kezdő madarászként egy-két héten belül tervezem egy hullámos papagáj beszerzését. Azt szeretném megtudni, hogy mennyire érdemes mellé egy párt tartani (vagyis kettőt venni)? Van olyan oldal, ahol azt írják hogy ennél a fajnál elengedhetetlen egy pár viszont volt ahol azt írták, hogy ha rendesen foglalkoznak vele akkor nem igényel különösebben másik társat. Én leginkább csak egyről szeretnék gondoskodni. Szerintetek melyik megoldást válasszam?
Ezzel csak egy baj van: szerzői jogot sért, ha annak az engedélyét nem bírod, aki exponált.
Tudom, ezt sokan nem fogadják ma már el, hevesen vitatják, de törvény szerint ma még neked mehetnek.
A lexikonban több, mint 7 ezer fotó van, néhány híján 2500 madárfaj(tá)ról.
Na képzelheted, mennyi levelet kellett nekem írni az engedélyek miatt.
Hál'Istennek a világ minden tájáról Japántól Kanadáig és Ausztráliától Norvégiáig számosan adtak engedélyt a képeknek a lexikonban való ingyenes használására.
Nekik ez úton is hálás köszönetemet fejezem ki - és fogok írni a Széchenyi-fajdról készült kép szerzőjének is, köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmünket.
A pestis gyűjtőnév, számos változata emberre veszélyes, és tizedelte hazánk lakosságát is - ha jól "emlékszem", akkor az 1848-as forradalom előtt volt a legutóbbi a Felvidéken. Na ebből sejtheted, hogy az emberi pestis ellen már van valóban van védelem és nem kell tőlük rettegni. (Viszont van pl. a bubópestis, amellyel nem lehet cicózni!)
Sajnos a madarak vonatkozásáben bonyolultabb a helyzet.
Hallottál már a Newcastle-betegségről?
Newcastle-betegség: a →baromfipestis más néven. Előidézője az NDV vírus, mely az 1950-es években kikísérletezett vakcinának ellenálló törzset fejlesztett ki, s napjainkban újra komoly veszedelmet jelent. A vírus fejlődéstörténetét tanulmányozó tudósok eredményei valószínűleg sikert hoznak a madárinfluenza elleni védelemben is.
http://www.vmri.hu/kiemelt_2005.htm
A nimfa is - (majdnem) kakadu, a kakadu is papagáj, a papagáj is - madár.
Egyébként az elkapható betegségek neve hagyományosan: fertőző betegség.
Nézzük, mi van ilyen címen a lexikonban!
fertőzés, infekció: patogén (kórokozó) mikroorganizmusok bejutása a szervezetbe.
Forrása lehet beteg állat v. ember (az influenzát például megkaphatja embertől a madara), egészséges, de hordozó ember v. állat (köztigazda).
A fertőzés terjedhet érintkezéssel, levegő útján, táplálékkal, élő hordozó, esetleg fertőzött tárgy (tojástálca, szállítókalit) útján is.
Állatról állatra terjedő fertőzés esetén beszélünk HORIZONTÁLIS fertőzésről.
Ha anya a magzatát v. tojó a tojás útján az embriót fertőzi, akkor van szó VERTIKÁLIS fertőzésről. A vertikális fertőzés veleszületett fertőzést okoz, más néven KONNATALIS fertőzést, amely a közvetlen átvitel egyik módja.
Ugyanígy közvetlen (DIREKT) átvitel történik akkor is, ha a kórokozó szájból szájba jut (etetés, "csókolózás").
A KÖZVETETT v. indirekt fertőzés akkor következik be, ha a kórokozó valamilyen élettelen köztihordozón (alom, takarmány, ülőrúd, ürülék, fürdővíz, por stb.) útján fertőz, és akkor is, ha ún. köztigazdákkal terjed.
A fertőzés lehet HELYI, amikor csak egyes szervek, szervrészletek betegszenek meg, v. ÁLTALÁNOS, amikor a véráram útján az egész szervezetet hatalmába keríti a megbetegedés. Ilyenkor beszélhetünk szeptikémiáról v. bakteriémiáról.
Alapvetően három fokozata van:
1. szubklinikai fertőzésről akkor beszélünk, ha a szervezet enyhén fertőződik meg, s a tünetek bizonytalanok;
2. előfordulnak látens megbetegedések, amelyek jóformán rejtve maradnak v. éppenséggel a fertőzés kórtünetek nélküli.
A látens fertőződés esetében előfordulhat, hogy a szervezet legyőzi a kórokozókat, de az is megesik, hogy valamilyen gyöngítő hatásra a szervezeten mégiscsak eluralkodik a betegség. Itt kell megjegyezni, hogy a látens beteg is fertőzhet;
3. ha a kórokozók sikeresen kifejtik a hatásukat, akkor manifesztálódott betegséggel állunk szemben.
Mindebből következik, hogy a fertőzés után nem rögtön alakul ki a betegség.
Idő telik el, míg a kórokozók elszaporodnak és a szervezetben szétszóródnak. Az első tünetek megjelenéséig eltelt időt nevezzük inkubációs v. lappangási időnek.
Ez a klf. betegségekre jellemző, általában 2-14 nap.
Az inkubációs időszakban a szervezet és a kórokozók csatája dúl. Amikor kialakulnak a tünetek, akkor a kórokozók legyőzték a szervezet védekezőerejét, de a csata még akkor sem dőlt el véglegesen, csupán a klinikai (látható) betegség kialakulásáról beszélhetünk.
Sajnos előfordul, hogy a szervezetet egyszerre több kórokozó károsítja, ilyenkor áll fenn a kettős v. kevert fertőzöttség.
fertőző betegségek: fertőzéssel terjedő betegségek. Okozhatják baktériumok, rickettsiák, vírusok, véglények v. fonalgombák.
A →baktériumok által okozott fertőző madárbetegségek leggyakoribb fajtái: baromfikolera, baromfi tífusz, paratífusz, septicaemia, gümőkor, steptococcosis.
A →vírusok által okozott leggyakoribb megbetegedések: himlő, nátha, bronchitis, pestis.
A közismert ornitózist egy sem nem vírus, sem nem baktérium, hanem ún. →rickettsiák okozzák.
A madarak fonalgombák által okozott leggyakoribb fertőző betegségei: tüdőpenész, szájpenész, kosz (favus), mycosis-ok.
A →véglények által okozott fertőző betegségek: fertőző vakbélgyulladás, fertőző májgyulladás, bélcoccidiosis, madár malária.
http://www.uff.br/dst/dstdoencas.htmfertőző hörghurut: →nátha.
fertőző nátha: légúti megbetegedés. (→mycoplasmosis
A madár a csukott csőrét dugja az érett fenyőtobozba, majd oldalirányú feszítéssel bontja ki és a nyelvével emeli ki a magot. Erőteljes csőrével a puha fenyőfát is szétforgácsolja.
Megfigyelték, hogy egyes keresztcsőrűek alsó kávája jobbra, másoké pedig balra hajlik. Az utóbbiak vannak többségben.
Egy szépséges hím - olyan ágon, amelyen leggyakrabban felbukkan (fenyő)
Évente akár öt fészekaljra is számíthatunk, és a sirálykák viszonylag korán, 5-7 hónapos korukban ivarérettek. Ám, ha a jó tulajdonságaival visszaélünk, annak kárát fogjuk látni. Nem tanácsos 1 évnél fiatalabb madarat tenyésztésbe fogni, s meghálálja, ha a harmadik költés után pihentetjük.
Tartásra, takarmányozásra igénytelen. Normál díszpintykeveréken elél, de a lelkiismeretes madarász ellátja lágyeleséggel, ad madarának lisztkukacot, zöldeleséget és okvetlenül csíráztatott magvakat is.
Néha előfordul a sirálykáknál a tolltépés, amikor is az egymás mellett ülő madarak kicibálják egymás tollait. Ez rendszerint kis helyre bezsúfolt madaraknál esik meg. Rakjuk őket szét, és helyezzünk be nekik fürtös kölest, erős szálú fűkalászkákat, akkor azzal lesznek elfoglalva.
A háziasítás itt nem vezetett olyan meghökkentően széles alak- és színváltozatossághoz, mint a házi galambnál v. a kanárinál, de a j. sirályka is ismertes számos változatban (lásd: sztenderd szerint!).
A japáni sirályka a sztenderd szerint (a német kiállítói gyakorlatban az A7 és az A8 osztályban szerepelnek):
a hossza (a csőr hegyétől a farok végéig mérve!) 125-135 mm között;
jó kondícióban;
a fajtára jellemző testtartással;
kifogástalan tollazattal;
tiszta csőrrel és lábbal;
élénk, de nem riadt mozgással kívánatos.
Keltsen tömör benyomást! A hát enyhe íve finom görbülettel fut a farok egyenes vonalába. A mell legyen széles és izmos. Oldalnézetből a vonala törés nélkül megy át a has vonalába. A hibátlan sirályka a bírálat során nem ül le a rúdra. A csőre nem lehet töredezett és foltosan színezett.
A színváltozatai:
1. SÖTÉTBARNA rajzolatos v. pikkelyezett, amikor a szem fekete, a láb sötétszürke (pettyezettség nélkül), a csőr lakkfekete (az alsó káva világosabb árnyalatú), a fej, a nyak és a mell barnás fekete, bronzszínű átmenettel a fej oldalakra és a némi kivilágosodással a nyak tövében.
A test alul lehet
gyöngyözött v.
pikkelyezett,
a rajzolatai minta a melltől el lehet választva
éles vonallal v.
lehet finom átmenetes.
A nyak és a szárny feketésbarna.
A faroktő világosszürke alapon sötétbarna rajzolatos v. pikkelyezett. A felül fekete farok lándzsa alakú, alul barna színű;
2. sötét tollazattal, VILÁGOSBARNA HASSAL, amikor a tollazat megegyezik az előbbivel, de a test alján és a faroktőn nincs sem rajzolat sem pikkelyezettség. A mell éles vonallal válik el a világosbarna hastól;
3. KÖZÉPBARNA árnyalatosan, amikor a tollazat alapvetően megegyezik a sötétbarnánál leírtakkal, de az alapszín kávébarna, és vele párhuzamosan a többi is halványabb. A mell és a has színe között lehet átmenet, de lehet éles határvonal is;
4. NUGÁT, amikor a szem sötét v. fekete, a láb sötétszürke (antracit színű), a csőr barna árnyalatos fekete. A fej, a nyak és a mell lehet ugyan középbarna, de előnybe kell részesíteni a nugát (őröltmogyorós csoki) színű példányokat. A test alul - beleértve a kloákatájékot is - lehet rajzolatos, amikor a világos alapszínen a rajzolat vörösesbarna v. barna. A hát és a szárny pirosasbarna alapon világossal csíkozott. A farok lehet sötétbarna v. feketésbarna között bármely árnyalatú.
E változatnál előfordulnak teljesen fekete fejű példányok, amelyek nem élveznek előnyt, sőt, kevéssé kívánatosak, viszont a fekete álarcosokat a hozzáértő szakemberek megbecsülik;
5. KRÉMNUGÁT, amelynek az alapszíne világosabb a nugátnál, egészen világos, szürkésbarna. A csőr itt szürkésbarna. Egyebekben megegyeznek az előbbivel;
6. RÓKAVÖRÖS, amelynél a szem sötét, a láb hússzínű, a csőr világos szaruszínű. A fej, a nyak és a mell sárgásvörös. A nyak tövében világos örvnek kell mutatkoznia. A szárny és a hát hasonló, sűrűn csíkozott. A test alul sárgás. Előfordul rajzolatosan v. anélkül. A farok vörösesbarna;
7. ZSEMLESZÍNŰ, amely mindenben megegyezik a rókavörössel, de az alapszín határozottan világosabb (okkessárga). A hason alig mutatkozik rajzolat;
9. KRÉMSZÍNŰ, amelynél a szem sötét, a láb hússzínű, a csőr szaruszínű v. kékes árnyalatú.
Az alapszín két változatban elfogadott:
A./ egészen világos, már-már fehér és
B./ sárgás, vagyis sötétebb krémszínű.
Az A./ változatnál a fej, a nyak és a mell nem mutat pheomelanin-koncentrációt, egészen világos, de még nem fehér. A hát és a szárny, továbbá a test alul fehér. A kloákatájék krémszínű. A farok lehet fehér v. krémszínű.
A B./ típusnál a fej, a nyak és a mell sárgás, de a világosabb tollvégek miatt "penészes". A hát és a szárny sárgásfehér. A test alul és a farok olyan, mint az A./ változatnál;
10. MOKKA, amikor a szem sötét, a felső káva lakkfényű feketésbarna, az alsó káva szürkés szaruszínű. A láb sötétbarna. A fej és a farok sötétbarna, de a test felé fokozatosan kivilágosodik. A háton és a mellen vöröses árnyalatú barnás. A test alul és a testoldalak drappos árnyalatú krémszínűek;
11. FEHÉR, amikor a szem sötét. A láb világos hússzínű. A csőr egészen világos szaruszínű. A tollazat minden árnyalattól mentes, hófehér. A fültájéki krémszínű folt különösen súlyos hibának számít.
12. az előbbi színekben TARKÁZOTT lehet rajzolatos v. pikkelyes, bármely kombinációban. A sztenderd-elvárás, hogy a sötét és a világos tollrészek legyenek kontrasztosak, s lehetőleg mutassanak 50-50 %-os megoszlást. Sőt, mutatkozhat harmadik szín is, amely minél inkább elüt a két fő színtől, annál értékesebb.
Az sem hiba, ha a csőr tarka;
13. az előbbi színekben PASZTELL árnyalatosan, amikor a színek és, ha van rajzolat, akkor az is elmosódottá válik.
További változatai:
14. SZÜRKE, amely 1992-ben lett sztenderdizálva, s nevében hordja a lényegét;
15. a SÁRGÁSSZÜRKE A SZÜRKE KIVILÁGOSODOTT VÁLTOZATA NÉMI SÁRGÁS ÁRNYALATTAL;
16. az előbbi színek bármelyikében BÚBOSAN, amikor a tollazat színét a színváltozatnak megfelelően bírálják el. A bóbitával kapcsolatban a tenyésztői ideál, hogy a középpontja helyezkedjen el
- a fejtető közepén, s a bóbita tollai körös-körben
- egyformán, hézagmentesen boruljanak a fejre. A búb ne legyen borzas v. lyukas.
Egyszínűeknél a bóbita színe akkor felel meg, ha megegyezik az alapszínnel. Megengedett a dupla bóbita is;
17. az előbbi színek bármelyikében FÜRTÖS v. mellfodros (locken - 
a túlméretezett, a durva és a kékes árnyalatú csőr,
egyszínűeknél a tarkaság,
sötéteknél a has és a testoldal v. a láb kivilágosodása,
búbosoknál a túl kicsi, borzas bóbita,
a merev és pikkelyes láb,
a lógó, kusza, ill. laza tollazat,
a tompa farokvég,
a világos, továbbá a laza farkfedők,
a mélyen tűzött, ill. a hosszú, továbbá a lógó szárny.
Gyűrűméret (belső átmérő) 2,5 mm.
A JAPÁNI SIRÁLYKÁNÁL
A 100 PONTOS BÍRÁLATI RENDSZERBEN
Adható max.
Típus, testtartás
(50-60 fok) és nagyság (13 cm) 40 pont
Szín és rajzolat 20 (v. 35) pont
Bóbita 15 (v. nulla) pont
Szárny és farok 10 pont
Csőr, láb és ujjak 15 pont
A nem búbosoknál a bóbitára adható 15 pont a színre és a rajzolatra adható 20 pontot gyarapítja 35-re. 
(→papagájétrend)
papagájkonferencia: a papagájok védelmével kapcsolatos problémák megvitatására és javaslattétel érdekében létrehozott nemzetközi fórum, amely rendszerint a 
Spanyolországhoz tartozó Teneriffén (Kanári-szigetek) került megrendezésre. A III. Nemzetközi Papagájkonferencia 1994. szeptember 14-17. között zajlott, s azon a hazánkat dr. Romhányi Attila képviselte.
papagájkór: helyesen →ornitózis.
papagájmenhely és -panzió: a nyaralás, kórházi kezelés vagy más elfoglaltság miatt gondba került madártartóknak kínál panziós elhelyezést a Bp. XVIII. kerületi Füles József, mestertenyésztő 300-1500 Ft/napi áron. Mellette megunt madarak számára is fenntart menhelyet, ahol addig gondozza a gazdátlanná vált madarat, míg sikerül neki új gazdát találni.
II/1. kalitos, vitrines, volieres (a fotón H. Klucken szobai volierje), madárszobás, ketreces, batériás, zárttéri és szabadtéri röpde kombinációja, dúc, ill. dúc és röpde kombinációja – ötletekért érdemes felkeresni a 
A biológiai igények között a napigény, a hőmérsékleti igény, az ülő- és alvóhelyek a fészkelési hely, ill. a mozgástér egyaránt fontos.
Például a magevőknél a jó elhelyezéssel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy annak elemeként okvetlenül meg kell oldani a sóderellátásukat; a papagájoknak felesleges fürdőt betenni, viszont a legtöbb faj szörnyű pusztítást tud végezni növényzetben és a fából készült berendezésekben...
Kacsa bármilyen jó elhelyezés mellett is szenvedni fog, ha nem gondolunk az elhelyezés fontos részelemére: úsztató.
Pásztor Lajos Szobamadarak, díszmadarak című, illetve Siroki Zoltán Díszmadarak a lakásban c. könyvében a következő méreteket ajánlja kalitban tartható madarak számára:
Napjainkban számos színváltozatban tenyésztik, s világszerte elterjedt.
1872-ben a belgáknál megjelent a sárga színváltozat, ez szürkeszárnyú sárga volt;
1878-ban szintén Belgiumban felbukkan a kék hullámos;
1915-ben a franciák bemutatják a sötétzöld színváltozatot;
1917-ben újra a nagyhírű francia tenyésztő, Blanchard kiállítja a kék-fehér hullámost;
1920-ban megjelenik az olajzöld, a világoskék és a sötétkék (kobalt) hullámos;
1924-ben bemutatják a szürkéskék színváltozatot;
1927-ben dánoknak, majd a svájciaknak is sikerül rögzíteni a világoskék szürkeszárnyút;
1930-ban megjelenik a lutinó, a plavou kresboa és a dánoknál a tarka (harlekin);
1932-ben német Böhm és tőle függetlenül, de vele egy időben Fischer az albínóival arat sikert;
http://www.youtube.com/watch?v=rCMUpprLS7Q&feature=related
1933-ban az ausztráliai Adelaidéből elhozzák az első opalinokat;
1934-ben Anglia áll elő a szürkékkel;
1935-ben az őshazából világosszárnyúak (ausztráltarka), Angliából, Dániából és Finnországból szinte egyidőben piacra kerülnek az ibolyszínűek;
1937-ben a szenzáció az aranyarcú kék;
1939-ben a kanadai búbos a sztár, de nem kisebb szenzáció a holland-tarka sem;
1944-ben világos letkami;
albínó
Violaszín opalin
Lutinó
Kék spangle
Kobalt recesszív tarka
Fehérszárnyú világoskék
Zöld-szürke domináns
Lacewing
Sárgaracú szürke
Opalin sötétszürke körbóbitás
1948-ban a nagy meglepetés a belgák, a hollandok és a dánok fehér-arany hullámosa sötét szemmel;
1950-ben megjelenik a piacon az ún. ausztráltarka,
1957-ben pedig - egymástól függetlenül, több országban is sikerül rögzíteni - az ibolyaszín hullámost.
Ma már nem hökkenünk meg, ha a fodros hullámosról hallunk. Meg lehet tekinteni a
http://www.ozbird.com/oz/BirdsGallery/images/Mop.jpg honlapon.
A népszerűségét a sokszínűsége, könnyen szelídíthetősége mellett annak köszönheti, hogy a magányos fiatal hímek megtaníthatóak néhány szóra (→beszédre tanítás), "beszélő" tojókról is tudunk, de a tapasztalatok szerint e téren a nőivarú egyedek lényegesen kisebb tehetséget mutatnak.
Népszerűségének másik oka, hogy a hullámos papagáj rendkívül igénytelen.
TÁPLÁLÁSA: igényesebb tenyészetekben az alaptakarmánya a fénymag, amit fehér- és sárga (vörös) kölessel vm. csumizzal szoktak keverni 6:2:1:1 arányban. Ehhez ajánlott kiegészítőként csíráztatott zabot adni. Mások az olcsóbb vörös kölest adják alaptakarmányként (70%), amihez 10-10 százalék zabot, fénymagot és muhart kevernek. És akad, aki P. L. nyomán az
5 rész fehér köles,
3 rész vörös köles,
3 rész sárga köles és
3 rész hántolt zab keveréke mellett teszi le a voksot.
Az ebből eredő vitáknak rendszerint nincs értelme.
Itt is mérvadó, hogy a madár korát, igénybevételét és kondícióját figyelembe vevő sokoldalú, vitaminokban gazdag táplálékot kell biztosítanunk a védencünknek.
Ami pedig a kölesek klb. változatait illeti, ezek egyoldalú használata a keverékben semmiképpen nem nevezhető változatos táplálásnak.
Nem felejthetjük el, hogy mint minden magevőnek, a hullámosnak is csak akkor működik rendeltetésszerűen a zúzája, ha abban apró kavicskák vannak, ezért szórjunk a kalit aljára aprószemű sódert.
Ha fiókát nevel, adjunk neki →lágyeleséget, sok zöldet és pl. tejben áztatott, de nem ragacsos, hanem morzsalékos kenyeret. Mások úgy vélik, hogy tojásos →lepény megfelel a hullámosoknak, ha élesztőt és kevés konyhasót is eldolgozunk benne.
Aki nem akarja sanyargatni a madarát, annak gondoskodni kell
mészpótlásról (→szépia v. főtt tojás héja, ill. vakolatdarabok) és
vitaminokról pl. reszelt sárgarépa, csalánlevél és általában
→zöldeleség etetésével: zöldségek zöldje, spenót, gyermekláncfű, tyúkhúr, saláta (gyakorlatilag bárminémű zölddel próbálkozhatunk, de vigyázzunk, nehogy permetezett helyről származzon!).
A fiókákat nevelő hullámosoktól se vonjuk meg a zöldet, de ne reggel kapjanak, hanem a késő délutáni órákban, amikor a fiókák már elteltek, mert, ha zölddel tömik meg őket a szülők, akkor szinte törvényszerű a fiókák emésztőcső-működési zavara.
Emellett
csíráztatott zabot, fénymagot és főként a fűtetlen v. éppencsak fűtött helyiségben teleltetett hullámosoknak napraforgót is adjunk! Reszelt v. szeletelt
almát szintén rendszeresen kell biztosítani a hullámosoknak.
Magányos madárnak - ha időnként megröptetjük a szobában - megteszi a 50X40 cm2 alapterületű, 30 cm magas kalit.
Fürdőt nem kell betennünk, mert a hullámos vízben nem fürdik, ellenben nagy örömöt szerzünk neki, ha nyári nagy melegben lepermetezzük v. vizes füvet teszünk be neki. A vizes fűbe önfeledten fogja magát befúrni.
Költőpárnak legalább 40X60 alapterületű, 40 cm magas kalit dukál. Alkalmazhatunk kívülről ráakasztható 16X15X25 cm-es odút 4-4,5 cm-es röpnyílással. (És lásd később!)
Míg a hullámos papagáj az eredeti költőhelyén évente kétszer fészkel, a domesztikált európai változat tenyészérett párjaitól szinte folyamatos költést, évente 3-4 fészekaljra lehet számítani.
3-12 fehér tojás lehetséges egy-egy fészekaljban, amelyeket a tojó két naponként tojik, és a második tojástól megül.
Ezért a kelés eléggé egyenetlen az első és az utolsó fióka között akár 20 nap (!) differencia is lehet.
Így előfordul, hogy a legidősebb fióka már tokosodik, a legfiatalabb pedig még fel sem törte a tojását. E jelenség a domesztikáció következménye, s az ember segítségét igényelheti.
Konkrétan: a legerősebb fiatalokat át lehet adni dajkaságba egy kisebb számú, de vele egykorú, erejű fészekaljba. Vagy ha ilyen nincs, akkor a leggyengébbeket egy korban, erősségben hozzájuk jobban illő csapatba tegyük!
http://www.youtube.com/watch?v=EwPP6Z-XAJU&NR=1
Makai Pál, az egyik leggyakorlottabb hullámos-tenyésztő több tíz költőpárral tenyésztett, s a fészekaljakon belüli eltéréseket rendszeresen korrigálta a jelzőgyűrűvel ellátott fiókák cserélgetésével.
A hullámos papagáj egyáltalán nem veszi ezt zokon, s néha lehet módunk kifigyelni a szokatlan, ám a csőr alakulása miatt praktikus etetési technikáját: a szülők a kicsiket hátukra fordítva tömik meg begytejjel, ill. a begyben felpuhított magvakkal.
A fiókák felneveléséhez az állati fehérjeellátás érdekében tojásos lágyeleséget kell folyamatosan biztosítani a szülőpárnak.
Van, aki 2:1 arányban összekevert főtt tojás sárgájával és tejben áztatott zsemlyével (nem ragadhat, ezért tanácsos kinyomkodnunk az összekeverés előtt) fedezik a szükségletet. 
Ha a fehérjeellátásban zavar mutatkozik, akkor a fiókák rendellenesen fejlődnek. Ennek egy, nem teljesen tisztázott megjelenési formája az ún.→francia vedlés.
A fiókák a 17-18. napon kelnek. Az 5-6. napon nyílik a szemük, 10-14 napos korukban aktuális a gyűrűzésük.
A 30-35 napos fiókák, teljesen kitollasodva jönnek elő az odúból. A kiszíneződés cc. 6-8 hónapos korra fejeződik be, amikorra gyakorlatilag ivaréretté válnak, de 9-10 hónapos kor (→tenyészérettség) előtt ne fogjuk hullámost tenyésztésbe.
A hímek és a tojók egyaránt előfordulnak valamennyi színváltozatban, de a két ivart mégis könnyű egymástól megkülönböztetni, mert a hímek orrviasza (néhány színváltozat kivételével) kékes, a tojóké pedig hússzínű v. szürkés.
Tenyésztése, szaporítása gyakorlatilag a papagájok közül a legkönnyebb. A kezdők madara, mert a több évtizedes történelme során teljesen háziasodott, és a nem is mindig tudatos szelekció eredményeként nem csak a színváltozatok rendkívül széles skálája jött létre, hanem a populáció teljesen idomult a tartási körülményekhez.
Mindemellett előfordul, hogy nem hajlandó költeni. Ennek az is oka lehet, hogy a papagáj a szabad természetben nagy kolóniákban él, s a hímek vetélkedése katalizálja a nemi ösztönöket.
Ezért, ha csak a szaporítás a cél, akkor nagyobb volierben több párat célszerű együtt tartani, és 1-2 fölös hímet is betenni. (1X0,5 cm2 alapterületű és 1 m magas volierben biztonsággal együtt költethető három tojó négy hímmel.)
Páronkénti elhelyezés esetében a Cseh Sándor-féle
79,5x35,8 cm-es, két ajtós kalit panelből lehet kialakítani (pl. farostlemezből) a legpraktikusabb
80x40 cm alapterületű (belméretű) ládakalitokat. (Ajánlott magasság, a kihúzható fiókkal: 46 cm.)
Költetéshez a
17x17 cm2 alapterületű és
25 cm magas odú, az aljától
15 cm magasságban vágott,
4-4,5 cm átmérőjű bebúvó nyílással megfelelő.
A cseh és szlovák tenyészetekben angol mintára két odútípus terjedt el:
1. az álló odú
12x15 cm2 alapterületű és
30 mm-es röpnyílás mellett
a magassága 25 cm;
2. fekvő odú az előbb részletezett, de nem középen, hanem a tető-, ill. az oldalfaltól 2-2 cm-nyire elhelyezett röpnyílással
25x15 cm2 alapterületű,
magassága pedig 15 cm.
Utóbbi típusban a röpnyílás alá magasítást építenek, s az odú másik felébe mélyedést alakítanak ki, tojások szétgurulását megelőzendő.
(Voksoljunk bármilyen odúra, gondolnunk kell arra, hogy a fiókák gyakran még nem teljesen önállók, amikor a tojó újra megkotlik, s az új fészekaljnak új odú kell, hogy a fiatalok ne tegyenek kárt az őket követő fészekalj tojásaiban. Ezért a röpdébe kétszer annyi odút célszerű betenni, mint ahány pár ott van.)
A nyílás alá
1-2 cm-re erősítsünk 
10-12 mm átmérőjű,
5-10 cm hosszú ülőrudat,
hogy megkönnyítsük a ki-bejárkálást, s lehetővé tegyük, hogy a hím onnan vigyázza, etesse a tojót.
Az ilyen ülőrúd könnyen kitörik, ezért van, aki (nagyon praktikusan) az odú homlokfalával párhuzamosan helyezi el azt.
Az ilyen elhelyezésnek az is előnye, hogy az lehet hosszabb, így amikor a fiatalok kiröpülnek, elférnek az ülőrúdon, ahol minden más helynél nagyobb biztonságban érzik magukat.
Kalitra kívülről akasztott odút szoktak tenni, hogy ne csökkentsék a kalit légterét, ilyenkor eleve adott az ülőrúd, a kalit ülőrúdja, és a mozdítható, felnyitható odútető révén könnyen ellenőrizhető a költés.
Az odú aljára
tiszta fűrészport v. finomabb forgácsot kell tennünk. Ebbe kis öblöt kialakítva fészkel a tojó, hogy a tojások ne guruljanak szerteszét.
Mint arról az imént szó volt, a tojó segítségére lehetünk, ha már eleve a közepén bemélyedéssel készítjük el a fészek fenékrészét. Ha az odú elszennyeződik, akkor nyugodtan cserélhetjük költés közben is, mert a már domesztikált hullámos nem fog ez ellen "tiltakozni”.
A hidegre nem nagyon érzékeny a hullámos papagáj, hiszen az eredeti élőhelyén is előfordulnak kisebb fagyok, néha hó is esik, de persze akkor, amikor nálunk a nyár tombol. 
Leírtak már európai tenyészetekben (a budapesti állatkertben) is fűtés nélküli tartás mellett téli költést, de egyértelmű, hogy a költés ideális hőmérséklete a szobahőmérséklet (18-22 fok).
A hullámos papagáj évtizedekig tartó tenyészkiválasztása során létrejött egy új alfaj v. fajta, amely a természetben is előforduló hullámosnál
lényegesen nagyobb,
a testformát és
a testállást tekintve is eltérő alak,
ez a kiállítási v.→sztenderd hullámos papagáj, amely a tartási körülményekre igényesebb, s az ún. kripliknél kevesebb, ám lényegesen értékesebb fiókát nevel.
A hullámos papagáj tartási, tenyésztési módja többé-kevésbé ráillik a papagájok többségére, az itt leírtakat azoknál is alapul lehet venni.
A hullámos papagáj átlagosan 7 évig él.
Sok gyermek, kispénzű ember viszi be segítségével otthonába a természetet. Idősebbeknek nem egyszer egyedüli társa, amellyel a szó legteljesebb értelmében el lehet beszélgetni.
Kedves, szeretetre méltó kis élőlény, amely méltán népszerű, s hódit meg magának új és újabb nemzedékeket. Hát ne feledjük becsülni!
http://www.youtube.com/watch?v=ofd0bBtqD6c&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=ITyq-gNjS7A&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=ofd0bBtqD6c&feature=related
Father Sanchez: antillai csíkosfejű tangara
Előidézője az NDV vírus, mely az 1950-es években kikísérletezett vakcinának ellenálló törzset fejlesztett ki, s napjainkban újra komoly veszedelmet jelent. A vírus fejlődéstörténetét tanulmányozó tudósok eredményei valószínűleg sikert hoznak a madárinfluenza elleni védelemben is.
A KÖZVETETT v. indirekt fertőzés akkor következik be, ha a kórokozó valamilyen élettelen köztihordozón (alom, takarmány, ülőrúd, ürülék, fürdővíz, por stb.) útján fertőz, és akkor is, ha ún. köztigazdákkal terjed.
A fertőzés lehet HELYI, amikor csak egyes szervek, szervrészletek betegszenek meg, v. ÁLTALÁNOS, amikor a véráram útján az egész szervezetet hatalmába keríti a megbetegedés. Ilyenkor beszélhetünk szeptikémiáról v. bakteriémiáról.
Alapvetően három fokozata van:
1. szubklinikai fertőzésről akkor beszélünk, ha a szervezet enyhén fertőződik meg, s a tünetek bizonytalanok;
2. előfordulnak látens megbetegedések, amelyek jóformán rejtve maradnak v. éppenséggel a fertőzés kórtünetek nélküli.
A látens fertőződés esetében előfordulhat, hogy a szervezet legyőzi a kórokozókat, de az is megesik, hogy valamilyen gyöngítő hatásra a szervezeten mégiscsak eluralkodik a betegség. Itt kell megjegyezni, hogy a látens beteg is fertőzhet;
3. ha a kórokozók sikeresen kifejtik a hatásukat, akkor manifesztálódott betegséggel állunk szemben.
Mindebből következik, hogy a fertőzés után nem rögtön alakul ki a betegség.
Idő telik el, míg a kórokozók elszaporodnak és a szervezetben szétszóródnak. Az első tünetek megjelenéséig eltelt időt nevezzük inkubációs v. lappangási időnek.
Ez a klf. betegségekre jellemző, általában 2-14 nap.
Az inkubációs időszakban a szervezet és a kórokozók csatája dúl. Amikor kialakulnak a tünetek, akkor a kórokozók legyőzték a szervezet védekezőerejét, de a csata még akkor sem dőlt el véglegesen, csupán a klinikai (látható) betegség kialakulásáról beszélhetünk.
Sajnos előfordul, hogy a szervezetet egyszerre több kórokozó károsítja, ilyenkor áll fenn a kettős v. kevert fertőzöttség.
