A főnököm egy "szadista" paraszt állat.Fingja nincs arról miért van az asztala mögött.Én dolgozok 1000-el, de ez a barom leragad állandóan a jelentéktelen részleteknél és rontja a csapatszellemet . Nem régiben betelt a pohár és elvágta magát nálam mindenképpen amikor sokadszorra olyan határidő betartását kérte,amit egyszerüen lehetetlen teljesíteni.Ki akarom "csinálni" de tanácstalan vagyok.
Kolléganőm nem kicsit volt elhavazva, így rövid úton lerázott, de nem adom fel, holnap zaklatom újra.
Rákerestem a CD Jogtárban a napidíj, illetve devizaellátmány kifejezésekre, de csak adózási szempontú találatokat adott ki (vagy tehetségtelenül keresek...)
Szóval futok holnap még egy kört. A gyakorlatban nálunk úgy műxik, hogy a kiküldött felvesz egy meglehetősen szép összeget minden kiadására, beleértve a napidíjat is, kint költekezik, majd hazatérve elszámol vele.
Hmm. Most megfogtál! Az illető cég munkaszerződéseit nem ismerem, de én most is egy multi cégnél vagyok és nálunk egy árva szó nem szerepel a kiküldetések idejére járó napidíjról. Még az se, hogy jár-e illetve hogy mennyi. Passz! Ezek szerint ha új céghez mennék, jó lesz ha odafigyelek erre (... is...)
Nem szeretnék butaságot írni, holnap majd rákérdezek pontosan a devizaügyekkel foglalkozó kolléganőmtől, de legjobb tudomásom szerint külföldi kiküldetéskor a napidíj mindenképpen jár, van egy előírásos minimum értéke országonként, ettől felfelé a munkáltató eltérhet, egyéb esetekben a Kollektív Szerződés az irányadó.
raistlin,
szvsz a munkáltató és mukavállaló közötti szerződésnek ezt tartalmaznia kell.
ugye két rendszer létezhet, mindkettő legális, kicsit más adózási és számviteli szabályokkal. Vagy átalány=napidij, vagy pedig a felmerülő plusz költségek (igen, otthon főzöl lecsót, ha külföldön vagy, akkor meg étteremben eszel, stb) bizonylattal igazolt költsége. Szvsz nem köteles, akár ugy is szólhat a munkaszerződés, hogy itt a fizetés és ebben benne van a külföldi vacsoraköltség is - mondjuk azt hiszem, mindegyikunk tud olyan számot megnevezni, amikor ez a megoldás is OK:)
eMM, nem magammal beszélgetek, mi ketten vagyunk:)
A 4.- hez kérdés: igen, ez így világos, de mikor köteles a munkáltató ezt a munkavállaló rendelkezésére bocsátani? Mert míg itthon a saját konyhámban a saját pénzemből prímán elfőzőcskézgetek a haza kajaárakkal számolva, addig ugyanebből a saját pénzből külföldön (főzési lehetőség híján) felkopik az állam!
Hát, tegnap óta sok minden történt itt, köszönöm mindenkinek a saját tapasztalatok leírását, de teljesen még mindig nem vagyok képben. Ha jól sejtem, akkor törvényileg igen lazán van ez a dolog szabályozva és jószerével a munkáltató kénye-kedvének vagyunk kiszolgáltatva.
8-(
Nemrégiben jöttem haza Némethonból. Mindent fizetett a cég (benzin, szállás,stb.), napidíj korrekt volt, asszem 102DEM (cca. 50 USD) pro nap. Az viszont igaz, hogy a hazatérés után kaptuk meg, de mi ügyesek voltunk és előleget vettünk fel elutazás előtt. Szóval vannak trükkök...
az en cegem nem multi, kicsi, de korrekt:szalloda, benzin elore fizetve, napidij hozzavetolegesen, de eleg korrektul megallapitva, az is elore van fizetve. ha tulleped, viszont suxxx es a sajat sarad.
De ritkan is lehetne tullepni, mert a fix osszeg az eleg realis, es meg nehany munka utani sor is bele van kalkulalva:)Vagy csak annnyi, hogy nap kozben nem igazan van idonk kolteni?:)))
lenyeg a lenyeg: utolag,kisteteles vagy akarmilyen szamlakat fizetni elegge surmo dolog, szvsz, barmilyen szakteruleten tenykedik az ember.
Csak saját tapasztalatomról írhatok. Mi mindig a kiutazás előtt megkaptuk a napidíjat, ami jelenleg adó (napi 11 USD feletti rész v. 70%) és TB köteles. A mértékét a cég határozhatja meg, nálunk még a régi táblázat szerint működött (régen törvényileg meghatározták, hogy meliyk országban mennyi napidíjat kell fizetni és milyen valutában). Amúgy a reggeli költsége hivatalosan nem számolható el dologi költségként!!
re 2: igen, de ha a cég ad előleget, vagy pl. az emlitett corporate kártyát, akkor a cég vesz fel hitelt vagy előfinansziroz, nem az alkalmazott.
re 3: igen, de a multiknál sokszor az érvényes, hogy nem átalány van, hanem a travel policy szerint viselik, kifizetik a költségeket, kaja, helyi közlekedés, mosatás, sör a tranzitváróban, stb. Ha ez plusz ÁFA, társaságiadó többlettel jár, na bumm, az anyacég számolja el akkor költségként a plusz ilyeneket is.
A gyakorlatban a napidíj a következőképp működik:
1. Van a "normál" fizu, ha belföldön dolgozol.
2. Létezik belföldi napidíj is, de most nem ez az érdekes, ha jól értelmeztem a topicnyitót.
3. Van az elszámolásra kiadott valuta/deviza, ez fedezné a dologi költségeket külföldön, úgymint szálloda, helyi közlekedés, stb. Ezen költségek előfinanszírozása nem várható el a kiküldöttől, de a cég saját gyakorlatában ettől eltérhet.
4. Van a napidíj, melynek mértékét bizonyos keretek között a cég állapítja meg, speciális adózási szabályokkal. Ez szolgál a táplálkozás és egyéb magáncélú szükségletek kielégítésének fedezetéül.
Szvsz bizonyos határok között a cég dönti el, mit csinál. Sok multinál az a gyakorlat, hogy egyáltalán nincs napidij, viszont a kajaköltséget, stb, fizetik.
Végul is a melóért kapsz fizetést egyébként is, ha az olyan plusz költségeidet, ami azért merül fel mert nem vagy otthon kifizetik (ebbe pl. beletartozik hogy hazatelefonálsz, mosatsz ha sokáig vagy, stb), akkor fair a dolog.
A napidij fizetéskiegészitésként való felfogása szvsz elég idejétmult dolog, a fizetést nem kell kiegésziteni, legyen annyi, amennyit a dolgozó ér. a cég érdekében felmerült _plusz_ költségeket, amik nem lennének ha az alkalmazott otthon maradna, meg fizesse a cég.
Pénzt előre nem kapnak, a szállást és az oda-vissza utazást a cég előre lerendezi, viszont a helyi közlekedést és napi 2 étkezést (a reggeli jár a szállodához) maguknak kell állniuk.
Közben én is nyomoztam: van olyan cég, ahol normális, hogy utólag kapják meg a pénzt, viszont mindenkinek van céges Diners és Visa kártyája is. Az ismerősöm cégénél sajnos ilyen nincsen. Ami az én csőrömet piszkálja, hogy van-e joga a cégnek ezt csinálni?
Gondolom, munkaügyi törvény(ek)ben ez pontosan le vagyon írva. Amit sejtek, az az, hogy nem kötelező. Amikor én ki vagyok küldve, mindig "előleg"-ről van szó, amivel aztán elszámolok.
A minap hallottam egy multicégnél dolgozó (igencsak felháborodott) ismerőstől, hogy náluk a külföldi (kötelező) kiküldetésre járó napidíjat a visszaérkezés után 1-2 héttel fizetik ki. Hogy van ez? Saját zsebből finanszírozzam meg előre, aztán majd csak megadják valamikor? És ha épp nincs pénzem? Megteheti veled ezt a cég? Pláne, hogy a kajáról az embernek magának kell gondoskodnia, ami egy több hetes külföldi tartózkodásnál igen sokba kerülhet.
Kedves tapasztaltabb topicolók! Mi a jogi szabályozása ennek? Mikor kell kifizetni a napidíjat és mit tehet vitás esetben a munkavállaló?
"A munkavállaló dönthet úgy, hogy egyik napról a másikra nem áll munkába... Ennek nincsenek igazán komoly következményei..."
Valóban nem gyakori, hogy a munkáltató beperelje jogellenesen "lelépett" dolgozóját, bár jogilag megteheti. De gondoljatok bele : az új munkahelyen történő belépésnél kérik az előző munkahely által kiállított papírokat (munkaviszony igazolása, TB-igazolvány stb.) Ugye kellemetlen lenne, ha ezeket nem kapnád meg a régi helyedtől? Vagy ha magyarázkodni kell az új helyen, hogy hogyan is távoztál az előző helyedről...?
Ez ugyebár rendben is volna elvileg. Gyakorlatilag a problémák ott kezdődnek, ha a szax. vezetők nem a munkavállalók, hanem a saját érdekeiket kezdik el képviselni.
Szerintem a szakszervezethez kell fordulniuk a munkavállalóknak és kérni a képviseletüket.
1992.évi XXII.törvény a Munka Törvénykönyvéről:
"18.§ E törvény alkalmazásában szakszervezeten a munkavállalóknak minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsődleges célja a
munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.
19.§ (1) A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is szakszervezet létrehozására. A szakszervezet joga, hogy a
munkaszervezeten belül szerveket működtessen, s ezek működésébe tagjait bevonja.
(2) A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról
és kötelezettségeikről tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkáltatóval
szemben, illetőleg az állami szervek előtt képviselje.
(3) A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján -, annak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben bíróság, más
hatóság, illetve egyéb szervek előtt képviselni.
18.§ E törvény alkalmazásában szakszervezeten a munkavállalóknak minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsődleges célja a
munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.
19.§ (1) A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is szakszervezet létrehozására. A szakszervezet joga, hogy a
munkaszervezeten belül szerveket működtessen, s ezek működésébe tagjait bevonja.
(2) A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról
és kötelezettségeikről tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkáltatóval
szemben, illetőleg az állami szervek előtt képviselje.
A 19.§ (1)-(2) bekezdése az 1995. évi LV. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.
(3) A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján -, annak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben bíróság, más
hatóság, illetve egyéb szervek előtt képviselni.
22.§ (3) A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szervek figyelmét felhívhatja, és ha
azok a szükséges intézkedéseket kellő időben nem teszik meg, megfelelő eljárást kezdeményezhet. Ennek eredményéről az eljárást
lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles. "
Biztosan találni még erre vonatkozó jogszabályt, de a lényeg hogyha a dolgózóknak jó az éjszakai pótlék nélküli bér és ezt mindenki el is fogadja akkor ennek a munkaügyi felügyelet sem szabhat korlátokat! Neki is van felügyeleti szerve asszem a Minisztérium akihez lehet fordulni...
Ez a népszuverenitás lényege! (valahol mélyen)
A Magyar Köztársaság Alkotmánya:
"2.§ A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja."
Szóval nem vagyunk a MÁTRIX rabjai! Legalábbis azt hisszük! :D
