Én egyszerüen sürün elvetettem mint a borsót szokták, és ezerből kb.száz kikelt az első évben, aztán a következő években még valamennyi. Mikor arasznyi lett a végleges helyére ültettem. (A forrázással is próbálkoztam előzőleg, de valamit rosszul csináltam, mert egy se kelt ki.)
Ha áthatolhatatlan kerités-sövénynek akarod, akkor ültetsd 20-30 cm-enként és mikor nagyobb lesz ültess a tövébe tűztövist. Az is könnyen szaporítható.
Hoppá! Azért azt szeretném tudni, hogy itt most mi van elrontva! Na, mindegy! Az idézőjelek közötti részt kimásolva, beillesztve meg tudjátok nézni a képeket (nem akartam ide, hogy ne foglalja a helyet).
A gyökér nem fog kiderülni, majd csak ősszel, de a friss hajtásokból ítélve nem lehet nagy gond. :-)) Azt hiszem, elmondható, hogy sikerrel jártam, dugványról is szaporítható ez a növény (persze a végleges átültetés után lesz az igazi).
Köszönöm a választ. Közben olvastam egy érdekességet a gledícsiáról, fogyasztható a termése, őrölve, lisztként. . Rájöttem, hogy elböktem valamit. A gledicsiát én koronaakácnak ismerem. A krisztustövis más faj, cserje. (Paliurus spina-christi) Üdv: Levente
A Gleditsia magot - tavasszal - vetés előtt forrázni kell: egy nagyobb edény fölé fémszitába helyezzük a magvakat, ráöntjük a forró vízet, majd letakarva gőzöljük kihűlésig. Utána azonnal vetni kell... (A magvakat addig - a termésből kifejtve - szárazon tároljuk). Létezik tövísmentes alak is: G. tr. f. inermis.
Vadon - nagyobb állományok alatt - spontán is kikel és begyűjthető (karógyökerű!)
Azt elfelejtettem leírni, hogy hagyományos betonoszlopok voltak az egyik helyen, a másiknál akácoszlopot használtak. Mindkét helyen rendesen leásva, de nem betonozva. Oszloppal együtt fordultak fel mindenütt...:((( Ja, és elég húzós az ára, de semmi konkrétat nem tudok. Talán nekünk olcsóbban megszámolják, mint a külföldieknek.
Sajnos nem hagyhattam ki, hiszen csodás példa a képmutatásra...Nem a macska volt a lényeg, hanem a környezethez való viszonyunk, elveink, és azok következetes betartása. Ha valaki elvárja a szomszédjától, hogy az tűrje a macskáját, akkor neki is tűrnie kell a szomszéd elburjánzó bambuszát. Miután a két probléma teljesen azonos! Téma részemről is lezárva, már csak azért is, mert ennél több és tényszerűbb igazolásra nincs szükségem egy régi vitát illetően. ;-) A hölgy öngólt rúgott.
A szomszédos faluban több helyen is láttam vesszőből kerítést. Valami Győr/Szigetköz környéki ember készítette, ő hozta ide az anyagot is. Ha gondolod, utánakérdezhetek, de nem ígérek gyors választ. Az egyik tulajt ismerem, ő Salzburgban lakik, ilyenkor ritkábban jön ide.
Ez a vessző nem drótkerítésre lett rögzítve, hanem az oszlopok között a vesszőn és a feszítődróton kívül más nem volt. Majdnem sírva fakadtam, amikor egy téli viharos szél után megláttam mindet kidőlve..:((( Jó vitorla, főleg a kisalföldi nyargaló szeleknek...
OFF Ezt nagyon nem kéne. Főleg itt nagyon nem kéne, van erről is szaktopic, a macskák pedig kiváló rágcsálóirtók, az enyémek legalábbis. Úgyhogy peace, pls. ON
Nem utalom - sot!!! De nem hittem el amikor mondtak, hogy ha egyszer nekiindul... a betont is szet tudja nyomni. Karnyi vastag gyokerei csak rohannak a fold alatt, es feljon valahol. Feltem a haz alapjat es a tavam foliajat.
Nagyon ovatosan a bambusszal... a szomszede elszabadult, es ha tavasszal nem teszi rendbe, oda a jo kapcsolatunk!!! Most fogom kiszedni a meglevot az en kertembol (amit hulye fejjel akarattal ultettem), es soha tobbet bambusz.
Amugy azonnal takar, gyonyoru, a madarak szeretik, a susogasa hihetetlen, es altalaban szep latvany, csak... nem kicsi helyre valo.
Köszi szépen, látod, a bambuszra nem is gondoltam, pedig sokat nézegettem a tuja.hu-t (is)
Tavaszelőn sokszor áll ott vagy 10 cm talajvíz, de a mostani szárazabb időben is megmarad a nyoma pl. a kocsikeréknek.
Azért a sövény alját egy olyan 1,20 szélességre be kéne korlátozni (leginkább a kerítés lábazat miatt), feljebb lehet terebélyesebb, max kinyúlik az utcára a drótkerítésen keresztül :-)
Inkább egy ilyen amorfot nyírnék, mint egy elvágólag vízszintes és trapézalakú sövényt
Ez nem vitás.:-)
De az egyébként valóban tetszetős sövény szerintem csak akkor mutat jól, ha tökéletlenségében is mindíg tökéletes.:-) Magyarul, folyamatosan tartani kell a formát, nem lehet engedni, hogy "kiszálasodjon" akár csak néhány ág az alakzatból, mert borul a kép.
Tetszetős és szép, de ehhez nagyon sok idő, és türelem kell (vagy fizetett kertész). :-)
ágicza áruld el nekem, hol tudok fűzfavesszőt venni nagy mennyiségben, mert én bizony sehol sem találtam. takarót akarok a drótkerítésre, és nem nádból... de ez azt jelenti, hogy kb 150-160-as vesszők százai kellenének, ha nem ezrei mondjuk 60 métert befedni, ha fél centit veszek vesszőnként akkor is 200 darab méterenként. ezt már nem tudom a partról begyűjteni :)
Fonott fűzkerítés, mint költséghatékony és környezetkímélő megoldás? Akár leszúrva hagyni legökeresedni?
Ha ezt nem is, de 5 méterenként egy-egy tő japán lonc szerintem megoldaná a problémádat, eléggé nagy tömegben mászik fel a kerítésre, illatos, virágzik, télizöld, takar, de nem tud olyan gyorsan elszabadulni, mint bármelyik Parthenocissus. Ja, a P. henryana-re keress rá... Actinidia kolomikta esetleg?
Köszönöm a válaszokat. Ezek szerint mind a ketten a háromujjút ajánljátok. Még utána olvasok egy kicsit. Mivel ahhoz a kerítéshez is szeretnék vegyes beültetést, főleg kisebb fákat és cserjéket, szóval az nem lenne jó, ha mindenre rákúszna. Erősen tipródunk, hogy mi legyen, akác, esetleg más fából telekerítés, igazából csak a szomszéd gyommagjait némileg lefékezendő meggondolásból. ( Egy kissé drága megoldás ) Azért merült fel a fa telekerítés alternatívájaként a rachelháló + valami futó, + a beültetés mulcsozással, talán, ha nem is teljesen, de némileg csökkentené a gyommagvak esélyét a megtelepedésre. Mert a füvem teljesen tönkre ment az idén a rengeteg gyomtól. Még szerencse, hogy a támfal-kerítésalapot is csinálni kell, úgyis megsínylette volna a munkák alatt, így újratelepítés lesz, most egy lassan növő fűkeverékkel.
Inkább egy ilyen amorfot nyírnék, mint egy elvágólag vízszintes és trapézalakú sövényt kéthavonta... ;-P Itt legalább megvan a változatosság is, és ha pár év múlva másfajta hullámokat akarsz, akkor ott van a változtatás lehetősége. ;-)
Hogy nálad, a nagyonis rendben tartott kertben hogy fog beválni, azt nem tudom, de tény, hogy valóban szemetel, magról is újra hajt nyár közepén, méghozzá tömegesen, terelgetni kell év közben is, különben a szomszéd fenyőjének a csúcsáról is az ötujjút fogod lebontani. Elég laza, leomló habitusú, elvágólag jobban nő a háromujjú, vele viszont nincs közvetlen tapasztalatom.
Egyébként azért a néhány hétnyi szivárványszínért maximálisan megéri tartani, de nem lesz kevesebb macera, mint egy átlagos lombhullató sövény, sőt, viszont mutattam már odaát képekeben, hogy mire képes napon meg félárnyékban. A raschel-hálót én nem használnám ilyenre főként úgy, hogy lombtalan állapotban nem a legépületesebb látvány, inkább egy Lonicera japonica-val próbálkoznék, nálad szerintem átlag télen le sem fagyna, éppen most pakoltam be képet az aranytarkáról, amikor megcsípi a fagy és megjelenik benne a rózsaszín... ám ő jóval lassabban növekszik, mint a 'Halliana'.
Nekem is van ilyen vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia, vagyis az ötlevelű), és nagyon érdekes darab. Úgy vettem észre, akárhol nem érzi jól magát, pl. nálam a Keleti oldalon az idén nem csinált semmit, alig hajtott. Máshol meg futótűzként terjed. Év közben nem igazán szemetel, persze valamennyit ez is eldobál folyamatosan. Azt viszont vedd figyelembe, hogy termése is van, ami picit mérgező. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy hacsak a madarak le nem eszik, akkor ez is lehullik, igaz, csak ősszel.
Ahol jól érzi magát, ott nagyon terjed, rámegy mindenre amit elér. Ha a közelben fák, bokrok is vannak, vigyázni kell, mert pár éven belül képes szabályosan megfolytani őket. Cserébe hamar fed, és jól takar, ősszel pedig ritka gyönyörű látvány. Őszintén szólva én azt hittem, hogy az a mélyvörös őszi levélszín csak valami szokásos vásárló átverő photoshop tuning, de nem. Tényleg gyönyörű.
Kerítésre érzésem szerint előnyösebb a háromlevelű változata, mert az elsősorban vízszintes irányban terjed, míg az ötlevélkés inkább függőlegesen.
Igénytelen, tulajdonképpen akárhol megél.
A problémát az szokta jelenteni, ha a szomszédot zavarja, mert ugye a növényt nem érdekli, hogy kerítés van, megy amerre lát.
Ehhez kertész kell. Kinek lenne ideje/kedve mondjuk 100méteren ilyen nyírogatása, évente legalább hatszor?
Reálisabb cél ha őshonos bokrokat telepít a honpolgár sövény céljára, azok elvannak nyírás nélkül is, nem is kényesek, ráadásul szép szabálytalanok :-)
Mit jelent a vizes altalaj? Nem mindegy, hogy ásol egy gödröt, és az meddig telik meg vízzel, azaz milyen magasan van a talajvíz...
Amúgy a gyors takaráshoz tudom ajánlani a bambuszt, főleg ha a sövény szélességben nincs korlátozva... Ha a szélesség korlátozott, akkor határolni kell a föld alatt a rizómák terjedését. A bambuszok közt van olyan is amelyik bírja az időszakos vízborítást is (Phyllostachys heteroclada) de a legtöbb megél, ha a talajvíz 1m mélyen van, sőt jó is a mi klímánkon, mert nem kell locsolgatni :-)
Teljesíti az összes általad támasztott feltételt, csak épp a határolás miatt kicsit költségesebb
Ágicza! Nálatok a drótkerítésre futtatott vadszőlő mennyire vált be? Mennyit kell nyírni?
Az előző házunk előtt az utcán feszítettünk ki dróthálót, rajta borostyánt futtattunk, mert zajos, poros volt az utca, gondoltuk ez véd valamennyit. Mikor telepítettük egy ismerős mondta, hogy hülyeséget csinálunk, meg fogjuk bánni. Akkor nem hittük el, de beigazolódott : az, hogy ugyanúgy évente többször nyírni kell, mint bármely sövényt, hagyján, de a növény mélyéről jövő rengeteg száraz levél, folyamatos munkát jelentett, ha nem akartuk, hogy tiszta szemét legyen az utcafront, egy picit nagyobb szél után rengeteget szemetelt. Ezért kérdezem, hogy a vadszőlővel nem lenne-e ugyanez a helyzet, bár mivel lombhullató, nem folyamatosan váltja a levelét, csak ősszel, úgy talán könnyebb. Azért kérdem, mert felmerült, hogy mégsem teszünk teli deszka kerítést a szomszéd felé, félek, hogy nagyon megfogná a szelet egy teli fa kerítés, és emiatt huzatosabb lenne a kert. Igazából, csak a gyommagvak terjedését akartuk így megakadályozni valamennyire. Ha meg hézagosra csináljuk, ott vagyunk, ahol a part szakad, csak majdnem ugyanannyiért. Nem tudom, hogy dupla rachelháló, idővel befutott vadszőlő esetleg nem lenne-e célszerű. Aztán elé úgyis ültetnék növényt, mint a másik oldalon
