Valószínűleg a gyökeres vesszőt nem egyazon helyről szereztük. Az enyéim egy gyöngyös környéki termelőtől származnak, akinek, egy közös ismerősünk miatt, kínos lenne ha selejtes vesszőket adott volna. Arról nem is beszélve, hogy ezt a fajtát kifejezetten ő ajánlotta és olyan minőségűek voltak a vesszők, amilyet még nem is láttam, pedig volt már dolgom jónéhány fajta vesszővel.
Ezek után, hogy te is így jártál, igazán kíváncsi lennék az okára. Talán valamelyik profi szőlész rájön az okára és megosztja velünk, mielőtt felveszem a kapcsolatot a termelővel.
Termő szőlő igényel öntözést ebben az időszakban? Nagy a szárazság.
Csak azért kérdem, mert úgy rémlik, hogy valakitől régebben olyat hallottam, hogy csak azután öntözzünk ha a fürtök már látszanak. De ez lehet hülyeség....
A direkttermő nem szereti a meszes talajt, olyan termőtájakra jelentett megoldást a telepítésük, ahol a sok nedvesség miatt rengeteg permetezéssel lehetett volna csak szőlőt termeszteni. Igaz azután mindenhol elterjedtek és csak a telepítésük tiltása után csökkent a termőterületük...
A férjem kapott 3 tő tavalyi Othelló dugványt. Már meggyökeresedtek. Hogy ültessem el őket? Agyagos talajom van, trágyám és komposztom nincs. De valamit csak kéne tenni alá... Vagy az ilyen direkttermő nem igényes annyira a talajra? Hisz némelyik borszőlőt is kavicsos hegyoldalba ültetik és ott is megmarad,sőt...
A fagy közrejátszhatott, de inkább a szaporítóanyag mindenáron való eladása a gyanús. Ma már senkiben nem lehet bízni.
Természetesen jól felcsirkéztem, de nem számított. Mivel itthon van a beiszapolás és öntözés sem okozott gondot. Ezért bosszant a dolog. Azt nem értem miért a második évben döglik ki az ami nagy nehezen kihajt. Ez az eredménye, hogy a növényekre nincs garancia. Valamikor szölőhegy volt ahol lakom. Még most is van itt-ott pár tő.
Na mindegy, folytatom. Egyszer csak a végére érek.
Valakinek van tapasztalata kereszt irányú vesszővezetésre? A fák miatt korlátozott a helyem. Inkább magasba és keresztbe mehet.
Van nekem is egy olyan tőkém amit még az atom se pusztítana el. Nem tudom milyen fajta, de vörös, kis vagy közepes fürtökkel. Korán fakad és érik. Tavasszal még a tőkenyakból is rengeteg hajtást hoz, úgy kell minden évben ledörzsölnöm, pedig már több éves tőke.
Ha lennél szives írd le a jellemzőit a bakónak, hogy be tudjam azonosítani.
Tavaly késő ősszel a vasút területén egy romos házat befutó szőlőre lettem figyelmes amely még a környező nyárfára is felszaladt vagy 5-6 méter magasan.Nagyon megtetszett ez a hatalmas erős szőlő és egy hirtelen gondolattól vezérelve ''uram bocsá''letörtem öt vesszőt belőle.Otthon aztán nagyon sok teendőm akadt a vesszők a kertben pihentek egy hétig víz nélkül.Szóval elfelejtettem őket.Mire beköszöntöttek a hidegebb idők (és én állandóan úton voltam)annyi időt szenteltem a szerzett vesszejeimnek,hogy az ásómat lenyomtam a földbe és a vágásba legyezőszerűen szétterítve belenyomkodtam a vesszőket.Tavasszal az elsők között adott életjelt magáról a vesszőcsoport.Azóta sem locsoltam őket és vidáman élnek a mai napig.
Ezen sikerélményen felbuzdulva már tudatosan kerestem fel tavasszal a lugasszőlőnek valót és metszőolllót is vittem magammal.Ezeket a vesszőket már áztattam is egy hétig akaratom ellenére ,mert állandóan esett és a 200 literes kád amibe beállítottam vesszejeimet színig megtelt csapadékkal úgy,hogy a vesszők uszkáltak a kád tetején.Ezeket már ''előírásszerűen'' ültettem el normális máretű gödörben és belocsolva jócskán vízzel.
Egy hónappal később kilocsoltam a kádból a vizet és azt látom,hogy a kád alján még maradt vessző.Azon morfondíroztam,hogyha tényleg olyan túlélő ez a szőlő akkor ez is ki fog hajtani.Megint csak az ásós technikát alkalmaztam és a saját szememnek is alig hittem mikor látom a múlthéten,hogy ontja rügyeit a szőlővessző.
Direkttermő,régifajta nekem nagyon ízlett is mikor kóstoltam ősszel.
Nem vigaszképpen írom, de az elmúlt években mindig telepítettem szőlőt közel 100%- os eredéssel és meg is maradtak. Az idén először tapasztaltam a tiédhez hasonló "eredményt".
-Tavaly tavasszal ültettem 10 tövet, egy hónap múlva mind elindult, az idén 2 hajtott ki belőlük.
-Tavaly ősszel ültettem újabb 10 gyökeres vsszőt, ebből most 2 látszik megeredni.
-Az elmúlt hónapban ismét ültettem 10 gyökeres vesszőt, mind megeredt, kérdés mi lesz velük jövőre.
Az ültetések minden esetben előírásszerűen történtek. Cabernet sauvignon és francról van szó.
Egy másik helyen, tavaly ősszel telepített 4 tő pölöskei muskotályból egy sem hajtott ki.
Minden esetben szép gyökeres vesszőről van szó. Ültetéskor 20 L vizet öntöttem tövenként, télen be voltak takarva.
Én egy honapja vettem négy darab csemegeszőlőt. Ezeknél is a gyökérzet fel volt csavarva a tő köré. Szerintem a szállítás, tárolás végett. A gyökereket letekertem szétterítettem és úgy takartam be félig a gödröt, majd jól megtapostam és meglocsoltam vagy három -négy liter vízzel és betömtem a gödröt. Az oltványt felkupacoztam, hogy ne száradjon ki. Ezek szépen megjöttek. Azóta még nem öntöztem. Szerintem úgy kell öntözni, hogy víz lehetőleg a gyökerekhez jusson le (egy lyukat a tő mellé)
Szerintem a fagy intézhette el az új telepítésű szőlődet, szokatlanul kemény hosszú tél volt ez. Télire be kellett volna földdel takarni a tövét.
Én is így jártam, tavalyelőtt ültettem 6 tő pótlást, tavaly rendben voltak és az idén kifagyott belőle 3, de másik 2 is csak késve hajtott, 1 van amelyik úgy néz ki egyáltalán nem sínylette meg a telet.
26 csemegeszőlőt telepítettem tavalyelőtt ősszel. 6 eredt meg. Tavaly a kipusztultakat pótoltam. 2-3 mozgolódik csak.
Ilyen rossz eredésre nem gondoltam. Akkor egy táblát hány év alatt lehet hiánytalanul megoldani.
Az első felerészben konténeres volt. Nem bontottam ki őket a földből, csak a zacskót vettem le. A kiszedéskor láttam, hogy a gyökerek mint a dugóhúzó feltekeredve. Hány éve sinylődhetett a zacskóban?
A tavalyi pótlás, rendelt vesszők voltak. Beáztatás, beiszapolás, locsolás minden nap ahogy kell.
Már nincs több ötletem.
Valami gyökereztető hormon? Fákra állítólag van.
A Siebherczel vigyázzatok. 10 málna gyönyörűen kihajtott. Második évben 1 db. Mindennel így jártam.
Utánakérdeztem: Vadkár esetén a vadásztársaság megtekinti a kárt és kártérítést fizet.
Amennyiben nem tudtok megegyezni, a jegyző veszi fel a jegyzőkönyvet a kárról, s szólítja fel a vadásztársaságot a kár megtérítésére.
Ha a jegyző által megállapított kár(igény) nem felel meg számodra, élhetsz a feljebbviteli jogoddal (feljelentés, bíróság stb.)
Ez persze a hivatalos út, valószínűleg szebb (és finomabb :-) ), ha a területileg illetékes vadsztársasággal meg tudod beszélni, hogy a közeli nyúlpopulációt jelentősen csökkentsék.
Korábban őz ellen felmerült itt a Bi58, lehet, hogy nyúl ellen is jó. ;-)
Komolyan: A vadásztársaságnál nem lehet szólni? (Jogász barátom szerint a vadkárt a helyi vadásztársaság köteles megtéríteni, ha a hegybíró felveszi a jegyzőkönyvet, hogy valóban vadkár ért. (Ennek részletesen utánakérdezek, ha szeretnéd.) Persze, gondolom, egyszerűbb - és emberibb - előbb beszélni velük, hogy tudnak-e segíteni, s elutasítás esetén kárigényezni meg hasonlók...) Csak egy ötlet, nem biztos, hogy működik...
De nem lehet baja attól a szőlőnek, hogy akár centi, félcenti vastag földalatti hajtásokat vágok le a főgyökérről, főleg, hogy most hajt, hőség és szárazság van?
Rengeteg sarj van a szőlőben (egykaros, kordonos művelés), hogyan kel tőlük megválnom? Először elkezdtem körülásni pár tőkét, hogy tőben levágjam őket, de aztán arra gondoltam, hogy evvel árthatok a tőkének, különösen, hogy ilyen aktív időszakban csinálom.
(Mielőtt szóvá tenné valaki: nem, nem saját tapasztalat - ezek közül csak furminttal és bakatorral kísérletezek, azzal sem régóta. De a tankönyvek ezt mondják róluk. Ha valakinek ellentétes tapasztalata van, szívesen (és nem zokon) veszem a kiigazítást - sajnos nem áll módomban gyakorlatban ellesni a dolgokat nagy öregektől, így számomra egyelőre forrásként megmaradtak a tankönyvek.)
Pl. egyes furmint változatok, leányka, rajnai rizling, sárgamuskotály, tramini, zöldszilváni, cabernet sauvignon, merlot,
(Mondjuk a világfajtáknak bizonyára vannak olyan klónjaik, amiket már nem sújt ez a probléma)
valamint kiveszőben lévő régi fajták (talán ezért is ritkák: nem igazán voltak alkalmasak nagyüzemi művelésre, nem hoztak kielégítő termésmennyiséget): aprófehér, bakator, pécsi szagos, pirosdinka
