De jellemző a közhangulatra hogy nagyjából az augusztusi számtól (II. Bécsi Döntés, Észak-Erdélyről)
Ne felejtsük el hogy 1940-et írunk, ne ítéljük meg a közhangulatot a sajtótermékek alapján. ((Ettől még akár lehetett is ez a közhangulat, sőt a "turistaság" túlnyomó része valószínűleg tényleg felhőtlenül örült, de ennek a kijelentésnek alátámasztására a sajtó cikkei - sajtószabadság hiányában - nemigen alkalmasak))
"Az 1938. július 16-án kiadott 4950/M. E. sz. rendelet most már a törvényre, s nem a kivételes hatalomra hivatkozva előírta, hogy az időszaki lapok és hasonló kiadványok megjelentetéséhez miniszterelnöki engedély szükséges. A szintén július 16-án hatályba lépett 4960/M. E. sz. rendelet az első zsidótörvényre hivatkozva előírta, hogy a lapok csak 20%-os arányban alkalmazhatnak zsidó munkatársakat. Az 1938. november 2-án kibocsátott 7900/1938. M. E. sz. rendelet szerint, amennyiben a már megjelenő lapok december 31-ig nem kapják meg újra a megjelenési engedélyt, kiadásukat be kell szüntetni. Az irtóhadjárat méreteire jellemző, hogy a kb. 1300 lap közül 410-től (kb. 31,5%) vonták meg a megjelenési jogot."
Ha 70-80 év múlva archívumokban a mai Turista Magazint illetve a napilapokat olvasod, megállapíthatod hogy a közhangulat szerint (?!) az országban minden csodálatos mértékben fejlődött, a kéktúra talán addigi legvirágzóbb éveit élte, egyedül a migránsok jelentettek problémát néhány határhoz közeli turistaúton, de szerencsére ezt is jól kezelték.
1. az örök probléma, a tilos területek manapság sajnos újra, egyre inkább előtérbe kerül.
Érdemes megnézni a felsorolást, gyakorlatilag a legfelkapottabb helyek is le voltak zárva a turisták elől akkoriban, ugyanakkor a romániai helyzetet ecsetelő rész szintén tanulságos.
2. egy négyoldalas írás, egy több napos kajakos Ipoly-túra bevezető, része, az éppen akkor visszacsatolt Felvidéki területekről indították a túrát, végig az Ipolymenti kis falukon keresztül bemutatva az akkori életet. Érdekes lehet annak aki már volt az Ipolyon ilyen túrán. (Jzp2107, ha jól emlékszem)
3. Amiről a múltkor beszéltem. Egyszerűen nem volt más út akkoriban, és tényleg így éreztek az emberek.
És nem, ez nem kötelező dicshimnusz volt, a Turisták Lapjának meg pláne nem volt ez feladata. De jellemző a közhangulatra hogy nagyjából az augusztusi számtól (II. Bécsi Döntés, Észak-Erdélyről) szinte semmi másról nem írnak mint a visszakapott Erdélyi területekről, azok turistaságáról, állat- és növényvilágáról, az ottani turistaság új feladatairól.
4. a forrás: Turisták Lapja 1940
Hangsúlyozom, ezek csak ízelítő, kiragadott írások, nagyon sok jó cikk, novella, tanulmány van még a Turisták Lapja korabeli számaiban.
Tátra, Alpok, túrabeszámolók, Himalája, Kárpátaljai síelések, melynek központja Volóc volt, sok-sok Pilis, Dobogókő, és az akkoriban legfelkapottabb magyar hegyvidék Csonka-Magyarországon, a Bükk.
2. Az 1930-ban átadott Bánkúti menedékház már szinte az átadás után kicsinek bizonyult, évekig gyűjtöttek a bővítésére. Gróf Pallavicini Alfonz erdőbirtokos hozzájárulásának és a gyűjtéseknek köszönhetően 1940-re már szinte teljesen kész volt a bővítés, kezdett a mai formájára hasonlítani a ház.
Tudni kell róla hogy az ország talán legnépszerűbb turistaháza volt akkoriban, nagyon felkapott nyaralási és téli üdülési célpont, hónapokkal előre kellett foglalni, konyhája messze földön híres volt.
3. Vitányvár 1933-ban, lényegesen több falrészlettel
4. Vitányvár az egykori mélyútról, régebben ebben, ma mellette megy a kéktúra. Becslésem szerint kb a Rockenbauer-emlékfa környékén készülhetett a fotó, az akkor még jóval fátlanabb várhegyről.
No, azért a humor nem veszett ki a két világháború sodrában sem a magyar turistából, akkora dumát találtam az 1940-es Turisták Lapjában hogy még második olvasásra is szakadtam!
Általában kissé szofisztikusan, de mindenképpen nagyon választékosan és kulturáltan beszéltek akkoriban, ez a filmekben és az újságokban is tetten érhető, a Turisták Lapjában is.
Ezzel együtt és ezt nem sutba dobva született ez a kis paródia, így is lehet humorizálni.
Így írtunk mi anno 1940:
(piros vonaltól lefelé, klikkelésre még nagyobban)
Lassan fél éve, hogy közzétettem a Tartalomjegyzék 1.2 verzióját, de azóta is folyamatos az útvonalak azonosítása, és nyilvántartásba vétele.
Csak emlékeztetőül.
Akkor volt 1.536 útvonal, a bruttó hosszuk 14.980.346 m.
Ma átléptem egy újabb határt.
A pillanatnyi állapot:
1.604 útvonal, 15.066.392 méter.
A szám folyamatosan emelkedik.
Ha befejezem a Börzsöny tájegység átnézését, és a hiányosságok pótlását, akkor reményeim szerint közel 50 lesz a "növekmény".
Igen sok a 10-20 méteres kiágazó útvonal, ezek beazonosítása, és "berendezése" aprólékos munka, de úgy vagyok vele, hogy ha rendszeresen bütykölök, akkor előbb-utóbb eredmény is lesz.
Arról tudtam, hogy az útvonal hosszabb lett, be is jártuk a Tápé - HÍD közötti szakaszt, a trekket fel is szerkesztettük a TUHU térképére, de arról nem tudtam, hogy Röszke felé változott az útvonal.
Amint lehet, megyek Szegedre és felmérem az útvonalat.
Nekem is van gps es eleg fiatal vagyok ahhoz, hogy termeszetes legyen ezeknek a hasznalata. Azonban ha valaki azon mergelodik, hogy 100-200 meterrel hosszabb vagy rovidebb egy szakasz, azt csak sajnalni tudom. 20km-nel ez egy szazalek, hosszabb tavon meg elhanyagolhato.
Ha már http://turistaterkepek.hu/, és a hangsúly a "sárga gilisztákon" van, nekem Csongrád megyeiként annyi lenne a hozzászólásom, hogy megnéztem a 2016-os felújításokat a térképen.
Két felújítást látok a térképen, de sajnos a megjelenített -idén felújított- sárga nyomvonal (Tápé és Röszke között) köszönőviszonyban sincs a valósággal. Valóságban a sárga lejött a Tisza gátjáról és Szentmihálynál a holt Tisza mellett megy.
Úgy gondolom, ha valamit közzé teszünk akkor, jó lenne ha az a valóságot mutatná.
Szerintem volt infó Csongrád megyéből az nyomvonal változtatásról, mielőtt a projekt elindult!
A torzított hatvanezres térképek idején nem számított, ma az öt, tíz méteres pontosságú gps-ek korában már nagyon ciki volna. Az unokával kiránduló nagymamának mindegy, de a kütyükedvelő turista mérgelődik ha nem ott van a felfestés mint ahol a térkép mutatja.
nem nézlek le, sosem vitattam, hogy képben vagy a témában. Sokszor fogalmazol meg elgondolkodtató kritikákat és hasznos felhasználói visszajelzéseket, de olykor megesik, (lássuk be;) ) hogy elveted a sulykot.
A legutóbbi hsz-ben most nem tudtam hirtelen elmenni emellett, de engedjük el ezt a kérdést, idén is lesz jelzésfestés, biztos fejlődik tovább majd az app is a gyakorlatban (és lesz majd több alkalmazás is).
Meg több vonal lesz rajta. A hangsúly amúgy is a "sárga gilisztákon" van.
A mai versenyen 11 induló volt (ebből 2 versenyen kívül). Mai nyertesünk ismét djkecmec... lett volna a szokásos 5000 ponttal, ha két hónapja nem ő vitte volna el a pálmát. Így viszont új győztest avathatunk:
- tehát két bronzérem után ma donjuan1984 nyert remek 4745 ponttal,
Már ne haragudj, igaz, a pályázat szót nem használtad, de épp Te írtad le ide a térkép címét, amiből egyértelműen kiderül, hogy az nem más, mint a 2016 évi felújítási pályázat teljesítésének a dokumentálása a nyilvánosság felé. Tehát a kettő egymástól elválaszthatatlan.
Ja, hogy a térkép adatai nem a Te kívánságaid, elvárásaid szerint hozzáférhetők? A nagy többségnek szerintem ez tökéletesen megfelel. Szerintem elenyésző kisebbség az, aki külön statisztikákat és mélyelemzéseket kíván ezekből kihozni, hogy az elismerés, netán a közömbös tudomásul vétel helyett kritizálhasson, áskálódhasson. Mert írásodnak sajnos ez a hangneme. Csak ez utóbbi soraidból kiemelve: "csodájáról"; Hurrá!; csak arra tudom használni, hogy nézegessem.; többet vártam ennyi pénzért.
A legutolsó szavakra azért rákérdeznék, mennyi pénzért? Tudod egyáltalán, mennyibe került ez a festési munka? Vagy netán Te fizettél be valamennyit, amiért nem kaptad meg az ellenértéket? Az évek óta húzódó savanyú a szőlő taktikát végre feladhatnád és élvezd annak a lehetőségét, hogy végre a túrautak egyre több részén kulturált jelzésekkel találkozhatsz. Tenni is kéne ezért, nem csak kritizálni!
"Ezeknek az információknak az elérhetősége fontos, de azt pl., hogy kigyűjthessem felújító szervezetenként, vagy megtudjam, hogy a felújítás együtt járt-e útvonal módosulással, és sorolhatnám, szóval csak arra tudom használni a térképet, hogy nézegessem."
Kapcsold be a réteglistában az OSM Turistautakat, alaptérképként add hozzá a TuHu-t.
Egyből látod mindhárom különbségeit, amiből kiderül, hol volt változás, hol nem.
A tagegyesületek szerint is tudod listázni a szakaszokat.
Igen, alapvetően úgy fest, az a cél, hogy nézegesd a térképet;)
Én is úgy látom, hogy kicsit túlkonteózod ezt a problémát.
A térkép használhatósága és pontossága az, ami arra késztetett, hogy írjak az MTSZ geoinformatikai "csodájáról", miszerint egy önálló rétegként feltették a felújított útvonalakat, majd egy táblázat néhány adatát elérhetővé tették olymódon, hogy nyomhatok egy klikket a sárga vonalon, és leolvashatom a felújított útvonal hosszát, az útvonal jelzését, a felújítót és a felújító szervezetet. Hurrá!
Ezeknek az információknak az elérhetősége fontos, de azt pl., hogy kigyűjthessem felújító szervezetenként, vagy megtudjam, hogy a felújítás együtt járt-e útvonal módosulással, és sorolhatnám, szóval csak arra tudom használni a térképet, hogy nézegessem.
Bebizonyosodott, hogy a felújított útvonal hossza nem az MTSZ adatbázisából számítódik, ami ezek szerint tény, de én ennél többre gondoltam.
Azzal egyetértek, hogy ez egy lépés volt előre, de ennél én többet vártam ennyi pénzért. Ennyi történt.
A kiemelt mondatrészt persze lehetne más szavakkal is jellemezni, de a lényeg az, hogy nem érthető.
Köszönöm, hogy pontosan kiírtad a térkép címét. Ezzel mindenben alátámasztottad az általam leírt tényeket. De ha ezt korábban elolvasod, akkor magad is rájöhettél volna néhány válaszra a feltett kritikáid helyett.
Valóban a pályázat jelzésfelújításról szólt. De azt remélem nem kell megmagyaráznom az MTSZ egy korábbi bennfentesének, aki vélhetően jelzésfestéssel is foglalkozott, hogy mit jelent a jelzésfelújítás. A baj az, hogy egy útvonalban gondolkozol. A munkák viszont hosszútávú célként a turistaút hálózatra lettek vonatkoztatva. Tehát a felújítás esetenként a nyomvonal ésszerűsítését is jelenthette. Mert a járhatóság, az ésszerűség és a rendszerszemlélet is része kell legyen egy ilyen nagyléptékű felújításnak. Persze biztosan vannak példák ezek megcáfolására is. De nem ez a döntő többség. Tehát a teljeskörű általánosítás vagy egyszerű túlzás, vagy rosszindulatú kritika.
A konkrét példádat nem ismerem, ezért nem is tudom mi van a számok mögött. De van saját példám, amit ha akarsz pellengérezhetsz. A festési munka során egy útvonal mintegy 45%-át a járhatatlansága miatt megszüntettek, azaz leszürkéztek. De, hogy a megmaradó és felújított útvonal értelmes túracélpontba jusson, mintegy 10%-nyi új, eddig nem jelzett útvonallal kiegészítették. A pályázat mégis a teljes úthosszra került kifizetésre. Mert a leszürkézett részre is utazni kellett, a két végén külön jelezni a megszüntetés tényét, anyagot, időt fordítani rá. Vagyis ezt a háromrészű útszakaszt egységesen értelmezve, felújításnak vetették alá. Ez nálad lehet összemosás, nálam turistabarát felújítás.
A másik típusú példád, amire csak céloztál, hogy a fő és mellékút együtt van, lehet valóban hiba is. Mert a pályázatban az utakat külön tételként kérték megadni, így ha azok eleve eltérő módon voltak jelezve, akkor az két tételt jelent. De lehet, hogy valamilyen ok miatt az addigi jelzés egy részét a felújítás során megváltoztatták. Így utólag két jelzést kapott. Nem ismerem az esetet, csak találgatok. Kérdezem, miért nem a pályázót kerested meg észrevételeddel? Vélhetően ez is egyedi és nem tömegesen előforduló eset lehet, amire megint nem illik az egész pályázatot összemosással vádolni.
Látom több részletben válaszolsz, ezért én is külön válaszolok az egyes témákra. Így talán nem keverednek a dolgok.
Ha végig olvasod a leírtakat, én nem tettem mást, mint röviden leírtam azokat az információkat, amelyek az egyes felvetésekhez illettek szerintem.
Tehát nem hárítottam át semmi felelősséget senkire, sehonnan. Csak a tényeket közöltem azzal a céllal, hogy ne vonj le hibás következtetéseket és kritikákat.
Nem tudom érdemes e bele menni a pontos útvonalhosszba. Ugyanis mi a kiinduló adat? Az, hogy a Te adataid nem egyeznek máséval, még nem perdöntő. Kié a jó adat?
A pályázóknak nem kellett végpont koordinátákat megadni, mert vagy nem is tudnák, vagy mert ismét előállna az ahány mérés, annyi eltérő adat. És akkor tényleg lehetne fejezeteket írogatni a jó, jobb, legjobb mérési adatokról.
Én nem kérek listákat az eltérésekről, mert nem az én tisztem ezeket mérlegelni. De fogadd el a leírt tényeket, mert azok nem vitathatók.
Bükk, Lusta-völgy. 
Dobogó-tető, Cserhát.
Bükk
