Poeltenber és Leiningen Görgei hadtestparancsnokai voltak, nem jelenhettek meg Szegeden, mikor épp a tiszai átkeléssel és a visszavonulással voltak elfoglalva. Klapkára ez különösképpen áll, július 30-án, Dembinski kinevezésekor már körül volt fogva a komáromi várban. Perczel nagyjelenete, ami végül is elütötte a főparancsnokságtól, azt hiszem, közismert.
Kossuth döntéseit, (mint oly sokakét) lehet bírálni. Tény, hogy Görgeyvel való ellentéte csak ártott a szabadságharc ügyének. De hogyan csinálhatott 49 nyarán másodszor is fővezért Dembinszkyből, mikor az februárban már bizonyította, hogy tökéletesen alkalmatlan. Ugye ott volt Vetter Antal, de ha másokat nézünk, akkor is találunk jó vezérjelölteket. Klapkáról mondják, hogy nem tudott rendet tartani, de Dembinszkynél mérföldekkel jobb lett volna szerintem. Damjanich ugye le volt sérülve, Aulich betegeskedett. A Poeltenberg és Leiningen szintű hadosztályparancsnokok alkalmasak lettek volna erre a posztra? Talán több tehetség volt bennük, de így, hadosztályparancsnokként nem tudták ezt kellően megmutatni? De ha úgy vesszük, Poeltenberg jól teljesített a VII. Hadtest élén Gáspár András mellett? Ő milyen vezér lett volna?
Erdekelne,hogy milyen rangok voltak a `48 as honvedseregben,a mai honvedseghez viszonyitva.Ugy tudom hogy dandartabornoki rang nem volt,mivel a dandarparancsnoksagot ezredesek es ornagyok is betoltottek.Tudtommal a vezerezredesi rang is kimaradt,mert ugy velem a vezerkari fonok,mint pl:Bayer Jozsef szemelye nem egyezik a vezerezredesevel.
Valoban.Bem nem szerb nepfelkelokre lovoldozott,habar o is kovetett el nehany bakit erdelyben.Szenttamas ostromara illik a mondas:3 a magyar igazsag,1 a raadas.Vagyis a 4-ik ostrommal tudtak bevenni az erosseget.Perczel nem volt kifejezetten nagyon rossz hadvezer,de olyan bravurokra,mint az emlitett lengyel,nem volt kepes.Bem peldaul `49 nyaran Moldvaba is betort,es sokaig kesleltette Erdely elestet.Vegul aztan Segesvarnal kikapott....
Amekkora erőket bevetett akkor a magyar honvédség (kb. negyedik nekifutásra), valószínűleg csak egy plüssmackó tudta volna elcseszni a szerb felkelés leverését.
Az orosz sereg 25%os kolera okozta vesztesége óriási a magyar sereg 3 %os hasonló adatához képest. A körbekakilt haditábor ma is jelentős veszélyforrás lehet!
Az tény,hogy kerülgették egymást az oroszok és a magyarok,de tudod-e,hogy a dicsőséges honvédsereg kórházban fekvő beteg katonái kb 2/3 része nemibetegség(bujakór nevű szifilisz) miatt ápoltattak? A harctéri sérülések miatt a fennmaradó 1/3 részben újabb 1/3-ban voltak ápolás alatt.
Fennmaradtak jegyzőkönyvek,iratok:A fehértemplomi csatában 6000 honvéd közül csak 19! sebesült ,Pákozdnál 21ezer honvédból 37 !,Schwehatnál kb.1000 sérült,Szeghalomnál 231 . Nyilván a halottak vagy a szállítás közben elhunytak más statisztikában szerepelnek.
Egy másik(azonosíthatatlan) 4500fős hadosztály beteglétszáma: 33 fagyás,2 orbánc,34 fekély,2 sérv,4 rüh,28 bujasenyv,62 tüdőhurut,2 tüdőlob,3 tüdővész,27 váltóláz,3 köszvény,16 pleuralob,2 májlob,33 csorvás láz, 22 csúz,12 hasmenés és csak 2 tört seb,5 vágott seb,14 zúzott seb! 306 ból talán 21 !!!
Zárszóul csak annyit: mint írtam,az oroszok alaposan felkészültek a kolera elleni védelemre.Ennek ellenére az a bizonyos 25% rengeteg! A fertőző betegségeknek nem lehet parancsot adni,hogy múljon el,nem indíthatsz szuronyrohamot,vagy később géppuskatüzet ellene. A fertőzés nem válogat,egy mozgásban lévő sereg nem higiénikus,Kolera tábornok úr akkoriban legyőzhetetlen volt. Ma is veszélyes lenne,tömeges méretekben...
Katonáéknál nagyon súlyos büntetés a "tizedelés".Gondolj bele,itt minden 4. orosz saját híg ürülékében és hányásában feküdve kínjaitól és a kiszáradástól öntudatlanul ,nyomorultul pusztul el.
Sosem fontolgatott ilyesmit. A briteknek pedig eszük ágában sem volt beavatkozni a magyarok oldalán. Ahogy a franciáknak sem. Mint ahogy a frankfurti német parlament sem kívánt ujjat húzni a Habsburg Monarchiával a magyarok miatt. A többi csak mese-mese-meskete.
Az egészségügyi iratokból ez nyilván nem derülhet ki.
De a cár ukázát végre kell hajtani,akkor is,ha az egész hadsereg odavész,akkor is."Néhány" beteg katona miatt nem lehet visszavonulni.Ha az egész cári sereg odaveszett volna,akkor a cár küld másikat."Értéktelen" emberanyag már akkor is volt bőven.
Magyar orvostörténet-írások több helyen megemlítik,hogy a cári seregek több embert veszítettek el kolerában,mint harccselekményekben.
Paszkevics herceg megpróbált felkészülni a várható járvány megfékezésére.A hadműveletekben részt vevő seregek orvosfőnökévé Roman Sz.Csetirkin ezredest,főtörzsorvost nevezte ki.Csetirkin Európa-színtű! szakértője volt a járványos megbetegedéseknek,több nemzetközileg ismert és elismert tanulmányt írt a koleráról.
Rendelkezésére állt 91 tábori kórház,teljes felszereléssel,150 katonaorvos,200 sebész,800 beteghordó és ápoló,600 betegszállító szekér.
1849ben már a Felvidéken jelentkeztek az első megbetegedések,a járvány gyorsan terjedt.Nagyszombaton már kolerakórházat kellett berendezni,1849 junius 28.ai adat szerint 6662 kolerás betegről jelentenek.Ezekből 1345 katona,köztük 80 tiszt elhalálozik.Átlagosan napi 60 katona betegszik meg,csak a Felvidéken 20 kolerakórház kerül berendezésre.A Tisza vidékén további 40 kolerakórház!Összesen kb.4000 ágy !
Július végére az orosz legénységi állomány 25%! kolerás,a halálozás közel 20ezres nagyságrendű.
Harctéri sebesülés 8114 katona ebből 956 elhunyt.
A Tisza vidékén 1849 júliusában lassítani kellett a dél felé irányuló előrenyomulás ütemét.
A kolerát a cári sereg hozta magával,oda Indiából terjedt át az ún. ázsiai kolera.A katonák megfertőzék a magyar vidéki lakosságot,hadifoglyokat,illetve az orosz hadifoglyok a fogvatartóikat.Az egész országban elterjedt,Kolera tábornok is pusztította a magyar seregeket,a hátországot.
Általános megállapítás,hogy a fegyverletétel után a kolera kényszerítette sürgős távozásra a cári sereget.
Azert Petofi iskolai tortenete is erdekes,amikor egy magyarokat szidalmazo szlovak tanarral Petofi nem ertett egyet,mire magyar tortenelembol megbukott.
Ha arra gondolunk, hogy Bem is alig tudott németül, ezért (pl. Petőfivel is) franciául beszélt, franciául viszont amagyar tisztek alig tudtak - -- ha erre gondolunk... nem tudom mit gondoljunk.
Dembinszky a lengyel sz.harcban is egy visszavonulassal nyerte el az elismerest.A wiki is irja,hogy fel akarta adni Varsot,amiert eltavolitottak.Dembinszkyben volt tehetseg,de o nem volt forradalmi hadseregnek valo vezer.A magyar hadseregnek nem azt kell mondani a harcban ,hogy "retiralj" ,hanem hogy "rohamlepesben elore".Vagyis Dembinszky nem a magyar hadszinterre termett,itt joval fontosabb volt a moral,mint a rendezett hadviseles.
Kossuth erős kisebbrendűségi érzése Görgeyvel szemben magyarázza D. állandó, mindig hibás főparancsnoki kinevezéseit? Csak egy országgal szórakozott... - Idevág még: én csak egyetlen komoly modern történeti önyvet ismerek, amely megokoltan és részletesen és meggyőzpen roppant kedvezőtlen tanulsággal elemzi Kossuth ténykedését. (Azt is egy amerikai magyar egyetemi atnár, Deák István írta).
Van itt egy másik lengyel rejtély, elég nagy rejtély, és úgy tudom, soha, semmivel nem magyarázzák (legalábbis magyar oldalon) - ugyanis Dembinszky (Dembiński). Nagytekintélyű hadvezérként ismerték, elismerték, a lengyel szabadságharcban komoly orosz seregek ellen küzdött, állítólag kiválóan. Magyarországi szereplése: vesszőfutás. Hogy miért, és egyáltalán - na erre alig vagy sehogy nem térnek ki a szakirodalmak, mintha szóra sem volna érdemes...)
Perczelnek amugy sem tulajdonitok nagy jelentoseget,foleg a Mori csata miatt. Guyon legalabb elfoglalta a Branyiszko hagot,es ezzel biztositotta Gorgeinek azt,hogy ha nem is keriti be Klapkaval egyutt Shilcket,lagalabb eljuthasson a Tisza vonalig.
