A Torgyán megfejtéshez annyit hozzá, hogy a név nyílván nem Tordában keletkezett, és semmit nem árul el a viselőjének eredetéről, azaz, hogy magyar lett volna vagy román.
Csak kérdem, a név nem inkább Tordeanu lett volna?
Ami a Madl - lányt illeti, lehet, hogy nem jól tudom, de az Mädl lenne. Van ilyen név is.
Horn: Egyetértek, németül 'szarv'-at jelent. Forrásaim szerint eredete helynévi, vi. egy Horn nevű helyre valót jelent.
Rogán: Pikáns módon ugyanazt jelenti, mint a Horn, de én nem korlátoznám szlovén területre, mivel az egész nyugat délszlávságban ismert (ld. a horvátokat). Az alapja az szláv rog 'szarv' szó, az -an a déli szláv nyelvekre jellemző névszóképző (vö. még szerb-horvát drag 'kedves, drága' > Dragan utónév).
Simicska, Simicskó: Szlovák és ukrán elterjedtségű név. A Šimon 'Simon' név Šima, ill. Šimo rövidüléséhez Šimič apanév kicsinyítőképzős változata (további -- inkább morva és csehes -- változatok Šimičák, Šimíček).
Torgyán: Talált, román családnév, az eredeti helyesírás szerint Tordean; magyar megfelelője a Tordai.
Mádl: A köztársasági elnök tiszteletére a többinél hosszabb cikkben foglalkoznak a névvel itt. Azoknak, akik kevésbé tudnak németül: E szerint nem az irodalmi német Mädchen szónak megfelelő bajor-osztrák Madl 'lány, hajadon' szóból származik, hanem helynévi alapja van, tehát egy Madl (Madlau, Madlach, Meedl) nevű településről valót jelent. [Megjegyzés: Nagyon elterjedt név, a vonatkozó helységek viszont kicsik. Nem vagyok meggyőződve, hogy nem a szláv eredetű Szirákhoz hasonló névről van-e szó: ez utóbbi apa nélküli félárvát jelent (ill. bal kézről való gyereket). Így szerintem a Madl 'hajadon, lány' szóból való eredet sem kizárható.]
Az írás szerint Magyarországon a Madl családnév a XVIII. sz.-tól adatolható, eredetileg bakonyi elterjedéssel.
Szvák: A Svák szlovák-cseh családnév, amely egy ugyanilyen hangalakú régi 'civakodó' személynévre megy vissza, vö. cseh-szlovák svár 'cívódás, veszekedés, viszály', cseh sváda 'ua., per'
Szivák: A Sivák igen gyakori szlovák-cseh családnév, jelentése 'szürke színű, deres állat; ősz(es) ember', vö. cseh-szlovák sivý 'szürke, hamvas, ősz, deres'.
Kapala: Szlovákiába Kapala, Kapalla, Kapalka, Kapalko formában fordul elő, és a kapela (< latin capella) 'kápolna' szó származéka, jeletése így 'segédlelkész, diakónus', vö, m. Dékány (< l.-gr. diaconus), Kaplár (< n. Kappler) családnevek.
Meglehet ennek a családnévnek az előzménye áll a m. Kapoly és Kapolcs helynevekben rejtőző régi Kapal ~ Kapol személynév mögött.
Mladoneczki: Szlovák formája Mladonecký, és magyar "fordítása" Legéndi, mivel a ma Szlovákiában található, Krupina 'Korpona' melletti Dolný/Horný Mladonice 'Alsó-/Felsőlegénd' községek nevéből képzett lakosnév. Mind a szlovák, mind a magyar településnév alapja egy régi m. Legén(y) ~ szlk. Mladon/Mladen személynév, amelynek mindkét nyelven 'fiatalember'-t jelent.
Köszönöm válaszaitokat! Igazából nekem Rumci válasza a szimpatikusabb... viszont ha nagyapám meséjében volt valami igazság, akkor LvT jár jó úton...
Végül is mindegy, köszönöm szépen!
Nekem a talabor > talabos váltás túl esetlegesnek tűnik. Ezzel szemben most néztem át kétszám kelet-magyar családnevet: igen gyakori volt köztük az -s képzős pl. szlk. Šach > m. Sahas, rom. Şerb > m. Serbes. Így a magam részéről tartom a korábbi etimológiámat.
Ennek ellenére a te ötleteid is helytállóak lehetnek. Szerintem, itt anyakönyvi adatok hiányában csak annyit tudunk tenni, hogy felsoroljuk a szerintünk valószínű etimológiákat, és Cuerpo majd választ közülük :-)
Én másfelé keresem a megoldást. Szerintem valószínűbb a Talabér ~ Talabor névvel való kapcsolat. Ezek régi magyar családnévek, melyek az azonos alakú 'kerékkötő' foglalkozásnévre mennek vissza.
A két név rokonságát erősíti, hogy a Talaborfalusi név első adata 1698-ból épp "Talabosfalusi" alakú. (Ez a Talaborfalu településnévből származik, amely a Talabor folyónévre megy vissza (első adata 1389). Ennek eredete nincs tisztázva, török eredeztetése nem meggyőző.) Vigyázat a Talabor ~ Talabér, illetve a Talaborfalusi nevek nem rokonok, csak a hangváltozás miatt citáltam ez utóbbit.
Esetleg még felvethető a környéken a Talamér családnév is, amely az azonos alakú régi személynévből származik. Ennek van Tala becézője is (ez is lett önmagában családnév), szerintem esetleg nem elképzelhetetlen ennek további becézéseként is a Talabos név. Én mindenesetre az első bekezdésbelire voksolnék.
Talabos: E név alapja egy félreértett, és ezért nem túl népszerű szó: az arab tálib, melynek jelentése 'diák, tanuló'. Ez elterjedt műveltségszó a muzulmánok átalt beszélt myelvek többségében, pl. oszmán-török talebe. Ez a szó kaphatott a magyarban -s kicsinyítő ill. apanévképzőt.
Én is a családnevem megfejtését szeretném megtudni: Talabos. Nagyapám a Nyírségből származik, az ő (borgőzös) elmondása szerint valami török eredetű szó.
A szlovákban -- és még egy pár szláv nyelvben -- bizonyos körülmények közt a névszókat is egyeztetni kell a nemmel. Kedvencem az alábbi letűnt kort idéző jelmondat: "Komunistická strana -- vodkyňa ľudu", azaz 'A kommunista párt a nép vezetőnője'; mivelhogy a strana 'párt' szó nőnemű, egyeztetni kell vele nemben a 'vezető (erő)' jelentésű főnevet.
Ugyanígy a családnevet is egyeztetni kell a viselője (természetes) nemével. Tehát ez más, mint a magyar -né: a -né azt jelzi, hogy az illető a férje után lett elnevezve, az -ová pedig azt, hogy nő (éppen megszületett csecsemőktől az idős özvegyasszonyokig, beleértve Lady Diana Spencerovát és Hillary Clintonovát).
> Most az apját hívják Sutóckinak, vagy a férjét? Vagy mindkettő lehetséges?
A fentiek értelmében mindkettő lehetséges. Az Nné X. Y. magyar név megfelelője pl. így van: Y. Nová-Xová.
Egyébként a Sutockiováról már csak azért is süt a nem szláv volta, mert azok a családnevek, amelyek formailag hímnemű melléknevek, pl. Šutovský, női családnévként nem -ovát kapnak, hanem a nőnemű alakjukat veszik fel, pl. Šutovská. tehát egy szlovák Sutocki lány vagy felesége Sutocká lenne.
Hopp, mindjárt találtam is egy számomra nagyon érdekes nevet a szlovák telefonkönyvben:
Rozália Sutóckiová
A szó elején az s-t sz-nek ejtik a szlovákok, de ez egy magyar nemzetiségű lakos nevének tűnik -ová végződéssel, és így s-nek ejtendő: Sutócki Rozália.
> A név Szutocki formában ma is megvan Lengyelországban és a szuty melléknévre vezethető vissza. Ez ugyanaz a 'csupasz, szarvatlan, farkatlan' jelentésű szó?
Igen, sőt erre megy vissza a magyar suta 'nőstény őz, szarvas; farkatlan, szavatlan, szárnyatlan [állat]; csonka, esetlen, félszeg; balkezes' szó is
> Lehet, hogy mégis lengyel eredetűek vagyunk, bár a google egyetlen Szutockit sem dobott ki
Nem a Google-ot kell erre használni, hanem az országos telefonkönyvet, ld http://www.pkt.pl/index_en.php. De ez is csak három Szutowiczot dobott ki (az egy Szuty névhez képzett apanév, jelentése kb. 'Sutafi'). Így én nem hiszek a lengyel eredetben, ellenben a szlovák telefonkönyv 67 Šutovskýt és Šutovskát ismer. Így szerintem valószínűbb a szlovák eredet. Ennek ellenére lehetnek Lengyelországban Szutockik: ezek azonban valószínűleg szlovák eredetűek: az már egy nehezebb kérdés, hoyg ezek a te szempontodból lengyelnek vagy szlováknak számítanak-e. (Egyébként a mozgás a két nép közt megvolt, vö. pl. elzálogosított szepességi városok).
A szlovák telefonkönyv a http://www.zoznamst.sk/eng/ címen érhető el. Itt a "Residental telephone numbers" ikont kell választani, majd az "Area telephone code"-hoz 0-t írni, és a keresett nevet ékezet nélkül beírni (elég a név eleje: a ŠutovskýŠutovskák együttes megtalálásához "Sutovsk"-ot kell megadni).
> Kíváncsi lennék a Gulka névre, úgy tudom, szintén lengyel, de az etimológiáját nem tudom
Korábban szóba került már a Kulka név. A szovák gul'ka szó jelentése 'golyó', míg a kulka csehül és (a csehből átvéve) lengyelül jelenti ugyanazt. Szóval jelentése 'golyóöntő, (ágyú/puska)golyókészítő'.
Ennek megfelelően a szlovák telefonkönyv 22 Gulkat ill. Gul'kat talált, a lengyel pedig csak egyet. Ellenben a lengyeleknél 29 találat jön elő a Kulka névre (igaz Szlovákiában is találtatott 40 Kul'ka és Kulka.)
Bár a Gulka név esetén sem zárható ki a lengyel eredet, mert számolhatunk nyelvjárási formákkal, ill. lengyelesedett szlovákokkal, de a valószínűség azt mondja, hogy mind a Sutócki, mind a Gulka nevűek származása a szlovák területekre mutat.
Említetted a 189. hozzászólásban a 'csupasz, szarvatlan' jelentésű suty szót, hogy talán erre vezethető vissza a Sutóc településnév. Eszembe jutott, hogy régebben már feltettem egy kérdést a nevem eredetével kapcsolatban egy lengyel genealógiai levlistán és kaptam is egy választ. Azt írták, hogy valószínű a lengyel eredet, mert a név Szutocki formában ma is megvan Lengyelországban és a szuty melléknévre vezethető vissza. Ez ugyanaz a 'csupasz, szarvatlan, farkatlan' jelentésű szó?
Lehet, hogy mégis lengyel eredetűek vagyunk, bár a google egyetlen Szutockit sem dobott ki.
Más:
Kíváncsi lennék a Gulka névre, úgy tudom, szintén lengyel, de az etimológiáját nem tudom.
Körülnéztem egy kicsit a néprajzi szakirodalomban. A Malonyai (A magyar nép művészete, 1922) a palócokról (pontosabban Hont, Nógrád, Heves, Gömör és Borsod megyékről) szóló részben ismerteti a gubát: "Ezen a vidéken láttunk olyat, amit eddig egyebütt nem láttunk; az első pillanatra azt hittük, bőrből varrott bunda, – de aztán tudtuk meg, hogy az bizony guba."
A gubaposztó készítéséhez elsősorban három dolog szükségeltetik: 1. birkagyapjú, 2. kalló, 3. égerháncs (ebből készült a fekete festék). Ez a három összetevő az Északi-Középhegység vízben gazdag völgyeiben volt leginkább együtt. (A kallók legtöbbször vízimalmok voltak, ahol a vízkerék sulykokat mozgatott fel-le. Egy ilyen kallómalom megmaradt Mátrafüreden -- bár most nem látogatható.)
A magyarországi szlováknál a guba a viselet része Zemplénben és Abaújban, valamint a Galga mentén volt.
A területen egyébként más speciális ruházat is volt. itt, a Jászságban és a Jászsági kirajzás által érintett Duna-Tisza közén az ujjatlan, palástszerű, combig vagy bokáig érő juhbőr ruha neve suba volt, míg más területen ezt bundanak nevezték. A suba nevet csak a néprajzi szakirodalom terjesztette el az országban (a bunda szó "terheltségét" csökkentendő).
Így valószínű, hogy a guba is csak a fenti ill. északkelet-magyaroszági területekre korlátozódott.
------------------------
Azonban találtam olyan adatot is, amely arra utal, hogy a Guba családnév a guba étel nevéből is eredhetett, ugyanis a palócságban ismertek az alábbi betyárnevek: Gancza Pista, Haluska Imre, Sisa Pista. (ganca 'kukorica-, árpagaluska', haluska 'galuska', sisa 'fánk, csöröge, szaggatott tészta')
Egy felületes ránézés után úgy tűnik, a Csapó név jóval egyenletesebben elterjedt az országban, mint a Guba. Sőt, talán a Dunántúlon több van belőle. Igaz, pl. Debrecenben is sok van, viszont az általam említett kisebb településeken, ahol a legtöbb Guba nevet találtam (Jászárokszállás, Mezőkövesd, Létavértes) alig találtam.
