> A gyanúm nem vált be a Szvák-Szivák páros rokon eredetéről, de hát ilyen az élet
Egy kis háttérmagyarázat: a szlávban betoldás-kiesés nem ondokolható, a két szó kb. olyan messze áll egymástól, mint a magyar kert és keret.
A betoldás a magyarban elképzelhető lenne, de itt hangrendileg illeszkedett magánhangzónak kellene megjelennie, tehát Szavák ~ Szovák alakok lennének várhatóak.
Magánhangzókiesést a magyarban sem tehetünk fel (ez meg nem engedett torlódást okozna), de a szláv Svorad > m. Szórád aanalógiájára a Szvák akár Szák ~ Szók alakká is fejlődhetett volna.
(A névmegfejtések egy kicsit később jönnek, addig is a Tirpák elolvasható a Népek nevei magyruk topikban.)
> a név nyílván nem Tordában keletkezett, és semmit nem árul el a viselőjének eredetéről, azaz, hogy magyar lett volna vagy román.
De az feltétlenül igaz, hogy román többségi környezetben keletkezett a név, mivel egyébként Tordai lett volna. Sőt Csíkszentimréről kaptam adatokat, ahol a lakosképző etnikai alapú párhiuzaonosságokat mutat (magyar helyesírású anyakönyvvitel mellett), pl. Dobán ~ Dubaj (< Dubai), Serbán ~ Serbes.
Tehát szerintem sokkal valószínűbb -- persze az apai ágon -- a román eredet.
> Csak kérdem, a név nem inkább Tordeanu lett volna?
A románban közel egyformán elterjedt mind az u-s, mind az u nélküli alak (miként minden hasonló névnél): ez nyelvjárási variáció. A magyarral való nagyobb hasonlóság miatt választottam idézésre a rövidebb formát.
Inkább ott tévedtem, hogy a román formák o helyett u-t tartalmaznak a m. Torda ~ ro. Turda kettősséget tükrözve, így a román név Turdean(u) (a belinkelt listán az "Urmatoarea" gombbal lehet továbblapozni).
> Ami a Madl - lányt illeti, lehet, hogy nem jól tudom, de az Mädl lenne. Van ilyen név is.
Ez szintén nyelvjárási variáció. A bajor-osztrák vidéken sokszor elmarad az umlaut. Ezt egy csomó német jövevényszavunkban is tapasztalhatjuk, pl. n. Wächter > magyar bojtár ~ bakter.
Sziasztok, nagyon felkészült mindenki, gratulálok! Szeretném megkérdezni, hogy a Sebeők Jánosnál miért kell az eő-t ejteni, miért nem csak simán Sebők? A másik kérdésem: ha valaki tudja a Zathureczky név eredetét kérem írja meg. (A barátnőm neve, de ő sem tudja a származását, szeretném meglepni). Előre is köszi:)
A Torgyán megfejtéshez annyit hozzá, hogy a név nyílván nem Tordában keletkezett, és semmit nem árul el a viselőjének eredetéről, azaz, hogy magyar lett volna vagy román.
Csak kérdem, a név nem inkább Tordeanu lett volna?
Ami a Madl - lányt illeti, lehet, hogy nem jól tudom, de az Mädl lenne. Van ilyen név is.
Horn: Egyetértek, németül 'szarv'-at jelent. Forrásaim szerint eredete helynévi, vi. egy Horn nevű helyre valót jelent.
Rogán: Pikáns módon ugyanazt jelenti, mint a Horn, de én nem korlátoznám szlovén területre, mivel az egész nyugat délszlávságban ismert (ld. a horvátokat). Az alapja az szláv rog 'szarv' szó, az -an a déli szláv nyelvekre jellemző névszóképző (vö. még szerb-horvát drag 'kedves, drága' > Dragan utónév).
Simicska, Simicskó: Szlovák és ukrán elterjedtségű név. A Šimon 'Simon' név Šima, ill. Šimo rövidüléséhez Šimič apanév kicsinyítőképzős változata (további -- inkább morva és csehes -- változatok Šimičák, Šimíček).
Torgyán: Talált, román családnév, az eredeti helyesírás szerint Tordean; magyar megfelelője a Tordai.
Mádl: A köztársasági elnök tiszteletére a többinél hosszabb cikkben foglalkoznak a névvel itt. Azoknak, akik kevésbé tudnak németül: E szerint nem az irodalmi német Mädchen szónak megfelelő bajor-osztrák Madl 'lány, hajadon' szóból származik, hanem helynévi alapja van, tehát egy Madl (Madlau, Madlach, Meedl) nevű településről valót jelent. [Megjegyzés: Nagyon elterjedt név, a vonatkozó helységek viszont kicsik. Nem vagyok meggyőződve, hogy nem a szláv eredetű Szirákhoz hasonló névről van-e szó: ez utóbbi apa nélküli félárvát jelent (ill. bal kézről való gyereket). Így szerintem a Madl 'hajadon, lány' szóból való eredet sem kizárható.]
Az írás szerint Magyarországon a Madl családnév a XVIII. sz.-tól adatolható, eredetileg bakonyi elterjedéssel.
Szvák: A Svák szlovák-cseh családnév, amely egy ugyanilyen hangalakú régi 'civakodó' személynévre megy vissza, vö. cseh-szlovák svár 'cívódás, veszekedés, viszály', cseh sváda 'ua., per'
Szivák: A Sivák igen gyakori szlovák-cseh családnév, jelentése 'szürke színű, deres állat; ősz(es) ember', vö. cseh-szlovák sivý 'szürke, hamvas, ősz, deres'.
Kapala: Szlovákiába Kapala, Kapalla, Kapalka, Kapalko formában fordul elő, és a kapela (< latin capella) 'kápolna' szó származéka, jeletése így 'segédlelkész, diakónus', vö, m. Dékány (< l.-gr. diaconus), Kaplár (< n. Kappler) családnevek.
Meglehet ennek a családnévnek az előzménye áll a m. Kapoly és Kapolcs helynevekben rejtőző régi Kapal ~ Kapol személynév mögött.
Mladoneczki: Szlovák formája Mladonecký, és magyar "fordítása" Legéndi, mivel a ma Szlovákiában található, Krupina 'Korpona' melletti Dolný/Horný Mladonice 'Alsó-/Felsőlegénd' községek nevéből képzett lakosnév. Mind a szlovák, mind a magyar településnév alapja egy régi m. Legén(y) ~ szlk. Mladon/Mladen személynév, amelynek mindkét nyelven 'fiatalember'-t jelent.
Köszönöm válaszaitokat! Igazából nekem Rumci válasza a szimpatikusabb... viszont ha nagyapám meséjében volt valami igazság, akkor LvT jár jó úton...
Végül is mindegy, köszönöm szépen!
Nekem a talabor > talabos váltás túl esetlegesnek tűnik. Ezzel szemben most néztem át kétszám kelet-magyar családnevet: igen gyakori volt köztük az -s képzős pl. szlk. ach > m. Sahas, rom. Şerb > m. Serbes. Így a magam részéről tartom a korábbi etimológiámat.
Ennek ellenére a te ötleteid is helytállóak lehetnek. Szerintem, itt anyakönyvi adatok hiányában csak annyit tudunk tenni, hogy felsoroljuk a szerintünk valószínű etimológiákat, és Cuerpo majd választ közülük :-)
Én másfelé keresem a megoldást. Szerintem valószínűbb a Talabér ~ Talabor névvel való kapcsolat. Ezek régi magyar családnévek, melyek az azonos alakú 'kerékkötő' foglalkozásnévre mennek vissza.
A két név rokonságát erősíti, hogy a Talaborfalusi név első adata 1698-ból épp "Talabosfalusi" alakú. (Ez a Talaborfalu településnévből származik, amely a Talabor folyónévre megy vissza (első adata 1389). Ennek eredete nincs tisztázva, török eredeztetése nem meggyőző.) Vigyázat a Talabor ~ Talabér, illetve a Talaborfalusi nevek nem rokonok, csak a hangváltozás miatt citáltam ez utóbbit.
Esetleg még felvethető a környéken a Talamér családnév is, amely az azonos alakú régi személynévből származik. Ennek van Tala becézője is (ez is lett önmagában családnév), szerintem esetleg nem elképzelhetetlen ennek további becézéseként is a Talabos név. Én mindenesetre az első bekezdésbelire voksolnék.
Talabos: E név alapja egy félreértett, és ezért nem túl népszerű szó: az arab tálib, melynek jelentése 'diák, tanuló'. Ez elterjedt műveltségszó a muzulmánok átalt beszélt myelvek többségében, pl. oszmán-török talebe. Ez a szó kaphatott a magyarban -s kicsinyítő ill. apanévképzőt.
Én is a családnevem megfejtését szeretném megtudni: Talabos. Nagyapám a Nyírségből származik, az ő (borgőzös) elmondása szerint valami török eredetű szó.
A szlovákban -- és még egy pár szláv nyelvben -- bizonyos körülmények közt a névszókat is egyeztetni kell a nemmel. Kedvencem az alábbi letűnt kort idéző jelmondat: "Komunistická strana -- vodkyňa ľudu", azaz 'A kommunista párt a nép vezetőnője'; mivelhogy a strana 'párt' szó nőnemű, egyeztetni kell vele nemben a 'vezető (erő)' jelentésű főnevet.
Ugyanígy a családnevet is egyeztetni kell a viselője (természetes) nemével. Tehát ez más, mint a magyar -né: a -né azt jelzi, hogy az illető a férje után lett elnevezve, az -ová pedig azt, hogy nő (éppen megszületett csecsemőktől az idős özvegyasszonyokig, beleértve Lady Diana Spencerovát és Hillary Clintonovát).
> Most az apját hívják Sutóckinak, vagy a férjét? Vagy mindkettő lehetséges?
A fentiek értelmében mindkettő lehetséges. Az Nné X. Y. magyar név megfelelője pl. így van: Y. Nová-Xová.
Egyébként a Sutockiováról már csak azért is süt a nem szláv volta, mert azok a családnevek, amelyek formailag hímnemű melléknevek, pl. Šutovský, női családnévként nem -ovát kapnak, hanem a nőnemű alakjukat veszik fel, pl. Šutovská. tehát egy szlovák Sutocki lány vagy felesége Sutocká lenne.
Hopp, mindjárt találtam is egy számomra nagyon érdekes nevet a szlovák telefonkönyvben:
Rozália Sutóckiová
A szó elején az s-t sz-nek ejtik a szlovákok, de ez egy magyar nemzetiségű lakos nevének tűnik -ová végződéssel, és így s-nek ejtendő: Sutócki Rozália.
