Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
A legújabb altípus neve módosult AGM88E AARGM-re (Advanced Anti-Radiation Guided Missile, magyarul általános irányított radarromboló rakéta). A fegyver fejlesztését az amerikai és az olasz védelmi minisztérium támogatja. Egy passzív radart és egy aktív, millimétereshullámhossz-tartományban működő keresőt (EHF radart) is beépítettek, amikkel képes a kikapcsolt radarok nagy megbízhatósággal való megsemmisítésre is.
Ma már igen. A HARM bemutatkozása alőtt az Osza és Krug ellen a Shrike szinte semmit sem ért.
A HARM-ot 1983 ota gyartjak.
A korszerű szovjet-orosz SAM rendszer (Buk-M1, Tor-M1) meg képes ezekre is visszalőni.
Azé´ nem nagyo megnyugtato pl. egy BUK-ban kuporogni, ha egy HARM-ot inditottak ra.
Korabban UAV-krol is volt szo. Kb. mostanaig ezek csupan felderitoeszközök. Viszont semmi akadalya annak, hogy "harckesz" UAV-k 20-30 g-t tudjanak produkalni.
Akkor a tegnapi megbeszélésnük alapján a fél javadalmazás erre a 4+4-es mennysigére vonatkozik? Vagy ez a fél javadalmazás csak a Kub, Osza, Buk és Krug-ra és az Sz-300V-re vonatkozott?
Nem ismerem a Sztrela-1/10 tartalék rakéta javadalmazását.
Akkor a tegnapi megbeszélésnük alapján a fél javadalmazás erre a 4+4-es mennysigére vonatkozik? Vagy ez a fél javadalmazás csak a Kub, Osza, Buk és Krug-ra és az Sz-300V-re vonatkozott?
Jó, akkor csak neked lerepülöm. Pont azt fogod látni, mint a videón, csak látni fogod a telemetriát is. Kicsit irritáló, hogy olyan kekeckedsz, amit élőben több ezreszer adtak elő.
Nem, nem képes rá. ha szembe fordulsz a rakétával és felé repülsz - ha van rá időd - akkor nem lefordulsz róla, hanem a relatív sebesség különbséget növeled meg úgy hogy közben a saját sebességedet, energiádat is megőrzöd. Ez nem azt jelenti hogy a gép ki tudná manőverezni fordulóban a rakétát, hanem azt hogy szerencséje van és olyan pozícióban éri az indítás, hogy van ideje manőverezéssel maximalizálni az esélyeit.
Ha szembe jön a rakéta akkor mikor a gép kitér a rakéta csak egy bizonyos késéssel követi, ami az észleléshez használt jel terjedési sebességéből, a DSP sebességéből, valamint a kontroll felületek, és kormányzó erő (pl. aerodinamikai erők) válaszidejéből áll össze. Ez idő alatt tovább repül egyenesen. Ekkor kell akkora relatív oldalirányú kitérést produkálni, hogy annak lekövetése meghaladja a rakéta paramétereit, és ki tudj kerülni a megsemmisítési zónából. Ez egy szűk időtartam.
Azaz akkor tud a gép kitérni - ha más ellenintézkedést nem tesz - ha szerencséje van a pilótának, és megfelelő pozícióban éri az indítás.
Ellenben ha aktív ellenintézkedésekre is képes, akkor drasztikusan javulnak az esélyei, pláne ha még időben észleli is a rakétát, és szembe is tud fordulni vele. Ez a BVR légi harc rákfenéje.
Csomó idő van szembe fordulni, gyorsítani, és ellenintézkedéseket tenni. És repülőgép fedélzeti energia forrása egy nagyságrenddel meghaladja az elfogó rakéta lehetőségeit. Ez nem olyan mint egy SAM, ahol a rakéta akár még nagyobb is lehet mint a gép üres tömege amire indították, és focipályányi megsemmisítési zónája van.
Ez mind szép és jó, csak egy másik F-16C-nek meg ugyanez a manőver nem sikerült, Bagdad felett január 19.-én, akkor a Kub talált be.
Nem állítom hogy nem lehet kimanőverezni a régebbi lérak típusokat ha időben meglátod, de azt se állítsuk hogy mindig garantáltan sikerül ez a manőver.
Jah értem. Akkor elképzelhető, hogy mindkét típussal tüzeltek rá külön-külön. Ahogy én hallom, 3:08-nál mondja, hogy "SA-2 launch", 3:12 után 2X-is, hogy "defending SA-2". 4:16-nál szól bele valaki (talán Crab 4), hogy "SA-6 launch..."
Amúgy érdekes kérdés ez az RWR indikáció. Élesben élet-halál múlhat rajta, hogy a tűzvezető radarok különböző üzemmódjait meg tudja-e különböztetni a besugárzásjelző vagy sem. Régen tudom, hogy téma volt, erre még a korszerű repszimek (Lock-On, Falcon) is csak hozzávetőlegesen képesek. Azóta történt előrelépés ilyen téren? A BMS 4.32-t éppen csak kipróbáltam, de belefolyni nincs időm. Az újabb patchekben vannak ilyen irányú fejlesztések?
Tiszta sor mik a különbségek. Csak a videóból nem látom, miből lehet egyértelműen megállapítani a rakéták típusát. Azért kérdeztem van-e esetleg forrásod.
Teljesen más hullámformákkal operál a két rendszer. A Volhov rádió parancsvezérelt és külön vehető a radar és az RPK jel is. A Kub meg félaktív. Láttam olyan képet már F-16-ról ahol a nyitott orrkópnál látszottak csakis az RPK jelek fogására szolgáló RWR antenna elemek.
Ma már igen. A HARM bemutatkozása alőtt az Osza és Krug ellen a Shrike szinte semmit sem ért. Ezen felül a SEAD támogatás egy ezred szintű behatolásnál is 2-4 gép táján van. A korszerű szovjet-orosz SAM rendszer (Buk-M1, Tor-M1) meg képes ezekre is visszalőni. Persze az elnyomás megvan, de azért az elnyomás nemi minden. Ezek viszont nem hidegháborús cuccok.
Csak az RWR nem ad meg távolságot a rakétához képest, de még a földi rávezető állomáshoz képesti távolság is becsült a jelerőséggből. Ha a rendszer ismeretlen, akkor még becslést sem nagyon lehet adni. Na ezért is komoly faktor az, hogy egy rakéta füstmentes vagy sem. Amit nem látsz, azt nem tudod kikerülni. Márpedig a legtöbb légiharc rakéta a végfázisban régen nem füstöl, mert csak néhány km-es távolságnál van az, hogy te a rakétát még az aktív szakaszban látod. Ezért volt az, hogy a Nyeva/Dvina/Kub-ból százszámra manőverezték ki őket, mert a max. G-jük nem volt kellően magas és füstöltek, mint egy gyárkémény és az aktív szakasz után nagyon gyorsan eldobták a sebeséget.
Hpasp tegnap közölte az orosz HMZ értelmezést. Az, ahol a rakéta 0,99 valószínűséggel két indításból elcsapja a nem manőverező nem zavaró célt. Tehát kinematikailag a passzív szakaszt nézve az orosz SAM rendszerek HMZ-je lehet nagyobb, ha a Pk-t lejebb viszed és a manőverző kitételt meg figyelmen kívülhagyod. Konkrét példát mondott. Az Osza AKM névleges HMZ-je 10 300 méter. A görögök lövészeten meg 15 km-re levő célt is csaptak el vele. Az más kérés persze, hogy milyen magasan volt a cél és manőverezett vagy sem, mert a rakétának az már a passzív szakasza.
Ez így önmagában nem pontos, mert csak ideális esetre vonatkozik. Egyfelől az arányos/fél előre tartás semaz ideális, csak ez zavarvédettség szempontjából jobb, mint a teljes előretartás, mert kevesebb ismert paraméter kell hozzá. A legfontosabb tényező azonban a célgép és a rakéta relatív helyzet a manőver során. Ha 10/2 óra között van a rakéta és keresztbe fordulsz a rakéta felé, akkor kb. 4,5-5 G fordulóval is ki lehet kerülni 15G-re képes rakétát. Élőben Kub ellen...
Mi az ami látszik a videón? Több dolog is. Először is a Kub egy gépet kivont a támadó erőből. Semmi mást nem csinál, csak rakétákat kerülget. Az F-16-ban van ehhez erő. Csak ugyebár a Kub-ot meg akkor tervezték, amikor az F-4 Phantom II volt a fő jenki gép. Az még vészleoldva sem tudta volna ilyen kevés magasságvesztéssel abszolválni ezt. Egy F-4 Phantom II kb. a 3. rakéténál már nagyon komoly gondban lett volna és lent lett volna 100 méter táján. És ez a második faktor. Ahol van Kub, ott a közelben bizony van Sztrela-1/10 és/vagy Silka is lehet + MANPAD is szóba jön, ha megvan az állomány tábla szerinti ezköz az ezrednél. Fogadnak szeretettel oldalent...
A Buk-M1 vagy későbbi Buk ellen azonban ez már kevés. Ott az F-16 is vészleold mindent és jó esetben talán egy rakétát tudna így elkerülni, mert az nem 15G plafonnal bír hanem inkább 20G vagy egyes források és változatok szerint 22-24G-t is, ha van elég felhajtóerő. Ehhez elég szépen kell a 8-9G több másodpercig, amihez kell legalább a 400 CAS. Tessék megnézni, hogy ez milyen magasságban milyen TAS.
Tehát, amíg a rakéta aktív szakasza megy, akkor ot a Buk-M1 vagy későbbi Buk ellen te ezzel már nem nagyon vitézkedsz, legfeljebb a HMZ azon részén, ahol a rakéta már lassul és nem feltétlen képes arra, amit a szerkezete megengedne, de felhajtóerő már nincs hozzá. Ne tessék összekeverni, hogy egy rakéta stukturálisan mire képes illetve azt, hogy a rakéta sebességétől függően mennyit tud, mert a fordulóhoz ugya felhajtó erő is kell, de durván...
A lenti 8G elleni 0,6-eső megsemmisítés jelzi, hogy a vezérlésnek is van pontossága. Csak attól, hogy a cél manőverezik a 0,99 körüli érték ennyire zuhan. És akkor ugyebár a cél végezhet más ellentevékenységet is.
Repszimben is megmutathatom, ingyenes programmal megnézhető még a rakéta, a cél sebessége és a G manőverek is. Megcsináljam? Persze a bizonytalanság az, hogy az arányos megközelítés a valóságban milyen vezérlési együtthatókat használ, de "kilóra" nagyon jól látszik a probléma közeledő vagy távolódó cél ellen.
Az új haditechnika összfoglaló egyébként elég részletesen taglalja majd ezt is. ;)
Csakhogy a pilóta a kitérés folyamán jelentős sebességet veszít, ...
Na meg ez is. Ha egy raketat eleresztenek, akkor a repülesi ideje atlagban ~10-20 mp. Ennyi idö alatt (ill. kanyarban) a repülö utanegetöjevel is lehet repülni, ha arra szükseg van/lenne ra.
El kell felejteni, hogy a valosagban es ma, 2015-2016-ban agyaggalamblöveszet a realis scenario. Eppen ezert nagyobb összetüzesek eseteben a "masik" max. technikai felkeszültsegevel es megjelenesevel lehet es kell szamolni.
Jobb repülökön letezik radardetektor, amely a föld-levegö inditokat detektal, meg raketainditas eszlel, ... aztan gyakorlott pilota kell, hogy kiterjen es a talalat idöpontja elött elforduljon.
Csakhogy a pilóta a kitérés folyamán jelentős sebességet veszít, és ekkor érkezik a 2., és a 3. rakéta...
Teljesen nyilvanvalo, hogy a törtenet nem egydimenzios, hanem harom.
Az inditas helye szerint nyilvan van jobb es rosszabb kiindulasi helyzet. Nem igazan ismerem, de biztos vagyok benne, hogy katonai szimulatorokban ezt orrverzesig lehet gyakorolni.
A lenyeg szerintem az, hogy idöben detektalja a gep, hogy raketat inditottak ra ... annak (valamennyire) ismerje a palyajat ... es a szamitott talalat idöpontja elött egy max. kiterö akciot inditson azzal a cellal, hogy a robbanas idöpontjaban (ha lesz egyaltalan) minel messzebb legyen a raketatol.
Ha a tavolsag 10-20 meter, akkor baj van, ... ha 150-200 meter, akkor pedig nagy valoszinüseggel meguszta a törtenetet. Ahhoz, hogy 3-4 masodperc alatt eltavolodjon 100-150 meterrel, az kell, hogy a "relativ tavolodas" mp-kent "mindössze" ~40 m/s legyen.
Jobb repülökön letezik radardetektor, amely a föld-levegö inditokat detektal, meg raketainditas eszlel, ... aztan gyakorlott pilota kell, hogy kiterjen es a talalat idöpontja elött elforduljon.
Azért annyira nem egyszerű dolog lemanőverezni egy rakétát, főleg egy olyat ami 25g-t tud...
A finnek tapasztalata a Buk 9M38M1 rakétájával kapcsolatban: "Pk against aerial target maneuvering at 8G was 0.6 which in practice meant that outmaneuvering the missile was very difficult. "
A 9M38M1-ről ugyan nem találtam információt, de a korábbi 9M38-ról, és a későbbi 9M317-ről igen, az első 19g-t tud, a másik 24-et. A 9M38M1 valahol a kettő között lehet.
(+csak úgy érdekességképpen: 9M331 (Tor) 30g, 9M311 (Tunguszka) 32g)
Azért van nehezebb dolga a repülőgépnek, mert a rakéta nem őt követi, hanem egy folyamatosan számított találkozási pont felé repül (persze nem minden típus), így hiába tud szűkebben fordulni a repülő, a rakéta nem fog energiát veszíteni azzal, hogy pontosan kövesse, mindig az "ideális íven" tud fordulni.
