Vagy ha mindenképen ragaszkodtok a két ajtóhoz akkor dupla altót tegyetek mindkét oldalra. Egyégként milyen megfontolásból akartok két ajtót tenni a kemencére?
Nagyon beindultunk a szomszéddal kemenceépítésre, de egyelőre csak elmélet szintjén tervezünk, okoskodunk. Az merült föl, hogy olyant kell építeni, hogy két szemközti részen 1-1 ajtó legyen. Olyan mechanikára gondolunk, hogy egyidelyüleg csak egy ajtó nyitható. Ez nem vagyon védelmi szempont miatt gondoljuk, hanem a véletlen ajtónyitás hő szökkenne el.
Ne itt próbáld problémádat megoldani,próbálj szakemberhez fordúlni ,a kemence és a cserépkályha építés nem oly egyszerű mint azt sokan gondolnák többéves tapasztalat kell hozzá hogy jó minóségű kemencét és cserépkályhát építsen valaki,ezt tapasztalatbol mondom ebből élek már igen régóta,kemncéket és cserépkályhát építek.csak azt tudom mindnjkinek tanácsolni nagyom megfontolni az építéseket mert nem egyolcsó dolog egyik sem.
"--aminek két oldalra megy a szimmetrikus füstjárata, így az nem egyesenes megy ki, hanem bejárja a kemencét, így jobban hasznosítja a forró füstöt.'
No, ez már szörnyecske, sütni lehet hogy jó benne--de fúteni? Ha fúteni is akarsz, kidobni az egészet és egy paraszt-búbost.../ évezredes hagyománya van!!
Az enyém is szögletes, egy zárt 35m2 teraszban van--de kivülről fűtöm.
kép most nincs nálam kéznél, de ez azt jelenti, hogy kívülről búbos kemencének néz ki, de belül nem egy nagy, kemence formájú tűztér van, hanem egy szögletes, aminek két oldalra megy a szimmetrikus füstjárata, így az nem egyesenes megy ki, hanem bejárja a kemencét, így jobban hasznosítja a forró füstöt. Sammot tűztér, sammot járatok, kívül meg körbe tégla.
A segítségeteket szeretném kérni. Tavaly épület nálunk egy ikerjárator búboskemence, és ennek a használatával kapcsolatban lenne pár kérdésem. Az ikerjárat miatt valahol a sima búboskemence és a cserépkálykák közt lehet ez a megoldás (és így nem is nagyon találom meg a kérdéseimre a választ a fúrumokon). Tavaly télen - rásegítésként - sokat használtuk, de valahogy csak ritkán volt olyan meglegtőle, mint amit elvárnék.
A kemencében viszonylag nagy a tűztér, 15-20 kg fát be tudok rakni állítva, úgy hogy elől még az ajtóig egy kisarasznyi hely van. Aki építette nálunk azt javasolta, hogy a teljes adadot rakjuk be egyszerre (mondjuk ő 12-15 kg-ot javasolt első körökben), az elől begyújtott fák leégnek, és a láng hátramegy. Begyújtáskor a dupla ajtó egyik szárnya 4-5 újnyira nyittva, van és terszmészetesen az ajtókon levő légbeeresztők is.
A problémám az, hogy a fák hatalmas lánggal égnek (30-50 cm) és teljesen a légjáratok felé hajnalak, a nagyobb lángok még bele is hajlanak! Égés közben dübörgő hang is van. Ez normális? Mert többet olvastam a témában és azt írták, hogy a nagy és sárga lángok nem jók, túl nagy a kéményhuzat. (A kémény nálunk négyzetes, béleletlen, és még "sapka" sincs a tetején.) Attól félek, hogy a hő nagyrésze kimegy a kéményen. Sőt begyújtáskor szépen előlről hátra kellene mennie a tűznek, de van hogy szinte vizszintesen ég és nagyon gyorsan belobbantja a bentlevő fa nagyrészét, így gyorsabban ég le a berakott fa. Gondoltam arra, hogy inkább csak 3-5 kg-al gyújtok be, és ha parázslik vagy leég, akor rárakok, de valahol azt olvastam, hogy ez csak a vaskályháknál ajánlott.
Mit javasoltok, hogyan kellene begyújtanom, hogy ne legyen nagy a hőveszteség?
(A cserépkályhás fórumon javasolták, hogy itt kérdezzek rá a fentikre, elnézést, a két helyen kérdezésért.)
Valóban léteznek ezek a régi hagyományos technikák akinek van elég nagy rutinja annak biztos jó. De ott van a hőmérő és nem kell rutin meg honét szerzek pl libatolat. Mindenki alakitsa ki a saját technikáját. persze azért nagy égés ha vendégeket hívsz a sütésre és valami elég vagy nem akar megsülni, nékem mindketőben volt részem mig nem vot hőmérő a kemencémben.
Ok! Illetve egy marék sót vetnek be, és ha pattog akkor elég forró, stb...
Csak azért kérdeztem, mert az elején egyszer egy kenyeret bevettetem mert a szénvonót kihúzva szép szikrákat hányt... A népi monda szerint az már elég meleg, nos a kenyér 20 perc alatt szénné égett, pedig nem is samottos a kemence hanem tufa...
Sziasztok! Van egy másik módszer is amit a régi öregek használtak.A meg tisztított kemence aljára egy kis lisztet szórtak. A liszt gyorsan megbarnult vagy elégett ,akkor még forró a kemence.Egy idő után megint próbálkoztak. A liszt nem égett el akkor már jó volt a kemence./Bocs hogy bele vau/
Egy két jó tanács,ha akarjátok hisztek nekem ha nem az sem baj.Néha bele olvasok az itt írotakba .kemencéhez nem kell hőmérő a legegyszerűbb dolog avilágon ha kemence belső tiszta nem kormos akkor tökéletesen fel van melegedve,ha a parázs vonót végig húzod az alján és szikrák röppenek fel akkor akemence fel van fűtve.fogszegy liba tollat végighúzod a
kemence alján ha lasan szép látványosan pöndörödik atoll akemence tökéletes meleg,ha viszont gyorsan össze rántja ameleg akkor túl van fűtve.illy egyszerűűűűűűű.
Én a boltiven levő tégla közepébe fúrtam. Mivel a boltív régi nagyméretű téglából készült igy annak a közepe a kemenv belsejétől 7,5 cm re van és védőcsőbe van. Mikor elkezdek főteni beteszem és csak a sütés végén szedem ki már két éve így működik semi baja a hőmérőnek. Persze ha a láng közvetlenül érné biztos nem bírná.
Még annyi, hogy a lángőrtől vettem, és adtak hozzá perselyt is (a cső ami beépítésre került), különböző méretben lehet kapni, az enyém 50 cm-es a szonda. Azért raktam ilyen magasra, hogy az edényeknek ne legyen útba.
Nekem a tévő nyílás mellett, közel a dongához. De tudnod kell, hogy bárhova teszed csak irányadó értéket kapsz. Viszont nekem az elején nagy segítség volt. Én egy csövet építettem be, amikor tüzelek a kemencébe kiveszem, és ha má a parazsat is kihúztam csak akkor dugom vissza mert különben szétégne.
Mivel ez nem tanult szakmám elhiszem neked. Biztos hogy cement homok és mészhelyetesítő adalékal készült habarcsal nehéz dolgozni mikor ehez a munkához kerestem szakembert kb az ötödik mondta azt hogy ő megcsinálja . Azóta ezzel dolgoztatok.
