Gödöllö környékén megkezdődött a peronoszpora szezon.
Afuz Ali, Szuvenir, és egy magnélküli csemegeszőlőn megjelentek a tünetek. Ridomil plusz golddal permeteztem, remélem nem árt a virágkezdeményeknek. (a virágfürt mérete még kevesebb mint egy cm, egyáltalán nincs kibomolva.) Medveger idézte RAMBO blogját, köszönöm, mert nem kell megkérdeznem, hogy virágzás beindulása után milyen szert szabad használni. Quadris lesz az.
Nekem volt egy tőke szőlőm ami mindíg virágzott és sosem termett,nem tudtam miért, aztán figyeltem és megláttam hogy egy pici kb 3 mm-es bogár lerágta az összes virágot, csak a kocsányait hagyta meg. Érdekes módon a többi fajta szőlőt nem bántotta. Mivel nem volt kedvem ezt az egyetlen szőlőt permetezni virágzáskor (és gyilkolni a méheket) kivágtam ezt a tőkét.
A virágzás után a virágok helyén apró bogyók voltak? (Azaz megtermékenyült a virág?)
Ha nem, akkor nem termékenyült a szőlő - valószínű nővirágú fajta, s kéne mellé valami beporzó. Esetleg valamilyen hiánybetegség (bór?) is okozhat hiányos termékenyülést - javítson ki valaki, ha ez hülyeség lenne.
Ha a termékenyülés rendben lezajlott, akkor a későbbiek során betegedett meg a termés. Mivel és milyen módon permetezted? (Permetezési gyorstalpalónak RAMBO blogját ajánlom, minden szükséges információ részletesen össze van szedve.)
Kedves Fórumozók! A telken amit vettem s építkeztem pár éve.. van egy cca. 30 éves szőlőtőke s tavaly is"hagytam" felfutni a kerítésre, ahol mindkét irányba vagy 10-10 métert elburjánzott. Sok virágot hozott így május elején ~ de nem lett egyetlen fürt szőlőm sem. Én nem értek egyáltalán a szőlőhöz: ezért az lenne a kérdésem, hogy nyilván elszúrok valamit ezzel a "futószőlő" stílussal, hogy nem metszem, hozzá sem nyúlok / de mi a feladat, mi a lényeg, amikor a virágzás megtörtént ?
Nálam is eszeveszett idén a tőkék szárán meg a tőke fejen is a hajtások megindulása. Ezzel szemben tavaly gyakorlatilag nem kellett a szárakról letörögetnem a kicsi hajtásokat, mert nem voltak. De most minden tőke nagyon beindult, ami jó, mert ahogy írta lentebb valaki, néhány tőkénél tudok talán fiatalítást végezni, illetve, metszéskor volt pár tőkém, amit rendesen vissza kellett vágni, így csak a lentebbi hajtásokban bíztam, ami szerencsére bejött. Néhány tőkét meg 30-40cm-nél "nyakaznom" kellett, itt is többnyire jó eséllyel lesznek használható vesszők, bár van, ami nem hajtott ki, az fejsze lesz, de nem véletlenül vágtam eleve le a törzset, mert kopasz volt. De a legtöbb szépen hozott hajtást, volt, ami már túl sokat is és válogathatok a szebbnél szebb hajtásokban :)
sok tőkénél 10-12 db nyakhajtás is akadt csak úgy jönnek a földből pedig le van terhelve a tőke. Azért kicsit még is bosszantó mert ugyebár bakművelésű lenne és ha a száron lennének jó lenne fiatalítani de így nem annyira.
(Nálam a jövő héten esedékes, aztán meg folyamatosan, ha újra és újra kihajt. A tavalyi tapasztalat szerint legalábbis ez egész tenyészidőszakban aktuális munka...)
- Ha a vitorlája kicsit jobban látszana, meg felülről a negyedik-ötödik levél, na meg a fonákja is. A vessző leírása sem ártana. Persze ettől még lehet, hogy passz, mert egy helyi, speciális fajtát általában csak a gazdája ismer meg.
Hát szerintem a levélről nagyon nehéz vagy talán lehetetlen. Ha lessz rajta egy fürt szőlő akor tedd be ismét a levélel együtt akor talán fölismeri valaki.
Valaki felismeri a leveléről, hogy milyen fajta lehet?
Annyit tudok, hogy fehér szőlő, de nálam még nem termett. Azt sem tudom, hogy bor vagy csemege szőlő e.
Minden évben nehezen indul be jócskán lemaradva a többi fajtától. Legalábbis nálam. A vesszői is ,metszéskor nem olyanok mint a többié, nem zöldek belülről. Olyanok mintha szárazak lennének.
Nekifogtam eltávolítani a ,,csicskurát'', kb. 20 tőkével megtettem, aztán megint megijedtem, abbahagytam, a többit nem bántom, annyi mindent el kellene vágnom (harmatgyökerek, többcentis sarj gumó), hogy félek belepusztul a szőlő, ha ezt megteszem.
Csak körbekapálom, hogy a kihajtó zöldet könnyet le tudjam tőből vágni, következő metszés előtt pedig majd nekiállok rendbetenni.
Nem kell azt külön gyökereztetni. Márciusban-április elején levágsz egy félméteres vesszőt és ledugod a földbe, csak egy szem legyen kint. Meglocsolod és ráteszel egy lefordított befőttesüveget hogy párában legyen. Ki fog hajtani, őszig tartsd lefedve és a tűző naptól árnyékold mert megfő alatta.
A vízben gyökeresedetteket szerintem minél előbb ültesd ki óvatosan, hogy a gyökérkezdemények ne sérüljenek, mert ilyenkor még nagyon könnyen letörnek.
Én pl. levágott tetejű PET palackokba szoktam ültetni (az alját ki kell lyukasztani). Telepítéskor csak le fel kell vágni hosszában a palackot és földlabdával lehet elültetni a növényt (sokkal jobban ered, mint a szabadgyökeres).
Van gyökereztető hormon (alfa-naftil-ecetsav, ha jól emlékszem) de én nem használok ilyet,
A legjobb gyökereztető közeg szerintem a homok és a víz. Segíthet még a melegtalp is.
A helyedben inkább csinálnék egy gyökereztető iskolát homokból fekete fóliával letakarva (nálam is így van).
A fekete fólia segíti tavasszal a talaj felmelegedését és megóvja a kiszáradástól.
A vásárolt oltványokat is tedd előbb iskolába egy évre, ha ennyire nehezen megy a megerdés és csak utána ültesd a végleges helyére, ha már biztos vagy benne, hogy megmarad.
Lehet malterosládába vagy vödörbe is tenni de az alját ki kell lyukasztani, hogy ne fulladjanak be a gyökerek. Nem csak a fagyásra kell vigyázni, hanem a rügyek kipálására is.
Ezt a keresztvesszőzést még mindig nem értem. GDC művelésre gondolsz csak alacsonyabban vagy olyasmire, mint a kivi támrendszere?
A wikipédián azt olvastam, hogy a pölöskei kissé fagy és szárazságérzékeny. Lehet, hogy a takarás ellenére a kemény február miatt megfagyott illetve a száraz ősz, tél és tavasz okán elszáradt ?
Én is gyökereztetéssel kísérletezgetek. Metszéskor elraktam néhány vesszőt, ezekkel játszok. Pár vesszőt beállítottam simán vízbe, néhányat meg (virág)földbe dugtam. Eddig úgy tűnik, hogy mindkét módszer bejött, majd' mindegyik vessző gyökeret kezdett ereszteni a napokban (kb. 1 hónapja raktam vízbe/földbe őket), némelyiken már 2-3 cm-es fehér kis "fonál" van. A földbe dugottak pedig a rügyekből a földbe eresztettek gyökeret.
Nem használtam semmi hókusz-pókuszt, sem gyökereztető port/hormont, se semmit. Annyi, hogy esővizzel locsolom, ill. abban tartom őket.
A vízbe állított vesszőkkel meddig várjak, szóval, meddig tartsam vízben őket, mekkora gyökerük legyen? Utána mit csináljak velük?
Ültessem ki őket szabad földbe, ha igen, mikor?
Köszönök minden tanácsot, ötletet!
Igazából nem termőszőlő szaporítás a célom, arra nevelt, gyökeres dugványokat veszek, egyszerűen csak van a kertünkben szabad hely, ahol akarok kicsit játszadozni, illetve lugast csinálni a kocsibeállónál. Arra jó az ilyen "ingyenszőlő" is.
Tárnok, agyagos, kötött domboldal. Déli fekvés. Télen hideg, de fagyveszélyes zug nincs a domboldal miatt. A gyümölcsfáim szépek, míg a faluban egytől egyig lefagytak a virágok a késői hideg miatt.
Állítólag a királyok raktárosai / tárnokai / kapták ezt a területet. Szőlőműveléssel foglalkoztak. A szomszédban is van még néhány elpusztíthatatlan tőke. Még nem azonosítottam a fajtáját.
Lehetetlen kideríteni, hogy oltvány-e. Kordonos. A filoxéra óta általában kötött talajra oltványt tesznek.
Tényleg van valami gyökereztető hormon, vagy próbáljam meg a fákét?
Normális termelőtől nem tudok beszerezni ilyen sok fajtát. Nem borszőlők. Marad a kísérletezés, de már unom a sok cserét. Nem beszélve arról, hogy már egy hektárt lehetne betelepíteni abból a pénzből. A legidegesítőbb, hogy a két kedvenc fajtám nem sikerül. A Csabagyöngye és az Ottonel muskotály.
Keresztvesszőzés: Ugyan-úgy gondoltam mintha sorba vinném, csak a huzalokra keresztben kötözöm. Az alsó kereszt 80 cm. A felső 120. Legfeljebb kicsit zöldmunkázok.
A teszkóban is vehetsz egy kisebb zsák marhatrágyát alájuk, elosztod nekik meghálálják.
De ha nincs a közelben vagy nem akarsz költeni rá, kiásod a gödröt nekik de ne ugyanazzal a földdel ültesd el, hanem hordjál bele a kertből a felső termőrétegből földet.
Valószínűleg a gyökeres vesszőt nem egyazon helyről szereztük. Az enyéim egy gyöngyös környéki termelőtől származnak, akinek, egy közös ismerősünk miatt, kínos lenne ha selejtes vesszőket adott volna. Arról nem is beszélve, hogy ezt a fajtát kifejezetten ő ajánlotta és olyan minőségűek voltak a vesszők, amilyet még nem is láttam, pedig volt már dolgom jónéhány fajta vesszővel.
Ezek után, hogy te is így jártál, igazán kíváncsi lennék az okára. Talán valamelyik profi szőlész rájön az okára és megosztja velünk, mielőtt felveszem a kapcsolatot a termelővel.
Termő szőlő igényel öntözést ebben az időszakban? Nagy a szárazság.
Csak azért kérdem, mert úgy rémlik, hogy valakitől régebben olyat hallottam, hogy csak azután öntözzünk ha a fürtök már látszanak. De ez lehet hülyeség....
A direkttermő nem szereti a meszes talajt, olyan termőtájakra jelentett megoldást a telepítésük, ahol a sok nedvesség miatt rengeteg permetezéssel lehetett volna csak szőlőt termeszteni. Igaz azután mindenhol elterjedtek és csak a telepítésük tiltása után csökkent a termőterületük...
A férjem kapott 3 tő tavalyi Othelló dugványt. Már meggyökeresedtek. Hogy ültessem el őket? Agyagos talajom van, trágyám és komposztom nincs. De valamit csak kéne tenni alá... Vagy az ilyen direkttermő nem igényes annyira a talajra? Hisz némelyik borszőlőt is kavicsos hegyoldalba ültetik és ott is megmarad,sőt...
A fagy közrejátszhatott, de inkább a szaporítóanyag mindenáron való eladása a gyanús. Ma már senkiben nem lehet bízni.
Természetesen jól felcsirkéztem, de nem számított. Mivel itthon van a beiszapolás és öntözés sem okozott gondot. Ezért bosszant a dolog. Azt nem értem miért a második évben döglik ki az ami nagy nehezen kihajt. Ez az eredménye, hogy a növényekre nincs garancia. Valamikor szölőhegy volt ahol lakom. Még most is van itt-ott pár tő.
Na mindegy, folytatom. Egyszer csak a végére érek.
Valakinek van tapasztalata kereszt irányú vesszővezetésre? A fák miatt korlátozott a helyem. Inkább magasba és keresztbe mehet.
Van nekem is egy olyan tőkém amit még az atom se pusztítana el. Nem tudom milyen fajta, de vörös, kis vagy közepes fürtökkel. Korán fakad és érik. Tavasszal még a tőkenyakból is rengeteg hajtást hoz, úgy kell minden évben ledörzsölnöm, pedig már több éves tőke.
Ha lennél szives írd le a jellemzőit a bakónak, hogy be tudjam azonosítani.
Tavaly késő ősszel a vasút területén egy romos házat befutó szőlőre lettem figyelmes amely még a környező nyárfára is felszaladt vagy 5-6 méter magasan.Nagyon megtetszett ez a hatalmas erős szőlő és egy hirtelen gondolattól vezérelve ''uram bocsá''letörtem öt vesszőt belőle.Otthon aztán nagyon sok teendőm akadt a vesszők a kertben pihentek egy hétig víz nélkül.Szóval elfelejtettem őket.Mire beköszöntöttek a hidegebb idők (és én állandóan úton voltam)annyi időt szenteltem a szerzett vesszejeimnek,hogy az ásómat lenyomtam a földbe és a vágásba legyezőszerűen szétterítve belenyomkodtam a vesszőket.Tavasszal az elsők között adott életjelt magáról a vesszőcsoport.Azóta sem locsoltam őket és vidáman élnek a mai napig.
Ezen sikerélményen felbuzdulva már tudatosan kerestem fel tavasszal a lugasszőlőnek valót és metszőolllót is vittem magammal.Ezeket a vesszőket már áztattam is egy hétig akaratom ellenére ,mert állandóan esett és a 200 literes kád amibe beállítottam vesszejeimet színig megtelt csapadékkal úgy,hogy a vesszők uszkáltak a kád tetején.Ezeket már ''előírásszerűen'' ültettem el normális máretű gödörben és belocsolva jócskán vízzel.
Egy hónappal később kilocsoltam a kádból a vizet és azt látom,hogy a kád alján még maradt vessző.Azon morfondíroztam,hogyha tényleg olyan túlélő ez a szőlő akkor ez is ki fog hajtani.Megint csak az ásós technikát alkalmaztam és a saját szememnek is alig hittem mikor látom a múlthéten,hogy ontja rügyeit a szőlővessző.
Direkttermő,régifajta nekem nagyon ízlett is mikor kóstoltam ősszel.
